Vj-138/2002/79

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a

  • -

    Alterra Kft. ( Budapest), mint I. rendű,

  • -

    Swietelsky- Útvasút Kft. (Dunakeszi) mint II. rendű,

  • -

    Mélyépítő Budapest Építőipari, Kivitelező és Tervező Kft. (Budapest) mint III. rendű,

  • -

    Debreceni Mély és Útépítő Rt. (DEBMUT) (Debrecen) mint IV. rendű,

  • -

    Betonút Szolgáltató és Építő Részvénytársaság (Budapest) mint V. rendű,

  • -

    STRABAG Rt. (Budapest), mint VI. rendű,

  • -

    Ring Kkt. (Budapest), mint VII. rendű

  • -

    EGUT Egri Útépítő Rt. (Eger), mint VIII. rendű

eljárás alá vontakkal szemben versenykorlátozó megállapodás és összehangolt magatartás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban -tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a STRABAG Rt. és az EGUT Rt. a belső-Bartók Béla úti útépítésre kiírt közbeszerzési eljárás során összehangolt magatartást tanúsított.
Megállapítja továbbá, hogy a STRABAG Rt. és a RING Kkt. a Bocskai csomópont átépítésére kiírt közbeszerzési eljárással összefüggésben tanúsított összehangolt magatartást.
A STRABAG Rt-vel szemben 85 (azaz nyolcvanöt) millió, az EGUT Rt-vel szemben 56 (azaz ötvenhat) millió Ft versenyfelügyeleti bírságot szab ki a belső-Bartók Béla úti útépítéssel összefüggésben tanúsított magatartás miatt. Kötelezi továbbá a STRABAG Rt-t és a RING Kkt-t, hogy a Bocskai csomóponttal kapcsolatban tanúsított magatartás miatt fizessenek meg fejenként 52-52 (azaz ötvenkettő-ötvenkettő) millió Ft versenyfelügyeleti bírságot.
A bírságot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kötelesek megfizetni a fent megnevezett eljárás alá vont vállalkozások, a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

Fentieket meghaladóan a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kérhetik az eljárás alá vont vállalkozások a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozások a BKV DBR Projekt Igazgatóság által 2002. első félévében a Budapest, XI. Bartók B. út és Bocskai csomópont teljes felújításával kapcsolatban kiírt pályáztatás során, a Tpvt. 11. § (1) bekezdésébe, illetve a Tpvt. 11. § (2) bekezdés e) pontjába ütköző piaci magatartást tanúsítottak-e.

II.

  • 1)

    2000. év augusztusában - a 4-es Metró előkészítésével összefüggésben - döntött a Fővárosi Közgyűlés a 4. számú metró-vonal I. szakasz "A" üteméhez kapcsolódó út- és közműépítési, valamint villamosvágány- építési földfelszíni munkák és beruházások megvalósításáról, mely határozatok - a VII. kerületben tervezett beruházásokon túl - a XI. kerületi a Szent Gellért teret, a Bartók B. utat, a Móricz Zsigmond körteret, a Móricz Zsigmond körtér és Bocskai út közötti útszakaszt (Fehérvári u. belső része), valamint a Bocskai út-Fehérvári úti csomópontot érintették. A metróvonal megépítésével kapcsolatos egyéb problémák miatt a Fővárosi Közgyűlés a beruházást szétválasztotta, elkülönítve az engedélyezhető és a későbbiekben megvalósítandó VII. kerületi beruházásokat.

Pályázati eljárás

  • 2)

    A módosított közgyűlési határozat értelmében a BKV Rt. DBR Metró Projekt Igazgatóság (továbbiakban: Igazgatóság) nyílt, előminősítéses eljárást folytatott le annak érdekében, hogy a részvételi szakasz eredményéhez képest - a közbeszerzési eljárás további, ajánlati szakaszában - már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.

    A Bartók B. út felújítására egyidejűleg négy előminősítéses közbeszerzési pályázat került kiírásra, mely - külön-külön elbírált - pályázatok közzétételi időpontja 2002. február 6-a volt.

    • 1.

      Önálló pályázat tárgyát képezte a Bartók B. út belső szakasza (a Móricz Zs. Körtér - Gellért tér közötti szakasz) út- és közműépítése, mely 20000 m2 útpályafelület, és több mint 12000 m2 díszburkolat kiépítésére vonatkozott a hozzá kapcsolódó közműépítési munkákkal együtt.

      A pályázati kiírás a Móricz Zs. körtéren kialakítandó gyalogos aluljáró építését is tartalmazta (továbbiakban: belső Bartók B. úti útberuházás).

    • 2.

      A Bartók B. út külső szakaszának (Móricz Zsigmond körtér - Tétényi út közötti szakasz) faltól falig történő felújítása (ideértve a Kosztolányi D. teret is) külön pályázat tárgyát képezte.
      A pályázat az útburkolat és járdaburkolat teljes felújítását célozta, a hozzátartozó közműépítési (víz-, gáz-, közvilágítás, kábelépítési) munkákkal együtt (továbbiakban: külső Bartók B. úti útberuházás).

    • 3.

      Külön pályázat készült a belső Bartók B. úti villamos-pálya - beleértve a 2 km hosszúságú szakasz bontását, majd új pályaszakasz kiépítését - felújítására, a kapcsolódó közműépítésekkel együtt (továbbiakban: belső Bartók B. úti villamosvágány átépítés).

    • 4.

      A külső Bartók B. úti villamos-pályára vonatkozó tenderek úgyszintén a villamosvágányok teljes átépítését célozták azzal, hogy a pályázat tartalmazta a peronok és felső vezetékek kialakítását is (továbbiakban: külső Bartók Béla úti villamosvágány átépítés).

  • 3)

    3) Az Igazgatóság később - ugyancsak a Metró tenderhez kapcsolódóan - 2002. március 27-én tette közzé a Fehérvári út - Bocskai úti csomópont átépítése érdekében kiírt előminősítéses eljárást.

    A pályázat kiterjedt a Fehérvári út - Bocskai úti csomópontban megépítendő aluljáróra, a felszíni útépítésre és villamos-pálya felújításra, a Bocskai úti csomópont és Móricz Zsigmond körtér közötti rövid útszakaszra (belső Fehérvári út), továbbá a Móricz Zsigmond körtér út- járda, villamosvágány és közműépítési munkáira is (továbbiakban: Bocskai csomóponti beruházás).

    A pályázatokkal érintett területek az alábbi ábra szerint függtek össze földrajzilag:

Külső Bartók Béla

Kosztolányi Dezső tér

Külső Bartók Béla

Móricz Zsigmond krt.

Belső Bartók Béla

Gellért tér

Belső Fehérvári út

Bocskai csomópont

A pályázatok résztvevői

  • 4)

    A pályázati jelentkezésre a kiíró Igazgatóság határidőt tett közzé, melyet a részvételi felhívás közzétételének napját követő első munkanaptól számított 16. napban (2.1,2.2,2.3.,2.4. alatti munkák), illetve 26. napban (3. pontban írt munka) határozott meg.

    A részvételi szakasz eredményeként a

    • 1.

      belső Bartók Béla úti út és járdaburkolat felújításra (és kapcsolódó közműre)

      • -

        Betonút Szolgáltató és Építő Rt (továbbiakban Betonút Rt.) V. rendű - Swietelsky Út és Vasút Kft. (továbbiakban: Swietelsky Kft.) II. rendű eljárás alá vont konzorciuma, a

      • -

        STRABAG Rt. (induláskor Kft.) VI. rendű, a

      • -

        RING Középítő Kkt. (továbbiakban: RING Kkt.) VII. rendű és a - Mélyépítő Budapest Kft. (továbbiakban: Mélyépítő Kft.) III. rendű konzorciuma, továbbá az

      • -

        EGUT Egri Útépítő Rt. (továbbiakban: EGUT Rt.) VIII. rendű eljárás alá vont vállalkozás tehetett ajánlatot.

    • 2.

      Fenti vállalkozásokat találta alkalmasnak a kiíró a külső Bartók Béla úti út- és járdaburkolat felújítására is.

    • 3.

      A belső Bartók Béla úti villamosvágány átépítésére az

      • -

        STRABAG Rt. VI.rendű,- Mélyépítő Kft. III. rendű konzorciumát, a

      • -

        RING Kkt. VII. rendű - Betonút Rt. V. rendű - Swietelsky Kft. II. rendű konzorciumát, az

      • -

        Alterra Építőipari Kft. (továbbiakban: Alterra Kft.) I. rendű - Debmut Rt. IV. rendű konzorciumát találták alkalmasnak.

    • 4.

      A külső Bartók Béla úti villamos-vágányátépítésre ugyancsak az 4.3. pontban írt vállalkozásokat találta alkalmasnak az Igazgatóság.

    • 5.

      Bartók B. úti útátépítésére kiírt pályázatra a fent már írtakon kívül a SADE-HÓDÚT konzorcium, míg a villamosvágányok átépítésére a COLAS S.A. jelentette be részvételi szándékát, kik a kiíró döntése alapján nem tehettek ajánlatot.

    • 6.

      A Bocskai csomópont felújítására kiírt pályázatra négyen jelentkeztek, akik a 2002. május 7-ei eredményhirdetés szerint részt is vehettek az ajánlati szakaszban:

      • -

        Betonút Rt., V. rendű - Swietelsky Kft. II. rendű konzorciuma,

      • -

        STRABAG Rt.,

      • -

        RING Kkt.,

      • -

        Alterra Kft. I. rendű - EGUT Rt. VIII. rendű eljárás alá vont vállalkozások által alakított konzorcium.

    • 7.

      Az Igazgatóság előtt ismert volt a konzorciumok összetétele, a pályázatokat a konzorciumok felállását figyelembe véve bírálta el került meg határozásra.

    • 8.

      Az Igazgatóság valamennyi pályázatnál az összességében legelőnyösebb ajánlattevővel kötött szerződést a kiírás szerint.
      Az értékelés értékelési súlyszámok alapján (10 súlyszám) történt.
      Ezen belül az ajánlati ár hét szorzót, míg az összes többi értékelési szempont együttesen három szorzót jelentett.
      Az ajánlati értékelésekből kitűnik, hogy a kiíró a pályázatok értékelése során elsődlegesen és legnagyobb mértékben a pályázati árat vette figyelembe.

A pályázati eljárásban történt indulás formái és az ajánlattevők tevékenységi köre.

  • 5)

    A különböző pályázatokon az ajánlattevők részben önállóan, részben együttesen, konzorciumban indultak.

  • 6)

    A STRABAG Rt. (korábban STRABAG Kft.) VI. r. eljárás alá vont vállalkozás Közép- és Kelet Európa egyik vezető útépítő vállalkozása, piaci helyzetét a Németországban, Ausztriában, Magyarországon és a Cseh Köztársaságban betöltött piacvezető szerep alapozza meg.

    • 1.

      A vállalkozás - alapanyag ellátást biztosító - aszfaltkeverő üzemek hálózatával rendelkezik. Fő tevékenysége az útépítés, beleértve a nemzetközi autópálya szakaszok építését is.
      Tevékenysége a magasépítés mellett átfogja a vasútépítés teljes körét, beleértve a földalatti és városi vasút, illetve villamosvezeték-építést. Utóbbi vonatkozásban a villamosvágányok teljes átépítésére, üzembehelyezésére és a járulékos munkák elvégzésére is rendelkezik kapacitással.

    • 2.

      A STRABAG Rt. ügyvezető igazgatója V. Cs.
      Az Rt. alkalmazásában áll - pénzügyi vezetőként - Sz. L., aki egyben a RING Kkt. STRABAG Rt. által delegált ügyvezető igazgatója is.

    • 3.

      A Rt. 41-es direkciójában, az ügyvezető igazgató közvetlen beosztottjaként dolgozik F. Á., aki az ügyvezető által kijelölt egyedi projektek előkészítésében, a tenderek kidolgozásában és összeállításában vesz részt az e területen irányítása alá tartozó munkacsoport élén.
      Fenti körben feladatát képezte a Bartók B. úti útépítési tenderek kidolgozása, valamint a villamosvágányok átépítésére irányuló tenderek áregyeztetéseinek végrehajtása. Feladatát képezte továbbá a közös munkák organizációjának, ütemtervének kidolgozása is.

    • 4.

      A STRABAG Rt., ki a belső Bartók B. úti és külső Bartók B. úti pályázaton (útépítés) önállóan indult, a 2002. április 15-én történt eredményhirdetés szerint, elnyerte a belső Bartók B úttal kapcsolatos útépítési és járulékos munkákra kiírt pályázatot.

    • 5.

      A Bartók B. úti útépítésre kiírt pályázaton a STRABAG Rt. a Hídépítő Rt-t jelölte meg 10 %-on felüli alvállalkozóként az aluljáró gépészeti munkákra. (Az aluljáró gépészeti munkákat a főösszesítő 21000-es tétele nevesítette).

    • 6.

      A belső- és külső Bartók B. úti villamosvágányok teljes átépítésére kiírt pályázatokon a fenti vállalkozás a Mélyépítő Kft-vel indult. A konzorcium vezetője a STRABAG Rt. volt.
      Az út- villamos vágányok átépítésével kapcsolatos munkálatok elvégzésére a STRABAG Rt. önállóan is képes lett volna.

