Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-64/2006/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Sanoma Budapest Kiadói Rt. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárás során, tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

végzést

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül az ügyfél a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett jogorvoslati kérelemmel élhet.

Indoklás

I.

Az eljárás tárgya

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2006. május 15-én indított versenyfelügyeleti eljárást tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. § vélelmezett megsértése miatt.

  • 2.

    Az eljárás alá vont Sanoma Budapest Kiadói Rt., melynek közvetlen irányítója a holland Sanoma Magazines International B.V. meghatározó tevékenysége heti, illetve havi rendszerességel megjelenő, szórakoztató és életmóddal kapcsolatos magazinok megjelentetése. Egyebek között kiadja a Színes RTV heti műsorújságot.

  • 3.

    Az eljárás alá vont 2004-ben és 2005-ben, különböző médiumokban akként népszerűsítette lapját, mint a "Legszínesebb Reklámújság". A vizsgálat e kijelentés fogyasztók gazdasági versenyben történő megtévesztésének alkalmasságára irányult.

  • 4.

    A vizsgáló által feltárt tényállás szerint Magyarországon a TV7, a TV Kéthetes, a TVR újság, a Színes Kéthetes és a Színes RTV versenyez egymással, az eljárás alá vont a három legjelentősebb szereplő közé tartozik.

II.

Az eljárás alá vont álláspontja

  • 5.

    Az eljárás alá vont szerint a kifogásolt szlogen egy szójáték, amely utal
    - arra, hogy a Sanoma terméke volt az első színes műsorújság a piacon (formai színesség),
    - a termék jellegzetességét jelentő színes tartalomra (abban a műsorok mellett egyéb cikkek is szerepelnek) és
    - a termék nevére, annak domináns elemére.

  • 6.

    A "legszínesebb" kitételnek nincsen a fogyasztók által standard módon elfogadott értelme, ezért nem alkalmas a fogyasztói döntést befolyásoló minőség kifejezésére. A fogyasztó az ilyen jellegű reklámszlogeneknél tudja, hogy jól csengő, de standard tartalommal nem rendelkező szlogennel van dolga (hasonlítható a Milka "leggyengédebb gondoskodása"-hoz vagy a "jeges-legjobb" Schöller-hez).

III.

Alkalmazott jogi rendelkezések

  • 7.

    A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a fogyasztók megtévesztése a gazdasági versenyben. A (2) bekezdés a fogyasztó megtévesztésre alkalmas magatartások példálódzó felsorolását tartalmazza. Ezen belül az a) pont tiltja az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény, vagy valós tény megtévesztésre alkalmas állítását, megtévesztésre alkalmas árujelzővel való ellátását, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adását.

  • 8.

    A használt kifejezések értelmezéséről szóló 9. § előírja, hogy a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentés az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

  • 9.

    A Tpvt. 70. § (1) bekezdés alapján a vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely e törvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi. A végzésben meg kell jelölni azokat a körülményeket és magatartásokat, amelyek miatt az eljárás megindult.

  • 10.

    A Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően az eljárást végzéssel megszünteti, ha a vizsgálat elrendelésére okot adó, a 70. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény; az eljárást megszüntető végzéssel szemben külön jogorvoslatnak van helye.

  • 11.

    A Tpvt. 82. § (1) bekezdés szerint a vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt e törvény megengedi. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének a végzésben foglaltak foganatosítására, az eljárás folytatására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - halasztó hatálya nincs. A jogorvoslati kérelmet az ügyfél, illetve akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, a végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjesztheti elő.

IV.

Az eljáró versenytanács döntése

  • 12.

    A Tpvt. III. fejezetének célja a fogyasztók döntési szabadságának az áruk, illetve szolgáltatások közötti választással összefüggésben történő védelmezése, tilalmazva, hogy a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása révén a gazdasági verseny sérelmet szenvedjen. A Tpvt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tilalmazásával a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására.

  • 13.

    Egy reklámot vizsgáló versenyfelügyeleti eljárás keretében a GVH-nak - szem előtt tartva a Tpvt. 9. §-át - mindenekelőtt fel kell tárnia a reklám fogyasztók által észlelhető üzenetét. A reklám üzenetének megállapítását követően lehet elbírálni azt, hogy a reklám alkalmas-e a fogyasztói döntés befolyásolására. E körben figyelembe veendő, hogy egy terméknek (árunak, szolgáltatásnak) vannak olyan tulajdonságai, amelyek a fogyasztó számára jelentőséggel bírnak a döntési folyamatban. A termék más tulajdonságai ugyanakkor ilyen jelentőséggel nem bírnak, így az ezen tulajdonságokkal kapcsolatos pontatlan, hiányos, illetve ellenőrizhetetlen tájékoztatás nem befolyásolja versenyjogilag releváns módon a fogyasztói döntéseket. Amennyiben a reklám alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására, a Versenytanácsnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy ez a befolyásolás tisztességes vagy tisztességtelen módon történik-e. Ha a befolyásolás a fogyasztók választási szabadságának tisztességtelen korlátozását eredményező módon, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas eszközökkel történik, akkor jogsértés megállapítására kerül sor.

  • 14.

    Az eljáró versenytanács álláspontja szerint az eljárás során nem merült fel olyan bizonyíték, amely alapján azt lehetne állítani, hogy a "Legszínesebb műsorújság" olyan reklámszlogen, amely alkalmas a fogyasztó választási döntését befolyásolni, illetve megtévesztő reklám volna. A külalak-forma, illetve a névhasználattal kapcsolatban értelmezhető színesség tekintetében nem merült fel arra vonatkozó bizonyíték, hogy ezek a fogyasztói döntést érdemben képesek lennének befolyásolni. A tartalmi "színesség" esetében, mégha lenne is annak jelentősége a fogyasztói döntés kapcsán, nem lehet olyan objektív, standard mércét felállítani, ami alapján akár az eljárás alá vont, akár a GVH bizonyítani, illetve ellenőrizni tudná annak valóságtartalmát.

V.

Eljárási kérdések

  • 15.

    A jelen eljárás indításának törvényi feltétele volt, hogy vélelmezhető legyen a Tpvt. III. fejezetébe ütköző anyagi jogi jogsértés és ezzel együtthatóan a közérdek igényelje a versenyfelügyeleti beavatkozást. A 2005. november 1. után indult eljárások tekintetében mód nyílik a Tpvt. 70. § (1) bekezdésében írt eljárásindítási feltételek meglétének utólagos ellenőrzésére. Amennyiben ezek egyikének hiánya állapítható meg, az eljárás végzéssel megszüntetendő. E döntéssel az eljárás alá vont vállalkozás olyan helyzetbe kerül, mintha a versenyfelügyeleti eljárás vele szemben meg sem indult volna.

  • 16.

    Az eljáró versenytanács ezért élve a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogával, a rendelkező rész szerint határozott.

  • 17.

    A végzés elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 82. §-a rögzíti.

Budapest, 2006. július 27.