Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-84/2005/28

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Hungarotel Távközlési Zrt. (Budapest) eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat felülvizsgálata a kézhezvételtől számított harminc napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Versenytanácsnál benyújtandó keresettel kérhető.

Indoklás

I.

Az eljárás indítása

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EKSz.) 81. és 82. cikkében foglalt versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK tanácsi rendelet (továbbiakban: 1/2003/EK rendelet) 5. cikkének, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 1. § (2), 91/A. § (1), 67. § (1) és 70. § (1) bekezdése alapján 2005. május 26-án versenyfelügyeleti eljárást indított a Hungarotel Távközlési Zrt. - az eljárás indulásakor érvényes cégnevén: Hungarotel Rt., a továbbiakban: Hungarotel - ellen.

  • 2.

    A versenyfelügyeleti eljárás megindítására az EKSz. 82. cikke, valamint a Tpvt. 21. §-a alapján - a GVH Versenytanácsának a B-181/2005. számú bejelentéssel kapcsolatban hozott döntése nyomán - azt követően került sor, hogy a GVH fogyasztói bejelentésekből észlelte, hogy a Hungarotel által a végfelhasználóknak kínált ADSL szolgáltatás ára a más körzetekben elérhető hasonló szolgáltatások díjánál - az egyes szolgáltatók ADSL szolgáltatás kiskereskedelmi áraiban tapasztalható csökkenő tendencia ellenére - jelentős mértékben magasabb. Mivel a vizsgálat megindításának időpontjában a Hungarotel területén más szolgáltató ADSL alapú Internet szolgáltatása nem volt elérhető, a vizsgálat arra is kiterjedt, hogy a piacra való belépés hiánya visszavezethető-e a Hungarotel versenykorlátozó magatartására. E magatartások alkalmasak az EKSz 82. cikke, illetőleg Tpvt. 21. §-a által tilalmazott, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tényállásának megvalósítására.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás

  • 3.

    A Hungarotel 99,996%-os tulajdonosa a Hungarian Telephone and Cable Corp. (a továbbiakban: HTTC USA), míg a részvények 0,004%-a tíz magyarországi helyi önkormányzat tulajdonában van [1] . Az 1992-ben Delaware-ben alapított HTCC USA tulajdonosi összetétele a következő: a dán TDC A/S 63%-os részesedéssel rendelkezik, míg a részvények 37%-a az amerikai értéktőzsdén nyilvános forgalomban van.

  • 4.

    A Hungarotel nem rendelkezik többségi részesedéssel más vállalkozásban. A Hungarotelt irányító HTTC USA azonban a Hungarotelen kívül több Magyarországon bejegyzett távközlési vállalkozásban - a PanTel Távközlési Kft-ben, a PanTel Technocom Kft-ben, valamint a HTTC Kft-ben - is többségi részesedéssel rendelkezik [2] .

  • 5.

    A Hungarotel Békés, Nógrád, Vas és Veszprém megyében, öt földrajzi számozási körzetben (a 32, 66, 68, 89 és 95-ös primer körzetekben - a továbbiakban együtt: szolgáltatási terület) kb. 175.000 előfizető részére nyújt különböző távközlési szolgáltatásokat. A közcélúlő alapszolgáltatások, mellett különböző kényelmi (Digifon, hangposta, hívószámkijelzés, stb.) és egyéb (személyhívó, távszavazás, stb), valamint különböző Internetes szolgáltatásokat nyújt..

III.

A kifogásolt magatartás

  • 6.

    Az aszimmetrikus digitális előfizetői vonal (ADSL) az ún. DSL technológiák közé tartozik, amelyek lehetővé teszik, hogy az analóg telefonvonal (rézérpár) - amely tipikusan a helyi távbeszélő szolgáltató tulajdonában van - alkalmassá váljon a digitális jelek átvitelére, azaz gyorsabb adatátvitelre, így többek között szélessávú Internet-hozzáférés biztosítására is. Az ADSL technológián alapuló szolgáltatás tehát a meglévő közcélú távbeszélő előfizetői hálózatba telepített sodrott érpárt felhasználva a hagyományos telefon-, illetve ISDN-típusú szolgáltatás felett nagysebességű, állandó jellegű, aszimmetrikus adatátviteli képességet biztosít. Ez azt jelenti, hogy a rendszer a két átviteli irányban eltérő átviteli kapacitással rendelkezik. A hálózat-felhasználó irányban (download, letöltés) néhány Mbit/s kapacitású, míg a másik irányban (upload, feltöltés) néhányszor 64 kbit/s átviteli kapacitású csatorna áll rendelkezésre, kihasználva azt a felismerést, hogy a vonalon továbbított információk java része a hálózat felől érkezik a felhasználó gépére, míg a visszirányú forgalom ehhez képest csekélyebb. A hagyományos távbeszélő szolgáltatás (analóg vagy ISDN) és vele párhuzamosan, az ugyanazon a vonalon élő, nagysebességű adatkapcsolat egyidejű, zavarmentes nyújtása érdekében az ADSL-átviteltechnikai rendszer a szolgáltatásokat frekvenciában választja szét, amihez mind az előfizetői oldalon, mind pedig hálózati oldalon hozzáférésenként egy-egy leválasztó szűrőre (ún. splitter) van szükség.

  • 7.

    Az ADSL-alapú Internet szolgáltatást Magyarországon tipikusan az Internet szolgáltatók (továbbiakban: ISP-k), illetve maguk a hálózati szolgáltatók értékesítik a végfogyasztóknak úgy, hogy az (adott esetben a távbeszélő szolgáltatótól vásárolt) ADSL-hozzáférés szolgáltatást "összecsomagolják" az Internet hozzáférési szolgáltatással, és így képeznek különböző méretű szélessávú Internet szolgáltatási csomagokat. Az ADSL-hozzáférés azonban önállóan, kiskereskedelmi szolgáltatásként is elérhető a végfogyasztók számára; ilyen esetben az Internet szolgáltatást külön meg kell vásárolniuk egy ISP-től. A Magyar Telekom Nyrt. (a továbbiakban: Magyar Telekom) és az Invitel Rt. (a továbbiakban: Invitel) által alkalmazott gyakorlattal szemben a Hungarotel kezdetben ez utóbbi megoldást választotta, s az ADSL-hozzáférést Hungarotel ADSL, míg a hozzá igénybe vehető Internet hozzáférési szolgáltatást GloboNet fantázianéven kínálta a fogyasztóknak. 2005 októberétől azonban kombinált ADSL néven együtt kínálja az Internet csatlakozást és az előfizetői vonalat.

Nagykereskedelmi oldal

  • 8.

    A Hungarotel kezdetben nem a Magyarországon általánosan elterjedtnek nagykereskedelmi hozzáférési konstrukció révén kívánta az ISP-k számára lehetővé tenni az ADSL szolgáltatás végfelhasználóknak történő nyújtását, hanem két formában meghirdetett hálózati hozzáférést biztosító megoldást választott. A konstrukció lényege, hogy az ADSL-hozzáférést, tehát a távközlési szolgáltatást mindenképpen a Hungarotel nyújtja az előfizetőknek, a végfelhasználók a Hungarotel-lel állnak szerződéses kapcsolatban. Ez annyiban különbözik a Magyar Telekom és az Invitel által kínált nagykereskedelmi konstrukciótól, hogy noha a távközlési szolgáltatást azokban is maga a Magyar Telekom, illetve az Invitel nyújtja, az előfizető és a távközlési szolgáltató között nincs szerződéses jogviszony, csak a fogyasztó és az ISP között; az ISP mintegy a hálózati hozzáférés viszonteladójaként funkcionál.

  • 9.

    A Hungarotel ajánlata ezzel szemben annak a lehetőségét biztosította az ISP-k számára, hogy azok "összekapcsolódjanak" a Hungarotel ADSL-hálózatával abból a célból, hogy a Hungarotel által a fogyasztónak nyújtott távközlési (ADSL-hozzáférési) szolgáltatás segítségével szélessávú Internet hozzáférési szolgáltatást nyújthassanak előfizetőiknek. Az ISP-k ebben a konstrukcióban tehát elkülönült termékként értékesíthették Internet hozzáférési szolgáltatásukat, melynek révén a Hungarotel saját GloboNet szolgáltatásával versenyezhettek. A hozzáférés egyik formájában az ISP hálózata optikai interfészen keresztül csatlakozott volna a Hungarotel hálózati végpontjához, és az ISP biztosította volna az Internet sávszélességet. A másik forma ennél több szolgáltatást foglalt magában: a Hungarotel hálózatához az ISP authentikációs szervere csatlakozott volna bérelt vonalon keresztül, és az Internet sávszélességet is a Hungarotel biztosította volna. A hálózati hozzáférési pont mindkét esetben a Hungarotel budapesti székhelyén lett volna található.

  • 10.

    2004 áprilisában-májusában változások történtek a szerződéses ajánlatban. Egyrészről az IP-szolgáltatást is tartalmazó (a fentebb másodikként említett) konstrukciót a Hungarotel kivezette a piacról, mert nem tapasztalt irányában érdeklődést, valószínűleg azért, mert ez a megoldás tulajdonképpen duplikációt jelentett, hiszen IP-csatlakozással általában már minden ISP rendelkezik. Másrészt - pénzügyi feltételeit illetően - a másik (IP-szolgáltatást nem tartalmazó, optikai interfésszel való csatlakozást lehetővé tevő) konstrukció is módosult; a 250.000 Ft-os fix havidíj (ún. alapdíj) megszűnt, az előfizetőnkénti havidíj viszont a 384/64-es és az 512/128-as csomagok esetében 17,6%-kal nőtt, illetve bevezetésre kerültek a 768/256-os és 1536/512-es csomagok is.

  • 11.

    Ez a konstrukció 2005 novemberéig maradt életben, azonban addig az időpontig egyetlen ISP-vel sem kötött ADSL hálózati hozzáférésre irányuló szerződést. Ennek hátterében az a tény állhatott, hogy a Magyar Telekom és az Invitel által kínált nagykereskedelmi konstrukcióval szemben a Hungarotel ajánlata más műszaki megoldást képviselt, melynek gazdasági hatása akként jelentkezett, hogy a magas induló, egyszeri beruházási költség miatt ez a megoldás a megtérülés szempontjából magasabb kockázatokat rejtett magában, ráadásul a keresletet a Hungarotel által kínált ADSL-hozzáférési szolgáltatás magasnak tűnő ára (mint az ADSL-alapú szélessávú Internet szolgáltatás nyújtásának elengedhetetlen feltétele) alapvetően meghatározta, melyre viszont az ISP-knek nincsen befolyása.

  • 12.

    A fenti konstrukciót 2005. november 1-től felváltotta az ISP-knek kínált Nagykereskedelmi ADSL Szolgáltatás, melynek keretében nagykereskedelmi szerződést köt a két fél. A szerződés alapján a Hungarotel helyi hozzáférési szolgáltatást, aggregációs átviteli szolgáltatást [3] , valamint az ISP által nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatás vonatkozásában létesítést, áthelyezést, üzemeltetést, hibaelhárítást és karbantartást nyújt. A nagykereskedelmi ADSL szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközöket is a Hungarotel biztosítja. Az ISP a nagykereskedelmi ADSL-t saját nevében, közvetített szolgáltatásként értékesíti tovább a saját maga által nyújtott ADSL Internet szolgáltatással kombinálva. A Hungarotel által nyújtott szolgáltatásokért az ISP egyszeri, illetve sávosan meghatározott havi díjat fizet. Ez a Nagykereskedelmi ADSL Szolgáltatás és szerződéses konstrukció ugyanolyan, mint amilyet az Invitel és a Magyar Telekom már hosszabb ideje nyújt.

  • 13.

    A konstrukció megváltoztatásának köszönhetően rövid időn belül 5 ISP kötött szerződést a Hungarotellel Nagykereskedelmi ADSL Szolgáltatás nyújtására.

Kiskereskedelmi oldal

  • 14.

