Vj-52/2004/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a BAUMAX Magyarország Kereskedelmi Rt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a 2003. és a 2004. évben szórólapjaiban a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsítva tüntette fel az akciós árral elérhető kedvezmény alapjául szolgáló magasabb árakat.

A Versenytanács a jogsértő magatartás további folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 3.000.000 Ft (Hárommillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles teljesíteni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárás, hogy a BAUMAX Magyarország Kereskedelmi Rt. egyes általa árkedvezménnyel forgalmazott termékek reklámozása során a 2003. júniusától 2004. február végéig terjedő időszakban megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit.

I.

Az eljárás alá vont, az érintett piac

  • 1.

    Az 1991-ben létrejött, jelenleg 13 magyarországi barkácsáruházzal rendelkező eljárás alá vont részvényeinek 100%-os tulajdonosa az ausztriai székhelyű Baumax AG.

    A barkácsáruházak áruválasztéka több nagy csoportra osztható: klasszikus barkács termékek (kisgépek, otthoni szereléshez szükséges kellékek, festékek stb.), lakásfelszerelési tárgyak (pl. bútorok, fürdőszoba-felszerelés, világító testek, konyhafelszerelés), házilagos felújításokhoz és építkezésekhez szükséges anyagok és szerszámok (csempe, padlólap, tégla, lambéria stb.) és kertfelszerelési tárgyak.

    Magyarországon négy széles áruválasztékot kínáló barkácsáruház-lánc van jelen, melyek közül a legnagyobb a Praktiker, a második az OBI. A harmadik helyen lévő, kb. 24-25%-os piaci részesedéssel rendelkező eljárás alá vontat a Bricostore követi. A verseny az áruházláncok között igen erős. Valamennyien rendszeresen szerveznek különböző akciókat, tesznek közé reklámokat.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

  • 2.

    Az eljárás alá vont árrendszere akként alakul ki, hogy valamennyi termékének van egy ún. normál ára, s az időszakonként meghirdetésre kerülő akciók során ezen normál árból ad kedvezményt, azzal, hogy az akciós időszakon kívül automatikusan a normál ár kerül alkalmazásra, amelyet számítógépes rendszer felügyel és alakít. Számítógépes árnyilvántartó programja a fogyasztói és a beszerzési árakat különbözteti meg. Ha egy termék nem akciós áron kerül értékesítésre, akkor esetében az ún. normál fogyasztói, illetve beszerzési ár szerepel a programban.

    Általánosnak mondható, hogy az eljárás alá vont nem egyetlen egy normál, illetve egy akciós árat alkalmaz (a vizsgált időszakban a B&D sövénynyíró például 3 normál és 3 akciós áron, a Madeira Welness-kád pedig négy normál áron és egy akciós áron került forgalmazásra).

  • 3.

    Az eljárás alá vont szórólapok segítségével rendszeresen ismerteti az áruházaiban forgalmazott árukat, azok meghatározott körét, illetve az általa tartott akciókat. A részletes terv alapján elkészülő, többoldalas, színes, nagyméretű szórólapokat igen nagy példányszámban juttatja el a fogyasztókhoz. Szórólapjait nyilatkozata szerint a szezonális aktualitásoknak, a változó piaci viszonyoknak és a fogyasztók megismert igényeinek megfelelő termékekkel tölti meg. Az akció megtervezésétől a szórólap nyomdába kerüléséig, illetve a kiadvány elkészültéig hosszabb idő telik el.

    A szórólapokban való szerepeltetés a Versenytanács rendelkezésére álló adatok szerint jelentős hatást gyakorolhat egy termék iránti fogyasztói keresletre. Ezt mutatja például a fenyő sarokgarnitúra eladási statisztikája, amely azt is jelzi, hogy a szórólapban való szerepeltetés hatása nemcsak a szórólap "érvényességi ideje" alatt, hanem azt követően is érvényesülhet.

  • 4.

