Vj-65/1999/26

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által dr. Illés Attila ügyvezető igazgató által képviselt KONZUM-Telekábel Kft. (7621 Pécs, Irgalmasok u. 5.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát - az 1999. évi előfizetési díj vonatkozásában - a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás. Ezt meghaladóan a határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás tevékenysége kábeltelevíziós jelszolgáltatásra irányul, Pécs történelmi belvárosában nyújt 3170 lakásban szolgáltatást. Rajta kívül ilyen tevékenységet a Kábelkom Pécsi KábelTV Kft. nyújt, aki a város közel 90 %-át fedi le, továbbá 1060 lakást lát el a Jókai lakásszövetkezet.

Eljárás alá vont rendszere soros, a csillagpontos hálózat kiépítését most végzi saját forrásból.

Az előfizetőkkel kötött blankettaszerződés többek között az alábbi kikötéseket tartalmazta:

  • -

    a havi üzemeltetési díjat a mindenkori költségekre tekintettel jogosult módosítani és erről a megrendelőt írásban értesíteni (5. pont 2. bekezdés),

  • -

    ha a megrendelő a havi díjfizetéssel 30 napon túl késedelembe esik és azt felszólítás ellenére sem fizeti meg, a vállalkozó jogosult a jel kikapcsolására (6. pont).

Egy műsorcsomagot szolgáltat, melynek az előfizetői (bruttó) díja
1998-ban: 540.- Ft volt, amelyért 21 televíziócsatorna fogható,
1999. január 1-től 720.- Ft és a csatornák száma eggyel bővült.
A közvetlen költségek (programdíj) összege 1998-ban 102.- Ft, 1999-ben 147.- Ft volt.
Az előfizetők száma gyakorlatilag nem változott.
A Kábelkom Kft. lényegesen magasabb díj mellett három csomagot kínál, a Jókai lakásszövetkezet ugyancsak egyet, 700.- Ft díjjal.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az 1999. évi előfizetési díj meghatározása és érvényesítése során - a szerződési feltételeket illetően - megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 21. § a) pontját.
A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a szolgáltatási területen eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzetben van, de az előfizetési díjak megállapításakor ezzel nem élt vissza, mert a fedezet kb. 30 %-kal történt növelését a bérleti díj, a bérköltség inflációt meghaladó növekedése tette indokolttá. Az előfizetői szerződés 5. pontját azonban jogsértőnek találta, mert a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközik, amiért a jogsértés megállapítását és a jogkövetkezmények levonását indítványozta.

Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte, egyben szünetelés esetére vállalta, hogy az általános szerződési feltételeket módosítja;

  • -

    az 5. pont 2. bekezdését pontosítja úgy, hogy a díjemelés a mindenkori költségek (infláció) "mértékében" történhet,

  • -

    a 6. pontot kiegészíti azzal, hogy a megrendelő a díjemelésről szóló értesítést 15 napon belül kifogásolhatja, az emelés csak a kifogás hiánya esetén hatályos,

  • -

    az előfizetővel való vitáját a szerződésmódosítás Ptk-ban meghatározott szabályai szerint kívánja rendezni.

Erre tekintettel a Versenytanács 1999. július 22-i tárgyaláson elrendelte az eljárás szünetelését 6 hónapra.

III.

A Tpvt. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálója utóvizsgálatot tartott, amelynek során megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás vállalásait teljesítette, amire tekintettel a Versenytanács az eljárást - annak szünetelő részében - a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján megszüntette.

IV.

A díjemelés tekintetében a Versenytanács érdemben határozott, jogsértést azonban nem látott megállapíthatónak.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban nevesítve: tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

A Versenytanács azt vizsgálta, hogy megállapítható-e eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon, visszaélésszerűnek minősíthető-e a díjemelés.

Mint ahogy azt számos kábeltelevíziós szolgáltatóval kapcsolatos határozatában kifejtette, a szolgáltató gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható az adott szolgáltatási területen, mert áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (22. § (1) bekezdés a) pontja), illetőleg gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).

A Versenytanács a fentiekre tekintettel nem értékelte visszaélésszerűnek az 1999. évi díjemelést. Tisztességtelenül megállapított eladási ár alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási ár értendő, amely akkor minősül ilyennek, ha a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és működéséhez szükséges nyereségének összegét meghaladja.
Az eljárás alá vont vállalkozás igazolta, hogy közvetlen költségei (műsordíj, HIF díj) emelkedtek, illetve hivatkozott arra, hogy bérleti díj, tisztségviselőnek járó juttatás is nőtt. A Versenytanács nem látta szükségesnek vizsgálni a közvetett költség tekintetében azt, hogy ezen emelés valóban indokolt vagy megtörtént-e, mert - gyakorlata szerint - a számítással kellően alá nem támasztott költségelemek és nyereség tekintetében azok inflációval növelt előző évi értékét minősíti indokoltnak, és ennek alapján kalkulálja a díjat. Minthogy az 1998. évi nettó díj a (482.- Ft) közvetlen költséggel csökkentett részének (380.- Ft-nak) az inflációval növelt összege 434.- Ft, a számított díj (434.- Ft + közvetlen költség: 147.- Ft) 581.- Ft lenne, amely 10 %-kal tér el csak a tényleges díjtól. Minthogy ez az eltérés nem jelentős és a számított díj is csak közelítőleg azonos az indokolt díjjal, a Versenytanács ilyen kis eltérést nem minősített eltúlzottan magasnak.
Ezért evonatkozásban is megszüntette az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjára.
Minthogy a határozat e részében érdemi rendelkezést tartalmaz (77. §), ellene a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálatnak van helye.
A Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontjára alapított megszüntetés ellen - miután az nem szerepel az érdemi határozatok között - nincs helye jogorvoslatnak.
A Tpvt. 74. § (1) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott.

Budapest, 2000. február 15.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika