Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-53/2005/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Dél-magyarországi Húsipari Rt. kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a Pick Szeged Rt. tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Dél-magyarországi Húsipari Rt. irányítást szerezzen a Pick Szeged Rt. felett.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1.

    A Dél-Magyarországi Húsipari Rt. (a továbbiakban: Délhús Rt.) 2005. március 16-án 32,16 százalék szavazati jogot biztosító részesedést szerzett a Pick Szeged Rt. (a továbbiakban: Pick Rt.) részvényeiből.

  • 2.

    A Pick Rt. 2005. április 11-én megtartott közgyűlésén a társaság igazgatóságának tagjait visszahívta és új igazgatóságot választott 2005. április 11. napjától kezdődő három éves időtartamra. Az igazgatóság tagjai közé választották Kovács Lászlót is, aki egyben a Délhús Rt. vezérigazgatója. A közgyűlést követően a Pick Rt. igazgatósági ülésén az igazgatóság tagjai az igazgatóság elnökének Kovács Lászlót választották meg.

  • 3.

    A Délhús Rt. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban. Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján 2005. április 12-én kelt kérelmében a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte, mert álláspontja szerint a 2) pontban foglaltak révén a Délhús Rt. a Tpvt. 23. § (2) bekezdés d.) pontja szerinti tényleges irányítást szerzett a Pick Rt. felett.

  • 4.

    A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a Délhús Rt. 2005. június 13-án teljesítette. A Délhús Rt. a hiánypótlásban jelezte, hogy

    • a)

      2005. május 6-án a Pick Rt-vel - előzetesen mindkét fél felügyelő bizottsága által jóváhagyott - Együttműködési Keretmegállapodást kötöttek, mely szerint a bel- és külkereskedelem, a marketing, az alap- segéd- és csomagolóanyagok beszerzése együttes fellépéssel történik, ami álláspontja szerint megalapozza a két vállalkozás összefonódását.

    • b)

      2005. június 8-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) benyújtotta nyilvános vételi ajánlatát a Pick Rt. valamennyi, névre szóló szavazati jogot biztosító törzsrészvényére, melytől elállhat, ha az ajánlatát Elfogadó Nyilatkozatok alapján szavazati jogai a Pick Rt-ben nem emelkednének 50% fölé. (A PSZÁF E-III/26.054/2005. számú határozata szerint a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló eljárását felfüggesztette. A felfüggesztés időtartama a határozat keltétől, 2005. június 21.-től számított 30 nap.)

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Bonitas-csoport

  • 5.

    A Délhús Rt. a Bonitas 2002. Kft. által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Bonitas-csoport) tagja.

  • 6.

    A Bonitas-csoportba tartozó magyarországi vállalkozások közül

    • -

      a Délhús Rt. fő tevékenysége a húsfeldolgozás, Pécsen sertés-, Baján marhavágóhíddal rendelkezik;

    • -

      a Délhús-Food Logisztikai Kft. készárú csomagolással foglalkozik, kizárólag a Délhús Rt. részére,

    • -

      a Dalmandi Mezőgazdasági Rt. és a Fiorács Mezőgazdasági Termékelőállító és Forgalmazó Kft. mezőgazdasági termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozik, részesedésük az egyes mezőgazdasági termékek magyarországi forgalmából minimális.

    • -

      az Új-Mizo Tejtermékeket Gyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Rt. tejtermékek előállításával és forgalmazásával foglalkozik, részesedése a magyarországi tej- és tejtermék forgalomból 10-15 százalék közötti.

  • 7.

    A Bonitas-csoport magyarországi tagjainak 2004. évi együttes nettó árbevétele (a csoporton belüli forgalom nélkül) 57 milliárd forint volt. A Bonitas-csoport külföldön honos tagjai 2004. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

A Pick-csoport

  • 8.

    A Pick Rt. és az általa irányított vállalkozások alkotta vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Pick-csoport) fő tevékenysége a húsfeldolgozás és értékesítés. Termékportfóliójában a szárazárú (ezen belül is a téliszalámi) a meghatározó. A Pick-csoport Szegeden rendelkezik sertésvágóhíddal, melynek működtetését azonban 2004. év közepén leállította.

  • 9.

    A Pick-csoport 2004. évi nettó árbevétele (a csoporton belüli forgalom nélkül) 42,1 milliárd forint volt.

III.

A húsfeldolgozási piac sajátosságai

Az alapanyag piac

  • 10.

    A Bonitas- és a Pick-csoport által előállított húsfeldolgozási termékek legfontosabb alapanyaga a vágósertés és a vágómarha. A két vállalkozás-csoport részesedését ezen áruk országos forgalmából az 1. táblázat mutatja be.

    1. táblázat

    A Bonitas- és a Pick-csoport részesedése a magyarországi
    vágósertés és vágómarha forgalmából

Megnevezés

Országos forgalom ezer db

Pick -csoport

Bonitas-csoport

ezer db

%

ezer db

%

Vágósertés

3.722

260

7,0

358

9,6

Vágómarha

55

-

-

16

29,1

  • 11.

    A vágósertés jellemző szállítási távolsága 80-150 km, nagyobb mennyiség esetén azonban ennél hosszabb (300 km-t is elérő) szállítások is előfordulnak. Az előzőekkel összhangban a Bonitas- és a Pick-csoport is vágósertést gyakorlatilag Magyarország egész területéről szerez be, melyen belül azonban 2004. évben

    • -

      a Bonitas-csoport a pécsi telephelyhez közeli Baranya megyei szállítóktól szerezte be összes szükségletének közel felét;

    • -

      a Pick-csoport pedig a szegedi telephelyéhez kapcsolódóan Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékből vásárolta az összes vágósertés mintegy 60 százalékát.

A késztermékek piaca

  • 12.

    A Bonitas- és a Pick-csoport által előállított áruk az alábbi főbb csoportokba sorolhatók:

    • -

      csontos sertéshús

    • -

      csontos marhahús

    • -

      vörösáruk (párizsi, virsli)

    • -

      száraz kolbász

    • -

      szalámi

    • -

      füstölt főtt késztermékek

    • -

      szalonnák.

  • 13.

    A különböző árucsoportba tartozó áruk az ár- és a minőség szempontjából is jelentős különbségeket mutatnak egymáshoz képest, és az előállításukhoz szükséges technológia, illetve gyártóeszközök is lényegesen eltérnek egymástól. Az egyes árucsoportokon belül az egyes áruk azonos technológiával, gyártóeszközökön készülnek.

  • 14.

    A Bonitas és a Pick-csoport, valamint főbb versenytársaik árui a kereskedelem révén Magyarország egész területén forgalomba kerülnek. A két vállalkozás-csoport részesedését a 2004. évi magyarországi forgalomból a 2. táblázat mutatja be.

    2. táblázat

    A Bonitas- és a Pick-csoport részesedése a húsfeldolgozási
    termékek magyarországi forgalmából

Megnevezés

Forgalom 2004. évben

Magyarország összesen tonna

Bonitás-csoport

Pick-csoport

tonna

%

tonna

%

Csontos sertéshús

133.000

5. 827

4,4

5. 137

4,3

Csontos marhahús

6.300

639

10,1

10

0,2

Vörösáru

45.780

5. 494

12,0

8.704

19,0

Száraz kolbász

17.388

477

2,7

3. 039

17,5

Szalámi

5.607

-

-

3. 485

62,1

Füstölt főtt kész.

7.991

966

12,1

427

5,3

Szalonnák (bacon is)

9.416

1. 479

15,7

2.316

24,6

Összesen:

225.482

14.882

6,6

23.118

10,3

  • 15.

    Magyarországon jelenleg további mintegy tíz jelentősebb-, valamint százat meghaladó kisebb vállalkozás foglalkozik húsfeldolgozással, és egyre bővülő (jelenleg 15 százalékos) részt képeznek a forgalomból a kereskedelmi láncok által gyártatott (un. saját márkás) termékek. A húsfeldolgozó vállalkozások jellemzően valamennyi, a 12. pontban említett termékcsoportban jelen vannak a piacon.

  • 16.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás, vagy több vállalkozás közösen közvetlen, vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze, vagy része felett. A Tpvt. 23. § (2) bekezdése szerint közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás, vagy több vállalkozás közösen, ha

    • a)

      a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy

    • b)

      jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására, vagy visszahívására, vagy

    • c)

      szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy

    • d)

      a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.

  • 17.

    A Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerint az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani.

  • 18.

