Vj-171/2001/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Erste Bank Befektetési Magyarország Rt. (képviseli Dr. Barcza Mihály ügyvéd, Réti Szegheő és Társai Ügyvédi Iroda, Budapest 1121 Zugligeti út 41.), mint kérelmező és a Nomura Értékpapír Magyarország Rt. (1088 Budapest, Rákóczi u. 1-3), mint kérelmezett között ügyfélállomány átruházás formáját öltő összefonódás engedélyezése iránti eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az összefonódást engedélyezi.

A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

A tényállás

A kérelmezett tranzakció

  • 1.

    A kérelmező és a kérelmezett 2001. augusztus 29-én egymással állomány átruházási szerződést kötött. Ebben a kérelmező a szerződésben meghatározott körben átvállalta a kérelmezett szerződéses kötelezettségeit. A kérelmezett megszünteti befektetési szolgáltatási tevékenységét.

  • 2.

    Miután a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatával a szerződést jóváhagyta, a szerződésben meghatározott ügyfélállományt a kérelmező 2001. október 24-én átvette.

Az érintett vállalkozások

  • 3.

    Mind a kérelmező, mind a kérelmezett az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (Épt.) szerinti befektetési szolgáltató. Ezen belül a kérelmezett az Épt. szerint befektetési társaság, a kérelmezett értékpapír-kereskedő.

  • 4.

    Az Épt. szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül az ügynöki, a bizományosi, a kereskedelmi tevékenység, a portfólió kezelés és a jegyzési garanciavállalás. Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység az Épt. szerint az értékpapír-letétkezelés, az értékpapír letéti őrzés, tanácsadás vállalkozóknak a tőkeszerkezettel, ill. a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatosan, értékpapír forgalomba hozatalának, rt. felvásárlásának szervezése, befektetési tanácsadás, befektetési hitel nyújtás, értékpapír-számla vezetés, ügyfélszámla vezetés befektetési eszközök vonatkozásában.

  • 5.

    Fenti tevékenységek közül a kérelmező, mint befektetési vállalkozás, mindegyikkel foglalkozhat. A kérelmezett, lévén értékpapír kereskedő, a befektetési szolgáltatások közül nem végezhet jegyzési garanciavállalást és befektetési hitel nyújtást. A 2000. évről szóló éves beszámolója szerint bevételei nagyrészt bizományosi és kereskedelmi tevékenységből származtak.

  • 6.

    Az állomány-átruházási szerződés következtében a kérelmező olyan ügyfél-állományt szerez meg, amely döntő mértékben bizományosi tevékenység, portfóliókezelés, értékpapír-letéti számla és ügyfélszámla-vezetés szolgáltatás igénybevételében aktív.

  • 7.

    A kérelmezőt 91 %-kal az Erste Bank der Österreichischen Spakassen AG (Bécs) irányítja, további 9 % az Erste Bank Magyarország Rt. tulajdonában van. A kérelmező 100 %-os tulajdonában áll az Erste Befektetési Alapkezelő Rt. és a Portfólió Kft. A kérelmezett tulajdonosa a Nomura Europe Holdings plc (London).

  • 8.

    A kérelmező 2000-ben elért bevétele 29.045.575.000 Ft, a kérelmezett érintett ügyfélállományához kapcsolódó bevétel 295.256.000 Ft.

  • 9.

    A kérelmező 2000 során már megvásárolta a Dunainvest Tőzsdeügynökség Rt. ügyfélállományát, amelyhez mintegy 740.000.000 Ft. bevétel tartozott. E tranzakciót a Versenytanács Vj-101/2001. sz. határozatával engedélyezte.

Az értékpapír piac

  • 10.

    Az értékpapír-forgalmazási piac - vagy másik oldalról nézve, a befektetési szolgáltatások piaca - magában foglalja az azonnali tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC) kereskedést. Az értékpapír piac nagysága 2000-ben, a tőzsdén kívüli forgalomban 8.513.011 millió Ft, a tőzsdén kívüli (OTC) forgalomban 14.926.511 millió Ft volt.

  • 11.

    Az OTC forgalom az azonnal üzletek mellett tartalmazza az elsődleges piaci ügyleteket - állampapír, diszkont kincstárjegy elsődleges vásárlás -, tőzsdén kívüli bankok, intézmények értékpapír vásárlását. Az OTC forgalom halmozódást mutat, mivel az elsődleges piaci ügyletek kapcsán beszerzett állampapírok később, azonnal ügyletek útján újra realizálódnak, sőt a tőzsdére is kerülhetnek. Az előbbi pontban jelzett adat csak azt a kört tartalmazza, amelynek ügyletei a KELER Rt-nél vezetett számlákon keresztül kerülnek elszámolásra. Az OTC forgalom összetettsége és a halmozódás miatt nem alkalmas a brókercégek piaci súlyának mérésére.

  • 12.

    Az értékpapír-forgalmazási piac a befektetési szolgáltatást végző társaságok szempontjából saját számlás és bizományosi kereskedésre osztható. A bizományosi kereskedés a fogyasztói csoportok szerint felosztható intézményi és lakossági forgalomra, illetőleg deviza-belföldi és deviza-külföldi forgalomra.

  • 13.

