A fogyasztók védelme érdekében az állam különböző jogágak területén megalkotott jogszabályokkal avatkozik a gazdasági folyamatokba. A polgári jog (szerződések joga, kártérítési jog), a közigazgatási jog és a büntetőjog mellett fogyasztóvédelmi szabályokat találhatunk a versenyjogi rendelkezések között is, amelyek érvényesítése a GVH, valamint az ún. magánjogi jogérvényesítés keretében - a sérelmet szenvedett fél keresete alapján induló polgári peres eljárásban - a bíróságok hatáskörébe tartozik.

A versenytörvény III. fejezete teremti meg a fogyasztók versenyjogi védelmének lehetőségét. Ennek keretében főszerepet a 8. §-ban szabályozott fogyasztó-megtévesztés, mint tipikus magatartási forma kap, de emellett tiltott magatartásként kerül szabályozásra a 10. §-ban a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása is. A versenytörvény e rendelkezésekkel (is) a piaci szereplők közötti verseny tisztaságát, valamint a versenyben a fogyasztói döntések szabadságát kívánja biztosítani és egyben védeni annak érdekében, hogy a piacon egyes versenytársak ne juthassanak tisztességtelen versenyelőnyhöz a fogyasztók megtévesztése révén.

A fogyasztók megtévesztése legtöbbször az erre alkalmas tájékoztatással valósul meg. Ennek egyik legelterjedtebb formája a reklám, de ebbe a körbe sorolható mindenfajta áruval, szolgáltatással kapcsolatos - vásárlást, igénybevételt megelőző - információközlés is, mint pl. a telefonos megkeresés, nyereményjátékra felhívás stb. Ilyen lehet a szerződéses ajánlat megküldése is, ha más információ a termékről nem áll rendelkezésre. A versenytörvény megköveteli, hogy a tájékoztatás mind részleteiben, mind egészében igaz és pontos legyen.

A versenytörvény a fogyasztókat megtévesztő magatartási formákat csak példálózva sorolja fel, a GVH más megtévesztő magatartás észlelése esetén is beavatkozhat a piaci folyamatokba.

  • A legtipikusabb eset, amikor az áru árára, lényeges tulajdonságára (pl. összetételére, használatára, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatására, kezelésére, eredetére, származási helyére, beszerzési forrására vagy módjára) vonatkozóan nyújt a vállalkozás hamis közlést. Ez megvalósulhat valótlan tény állításával vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, vagyis mindkét esetben aktív félrevezető magatartással.

  • A gazdasági élet szereplője ugyanakkor passzív módon is lehet megtévesztő, ha elhallgatja, hogy egy áru vagy szolgáltatás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, vagy az áruval vagy szolgáltatással szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.

  • A fogyasztó döntését ezen kívül nagymértékben befolyásolhatják bizonyos körülmények, például hogy

    • milyen forgalmazási, illetve fizetési feltételekkel juthat az áruhoz;

    • részesül-e engedményben;

    • vásárlását ajándékkal jutalmazzák-e;

    • vagy egy vásárláshoz kötődő nyereményjátékban vannak-e valós nyerési esélyei.

  • A tisztességes versenyben ezekről a körülményekről a fogyasztónak pontos, világos és valós tájékoztatást kell kapnia.

  • Különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése valós tartalom nélkül szintén tiltott és szankcionálandó. Tipikus példa erre az az eset, amikor a vállalkozó úgy tünteti fel az árleszállítást, mintha korábban ténylegesen magasabb árért árulta volna a termékét.

Az ésszerűen viselkedő fogyasztó egy adott áru vagy szolgáltatás kiválasztása során elsősorban az áru minőségét és árát veszi figyelembe. Ezeket a releváns, lényeges körülményeket elhomályosíthatják azonban olyan állítások, ígéretek, nyereményekkel való kecsegtetés, amelyek megnehezítik az áru vagy ajánlat valós megítélését. A megtévesztés szinte minden esetben azzal jár, hogy a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozzák, mivel ekkor a fogyasztó hiányos vagy téves információk birtokában hozza meg fogyasztói döntését. A versenytörvény itt külön kiemeli azt az esetkört, amikor a vállalkozás olyan üzleti módszert alkalmaz, amely megnehezíti az áru vagy ajánlat értékelését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.