    Az ADSL-alapú Internet szolgáltatást Magyarországon tipikusan az Internet szolgáltatók (továbbiakban: ISP-k) értékesítik a végfogyasztóknak úgy, hogy a távbeszélő szolgáltatótól vásárolt ADSL-hozzáférés szolgáltatást "összecsomagolják" saját Internet hozzáférési szolgáltatásukkal, és így képeznek különböző méretű szélessávú Internet szolgáltatási csomagokat, illetve kiegészítik a felhasználók számára szükséges egyéb szolgáltatásokkal (e-mail, web-tárhely, IP-cím, tűzfal, stb.). Ez a megoldás a fogyasztó számára egyrészt kedvezőbb díjazást jelenthet (a kiskereskedelmi listaár és a nagykereskedelmi ár közötti árrésből az ISP valamekkora részt átengedhet a fogyasztónak), másrészt kényelmi szempontból is kedvezőbb, mintha a szolgáltatás elemeit külön-külön szolgáltatótól kellene megrendelnie (egy számlát kap, az internetezésre fordított költség jól mérhető, stb.).

  • 15.

    A vizsgált időszak során a Hungarotel által kínált ADSL szolgáltatásokat, illetve azok díjait e határozat mellékletei tartalmazzák.

IV.

Az eljárás alá vont álláspontja

  • 16.

    Az eljárás alá vont a GVH által kifogásolt magatartás kapcsán kiemelte, hogy a GVH Versenytanácsa a Vj-150/2003. sz. eljárásban, hasonló tényállás mellett már foglalkozott a Hungarotel ADSL szolgáltatásával, az eljárást jogsértő magatartás hiányában azonban megszüntetette. Figyelembe véve, hogy a jelen eljárásban vizsgált piac és magatartás azonos a Vj-150/2003. sz. eljárásban vizsgáltakkal, továbbá, hogy a jelen eljárás megindításától függetlenül megváltoztatták az ADSL és az Internet szolgáltatás feltételeit és díjait, az eljárás alá vont a jogsértő magatartás miatt nem marasztalható el.

V.

Az érintett piac

Kiskereskedelmi piac

  • 17.

    A fogyasztói igény kiskereskedelmi szinten a szélessávú Internet hozzáférési szolgáltatások iránt jelentkezik, így a Hungarotel 2005. október 9-ig érvényes konstrukciója keretében nyújtott ADSL és a GloboNet termékeket, az azt követően bevezetésre került konstrukcióhoz hasonlóan, a keresleti helyettesítés szempontjából együttesen kell vizsgálni, hiszen - ahogyan azt a korábbi tapasztalatok is mutatják - önmagában az ADSL hozzáférés iránt nem mutatkozott kereslet.

  • 18.

    A közelmúltban a GVH több olyan eljárást folytatott le, amelyek a kiskereskedelmi Internet szolgáltatások különböző piacait érintették. A Vj-87/2001. és a Vj-139/2005. számú ügy alapvetően a kapcsolt vonali keskenysávú (max. 128 Kbps sávszélesség) Internet szolgáltatások piacával, míg a Vj-97/2001. és a Vj-39/2002. számú ügy a szélessávú kábeles, a Vj-101/2002. és a Vj-39/2005. számú ügy pedig az ADSL-alapú Internet szolgáltatás helyettesítési lehetőségeivel foglalkozott. Az ügyekben született versenytanácsi határozatok (valamint a Vj-39/2005. és a Vj-139/2005. számú ügyekben készült vizsgálati jelentések) megállapították, hogy a lakossági és üzleti szolgáltatások külön érintett piacot alkotnak, illetőleg hogy mindkét piacon belül megkülönböztethető egymástól a keskenysávú és szélessávú Internet szolgáltatások piaca. Ezen elkülönítés jelen eljárásban is alkalmazható. Tekintettel arra, hogy a jelen eljárásban a vizsgálat tárgyát a Hungarotel ADSL szolgáltatása képezi, csak a szélessávú piac részletesebb elemzése indokolt.

  • 19.

    2006. év elején a következő 5 Internet szolgáltató vállalkozás rendelkezett a Hungarotellel kötött érvényes ADSL nagykereskedelmi szerződéssel: az EnterNet 2001. Kft. (a továbbiakban: Enternet), az Externet Kft. (továbbiakban: Externet), a Pantel Kft. (a továbbiakban: Pantel), a T-Online Rt. (a továbbiakban: T-Online) és a Vivanet Magyarország Internet szolgáltató Kft. (a továbbiakban Vivanet). Fenti vállalkozások közül a vizsgálók hivatalos tudomása szerint a vizsgálat lezárultáig csak az Enternet, a T-Online és a Vivanet jelent meg kiskereskedelmi ADSL szolgáltatási csomagjaival a Hungarotel hálózatával lefedett területen. Az Externet rövid időn belül tervezi piacralépését. Ezen túlmenően a Hungarotel nyilatkozata és a GVH által az eljárás során beszerzett adatok tanúsága szerint további szolgáltatókkal van folyamatban a Hungarotel ADSL nagykereskedelmi szolgáltatásának igénybevételére vonatkozó tárgyalás.

  • 20.

    A Hungarotel saját neve alatt is nyújt kiskereskedelmi ADSL szolgáltatást lakossági és üzleti ügyfeleknek, melyek a hagyományos távbeszélő szolgáltatással kombinált ADSL-alapú Internet hozzáférési szolgáltatások.

  • 21.

    A piacon a kínálati helyettesítés egyértelműen megállapítható, mert az ISP-k által az üzleti, illetve a lakossági előfizetőknek számára kialakított csomagokhoz felhasznált infrastruktúra lényegében azonos, ezért a piac szegmentálását csak a keresleti helyettesítés szempontjai támaszthatják alá. A keresleti helyettesítés körében, egyrészt arra kell választ találni, hogy a lakossági fogyasztók milyen más (nem-ADSL) módon juthatnak szélessávú Internet szolgáltatáshoz, másrészt arra, hogy az üzleti fogyasztók milyen alternatívákat találhatnak ebben a tekintetben.

  • 22.

    A lakossági szélessávú Internet szolgáltatások háromféle technológiával érhetők el: ADSL-en keresztül, kábelen illetve mikrohullámon. Utóbbi technológia azonban jelenleg alapvetően kiegészítő jellegű, csak olyan helyen veszik igénybe a fogyasztók, ahol más technológia kiépítésére a közeljövőben nincs lehetőség; a szolgáltatás ára is mintegy másfél-kétszerese a másik két technológiával elérhető szolgáltatás-csomagokénak, vagy - amennyiben az ár nem olyan magas - a szolgáltatás minősége marad el a más technológiával nyújtott szélessávú Internet minőségétől (kisebb sávszélesség, letöltési korlát). A mikrohullámú szolgáltatás elérhetősége tipikusan területileg is nagyon korlátozott (a kiépítés általában egyedi tervezést igényel). Helyenként léteznek olyan mikrohullámú technológiával nyújtott szolgáltatáscsomagok is, amelyek lokálisan reális helyettesítési lehetőséget jelenthetnek a fogyasztók számára, szélesebb körben elérhető helyettesítés jelenleg elsősorban mégis a kábelen és ADSL-en keresztül nyújtott szélessávú lakossági Internet szolgáltatások között állhat fenn nagyobb területeken. A lakosság számára kínált szolgáltatás-csomagok ára és tartalma nagyjából megegyezik, ahogyan az a mellékelt 6. sz. táblázatban látható.

  • 23.

    A táblázat alapján megállapítható, hogy az összevethető paraméterekkel rendelkező szolgáltatások árai hasonlóak (ilyen módon a SSNIP teszt alapján is feltehető a helyettesítés), és köztük - amennyiben adott területen a kétféle szolgáltatás elérhető - reális lehetőség a verseny kialakulása. A fogyasztók választhatnak az egyszeri és havi díjak összevetése, illetve a kínált kiegészítő szolgáltatások tartalma mentén, valamint figyelembe kell venniük, hogy az ADSL technológiával nyújtott szolgáltatás sávszélessége gyakorlatilag nem változik, míg a kábelnet igénybevétele esetén - bár a sávszélesség elvileg nagyobb - az a felcsatlakozó felhasználók számától függően szűkülhet.

  • 24.

    Az üzleti előfizetőknek kialakított szélessávú szolgáltatás-csomagok szintén biztosíthatók ADSL-n, kábelen és mikrohullámon keresztül, valamint számításba kell venni a bérelt vonali szolgáltatásokat és az ISDN30 szolgáltatást, továbbá - tekintve, hogy a nagyobb vállalatok nem csak Internet szolgáltatást kívánnak igénybe venni, illetve az Internet szolgáltatást más szolgáltatásokkal együtt, komplexebb csomagban keresik - egyes üzleti kommunikációs megoldásokat is. Mivel a vállalkozások igényei bonyolultabbak, mint a lakossági felhasználóké, az üzleti előfizetőknek kínált megoldások palettája is színesebb, illetve a választási szempontok is komplexebbek. A vállalatok számára sokszor fontosabb a biztonság és a garantált sávszélesség, mint az adatátviteli sebesség, bár az is fontos szerepet játszhat az adott szolgáltatás megválasztásában, s sok esetben az elsődleges szempont - ahogy a lakossági előfizetőknél is - az ár. Ilyen szempontból jelenleg kevésbé jelentős, például, a mikrohullámú technológiával nyújtott szolgáltatás (kevésbé megbízható és elérhető - hivatalos tudomás alapján a Vj-183/2001. és Vj-133/2002. sz. ügyekből), illetve a vállalkozások többnyire nem keresik elsősorban a kábelnet szolgáltatást. Ennek ellenére több kábelszolgáltató, köztük a UPC Kft. és a KábelszatNet-2002 Kft. is kínál - valószínűleg inkább a SOHO szegmensnek - üzleti kábelmodemes Internet hozzáférést. Az ISDN jelentős hátránnyal rendelkezik az ADSL-hez képest: sávszélessége még mindkét csatorna egyidejű Internet-célú használata esetén is elmarad a legalacsonyabb sebességű ADSL-csomagétól (256 vs. 384 kbps), ráadásul díjazása is forgalom-függő, ami intenzív használat esetén ugyancsak az ADSL-alapú hozzáférés átalány-díjas megoldása javára billenti a mérleget. A bérelt vonali Internet szolgáltatás ezzel szemben a másik végletet képviseli. Ez ugyanis olyan többlet-értéket képvisel az ADSL-hez képest (menedzselt szolgáltatás, kiváló minőség, szimmetrikus adatforgalom, rugalmas sávszélesség-változtatási lehetőség), amelyre a kis- és közepes vállalkozásoknak jellemzően nincs szüksége. A szolgáltatás korábbi népszerűségének oka az volt, hogy akkor még nem állt rendelkezésre alternatív szélessávú adatkapcsolati lehetőség, ennek elérhetővé válásával azonban a bérelt vonal kezd háttérbe szorulni, piaca az utóbbi időben stagnál.

  • 25.

    A kábelszolgáltatók üzleti felhasználóknak kínált csomagok lehetővé teszik több számítógép csatlakoztatását, fix IP cím(ek)et biztosítanak, ezáltal lehetővé téve a csoportos e-mail kezelést és a szerver-üzemeltetést, valamint lehetőséget biztosítanak a csomag további kommunikációs szolgáltatásokkal való kiegészítésére.

  • 26.

    A fentiek alapján megállapítható, hogy a Tpvt. 14. §-ának értelmében jelen eljárásban érintett kiskereskedelmi termékpiacnak - a széleskörű kínálati helyettesíthetőség miatt - a szélessávú Internet szolgáltatások tekinthetők, amelyen belül (a jelen eljárásban vizsgált magatartás szempontjából, keresleti helyettesítés lehetőségeire tekintettel) két, önálló piaci szegmens különíthető el. A lakossági szélessávú Internet szolgáltatások piaci szegmense, amelyen belül az ADSL és a kábelnet szolgáltatások tartoznak ugyanahhoz a piaci szegmenshez, illetve az üzleti felhasználóknak nyújtott szélessávú Internet szolgáltatások és web alapú szolgáltatások (bérelt vonal, ADSL, kábelnet) piaci szegmense.

Nagykereskedelmi piac

  • 27.

    27. Az ADSL szolgáltatás nyújtása - nagykereskedelmi szinten - a gyakorlatban tipikusan a következőképpen valósul meg: a távbeszélő szolgáltató szerződést köt az Internet szolgáltatóval (ISP) előre meghatározott számú előfizető bekötésére oly módon, hogy a fogyasztóval csak az ISP kerül közvetlen kapcsolatba. A fogyasztó az ISP-nél jelzi igényét arra, hogy ADSL technológiával szeretne hozzáférni az Internethez, az ISP-vel köt előfizetői szerződést, de az ADSL bekötést a távbeszélő szolgáltató végzi. A fogyasztó a szolgáltatás minden eleméért (a bekötésért és a hozzáférésért) - az előfizetői szerződés alapján - az ISP-nek fizet egyszeri és havi díjat, amelyből az ISP megfizeti a nagykereskedelmi szerződés alapján a távbeszélő szolgáltatónak járó egyszeri és havi díjakat. A szolgáltatás ezen sajátosságai miatt a nagykereskedelmi piacon a hálózati szolgáltató és az ISP áll eladó-vevő kapcsolatban, az ISP viszonteladásra köt szerződést.

  • 28.

    28. A fentiektől némileg különbözik a Hungarotel 2005 novemberéig követett gyakorlata. A Hungarotel eddig az időpontig külön értékesítette az ADSL-hozzáférést és az ahhoz igénybe vehető szélessávú Internet hozzáférést. Ebből következően az ISP-knek, amennyiben az adott területen kiskereskedelmi ADSL szolgáltatásukkal meg kívántak jelenni, hálózat hozzáférési szerződést kellett kötniük a Hungarotel-lel. Ezzel összefüggésben megállapítható ugyanakkor, hogy a Hungarotel a szolgáltatás fennállása alatt egyetlen partner szolgáltatóval sem kötött ilyen tárgyú szerződést, vélhetően azért, mert - amint azt több Internet szolgáltató is nyilatkozta [4] - a Hungarotel szerződéses ajánlatai nem tették lehetővé a szolgáltatás gazdaságos nyújtását. Az ADSL-alapú szélessávú Internet hozzáférési szolgáltatás iránti fogyasztói keresletet nagymértékben befolyásolta az ahhoz szükséges távközlési szolgáltatás (azaz a Hungarotel által nyújtott ADSL hozzáférési szolgáltatás) ára is, ami 2005. év elejéig a más távközlési szolgáltatók területén jellemzően elérhető és keresett, hasonló szolgáltatások árát meghaladta.

  • 29.

    Mivel a lakossági és kisüzleti szélessávú Internet szolgáltatás piacán a kábeles és ADSL technológiával nyújtott szolgáltatás helyettesíti egymást, a következő megválaszolandó kérdés az, hogy az ISP-k számára is helyettesíti-e egymást a két technológia. Míg a távközlő hálózatok általában úgy épülnek fel, hogy egy adott területről egy dedikált és fizikailag szétválasztható kapcsolat kerül kiépítésre az előfizető és a helyi adatközpont/telefonközpont között, addig a kábeltévé hálózatok egészen más struktúrával jellemezhetők. Mind az 550, mind a 750 MHz-es visszirányúsított rendszerek a koax kábelek szintjén ún. fa struktúrájúak. Az előfizető egyértelmű azonosítására - az előfizetői végpont előtt, általában a lakások előtt elhelyezett - csillagponti elosztószekrényekben van lehetőség. Eddig a pontig minden előfizetői végpont felé irányuló jeltovábbítás közös hálózati gerincszakaszon halad, és a kiépített hálózati kapacitáson az összes előfizető, illetve szolgáltatás osztozik, így számuk növekedésének az alapkapacitás korlátot szab. Bármely szolgáltatást, így az Internetet is, be kell sorolni ugyanabba a kábelkapacitásba, frekvencia-rendbe. Az Internet szolgáltatás biztosításához szükséges továbbá egy ún. Internet fejállomás kiépítése, amihez 2x8 MHz (egy előre- és egy visszirány) csatorna-kapacitás szükséges. (A televíziós csatornák kapacitás-igénye 8 MHz.) A hálózati redundancia miatt tartalék frekvenciák is kellenek, ami szintén 2x8 MHz kapacitást igényel.

  • 30.

    A GVH hivatalos tudomása szerint , azoknak az ISP-knek, amelyek mindkét technológiával nyújtanak lakossági/kisüzleti szélessávú Internet szolgáltatást, a kábelnet szolgáltatás jövedelmezőbb lehet (bevétel-megosztásos konstrukció esetében), ugyanakkor az ADSL szolgáltatás megindításához kisebb befektetésre van szükség, az adott esetben egyszerűbb, rugalmasabb is. Egységes kábelhálózatok tipikusan nincsenek Magyarországon, ezért a kábelnet szolgáltatás nyújtása érdekében minden egyes hálózat esetében külön szerződést kell kötnie az ISP-nek. Az ilyen szerződések megkötésének viszont lehetnek műszaki korlátai, mert nem minden kábelhálózat alkalmas a kétirányú adatátvitelre, illetve nem minden hálózat kapacitása alkalmas több ISP együttes szolgáltatására.

  • 31.

    Ezeken túlmenően a kétféle megoldáshoz kapcsolódó üzleti kockázat és a szükséges szakértelem is eltérő. A kábelnet esetén ugyanis gyakran az ISP-nek kell vállalnia az adatátvitelhez szükséges berendezések finanszírozását, és sok esetben az analóg hálózat felkészítéséhez szükséges szakértelmet is neki kell biztosítania. Mindezek együtt komoly piacra lépési korlátot jelentenek. Ahol a hálózati szolgáltató azt műszakilag lehetővé teszi, az új területeken való megjelenés - akár új ISP számára is - nem ütközik további akadályokba. A piacra lépés lehetőségét erősíti az a körülmény is, hogy a hálózati szolgáltatók, amennyiben nyújtanak ADSL kiskereskedelmi szolgáltatást, azt nagykereskedelmi szinten is nyújtaniuk kell.

  • 32.

    Az üzleti előfizetőknek nyújtott szolgáltatások vonatkozásában további technológiai lehetőség a bérelt vonalon, ISDN vonalon vagy mikrohullámon nyújtott szolgáltatás. Az ehhez szükséges infrastruktúra beszerzése sem ütközik nehézségekbe a piacon (vizsgáló hivatalos tudomása: Vj-183/2001. és 133/2002. sz. ügyek), és a szolgáltatások nyújtásának jogi korlátja sincs, vagyis a piacra lépési korlátok szintén alacsonyak. Mivel az érintett kiskereskedelmi szolgáltatások tekintetében a keresleti helyettesíthetőség az ISDN és a mikrohullámú szolgáltatások tekintetében nem volt megállapítható, ezeket a nagykereskedelmi piacon sem kell figyelembe venni.

  • 33.

    Minderre tekintettel megállapítható, hogy az ISP-k számára többnyire csak elvi helyettesítési lehetőség áll fenn a az ADSL- és a kábelnetes technológiák között a lakossági/kisüzleti szélessávú Internet szolgáltatások nyújtása tekintetében, melyet a gyakorlatban jelentősen leszűkít az a körülmény, hogy a kétféle technológia sokszor nem, vagy területileg korlátozottan érhető el egyidejűleg, egymással párhuzamosan. Erre tekintettel az Internet hozzáférés nagykereskedelmi szolgáltatása tekintetében a ADSL-, illetve a kábelnet alapú hozzáférések két, elkülönült piacnak tekintendők, amelynek megfelelően jelen eljárásban érintett nagykereskedelmi piac az ADSL-alapú és a bérelt vonali hozzáférés szolgáltatásai.

  • 34.

    Az ADSL szolgáltatás nyújtása elvileg úgy is történhetne, hogy az ISP a helyi előfizetői hurok átengedésére vonatkozó referencia-ajánlat (RUO) alapján köt szerződést a hálózati szolgáltatóval. A RUO-ban meghatározott átengedési szolgáltatások költségalapú díját az NHH Tanácsa hagyja jóvá, és a szolgáltatók várhatóan a közeljövőben fogják nyilvánosságra hozni IP-szintű bitfolyam hozzáférési szolgáltatásuk árát is, az NHHT által a szélessávú hozzáférési piacon (12-es piac) előírt kötelezettségnek megfelelően. Bár a RUO alapján nyújtható szolgáltatások műszakilag, illetve funkciójukat tekintve tökéletesen helyettesítenék a viszonteladási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, gyakorlati jelentőségük ma még nincs. Ezt támasztja alá a megkérdezett szolgáltatók, köztük a Hungarotel nyilatkozata is. (Vj-84/2005/12-16., 18., 19. sz. iratok)

Földrajzi piac

  • 35.

    A hálózatos iparágakban szokásos földrajzi piacmeghatározás értelmében általában a hálózattal lefedett terület tekinthető érintett földrajzi piacnak, hiszen a hálózatos szolgáltatás legfőbb jellemzője, hogy a hálózattal lefedett területen kívül sem a fogyasztó nem tudja az árut beszerezni, sem az áru értékesítője nem tudja áruját értékesíteni (Tpvt. 14. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjai).

  • 36.

    Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ADSL-alapú Internet hozzáférési szolgáltatása csak annak vezetékes távbeszélő hálózatán keresztül szerezhető be, a helyettesítő termékek elérhetőségét is csak a Hungarotel hálózata által lefedett földrajzi területeken lehet figyelembe venni. Ezért a releváns földrajzi piac jelen eljárásban az a földrajzi terület, ahol a Hungarotel vezetékes hálózata található.

VI.

A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége

  • 37.

    A GVH vizsgálói az eljárás megindításakor úgy vélték, hogy a Hungarotel vélelmezett versenytársakat kiszorító magatartása mind közvetlen, mind pedig közvetett módon hatást gyakorolhat a tagállamok közötti kereskedelemre. Az eljárás alá vont kérdéses nagykereskedelmi gyakorlata gátolhatja egyrészről a más tagállamokból érkező versenytársak piacra lépését, más részről érintheti a kereskedelmet azáltal, hogy torzítja a határokon átnyúló kommunikáció igénybe vételének feltételeit. Mindemellett az adott piac jelentőségét növelheti az érintett primer körzetekhez való hozzáférés nélkülözhetetlen volta az országos lefedettség eléréséhez, mely szempont a távközlési szektor esetében jóval fontosabb, mint más termékeknél.

  • 38.

    A Versenytanács megjegyzi, hogy Bizottság "Iránymutatás a kereskedelemre gyakorolt hatásnak a Szerződés 81. és 82. cikke szerinti fogalmáról" című közleményében (HL 2004/C 101/07) foglalt kritériumok között valóban szerepelnek a fent említett szempontok. Tekintettel azonban arra, hogy az érintett piac földrajzi dimenziója még Magyarország területének nagyobb részét sem fedi le, az érintett fogyasztók számaránya még magyar viszonylatban sem kiugróan magas, emiatt az érintett terület és lakosság nagysága közösségi léptékkel nézve jelentéktelen, az érintett piacra való belépési szándék a tagállamok felől nem valószínűsíthető, a Versenytanács megállapította, hogy a kifogásolt magatartás nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

  • 39.

    Mindezek alapján a Versenytanácsra megállapította, hogy jelen ügyben a közösségi jogalap alkalmazása nem volt megalapozott.

VII.

A gazdasági erőfölény

  • 40.

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

  • 41.

    A Hungarotel ADSL szolgáltatása 2003 májusában, a szolgáltatás indulásakor 9 településen volt elérhető, ami 2006 elejére már több mint 133-ra nőtt. Az ADSL-hálózattal lefedett területen belül kábeltelevíziós Internet szolgáltatás elérhető több településen is (pl. Pápán - Kábelszat-8500, Celldömölkön - Cellkábel, Salgótarjánban - UPC, illetve Békéscsabán és Gyulán területi korlátokkal T-Online).

  • 42.

    Azokon a földrajzi területeken, ahol csak a Hungarotel távbeszélő hálózata alkalmas a szélessávú Internet szolgáltatás biztosítására, a kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtásához szükséges nélkülözhetetlen inputot, az infrastruktúrát egyedül birtokolja. A Hungarotel ADSL nagykereskedelmi szerződésének bevezetésével több ISP is megjelent Hungarotel területen a szolgáltatásával. Mivel a fent említett ISP-k csak az elmúlt hónapokban jelentek meg ADSL ajánlataikkal a Hungarotel szolgáltatási területén, az egyes szolgáltatók kiskereskedelmi piac részesedései egyelőre viszonylag alacsonyak, de folyamatosan változnak. Erre tekintettel a Hungarotel gazdasági erőfölénye megállapítható e területek vonatkozásában.

  • 43.

    Azokon a földrajzi területeken, ahol csak a Hungarotel távbeszélő hálózata alkalmas a szélessávú Internet szolgáltatás biztosítására, a kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtásához szükséges nélkülözhetetlen inputot, az infrastruktúrát egyedül birtokolja. A Hungarotel ADSL nagykereskedelmi szerződésének bevezetésével több ISP is megjelent Hungarotel területen a szolgáltatásával. Mivel a fent említett ISP-k csak az elmúlt hónapokban jelentek meg ADSL ajánlataikkal a Hungarotel szolgáltatási területén, az egyes szolgáltatók kiskereskedelmi piac részesedései egyelőre viszonylag alacsonyak, de folyamatosan változnak. Erre tekintettel a Hungarotel gazdasági erőfölénye megállapítható e területek vonatkozásában.

  • 44.

    A verseny-nyomás még a két hálózat párhuzamos elérhetősége esetén sem jelentős, tekintettel arra, hogy a fenti gyakorlati helyettesíthetőség korlátaival mind az ISP, mind a hálózati szolgáltató tisztában van, ezért maguk az érintettek sem tartják azt reális helyettesíthetőségnek. Mivel a hálózati szolgáltató ismeri azt a körülményt, hogy a kábelhálózat mint infrastruktúra az esetek többségében jelenleg nem jelent reális alternatívát, így a szélessávú Internet-hozzáférés nyújtására alkalmas infrastruktúra biztosításával kapcsolatos piaci magatartásának alakítását nem befolyásolja érdemben a kábelhálózat tulajdonosának magatartása.

  • 45.

    Mindamellett, az ISP számára az ADSL infrastruktúra biztosítására azért is szükség van, mert üzleti előfizetőknek kíván nagy sebességű, garantált sávszélességű Internet szolgáltatást nyújtani. Bár e szolgáltatás nyújtása érdekében az ISP elvileg más technológiát is választhat, de ezek szintén eltérő üzleti modellre épülnek, így beruházás-igényük és kockázatuk is eltér az ADSL-étől, következésképpen a helyettesíthetőség nem állapítható meg. Ráadásul az is természetes, hogy az ISP-k a szakmában szokásos teljes termék-portfolióval kívánnak megjelenni a piacon, hiszen részben ez biztosítja számukra a vállalati ügyfelek megszerzéséhez szükséges versenyképességet.

  • 46.

    A fentiek alapján a Hungarotel feltehetően gazdasági erőfölényben van a fentebb definiált valamennyi érintett piacon, illetve piaci szegmensen, egyes földrajzi területek kivételével. A vizsgálók az eljárás alá vont gazdasági erőfölényének fentieknél részletesebb vizsgálatát - tekintettel arra, hogy jogsértő magatartás hiányában az eljárás megszüntetését indítványozták - nem látták szükségesnek. Erre tekintettel a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényét (illetve annak hiányát) az érintett piacon nem tudta megállapítani.

VIII.

A visszaélésre alkalmas magatartás hiánya

  • 47.

    A versenyfelügyeleti eljárás annak vizsgálatára irányult, vajon visszaélt-e erőfölényével a Hungarotel azáltal, hogy ADSL-alapú Internet szolgáltatásai árát a más területeken működő, de hasonló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknál jelentősen magasabb mértékben állapította meg.

  • 48.

    A Tpvt. 21. §-a értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

  • 49.

    A Versenytanács következetes gyakorlata értelmében, a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás termékeinek árai akkor minősülnek túlzottan magasnak, ha az ennek következtében keletkezező nyereség (jelentős mértékben) meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetés adott szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozama alapján adódó tisztességes nyereség összegét. A költség-alapú árvizsgálat elvégzése ugyanakkor összetett tevékenységű, többtermékes vállalkozások esetében számos nehézségbe ütközhet (közös költségek tevékenységek, illetve termékek közti megosztása), ami a távközlés jellegéből adódóan ezen szolgáltatásoknál fokozottan érvényesül.

  • 50.

    Ilyen esetek vizsgálata során a versenyjogi gyakorlat alkalmazhatja az erőfölényes vállalkozás díjainak a hasonló jellegzetességekkel rendelkező, de versenyző piacon tevékenykedő vállalkozások által alkalmazott árakkal történő összehasonlítását. Ezen ún. benchmark technika alkalmazása során a versenyző piaci körülmények között kialakult, a kereslet és a kínálat viszonyai által meghatározott árat kell korrigálni azokkal a tényezőkkel, amelyek az erőfölényes vállalkozás esetlegesen eltérő költség-szerkezetének és egyéb jellemzőinek fényében indokoltnak tekinthetőek.

  • 51.

    A Hungarotel-éhez hasonló szolgáltatások egész Magyarország területén elérhetőek, számos szolgáltató kínálatában megtalálhatóak. Ezek a szolgáltatók két nagy csoportba sorolhatók a tekintetben, hogy maguk nyújtják-e az ADSL-hozzáférést és az Internet szolgáltatást is, vagy az infrastruktúra tekintetében csak a hálózati szolgáltató viszonteladóinak minősülnek, és maguk csak a szélessávú Internet szolgáltatást biztosítják a fogyasztóknak, az ADSL-hozzáféréssel egy csomagban. Ennek azért van jelentősége, mert verseny bármely más magyarországi piacon is valójában csak az Internet szolgáltatási összetevő vonatkozásában alakulhatott ki. A hálózati szolgáltatók gyakorlatban megvalósuló monopolhelyzete arra utal, hogy az infrastruktúra szolgáltatásban verseny nem alakult ki.

  • 52.

    Mindez megnehezíti a benchmark módszer alkalmazását, hiszen bármely összehasonlításra alkalmasnak tűnő ADSL hozzáférési szolgáltatás és ár szükségképpen egy erőfölényes vállalkozás által megállapított, nem versenyző körülmények között kialakult díj lesz. További problémát okozhat, hogy az egyes ADSL kínálatok tartalma nem teljesen egyforma a különböző szolgáltatóknál. Pl. az egyik csak egy e-mail címet ad, míg a másik kettőt vagy többet. Ugyanakkor valószínűleg az ún. lakossági előfizetők nem ezen plusz szolgáltatások alapján választanak szolgáltatót, hanem elsősorban az ár alapján.

  • 53.

    A mellékletben látható 7. sz. táblázat bemutatja, hogy az ország más területein hogyan alakul az ADSL-alapú Internet hozzáférések ára. Az összehasonlítás elvégezhető a Hungarotel területén jelen lévő ISP-k ajánlataival is, az 1-6. sz. táblázatok alapján.

  • 54.

    A táblázatok adatai alapján megállapítható, hogy a Hungarotel ajánlatainál mind a határozott idejű hűségnyilatkozatot tartalmazó, mind a határozatlan idejű konstrukciók esetén vannak kedvezőbb és kedvezőtlenebb ajánlatok is, ugyanakkor a díjakban mutatkozó eltérések nem jelentősek. Ennek alapján, összességében véve, nem tekinthetőek túlzottan magasnak a Hungarotel által kialakított előfizetési díjak.

  • 55.

    Jelen versenyfelügyeleti eljárásban, az ADSL díjak mellett az a körülmény is vizsgálat tárgyát képezte, hogy a Hungarotel szolgáltatási területén - szemben a Magyar Telekommal és az Invitellel - igen sokáig nem tudott megjelenni más ISP. A Vj-150/2003/54. sz. határozatának 41./c. pontja szerint "a piacra lépés gazdasági ösztönzőinek megléte szempontjából megállapítható, hogy a jelenlegi (értsd: az akkori) szerződéses feltételek mellett a szóba jöhető távközlési és/vagy ISP vállalkozások nem tartják gazdaságosnak az érintett piacra való belépést, vagyis részükről a távközlési, illetve az ADSL-piac egyik szegmensére való belépés sem ösztönző gazdaságilag."

  • 56.

    Ez a helyzet azonban megváltozott, mivel 2005 második felében a Hungarotel olyan nagykereskedelmi szerződéses ajánlatot tett leendő partnerei felé, amely már lehetővé tette az ISP-knek a Hungarotel területén való megjelenést. A konkrét szerződéses ajánlat novemberi megjelenése óta több már ISP szerződést is kötött és megkezdte a szolgáltatást is, illetve számos tárgyalás folyamatban van.

  • 57.

    Az ISP-k megjelenése arra enged következtetni, hogy a Hungarotel által korábban adott szerződéses ajánlatok számukra kedvezőtlenek voltak, amelyek nem tették ésszerűvé a piacra lépést. Erre alapozottan azonban a jogsértés (versenykorlátozó magatartás) a 2005 második fele előtti időszakra vonatkozóan sem állapítható meg. A piacra lépés gazdaságosságának csak az egyik feltétele az ésszerű nagykereskedelmi ár meghatározása. Az ISP-k ezzel kapcsolatos magatartását az Internet szolgáltatással elérhető terület kiterjedése, illetve a lakosság (a potenciális fogyasztók) számának a növekedése is befolyásolta. A Hungarotel ADSL szolgáltatása 2003 májusában, a szolgáltatás indulásakor 9 településen volt elérhető, ami 2006 elejére már több mint 133-ra nőtt. Ez utóbbi körülmény, együtt az új, aggregációs átviteli szolgáltatást kínáló szerződéses ajánlattal már alkalmas volt kiváltani az ISP-k érdeklődését a Hungarotel nagykereskedelmi terméke iránt. Nem zárható ki, hogy az ISP-k korábban tapasztalható érdektelenségében közrejátszott a Hungarotel szerződéses ajánlatainak túlzottan magas volta, ennek bizonyítása azonban feltételezné, hogy a fenti két hatás a belépési döntésekkel összefüggésben egyértelműen elválasztható. Ez azonban a rendelkezésre álló adatok alapján kizárt, mint ahogyan kizárható az is, hogy további adatok beszerzésétől eredmény várható ebben a tekintetben.

  • 58.

    A fentiek alapján - megegyezően a vizsgálók indítványával - a Versenytanács a rendelkező rész szerint határozott.

IX.

Eljárási kérdések

  • 59.

    Az EKSz. 82. cikkelye alapján az eljárás megszüntetésére azért került sor, mert a kifogásolt magatartás nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, emiatt a 82. cikkely előírásai nem alkalmazhatók. Emiatt a Tpvt. 91/A és 91/C §-aiban leírt rendelkezések sem alkalmazhatóak.

  • 60.

    A Tpvt. alapján az eljárás megszüntetésére a Tpvt. 72. § (1) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján került sor, tekintettel arra, hogy a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.

  • 61.

    A tárgyalás kitűzésének mellőzésére a Tpvt. 73. § első fordulata alapján került sor.

  • 62.

    A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Mellékletek

Budapest, 2006. május 26.

Jegyzetek

  • :: d1e104

    Tulajdonosi kör részletes felsorolása lásd. a Vj-84/2005/3. sz. irat mellékletét, valamint a www.httc.hu honlapon.

  • :: d1e122

    Lásd Versenytanács HTTC USA Pantel feletti irányításszerzését engedélyező Vj-95/2004/7. sz. határozatát.

  • :: d1e198

    Olyan speciális hálózati szolgáltatás, mely a Hungarotellel szerződő ISP részére lehetővé teszi, hogy az összes végfelhasználói szolgáltatás-hozzáférési pont forgalmát egyetlen hozzáférési ponton vegye át.

  • :: d1e342

    lásd ISP-k nyilatkozatai Vj-84/2005/12-15., 18., 19. sz. iratokban.