Vj-97/1999/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Demko, Tomori és Társai Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Szemere u. 17.) által képviselt RANSART S.A. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a RANSART S.A. a részvények 98,4 százalékának megvásárlásával irányítást szerezzen a Csemege Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

  • 1.)

    A kérelmező RANSART S.A. az 1999. június 22.-én aláirt Adásvételi Szerződéssel (a továbbiakban: Szerződés) megvásárolta
    - a Csemege Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt (a továbbiakban: CSJM Rt) részvényeinek 98,4 százalékát, valamint
    - a Csemege Julius Meinl Kereskedelmi Kft (a továbbiakban: CSJM Kft) üzletrészeinek 35,69 százalékát (a CSJM Kft üzletrészeinek további 64,31 százaléka a CSJM Rt tulajdonában van).

  • 2.)

    A kérelmező elsődlegesen annak megállapítását kérte a Gazdasági Versenyhivataltól, hogy az 1.) pont szerinti Szerződéssel megvalósuló összefonódás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. § (1) bekezdése alapján nem esik engedélykérési kötelezettség alá, mert az a vállalkozás csoport, amelyhez a RANSART S.A. tartozik 1998. évben nem ért el nettó árbevételt Magyarországon, így a Tpvt. 24. § (1) bekezdés szerinti együttes nettó árbevétel nem értelmezhető.

  • 3.)

    Másodlagosan kérte az összefonódás engedélyezését, figyelemmel arra, hogy a RANSART S.A. új szereplő a magyar piacon, és így a részvételével megvalósuló összefonódás nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nincs a gazdasági versenyt károsan érintő hatása.

II.

Az összefonódás résztvevői

A RANSART-csoport

  • 4.)

    A részvényeket megvásárló RANSART S.A. egy belgiumi holding társaság, amelynek tulajdonában áll a GMB S.A. holding, amely három élelmiszerjellegű kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás (CORA France S.A., MATCH France S.A., Jardinerie Truffant France S.A.) részvényeinek száz százalékos tulajdonosa. Az előzőekben említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: RANSART-csoport) a Magyar Köztársaság területén 1998. évben nem értek el nettó árbevételt.

  • 5.)

    A CORA France S.A. 40 százalékos tulajdonosa a belgiumi Louis Delhaize Holdingnak, amely egyaránt száz százalékban tulajdonolja a Delparned B.V. és a Delfipar S.A. részvényeit. Ez utóbbi két vállalkozás együttesen a PROFI Magyarország Rt (a továbbiakban: PROFI Rt.) részvényeinek több, mint 50 százalékát tulajdonolja.

  • 6.)

    A Louis Delhaize Holding további, 30 százalékos tulajdonosa egy olyan természetes személy, aki egyben
    - a RANSART S.A. Igazgatóságának tagja és egyedüli ügyvezető igazgatója; valamint
    - a PROFI Rt Igazgatóságának elnöke.

  • 7.)

    A Louis Delhaize Holdingnak három igazgatósági tagja van, amelyek közül:
    - kettő a GMB S.A. és a CORA France S.A. Igazgatóságának is tagja;
    - a harmadik pedig a 6.) pontban említett természetes személy.

  • 8.)

    A RANSART S.A. úgy nyilatkozott, hogy jogosult ugyan a GMB S.A. vezető tisztségviselőinek kinevezésére, arra azonban nem, hogy ezen személyek részére utasítást adjon a Louis Delhaize Holdingban betöltött funkciójának gyakorlása során. Nyilatkozott továbbá arra nézve is, hogy a RANSART S.A. a Tpvt. 23. § (2) és (3) bekezdésében említett módok egyike alapján sem rendelkezik irányítási joggal a PROFI Rt felett.

  • 9.)

    A PROFI Rt élelmiszerek és élelmiszer jellegű termékek (a továbbiakban együtt: élelmiszerek) kiskereskedelmével foglalkozik. Országosan 62 - ezen belül Budapesten 20 - kiskereskedelmi egységgel rendelkezik. Budapest és környéke mellett kiskereskedelmi egységeinek túlnyomórésze az ország keleti felének nagyobb településein helyezkedik el, a Dunántúlon csak Komárom-Esztergom és Fejér megyében vannak kiskereskedelmi egységei.

  • 10.)

    A PROFI Rt részesedése az 1998. évi
    - országos élelmiszer kiskereskedelmi forgalomból: 2,2;
    - budapesti élelmiszer kiskereskedelmi forgalomból: 2,6;
    - országos élelmiszer beszerzésből: 1,8
    százalék volt.

A CSJM- csoport

  • 11.)

    A CSJM Rt meghatározó tevékenysége az élelmiszer kiskereskedelem: országosan l71 - ezen belül Budapesten 52 - kiskereskedelmi egységében. A CSJM Rt-nek az ország valamennyi megyéjének nagyobb településein vannak kiskereskedelmi egységei, Budapest és környéke mellett a legnagyobb számban Vas (24) és Somogy (15) megyében.

  • 12.)

    A CSJM Rt az üzletrészek, illetve a részvények többségének tulajdonlásán alapuló irányítási joggal rendelkezik az egy kiskereskedelmi egységet üzemeltető Csemege-54 Kft, illetve a három kiskereskedelmi egységet üzemeltető KAPOS Kereskedelmi Rt felett.

  • 13.)

    Szintén irányítási joggal rendelkezik a CSJM Rt az ALFA Kereskedelmi Rt felett, (Vj-96/1999/16. számú határozat), amelynek meghatározó tevékenysége az élelmiszernagykereskedelem, hat telephelyén azonban kiskereskedelmi értékesítést is végez.

  • 14.)

    A CSJM Kft tevékenysége a tulajdonában levő öt kiskereskedelmei egység CSJM Rt részére történő bérbeadására korlátozódik.

  • 15.)

    A 11-14. pontokban említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: CSJM-csoport) 1998. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 93 milliárd forint volt.

  • 16.)

    A CSJM - csoport részesedése az 1998. évi - országos élelmiszer kiskereskedelmi forgalomból: 6,1; - budapesti élelmiszer kiskereskedelmi forgalomból: 9,8; - országos élelmiszer beszerzésből: 7,1 százalék volt.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 17.)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b.) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás irányítást szerez egy további vállalkozás felett. A Tpvt. 23.§ (2) bekezdés a.) pontja értelmében az irányítás megszerzésének minősül, ha a vállalkozás megszerzi a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeit, részvényeit.

  • 18.)

    A RANSART S.A. a CSJM Rt felett a részvények 98,4 százalékának megszerzésével irányítást szerzett, ami az előzőek alapján vállalkozások összefonódásnak minősül. Nem minősül ugyanakkor külön összefonódásnak az, hogy a RANSART S.A. megszerezte a CSJM Kft üzletrészeinek 35,69 százalékát, mert a CSJM Kft közvetlen irányítója továbbra is az üzletrészek 64,31 százalékával rendelkező CSJM Rt marad. Ezen nem változtat az sem, hogy a RANSART S.A. követetten (részletesen lásd.: 21. pont) irányítást szerez a CSJM Kft felett, ez ugyanis a CSJM Rt feletti összefonódás következménye, és így annak keretében bírálandó el. Ezért a Versenytanács érdemben csak a CSJM Rt feletti irányításszerzéssel foglalkozott.

  • 19.)

    A Tpvt. 24. §. (1) bekezdése értelmében a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kell kérni, ha
    - az érintett vállalkozások előző évi nettó árbevétele a tíz milliárd forintot, és
    - az irányítás alá kerülő vállalkozás előző évi nettó árbevétele az ötszáz millió forintot meghaladja.

Az érintett vállalkozások

  • 20.)

    .) A Tpvt. 26. § szerint érintett vállalkozások:
    - egyrészt a közvetlen résztvevők (akik között az összefonódás létrejön, jelen esetben tehát a RANSART S.A. és az irányítása alá kerülő CSJM Rt);
    - másrészt a közvetett résztvevők (akiket a közvetlen résztvevők irányítanak, akik a közvetlen résztvevőket irányítják és az utóbbiak által irányított további vállalkozások).

  • 21.)

    A Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 26., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám) szerint a vállalkozás (közvetett) irányítási joggal rendelkezik az általa irányított vállalkozás által irányított vállalkozás felett is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a közvetlen résztvevő egy vállalkozás csoport tagja, akkor e vállalkozás csoport minden további tagja közvetett résztvevőnek minősül.

  • 22.)

    Az előzőekből következőleg, a CSJM Rt által irányított vállalkozások közvetett résztvevőnek, és így érintett vállalkozásnak minősülnek.

  • 23.)

    Szintén nem vitatható, hogy a RANSART S.A. által közvetlenül irányított GMB S.A., továbbá az utóbbi által közvetlenül (és így a RANSART S.A. által közvetetten) irányított három vállalkozás - köztük a Cora France S.A. -, mint közvetett résztvevő érintett vállalkozásnak minősül.

  • 24.)

    A Louis Delhaize Holdingban a RANSART S.A. által közvetetten irányított CORA France S.A.-nak csak kisebbségi (40 százalékos) részesedése van. A Versenytanács gyakorlata szerint azonban nem kizárt az, hogy valamely vállalkozás számára a kisebbségi (50 százalék alatti) részesedés ténylegesen irányítási jogot biztosít (Vj-101/1999/9. számú határozat). Az adott esetben - figyelemmel a további, 30 százalékos tulajdonos személyére (lásd: 6. pont) és az Igazgatóság összetételére (lásd: 7. pont) - nem is zárható ki teljes bizonyossággal, hogy a Louis Delhaize Holding, és így az általa közvetlenül és közvetetten irányított vállalkozások (köztük a PROFI Rt) is a RANSART S.A. közvetett irányítása alatt állnak. Erre vonatkozó bizonyítékot azonban a vizsgálat nem tárt fel, ezért a Versenytanács nem látott alapot a kérelmező ezzel ellentétes állításának (lásd: 8. pont) megkérdőjelezésére.

A küszöbérték

  • 25.)

    Az előzőek alapján az irányítást megszerző RANSART S.A. és a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevők ugyan nem értek el 1998. évben nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén, az irányítása alá kerülő CSJM-csoporthoz tartozó vállalkozások együttes 1998. évi nettó árbevétele (93 milliárd forint) azonban önmagában meghaladta a tíz milliárd forintot, és így értelemszerűen az 500 millió forintot is, mire tekintettel a kérelem szerinti összefonódás engedélykötelesnek minősül.

  • 26.)

    A Versenytanács tehát nem osztotta a kérelmező azon álláspontját, mely szerint nem kell engedélyt kérni, ha az a vállalkozás csoport amelyhez az irányítást megszerző vállalkozás tartozik nem ért el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén. A Tpvt. 24.§ (1) bekezdése ugyanis kizárólag az irányítás alá kerülő vállalkozás (csoport) esetében rögzít olyan (alsó) nettó árbevételi küszöbszámot, amely alatt nincs engedélykérési kötelezettség. Másrészt a Tpvt. 24.§ (1) bekezdésében említett "együttes nettó árbevétel" fogalom nem zárja ki azt, hogy annak valamelyik (vagy akár több) összeadandó értéke nulla legyen.

  • 27.)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a kérelmező elsődleges kérelmének formális (a határozat rendelkező részében rögzített) elutasítását szükségtelennek tartotta, mert a Tpvt. 67.§ (2) bekezdés c.) pontja kizárólag az engedély iránti kérelem benyújtására ad lehetőséget. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a kérelmező - mint a jelen ügyben - kifejtse azon álláspontját, hogy az általa végrehajtott tranzakció nem esik engedélykérési kötelezettség alá. Ezen álláspont megalapozatlanságának következménye azonban nem a kérelem elutasítása, hanem az összefonódás érdemi elbírálása.

IV.

Az engedélykérés

  • 28.)

    A Tpvt. 30. § (1) bekezdése szerint az engedély iránti kérelem elbírálásakor vizsgálni kell - egyebek mellett - az összefonódással érintett piacok szerkezetét, az e piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, az összefonódás várható hatását az e piacokon folyó versenyre. A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacokon.

  • 29.)

    Az összefonódással érintett piacoknak az irányítás alá kerülő CSJM Rt. illetve CSJM -csoport meghatározó tevékenysége alapján az élelmiszerek kiskereskedelme és az élelmiszerek továbbértékesítés céljából történő beszerzése minősül.

  • 30.)

    Az összefonódás engedélyezési eljárási során általános esetben az érintett vállalkozások (a közvetlen és a közvetett résztvevők) által alkotott, az összefonódást követően kialakuló vállalkozás csoport várható piaci helyzete képezi a vizsgálat tárgyát. Ilyen összefüggésben vizsgálva - tekintetbe véve, hogy a RANSART S.A. és a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevők a Magyar Köztársaság területén piaci tevékenységet nem végeztek - az összefonódásnak az érintett piacokon folyó gazdasági verseny szempontjából káros hatásai, egyezően a kérelmező álláspontjával, a Versenytanács szerint sem valószínűsíthetők.

  • 31.)

    A Versenytanács álláspontja szerint azonban a Tpvt. 30.§ nem zárja ki, hogy a gazdasági erőfölény, illetve a gazdasági versenyre gyakorolt hatások tekintetében az érintett vállalkozásoknál tágabb vállalkozási kör képezze a mérlegelés alapját. Ezt a Versenytanács a jelen esetben szükségesnek is tartotta. Fennáll ugyanis annak a lehetősége, hogy a RANSART S.A. az összefonódással érintett piacokon jelen levő (közvetett résztvevőnek nem minősülő) PROFI Rt piaci magatartására az 5-7. pontokban bemutatott személyi kapcsolódások révén jelentős hatást legyen képes gyakorolni.

  • 32.)

    Az ilyen esetleges "hatás-gyakorlás" (mint a Tpvt. 11.§-ába ütköző gazdasági versenyt korlátozó megállapodás) ellen ugyan fel léphet a Gazdasági Versenyhivatal, a Tpvt. azonban arra az elvre épít, hogy a gazdasági verseny szempontjából káros magatartások megakadályozására hatékonyabb eszköz az előzetes struktúra-kontroll (az összefonódás engedélyezési eljárás), mint az utólagos magatartás-kontroll (kartell tilalom).

  • 33.)

    Mindezek alapján a Versenytanács az összefonódás várható versenyhatásainak értékelésekor a PROFI Rt piaci szerepét is a vizsgálat körébe vonta. A CSJM-csoport és a PROFI Rt együttes részesedését az összefonódással érintett főbb piacokon a Táblázat foglalja össze.

Táblázat

A CSJM - csoport és a PROFI Rt 1998. évi
együttes piaci részesedése (%)

Megnevezés

CSJM-csoport

PROFI Rt

Együtt

Országos élelmiszer kisker.

6,1

2,2

8,3

Budapesti élelmiszer kisker.

9,8

2,6

12,4

Országos élelmiszer beszerzés

7,1

1,8

8,9

  • 34.)

    A táblázatban szereplő adatokkal kapcsolatosan a Versenytanács utal arra, hogy az élelmiszerek nem tekinthető olyan homogén árucsoportnak, amelyen belül az egyes konkrét áruféleségek a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint ésszerűen helyettesítik egymást. Az élelmiszerek több olyan árucsoportra oszthatók, amelyeken belül az egyes konkrét áruk már helyettesítik egymást. A Versenytanács ennek ellenére szükségtelennek ítélte ezen árucsoportok (mint érintett árupiacok) egyértelmű beazonosítását, és az azokra vonatkozó részletes adatok beszerzését. Az érintett vállalkozások és a PROFI Rt is az élelmiszerek gyakorlatilag teljes választékát forgalmazzák, és ésszerűen - hacsak nem akarják fogyasztóikat elveszíteni - nem is tehetnek mást. Ebből következőleg piaci részesedésük az egyes árucsoportokban tartósan nem térhet el lényegesen az élelmiszerek egészét jellemző mértéktől. Másrészt egy kereskedelmi vállalkozás valós piaci súlya (forgalmazási kapacitása) és abból adódó piaci ereje - eladóként és vevőként egyaránt - összesített forgalmi (illetve beszerzési) adatai alapján ítélhető meg reálisan.

  • 35.)

    Földrajzi szempontból szintén speciális helyzetben vannak a kiskereskedelmi vállalkozások. Az egyes kiskereskedelmi egységek tekintetében értelemszerűen csak az adott település (esetleg annak vonzáskörzete) minősül a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi értelemben érintett piacnak. E vonatkozásban a Versenytanács elégségesnek találta Budapest kiemelését, mert azokban a megyékben ahol a CSJM Rt nagyszámú kiskereskedelmi egységet üzemeltet - és így piaci részesedése az országos átlaghoz képest érdemben lehet magasabb - a PROFI Rt nincs jelen.

  • 36.)

    A beszerzés szempontjából vizsgálva, az árucsoportok túlnyomó többsége esetében földrajzi értelemben országosan tekinthető a piac.

  • 37.)

    Kiindulva a Táblázatban foglalt adatokból, figyelembevéve a 34-36. pontokban írtakat is, a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a CSJM-csoport és a PROFI Rt együttes részesedése az összefonással érintett piacok egyikén sem ér el olyan mértéket (illetve növekedést), amely a gazdasági verseny szempontjából kritikusnak minősülne. Ezen alacsony (jellemzően 10 százalék körüli) piaci részesedésre és az érintett piacokon jelenlévő jelentős versenytársakra tekintettel, a Versenytanács arra az álláspontra jutott, hogy a kérelem szerinti összefonódás, még a PROFI Rt sajátos helyzetét figyelembevéve sem hoz létre gazdasági erőfölényt, illetve nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását. Ez esetben pedig a Tpvt. 30. § (3) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács az összefonódást - egyezően a Tpvt. 71.§ (1) bekezdés szerinti vizsgálói indítvánnyal - engedélyezte.

  • 38.)

    A Versenytanács felhívja a figyelmet arra, hogy a PROFI Rt-nek a várható versenyhatások szempontjából történt figyelembevétele nem változtat azon a - kérelmező által állított, és a Versenytanács által nem megkérdőjelezett - tényen, hogy a RANSART S.A. nem irányítja a PROFI Rt-t. Ez egyben azt is jelenti, hogy PROFI Rt és a - RANSART S.A. irányítása alá kerülő - CSJM- csoport vállalkozásai nem minősülnek a Tpvt. 15.§ (1) bekezdése szerinti nem független vállalkozásnak, vagyis a CSJM-csoport és a PROFI Rt közötti esetleges versenyt korlátozó megállapodások tilalom alá esnek.

V.

Eljárási kérdések

  • 39.)

    Az ügyfelek (a kérelmező és az irányítása alá kerülő CSJM Rt) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 40.)

    A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.

  • 41.)

    A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1999. november 15.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi