Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-114/2004/37

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Mediline Nemzetközi Kereskedelmi Kft. I. r. és az Albatrosz Travel Kft. II.r. eljárás alá vont vállalkozások ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozások.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII törvény (továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet végző I. r. illetve az utazásszervezéssel foglalkozó II.r. eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 8. § illetve 10. § ütközően a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző tevékenységet folytatott-e a II. r. eljárás alá vont vállalkozás által megszervezett utazásokkal összefüggésben, ahol az I. r. eljárás alá vont vállalkozás árubemutatóval egybekötött kiskereskedelmi tevékenységet folytat.

II.

  • 1.

    A 2000. július 1. napján kelt társasági szerződéssel alakult I.r. eljárás alá vont vállalkozás tevékenységi körébe tartozik a gyógyászati termékek kiskereskedelme.
    Tevékenységi körébe esik továbbá, más tevékenységek mellett, a máshova nem sorolt egyéb textil termékek gyártása, a vegyes ügynöki nagykereskedelem, egyéb nagykereskedelem, iparcikk jellegű és ruházati kiskereskedelem.

    Az I.r. eljárás alá vont vállalkozás Mosonmagyaróváron fiókteleppel rendelkezik, míg Budapesten telefonos és személyes panaszfelvétel, valamint a minőségi reklamációk céljára tart fenn irodát, ahol a vállalkozás árui is megrendelhetők.
    A vállalakozásnak a teljes árukészlet megtekintésére alkalmas bemutatóteremmel nem rendelkezik.
    Nem rendelkezik továbbá üzlethálózattal, így kereskedelmi tevékenységét elsősorban szerződéses ügynökökön keresztül folytatja.
    Ügynökeinek száma változó. A rendelkezésre álló adatok szerint jelenleg húsz fő fölötti a vele szerződéses viszonyban álló ügynökök száma, kiknek az I. r. eljárás alá vont vállalkozás által gyártott, vagy forgalmazott gyógyászati termékek bemutatása és eladása képezi feladatát.
    Az ügynökök az egyes eladásra kerülő áruk ismertetéséhez - melyeket a termékbemutatókon mutatnak be a fogyasztóknak - külön írásos anyaggal megállapíthatóan nem rendelkeznek, az árubemutatókon tartott termékismertetés az adott áru használati utasításában foglaltakra alapítva történik.

    2003. évi nettó árbevétele 1.784.226.584 Ft volt, melyen belül nem áll rendelkezésre adat arra nézve, hogy a bevétel milyen arányban oszlott meg a különböző tevékenységi formák között.

  • 2.

    A II. r. eljárás alá vont vállalkozás fő tevékenységi köre az utazásszervezés, melyen túl pl. tevékenységi körébe tartozik még az utazás ügynöki tevékenység, utazást segítő tevékenység, szárazföldi személyszállítás, szállodai szolgáltatás.

    • 1.

      A II.r. eljárás alá vont vállalkozás - számos más vállalkozással azonosan - egy napos belföldi és külföldi (határ közeli) célállomásokra szervez buszos kirándulásokat, mely utazásokon az I. r. eljárás alá vont vállalkozás minden alkalommal termékbemutatót tart. Az árubemutatón a részvétel nem kötelező.
      A II.r. eljárás alá vont vállalkozás a délelőtti árubemutatóval egybekötött vásárlás után ebédet biztosít, majd az utasokat elviszi a megjelölt célállomásra.

    • 2.

      A II. r. eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatását jellemzően szórólapokon népszerűsíti, illetve azokról a fogyasztók tudomást szerezhetnek az utazási irodában kiragasztott ajánlatból is. Azok a személyek, akik már vettek részt utazáson, a további utazásokra meghívót kapnak.

      2004-ben, a nyári időszakban, kb. 150 ezer db szórólapot terített a II. r. eljárás alá vont vállalkozás egy-egy úti célra, mely utazásokat hétköznaponként, hetente öt alkalommal, különböző célállomásokkal, 15-30 autóbusz igénybevételével szervezte meg.
      A szórólapok 1.000.-Ft közeli áron hirdették az utazásokat, jellemzően különböző ajándék ígéretével, továbbá azzal a közléssel - melyet valamennyi rendelkezésre álló szóróanyag tartalmaz -, hogy a kiránduláson "délelőtti reklámbemutató" lesz vásárlási lehetőséggel.

  • 3.

    Az idült izületi fájdalmakban szenvedő, vagy deréktáji panaszokkal küzdő emberek körében népszerűek a mágneses termékek.
    Az áru által biztosított mágneses tér hatásaként ma már bizonyított a perifériás keringés javulása, mely elsősorban a végtagok vérellátásának javulásában mérhető le azáltal, hogy javítja a fájdalmasan megfeszült izomzatot.
    Az egyes, gyógyászati eszköznek nem minősülő mágneses orvostechnikai eszközök, alkalmasak lehetnek a komfort-szint emelésére. Ezen áruk elsősorban gyapjúból készülnek, melyek belső felületére a mágneses hatás érdekében mágnes lapokat erősítenek.

  • 4.

    Mágneses garnitúrákat, ágybetétet, vagy más mágneses terméket számos vállalkozás forgalmaz.
    A forgalmazók között több típusú értékesítési gyakorlat ismert.
    Egyes gyártó/forgalmazó cégek rendelkeznek üzlethálózattal (pl. OMKER, Demko Feder, Cardo, stb.), mely üzletekben megvásárolható a késztermék, illetve a kívánt méretű garnitúra megrendelésére is mód van.
    Más esetekben csomagküldő szolgálat útján jut a fogyasztó a termékekhez (pl. Schjafer Boutique), illetve több vállalkozó ajánlja termékét termékbemutatókon, ügynökhálózatán keresztül pl. Bio Expressz, Medicinars)
    A rendelkezésre álló adatok szerint a versenytársi termékek ára jóval alacsonyabb, mint az eljárás alá vont vállalkozás által ajánlott akciós ár.

  • 5.

    Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás által az árubemutatókon forgalmazott saját gyártású, vagy más által gyártott áruk egy része regisztrált orvostechnikai eszköz.

    Az Egészségügyi- Szociális és Családügyi Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának Orvostechnikai Igazgatósága (továbbiakban: Orvostechnikai Igazgatóság) közlése szerint a különböző kockázati osztályba sorolt orvostechnikai eszközök közül az I. r. eljárás alá vont vállalkozás által forgalmazott áruk a I-es, azaz a legalacsonyabb kockázati besorolású orvostechnikai termékek közé sorolhatók, melyek forgalmazási feltétele az Orvostechnikai Igazgatóság által elvégzett regisztráció.

    Az Orvostechnikai Igazgatóság közléséből és az eljárás alá vont vállalkozás által csatolt iratokból (6/A/3, 6/A/6., 6/A/16., és 21. irat) megállapíthatóan az eljárás alá vont vállalkozás a 47/1999. EüM rendelet szerinti regisztrációt követően forgalmazott - jelen eljárással érintetten - mágnesterápiás ágybetétet, mágnesterápiás ülőpárnát, valamint egy másik vállalkozás által gyártott ugyanilyen megnevezésű termékeket, valamint ortopéd relaxációs biomatracot.

  • 6.

    Az I. r. alperessel szerződéses viszonyban lévő ügynökök az egyes utazások alkalmával az egészségi állapotukra vonatkozó kérdéseket tesznek fel a fogyasztóknak azzal, hogy ki érzi azt, hogy beteg, majd az idősebb korú fogyasztók betegséggel kapcsolatos beszámolóit követően megtartják az árubemutatót, közölve, hogy az adott áru a helyszínen az eredeti árhoz képest akciós áron, vagyis olcsóbban megvehető.
    Az előadást, illetve bemutatást követően az ügynökök korlátozott számú akciós vásárlásra jogosító bonuszt osztanak ki az érdeklődőknek, amellyel lehetőség nyílik az akciós egyösszegű, vagy részletfizetéssel történő vásárlásra.
    A fogyasztók kb. 20 %-a juthat hozzá az akciós vásárlásra feljogosító kártyához, melynek felhasználása az adott utazáshoz kapcsolódik.

  • 7.

    Fenti, az 5. pontban írt termékeket is magába foglalóan az I. r. eljárás alá vont vállalkozás az autóbuszos utazásokon részt vevő, főként nyugdíjas személyeknek az alábbi - használati utasítással ellátott - árukat ajánlja:

    • -

      gyapjú ágygarnitúrák

    • -

      mágneses hatású relaxációs kiegyenlítő matrac, a relaxációs matrac védőhálóval, a mágnesterápiás kiegyenlítő matrac, a mágnesterápiás ülőpárnára, relaxációs ülőpárnára védőhálóval.

    • 1.

      Utóbbi, mágneses áruk használati utasítása, a Jamamotó Rehabilitáció Intézet által készített orvosfelhasználói szakvéleményen alapul.
      Az eljárás alá vonti orvostechnikai eszköznek minősülő mágneses termékek az Intézet véleménye szerint nem tekinthetők gyógyászati eszköznek, azonban un. komfort-szint érzést emelő termékeknek tekinthetők.
      A szakértői vélemény, kifejtetve a mágneses mező emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatását, rögzítette, hogy a bevizsgált áruk kedvező hatással bírnak:

      • -

        az izületi reumatizmusra, spastikus izomzatra, törésekre, vérömlenyek csökkentésére, ischiagia, lumbagóra, migrainere, neuralgiára, menses zavarokra, alvási zavarokra, továbbá

      • -

        általában a díszkomfort-érzésekre,

      • -

        hideg kéz- láb szindrómára, valamint a

      • -

        panaszmentes egyéneknél a kellemes pihentető alvás, ellazulás esetére.

A termékek vonatkozásában a szakvélemény kitért arra is, hogy azok forgalomba hozatala - enyhe esetekben önállóan, közepes regionális disszkomfort érzések esetén pedig kiegészítő jelleggel - szakmai szempontból javasolt.

    • 2.

      A beszerzett használati utasítások a szakértői véleménynek megfelelő tájékoztatást tartalmazzák azzal, hogy a termék leírása körében kiemelik, hogy az adott áruk komfortszint emelő terméknek minősülnek, illetve más esetekben azt is tartalmazzák, hogy az adott áru nem minősül gyógyászati eszköznek.

    • 3.

      Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás - általa előadottan - un. masszázs- matracot és Chi készülékeket is forgalmazott a vizsgálati időszakban, melyek közül a vizsgálatban a Chi-Swing készülék került nevesítésre. A CHI-Swing termék forgalmazásakor különböző használati utasítások álltak a fogyasztók rendelkezésére. A masszázs-matrac használati utasítása nem volt beazonosítható.

      CHI-Swing készülékre csatolt használati utasítás (5/5. számú irat) arról tájékoztatott, hogy a készülék az életenergia aktiválására, felépítésére, növelésére és megőrzésére szolgál. A várható hatások között szerepel a test oxigén tartalmának növelésével elérhető jobb közérzet, fokozott teljesítőképesség.
      2004. június 3-án az eljárás alá vont vállalkozás nem az általa a korábban a CHI-Swing készülékhez adott kezelési utasítást adta át a fogyasztóknak (24/2/3.sz. irat).
      Az un. terápiás készülékként nevesített áruval kapcsolatban a használati utasítás arról tájékoztatott, hogy az egészségesen és frissen tartja a testet, használata felgyorsítja az anyagcserét, aktiválja a nyirokmirigyeket, stimulálja a szerveket, ezáltal erősíti a immunrendszert és segíti a sejtek megújulását.
      A készülék hat fő funkciójaként a sejtaktivizálást, a gerinc egyensúlyát, az immunrendszer javulását, a szimpatikus idegrendszer és csontvelő termelés feljavulását, az autonóm idegrendszer kiegyenlítését, illetve a belső szervek stimulálását jelölte meg.

      Az I.r. eljárás alá vont vállalkozás által a versenytanácsi tárgyaláson csatolt iratból megállapíthatóan a CHI Swing készülék bevizsgálását 2003. május 20-án kérték meg a Yamamoto Rehabilitáció Intézettől, mely intézet 2004. augusztus 16-án adta meg az orvosfelhasználói szakvéleményt.
      A szakvélemény a készülék vonatkozásában rögzítette, hogy az nem minősül gyógyászati eszköznek, viszont - a többi bevizsgált áruval együtt - alkalmas a komfort-szintérzés emelésére.
      Az iratból megállapíthatóan az intézet különböző vizsgálatokat végzett, minek eredményeként megállapította, hogy a készülék alkalmazása relaxáló, pihentető éjszakai nyugalmat biztosítva, a nappali teljesítményfázist megemeli.
      Az alsó végtag különböző eredetű keringési zavarai esetére kiegészítő eszközként javasolta alkalmazni.
      Az intézet szakvéleménye szerint a készülék az életenergia (életerő) keringetését, a fiziológiai keringés megnövelésével, növeli a szöveti perfúziót, ami a szövetek magasabb toxigenizációját eredményezi.

