Gazdasági Versenyhivatal

Elektronikus úton is benyújtható a Tpvt. 43/J. § (1) bekezdése szerinti, a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján közzétett összefonódás-bejelentési űrlap.

Az elektronikus úton történő benyújtásra a kormányzati honlap Személyreszabott Ügyintézési Felületén (SZÜF) keresztül van lehetőség; az Gazdasági Versenyhivatal által biztosított ún. iForm elektronikus űrlapkitöltő keretalkalmazás használatával. Elektronikus benyújtás esetén az összefonódás-bejelentési űrlapot az iForm keretűrlaphoz kell csatolni.

A Gazdasági Versenyhivatal elfogadta a Vodafone Magyarország Zrt. kötelezettségvállalását, amelynek értelmében a vállalkozás visszatéríti a 2012. november 1. és 2014. május 1. között RED VitaMAX tarifára váltó előfizetőinek a korábbi díjcsomagjukból származó, a tarifaváltás keretében törölt egyenlegeiket.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásában azt vizsgálta, hogy a Vodafone megsértette-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseit RED VitaMAX tarifát népszerűsítő hirdetéseivel. Utóbbiak ugyanis nem tették egyértelművé, hogy az átlagosnál jóval rövidebb, mindössze 30 napos egyenleg-felhasználási időszak nem csak az áttérést követő feltöltésekre, hanem a korábban felhalmozott, fennmaradt egyenlegekre is vonatkozik. A cég az eljárás folyamán vállalta, hogy visszatéríti a korábbi egyenlegből fennmaradt, törölt összeget mindazon ügyfeleinek, akiket az említett szabály miatt hátrány ért, amennyiben az meghaladja a 100 Ft-ot, és az érintett jelenleg is az előfizetője.

A GVH – jogsértés vagy annak hiánya megállapítása nélkül – elfogadta a kötelezettségvállalást, mert úgy értékelte, hogy az teljes mértékben kompenzálhatja a kárt szenvedett fogyasztók észszerűen vállalható körét. A hatóság úgy találta, hogy a vállalás elfogadható a cég által javasolt szűkítésekkel együtt is. A 100 Ft alatti összegek visszatérítése ugyanis a csekély hátrány és a kapcsolódó adminisztratív terhek miatt nem elengedhetetlenül szükséges, a már nem Vodafone-os ügyfelek kompenzációja pedig – felkutatásuk nehézségei és elhanyagolható számuk miatt – nem feltétlenül indokolt. Jogsértés megállapítása hiányában a GVH bírságot sem szabott ki.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/15/2018.

Budapest, 2018. december 18.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hetedik alkalommal szabott ki bírságot a hatóság tudomásulvételét megelőzően végrehajtott összefonódásért.

Az ügy előzményét az ETS Efficient Technical Solutions GmbH által 2018 júniusában benyújtott összefonódás-bejelentés képezte, amely alapján a GVH megállapította, hogy a TGS Engineering Kft. megszerzése nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt. A Hivatal ezért - hatósági bizonyítvány kiadásával - tudomásul vette az épületgépészeti szolgáltatások piacát érintő tranzakciót.

Az összefonódás bejelentése alapján azonban egyúttal az is felvetődött, hogy az ETS már a versenyhatóság döntése előtt megszerezte az irányítási jogokat, és ezzel megsértette a versenytörvényben szabályozott, a bejelentés-köteles összefonódásokra vonatkozó végrehajtási tilalmat. A hatóság ilyen esetekben bírságot szabhat ki akkor is, ha egyébként azt állapította meg, hogy a fúzió nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt. A lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás megállapította a jogsértést, valamint 4,4 millió forint bírság megfizetésére kötelezte az érintett vállalkozást.

A GVH törekszik a kiemelten hatékony és gyors ügyintézésre a fúziós eljárásokkal összefüggésben. Ennek érdekében az elmúlt években számos intézkedést vezetett be: külön fúziós vizsgálati egységet hozott létre, illetve csökkentette az elintézési határidőket. E közben azonban a hatóság fokozott figyelmet fordít az eljárási jogsértések kiszűrésére is, mert a végrehajtási tilalom tiszteletben tartása, valamint a vállalkozások által benyújtott adatok teljessége és hitelessége nélkülözhetetlen feltétele az összefonódások versenyhatósági ellenőrzésének.  A végrehajtási tilalom 2014. július 1-i bevezetése óta ez volt a hetedik ügy, amelyben a GVH ilyen jellegű jogsértést állapított meg, és bírságot szabott ki.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/23/2018.

Budapest, 2018. december 17.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal a hozzá érkező piaci jelzések alapján nagyobb körültekintést javasol a fogyasztók számára online jegyvásárlásaik lebonyolításakor.

Az ünnepi időszakban különösen sokan látogatják az online jegyértékesítő oldalakat. A jegyeket árusító portálokkal szemben jogi elvárás, hogy teljeskörűen és átlátható módon tájékoztassák látogatóikat a rendezvények árairól, illetve a jegyáron felül fizetendő elemekről.

A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) érkező piaci jelzések alapján azonban gyakori, hogy a fogyasztó a hirdetettnél magasabb végső árat fizet az általa vásárolt jegyért. A hatóság ezért azt ajánlja a fogyasztóknak: szánjanak elegendő időt és figyelmet a megfontolt döntéshozatalra, és alaposan tekintsék át a vásárlás feltételeit, különös tekintettel a végső árat meghatározó esetleges egyéb díjakra és költségekre.

A GVH egyúttal felszólítja az online jegyértékesítéssel foglalkozó vállalkozásokat, hogy – élve a technológiai lehetőségekkel is - törekedjenek a fogyasztók számára érthető, átlátható és pontos tájékoztatásra az általuk kínált termékek és szolgáltatások díjaival, azok összetevőivel kapcsolatban.

A hatóság észlelte, hogy az alábbi körülmények akadályozhatják a fogyasztók tájékozott döntéshozatalának folyamatát:

• A hirdetésben nem tüntetik fel a megjelölt jegyáron felül fizetendő tételeket (kezelési költség, foglalási díj és ÁFA), amelyek a megrendelés folyamatában is csak nehezen észlelhetők (pl. apró betűsek).

• Az oldal kizárólag angol nyelven jeleníti meg szabályzatait, nem biztosítja a magyar nyelvű ügyintézés lehetőségét annak ellenére, hogy a honlapon a vásárlást megelőzően választható nyelv a magyar.

• A jegyvásárlási folyamatban fizetendő egyéb - akár azonos szolgáltatásokért felszámított, ám különböző elnevezésű (pl. tranzakciós díj, kényelmi díj, jegykiállítási díj, adminisztrációs költség) - költségek ténye, illetve mértéke nem átlátható a fogyasztók számára. E költségek néha csak a vásárlási folyamat legutolsó szakaszában jutnak a fogyasztó tudomására.

• Bizonyos lényeges információk esetenként csak az Általános Szerződési Feltételekből (ÁSZF) ismerhetők meg. E dokumentum szerkezete és szövegezése azonban nehezíti a könnyű és gyors értelmezést.

• Egyes weboldalak csak fogyasztói regisztrációval (pl. név, e-mail cím, telefonszám, számlázási adatok megadása) teszik lehetővé a foglalási folyamat megkezdését, holott ezek az információk csak a vásárláshoz lennének szükségesek.

• A foglalási folyamat utolsó lépéseként - a fizetés megkezdése előtt - a fogyasztó „bejelöléssel” fogadja el a további kattintással teljes tartalmukban elérhető szabályzatokat (pl. ÁSZF, adatkezelési szabályzat, vásárlói tájékoztató).  Ezekkel viszont jellemzően a foglalási folyamat e szakaszában találkozik először. A fizetés lefolytatására meghatározott idő (általában 20-25 perc) ezért nem feltétlenül elegendő a jogi kifejezésekkel tarkított, nem strukturált szabályzatok áttekintéséhez, értelmezéséhez.

Budapest, 2018. december 14.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal kiterjesztette az online társkereső szolgáltatást nyújtó be2 ellen folytatott eljárását a szintén a cég által működtetett academicsingles.hu weboldallal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatára is.

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Bayer Hungária Kft. megtévesztette a fogyasztókat „Berocca” elnevezésű termékeinek népszerűsítésekor. A hatóság ugyanakkor figyelembe vette mind a jogsértés elismerését, mind pedig a megfelelési erőfeszítést a bírság kiszabásakor.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Bayer Hungária Kft. Berocca Performance vény nélkül kapható gyógyszerének és Berocca pezsgőtabletta étrend-kiegészítőjének reklámjai megtévesztők voltak, egyes tájékoztatásai pedig nem feleltek meg az ágazati előírásoknak. A hatóság 95 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást.

A GVH megállapítása alapján a pezsgőtabletta reklámjaiban az európai közösségi jog által engedélyezett, valós és igazolt hatásnál többet (pl. „pörgős” napot, „maximális teljesítményt”) ígértek. Nem került feltüntetésre továbbá, hogy a teljesítménynövelés mely összetevőnek tulajdonítható. A gyógyszerrel összefüggésben pedig a hatóság a termékkategória feltüntetésének hiányát kifogásolta. E mellett az az állítás a reklámban, hogy a termék rövid időn belül segítséget nyújthat, nem állt összhangban alkalmazási előírásával, miszerint a hatáshoz 4 hetes szedés szükséges.

A Hivatal döntésében utal arra, hogy nem tilos a különböző kategóriájú termékeket kínáló, ún. ernyőmárka alkalmazása. Célszerű azonban a vállalkozásoknak figyelemmel lenni arra, hogy az egyes kereskedelmi kommunikációk ezen belül mely termék(ek)re vonatkoznak, illetve  miként, milyen tartalommal jelennek meg. Valamennyi termék esetében elvárás ugyanis a megfelelő információt hordozó tájékoztatás.

A Gazdasági Versenyhivatal jelentős kedvezményeket nyújt a kiszabandó bírság összegéből a jogsértésüket elismerő, tevőleges jóvátételt tanúsító vagy megfelelési programot kidolgozó vállalkozásoknak. Tekintettel a jogsértések részbeni elismerésére, illetve a már megvalósított megfelelési erőfeszítésekre, az ügyben kirótt bírság végül a csökkentő tételek nélküli összeg kevesebb, mint a fele lett.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/82/2016.

Budapest, 2018. december 10.

Gazdasági Versenyhivatal