  • 7)

    A III. r. eljárás alá vont RING Kkt., a STRABAG Rt. és a (6.5.pontban írt) Hídépítő Rt. 50-50 %-os tulajdonában van.

    • 1.

      A Kkt. taggyűlésének kizárólagos hatáskörét képezi a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyek eldöntése (egyhangú szavazattal), illetve a jelentős értékű szerződések jóváhagyása (2/3-os szótöbbséggel). A taggyűlésen egy-egy szavazat illet meg minden tagot, szavazategyenlőség esetén az indítvány elvetettnek tekintendő. (54/II.-es irat)

    • 2.

      1999. január 2-től a Kkt. ügyvezetője T. T., akit a Hídépítő Rt. delegált. Ügyvezetőként dolgozik továbbá a Kkt-nél a (6.2.pontban írt) a STRABAG Rt. által delegált Sz. L. is. Mindkét ügyvezetőnek feladatát képezi a piac figyelése, a tenderek, továbbá az alvállalkozók kiválasztása, értékelése, Sz. L. esetében azzal, hogy a pénzügyi ütemtervek készítése is feladatkörébe tartozik. Mindkét ügyvezető kapcsolatot tart továbbá a megbízókkal is.

    • 3.

      A RING Kkt. fő tevékenysége az épület-, híd, alagút, közmű és vezetéképítés. Tevékenységi körébe tartozik az autópálya, útépítés, valamint a mérnöki tevékenységen túl a szaktanácsadás, műszaki vizsgálat, elemzés. A mérnöki szervező illetőleg számítógépes háttérrel bíró RING Kkt. műszaki ellenőrzési szakapparátussal rendelkezik. Önálló gépparkja, illetve a pályázatban kiirt munkák kivitelezésére alkalmas alkalmazottjai nincsenek.

    • 4.

      A belső- és külső Bartók B. úti útépítésre kiírt pályázaton a Kkt. résztulajdonosától, a STRABAG Rt-től függetlenül, a Mélyépítő Kft-vel együtt indult úgy, hogy a konzorcium vezetője a RING Kkt. volt. A RING Kkt. kezdeményezésére létrejött konzorcium a belső Bartók Béla út útépítési tenderen a Colas-csoportba tartozó I. r. Alterra Kft-t és 50%-os tulajdonosát, a Hídépítő Rt-t jelölte meg alvállalkozóként a 21000 tételes alatti aluljáró műtárgy építése tárgyában.

    • 5.

      A RING Kkt. a Bartók B. úti a villamosvágányok átépítésére kiírt pályázatokon az V. r. Betonút Rt-vel és a II. r. Swietelsky Kft-vel indult, mely - a RING Kkt. által vezetett - konzorcium nyert a külső Bartók B. úti villamos vágányok átépítésére kiírt pályázaton.

    • 6.

      A Ring Kkt. a Bocskai csomópont (út és villamosvágány) átépítésre kiírt pályázaton egyedül indult, egyik, 10 % feletti (29,3 %-os) alvállalkozóként (aluljáró műtárgy kivitelezése) a Hídépítő Rt.-t jelölte meg.

  • 8)

    A Colas Hungária Kft. többségi tulajdonában van az I. r. Alterra Kft. és a IV. r. eljárás alá vont DEBMUT Rt.

    A Colas-csoport tagja továbbá a VIII. r. EGUT Rt. is, melyben a Colas Hungária Kft-nek ugyancsak többségi tulajdona van. Az I., IV. és VIII. r. eljárás alá vont vállalkozásokat ugyanaz a vállalkozás irányítja.

    • 1.

      Az Alterra Kft. elsősorban közmű, műtárgy és vágányépítést végez.
      A Bartók B. úti, útépítésre kiírt pályázatnál az ott önállóan induló EGUT Rt. alvállalkozójaként kívánt részt venni. A Kft. egyben alvállalkozóként szerepelt a RING Kkt. által vezetett konzorciumnál is.
      A belső- és külső Bartók B úti villamosvágány átépítésére kiírt pályázaton, a vele azonos irányítás alatt álló DEBMUT Rt-vel pályázott, kinek tevékenységi köre felöleli a közlekedésépítészet teljes körét.

    • 2.

      Az Alterra Kft. a Colas csoport másik tagjával, az EGUT Rt-vel indult a Bocskai csomópont megépítésére kiírt pályázaton, kinek fő tevékenységi körébe az út-, vasút-, híd és közműépítés tartozik.
      A vállalkozás az ország teljes területén rendelkezik főmérnökséggel, illetve keverőteleppel, így tevékenysége az ország egész területére kiterjed(het). Az Rt. a Colas-csoporton belül meghatározó szereppel rendelkezik.
      Az EGUT Rt. budapesti területi igazgatóságának vezetője B. Z.

      Az EGUT-Alterra konzorcium, amely 10 % feletti (28,2 %) alvállalkozóként a Hídépítő Rt-t jelölte meg, elnyerte a Bocskai csomóponti pályázatot a 2002. július 5-én kihirdetett eredmény szerint.

  • 9)

    A Betonút Rt. fő tevékenységi köréhez a magas és mély építőipari beruházások lebonyolítása tartozik, illetve tevékenységi körét képezi a közművezetékek, alagutak építése, valamint az autópálya, és az útépítés is.

    • 1.

      A Betonút Rt. a Bartók B. út útfelújítására kiírt pályázaton a Swietelsky Kft-vel indult, mely pályázatok közül a külső Bartók B. út átépítésére kiírt pályázatot 2002. április 15-én elnyerték. A Betonút Rt. a Swietelsky Kft-vel és a RING Kkt-vel pályázott a Bartók Béla úti villamosvágány átépítésre. A RING Kkt. által vezetett konzorcium nyertes lett a külső Bartók Béla úti pályázaton.

    • 2.

      Az Rt. igazgatója V. P., aki a pályázatok idején termelési igazgatói posztot töltött be.

  • 10)

    A Swietelsky Kft. piaci helyzetét tekintve a - a kiírt munkálatok vonatkozásában - a STRABAG Rt., a Betonút Rt., és az EGUT Rt. jelentős versenytársának minősül.
    A Kft. úgy az új utak építésében, mint a meglévő pályaszerkezetek megerősítésében, rekonstrukciójában, mint a városi villamos vonalak és iparvágányok kivitelezésében jelentős piaci szereplőnek tekinthető.

    • 1.

      A már írtak szerint a Kft. az útépítésre kiírt pályázatokban a Betonút Rt-vel indult, melynek kapcsán megállapodtak abban, hogy az esetben, ha az ajánlatkérő az ajánlatokat elfogadja - Gárdonyi 2002. Kft. néven - gazdasági társaságot hoznak létre.
      A Kft. a Bartók B. úti villamos vágányok átépítésére kiírt tendernél a Betonút Rt-vel és a RING Rt-vel indult, mely konzorciumokban résztvevő cégek a RING Kkt-t bízták meg a konzorciumvezetéssel. Fenti konzorciumi felállásban lett nyertes a Kft. a külső Bartók B. úti útépítésen 2002. április 15-én a Betonút Rt-vel, illetve a 2002. május 9-én a Betonút Rt-vel és a Swietelsky Kft-vel a belső Bartók Béla úti villamosvágány átépítésére kiírt pályázaton.

  • 11)

    A Mélyépítő Kft. VII. r. eljárás alá vont vállalkozás mind a Bartók Béla úti út- és villamosvágány átépítésre kiírt pályázaton indult.

    Fő tevékenysége az út- és mélyépítés.

    A Bartók B. úti útépítésre kiírt két pályázaton a Mélyépítő Kft. a Ring Kkt-vel, míg a külső- és belső Bartók B. úti villamosvágány felújításra kiírt pályázaton a STRABAG Rt-vel pályázott közösen.

    A Bocskai úti csomópontnál a Mélyépítő Kft. nem pályázott, ugyanakkor a RING Kkt-vel - kivel a Bartók Béla úti úttenderen konzorciumban indult - kívánt alvállalkozói szerződést kötni.

A vizsgált eljárás alá vont vállalkozói kapcsolatok.

STRABAG Rt. - EGUT Rt. kapcsolata

  • 12)
    • 1.

      Az EGUT Rt. budapesti területi igazgatóságának vezetője, B. Z. több alkalommal járt a STRABAG Rt-nél.
      B. Z. határidőnapló bejegyzéséből (6/I./2 számú irat) kimutathatóan 2002. februárjában két alkalommal, másodszor 2002. március 26-án 10 órakor kereste fel a STRABAG Rt. szegedi úti székhelyét.

    • 2.

      Utóbbi napon, azaz 2002. március 26-án 12.41 órakor kapta meg a STRABAG Rt. a Hídépítő Rt-től azt az e-mailt (54/IV. számú irat), melyet - a belső Bartók B. úti munkálatoknál 10 % feletti alvállalkozó- a Hídépítő Rt. küldött meg árajánlatként a 21000-es tételekre vonatkozóan.
      A RING Kkt-nek - ki ezen a pályázaton tulajdonosától önállóan indult - ugyancsak 2002. március 26-án 14.50 órakor küldött a Hídépítő Rt. alvállalkozói árajánlatot, - melynek műszaki tartalma azonos volt a STRABAG Rt-nek megküldött faxéval. A fax 12 oldalas volt és nem tartalmazta az ún. "0-s tételeket".

    • 3.

      Ugyancsak ezen a napon, 2002. március 26-án, tartották a STRABAG Rt-nél a belső Bartók B. úti útépítés áraival kapcsolatos ártárgyalást (4/II.számú irat).

    • 4.

      . A STRABAG Rt-nél megtartott ártárgyalást követően F. A. - V. Cs. ügyvezető igazgató közvetlen beosztottja (kinek munkakörét a 6.3. pont tartalmazza) - 16.14 órakor faxot küldött B. Z-nek az EGUT Rt-hez, mely fax a 21000 tételsort és ezen túl (a fax első oldalán) a 2100-es útépítés előkészítő munkái összesítőjét is tartalmazta.
      A faxon az alábbi kézzel írt szöveg volt olvasható: "Z. - a gépészetben a "0-s" tételekre a részletezést csak holnap fogják megkapni!" (4/1. számú irat).

    • 5.

      A vállalkozások, illetve az általuk létrehozott konzorciumok által beadott pályázat részét képezte az ún. főösszesítő.
      Az erre vonatkozó táblázatot a pályázat kiírója adta meg a pályázóknak, mely az elvégzendő munkák fajtáját és mennyiségét tartalmazta.
      A vállalkozások a táblázat kitöltésével adták meg az egységárakat és az ebből számolt pályázati árakat.
      A 2000-es útépítési táblázat részeként az ún. 2100-es útépítési előkészítő munkák kerültek összesítésre.
      A táblázat - 21000 kód alatt - az aluljáró gépészeti munkák összesítését is tartalmazta.

    • 6.

      A F. A. által B. Z. megküldött fax - mely úgy a 2100-es (útépítési előkészítő munkákra vonatkozó), mint a 21000-es munkák összesítőjét tartalmazta - tömörítés nélkül húsz oldalas volt. (A hiányzó oldalak tartalmát nem tárta fel a vizsgálat.)

    • 7.

      A 21000-es tételben összesített munkák nettó értéke átlagosan az összes vállalási érték 2,2 - 2.5 %-át tette ki, míg a 2100-es tétel az összes nettó vállalási érték 6,8 %-nak felelt meg.

    • 8.

      Az EGUT Rt., - ki a versenytársának, a STRABAG Rt-nek készült, és a STRABAG Rt. által 12%-al megemelt árajánlatot megkapta - abban az időpontban, amikor a F. A. által megküldött fax-ot átvette, az adott munkára már rendelkezett árajánlattal a Technovill Kft-től (61-es irat melléklet).
      A Technovill Kft. 21000-es tételre vonatkozó ajánlata összességében és tételenként 16%-al alacsonyabb volt, mint az EGUT Rt. által utóbb, 2002. március 27-én készített, főösszesítőben írt ajánlati árak.

    • 9.

      Az EGUT Rt. az általa beadott pályázati ajánlatában 16%-al magasabb árakat jelölt meg a STRABAG Rt-től megkapott áraknál.
      Ajánlati árai összességükben és tételenként 28%-al voltak magasabbak a Hídépítő Rt. alvállalkozói ajánlati árainál.

Betonút Rt.- EGUT Rt. kapcsolat

  • 13)

    A Betonút Rt-nél 2002. február 11-én megtartott igazgatósági értekezleten került szóba a Bartók B. út kapcsán kiírt négy pályázat (V. P. akkori termelési igazgató naplóbejegyzése (5/I./1. számú irat). Az ott megtartott igazgatósági értekezlet idején a Betonút Rt. részéről felmerült, hogy egy úttenderben, (mely az útépítésnél a Móricz Zs. körtér Tétényi út közötti szakaszt jelölte meg) STRABAG Rt-vel, míg egy vágánytenderben a RING Kkt-vel indul.

    • 1.

      A Betonút részéről V. P. 2002. február 15-én találkozott B. Z., az EGUT Rt. budapesti területi igazgatójával. (V.P. határidőnapló bejegyzése - 5/I/1 számú irat).

    • 2.

      A 2002. március 8-án, illetve március 20-án kezdődött ajánlati szakban a Betonút Rt. a Bartók B. úti útépítés tenderen fenti elképzelésekkel szemben nem a STRABAG Rt-vel, hanem a Swietelsky Kft-vel indult, míg a villamosvágány átépítésére az eredeti tervek szerint a Ring Kkt-vel adott be pályázatot, mely konzorciumnak tagja lett az útépítéssel partner Swietelsky Kft. is.

