Vj-80/1999/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Trinn Gábor ügyvéd (1052 Budapest, Váci utca 18.) által képviselt Tetra Pak Hungária Rt. (2040 Budaörs) eljárás alá vont vállalkozással szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Versenyhivatalnál előterjesztendő felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

Indoklás

I.

A folyékony halmazállapotú áruk csomagolásában évről évre növekvő arányt képviselnek a felhasználás után eldobható csomagoló eszközök. Az ilyen eszközök közül korszerűnek tekinthetők a dobozos kiszerelésűek, mert kivitelezésük egyszerű megoldással a változó igényekhez igazítható, szállításuk könnyű, külső szennyeződést nem okoz.

A csomagolóeszközt gyártó vállalkozások az alapanyagként felhasznált nyersanyaghoz igazított speciális gépsorokat alakítottak ki. A csomagolóeszköz és a csomagológép között a kapcsolat aszeptikus termékek esetében nem változtatható. A csomagolóeszköz előállítójától vásárolt, vagy bérbevett gépsor használatához a töltő vállalkozás a szerződés időtartama alatt kötve van.

Magyarországon hasonló csomagolási rendszereket szolgáltató vállalkozás többek között az eljárás alá vont, az Elopack, a Variopack vagy a PKL cég. Saját termékére - gép, alkatrész, csomagolóanyag - valamennyi vállalkozás kizárólagos forgalmazási megállapodásokat köt.

A versengő piacon a felhasználóknak kínált üzleti feltételek között az érzékelhetőségi szintet elérő különbség nincs.

A jelen hivatali vizsgálat annak feltárására indult, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a vele szerződést kötő felhasználó cégekkel szemben gazdasági erőfölényben van-e Magyarország területén és visszaél-e erőfölényével a szerződéses kapcsolat során.

II.

A Versenytanács több döntésében kifejtette, hogy szerződéses kapcsolat esetén a gazdasági erőfölényes pozíció kétféle módon kerülhet a versenyjogi jogalkalmazás látókörébe: ha a szerződő felek valamelyike a szerződés megkötése előtt, vagy akkor, ha azt követően kerül erőfölénybe az érintett termék tekintetében az érintett piacon.

A Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, akinek az áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni. A második bekezdés úgy rendelkezik, hogy gazdasági erőfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

Az érintett termék a jelen ügyben az eljárás alá vont vállalkozás által biztosított töltési technológia az ahhoz nélkülözhetetlen gépsorral és alapanyaggal együtt.
Az érintett piac Magyarország egész területe.
Azok a vállalkozások, amelyek folyékony halmazállapotú aszeptikus terméket kívánnak felhasználás után eldobható csomagolóanyagba tölteni, a piacralépésük előtt szabadon választhatnak az egymást minden vonatkozásban helyettesíteni képes technológiát kínáló vállalkozások ajánlatai között.

Az eljárás alá vont gazdasági erőfölényét a vele való megállapodás megkötését megelőzően sem piaci részaránya sem egyéb ismérvek szerint (Tpvt. 22. § (3) bekezdés), a vizsgálat nem erősítette meg.
Az eljárás alá vont vállalkozás technológiáját választó felhasználó kötöttsége a szerződés időtartama alatt azonban létrehoz bizonyos fajta gazdasági kiszolgáltatottságot - ha a szerződésből való kimenekülés csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lenne lehetséges - azonban az ezt a technológiát választó vállalkozásnak a megállapodás megkötésekor kell szabadon döntenie a kötöttség vállalásáról, a versengő piacon kiválasztva a neki megfelelő üzleti feltételeket kínáló termelőt.
A Versenytanács álláspontja szerint szerződéses kötöttség szabad piaci viszonyok között gazdasági erőfölényt önmagában nem hoz létre. A gazdasági erőfölény ugyanis objektív piaci kategória.
Az a körülmény tehát, hogy a szerződés teljesítése körült támadt vitában egy vállalkozás a szerződő partnerénél látszólag kedvezőbb pozíciót birtokol, - - különösen, mint jelen esetben, ha speciális gépsorát a szerződő partner megvásárolta vagy bérli - a nem- erőfölényes objektív piaci helyzetben kötött szabad megállapodás egyenes következménye, vagyis olyan szubjektív elem, amely az erőfölény megállapításához nem elégséges.
A helyettesítő termékeket kínáló versenytársak jelenléte nem teszi lehetővé az eljárás alá vont számára, hogy tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagy mértékben függetlenül folytassa, tekintet nélkül üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

A szerződő felek a szerződés teljesítése körül támadt vitájukat a polgári jog szerint, ha pedig a nem- erőfölényes szituációban bármelyikük tisztességtelenül tevékenykedik, a versenyjog szerint (Tpvt. 2. §) a bíróságon rendezhetik.

A Versenytanács ezért gazdasági erőfölény hiányában az eljárás alá vont ellen indított eljárást az érdemben helyes vizsgálói indítvánnyal egyetértve megszüntette.

Budapest, 1999. július 26.

dr. Győrffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné