Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-211/2005/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Szabolcs Gabona Holding Vagyonkezelő Rt. kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett az ISV Hústermelést Szervező Rt. (Budapest) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Szabolcs Gabona Holding Vagyonkezelő Rt. irányítást szerezzen az ISV Hústermelést Szervező Rt. felett.

A kérelem késedelmes benyújtása miatt a kérelmezővel szemben 1.250.000.- (Egymilliókettőszázötvenezer) Ft bírságot szab ki, amit a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1.

  A Szabolcs Gabona Holding Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: Szabolcs Rt.) 2005. szeptember 30-án Szerződést kötött az ISV Hústermelést Szervező Rt. (a továbbiakban: Rt.) 74,17 százalékos tulajdoni arányt képviselő részvénycsomagjának megvásárlására.

• 2.

  A kérelmező az 1) pont szerinti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - 2005. december 20-án benyújtott kérelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

• 3.

  A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmező 2006. január 24-én teljesítette.

II.

Az összefonódás résztvevői

A Szabolcs-csoport

• 4.

  A Szabolcs Rt., továbbá az általa közvetlenül vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetve irányított vállalkozások által alkotott vállalkozáscsoportba (a továbbiakban: Szabolcs-csoport) tartozó vállalkozások

• • -

    takarmánykeverékek gyártásához szükséges előkeverékek gyártásával és forgalmazásával;

• • -

    takarmánykeverékek, fehérje alapanyagok, takarmánykiegészítők, és állatgyógyászati készítmények gyártásával és forgalmazásával

• • -

    gabonatermékek (búza, kukorica) forgalmazásával; valamint

• • -

    gabonaőrlemények (búzaliszt, kukoricaőrlemény, stb.) gyártásával és forgalmazásával

foglalkoznak.

• 5.

  A Szabolcs-csoportba tartozó vállalkozások részesedését az általuk forgalmazott áruk országos forgalmából az 1. táblázat mutatja be.

  1. táblázat

  A Szabolcs-csoport részesedése a magyar- országi forgalomból

• 6.

  A Szabolcs-csoportba tagjai - a csoporton belüli forgalom nélkül - 2004. évben együttesen 24,3 milliárd forint nettó árbevételt értek el.

Az ISV Rt.

• 7.

  Az ISV Rt. meghatározó tevékenységei:

• • -

    előkeverékek gyártása és forgalmazása;

• • -

    takarmánykeverékek, tápszerek és fehérje alapanyagok gyártása és forgalmazása; valamint

• • -

    a sertés és baromfi tartástechnológia forgalmazása.

• 8.

  Az ISV Rt-nek az általa előállított termékek országos forgalmából való részesedést a 2. táblázat mutatja be.

  2. táblázat

  Az ISV Rt. részesedése a magyar- országi forgalomból

• 9.

  Az ISV Rt. 2004. évi nettó árbevétele 4,9 milliárd forint volt, más vállalkozás felett irányítási joggal nem rendelkezik.

Az előkeverék piac szereplői

• 10.

  Az előkeverékek önmagukban nem alkalmasak takarmányozásra, meghatározott arányban kerülnek a takarmányokba bekeverésre. Az előkeverékek közül

• • -

    a premixek vitamin-, mikroelem-, továbbá makroelem készítmények vivőanyaggal alkotott keverékei, amelyek egyéb takarmány-adalékanyagokat és állatgyógyászati készítményeket is tartalmazhatnak;

• • -

    a koncentrátumok vitaminokat, mikro és makro elemeket, fehérjetakarmányokat, valamint egyéb takarmány-adalékanyagokat és állatgyógyászati készítményeket is tartalmazhatnak.

• 11.

  Magyarországon nagyszámú (20 körüli) előkeverék gyártással foglalkozó vállalkozás van, melyek termelőkapacitásai az ország egész területét lefedik. A Szabolcs-csoport és az ISV Rt. mellett előkeverék gyártással foglalkozó vállalkozások közül 20-25 százalékkal részesedik a magyarországi előkeverék forgalomból a Bábolna Takarmányipari Kft., az Agrokomplex Central Soya Rt. részesedése mintegy 20 százalék, további két vállalkozás pedig 10 százalék körüli részesedéssel bír.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 12.

  Az ISV Rt. részvényei többségének a Szabolcs Rt. általi megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

• 13.

  Az összefonódással érintett vállalkozás-csoportok (Tpvt. 26. § szerint: a Szabolcs-csoport tagjai és az ISV Rt.) 2004. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a tízenötmilliárd forintot, ezen belül mindkettőé az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az engedélyezés

• 14.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 15.

  A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján a Versenytanács az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) szerint.

• 16.

  Az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport azonos tevékenysége az előkeverékek és takarmányipari termékek gyártása. Együttes részesedésük azonban Magyarországon - mint érintett földrajzi piacon (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) - csak az előkeverékek esetében haladja meg (minimális mértékben) a 20 százalékot, ezért az összefonódásnak horizontális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai.

• 17.

  A takarmánykeverékek, a fehérjealapanyagok, a takarmánykiegészítők és az állatgyógyászati készítmények fontos részét képezik a sertés- és baromfitartási technológiáknak. Az ebből fakadó vertikális hatás azonban az érintett vállalkozás-csoportok piaci részesedései alapján nem ad okot versenyaggályokra.

• 18.

  Az ISV Rt. piaci részesedései alapján káros portfolió- és konglomerátum hatással sem kell számolni.

• 19.

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

V.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 20.

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

• 21.

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 63.§ (3) bekezdés ac) pontja szerinti (egyszerűsített) és a b) pont szerinti (teljeskörű) eljárásban elbírálható összefonódások megkülönböztetésekor a Versenytanács - a saját több éves gyakorlatát tükröző - Közleményből indul ki.

• 22.

  A jelen ügy szempontjából releváns horizontális hatással összefüggésben a Közlemény szerint akkor alkalmazható az egyszerűsített eljárás, ha nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot (14.ii.a. pont). A Közlemény 14.iii. pontja alapján valamely érintett piacon 20 százalékot meghaladó együttes piaci részesedés esetén is alkalmazható azonban az egyszerűsített eljárás, ha az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű. E pont alapján akkor engedélyezhető egyszerűsített eljárásban az összefonódás, ha:

• • a)

    az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozáscsoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozáscsoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 százalékot; és

• • b)

    ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozáscsoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és

• • c)

    az összefonódás a lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozás részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

• 23.

  Az ISV Rt. és a Szabolcs-csoport együttes piaci részesedése az előkeverékek esetében ugyan csekély mértékben meghaladja a 20 százalékot, azonban a 22. a-c) pontban foglalt feltételek mindegyike teljesül, mert

• • -

    a Szabolcs-csoport részesedése (2,6 százalék) nem éri el az 5 százalékot;

• • -

    vannak az ISV Rt-éhez hasonló piaci részesedésű vállalkozás-csoportok (lásd 11. pont); továbbá

• • -

    a nagyszámú piaci szereplőre tekintettel nem valószínűsíthető, hogy a Szabolcs-csoport az összefonódás nélkül jelentősen képes lenne piaci részesedését növelni.

• 24.

  A további versenyhatások esetében az érintett vállalkozás-csoportok piaci részesedései szintén nem érik el a Közleményben meghatározott küszöbértékeket.

• 25.

  Mindezek alapján a Versenytanács a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját.

VI.

Bírság

• 26.

  A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint bírság szabható ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti, melynek összegét a (2) bekezdés szerint az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni. A Tpvt. 79. § alapján a 24. § szerinti engedély elmulasztása esetén a bírság összege legfeljebb napi ötvenezer forint.

• 27.

  A Versenytanács gyakorlata szerint a Tpvt. 67. § (3) bekezdése alapján a késedelem időtartama: a benyújtási határidő és a kérelem benyújtásának időpontja között eltelt napok száma. Az adott esetben a kérelem benyújtásának határideje - a Tpvt. 28. § (2) bekezdése alapján a szerződés megkötését követő harmincadik nap, vagyis 2005. október 30. - és a kérelem benyújtása (2005. december 20.) között 50 nap telt el. Ezért a kiszabható birság legfeljebb kettőmillióötszázezer forint. E határon belül a Versenytanács egymilliókettőszázötvenezer forintban határozta meg a bírság összegét, értékelve, hogy a vállalkozás, ha késve is, de benyújtotta kérelmét.

VII.

Eljárási kérdések

• 28.

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintot előzetesen lerótta.

• 29.

  A Versenytanács határozatát - a Tpvt. 73. § (2) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 30.

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2006. február 27.