      A 2004. augusztus 6-án megkért, és a 2004. október 20-án kiadott szakvélemény szerint a masszázs készülék általános élettani hatásai közé tartozik a fájdalomcsillapító hatás, az izomtónus reflexes módon pozitív irányba való befolyásolása, az artériás és vénás, valamint a nyirokkeringés javítása, a fáradságérzet csökkentése, illetve a pszichés állapot javítása. A használattal járó felmelegedés hatásaként rögzítette a szakvélemény, hogy a bőr felületi ereit tágítja a készülék, miáltal több vér áramlik a szervezet felületéhez.
      Az intézet fentieknek megfelelően javasolta a készülék forgalombahozatalát azzal a kikötéssel, hogy mint komfortjavító eszköz nem minősül gyógyászati terméknek.

    • 4.

      Az I.r. eljárás alá vont vállalkozás által használt blanketta szerződések egyes kikötéseivel kapcsolatban az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (Budapest) pert indított az I.r. eljárás alá vont vállalkozás ellen, mivel álláspontja szerint az I.r. eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott szerződés több szempontból is hátrányos a fogyasztókra, illetve az jogszabályba ütközik.
      A kereset elsősorban azt sérelmezi, hogy a szerződéses blanketta nem biztosít a fogyasztók részére az őket jogszabály alapján megillető elállási jogot, illetve a szerződés felbontása esetére a fogyasztó az áru ellenértékének 30 %-át köteles kötbér címén megfizetni.

III.

  • 8.

    Az eljárás alá vont vállalkozások vitatták, hogy jogsértést valósítottak meg.
    Előadásuk szerint megfelelően tájékoztatták a fogyasztókat az utazási szolgáltatás, és a jogszerűen forgalmazott termékek lényeges tulajdonságairól, illetve a vásárlás körülményei sem voltak jogsértőek.
    A CHI-Swingre és a masszázstermékre a tárgyaláson csatoltak bizonyítékot.

IV.

  • 9.

    A vizsgálati jelentés az I. r. eljárás alá vont vállalkozás magatartásával összefüggésben a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogsértés megállapítását indítványozta azzal, hogy a termékbemutatókon az áruk egészségre gyakorolt hatása tekintetében megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott a vállalkozás.
    Indítványozta továbbá a Tpvt. 8. § (2) bekezdés b) pontjába ütköző jogsértés megállapítását is, tekintettel arra, hogy az I.r. eljárás alá vont vállalkozás elhallgatta, hogy az áruja nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
    A vizsgálati jelentésben kifejtett álláspont szerint az I. r. eljárás alá vonti magatartás a Tpvt. 10. §-át is sértheti, mivel az értékesítés során olyan körülményeket teremtett, amely jelentősen megnehezítette az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval, vagy ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását. E körben értékelte, hogy a gyógyító hatásúnak mondott áruk kedvezményesnek feltüntetett árai, és ezeknek az azonnali vásárláshoz való kötése olyan agresszív értékesítési formának minősül, mely megvalósítja a törvényi tényállást.

  • 10.

    A II.r. eljárás alá vont vállalkozás magatartását a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközőnek minősítette, figyelemmel arra, hogy az ott kifejtett álláspont szerint a II.r. eljárás alá vont vállalkozás az áru (utazás) lényeges tulajdonsága tekintetében megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott.

  • 11.

    A vizsgálati jelentés a jogsértést részben az utazásokon részt vett egyes fogyasztók írásbeli - egyes esetekben kérdőívre adott - közlésére, valamint a 2004. május 13.-án és június 3.-án megtartott, egy napos utazáson szerzett - hol a vizsgálatot tartó Iroda munkatársai (köztük a vizsgálatot végző munkatárs) jelen voltak - személyes tapasztalatokra alapozta.

V.

  • 12.

    A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a fogyasztók gazdasági versenyben történő megtévesztése.
    A Tpvt. 8. § (2) bekezdése nevesíti az egyes fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásokat.
    A Tpvt. 8. (2) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásnak minősül, ha valamely vállalkozás az áru lényeges tulajdonsága - így pl. az egészségre gyakorolt hatása - vonatkozásában valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.
    A Tpvt. 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében jogsértőnek minősül, ha elhallgatják, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek.

    A Tpvt. 10. §-a tilalmazza a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazását. Ilyen módszernek minősíti, ha valamely vállalkozás olyan körülményeket teremt, mely jelentősen megnehezíti az áru ill. az ajánlat valós megítélését, annak más áruval, vagy ajánlattal történő összehasonlítását.

