Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-126/2005/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Hipermarket Kft. (Törökbálint) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a Magyar Hipermarket Kft. akciós kiadványában a 2004. május 25.-június 5. közötti időszakra vonatkozóan az 5 literes kiszerelésű Becker`s sör tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott.

Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.

Kötelezi a Magyar Hipermarket Kft-t, hogy a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlájára 1.000.000.- (azaz Egymillió forint) versenyfelügyeleti bírságot.

A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti a Magyar Hipermarket Kft.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal a Cora ellen 2005. augusztus 3-án versenyfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy sértheti-e a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit az, hogy
  
  a) a Cora által a 2005. május 25-től június 5-ig tartott akcióban 999.- Ft-os áron hirdetett prémium minőségű 5 literes hordós kiszerelésű német sör, a "Becker`s bulihordó" több áruházban már az akció kezdő napján sem volt kapható;
  
  b) A Cora akciós árai az akció kezdete előtt már két nappal érvényesek.

• 2)

  A Gazdasági Versenyhivatal az eljárási határidőt a Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján 60 nappal meghosszabbította.

II.

A feltárt tényállás

• 3)

  A Cora fő tevékenysége élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem. A holland Beleggingsmaatschappij Schildwacht B.V. által 1996-ban alapított társaság első áruházát 1997 májusában nyitotta meg Törökbálinton. Jelenleg hét Cora Hipermarketet üzemeltet Magyarország területén (Törökbálinton, Budakalászon, Fóton, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Szolnokon).

• 4)

  A Cora által kiadott reklámújság "Akciós katalógus" alcímmel jelenik meg, előre meghatározott éves beosztás és tematika szerint, valamennyi Cora áruházra érvényes tartalommal, jellemzően kéthetente. Egy-egy kiadvány 200-300 akciós terméket tartalmaz, azt az áruházakhoz közeli zónákban terjesztik, valamint az egyes áruházakban is hozzáférhetőek.

• 5)

  A kiadványok minden esetben tartalmazzák, hogy az ajánlatok csak a készlet erejéig érvényesek.

• 6)

  Az 5 literes hordós kiszerelésű Becker`s német sört (a továbbiakban: bulihordó) a sérelmezett akciót megelőzően is forgalmazták a Cora hipermarketek 2.190.-Ft és 2.799.-Ft közötti áron. A bulihordó 2004. december 27-31. között szerepelt már akciós kiadványban, 2099.-Ft-os áron. Ebben az öt napos akcióban a hét Cora áruházban összesen 288 db-ot értékesítettek belőle.

• 7)

  A Cora a sérelmezett, 2005. május 25-től június 5-ig érvényes bulihordó akciót meglévő (878 db-os) raktárkészletre alapította, mert tisztában volt azzal, hogy akció ideje alatt utánrendelésre idő hiányában nem lesz lehetőség.

• 8)

  A Cora módszere szerint - biztonsági okokból, annak érdekében, hogy az akció kezdetekor alkalmazható legyen az akciós ár - az új (akciós) árak informatikai rendszerre vitelét, majd onnan a kasszákra való letöltését 2 nappal az akciót megelőzően megkezdik az áruházak, így az eladótérben kint lévő termékek már az akció kezdete előtt akciós áron elérhetők. Ebből adódóan a 878 db-os bulihordó raktárkészletből az áruházak az akciót megelőzően is értékesítettek 142 db-ot, így a tényleges akciós készlet 736 db volt, mely az egyes áruházak között az alábbiak szerint oszlott meg:
  
  db-ban

III.

A Cora álláspontja

• 9)

  A Cora hivatkozott arra, hogy a bulihordó akcióját maradványkészletre alapították, de nem számítottak akkora fogyásra, mint amivel szembetalálták magukat. Álláspontja szerint azonban nem lehet megtévesztő reklámozásnak minősíteni azt az esetet, ha a kereskedő mindent megtesz, hogy az akciós termék kapható legyen, de ez rajta kívül álló okok miatt nem valósulhat meg.

• 10)

  Hivatkozott továbbá arra, hogy az esetleg hiányzó akciós termék piaci előnyt semmiképpen sem jelenthet számára, hiszen abból a termékből nem realizálódik forgalom, ráadásul marketing szempontból sem tekinthető pozitívnak.

IV.

A Versenytanács jogi értékelése

• 11)

  A korábbi versenyjogi szabályozás (1990. évi LXXXVI. törvény) nevesítetten tiltotta az olyan áruk reklámozását, amelyek nem vagy nem kellő mennyiségben állnak rendelkezésre. A Tpvt. ezt a szabályozást nem vette át, mert annak - a reklámozott áru vonatkozásában - nincs érdemi piaci hatása. Ha azonban valószínűsíthető, hogy a reklámozás következtében a reklámozó vállalkozást felkereső fogyasztók a hiányzó áru helyett életszerűen más árut vásárolnak, akkor a hiányzó áru reklámozása ún. becsalogató reklámként jogsértő lehet. Az ilyen reklámokat - miután azok lényege, hogy a reklámozott áru (elsősorban ára révén) különösen vonzó legyen a fogyasztók számára - a Versenytanács gyakorlata a 8. § (2) bekezdés d) pontjába ütközőnek tekinti, mely szerint tilos különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelteni. Az sem vitatható, hogy mindez a Tpvt. 8. § (1) bekezdés szerinti értelemben a "gazdasági versenyben" történik, mert annak révén a fogyasztók olyan árut is megvásárolhatnak, amelyet a reklám hiányában nem (de legalábbis nem a reklámozó vállalkozástól) vásárolták volna.

• 12)

  A Versenytanács gyakorlata szerint ugyanakkor önmagában nem ütközik a Tpvt. rendelkezéseibe, ha valamely akciós termék nem az akció teljes ideje alatt áll rendelkezésre. A Cora akciós újságjaiban minden esetben feltünteti, hogy az ajánlat "a készlet erejéig érvényes", ami jelzi a fogyasztók részére, hogy a meghirdetett áru esetleg nem áll majd rendelkezésre. Másoldalról viszont "a készlet erejéig érvényes" tájékoztatás nem adhat felmentést azokra az esetekre, ha a vállalkozás (adott esetben: a Cora) egészére vagy akárcsak egyetlen áruházára nézve az akció kezdetekor
  
  a) az adott termék egyáltalán nem áll rendelkezésre;
  
  b) az adott terméknek irreálisan alacsony az induló készlete.

• 13)

  Az adott esetben nem volt vitatott, hogy a bulihordó
  
  - a szegedi és a fóti áruházban az akció kezdetekor egyáltalán nem állt rendelkezésre, csak utóbb szállítottak belőle;
  
  - a törökbálinti, a budakalászi és a szolnoki áruházban pedig csak minimális (2-4 db-os) mennyiség volt belőle (és pótlólagos szállításra csak Szolnokon került sor).

• 14)

  Az előzőekre tekintettel a Versenytanács az 1.a pont alatti magatartás törvénybe ütközését a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint megállapította.

• 15)

  A Cora védekezésére is tekintettel (lásd 9. pont) megjegyzi a Versenytanács, hogy kialakult gyakorlata szerint (Vj-55/2003.) a vállalkozás (adott esetben: a Cora) belső ügyének tekinti, hogy a meghirdetett termékek milyen okból nem állnak a fogyasztók rendelkezésére.

• 16)

  A Versenytanács legalábbis meglepőnek tartja, hogy egy jelentős nemzetközi háttérrel rendelkező vállalkozás (mint a Cora) csak úgy tudja megszervezni akcióját, hogy az adott áruk már az akciót megelőző két nappal akciós áron kaphatók. Ez azonban a Versenytanács álláspontja szerint a vállalkozás belső ügye, mely nem sérti a Tpvt. rendelkezéseit. Ezért az 1.b. pont alatti magatartás tekintetében a Tpvt. 72. § (1) bekezdés alapján - a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja szerinti határozattal - az eljárást megszüntette. Megjegyzi azonban a Versenytanács, hogy a Cora által alkalmazott megoldás (összhangban a 15. pontban foglaltakkal nem jelenthet felmentést az alól, ha annak következtében a 12.a. vagy b. pontja szerinti jogsértő helyzet alakul ki.

• 17)

  A Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján a Versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A Tpvt. 78. § (2) bekezdése szerint: "A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg". Mindezek mérlegelésével a Versenytanács a bírság összegét a rendelkező rész szerinti összegben határozta meg.

• 18)

  A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2005. december 13.