A pályázati felhívások további részletei megtalálhatóak az alábbi dokumentumokban:
A Gazdasági Versenyhivatal 2019. május 15-én közzétette a bankkártya-elfogadás piacán indított ágazati vizsgálatban elkészült vizsgálati jelentés tervezetét. A jelentés-tervezet tartalmára az érintettek írásban észrevételt tehetnek. További részletek...
(egységes szerkezetben a korábbi években kiadott elvi jelentőségű döntésekkel)
Az elvi jelentőségű döntések elérhetők: ITT
A Gazdasági Versenyhivatal „Versenyjog Magyarországon és az EU-ban” címmel országos tanulmányi versenyt hirdet a magyar és az európai uniós versenyjog és a tudatos fogyasztói döntéshozatal tárgyában felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók részére. Pályázati kiírás és további részletek…
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elfogadta az online fizetési módot kínáló PayPal kötelezettségvállalását. Az eljárásban vállaltak alapján a társaság köteles módosítani fogyasztói tájékoztatását, így a felhasználók könnyebben dönthetnek az alkalmazott árfolyamról átváltást igénylő fizetéseik során. A GVH – tekintettel a kötelezettségvállalásra – jogsértést nem állapított meg az ügyben, így bírságot sem szabott ki.
A GVH 2017 márciusában indított eljárást a PayPal (Europe) S.á.r.l. et Cie, S.C.A.-val szemben, mert valószínűsítette, hogy a fizetési szolgáltató tájékoztatásai időszerűtlenek, hiányosak a pénznemváltást igénylő fizetéseknél alkalmazott árfolyamokról, illetve azok módosítási lehetőségeiről, így e tájékoztatások megtévesztők a fogyasztók számára.
A PayPal szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók számára a vállalkozás végzi el a pénznemváltást saját átváltási árfolyamán, azonban választhatják a kártyakibocsátó bankjuk által alkalmazott, banki árfolyamon végzett átváltást is. Mivel az egyes szolgáltatók által alkalmazott váltási árfolyamok eltérők, így a felhasználó ez irányú döntése is eltérő végösszegű vételárhoz vezethet, ami szükségessé teszi a megfelelő és időszerű fogyasztói tájékoztatás biztosítását a szolgáltatás használatakor.
A Paypal már az eljárás idején egyszerűsítette weboldalának működését, illetve vállalta, hogy 4 hónapon belül módosítja a magyar felhasználók számára a vásárláskor megjelenő tájékoztatását. Az átalakítás eredményeként a társaság a saját átváltási árfolyamával együtt jeleníti majd meg a kártyakibocsátó által lebonyolított átváltás választásának lehetőségét. Utóbbi választása esetén a vállalkozás felhívja a fogyasztókat banki értesítőjük ellenőrzésére. A PayPal emellett vállalta, hogy áttekinthetőbbé teszi a fogyasztóival kötött szerződését is.
A GVH döntése meghozatalakor lényeges körülmény volt, hogy a cég vállalásai közvetlenül segítik a versenyt, különösen a szolgáltatók közötti választást és váltást. A kötelezettségvállalás teljesülését a GVH utóvizsgálat keretében ellenőrzi.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/18/2017
Budapest, 2019. június 14.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ a sajtó
részére:
|
További információk:
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy az Irodatechnikai és Pénztárgép Szervizek Országos Ipartestülete, valamint számos forgalmazó és szervizelő cég jogsértő magatartást tanúsított, amikor egyeztetett árakat és forgalmazói díjakat vezettek be a pénztárgépek éves felülvizsgálatára, valamint ezekre vonatkozó ajánlásokat is közzétettek. A hatóság a jogsértések miatt összesen mintegy hetvenmillió forintnyi bírságot szabott ki.
A versenyhivatali vizsgálat feltárta, hogy 2014-ben az Irodatechnikai és Pénztárgép Szervizek Országos Ipartestülete (IPSZOI) ajánlott árakat határozott meg az akkoriban bevezetett online pénztárgépek éves felülvizsgálatára vonatkozóan, és azokat tagjainak is kommunikálta. A GVH megállapítása szerint az ajánlások jogsértőnek minősülnek, hiszen céljuk a gazdasági verseny korlátozása volt.
A GVH megállapította továbbá, hogy az IPSZOI magatartásával párhuzamosan, illetve részben vele együttműködve több online pénztárgép-forgalmazó cég és szervíz is egyeztetéseket folytatott, így a résztvevők közösen határozták meg az éves felülvizsgálat és az ahhoz kapcsolt forgalmazói díj (a hologramos matrica) árát. Az egyeztetett árakat többségük ténylegesen be is vezette és alkalmazta a piacon.
A GVH a két összefüggő jogsértés miatt bírságot szabott ki az IPSZOI-ra és az árak meghatározásában részt vevő vállalatokra: az ECR-Trade Pénztárgép Zrt-re, a Micra-Metripond Kft-re, a Montel Informatika Kft-re, a PFK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-re, az ATC Aircom Kft-re, a Juta-Soft Kft-re valamint a Pezo Info Kft-re.
Egy forgalmazó esetében a versenyhatóság mellőzte a bírság kiszabását a cég együttműködésének köszönhetően: a vállalkozás. ún. engedékenységi kérelmet terjesztett elő, elismerve a jogsértést és önként csatolva az azt alátámasztó bizonyítékokat. A Hivatal a fenti okból elengedte a cégre kiróható bírságot.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/110/2015.
Budapest, 2019. június 12.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ a sajtó
részére:
|
További információk:
|
A GVH immár negyedszer tette közzé a verseny védelméből származó fogyasztói előnyöket számszerűsítő elemzését. E szerint 2013 és 2018 között a fogyasztók több mint hatszor annyit takarítottak meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tevékenysége révén, mint amennyibe a Hivatal működése került.
A számítás a verseny árleszorító hatására épül: a hatóság által észlelt versenyellenes magatartások és fúziók megakadályozásával a fogyasztók mentesülnek azoktól a többletkiadásoktól, amelyekkel a hatóság fellépése hiányában szembesülnének. Jól szemléltethető ez a következő példával: ha egyes vállalkozások összejátszása miatt a fogyasztói árak megemelkednek, akkor e kartell felszámolása a nemzetközileg is elfogadott módszertan alapján is legalább 10%-os árcsökkentést eredményez a fogyasztók számára. A módszertan – amelyet korábban az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének független szakértői is értékeltek –, a fejlett országok versenyhatóságainak gyakorlatát követi, figyelembe véve az OECD útmutatóját is.
A fenti eredmény konzervatív, óvatos becslésen alapul. Utóbbi abból indul ki, hogy mindössze két éven keresztül és csupán 5-10%-kal lennének magasabbak a versenykorlátozó magatartásokkal illetve a verseny jelentős csökkenéséhez vezető összefonódásokkal érintett termékek és szolgáltatások árai a GVH beavatkozása nélkül. A nemzetközi kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy egy kartellekkel terhelt piacon az árak tipikusan 8-44%-kal emelkedhetnek.
Másrészt a számítás nem terjed ki a GVH egyéb tevékenységeire, többek között a fogyasztóvédelmi eljárásokból vagy az elrettentésből származó haszonra. A tényleges fogyasztói megtakarítás így minden bizonnyal jelentősen nagyobb a kimutatottnál, akár annak többszöröse is lehet.
Az elemzés teljes terjedelmében a GVH honlapján érhető el.
Budapest, 2019. június 6.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ a sajtó
részére:
|
További információk:
|
Nyomtatható verzió PDF formátumban
A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Novonex Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a „Novo C plus” elnevezésű étrend-kiegészítő népszerűsítésekor.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata feltárta, hogy a vállalkozás az európai közösségi jog által nem engedélyezett állításokat használt reklámjaiban C-vitamin készítménye egészségre gyakorolt hatására vonatkozóan (pl. „a liposzómális technológia lehetővé teszi a C-vitamin kiváló hasznosulását a szervezetben”, vagy „forradalmi áttörés a C-vitamin felszívódásában”). A cég emellett szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokat jelentetett meg több lapban (pl. a Kiskegyed, a Blikk Nők és a Páciens magazinban).