    • 3.

      A 2002. április 15-i eredményhirdetés szerint a Betonút - Swietelsky konzorcium nyerte meg a külső Bartók B. úti úttendert.

      A külső Bartók B. úti villamosvágány átépítésre kiírt pályázaton a Betonút Rt. nyert a RING Kkt-vel és a Swietelsky Rt-vel létrehozott konzorciummal.

A STRABAG Rt. és Ring Kkt. kapcsolattartása

  • 14)

    A Ring Kkt. és a STRABAG Rt. egymástól függetlenül indult a Bocskai csomópontra kiírt pályázaton.

    • 1.

      2002. június 12-én 14,53 órakor Sz. L-től a STRABAG Rt. budapesti területi igazgatóságáról, faxüzenetet küldtek a Hídépítő Rt. által delegált T. T. ügyvezető részére a Ring Kkt-hez. (54/I/1 számú irat).

      A faxüzenet a Móricz Zs. körtér - Fehérvári úti csomóponthoz kapcsolódó pályázat főösszesítőjét tartalmazta.

    • 2.

      A RING Kkt-nél 2002. június 12-én 15 óráig elkészült - és ott fellelt - főösszesítő a kiíróra kedvezőbb, vagyis alacsonyabb árfekvésű volt, mint a STRABAG Rt. által megküldött főösszesítő (54/I/2-3. számú irat).

    • 3.

      2002. június 13-án újabb - jelentősen megemelt - a Kkt-re a nyerés szempontjából kedvezőtlenebb árajánlat készült a RING Kkt-nél (51/I/4 számú irat).

III.

Az eljárás alá vont vállalkozások védekezése

Az eljárás alá vont vállalkozások kérték az eljárás megszüntetését.

  • 15)

    Az I.r., IV.r., VIII., rendű eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy az l993.évi XXXI. tv-el kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, l950. november 4-én kelt Egyezmény 6.Cikk 1. pontja értelmében mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen tárgyalja.

    Fentiek értelmében:
    - A tisztességes eljárás (6.Cikk 1.pont), valamint a lakás tiszteletben tartásához való jog (8.Cikk) követelménye értelmében a "rajtaütésszerű" helyszíni vizsgálatot előzetesen jóváhagyó bírói határozat a Gazdasági Versenyhivatal indokolt indítványa alapján hozható meg.
    Amennyiben a bírói kontroll nem elég konkrét, hatékony, illetve automatikusan engedélyezi a helyszíni vizsgálatot, az eljárás nem felel meg a fentiek szerint támasztott követelményeknek.
    Az Egyezmény 8.Cikkelyéből adódóan mindenkinek joga van arra, hogy lakását és levelezését tiszteletben tartsák, mely jogok gyakorlásába csak a törvényben meghatározott olyan esetekben avatkozhat bele a hatóság, amikor is pl. az ország gazdasági jólétének érdeke, vagy más ott nevesített érdek megkívánja.
    A hatósági intézkedés indokoltságának és megalapozottságának hiánya az adott hatósági aktus semmisségéhez vezet, mely magánszemélyt megillető védettség az Európai Bíróság gyakorlata szerint a vállalkozásokra, illetve azok székhelyére, telephelyére is kiterjed.

    • 1.

      Az adott eljárásban foganatosított rajtaütésszerű vizsgálattal kapcsolatos - fent írtakra figyelemmel is megfogalmazott -kifogásokat az alábbiak szerint jelölték meg:
      - nem ellenőrizhető a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH) bírósághoz intézett kérelmének jogszerűsége (indokoltsága), ami az Egyezményen túl sérti a Tpvt. 55. § (1) bekezdését, azáltal, hogy az aktához nem csatolt GVH beadvány hiányában nem lehet megállapítani, hogy a rajtaütésszerű vizsgálatra indokolt írásbeli beadvány alapján került-e sor, illetve azt sem, hogy a bíróság végzésének meghozatalakor fennálltak-e a tisztességes határozat meghozatalának feltételei, illetve a bíróság indokoltan rendelte-e el a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a rajtaütésszerű vizsgálatot.
      - A rajtaütésszerű vizsgálatot elrendelő bírósági végzés nem volt jogszerű, ami az Egyezményen túl sérti a Tpvt. 65/A § (5) bekezdésében foglaltakat is, vagyis a bíróság nem mérlegelte megfelelően, hogy adott esetben megvalósultak-e a Tpvt. 65/A § (5) bekezdésében írt törvényit feltételek.
      A Bíróság végzése nem utal egyetlen olyan bizonyítékra sem, mely a döntést megalapozná, illetve ha rendelkezésre is állt ilyen bizonyíték, ezt az eljárás alá vont vállalkozásoknak nem volt módjukban megismerni, ami az Egyezmény 8. Cikkelyének sérelmével jár. A bírói végzés nem indokolta a Tpvt. 65/A § (3) bekezdésében írtak ellenére azt, hogy a GVH kérelme mennyiben volt indokolt.
      - A helyszíni vizsgálat lefolytatása leírásának hiánya az Egyezmény 6. Cikk (1) bekezdését és 8. Cikkét sértette, mivel nem állapítható meg, hogy milyen anyagokat vittek el a GVH képviselői, illetve hogyan folyt le a helyszíni vizsgálat, mely eljárás nem felelt meg a tisztességes eljárás feltételeinek.
      - A Versenytanács 62. sorszámú előzetes álláspontjából - szerkezete következtében - nem állapítható meg, hogy mely pontok, mely vállalkozásokra vonatkoztak. A védekezésre nyitva álló idő úgyszintén az Egyezmény sérelmével jár (6. Cikk 1. pont).

    • 2.

      Fent írt eljárás alá vont vállalkozások kifejtették azon álláspontjukat is, miszerint a Tpvt. alábbi szabályai sértik az Egyezményt.
      - A bíróság "rajtaütésszerű" helyszíni vizsgálatot elrendelő végzése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
      - A vizsgálati kifogás ellehetetlenül az esetben, ha valamely rajtaütés" során egy másik társaság iratai is lefoglalásra kerülnek (STRABAG Rt-nél tartott vizsgálat sérthette az EGUT Rt. érdekeit), mivel a sértett más vállalkozás egy esetleges eljárási szabálytalanság esetén (pl. bírósági végzésben meghatározott célon túli dokumentumok lefoglalása) nincs abban a helyzetben, hogy a később tudomására jutott eljárási szabálytalanságot kifogásolja.
      - A Versenytanács nem független szerv, a GVH szervezetéhez tartozik, mely a 6. Cikkely (1) bekezdésének sérelmét, vagyis a független és pártatlan bíróságra vonatkozó előírást sérti.
      - Az Egyezménybe ütközik a törvényben írt versenytanácsi előzetes álláspont intézménye is, mely tárgyalás nélkül és az ügyfél álláspontjának meghallgatása hiányában készül.
      - Sérelmes, hogy a Tpvt. szerint rendőrségi kontroll hiányában is foganatosítható a "rajtaütésszerű" vizsgálat, mivel az ügyfelet kiszolgáltatja a nem pártatlan GVH-nak.

      Fentiekre tekintettel, az Egyezmény és a Tpvt. megsértése miatt a I., IV., VIII. rendű eljárás alá vont vállalkozások az eljárás megszüntetését, illetve a rajtaütésszerű vizsgálat során lefoglalt valamennyi dokumentum és az ezekkel összefüggésben tett valamennyi nyilatkozat érvénytelennek tekintését, illetve figyelmen kívül hagyását is kérték.

    • 3.

      Az eljárás alá vont vállalkozások kifejtették, hogy érintett piac hiányában nem lehetséges kartell meghatározás. Felhívták a figyelmet arra, hogy a konzorciumok már az előminősítés előtt létrejöttek, amikor az érintett piac még nem volt leszűkíthető, ami azt is jelenti, hogy az előminősítés megtörténtéig értékelt esetleges bizonyítékokat figyelmen kívül kell hagyni.

    • 4.

      Az I., IV., és VIII. r. eljárás alá vont vállalkozások hivatkoztak arra, hogy a vállalkozásokat azonos vállalkozás irányítja, és mint egymástól nem független piaci szereplők között, közöttük eleve, a törvény rendelkezései folytán nem jöhetett létre versenyt korlátozó megállapodás. Előadták, hogy a pályázatokon való indulást- akár egyedül, akár a cégcsoporton belül, vagy más, független vállalkozással együttesen történt - az adott vállalkozás vezetősége döntötte el (az alvállalkozók kiválasztására is kiterjedően), az adott vállalkozás kapacitásától függően.

    • 5.

      Kifejtették, hogy az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.) 26.§-a szerint a közigazgatási szerv köteles tisztázni a tényállást, a bizonyítási teher a hatóságot terheli.

      • 1.

        Előadták, hogy a vállalkozások közötti valamely kapcsolatfeltétel bizonyítottsága nem szolgál elégséges bizonyítékul az összehangolt magatartás megállapítására, még az esetben sem, ha a vállalkozásoknak piacon tanúsított magatartása azonos, vagy nagymértékben hasonló. A bizonyítottsághoz szükséges az is, hogy a párhuzamos magatartás egyetlen ésszerű magyarázatát a magatartás versenykorlátozó összehangolása jelentse. Jelen ügyben - a valamennyi eljárás alá vont vállalkozást érintő - feltételezett- jogellenes magatartás vonatkozásában nem nyert bizonyítást, hogy a kapcsolatfelvétel egyetlen és kizárólagos célja, illetve annak egyetlen ésszerű magyarázata a versenyellenes magatartás összehangolás lett volna.

      • 2.

        Előadták, hogy a konzorciumok létrejöttére, illetve az alvállalkozói kapcsolatokra, továbbá a STRABAG Rt. és a Betonút Rt. alkalmazottai között létrejött találkozóra más (a 72. sorszámú ellenkérelemben nevesített) ésszerű okból került sor, így az eljárásban semmilyen versenyellenes kapcsolat vagy érintkezés nem nyert bizonyítást, illetve nem bizonyított olyan magatartás sem, mely a verseny kockázatának csökkentésére irányult volna.

    • 6.

      Az EGUT Rt. a STRABAG Rt-től 2002. március 26-án B. Z-nek az EGUT Rt.-hez megküldött faxszal kapcsolatban a 15., 15.1.,15.1.2. pontban kifejtetteket fenntartva, kérte annak figyelmen kívül hagyását.

      Érdemben hivatkozott arra, hogy a 21000-es tételeket tartalmazó fax 19 oldalas volt, ami mellé véletlenül került be a 2100-es kód számú egy oldalas összesítő. E vonatkozásban adminisztrációs hibát tételezett fel, azzal, hogy ezeket az adatokat az EGUT Rt. nem is használta fel az ajánlat megtételekor.

      A fax indokául azt jelölte meg, hogy az EGUT Rt. a STRABAG Rt-t kívánta bevonni 10 % alatti alvállalkozóként a belső Bartók Béla úti munkálatokba, és a faxon megkapott 21000-es kód adatait a pályázatában fel is használta. Hivatkozott arra, hogy az EGUT Rt. nem tudhatott arról, hogy a STRABAG Rt. a 21000-es tételre vonatkozó (a Hídépítő Rt-től megkapott) ajánlatot 12 %-kal megemelve küldte el faxon az EGUT Rt. részére.

      Előadása szerint azért tervezte a STRABAG Rt. alvállalkozóként bevonását, mivel az EGUT Rt-nek nem tartozik fő tevékenysége közé az aluljáró gépészeti munka.

      Kérte figyelembe venni F. A. 41/7 számú jegyzőkönyvben tett előadását (STRABAG Rt.), mely szerint F. A-t ajánlat megtételére kereste meg B. Z. az EGUT Rt. részéről.
      Hivatkozása szerint ésszerű megfontoláson alapult, miszerint arra az esetre, ha a STRABAG Rt. nem nyert volna a pályázaton az EGUT alvállalkozója kívánt lenni.
      Hivatkozott továbbá arra is, hogy a 2100-es tételű munkák a teljes pályázati érték mintegy 6,6 %-át, míg a 21000-es aluljáró gépészeti munkák a teljes pályázati érték mintegy 2,5 %át teszik ki, amiből az következik, hogy még az esetben is, ha az EGUT Rt. felhasználta volna a STRABAG Rt. által rendelkezésre bocsátott valamennyi információt, ennek ez esetben sem lett volna érdemi kihatása az ajánlati ár egészére, és így közvetetten a gazdasági versenyre, figyelemmel arra, hogy a két tétel együttesen sem tette ki a teljes pályázati érték 10 %-át.

      Nem vitatta, hogy a vizsgálat által feltárt ajánlata volt a Technovill Kft-től a STRABAG Rt. faxának megküldésekor, azonban állítása szerint azt csak az elektromos munkákra kérte, vagyis a Technovill Rt. kérés nélkül, adott az aluljáró gépészetre is árajánlatot, amit az EGUT Rt. nem is alkalmazott.
      Nyilatkozata szerint pályázati ajánlatában összeolvasztotta a STRABAG-tól és a Technovill Kft-től kapott az elektromos jellegű munkákra vonatkozó díjakat, és ezekre tette rá a saját profitját.
      A STRABAG Rt-től kapott tételekre nézve előadta, hogy a jelentés l5. oldalán található táblázat egységáraira tett rá 16 %-t.

