Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-104/2005/25

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Digitálfotó Lapkiadó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított a Digitális Fotó Magazin 2004. évi áprilisi számában piacvezető pozíciójára tett kijelentésével.

A versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 1.000.000 (azaz egymillió) forint bírság megfizetésére, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557-00000000 számú bírságbevételi számlájára köteles befizetni.

Egyebekben a versenytanács az eljárást megszünteti.

Az eljárás alá vont a határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti.

Indoklás

I.

Az eljárás megindítása

• 1.

  A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Digitálfotó Lapkiadó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kft.) ellen annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás elektronikus leveleiben és a Digitális Fotó 2005 áprilisi számában értékesítési adatairól szóló, illetve piaci pozíciójára vonatkozó tájékoztatásaiban olyan állításokat tett-e, melyek sértik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló - többször módosított - 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. §-ában foglalt rendelkezéseket.

II.

Az eljárás alá vont

• 2.

  A Digitálfotó Lapkiadó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: Kft.) 2001-ben hozta létre a Hologram Kft., D2 Stúdió és egy magánszemély. A Kft. kizárólag a Digitális Fotó Magazin előállításával és terjesztésével foglalkozik.

• 3.

  2004-ben a magazin forgalmazásából és a hirdetési bevételekből a Kft. 83,3 millió forint nettó árbevételre tett szert. (Lásd a Vj-104/2005/4. számú irat 14. számú mellékletét.)

III.

A vizsgált magatartás

• 4.

  A Kft. ügyvezetője elektronikus levelet küldött szét az alábbi tartalommal: "Az idén is mellékelem az Önök számára a fotós lapok év végi fogyási statisztikáit a hírlapárusoknál, melyek a hirdetéseik hasznosságát illetően bizonyára segítséget jelentenek. (Forrás: Lapker)" A levélhez a levél írója csatolt egy kimutatást is a piacon lévő lapok állítólagos értékesítési adataival. A táblázatok azt mutatják, hogy a Magyar Lapterjesztő Rt.-n (a továbbiakban: Lapker) és a Budapesti Hírlapkereskedelmi Részvénytársaságon (a továbbiakban: Hírker) keresztül hány példányt kívántak eladatni, sikerült eladni, és mekkora az újságárusoknál maradt eladatlan készlet nagysága a Fotómozaik 2004. évi 12. száma, a Fotó Art 2004. évi 10. száma, a FotóVideo 2004. évi 11. száma, a Zoom 2004. évi első száma, illetve a Digitális Fotó Magazin 2004. évi 10. száma esetén. (Lásd ezzel kapcsolatban a Vj-104/2005/4. számú iratot.)

• 5.

  Varga Miklós ügyvezető előszót írt a Digitális Fotó Magazin 2005. évi áprilisi számához "Hányan olvassák a Digitális Fotó Magazint?" címmel. Ebben egyebek mellett olvasható volt az is, hogy "az Önök érdeklődésének köszönhetően a Digitális Fotó Magazin tartja piacvezető pozícióját, eladott példányszáma jelentősen meghaladja a konkurens magazinok hasonló adatait." Az oldalon egy táblázat és az abban található adatokat ábrázoló idősoros grafikon is látható. A táblázat az alábbi adatokat tartalmazza:

• 6.

  A Lapker nyilatkozata szerint a társaság nem szolgáltatott forgalmi adatokat a Kft. részére. A táblázatok készítője azonosítható volt, az nem a Lapker alkalmazottja, illetve vele a Lapkernek nincs kapcsolata. (Lásd erről a Vj-104/2005/12. számú nem betekinthető iratot.) A Hírker jelezte, hogy nem áll közvetlen kapcsolatban kiadókkal, a lapterjesztési szerződéseket a Lapker köti, a forgalmi adatok is csak a Lapker számára állnak rendelkezésre, a Hírkernek értékesítési adatok nincsenek a birtokában.

• 7.

  A Kft. által ismertetett és más forrásokból megismert értékesítési adatok alapján megállapítható, hogy a Kft. által szétküldött táblázatok adatai nem egyeznek meg a terjesztő vállalkozások forgalmi adataival. A havi adatokban mutatkozó eltérések nem számottevőek. Ugyanakkor a Fotó Mozaik magazinból 2004 folyamán több kelt el, mint a Fotó Digitális Magazinból. (Lásd a Vj-104/2005/12. és Vj-104/2005/18. számú üzleti tikokat tartalmazó, nem betekinthető iratokat.)

• 8.

  A Zoom Magazin 2004. évi első számából a Hírker és Lapker az átadott 5000 darabból 1969 darabot értékesített. (A második számból az említett terjesztők által eladott példányszám ennél kevesebb.) (Lásd a Vj-104/2005/11. számú iratot.) A Fotó Art magazinból 2004-ben havi átlagban a kiszállított 3000 példányból a nevezett terjesztők 1756 darabot értékesítettek. (Lásd a Vj-104/2005/13. számú iratot.)

• 9.

  A fotós magazinok jelentős példányszáma jut el előfizetőkhöz, de még inkább fotószaküzleteken, szakszervizeken, fotóklubokon, fotós szervezeteken, vagy könyvtárakon keresztül ingyen az olvasókhoz.

• 10.

  Jelen eljárásban vizsgált magatartás által érintett piac a fotós magazinok magyarországi piaca, melyen öt vállalkozás van jelen.

IV.

A vizsgálati jelentés

• 11.

  A vizsgáló megállapította, hogy a Kft. jogtalanul jelölte meg a adatok forrásául a Lapkert.

• 12.

  Az adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy egy vállalkozás esetében a terjesztési adatok összehasonlítása félrevezető lehetett, mivel a Profo Kiadó által kiadott Fotó Mozaik évi 12 lapszámmal jelent meg, míg az eljárás alá vont csak magazinja csak évi tíz számban. Az összehasonlítás eredményét az torzítja, hogy a Digitális Fotó Magazin 10. számának forgalmi adata (5140) jelentősen meghaladja a 2004. évi "szokásos" havi értékesítési szintet, amely jellemzően 4200-4400 között alakult. A vizsgáló rámutatott arra, hogy amennyiben a Foto Mozaik esetében a 11. és 12. szám forgalmi adatait is figyelembe vesszük, akkor a Kft. piacvezető helyzetére vonatkozó állítás nem igaz, hiszen a Fotó Mozaik éves teljes értékesítési forgalom alapján több példányt értékesít, mint a Kft.

• 13.

  Megállapította, hogy a nem kellő körültekintéssel megválasztott módszer a hirdetőkben a ténylegesen az élenjárók között lévő eljárás alá vonti lapot a reálisnál jobb színben tüntette fel.

• 14.

  A piacelsőségi állítás kapcsán a vizsgáló rámutatott arra, hogy az nem igazolt megfelelően. Ha létezik egy olyan magazin a piacon, amely az eljárás alá vonti magazinhoz képest két számmal többel jelenik meg évente, akkor a piacvezető szerep megkérdőjeleződhet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kft. az értékesített lapmennyiséghez kapcsolta piacvezető helyét és nem terjesztési, vagy egyéb közvetett adatokhoz.

• 15.

  A fentek alapján a vizsgáló jogsértő magatartás megállapítását és bírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vonttal szemben.

V.

Az eljárás alá vont álláspontja

• 16.

  Az eljárás alá vont hangsúlyozta, hogy az általa szétküldött elektronikus levelek magánlevelek és azokat csak szerződéses partnereinek küldte el szűk körben, miután a Lapker forrásából értesült a terjesztési adatokról. Hangsúlyozta, hogy a feltüntetett adatok valósak, de hírforrását nem kívánta felfedni. Ugyanakkor jelezte, hogy a lapok hirdetési osztályaitól a terjesztési adatokat be lehet szerezni. (Lásd a Vj-104/2005/17. számú iratot.)

• 17.

  Az általa kiküldött levél kapcsán az eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy nem tudja a címzettek körét meghatározni, a levelezési lista nem áll rendelkezésre, azt nem tudja megadni.

• 18.

  Hangsúlyozta továbbá, hogy a magazinban megjelent tényállítás kizárólag a Digitális Fotó Magazin havi terjesztési adatait tartalmazta, hivatkozva arra, hogy ezen adatok általuk kerültek nyilvánosságra. Véleményük szerint a jövőben a fogyasztók félrevezetése épp azáltal kerülhető el, ha a saját adataikat saját elhatározásból ismertetik. Jelezte, hogy véleménye szerint fontos lenne, hogy valamennyi szaklap tegye közzé értékesítési adatait, melyet valamely erre feljogosított szerv hitelesítene.

• 19.

  Álláspontja szerint az elektronikus levelek tartalma és a cikkben szereplő elsőbbségi állítás között nincs összefüggés. A előbbi forgalmi adatokat tartalmaz és nem tartalmazott állítást a Kft. által kiadott magazin piaci pozíciójára vonatkozóan.

• 20.

  Hangsúlyozta, hogy a Digitális Fotó Magazin az értékesítési adatok alapján piacvezető szaklap, mely álláspontjukat a folyóiratok terjesztését lebonyolító társaság nyilvántartásai alapján, az érintett társaság által megadott és nyilvántartott adatokra alapozzák.

• 21.

  A táblázatok adatai kapcsán előadta, hogy azok a magazinok utolsó számainak értékesítési adatait tartalmazzák, és bár van szezonalitás az értékesítésben, az minden magazin esetében jelentkezik.

• 22.

  Álláspontja szerint értelmezhetetlen a GVH azon véleménye, mely szerint vitatható módon került feltüntetésre az értékesítési adat. Véleményük szerint a kiadott és nyomtatott példányszám a fogyasztók felé nem bír jelentőséggel, mert az el nem adott példányok sorsa követhetetlen és bizonyítási eljárás alapjául sem szolgálhat. Jelezte még ehhez kapcsolódóan, hogy a remittenda hordozhat némi információt, de a fogyasztókhoz való eljutás vonatkozásában a célhoz kötöttséget és az eredményességet nem lehet vizsgálni adatok hiányában.

• 23.

  A fentiek alapján azzal a bizonyítási indítvánnyal élt, hogy a GVH keresse meg a Lapker-t, hogy az nyilatkozzon a vizsgált adatok valóságosságát illetően. Ha nem valós adatokról volt szó a kifogásolt tájékoztatásokban, akkor nyilatkozzon a terjesztési adatokról, remittendáról és eladott példányszámokról. Az eljárás alá vont indítványozta azt is, hogy a GVH szerezzen be nyomdai szerződéseket a piac más szereplőitől a nyomdai példányszám igazolására.

• 24.

  Indítványozta még, hogy a GVH jelentse ki, hogy támogatja azt a kezdeményezést, hogy a lapszámok terjesztési adatait a lapok maguk tegyék közzé, továbbá azt is, hogy a GVH készíttessen a fotós lapok piaci helyzetéről tanulmányt.

• 25.

  Álláspontja szerint az eljárásban ismertté vált, hogy a Kft.-nek rendelkezésére álltak a Lapker értékesítési adatai, amelyek bizonyos korrekciókat is figyelembe véve alapjául szolgálhattak a vitatott cikk, illetve az abban írt vélemény leírására.

• 26.

  Megjegyezte, hogy a Kft. ismerte az egyik versenytársának 2004. folyamán eladott 12 számának értékesítési adatait is, mégsem tekintette ezt alkalmasnak arra, hogy az ezáltal piacvezetővé válhasson.

• 27.

  Kifogásolta, hogy a vizsgáló épp az eljárás alá vontat nem nyilatkoztatta meg arról, hogy a Lapker-es értékesítésen túl milyen egyéb eladásra kerül sor.

• 28.

  Vitatta, hogy a versenytársak egy év alatt több példányt adtak volna el 2004-ben az előfizetők száma, a viszonteladóknak történt eladások alapján, vagy akár az összes nyomtatott példányt illetően. Rámutatott arra, hogy a Lapker értékesítési adatai nem adnak valós képet a piacról, összehasonlításra ezek az adatok nem alkalmasak az összfogyás tekintetében.

• 29.

  Rámutatott arra, hogy számtalan mérce lehet figyelembe venni a piacvezetőség megállapításához: ilyen lehet az éves, havi, egy példányra jutó értékesítés adata, a nettó árbevétel, hirdetési árbevétel, egy lapszámra vetített eladott példányszám, tíz lapra vetített eladott példányszám, hirdetési oldalak, szerzők száma, illetve ez utóbbiak minősége, stb. Hangsúlyozta, hogy a Kft. cikkében semmilyen önkényes mérőszámra nem utalt. Tagadta, hogy a kifogásolt cikkben éves adatok szerepeltek volna. Havi adatok szerepeltek, mert nyilván ezt akarták az összevetés alapjául használni. Rámutatott arra, hogy csak az összevetésre alkalmas adatok alkalmasak a piacvezetőség megállapítására.

• 30.

  Véleménye szerint nem lehet egy évente 10 példányban kiadott lapot egy évente 12 példányban kiadott lappal összehasonlítani.

• 31.

  A fogyasztói köre szakmai hirdetők, akiknél a versenyjogi mérce magasabbra tehető. A hirdetők nem egy előszóra alapozzák döntéseiket. A szóban forgó tájékoztatás összhatásában sem lehet megtévesztésre alkalmas.

• 32.

  Kifogásolta, hogy a GVH álláspontja számára nem hozzáférhető adatokon alapul.

• 33.

  Véleménye szerint nem követett el jogsértést. Véleménye szerint magatartása nem róható fel. (Lásd a Vj-104/2005/3-4. számú iratokat, továbbá a Vj-104/2005/24/2. számú iratot.)

VI.

Jogi háttér

• 34.

  A Tpvt. 8. § (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

• 35.

  A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

• 36.

  A Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

• 37.

  Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

VII.

A versenytanács döntése

• 38.

  A versenytanács véleménye szerint egy lap hírlapárusoknál eladott példányainak száma az adott áru lényeges tulajdonsága, melynek nagyságáról a fogyasztók gyakorlatilag csak kiadóktól, újságoktól szerezhetnek tudomást.

• 39.

  A vizsgált magatartás fogyasztók megtévesztésére való alkalmasságának megítéléséhez a versenytanács - szem előtt tartva a Tpvt. 9. §-ában foglaltakat - mindenekelőtt a szóban forgó tájékoztatás tartalmát vizsgálta és megállapította, hogy az eljárás alá vont Kft. az általa szétküldött elektronikus leveleiben található információ nyújtásával nem sértette meg a Tpvt. III. fejezetének rendelkezéseit, mert a levél tartalma nem fogalmaz meg piacvezető pozícióra vonatkozó állításokat.

• 40.

  Ugyanakkor a Digitális Fotó Magazin 2005. évi áprilisi számának előszavában közzétett piacvezető pozícióra tett kijelentések a versenytanács megítélése szerint a fogyasztók (így különösen a hirdetők) megtévesztésére alkalmas, mivel az eladott példányszám nem értelmezhető pontosan hozzá rendelt időpont, vagy időintervallum nélkül. Mivel a piacvezető pozíció meghatározására nincs a lapkiadás és -terjesztés piacán elfogadott mérce, így egy-egy önkényesen kiválasztott mutatószámra való utalás a fogyasztók megtévesztésre alkalmas lehet. (Ezt az V. szakaszban kifejtettek szerint az eljárás alá vont maga is elismeri.) Jelen eljárásban a versenytanács megítélése szerint ez következett be. Az eljárás alá vont nem tudta bizonyítani kétséget kizáróan piacvezető pozícióját, ugyanakkor a versenytanácsnak olyan információi vannak, amelyek azt cáfolják. Amint az a lapterjesztőktől beszerezhető - üzleti titoknak minősülő - adatokból kiderül, 2004 során éves szinten nem a Kft. magazinjából fogyott a legtöbb az eljárás alá vont által hivatkozott lapterjesztő adatai alapján.

• 41.

  A fentiek alapján a versenytanács véleménye szerint alkalmas volt a fogyasztói döntések gazdasági versenyben történő tisztességtelen befolyásolására az eljárás alá vont magatartása, nevezetesen, amikor a Kft. a Digitális Fotó Magazin 2005. évi áprilisi számában nem bizonyított piacvezető pozíciójára tett kijelentéseket, sértve ezzel a Tpvt. 8. § (2) bekezdésének a) pontját. Egyebekben a versenytanács az eljárást megszünteti.

• 42.

  A versenytanács a jogsértés Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján történő megállapítása mellett bírság kiszabását is indokoltnak tartotta eljárás alá vonttal szemben éppen a kiélezett verseny miatt. A bírság összegének megállapítása során a versenytanács figyelemmel volt ugyanakkor a jogsértés rövid idejére is.

• 43.

  A fentiek alapján a versenytanács a rendelkező rész szerint határozott.

VIII.

Egyéb kérdések

• 44.

  A versenytanács az eljárás alá vonti bizonyítási indítványokat nem tartotta szükségesnek a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, illetve meglévő jogosítványaira tekintettel.

• 45.

  A versenytanács határozata elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2005. november 30.