I. Bírósághoz

A bíróság eljárása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján (versenytörvény)

Bizonyos esetekben, bár az Ön által felvetett probléma a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: versenytörvény) rendelkezéseibe ütközik, az mégsem a Gazdasági Versenyhivatal, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. Előbbieknek megfelelően bíróság jár el az esetlegesen a versenytörvény II. fejezetébe (2-7. §) ütköző magatartások kivizsgálása során. A törvény 3-7. §-aiban  konkrét tényállásokat nevesít, míg a 2. § lehetőséget teremt arra, hogy az eddig ismeretlen, ugyanakkor a verseny tisztaságát valószínűsíthetően sértő magatartásokat a bíróság vizsgálhassa.

Az előbb említett 2. §-ban található generálklauzula és a 3-7. §-okban nevesített tényállások tehát:

  • a versenytársak, üzletfelek, (különösen megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók) törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon történő vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző gazdasági tevékenység folytatása (2.§);

  • valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevének vagy hitelképességének megsértése, veszélyeztetése (3. §);

  • máshoz olyan tisztességtelen felhívás intézése esetén, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza (bojkott felhívás, 5.§);

  • a terméket, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalomba hozni, reklámozni, olyan név, megjelölés vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak termékét szokták felismerni (szolgai utánzás, 6. §);

  • valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő, ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám), ha az

a) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet;

b) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti;

c) az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy

d) arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék. (6/A. § (1))

  • az olyan piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek ezt magukra nézve kötelezőnek ismerik el (a továbbiakban: magatartási kódex), nem ösztönözhet az (1) bekezdésbe ütköző magatartásra. E rendelkezés megsértéséért a magatartási kódex kidolgozója, valamint az is felel, akinek a magatartási kódex szerint feladata a kódex felülvizsgálata, illetve betartásának ellenőrzése (6/A. § (2));

  • a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságának bármilyen módon történő megsértése esetén, amennyiben e magatartásokat e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz (7. §).

Bírósághoz polgári jogi vitákban

A Gazdasági Versenyhivatal hatásköre nem terjed ki a felek között fennálló, egyedi szerződés létrejöttére, módosítására, megszűnésére, érvényességére és joghatásaira, a szerződésben foglaltak teljesítésére, valamint a teljesítés elmaradásából származó illetve a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben felmerülő polgári jogi igényekre – ideértve az esetlegesen felmerülő kártérítési igényeket is -, mivel azok kivizsgálására a bíróság rendelkezik hatáskörrel.

A bírósági eljárást megelőzően, törvényben meghatározott esetekben lehetőség van:

  • békéltető testülethez vagy
  • közvetítőhöz fordulni.

A békéltető testületek elérhetősége és a közvetői névjegyzék, valamint a tevékenységükre vonatkozó bővebb információ az alábbi honlapokon található:

    • A vármegyei békéltető testületek listájának elérhetősége: ITT
    • Pénzügyi piacokat érintő ügyekben a Pénzügyi Békéltető Testület elérhetősége: ITT
    • A közvetítők névjegyzékének elérhetősége: ITT

található.

Egyes, nem közszolgáltatás körébe sorolható termékekkel, szolgáltatásokkal, szolgáltatói, kereskedői tevékenységgel kapcsolatos minőségi kifogások esetében jellemzően szintén nincs külön eljáró hatóság, hanem békéltető testülethez, közvetítőhöz, választott-bírósághoz, vagy végső esetben bírósághoz lehet fordulni.

II. Más hatóságokhoz

Mikor forduljon más hatósághoz vagy szervezethez?

Panaszok, egyes vitás helyzetek, kifogások megoldására elsődlegesen az érintett szolgáltatók, kereskedők, vagyis a piaci szereplők képesek, így mielőtt hatósághoz fordulna, panaszával keresse meg az érintett vállalkozást, vagy használja a panaszkönyvet, így a fogyasztói észrevételekről az üzletlánc vagy szolgáltató vállalkozás hálózatának központja is tudomást szerezhet. Abban az esetben, ha ez nem vezet eredményre, lehetősége van közvetítőhöz, békéltető fórumhoz is fordulni, amelyek elsődleges célja az egyedi viták rendezése.

Számos típusú vitás helyzet adódik a gazdasági életben, és gyakoriak azok az esetek, amikor nem a Gazdasági Versenyhivatalnak, hanem más hatóságnak van hatásköre eljárni.

A következőkben felsorolásra kerül néhány olyan eset, helyzet, amelyek esetén más hatóság jogosult az eljárás lefolytatására. A felmerülő probléma mellett zárójelben foglalva található a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy más szerv megnevezése.

Közbeszerzések és egyéb pályázatokat érintő panaszok esetén

a.) a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglalt eljárási szabályok megsértése (Közbeszerzési Döntőbizottság);

b.) a közbeszerzések körébe nem tartozó pályázatok, tenderek kiírásával és lebonyolításával kapcsolatos kifogások (bíróság).