    • 7.

      Vitatta, hogy az általa a jogszerűség szempontjából meg nem vizsgált STRABAG Rt.-RING Kkt. közötti fax üzenet alkalmas lett volna, hogy elősegítse számára a Bocskai csomópont átépítésére kiírt projekt elnyerését.

  • 16)

    A STRABAG Rt. álláspontja szerint

    • 1.

      Az érintett piac- az előzetes álláspontban írtaktól eltérően - oly módon határozandó meg, hogy az egyes közbeszerzési eljárásokat kell árupiacnak tekinteni. A verseny egy adott tender keretein belül folyik, amikoris a pályázat megrendelője számára az adott termek beszerzésére nincs reális más alternatíva, vagyis a helyettesíthetőség fogalmilag kizárt.
      Kifejtette azt az álláspontját, hogy több pályázat esetén Magyarország egésze minősül földrajzi piacnak.

    • 2.

      STRABAG Rt. előrebocsátotta, hogy a klasszikus anti-tröszt versenyjog szabályai (így a Tpvt. 11. §-a is) tartalmukban büntetőjogi szabályoknak minősülnek a szabályok tiltó jellege, a kikényszeríthetőség hasonlósága - az officialitás elve, a kontradiktórius elemek hiánya -, és a versenyjogi szankciók büntető, megtorló, nem preventív jellege folytán. Hivatkozott arra, hogy az 1993. évi XXXI törvénnyel kihirdetett Római Egyezmény ott 6. Cikkének (1) bekezdésével kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bizottsága a francia versenyjog megsértése okán indított eljárásban bírságot kiszabó döntést büntetőjogi vád elbírálásának tekintette.
      Magyarország kötelezettséget vállalt az Egyezményben írt jogok betartására, illetve védelemben részesítésére, így a nemzetközi (pl. angol) gyakorlatnak megfelelően érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének, illetve az eljárás büntetőjogi jellegből következően a különböző eljárási garanciáknak, így a hatóságot terhelő bizonyítási tehernek és a fokozott bizonyítottságnak.

      Álláspontja szerint fentiekből az is következik, hogy jogsértést közvetett bizonyítékok alapján csak az esetben lehet megállapítani, ha a közvetett bizonyítékra nincs más ésszerű magyarázat.
      Jogsértés csak az esetben állapítható meg, ha az elbírálás alapjául szolgáló tényállás a hatóság meggyőződése szerint kétséget kizáróan megfelel a valóságnak. Ellenkező esetben az eljárás alá vont vállalkozásra nézve kedvezőbb ténymegállapítást vagy bizonyíték magyarázatot kell választania a hatóságnak.

    • 3.

      Jelen ügyben az eljárás alá vont vállalkozások konzorciális, illetve fővállalkozói - alvállalkozói viszonyban voltak, így együttműködés jellegéből adódóan zajlottak közöttük megbeszélések, melyekre a jelen ügy tárgyát képező pályázati eljárásoktól függetlenül került sor (Pl. EGUT Rt. STRABAG Rt. találkozói).

    • 4.

      STRABAG Rt. a 2002. március 26.-i fax-üzenettel kapcsolatban előadta, hogy az EGUT Rt. képviselője kért alvállalkozói ajánlatot a 21000-es tételre, melynek megküldésekor az Rt. az általa a Hídépítő Rt-től kapott alvállalkozói ajánlatra támaszkodott, annál magasabb összeget megküldve az EGUT Rt. részére.

      • 1.

        Ennek okát abban jelölte meg, hogy arra az esetre, ha az EGUT Rt. nyerte volna meg a pályázatot, bevonta volna a STRABAG Rt-t alvállalkozóként. A Hídépítő Rt. által részére adott és az általa az EGUT Rt-nek megküldött ajánlat közötti különbözetre úgy nyilatkozott, hogy a 12%-os többlet képezte volna a STRABAG Rt. nyereségét.
        A faxban tévedésből került megküldésre a 2100-es tételsor.

      • 2.

        Kifejtette, hogy két versenyző vállalkozás közötti információáramlás akkor tekinthető versenyjogi szempontból jogellenesnek, ha ez az információáramlás tudatos, vagyis a véletlenül, vagy tévedésből megküldött információk nem minősülhetnek jogellenes adatközlésnek.
        Az EGUT Rt-vel egyezően hivatkozott arra is, hogy az alvállalkozói ajánlatként, továbbá tévedésből megküldött információk értéke nem éri el a vállalási érték 10 %-át.
        A fax üzenet megküldésének körülményeire nézve kérte figyelembe venni a faxot küldő F. A. előadását.

    • 5.

      A STRABAG Rt. nem vitatta, hogy 2002. június 12-én a STRABAG Rt-től faxot küldtek a RING Kkt-hez.

      • 1.

        Előadta azonban, hogy a fax nem versenyellenes egyeztetés volt a két vállalkozás között, hanem a RING Kkt. két ügyvezetője közötti jogszerű kommunikáció. A fax küldője Sz. L., a RING Kkt. egyik ügyvezetőjeként küldte a faxot T. T., a másik ügyvezetőnek. Sz. L. - aki egyben a STRABAG Rt. alkalmazásában is állt - munkavégzését mind időben, mind térben megosztotta a két munkahely között. A STRABAG Rt. fenti körülmények között is tiszteletben tartotta, hogy Sz. L. a RING Kkt. ajánlatának elkészítésében vesz részt, s e tekintetben titoktartási kötelezettség terheli.
        A fax megküldésére csak azért került sor, mert Sz. L. a fax megküldésének időpontjában fizikailag a STRABAG Rt. irodájában tartózkodott.

      • 2.

        A STRABAG Rt. hivatkozott a Római Egyezmény 8. Cikkére, továbbá arra, hogy a Fővárosi Bíróság végzése szerint a Bíróság a RING Kkt. helyiségeinek átkutatását csak az akkor folyamatban volt vizsgálat által meghatározott cél keretei között engedte meg. A Bocskai csomóponttal kapcsolatos iratok nem tartoztak a bírói engedély beszerzésekori versenyfelügyeleti eljárás keretébe, mire nézve a Versenyhivatal 2004. január 5-én terjesztette ki a vizsgálatot.
        A fax-üzenetben látható volt a "Móricz Zs. körtér - Fehérvári út" felirat, vagyis az, hogy a kérdéses dokumentum nincs összefüggésben a Bartók B. úti felújítási munkálatokkal, így a faxot fenti eljárási okból kérte figyelmen kívül hagyni.

    • 6.

      A STRABAG Rt. hivatkozott arra, hogy a konzorciumok alakítását a kapacitás szükséglettel együtt járó kockázatok mérséklésének szándéka vezette, a konzorciumban való indulás tényét ésszerű gazdasági megfontolás alapozta meg, azokban nem valósult meg versenyellenes információáramlás. Vitatta, hogy az alvállalkozók kiválasztása, illetve azok szerepe információ átadást eredményezett, vagy eredményezhetett volna

      Kifejtette, hogy a STRABAG Rt. sem a versenykorlátozó megállapodás, sem összehangolt magatartás megállapítását nem látja indokoltnak.

  • 17)

    A RING Kkt. vitatva, hogy versenyjogi jogsértést valósított meg, a STRABAG Rt-vel egyezően adta elő, hogy - az eljárási okokból is figyelmen kívül hagyandó - 2002. július 12-i fax-üzenetváltás a Kkt. két ügyvezető igazgatója között zajlott.

  • 18)

    Az eljárás érdemi határozattal megszüntetett részében a II. r. eljárás alá vont Swietelsky Kft. előadta, hogy vonatkozásában sem közvetlen, sem közvetett bizonyíték nem áll rendelkezésre.

    • 1.

      Előrebocsátva, hogy az Áe 26. §-a alapján a hatóság köteles tisztázni a tényállást, vitatta a vizsgálati jelentésben és az előzetes álláspontban levont következtetést, miszerint a jogsértést valósított volna, kifejtette, hogy az összehangolt magatartás egyik elemét, azaz a kölcsönösséget a hatóságnak kell bizonyítania.

    • 2.

      Előadta, hogy a Kft-nek nem volt tudomása az érintett pályázók közötti olyan írásbeli dokumentumokról, vagy szóbeli egyeztetésekről, melyek versenykorlátozás céljából történt a kapcsolatfelvételre utaltak volna.

      A Kft. konzorciumi tagsága nem értékelhető közvetett bizonyítékként. A konzorcium alakításának indokaként előadta, hogy egy adott feladatot csak az adott szakirányú referenciával rendelkező vállalkozás tud elvégezni megfelelő minőség mellett, illetve a konzorciumban való indulás versenykockázatot csökkentő biztosíték, mely bevett szokás a pályázati eljárásokban. A konzorcium létrehozását a frekventált helyen végzendő munka is indokolttá tette, minek léte nem jelenti azt, hogy a tagok rendszeresen és részletesen tájékoztatják egymást cselekedeteikről.
      A konzorcium tagjaként önállóan egyébként nem járhatott el, mindössze részfeladatai voltak, gesztor nem volt.
      A RING Kkt. konzorciumi bevonását az indokolta, hogy szükség volt az ott összpontosult szellemi tőkére.

    • 3.

      Fentiek alapján a konzorciumok nem bizonyítják, hogy a tagok ismerték egymás üzleti döntéseit, ez nem jelentett összehangolt magatartást, amihez a tudatok találkozására is szükség lett volna, vagyis arra, hogy a versenytársak egymás magatartására tekintettel alakítsák ki versenykorlátozó magatartásukat.
      A jogsértés megállapításához szükséges az egyes eljárás alá vont cégek, vállalkozások magatartásának egyediesítése is.

  • 19)

    Az V. r. Betonút Rt. az eljárás megszüntetett részében vitatta a jogsértést.

    • 1.

      Előadta, hogy az előzetes álláspontban írt piac-meghatározás téves. Álláspontja szerint a részvételi szakasz kizárólag a műszaki, gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására szolgál, mely eljárási szakaszban a résztvevők köre pontosan még nem határozható meg.
      Ezen eljárási szakaszban tehát az eljárás alá vont vállalkozások nem fedték le a piac 100 %-át, ezen szakaszra külön kellett volna feltárni a lehetséges ajánlattevőket, és ennek függvényében kellett volna meghatározni az eljárás alá vont vállalkozások piaci részesedését. Fentiekből következően, mivel nem volt ismert az érintett piacra lépő vállalkozások köre, nem lehetett összehangolt magatartással objektíve befolyásolni a versenytársak magatartását, így nincs relevanciája az ezen időszakban történt -- egyébként vitatott - a Betonút Rt-re vonatkozó megállapításoknak sem.

    • 2.

      V. P. február 11-i naplóbejegyzésével kapcsolatban előadta, hogy az nem igazolja, miszerint döntés született volna a konzorciumi partner tekintetében.
      Álláspontja szerint V.P. és B. Z. találkozása nem értékelhető, mivel egyrészt a részvételi szakaszban találkoztak, másrészt más, a két társaságot érintő témában zajlott a megbeszélés amikor volt munkavállalókkal kapcsolatos problémát beszéltek meg.
      Vitatta, miszerint a 2002. április 15-i naplóbejegyzések az összehangolt magatartás bizonyítékainak tekinthetők.

    • 3.

      Előadta, hogy a konzorciumok megalakítását a munkálatok jellege indokolta, és nem nyert bizonyítást, miszerint a Betonút Rt. valamely versenytársával felvette volna a kapcsolatot versenykorlátozó céllal. A Betonút Rt. a pályázatok benyújtása során gazdaságilag indokolt, ésszerű, önálló magatartást tanúsított. A konzorciumok összetételét illetve az alvállalkozók bevonását a munka jellege indokolta.

    • 4.

      Hivatkozott arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozások közötti összehangolt magatartás csak az esetben állapítható meg, ha a vállalkozások viselkedésére nincs más elfogadható ésszerű magyarázat, és megvalósul a kölcsönösség, melynek minimális feltétele az olyan tudati kapcsolat, miszerint az egyik vállalkozás a másik magatartása ismeretében, illetve ennek tudatában alakítja ki jogellenes magatartását. A Betonút Rt. vonatkozásában tiltott információáramlás sem állapítható meg.
      A magyarországi útépítések piaca kevés számú részvevőből áll, így a versenytársak egymás piaci magatartásáról kellő információval bírnak, anélkül is, hogy magatartásukat összehangolnák.
      A piaci együttműködést a versenytörvény nem tiltja, az együttműködés csak akkor tilos, ha az a verseny kizárásának korlátozására irányul, illetve arra alkalmas, vagy alkalmas lehet, ami nem nyert bizonyítást.

  • 20)

    A III. rendű Mélyépítő Kft. vitatta, hogy akár közvetlen, akár közvetett bizonyíték állna rendelkezésre versenyt korlátozó magatartására.
    Előadta, hogy a konzorciumi tagság nem jelenti azt, hogy a vállalkozások ismerték egymás ajánlati árait vagy vállalkozási feltételeit.
    A Kft. csak konzorciumi tag volt, így a gesztor(ok) esetleges versenyt sértő magatartása nem volt előtte ismert. Alvállalkozói minősége ugyancsak nem jelenthet jogellenes magatartást.