A hatóság a jogsértő magatartások miatt összesen több mint 31 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást, valamint a burkolt reklámok kiadóit.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/91/2016.
Budapest, 2019. május 27.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ a sajtó
részére:
|
További információk:
|
Idén is a versenyjog „forró” témáit járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Versenyjogi Egyesület közös szervezésében zajló Magyar Versenyjogi Fórum.
A digitalizáció rohamos terjedése a gazdaságban, az oligopolisztikus piaci szerkezetek erősödése és az eljárási hatékonyság mind olyan kérdések, amelyekkel mindenképpen foglalkoznia kell ma a versenypolitikának – jelentette ki köszöntőjében Dr. Juhász Miklós, a GVH Elnöke a III. Magyar Versenyjogi Fórum résztvevői előtt. Az elnök bemutatta a Hivatal versenyjogi jogalkalmazásának főbb irányvonalait: felhívta a figyelmet a hivatal középtávú digitális stratégiájának részeként folyó piacelemzési munkára az internetes összehasonlító szolgáltatások piacán, valamint a legfrissebb bírságközleményre, amely „széles mozgásteret hagy a Versenytanács számára, hogy figyelembe vehesse a vállalkozások megfelelési vagy akár jóvátételi szándékát”.
Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke kiemelte, hogy a technológiai változások, például a mesterséges intelligencia beépülése az üzleti modellekbe paradigmaváltást tehet szükségessé a versenyjogban. Az EU Bizottság Alstom/Siemens ügyben hozott közelmúltbéli döntése kapcsán felvetette, hogy „alapjában válhat szükségessé újragondolni a fúziós szabályozást” az európai vállalkozások sikerének előmozdítása érdekében a globális piaci versenyben, Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.
Az összefonódások ellenőrzésének lazítása „nem a megfelelő gyógyszer erre a betegségre” – vélekedett Csiszár Pál, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának igazgatója, az esemény díszvendége, aki szerint nagyon fontos az európai versenyképesség, főképpen innováció ösztönzése, de ezt nem az európai fogyasztók kárára – konkrét esetben a vasúti utazás árának emelésével – kell megtenni. Az igazgató figyelmeztetett az oligopolisztikus piacok erősödésének veszélyeire is, hiszen a tapasztalatok alapján az utóbbi 15 évben egyre kevesebb az új belépő vállalkozás a piacokon. Kisebb számú piaci szereplő viszont természetszerűen tanúsíthat ún. összehangolt magatartást, ami nem is mindig orvosolható a versenyjog eszközeivel. Emellett a negyedik ipari forradalom és az eljárási hatékonyság fenntartása olyan kérdések, amelyekre választ kell adniuk a versenyhatóságoknak a versenyképes piaci működés fenntartása érdekében.
Bak László, a GVH elnökhelyettese úgy fogalmazott az Európai Unió versenyhivatalainak megerősítését szolgáló ECN+ irányelvről tartott előadásában, hogy a hazai szabályozás túlnyomó része már jelenleg is megfelel az Irányelv rendelkezéseinek, bizonyos részletszabályok kialakítására van csupán szükség a teljes összhang megteremtése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a GVH már most is rendelkezik minden olyan kényszerítő eszközzel és felhatalmazással, amelyre a versenyjog hatékony alkalmazóinak szükségük van.
A panelbeszélgetések a digitális gazdaság mindannyiunkat érintő terjedésének versenyjogi aggályokat felvető oldaláról, a versenyjogi szankciók megfelelőségéről és hatékonyságáról, valamint az összefonódások ellenőrzésében szigorodó versenyhatósági fellépésről adtak részletes képet a fórumon résztvevő bírók, ügyvédek, vállalati jogászok számára.
A konferencia szakmai programját Faludi Gábor előadása zárta, amely az Európai Unió üzleti titok irányelvének hazai átültetését járta körül.
A Magyar Versenyjogi Fórum előadásai péntek (május 24.) délutántól elérhetők a GVH honlapján.
Budapest, 2019. május 23.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ a sajtó
részére:
|
További információk:
|
Nyomtatható verzió PDF formátumban