    A Versenytanács álláspontja szerint az a körülmény, hogy 2005. április 11-én a Délhús Rt. vezérigazgatóját megválasztották a Pick Rt. igazgatóságának elnökévé, önmagában nem jelenti azt, hogy a Délhús Rt. a Pick Rt. Tpvt. 23. § (2) bekezdés d.) pontja szerinti (tényleges) irányítója lenne. Szintén nem hozott létre a Tpvt. 23. § (2) bekezdése c.) pontja szerinti összefonódást eredményező (szerződésen alapuló) irányítási viszonyt a két vállalkozás között 2005. május 6-án létrejött Együttműködési Keretmegállapodás. Az - mint két egymástól független vállalkozás között piac magatartásuk egyes elemeinek összehangolt vitelére vonatkozó megállapodás - a Tpvt. IV. fejezetének rendelkezése alapján ítélhető meg.

  • 19.

    Az előzőekkel szemben a 2005. június 10-én tett nyilvános vételi ajánlatban szereplő részvénycsomag megszerzése a Tpvt. 23. § (2) bekezdése a.) pontja szerinti, összefonódást eredményező irányítási jogot biztosítana a Délhús Rt. számára a Pick Rt. felett, amiről a Gazdasági Versenyhivatalnak a Tpvt. 28. § (2) bekezdése alapján - annak a kérelmező általi bejelentését követően - a Tpvt. 62. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül döntést kell hoznia, függetlenül attól, hogy az ajánlat utóbb sikeres lesz-e vagy sem. Az előzőekből adódóan az sem akasztja meg az összefonódás engedélyezési eljárást, hogy a PSZÁF az ajánlat jóváhagyására irányuló eljárást felfüggesztette.

  • 20.

    Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján a Bonitas- és a Pick-csoport tagjai) 2004. évi - a Tpvt. 27. § (1) bekezdése szerint számított - együttes nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az irányítás alá kerülő Pick-csoporté az ötszázmillió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az engedélyezés

  • 21.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

Az érintett piac

  • 22.

    A Tpvt. 14. § szerint:

    • (1)

      Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.

    • (2)

      A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

    • (3)

      Földrajzi terület az, amelyen kívül

      • a)

        a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy

      • b)

        az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

  • 23.

    23) Az összefonódással érintett áru- és földrajzi piacokra nézve a 11-14. pontban foglaltak alapján az alábbiak állapíthatók meg:

    • -

      az alapanyag piacok tekintetében (melyeken az érintett vállalkozás-csoportok alapvetően, mint vevők vannak jelen) az élősertés és az élőmarha a részben eltérő felhasználási cél alapján (ami részben eltérő vevőkört is jelent) különböző árupiacokhoz tartoznak;

    • -

      a 12.) pont szerinti árucsoportokon belüli áruk (melyeknek piacain az érintett vállalkozás-csoportok, mint eladók vannak jelen) a keresleti helyettesítés meghatározó szempontja (a felhasználási cél) és a kínálati helyettesítés alapján is azonos árupiachoz tartozónak tekinthetők.

  • 24.

    Az előzőek alapján a Versenytanács az értékesítési piacok tekintetében a 12.) pont szerinti árucsoportok magyarországi piacát tekintette az összefonódással érintett lehetséges legszűkebb piacnak. A Versenytanács nem tartja kizárhatónak, hogy az érintett piac ennél áru szempontjából és földrajzi értelemben is tágabb. A Versenytanács azonban ezzel a kérdéssel érdemben nem foglalkozott, mert - a később részletezettek szerint - káros versenyhatások, a szűkebb piac-meghatározás mellett sem voltak azonosíthatók.

  • 25.

    A vevői (alapanyag) piacok esetében a szokásos (és így vélhetően gazdaságos) szállítási távolságok alapján nem zárható ki, hogy az érintett piac szűkebb, mint Magyarország egész területe. Ezen esetleges földrajzi piacok meghatározását azonban a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert - szintén a később részletezettek szerint - nincs olyan földrajzi piac meghatározás, amely mellett versenyaggályok merülhetnének fel.

A versenyhatások

  • 26.

    A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

    • 1.

      Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán legalább két, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése, miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

    • 2.

      Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, árdiszkrimináció).

    • 3.

      A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

    • 4.

      A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

  • 27.

    Horizontális összefüggésben a Bonitas- és a Pick-csoport azonos magyarországi tevékenysége a húsfeldolgozás és az ahhoz szükséges alapanyagok beszerzése.

  • 28.

    Az alapanyag piacok közül élőmarha vásárlással kizárólag a Bonitas-csoport foglalkozik, ezért koncentráció növekedéssel nem kell számolni. Élősertést a Pick-csoport ugyan jelenleg nem vásáról, 2004. évben azonban jelentős szereplője volt a piacnak, és élősertés feldolgozó kapacitásai jelenleg is rendelkezésre állnak. Ezért a piacra történő visszalépése nem zárható ki, ami a lehetséges versennyel összefüggően horizontális hatást jelent. Ez azonban nem ad okot versenyaggályokra, mert

    • -

      országos földrajzi piac feltételezése mellett a két vállalkozás-csoport részesedése az élősertés vásárlásból nem éri el a 20 százalékot;

    • -

      az országosnál szűkebb földrajzi piac feltételezése esetén pedig a két vállalkozás-csoport élősertés feldolgozó kapacitásainak földrajzi elhelyezkedése (Szeged és Pécs) alapján nem valószínű, hogy azonos földrajzi piacon lenne, amit 2004. évi jellemző beszerzési helyeik is alátámasztanak.

  • 29.

    A húsfeldolgozás tekintetében a két vállakozás-csoport együttes részesedése az országos forgalomból szintén nem éri el a 20 százalékot, azon belül azonban két olyan árucsoport (vörösáruk, szalonnák) esetében, melyet mindkét csoport gyárt, meghaladja azt. A Versenytanács álláspontja szerint azonban a viszonylag magas piaci részesedések nem hozzák gazdasági erőfölényes helyzetbe a Bonitas-csoportot. Az adott termékcsoportokban ugyanis nagyszámú vállalkozás van jelen a piacon, másrészt a húsfeldolgozó vállalkozások valós piaci ereje inkább a húsfeldolgozás egészében betöltött súlyukkal áll kapcsolatban. Ebben az összefüggésben a szalonna kiugróan magas (40 százalékos) együttes piaci részesedése azért sem valószínűsít versenyproblémát, mert részesedése a húsfeldolgozás egészéből viszonylag alacsony (10 százalék körüli). A szalámi esetében a Pick-csoport ugyan kiugróan magas piaci részesedéssel rendelkezik, ami azonban az összefonódás következtében nem növekszik, mert a Bonitas-csoport nem gyárt szalámit.

  • 30.

    A két vállalkozás-csoport tevékenységi köréből adódóan vertikális versenyhatásokkal nem kell számolni. Verseny aggályokra alapot adó portfolio- és konglomeratum hatások sem voltak azonosíthatók, figyelembevéve a Bonitas-csoport húsfeldolgozásán kívüli tevékenységeinek piaci részesedéseit, továbbá azt, hogy a magas piaci részesedésü szalámit gyártó Pick-csoport is az irányítást felette megszerző Bonitas-csoporttal azonos nagyságrendű vállalkozás-csoport.

A döntés

  • 31.

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a Délhús Rt-nek a Pick Rt. feletti irányításszerzését - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

V.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

  • 32.

    A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

  • 33.

    Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 63.§ (3) bekezdés ac) pontja szerinti (egyszerűsített) és a b) pont szerinti (teljeskörű) eljárásban elbírálható összefonódások megkülönböztetésekor a Versenytanács - a saját több éves gyakorlatát tükröző - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által a Tpvt. 36. § (6) bekezdése alapján kiadott 1/2003. számú közleményből (a továbbiakban: Közlemény) indul ki.

  • 34.

    A jelen ügy szempontjából releváns horizontális hatással összefüggésben a Közlemény szerint akkor alkalmazható az egyszerűsített eljárás, ha nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot (14.ii.a. pont). A Közlemény 14.iii. pontja alapján valamely érintett piacon 20 százalékot meghaladó együttes piaci részesedés esetén is alkalmazható azonban az egyszerűsített eljárás, ha az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű. E pont alapján akkor engedélyezhető egyszerűsített eljárásban az összefonódás, ha:

    • -

      az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozáscsoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozáscsoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 százalékot; és

    • -

      ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozáscsoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és

    • -

      az összefonódás a lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozás részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

  • 35.

    A Bonitas és a Pick-csoport együttes piaci részesedése a vörösáruk és a szalonnák esetében is meghaladja a 20 százalékot, ezen belül mindkét vállalkozáscsoporté az 5 százalékot, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és ennek megfelelően további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.

VI.

Eljárási kérdések

  • 36.

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 37.

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2005. július 7.