    Előadta, hogy kartellt csak a nyerésre alkalmas vállalkozások hoznak létre, kiknek nem érdekük a versenyből alkalmatlansága miatt kieső vállalkozások beszervezése.

IV.

Vizsgálati jelentés

  • 21)

    A vizsgálati jelentés az ott írt - és a vizsgálati szakban feltárt- tények, adatok alapján jogsértés megállapítását indítványozta azzal, hogy az eljárás alá vont vállalkozások magatartása a Tpvt. 11.§ (1) és (2) bekezdésébe ütközően sértheti a törvény rendelkezéseit.

    A jelentésben írtak szerint az eljárás alá vont vállalkozások magatartásukat összehangolták annak érdekében, hogy egy adott projektet, mely adott vállalkozás, illetve konzorcium nyerje meg, minek következtében minden vállalkozás számára biztosítottá vált, hogy valamely pályázat nyertesévé váljon.
    A vállalkozások üzletpolitikájukat fenti közös döntésnek rendelték alá, ajánlatukat aszerint alakítva, hogy a nyertes pályázó adja be a kiíró szempontjából legkedvezőbb ajánlatot. A projektek felosztása a vállalkozások piaci súlya szerint történt.

  • 22)

    Az összehangolt magatartás bizonyítékaként értékelte a vizsgálati jelentés azt, hogy az eljárás alá vontak:

    • a)

      különböző, egymást átfedő tagságú konzorciumokban indultak, melyekben a kapcsolat természetéből adódóan a tagok ismertek valamennyi üzleti döntést, továbbá azt, hogy

    • b)

      mind az útépítésnél, mind a villamos vágányépítésnél, annak külső, belső szakaszán, az eltérő munka ellenére ugyanolyan felállásban indultak,

    • c)

      a kapcsolatot egyes vállalkozások közvetlenül is felvették (RING Kkt. STRABAG Rt., STRABAG Rt.-EGUT Rt., EGUT Rt.-Betonút Rt.), továbbá

    • d)

      a Mélyépítő Rt.-t bevonták a különböző konzorciumokba,

    • e)

      az EGUT Rt-vel egy cégcsoporthoz tartozó Alterra Kft. és DEBMUT Rt.- a beküldött szabályzatból (36/III/1.) megállapíthatóan - ismerik egymás üzletpolitikai döntéseit a pályázati eljárásokban indult. A nem nyertes vállalkozások annak ellenére nem támadták meg az eredményt, hogy utóbb valamennyi pályázat módosításra került úgy, hogy a kiíró alacsonyabb árakat határozott meg a nyertessel.

  • 23)

    A Versenytanács felhívására a vizsgálat kiterjesztésre került a Bocskai úti csomópontra, illetve az azzal összefüggően kiírt pályázatra is.

    Az alapos eljárási kifogásra tekintettel a vizsgálók megállapították továbbá a STRABAG Kft. jogutódlását, miszerint a Kft. jogutódja a STRABAG Rt., így a STRABAG Rt-t bevonták az eljárásba.

  • 24)

    A kiegészítő vizsgálati jelentés az indítványt olymódon módosította, hogy jogsértés megállapítását a STRABAG Rt., RING Kkt., EGUT Rt., Betonút Rt. vonatkozásában indítványozta közvetlen bizonyítékok alapján.

    Közvetlen bizonyíték hiányában, a konzorciumi tagságból adódóan indítványozta a jogsértés megállapítását a Mélyépítő- és Swietelsky Kft., az Alterra Kft- és DEBMUT Rt-vel szemben, utóbbi vállalkozások és az EGUT Rt. egymásközti viszonyában azzal, hogy az azonos cégcsoporthoz tartozó vállalkozásokat ugyanaz a vállalkozás (Colas Hungaria Kft.) irányítja, ezért mivel a négy vállalkozás a Tpvt. 15.§ (1) bekezdés a) és b) pontja alapján nem minősül egymástól független vállalkozásnak, így közöttük nem valósulhatott meg jogellenes összehangolt magatartás sem.

V.

Jogi értékelés

  • 25)

    A Tpvt. 11. § (1) bekezdése tiltja a vállalkozások közötti olyan megállapodást és összehangolt magatartást, mely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, ilyen hatást fejt, illetve fejthet ki.

    Fenti, a törvényben a továbbiakban egységesen megállapodásnak nevesített piaci magatartásokat magatartásformákat - nem taxatív felsorolás formájában - a 11. § (2) bekezdésének a) - h) pontjai nevesítik.

Érintett piac

A versenyt ténylegesen korlátozó, ezt célzó, vagy erre alkalmas magatartás az érintett piacon fejti (fejtheti) ki versenykorlátozó hatását.

  • 26)

    A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát képező áru (szolgáltatás) és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.

    A piac meghatározásakor a megállapodás tárgyát alkotó árun (szolgáltatáson) túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, árra, minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (szolgáltatásokat) (keresleti helyettesíthetőség) is.
    Földrajzi területnek az a terület minősül, melyen kívül az árut (szolgáltatást) a fogyasztó (megrendelő) nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az beszerezni (Tpvt. 14. § (3) bekezdés a) pont.).

  • 27)

    A fentiek szerint meghatározandó földrajzi piacon jogsértőnek minősül, ha valamely pályázati eljárásban (vagy eljárásokban) a versenytársak között a versenyeztetéssel kapcsolatos, azzal összefüggő összejátszás valósul meg (Tpvt. 11. § (2) bekezdés e) pont).

  • 28)

    Előrebocsátja a Versenytanács, hogy a kartell eljárásokban az érintett piac meghatározásának a versenyt sértő, vagy veszélyeztető megállapodás piaci súlyának, (esetleges) csekély jelentősége (Tpvt. 13. §) megállapítása szempontjából van jelentősége.

    Előrebocsátja továbbá, hogy álláspontja szerint az a körülmény, hogy a vállalkozók versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszása a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) alapján kiírt pályázati eljárásban valósul meg, egyben azt is jelenti, hogy a földrajzi piacnak a pályázatban írt földrajzi terület felel meg, illetve érintett árunak (szolgáltatásnak) - tekintettel arra, hogy a keresleti helyettesíthetőség a fogyasztó (megrendelő) szempontjából vizsgálandó - az az áru (szolgáltatás) minősül, melyet a megrendelő nevesít a pályázat a tárgyaként.
    A Versenytanács fenti álláspontja kialakításakor figyelembe vette azt is, hogy az érintett piac meghatározása a versenyfelügyeleti eljárásban nem cél, hanem eszköz a vizsgálat tárgyát képező cselekményt megvalósító vállalkozás(ok) versenytársainak beazonosításához, és mivel a Tpvt. 11.§ (2) bekezdés e) pontja szerinti magatartás csak a pályázaton indulásra alkalmasnak talált vállalkozások között valósulhat meg, illetve a versenykorlátozás is csak fenti piacon következhet be, az ésszerű helyettesítés kérdése nem értelmezhető úgy, hogy mindazon vállalkozások versenytársnak minősülnek, akik indulhatnának a pályázaton, illetve úgy, hogy földrajzi területként pedig az egész ország területe figyelembe vehető.

    A közbeszerzés tárgyában kiírt pályázatoknál a helyettesíthetőség megítélése a Kbt. 42. § (4) bekezdése alapján a törvény 3. számú melléklete 6. pontjában írtak alapulvételével történhet.
    E szerint az előminősítéses eljárásban közzétett részvételi felhívásban a kiírónak meg kell jelölni e részvételi jelentkezés határidejét.
    Ettől a határidőtől számítva - melyet jelen ügyben is megjelölt az Igazgatóság (határozat 4. pontja) - a kiíró szempontjából (de egyben a jelentkező vállalkozások szempontjából is) behatárolható a jelentkezők (illetve versenytársak) köre.
    Ez a kör lehet ugyan tágabb, mint az ajánlattételre ténylegesen alkalmasnak talált vállalkozások köre (határozat 4.5.pontja), adott ügyben azonban ez nem jelentette azt, hogy a Tpvt. 13. §-a (l), (2) bekezdés alkalmazásában csekély jelentőségű - 10%-os piaci részesedés alatti részesedéssel bíró vállalkozások közötti megállapodások jöttek volna létre, tekintettel arra, hogy a Bartók Béla úti útpályázatra, illetve a villamosvágány átépítésére is csak egy-egy vállalkozás jelentkezett az eljárás alá vontakon kívül.

    Fent kifejtettekre tekintettel a Versenytanács nem osztotta azt az eljárás alá vonti álláspontot, miszerint a részvételi szakasz egésze tekintetében szélesebb körben kellett volna feltárni a (potenciális) versenytársakat, továbbá azt sem, hogy fenti időszak egészére tágabb földrajzi piac meghatározása indokolt.
    Azzal egyetért, hogy a részvételi felhívásban írt jelentkezési határidő lejártáig a keresleti helyettesíthetőség szempontjából, adott esetben egy más piac meghatározás mellett, jóval tágabb a potenciális versenytársak köre, azzal azonban, hogy az ilyen esetleges megállapodást nem feltétlenül a Tpvt. 11. § (2) bekezdés e) pontja alapján kell(ene) megítélni.

  • 29)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy elvben nincs akadálya annak, hogy több pályázatra kiterjedő jogellenes magatartás esetén - különösen az esetben, ha ezek a pályázatok a kiíró személye azonos és az egyes pályázatokban megjelölt szolgáltatások tárgya (műszaki okokból és/vagy, földrajzilag) egymással összefügg a vállalkozói magatartásokat együttesen - alapvetően az elkövetési magatartás jellegéből adódóan - bírálja el az elkövetési magatartás jellegéből adódóan.

Irányítási viszonyok

  • 30)

    Az eljárás alá vont vállalkozások előadására is figyelemmel vizsgálta a Versenytanács, hogy a vizsgált pályázatokon induló vállalkozások a Tpvt. 15. §-a értelmében egymástól független vállalkozásoknak minősülnek-e.

    • 1.

      A Colas-csoporthoz tartozó vállalkozások vonatkozásában eljárás (az eljárás ezen részében való megszüntetése mellett is) megállapította, hogy azok nem függetlenek egymástól (Tpvt. 15. § (1)bekezdés) b) pont), így közöttük versenykorlátozó megállapodás nem jöhet létre a Tpvt. 11. § (1) bekezdése értelmében, mely jogszabályhely szerint nem minősül versenykorlátozónak az egymástól nem független vállalkozások létrejött megállapodás.

    • 2.

      A STRABAG Rt., és az 50%-os tulajdonában lévő RING Kkt. egymástól független vállalkozásnak minősülnek.
      A Tpvt. 15. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mely vállalkozások nem minősülnek egymástól függetlennek.
      A jogszabályhely értelmében nem függetlenek a vállalkozások, ha a Tpvt. 23. § (2) vagy (3) bekezdése szerint az egyik vállalkozás irányítja a másikat, vagy azokat ugyanaz(ok) a vállalkozás(ok) irányítja(ák).
      A Tpvt. 15. § (1) bekezdése alapján felhívott Tpvt. 23.§ (2) bekezdés a)-d) pontja fenti két vállalkozás vonatkozásában nem alkalmazható, mivel a STRABAG Rt. a Hídépítő Rt-vel együtt irányítja a RING Kkt-t, a Tpvt. 23.§ (3) bekezdése pedig jelen ügyben nem értelmezhető.

Az eljárás alá vontak vállalkozások által tanúsított magatartás értékelése

  • 31)

    Fentiek megállapítása után vizsgálta a Versenytanács, hogy az eljárás alá vont vállalkozások a Tpvt. 11. § (2) bekezdés e) pontjába ütköző magatartást tanúsítottak-e, illetve volt-e közöttük ezt célzó, ilyen hatást kifejtő, vagy arra alkalmas megállapodás, illetve megállapításra kerülhetett-e, hogy fenti módon összehangolták.

    Ennek során a vizsgálati jelentéstől és az előzetes állásponttól eltérve, jogsértést csak a STRABAG Rt. - EGUT Rt., és a STRABAG Rt. - RING Kkt. vonatkozásában állapított meg az alábbiakban részletezettek szerint.

  • 32)

    A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozások magatartását abból kiindulva mérlegelte fenti jogszabályhely alkalmazhatósága szempontjából, hogy a részvételi határidő lejártától a versenytársak között versenyhelyzet alakul ki, melynek célja a pályázat megnyerése volt.

    Fenti, a versenyzést megalapozó és egyben meghatározó üzleti érdek - jogszerű magatartás mellett - azt tételezi fel, hogy a pályázatok egyes szereplői önállóan határozzák meg piaci magatartásukat, kizárva minden olyan

    • -

      megállapodást (akarategységet és annak bármilyen formában történő kinyilvánítását), továbbá

    • -

      a megállapodás szintjét el nem érő összehangolt magatartást (közvetlen, vagy közvetett kapcsolatot), amely - akár célja, akár hatása folytán - befolyásolja, vagy befolyásolhatja a versenytárs piaci viselkedését, magatartását.

Utóbbi esetben a versenyhelyzetből következik, tehát jogszerűnek minősülő gazdasági, üzleti szempontból nem indokolható - és egyben jogilag is tiltott - a versenytársak olyan információhoz, adathoz juttatása, illetve ezekről való tájékoztatása, amely a versenytárs jelenlegi, vagy jövőbeni piaci magatartását befolyásolja, vagy befolyásolhatja.
Az ilyen, a verseny kockázatának csökkentését célzó, ezt kifejtő, vagy erre alkalmas magatartás- összehangolás ellentétes a verseny követelményével, ami feltételezi a versenytársak szabad és önálló piaci, piaci hatású, vagy arra alkalmas döntését.

Fentieket is alapul véve a Tpvt. 11. § (1) bekezdése alkalmazásában összehangolt magatartás állapítható meg, ha a versenytársak - anélkül, hogy megállapodást kötnének - tudatosan együttműködnek (annak érdekében, vagy olyan hatással), miáltal torzulnak, vagy torzulhatnak a versenyviszonyok, illetve minek következtében csökken(het) a verseny kockázata, a versenytárs jövőbeni cselekvésében rejlő bizonytalansági elem.
Ha a vállalkozások közötti kapcsolatfelvétel célja vagy hatása a vállalkozások piacon tanúsított magatartásának versenytárs(ak) tudomására jutása, akkor ez kizárja a vállalkozások által a piacon követett magatartások autonóm, egymástól függetlenül tanúsított magatartásának megállapíthatóságát.
Az összehangolt magatartást megalapozhatja a versenytársak közötti bármilyen versenyellenes céllal létrejövő kapcsolat vagy érintkezés, adott esetben anélkül is, hogy pl. az információáramlást konkrét, a piacon tanúsított magatartás követné.
A megítélés szempontjából a kapcsolatfelvétel bír ugyan elsődleges jelentőséggel, de azt természetesen követheti a versenytárs piacon kifejtett, piacra ható reakciója.

Jogsértőnek minősített magatartások

    • 1.

      A rendelkezésre álló fax-üzenetből megállapíthatóan kapcsolatfelvételre került sor a STRABAG Rt. és az EGUT Rt. között.
      A tényállásban írtak szerint a STRABAG Rt. a Hídépítő Rt-től kapott alvállalkozói ajánlat alapján faxon megküldte a versenytárs EGUT Rt. részére az aluljáró gépészeti munkákra vonatkozó 21000-es tételszámú összesítőt, kiegészítve azt az útépítéssel kapcsolatos előkészítő munkákra vonatkozó adatokkal
      Az előzetes értesítés nélkül foganatosított eljárásban (továbbiakban: rajtaütésszerű vizsgálat) fellelt faxot, melynek címzettje B. Z. volt, még azon a napon, de a STRABAG Rt. ártárgyalása után továbbították úgy, hogy annak szövegezéséből az is megállapítható volt, hogy a hiányzó "0"-s tétel megküldését későbbre ígérte F. A.
      A "0"-s tétel a RING Kkt-hez küldött fax tartalmából megállapíthatóan -, melynek műszaki tartalma a RING Kkt. képviselőjének nyilatkozata szerint azonos volt a STRABAG Rt-hez küldött fax tartalmával - a Hídépítő Rt. által a STRABAG Rt-hez megküldött alvállalkozói ajánlatából is hiányzott.
      Fentiek egybevetéséből az következik, hogy az egyszeri kapcsolatfelvételen túl a versenytársak a további kapcsolattartást is egyeztették.

    • 2.

      A Versenytanács szerint az esetben, ha egy vállalkozás (adott esetben a STRABAG Rt.) az árak vonatkozásában felfedi versenytársa előtt az általa a piacon jövőben tanúsítandó magatartást, ésszerűen tételezhető fel, hogy a versenytárs a közölt információnak megfelelő magatartást tanúsít, de legalábbis figyelembe veszi azt saját piaci magatartása meghatározásakor, miáltal csökken a verseny kockázata, a versenytárs jövőbeni cselekvésében rejlő bizonytalansági elem, illetve sérül az egymástól független autonóm piaci magatartás iránti fent kifejtett elvárás.
      A jogsértés megállapításakor a Versenytanács figyelembe vette azt is, hogy az információáramláson túl, az EGUT Rt. a 2002. március 27-én készített főösszesítőjében írt ajánlati árakat 16 %-kal megemelte a STRABAG Rt. által megküldött árajánlathoz viszonyítva, vagyis saját piaci magatartása meghatározásakor figyelemmel volt a kapott információra abban a pályázati eljárásban, amit az ezáltal kedvezőbb helyzetbe jutott STRABAG Rt. nyert meg.
      Fentiekre tekintettel a Tpvt 1l. § (2) bekezdése e) pontjába ütköző jogsértést megállapította a Versenytanács a STRABAG Rt-vel és az EGUT Rt-vel szemben.

    • 3.

      A Versenytanács nem találta elfogadhatónak az érintett vállalkozások azon előadását, miszerint az EGUT Rt felkérése miatt került sor a fax megküldésére, mivel 10%-on alatti alvállalkozóként kívánta igénybe venni a STRABAG Rt-t, aki ennek érdekében használta fel 10%-on felüli alvállalkozójától, a Hídépítő Rt-től kapott adatokat.

      • -

        Ennek ellent mond, hogy a fax megküldésére az ajánlati szakaszban került sor, amikoris az EGUT Rt. részéről üzleti szempontból ésszerűtlen magatartás volt a versenytárstól kérni alvállalkozói ajánlatot - amikor reálisan számolhatott azzal, ami be is következett, vagyis, hogy a tender megnyerése szempontjából kedvezőtlenebb (a Hídépítő Rt. árajánlatát meghaladó) ajánlatot kap - ahelyett, hogy - miként a Bocskai csomóponti beruházásnál tette (határozat 8.2. pontja) - közvetlenül fordult volna a Hídépítő Rt-hez.
        A Hídépítő Rt. nem volt versenytársa a pályázati eljárásban, ajánlata ezáltal objektíve kedvezőbb lehetett az ellenérdekelt versenytárs ajánlatánál. Amennyiben a pályázati eljárás céljával reálisan egybeeső üzleti érdeket kívánt volna érvényesíteni, ismerve a Hídépítő Rt. munkájának minőségét is, ez utóbbi vállalkozással veszi fel a kapcsolatot.

        Ellentmond az érintett vállalkozások nyilatkozatának az a tény is, hogy nem csupán a 21000-es tételt faxolta át F.A. , hanem az annál jelentősebb, és azzal össze nem függő tételt, vagyis a 2100-es útépítés előkészítési árakat is.
        Ez utóbbi vonatkozásban a véletlenre, illetve az adminisztrációs hibára történt hivatkozás életszerűtlen egy ilyen nagyságrendű pályázatnál, azt is figyelembe véve, hogy alapvetően egy önállóan kezelt alvállalkozói árajánlat korrigált változatának továbbküldésére hivatkozott a STRABAG Rt., továbbá az irat a későbbiekben foganatosított eljárási cselekménykor is fellelhető volt.

      • -

        A Versenytanács az érintett vállalkozások nyilatkozataira is fegyelemmel értékelte F. A. jegyzőkönyvi nyilatkozatát is.
        F. A. - az 55/7. sz. jegyzőkönyvben - több kérdést kapott arra nézve, hogy miért küldte el a fenti faxot az EGUT Rt. részére.
        F. A. úgy nyilatkozott, hogy B. Z. kért tőle ajánlatott a 21. tételsorra. Újabb kérdésre úgy válaszolt, hogy nem tudja, hogy "miért volt szüksége" B. Z-nek a 2100-es tételsor adataira, majd azon vizsgálói kérdésre, hogy a vállalkozások terveztek-e valamit "közösen pályázni, vagy dolgozni", vagyis az árajánlat kérését, milyen tervezett munka indokolta, F. A. úgy nyilatkozott, hogy a kérdésre nem tud válaszolni. Előadta továbbá, hogy az egész ügynek nem tulajdonított jelentőséget, azt - talán - később közölte főnökével.
        A Versenytanács álláspontja szerint fenti nyilatkozatból az állapítható meg, hogy bár F. A. használta meghallgatása elején az "ajánlat" kifejezést, alvállalkozói ajánlatkérésről nem tudott, ilyet tőle nem kértek, hiszen olyan közös munkáról nem volt tudomása, amihez B. Z. kérése kapcsolódhatott volna.
        Fentiek alapján a Versenytanács nem fogadta el azt a STRABAG Rt. és az EGUT Rt. által tett nyilatkozatot, hogy F. A. az esetleges alvállalkozással kapcsolatban járt el az ajánlati szakaszban fax megküldésével
        Ezt támasztja alá B. Z. (55/2. sorszámú jkv-i) nyilatkozata is, aki úgy nyilatkozott, hogy a faxot akkor látta először, amikor azt ügyvédei megmutatták neki, majd a továbbiakban nem kívánt az e tárgyban feltett vizsgálói kérdésre válaszolni.

      • -

        A STRABAG Rt. és az EGUT Rt. alvállalkozói ajánlatkérésre tett nyilatkozatának ellentmond az a tény is, hogy az EGUT Rt. már kapott a Technovill Kft-től - nyerési esélye szempontjából kedvezőbb - árajánlatot a 21000-es tételekre, melyek utóbb ráadásul alacsonyabbnak bizonyultak a STRABAG Rt-től megkapott " ajánlatban" szereplő áraknál.
        Az ésszerű üzleti magatartás ez esetben is azt indokolta volna, hogy az alacsonyabb alvállalkozói árajánlatot építi be a pályázatba, adott esetben függetlenül attól is, hogy kért-e - az elektromos munkákon túl - árajánlatot a Technovill Rt-től.
        Nem vitatható, hogy az árajánlaton túl más szempontok is szerepet játszhatnak egy adott alvállalkozó kiválasztásakor, de a jelentős árajánlat különbség, továbbá az a tény, hogy a Hídépítő Rt. személyében volt megfelelő minőségi munkát végző vállalkozás a piacon - akit egyébként az Alterra Kft-vel létrehozott konzorciumban alvállalkozóként jelölt meg -, szintén azt igazolja, hogy a STRABAG Rt. részéről jogellenes kapcsolatfelvétel történt.
        A jelentős piaci ismeretekkel bíró EGUT Rt. üzleti érdekével ellentétes, így nem fogadható el, hogy egy, a birtokában lévő alacsonyabb - azaz a nyerés szempontjából kedvezőbb - árajánlatot mellőz, illetve nem keresi meg ajánlattétel érdekében a piaci helyzetből adódóan reálisan olcsóbban és jó minőséggel dolgozó Hídépítő Rt-t.

      • -

        Az eljárás alá vont vállalkozások hivatkoztak arra, hogy a rajtaütéses eljárásban fellelt ajánlatok együttesen sem teszik ki a teljes pályázati érték 10 %-át azzal, hogy az információk azok felhasználása esetén sem lettek volna érdemi kihatással az ajánlati ár egészére, így közvetve a gazdasági versenyre.
        Nem vitásan a rajtaütésszerű eljárásban csak a fent hivatkozott munkákra vonatkozó árajánlatok kerültek a GVH birtokába, azonban ez nem változtat azon, hogy a STRABAG Rt. az árakat felfedte versenytársa előtt, illetve kilátásba helyezte további árak megküldését is, miáltal magatartása alkalmas volt arra, hogy versenytársa a közölt információnak megfelelő magatartást tanúsítson.

    • 4.

      Az I.r., .IV.r., VIII. rendű eljárás alá vont vállalkozások általános érvényű nyilatkozatai, melyek szerint részben eljárási okokból kérték mellőzni az egyes eljárási cselekményeket

      • -

        a Tpvt. általa megjelölt szabályai sértik az Egyezmény általa hivatkozott cikkeit.
        A Versenytanács álláspontja szerint a két hatályos törvény esetleges ütközésével kapcsolatos döntés meghozatala az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az 1989. évi XXXII. törvény vonatkozó rendelkezései szerint.
        Az esetben, ha valamely magyarországi hatóság sértené meg az Egyezményben írtakat, az Egyezmény 34. cikke lehetővé teszi egyéni kérelmek benyújtását az Emberi Jogok Bíróságához az esetben, ha a sértett természetes személy vagy nem kormányzati szerv az összes hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítette (35. Cikk). A bíróság ítélete a Magas Szerződő Felekre, vagyis az aláíró Kormányokra kötelező (46. Cikk 1. pont).

        Az érintett eljárás alá vontak által - adott eljárás lefolytatásával kapcsolatban hivatkozott - tisztességes tárgyalás egyik biztosítéka az, hogy a GVH által foganatosított rajtaütésszerű vizsgálat bírói kontroll mellett működik.
        A Tpvt. 65/A §-ában szabályozott rajtaütésszerű vizsgálatra vonatkozó jogszabályhely (3) bekezdése szerint a bíróság jogosult elbírálni, hogy a GVH kellően indokolt indítvány alapján kéri-e a bírói jóváhagyó határozatot, amiből az is következik, hogy a Versenytanácsnak nincs joga felülbírálni azt, hogy a bíróság jogszerű és megalapozott döntést hozott-e.
        A GVH kérelme nem a versenyfelügyeleti, hanem a bírósági eljárás része, így a bírósági eljárásban keletkezett iratokat a Versenytanácsnak - a hivatkozással szemben - nem áll módjában azt a jelen iratokhoz csatolni.
        A Versenytanács szerint az eljárás alá vont vállalkozások lényegében ezen hivatkozásokkal is a Tpvt. rendelkezéseit bírálják - a bíróság jogszerű döntésének megkérdőjelezése mellett -, mely előbbi kérdésben a Versenytanács már kifejtette jogi álláspontját.

      • -

        A további észrevételek, kifogások vonatkozásában a Versenytanács az alábbiak szerint foglalt állást.
        A Versenytanács rendelkezésére állnak a rajtaütésszerű helyszíni vizsgálat alkalmával készült jegyzőkönyvek.
        Az EGUT Rt. telephelyén 2002. október 28-án megtartott vizsgálat (6. sorszámú jegyzőkönyv), egyrészt tartalmazza a vizsgálók által elvitt dokumentumok jegyzékét, másrészt azt is rögzíti, hogy a jelenlévő ügyfél a vizsgálat módja ellen nem tett észrevételt, vagy kifogást, így a Versenytanács az eljárás lefolytatására tett nyilatkozatot nem találta alaposnak.

      • -

        A Versenytanács előzetes álláspontjával kapcsolatosan tett észrevétellel összefüggésben megállapítható volt, hogy annak kézhezvételét követően az eljárás alá vont vállalkozások kérték a határidő hosszabbítását, amit meg is kaptak, ezentúl pedig - a Versenytanács által megtartott tárgyalásokon - volt módjuk álláspontjuk kifejtésére. A színvonalas eljárás alá vonti beadvány pedig önmagában ellentmond annak, hogy az előzetes álláspont, annak szerkezete miatt, nem volt érthető.

        Fentiekre tekintettel a Versenytanács nem tartja indokoltnak a GVH birtokába jutott bizonyítékok mellőzését, illetve az egyéb irányú kifogást sem.

        Megjegyzi a Versenytanács, hogy az előzetes álláspont intézménye annak érdekében került bevezetésre, hogy az eljárás alá vont vállalkozásoknak módjuk legyen a később megtartott tárgyalásig, tárgyaláson, vagy tárgyalásokon előterjeszteni védekezésüket, mely joguk korábban, amikor csak a vizsgálati jelentést kapták kézhez, azáltal hogy nem ismerhették a Versenytanács előzetes álláspontját csorbult.
        Megjegyzi továbbá, hogy az Európai Közösségek Bírósága ítéletében megállapította, hogy mivel a Bizottság végrehajtó hatalma magától a közösségtől származik, természetes, hogy függetlensége nem azonos az Egyezmény 6. Cikke szerinti függetlenséggel. Ezt az elvet nem lehet értelmezni úgy, miszerint a megállapodás értelmében bírói testületeket kell felállítani az eljárás minden szakaszában. (VANLANDWYCK Kontra Bizottság 209/78-215/78 és 218/78. sz. ügy.)

        Mindazonáltal a Tpvt. 38. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a versenytanács tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve a versenyfelügyeleti eljárások során.

      • -

        Osztja a Versenytanács az eljárás alá vonti álláspontot, miszerint az Áe. 26. §-a szerint a közigazgatási szerv köteles tisztázni a tényállást, illetve a bizonyítási teher is a hatóságot terheli.
        Egyetért azzal is, hogy nem vehető figyelembe az eljárás alá vont vállalkozások terhére az a bizonyíték, amiből ugyan következhet a versenyellenes összejátszás, de a magatartás tanúsítására van más ésszerű magyarázat.
        A VIII. r. eljárás alá vont vállalkozás vonatkozásában megállapított jogsértés esetén azonban fenti körülmények nem állnak fenn, mivel a már írtak szerinti egy más magyarázat szerint a pályázat céljából adódó ésszerűtlen, illetve üzleti érdekeivel ellentétes magatartást tanúsított a jogsértőnek minősített magatartás tanúsításakor.

  • 33)

    A Bocskai csomóponttal kapcsolatos pályázattal összefüggésben a STRABAG Rt. és a RING Kkt. közötti kapcsolattartás volt megállapítható a GVH-nak a rajtaütésszerű eljárás során birtokába jutott faxból és a RING Kkt. árajánlatának változataiból.

    A Bocskai csomóponttal kapcsolatos pályázat idején a STRABAG Rt-től lényegesen magasabb összeget tartalmazó főösszesítő érkezett 2002. június 12-én, mint amit a RING Kkt-nél összeállítottak. A faxot követő napon saját korábbi áraihoz képest 700 millió forinthoz közelítő összegben emelte meg a főösszesítőben írt árakat a RING Kkt.

    A Versenytanács álláspontja szerint az egymástól jogilag független és versenytársi viszonyban volt vállalkozások között fentiekkel megvalósult a Tpvt. 11. § (2) bekezdésében írt jogsértés. Az összehangolt magatartás megvalósult az információ átadásával, tekintettel arra is, hogy az átadott információt a RING Kkt. figyelembe vette saját piaci magatartása meghatározásakor.
    A pályázati eljárásban egyik eljárás alá vont vállalkozás sem nyert ugyan, viszont az árajánlatok közel azonos szintre hozása alkalmas volt piaci hatás kiváltására, mivel a magasabb árajánlatok más vállalkozást hozhattak kedvezőbb piaci szituációba.

    • 1.

      Fenti eljárás alá vont vállalkozások arra hivatkoztak, hogy a fax a RING Kkt. adott időben a STRABAG Rt-nél tartózkodó ügyvezető igazgatója és a RING Kkt-nél tartózkodó ügyvezető igazgató jogszerű kommunikációja volt.
      A Versenytanács nem fogadta el fenti védekezést, mivel nem életszerű, miszerint ugyanaz a Sz. L., aki, mint a RING Kkt. ügyvezetője vett részt a 2002. június 12-e előtti, a RING Kkt-nál készült főösszesítő összeállításánál az eljárás alá vonti előadás szerint (határozat 16.5.1. pont), ugyanezen minőségben küldött volna a STRABAG Rt-től - melynek egyébként pénzügyi vezetője - a RING Kkt. nevében egy olyan főösszesítőt, melyben szereplő ajánlati ár közel 700 millió forinttal haladta meg az ugyancsak általa készített RING Kkt. főösszesítőjében írt ajánlati árakat, amit azután, immáron újra a RING Kkt. nevében korrigált a következő napon úgy, hogy a főösszesítő közel azonossá vált a STRABAG Rt. ajánlati áraival.

      A párhuzamos magatartásra történt hivatkozás jelen jogsértés vonatkozásában értelmezhetetlen.

    • 2.

      A STRABAG Rt. és RING Kkt. által előadottakra a Versenytanács kifejti (a Vj-149/2002/47. számú határozatban írtakkal egyezően), hogy a magyar versenyjog - szemben egyes olyan jogrendszerekkel, mint pl. az Egyesült Királyság, vagy újabban Írország, ahol büntetőjogi felelősségrevonás is történik -, hasonlóan a legtöbb európai jogrendszerhez, nem tesz lehetővé büntetőjogi felelősségrevonást.
      A GVH közigazgatási eljárást folytat le az Áe. és a Tpvt. szabályainak megfelelően. A Tpvt-ben írt jogkövetkezmények túlnyomórészt preventívek (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e), f), g), h) pont) és a kiszabott bírság sem büntetőjogi jellegű, összhangban az 1/2003/EK. rendelet 23. Cikkének (5) bekezdésével, mely kifejezetten kimondja, hogy a bírságok nem lehetnek büntetőjogi jellegűek.

      Mindazonáltal, a már kifejtettek szerint, egyetért azzal, hogy az Áe. 26. §-a értelmében a hatóságot terheli a bizonyítás és a közvetett bizonyítékot csak akkor lehet figyelembe venni, ha arra nincs a versenykorlátozáson túli ésszerű magyarázat.

    • 3.

      A versenyfelügyeleti eljárás jogsértést megállapító részével összefüggésben a RING Kkt. eljárási kifogást terjesztette elő, melyre a tárgyi összefüggés miatt a Versenytanács itt nyilatkozik.
      Előadta, hogy a RING Kkt-nél 2003. június 18-án megtartott helyszíni vizsgálaton (54. sorszámú jegyzőkönyv) az adott eljárási cselekmény terjedelme meghaladta a Fővárosi Bíróság Gk.V.B.9/5/3. sz. végzésében foglalt kereteket, megsértve ezzel a Tpvt. 65/A. § (1) bekezdését és az Áe. 2. § (1) bekezdését.
      Az eljárási kifogásban előadta továbbá, hogy a bírósági határozat nem terjedt ki a Bartók Béla úti projekten kívüli építési munkálatokra, így különösen a Fehérvári úti tenderre, illetve más budapesti építési munkákra.
      Előadta továbbá, hogy a vizsgálat csak a 2002. évi eseményekre terjedhetett volna ki, így a 2003-as év vonatkozásában nem volt joga eljárni a vizsgálóknak.

      A Versenytanács megállapította, hogy a bíróság hivatkozott számú végzése (53. sz. irat) a 2002. tavaszán a Budapest XI., Bartók Béla út felújításával kapcsolatban kiírt pályáztatás során tanúsított piaci magatartás vonatkozásában engedélyezte a rajtaütésszerű vizsgálat foganatosítását.

      • -

        A Versenytanács a jelen eljárásban nem bírált el 2003. évi, illetve esetleg más eljárások tárgyát képező magatartást, így az evonatkozásban előterjesztett eljárási kifogásra érdemben nem kíván nyilatkozni, mivel azt egy másik, adott estben a 2003. évi RING Kkt-val kapcsolatos eljárás során lehet elbírálni úgy, hogy esetleg befolyással legyen az eljárás kimenetelére.
        A Tpvt. 81. §-ban írt eljárási kifogás intézménye az adott eljárásra kihatóan biztosít jogokat.

        Azzal kapcsolatban, hogy a vizsgálók a Bartók Béla út felújításával összefüggésben kiírt pályáztatás során indult eljárásban birtokba vették a Bocskai csomópontra vonatkozó egyes iratokat is, a Versenytanács az eljárási kifogást nem találja megalapozottnak.
        A tényállás részét képező, és a projektek elhelyezkedését illusztráló térkép alapján, továbbá a határozat 3. pontjából megállapítható, hogy a beruházások nem különültek el egymástól földrajzilag.
        A Gellért tértől számítottan, a Bartók B. út a Mórizs Zs. körtérbe torkollik, melynek átépítése megindult a Szent Gellért térrel és a Bartók B. úttal egy időben (határozat 2.1.pontja).
        A Móricz Zs. körtér további átépítése valóban áthúzódott az Igazgatóság által később kiírt pályázat időszakára, de ebből nem következik, hogy a pályázatok tárgyi, földrajzi összefüggése folytán összefüggő iratokat a vizsgálók jogszerűtlenül vették birtokba, és emiatt a vizsgálati cselekmény Bocskai csomópontra vonatkozó részét figyelmen kívül kellene hagyni (Tpvt. 81. §).
        Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az iratra rá volt írva a Móricz Zs. körtér-név, amit az eljárás alá vont vállalkozás is előadott (határozat 16.5.2.).
        Fentiek függetlenek attól, hogy a Versenytanács indokoltnak látta az eljárás kiterjesztését a Bocskai csomópontra. Ezen, utóbbi körülménytől függetlenül a vizsgálatban elhozott iratok, a fent írtak szerint, egymással összefüggtek, így utóbb jogszerűen felhasználhatók.
        Megjegyzi a Versenytanács, hogy álláspontja szerint - fentiektől függetlenül - sem minősül jogszerűtlennek az az eljárási cselekmény, mely a bírói végzéssel engedélyezett rajtaütés kapcsán okszerűen birtokbavett bizonyítékot az eljárás tárgyává tesz, annál is inkább, hogy a vizsgálattal célzott, egymással összefüggő magatartások részét képezi.

Az eljárás megszüntetett része

  • 34)

    Jelen ügyben - a tényállásból megállapíthatóan- a pályázatok tárgyát képező beruházások a Fővárosi Közgyűlés határozatai alapján kerültek kiírásra az Igazgatóság által úgy, hogy valójában egy földrajzilag összefüggő beruházásokra kellett ajánlatokat tenni a 4-es metró beruházás megvalósításával összefüggésben.

    Fenti körben vizsgálta a Versenytanács, hogy az eljárás alá vont vállalkozások a Tpvt 11. § (2) bekezdésébe ütköző magatartást tanúsítottak-e annak érdekében, hogy befolyásolják a pályázatok eredményét, illetve a vállalkozások üzletpolitikájukat fentiek szerint alakították-e magatartásuk összehangolása révén.

    • 1.

      Tényként volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont vállalkozások különböző, egymást átfedő tagságú konzorciumokban indultak, melyekben a pályázatok egyidejűsége és a többirányú kapcsolatból adódóan a tagok ismerhették egymás üzleti döntéseit, arra is tekintettel, hogy egyazon pályázati időszakban ugyanazon vállalkozások (pl. RING Kkt., STRABAG Rt.) több pályázaton is indulva, szükségszerűen fenntartották a kapcsolatot egy másik pályázatban versenytársként indult vállalkozással.
      Egyes versenytárs eljárás alá vont vállalkozások alvállalkozóként is megjelölésre kerültek egy másik pályázatban. Tényként volt megállapítható, hogy egyes vállalkozások részéről történtek találkozások (RING Kkt. - STRABAG Rt., STRABAG Rt. - EGUT Rt., EGUT Rt. - Betonút Rt.).
      Az EGUT Rt., Alterra Kft. és DEBMUT Rt. az azonos irányításból adódóan ismerhették egymás üzletpolitikai döntéseit, illetve különböző minőségben kerültek egymással üzleti kapcsolatba (konzorciumtagság, alvállalkozói minőség)

    • 2.