    Az értékpapír piac sokszereplős versenypiac, annak ellenére, hogy az utóbbi években koncentrálódási folyamat jellemezte. 1998-ban 104 befektetési vállalkozó volt jelen az értékpapír tőzsdén, 2001. szeptemberben már csak 35 volt a tőzsdetagok száma. A rangsor első tíz szereplője képviseli a forgalom mintegy 67%-át.

  • 14.

    A piaci szereplők számának csökkenésében nagy szerepe van a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgalmazott papírok viszonylag kicsi forgalma, amelyhez kapcsolódó jutalékok - szakértők szerint - a brókercégek állandó költségeit is éppen hogy fedezik.

  • 15.

    Az értékpapír-forgalmazási piac másik koncentrálódást elősegítő folyamata a bankok önálló befektetés-szervezését lehetővé tevő jogi háttér (az 1997. évi CLI. törvény) kialakításával indult el, amely 1999. január 1-étől engedélyezte a bankok közvetlen megjelenését az értékpapír-forgalmazási piacon. A bankok egy része magába olvasztotta befektetési társaságait és önállóan jelent meg a tőzsdén. A koncentrálódást erősíti továbbá az is, hogy a nem banki hátterű nagyobb brókercégek felvásárolják a kisebbeket.

  • 16.

    16. A kérelmező a tőzsdei forgalomban 2000-ben 8%-os részesedéssel bírt, a kérelmezett 1.28%-kal. A 2001. január-augusztus közötti piaci részesedése a kérelmezőnek 11.8% volt, amivel vezette a listát - ez már tartalmazza a Dunainvest Tőzsdeügynökség Rt. ügyfélállomány felvásárlását.

II.

Jogi értékelés

Engedélyköteles összefonódás

  • 17.

    Az engedélyezni kért ügyfélállomány átruházási megállapodás a Tpvt. 24. § (1) és (5) bekezdései szerint vállalkozások összefonódásának minősül, mert egy vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. E törvény alkalmazásában vállalkozás résznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok - ideértve a vállalkozás ügyfél állományát is - amelynek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.

  • 18.

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint - egyebek mellett- a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és a beolvadó vállalkozás rész előző évi nettó árbevétele ugyan nem éri el az ötszázmillió forintot, de
    a vállalkozásrésznek a nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerző az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósított meg.

  • 19.

    A 24. § (2) bekezdése nyomán a befektetési szolgáltatók összefonódásánál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét kell figyelembe venni. A Tpvt. 27. § (4) bekezdése szerint a vállalkozás rész esetében, az azt értékesítő vállalkozás által az értékesített eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi bevételt kell figyelembe venni.

  • 20.

    20. A tényállásban nevezett bevételi adatok alapján az ügyfélállomány átruházás által megvalósított összefonódás a Tpvt. 24. § (1) b) pontja alapján engedélykötelesnek minősül.

Az összefonódás engedélyezhetősége

  • 21.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.

  • 22.

    Érintett piacnak a magyarországi értékpapír kereskedelem, más néven a befektetési szolgáltatások piaca tekintendő. Igaz, hogy a szolgáltatók többféle szolgáltatást is nyújtanak, de ezek egymáshoz szorosan kapcsolódnak és szokás szerint egy egységes egészet alkotnak. Például ha valaki értékpapírt kíván eladni, akkor ehhez letéti számlát is kell nyitnia [lásd még Vj-101/2001. sz. határozat].

  • 23.

    Az erőfölény vizsgálata szempontjából kiemelkedő fontosságú a piaci részesedések vizsgálata: ha ez nem jelentős, akkor az egyéb tényezők vizsgálatának - pl. piacralépés akadályai - nem szükséges nagy súlyt adni.

  • 24.

    Az ügyfélállomány átruházását követően együttes piaci részesedésük kb. 13 % lesz a tőzsdei forgalomból, amely részesedés nem nagyobb a tőzsdén kívüli ügyletek során realizált forgalom tekintetében sem. Igaz, hogy a kérelmező rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel, de tekintettel a piaci szereplők nagy számára és a 2000. évre számolt alacsony HHI értékre (451), nem áll fenn annak veszélye, hogy a kérelmezett szerződés nyomán beálló koncentráció növekedés károsítaná a versenyt, illetve egy vagy több vállalkozás erőfölényét eredményezné.

  • 25.

    A Versenytanács ennek alapján megállapította, hogy a szerződéssel létrejövő összefonódás a Tpvt. 30. §-ának (1) bekezdésére tekintettel nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt az érintett piacon, így a kérelmezett szerződéssel létrejövő összefonódás engedélyezése a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján nem tagadható meg.

III.

Eljárási kérdések

  • 26.

    A Versenytanács határozatát - az ügyfél kérelmére - tárgyaláson kívül hozta meg, a Tpvt. 63. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján, mivel az összefonódást követően a kérelmező piaci részesedése alapján nyilvánvalóan nem került erőfölényes helyzetbe.

  • 27.

    Az eljárási díjról külön rendelkezni nem kellett, mert azt a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg befizette.

  • 28.

    A jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2001. december 3.

dr. Tóth Tihamér sk. előadó
dr. Bara Zoltán sk.
dr. Bodócsi András sk.
Véghelyi Ágnes