    • 1.

      A tényállásból megállapíthatóan az eljárás alá vont vállalkozások piaci körülmények között fejtik ki tevékenységüket. Úgy az utazási szolgáltatások, mint az I. r. eljárás alá vont vállalkozás által kínált árúk vonatkozásában számos versenytárs van jelen a piacon, így az üzleti tevékenységüket ismertető reklám és tájékoztató tevékenységet a gazdasági versenyben fejtik ki.

    • 2.

      Fentieket követően a Versenytanácsnak abban kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vont vállalkozások tényállásban írt magatartása a Tpvt. 8. § (2) bekezdésében foglalt, fent írt valamelyik tényállások, vagy a 10. §-a alkalmazásában jogsértőnek minősülnek-e.
      A Tpvt. 10.§-a alkalmazása szempontjából abból kellett kiindulni, hogy az I. r. eljárás alá vont vállalkozás legális üzleti tevékenységet folytat a házaló kereskedésről szóló 44/1998. (III.11.) Kormány rendelet hatálya alá tartozóan.

    • 3.

      Jogellenes magatartás az esetben állapítható meg az eljárás alá vont vállalkozások terhére, ha az 1957. évi IV.sz. törvény (Áe) 26. §-ában írtak szerint a tényállás tisztázását követően - a hatóságot terhelő bizonyítási teher figyelembevételével -, bizonyítottan megállapítható, hogy a piacon tanúsított magatartás a Tpvt. fent megjelölt jogszabályhelyeibe ütközik.
      Az Áe 26. § (3) bekezdése példálózóan sorolja fel a közigazgatási eljárásban ígénybe vehető bizonyítási eszközöket. Az Áe. 29.§-a a tanúkihallgatás, az Áe. 31.§ a szemle lefolytatásának szabályait, míg az Áe.25.§-a az ezekkel kapcsolatos ügyféli jogokat rögzíti.

      A Tpvt. 65. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a hatóságnak módja van az ügyfélnél szemlét tartani, illetve alkalmazottját szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezni, illetve a helyszínen más módon tájékozódni.
      A Tpvt. 65. § (3) bekezdése nevesíti (kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal eljárására vonatkoztatva) azt, hogy a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen kívül más személynél, vagy szervezetnél is tájékozódhat, akik kötelesek a felvilágosítást megadni.

      Fenti jogszabályi rendelkezéseket egybevetve kellett értékelni azt, hogy az egyes utazásokon részt vett fogyasztók írásbeli nyilatkozata, illetve a szemle körülményeit mellőző hivatali tájékozódás az Áe. 29. § és 31. §-a, valamint a 25.§ alakszerű szabályainak mellőzése miatt bizonyítékként figyelembe vehető-e, illetve azok milyen bizonyító erővel bírnak.

      A Versenytanács álláspontja szerint a Tpvt. általános felhatalmazást tartalmazó rendelkezései - együtt értelmezve azokat az Áe. fenti (garanciális szabályokat tartalmazó) szabályaival -, utóbbiak mellőzését nem teszi lehetővé.
      A Tpvt. 65. § b) pontjában írt szemlét az Áe. 31. §-ának megfelelően kell lefolytatni és az ügyfél alkalmazottját is tanúi minőségben kell meghallgatni. A Tpvt. 65. § (3) bekezdésében írt tájékozódás pedig az esetben bír teljes bizonyító erővel, ha a tájékozódásra pl. reprezentatív felmérés, közvélemény-kutatás alapján kerül sor.

      Az esetben, amennyiben az Áe. vonatkozó paragrafusai korábban mellőzésre kerültek, a tájékozódással szerzett információk utóbb csak az Áe-ben meghatározott eljárási szabályok megtartásával megismételt eljárási cselekmény esetén vehetők figyelembe teljes értékű bizonyítékként.

      A Versenytanács szerint, az eljáró hatóság képviselője által, személyét fel nem fedve, "inkognitóban" készített feljegyzések a tényállás megállapítása során közvetlen bizonyítékként nem használhatók fel, ezek csak arra alkalmasak, hogy a hatóság erre alapítva további bizonyítási eljárást kezdeményezzen, illetve azokat felhasználva a bizonyítási eljárás során további releváns bizonyítékokat szerezzen be. (Fővárosi Bíróság 7.K.33266/2003/26. számú ítéletének indokolása).

      Fentiekre tekintettel a Versenytanács a fogyasztók körében a reprezentatív felmérés szintjét el nem érő (írásbeli) nyilatkozatokat, valamint a vizsgálók helyszíni tájékozódását nem tekintette elégséges bizonyítéknak arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozások teljes tájékoztatási tevékenysége, illetve az I.r. eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott üzleti módszer vonatkozásában a jogsértést megállapítsa, figyelemmel arra is, hogy a tényállásban írtak szerint az I.r. eljárás alá vont vállalkozás a II.r. eljárás alá vont vállalkozás által nagy számban szervezett utazáson tartott tájékoztatással egybekötött árubemutatót, míg az írásban beszerzett fogyasztói vélemények, illetve az eljáró hatóság alkalmazottjainak tájékozódása elenyésző számú utazásra, illetve az ott elhangzott tájékoztatásra vonatkozott.

    • 4.

      Fentieket figyelembe véve a Versenytanács az alábbi indokok alapján nem látta megállapíthatónak a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába, illetve a 10. §-ba ütköző jogsértést az I.r. eljárás vont vállalkozás terhére.

      • 1.

        Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás az általa csatolt iratokkal bizonyította, hogy a tényállás 5. és 7. pontjában megjelölt, illetve nevesített áruk regisztrálásra kerültek, illetve - orvosfelhasználói szakvéleménnyel igazoltan - rendelkeznek a tájékoztatásban elhangzott tulajdonságokkal.

        Fenti termékekre, - értékelhető - szóbeli tájékoztatásra vonatkozó többletbizonyítás hiányában, a jogsértés nem volt megállapítható.

      • 2.

        A tényállásban írt CHI-Swing készülék vonatkozásában megállapítható volt, hogy az I.r. eljárás alá vont vállalkozás - bár azt már megkérte - még nem rendelkezett az eljárás megindulásakor orvosfelhasználói szakvéleménnyel.
        Az eljárás folyamatban léte alatt elkészült szakvélemény azonban alátámasztotta az 5/5 szám alatt csatolt, a szóbeli tájékoztatás alapjául szolgáló használati utasításban foglaltakat.
        A masszázs készülék az Intézet szakvéleményéből megállapíthatóan ugyancsak kedvező élettani hatásokkal rendelkezik, így - az ezen iratokban foglalt árutulajdonságokat meghaladó, bizonyított, többletállítások hiányában a Versenytanács ezen termékek vonatkozásában sem látta indokoltnak a jogsértés megállapítását a Tpvt. 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
        A regisztrációs eljárás elmulasztása miatt - a Tpvt. 8. § (2) bekezdés b) pontjába ütközően - a Versenytanács a magatartás értékelhetetlen versenyjogi hatása folytán nem állapított meg jogsértést.

        Az I. r. eljárás alá vont vállalkozástól 2004. június 3-án kikerült egy olyan használati utasítás is, amely nem volt azonos a CHI-Swing készülékhez járó használati utasítással.
        E vonatkozásban az eljárás alá vont vállalkozás a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az egy másik készülék használati utasítása.
        Fentiekkel összefüggésben a Versenytanács részére nem állt rendelkezésre egyértelmű bizonyíték, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos esetleges jogsértés miatt az eljárás kiterjesztését - tekintettel arra, hogy az eljárás csak a CHI-Swing készülékre indult meg -, nem látta indokoltnak.

        Fentiekre tekintettel az I.r. eljárás alá vont vállalkozással szemben a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszüntette, figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulatára.

      • 3.

        Úgyszintén nem találja megállapíthatónak azt, hogy a II. r. eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 8. § a) pontjába ütköző magatartást tanúsított reklámtevékenysége során, ezért vele szemben az eljárást - a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulatára figyelemmel - a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján szüntette meg a Versenytanács.

        A II.r. eljárás alá vont vállalkozás tájékoztatási tevékenységével összefüggésben megállapítható volt, hogy valamennyi szórólapon jelezte a délelőtti árubemutató tényét, így az a körülmény, hogy árubemutatóra kerül sor, a fogyasztók előtt ismert volt.
        Az a körülmény pedig, hogy az utazások szervezése során esetleg nem járt el megfelelően, vagyis hibásan teljesített, polgári jogi jogvitának minősülhet, tehát nem tartozik a Tpvt. tárgyi hatálya alá (Tpvt. 1. §).

Budapest, 2005. január 12.