      A jogi megítélés szempontjából abból kellett kiindulni, hogy a jelen eljárásban vizsgált egyes pályázatokban az eljárás alá vont vállalkozások - az ott önállóan induló vállalkozásoktól eltekintve - önmagában jogszerű, a Kbt. 36. §-a (2) bekezdésében írtaknak megfelelő - konzorciumokat hoztak létre, mely konzorciumok alakításának tényéből következően az egyes konzorciumokon belüli információáramlás nem tiltott.
      Jogsértő lehet azonban a konzorciumok arra történő felhasználása, hogy meghatározott, és a hatóság által feltárt tények, körülmények esetén, mintegy utólag ezzel legalizálják a különböző pályázatokon indult versenytársak versenyt sértő összejátszását, tekintettel arra, hogy az egyénként természetes módon titkolt jogellenes találkozások, információcserék íly formában könnyebben megmagyarázhatók, és ezáltal a hatóság számára nehezebben bizonyíthatók.

      Állást kellett foglalni abban is, hogy az a körülmény, hogy egyes pályázatok egyes résztvevői bizonyítottan felvették egymással a kapcsolatot, azt eredményezheti-e, hogy a különböző pályázatokon induló más eljárás alá vont vállalkozásokra nézve is megállapítható a magatartás összehangolása a konzorciumi tagságra és az alvállalkozói kapcsolatokra is tekintettel.

    • 3.

      A Versenytanács álláspontja szerint bár valamennyi (közvetlen és közvetett) bizonyíték együttes, összevont mérlegeléséből meg lehet állapítani az összehangolt magatartás tényét, jelen eljárásban erre - bizonyítottság hiányában - nem kerülhetett sor.
      Bár a résztvevők - tényállásban írt - konzorciumi felállása, illetve az a tény, hogy a DEBMUT Rt. kivételével minden vállalkozás nyert valamelyik pályázaton, továbbá a bizonyítottan jogszerűtlen kapcsolat-felvételek (STRABAG Rt., EGUT Rt., RING Kkt.) arra utaltak, hogy egyes, a pályázatokon indult eljárás alá vont vállalkozások magatartásukat egyeztethették, az érintett eljárás alá vont vállalkozások ésszerű magyarázatot adtak a konzorciumok megalakításának okaira, műszaki és gazdasági indokoltságára, amiből az adott pályázat elnyerése következett.

      Alapul véve azonban azt, hogy a versenyjog által tilalmazott összehangolt magatartás akkor tekinthető bizonyítottnak, ha összehangolás hiányában életszerűen - racionális vállalkozási magatartást feltételezve - nem jöhetett létre az adott piaci állapot, a Versenytanács elfogadta az eljárás alá vont vállalkozásoknak azt a lényegileg azonos előadását, miszerint a konzorciumok megalakulását, illetve a különböző konzorciumi tagságokról való döntést a kapacitásszükséglettel járó kockázatok mérséklésének szándéka vezette, és az abban való részvétel tényét ésszerű gazdasági és műszaki megfontolás alapozta meg.
      Fenti körülmények között, mivel a piaci együttműködést - annak jogellenessége bizonyításának hiányában - a versenytörvény sem tiltja, a Versenytanács az EGUT Rt. és Betonút Rt. képviselőinek találkozását, melynek okára a vállalkozások a GVH által nem cáfolt, igazolt előadást tettek, valamint az eljárás alá vont vállalkozások különböző konzorciumi tagságát, további bizonyítékok hiányában nem értékelte a jogellenes együttműködést vagy információáramlást megalapozó olyan közvetett bizonyítéknak, ami alkalmas lett volna a vállalkozások által hivatkozott ésszerűen követett magatartás megcáfolására. Elfogadható, hogy az esetben, ha az adott feladatoknak, megfelelő minőség mellett, az adott referenciákkal rendelkező vállalkozások tudnak legjobban megfelelni, a konzorciumban való indulás reális versenykockázatot csökkentő biztosítéknak tekinthető, és mivel jelen eljárásban a mérlegelés eredményeként nem nyert bizonyítást az eljárás indítását megalapozó, a már létrejött konzorciumok viszonylatában a több pályázatra kiterjedő jogellenes összejátszás, az összehangolt magatartás nem volt megállapítható, mivel összhangban a Versenytanács - ezen részében - a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján az eljárást megszüntette.

Bírság kiszabása

  • 35)

    A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

    • 1.

      A bírság összegének konkrét meghatározásakor a Versenytanács - kialakult gyakorlata és a GVH elnökének, valamint a Versenytanács elnökének 2/2003. számú közleményében rögzített gyakorlata alapján- a Mellékletben foglaltak szerint veszi figyelembe az előzőekben részletezett szempontokat.

      • 1.

        A verseny veszélyeztetettsége (Melléklet A.a. pont) tekintetében a Versenytanács abból indult ki, hogy a versenytárgyaláson történő összejátszás súlyos versenykorlátozásnak minősül (egységesen 15 pont).

      • 2.

        A jogsértés piaci hatása (Melléklet A.b. pont) esetében a Versenytanács figyelembe vette, hogy a belső- Bartók Béla úti útépítésre kiírt tendert a STRABAG meg is nyerte (10 pont).

      • 3.

        A vállalkozások jogsértéshez való viszonyulása (Melléklet B. pont) tekintetében a Versenytanács értékelte, hogy a magatartás valamennyi vállalkozásnak felróható, míg az egyéb szempontok körében (Melléklet C. pont) azt értékelte, hogy a jogsértő magatartást a vállalkozások közpénz felhasználásával kapcsolatosan követték el (együttesen és egységesen 5 pont).

    • 2.

      Mindezek alapján az összpontszám:

      • -

        a belső Bartók Béla úti útépítésnél a STRABAG esetében 30 pont; az EGUT esetében 20;

      • -

        a Bocskai csomópontnál a STRABAG és a Ring Kkt. esetében is 20.

    • 3.

      A bírság ún. alapösszege a 35.2. pont szerinti összpontszám ezredrészének és a jogsértő magatartáshoz kapcsolódó (ún. releváns) forgalomnak a szorzata.
      Releváns forgalomnak a Versenytanács az egyes pályázatok nettó szerződéses árait tekintette.

    • 4.

      Az alapösszeg korrigálását a Versenytanács nem tartotta szükségesnek, mire tekintettel (kerekítés után) a rendelkező részben meghatározott összegű bírságokat szabta ki a Tpvt 78. § (1) és (2) bekezdésében írtak alapján.

    • 5.

      A bírság kiszabásával kapcsolatban a megállapított jogsértéssel érintett eljárás alá vont vállalkozások védekezésében írtakra, miszerint a releváns forgalom meghatározása során az, hogy "a Versenytanács nem csak az elért, hanem az elnyerni kívánt pályázatok értékét is figyelembe veszi, ellentétben áll a Tpvt. 78. § (1) bekezdésének betűjével és szellemével, amely kifejezetten a vállalkozás előző évben elért (és nem pl. elérni kívánt) árbevételéről szól" - a Versenytanács az alábbiakat rögzíti.

      • -

        A versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás sajátossága, hogy annak révén nem mindegyik elkövető jut feltétlenül bevételhez. Fentiek folytán a Versenytanács álláspontja szerint az ilyen jelegű jogsértés esetén a releváns forgalom az összejátszás nélkül lehetséges ("potenciális") bevétellel (az adott pályázat nettó szerződéses árával) egyezik meg.

      • -

        A Tpvt. 78. § (1) bekezdésével összefüggésben a Versenytanács utal arra is, hogy az ott említett 10 %-os felső határ a vállalkozás teljes (tehát nem csak a jogsértéshez kapcsolódó) előző évi forgalmára vonatkozik annak érdekében, hogy a bírság ne lehetetlenítse el az adott vállalkozást. Jelen ügyben a kiszabott bírságok összege meg sem közelíti a Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerinti felső határt.

VI.

Eljárási kifogások

  • 36)

    A Betonút Rt. eljárási kifogást terjesztett elő (9. sorszámú irat) a rajtaütésszerű vizsgálat lefolytatásával kapcsolatban.

    • -

      Kifogásolta, hogy a vizsgálók olyan dokumentumokat vizsgáltak meg, melyek egyértelműen nem tartoznak az eljárás tárgyához, és mely iratok az M3, M5, M7 autópálya-építésekkel, valamint a Nemzeti Autópálya Rt. és a Magyar Autópályaépítő Konzorciummal voltak összefüggésben, annak ellenére, hogy az ellen a jelenlévők tiltakoztak.

    • -

      Kifogásolta továbbá, hogy a vizsgálók a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma 2002.G.Koll.V.B.9/4. számú jogerős végzésében meghatározott céltól eltérő dokumentumokat vettek birtokba az M7, M3 és más autópálya tenderbontási eljárásaira, valamint az ügyhöz nem tartozó autóútra vonatkozóan.

    • -

      Az eljárási kifogás kiterjedt arra is, hogy a vállalkozási igazgató naplóját a vizsgálók annak ellenére birtokba vették, hogy abban 2002. október 4-ig volt bejegyzés, holott jelen vizsgálat csak a 2002. június hónapig tartó időszakra terjedt ki.

    • -

      Kifogás tárgyát képezte még a Betonút Rt. belső statisztikájának, pályázati bontási anyagainak, a vezetői értekezletekre vonatkozó feljegyzéseknek, V. P. naplóbejegyzéseinek, valamint a vezérigazgató titkárnője naplójának birtokbavétele.

    • -

      Eljárási kifogást terjesztett elő a Betonút Rt. amiatt is, hogy a P. T. személyi számítógépében megnyitásra kerültek azok a dokumentumok a Nemzeti Autópálya Rt-vel és az M3-as Konzorciummal kapcsolatban, melyek tartalma egyértelműen nem függhetett össze a jelen vizsgálat tárgyával.

    • -

      Kifogásolta továbbá a számítógép megnyitását a "februári összetartás" file névvel ellátott dokumentumnál is, mely az ún. februári összetartás néven került regisztrálásra és a társaság vezetői részére tartott konferenciára vonatkozó adatokat tartalmazta.

A Versenytanács a Tpvt. 81. §-a alapján az alábbi nyilatkozatot teszi:

    • -

      A Betonút Rt. által megjelölt autópályákkal és autóúttal kapcsolatos dokumentumok megvizsgálásával és birtokbavételével kapcsolatos vizsgálói magatartás megítélése nincs, és nem is volt összefüggésben a jelen eljárás tárgyával, ennak eldöntését nem befolyásolja, így a vizsgálati kifogás céljával ellentétes lenne az, ha a Versenytanács az e körben előterjesztett kifogással kapcsolatban jelen ügyben foglalna állás.

    • -

      Fentieket meghaladóan a Versenytanács indokoltnak tartja a vizsgálók eljárását, mivel a Betonút Rt. belső statisztikája, pályázati bontási anyagai, a vezetői értekezleten elhangzottak, a termelési igazgató naplóbejegyzései és egyéb említett naplóbejegyzések, továbbá a februári összetartás dokumentumanyagának megtekintésével szerzett információ összefügghetett jelen eljárás tárgyával, így a vizsgálók eljárási cselekménye összhangban volt a bíróság végzésében írtakkal.
      Az a körülmény, hogy egy napló - annak jellegéből adódóan - nem ér véget azon a napon, amikor egy adott pályázat lezárul, nem teszi jogszerűtlenné a vizsgálói magatartást, amennyiben a napló nem megbontható, illetőleg utólagos bejegyzés is lehet értékelhető egy adott ügy szempontjából.

  • 37)

    A Swietelsky Rt. által 2004. március 8. napján előterjesztett eljárási kifogás a Versenytanács szerint alaptalan.

    A II. r. eljárás alá vont vállalkozás 77. sorszámú beadványában a hiányos jegyzőkönyvvezetést kifogásolta, annak ellenére, hogy a tárgyaláson végig jelen volt, és az erre történt kitanítás folytán kérhette volna a magnószalag visszahallgatását.
    A 77. sorszámú iratban - mely a Versenytanács szerint tartalmában jegyzőkönyv-kiigazítási kérelemnek minősült -, nem jelölte meg, hogy mennyiben kéri a jegyzőkönyv kiegészítését.
    A beadvány beadását követő tárgyaláson (79. sorszámú jegyzőkönyv) az előadó versenytanácstag kérdésére II. r. eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy általában (is) kifogásolja hogy a jogi képviselők előadásának lényege nem került jegyzőkönyvvezetésre.
    Azon tájékoztatásra, hogy a tárgyaláson kérheti a jegyzőkönyv kiegészítését, a jogi képviselő úgy nyilatkozott, hogy már nem emlékszik arra, hogy milyen lényeges előadás maradt ki a korábbi jegyzőkönyvből.

    A Versenytanács szerint az eljárás alá vont vállalkozás képviselőjének jegyzőkönyv-kiegészítése iránti kérelmet kellett volna előterjesztenie, és amennyiben annak a Versenytanács nem ad helyt, lett volna helye eljárási kifogás bejelentésének, természetesen csak a saját nevében, ugyanis a jogi képviselő nem hivatkozott arra, hogy a többi ügyféltől is rendelkezne meghatalmazással az adott tartalmú nyilatkozat megtételére.
    Fentiek alapján a Versenytanács az eljárási kifogást figyelmen kívül hagyta.

Budapest, 2004. március 18.