    Az akár több száz terméket tartalmazó szórólapokon az egyes termékeknél az eljárás alá vont jellemzően nem tünteti fel, hogy az abban szereplő termékek árai akciósak lennének, az alábbi kivételekkel:

    • a)

      a 2003. augusztus 27-től 2003. szeptember 9-ig terjedő időszakra vonatkozó szórólap első oldalán (kizárólag ott) szerepelt, hogy "Újpesten nyílik Magyarország legnagyobb Baumax áruháza! Ünnepi árak országszerte!" Négy - a szórólap első oldalán szereplő - termék az újpesti áruházban más áruházakhoz viszonyítottan kedvezőbb áron került értékesítésre, amelyet (a rendelkezésre álló készlet pontos megjelölésével) feltüntetésre került a szórólapon,

    • b)

      mintegy harminc termék esetében feltüntetésre került, hogy "-25% nyitási kedvezmény", illetve szerepel egy áthúzott ár és - a "helyett" szóval együtt - az az ár, amelyért a fogyasztó megvásárolhatja az adott terméket (pl. "65990 helyett 49990")

      • -

        a 2003. szeptember 10-től 2003. szeptember 23-ig és

      • -

        a 2003. szeptember 24-től 2003. október 7-ig

terjedő időszakra vonatkozó szórólap esetében,

    • a)

      az eljárás alá vont több szórólapjában néhány, jellemzően legfeljebb mintegy tucat terméknél alkalmazta az (áthúzott vagy áthúzatlan, "helyett" szóhoz kapcsolt) magasabb ár és a fizetendő ár feltüntetését:

      • -

        a 2003. október 22-től 2003. november 4-ig (áthúzott magasabb árral),

      • -

        a 2003. november 5-től 2003. november 18-ig (ekkortól a magasabb árak áthúzás nélkül kerülnek feltüntetésre),

      • -

        a 2003. november 19-től 2003. december 2-ig,

      • -

        a 2003. december 13-tól 2003. december 16-ig,

      • -

        a 2003. december 17-től 2003. december 31-ig,

      • -

        a 2004. január 21-től 2004. február 3-ig,

      • -

        a 2004. február 4-től 2004. február 17-ig,

      • -

        a 2004. február 18-tól 2004. március 2-ig

terjedő időszakra vonatkozó szórólapban,

    • a)

      a 2004. január 7-től 2004. január 20-ig terjedő időszakra vonatkozó szórólapban a szokásosnál nagyságrenddel több, mintegy negyven termék esetében került feltüntetésre egy magasabb (áthúzásra nem került) ár és a fizetendő ár, külön szerepeltetve az elérhető megtakarítás százalékát is (pl. 79990 helyett 59990 -25%).

  • 5.

    Az eljárás alá vont az egyik szórólapban az egyes termékek esetében a fogyasztó által fizetendő árat alkalmazva feltüntette, más szórólapban nem szerepeltette az áthúzott vagy áthúzatlan magasabb árat. Az áthúzott vagy áthúzatlan magasabb ár feltüntetése erősítheti a fogyasztói keresletet, amelyet igazol például a B&D sövénynyíró eladási statisztikája.

    A Versenytanács megjegyzi, a szórólapokban egyes termékek mellett a "tartósan alacsony ár" megjelölés szerepel, amelynek megítélése nem képezte tárgyát a jelen eljárásnak.

  • 6.

    Az eljárás alá vont a 2003. október 8-tól 2003. december 24-ig tartó időszakra szólóan egy katalógust adott ki, amelyben több termék került ismertetésre. A katalógus nem tüntette fel, hogy az abban szereplő árak akciós árak lennének, illetve azt sem, hogy a katalógus valamilyen akcióhoz kapcsolódna.

III.

A vizsgálati jelentés

  • 7.

    A vizsgálati jelentés megállapította, hogy az eljárás alá vont 2003. június 1-től 2004. február 28-ig 165 termék esetében viszonyította akciós árait az általa normál árnak nevezett áthúzott vagy "helyett" szóval együtt szereplő árhoz.

    A vizsgálati jelentés rögzíti továbbá, hogy eljárás alá vont a vizsgált 2003. június 1-től 2004. február 28-ig tartó időszakban 32 esetben hirdetett oly módon, hogy a termék árát olyan általa kialakított normál árhoz hasonlította, amelyen a hirdetést megelőző időszakban nem történt értékesítés. A vizsgáló álláspontja szerint e tevékenysége alkalmas volt a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak megsértésére.

  • 8.

    A vizsgáló megítélése szerint az eljárás alá vont hirdetési tevékenysége alkalmas a Tpvt. 10.§-ában foglaltak megsértésére is, mert az általa alkalmazott, és a vizsgálati jelentésben részletesen ismertetett rendszer, melynek során az egymásba érő akciók kedvezményes árait a vizsgált időszakban 139 termék esetén az általa rövid időszakokra alkalmazott normál árhoz hasonlította, jelentősen megnehezíti a fogyasztó számára az általa adott ajánlat összehasonlítását más ajánlatokkal. A jogsértés gazdasági versenyre gyakorolt hatását az is súlyosbítja, hogy a hirdetési újságok összeállításának és nyomdába kerülésének és terítésének menete során azok időigénye miatt eljárás alá vontnak nincs információja arról, hogy az általa kedvezményként hirdetett árengedmény valós lesz-e vagy sem.

  • 9.

    A jogsértés megállapítása mellett a vizsgáló indítványozta a Tpvt. rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatásától való eltiltást és bírság kiszabását.

IV.

Az eljárás alá vont védekezése

  • 10.

    Az eljárás alá vont elsődlegesen jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését, mivel a fogyasztókat nem tévesztette meg, erre árképzési rendszere és reklámjai nem alkalmasak, s ilyen célja nem is volt. Másodlagosan a bírság kiszabásának mellőzését kérte, előadva, a kifogásolt reklámok az eljárás alá vont áruválasztékának csak kis hányadát, kevés esetben érintette, amely nem alkalmas a gazdasági verseny érdemi befolyásolására. Álláspontja szerint vele szemben nem indokolt bírság kiszabása, mivel nincs szó a jogsértéssel elért olyan jelentős előnyről, a piaci verseny olyan mértékű veszélyeztetéséről, amely azt indokolná. Kiemelte tovább, szándéka nem irányult a fogyasztók megtévesztésére, a lehetséges esetekben a fogyasztók kompenzálására törekedett, s az eljárásban folyamatosan segítő, együttműködő magatartást tanúsított.

  • 11.

    Az eljárás alá vont előadta, a kereskedelmi etika által kialakított eszközrendszerrel dolgozik, nem megengedhető módszerek alkalmazására működése során nem került sor. A jelen eljárásban vizsgált termékek esetében megtévesztő állításokat nem tett, illetve ha a meghirdetett kedvezmény esetleg kétértelműen volt értelmezhető, úgy minden esetben a fogyasztók számára kedvezőbb áron értékesítette az adott termékeket. Emlékeztetett arra, egyes esetekben a szórólapban feltüntetettnél nagyobb volt a kedvezmény, mint amit a fogyasztó tudhatott, mivel az akciót megelőzően a szórólapban feltüntetettnél magasabb árat alkalmazott.

    A 2004. január 7-től 2004. január 20-ig terjedő időszakra vonatkozó szórólapban szereplő egyes akciós árak téves voltát elismerve előadta, a tévesen megjelent árak esetében a fogyasztók a számítógépes rendszerben ténylegesen szereplő, helyes - a fogyasztók számára a szórólapban feltüntetettnél kedvezőbb - akciós áron vásárolhatták meg a termékeket. Az akció kezdete előtt az áruházakat értesítette a téves megjelenésről és kérte, hogy erről informálják a fogyasztókat.

    Az eljárás alá vont - utalva a vizsgálati jelentésre - előadta, az általa alkalmazott árképzési rendszert önmagában nem lehet jogsértőnek tekinteni, az ún. normál ár és az ehhez képest történő akciós ajánlatok nem ütköznek a Tpvt-be. Az árképzési rendszer önmagában jogszerű, mert a fogyasztók nem látszólagos kedvezményben részesülnek, hanem ténylegesen alkalmazott normál árakhoz képest kapnak engedményt. A meghirdetett ár, illetve kedvezmény ténylegesen létezik, hiszen a kedvezmény nélküli ár, amelyből a kedvezmény ered, érvényesül, illetőleg a vásárlók igénye esetén érvényesülhet.

  • 12.

    Kiemelte, általa igazoltan létezik és ténylegesen alkalmazásra kerül az az ár, amelyet reklámjaiban "helyett" árként tüntet fel, így például a 2003. december 25. és 2004. január 6., két akció közötti időszak alatt - rövidsége ellenére - szinte valamennyi érintett termék esetében ténylegesen történt eladás a normál áron, s ezért valószínűsíthető, hogy minden, akción kívüli időszakban van értékesítés a normál árakon.

    Felhívta a figyelmet arra, hogy a meghirdetett akciós termékek mennyiségéhez és az akciók számához képest ritkán alkalmazta a "helyett" árakat.

  • 13.

    Az érintett termékek java része nagyobb értékű termék volt (kályhák, bútorok), ahol az eljárás alá vont szerint fokozottabban elvárható a fogyasztó oldalán a körültekintő tájékozódás. A fogyasztók az ún. normál árakról minden esetben tájékozódhatnak az áruházakban. A "helyett" ár azért sem tévesztheti meg a fogyasztókat, mert ha az ebből képzett akciós ár nem kedvezőbb, mint a versenytársak hasonló termékének az ára, úgy a vásárlás előtt tájékozódó fogyasztó feltehetően nem vásárol meg valamely árut a megtakarítás szándékával pusztán azért, mert az a normál árhoz képest kedvezményes akkor, ha az akciós ára egyébként a versenytársak áraihoz mérten nem kedvező.

    Hangsúlyozta, mind a normál, mind az akciós árak tekintetében vezér elve, hogy a fogyasztók számára az adott termék ár-érték arányának figyelembevételével a mindenkori legkedvezőbb ajánlatot tegye.

V.

Jogi háttér

  • 14.

    A Tpvt. 8. §-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, illetve ha d) különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

    A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

    A Tpvt. 10.§-a tiltja a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazását. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

    A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

    Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

VI.

A Versenytanács döntése

  • 15.

    A Tpvt. III. fejezetének (a Tpvt. 8. és 10.§-ának) célja a fogyasztók döntési szabadságának mint védett jogi tárgynak az áruk, illetve szolgáltatások közötti választással összefüggésben történő védelmezése, tilalmazva, hogy a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása révén a gazdasági verseny sérelmet szenvedjen. A Tpvt. III. fejezete a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására. A versenyjogi relevancia megállapításához ugyanakkor nem kell a kedvezőtlen piaci hatásnak ténylegesen bekövetkeznie, elegendő, hogy a magatartás alkalmas legyen ilyen hatás kiváltására.

  • 16.

    A vállalkozások gyakorta élnek a vásárlásösztönzés, vagyis a vásárlók érdeklődésének adott vállalkozás, illetve termék irányában történő felkeltését szolgáló marketingtevékenység lehetőségével. A vásárlásösztönzés eszközeinek, így akció keretében egyes termékek árai csökkentésének a segítségével a vállalkozások képesek befolyást gyakorolni a fogyasztók magatartására, a különböző vállalkozások és termékek közötti választás kapcsán meghozott döntéseikre. Maga az árengedmény, illetőleg az erről való tájékoztatás a fogyasztói érdeklődés növelésével, a fogyasztók vásárlásra ösztönzésével jár, mivel a fogyasztók a kedvezőbb vásárlás reményében keresik az akciós termékeket.

    A vásárlásösztönzés eszközeinek tisztességes alkalmazásáért a vállalkozások versenyjogilag is értékelhető felelősséggel tartoznak. Ennek megfelelően az eljárás alá vont, illetőleg a hasonló vásárlásösztönzési eszközökkel élő vállalkozások nemcsak az akció jelentette előnyöket élvezik, hanem viselniük kell az akció megszervezésével és lebonyolításával járó felelősséget is. Eleget kell tenniük azon elvárásnak, hogy az akció megtartására és az akcióról való tájékoztatásra a tisztesség követelményei szerint, a versenyjogi előírások tiszteletben tartásával kerüljön sor.

  • 17.

    A fogyasztók felé irányuló (reklámként vagy más módon megnyilvánuló) tájékoztatással szemben követelmény, hogy annak alapján a fogyasztó reális képet alkothasson az adott termékről (áruról, szolgáltatásról), a vállalkozásról, a tájékoztatás tartalmáról. A valamely vállalkozás által tartott akció, illetve a vállalkozás által forgalmazott termékekről tájékoztatást adó reklámújságok esetében ez oly követelmény formájában jelentkezik, hogy a fogyasztó pontos képet tudjon alkotni az akció mibenlétéről, az akcióban való részvétel esetleges feltételeiről, az akcióban résztvevő termékekről vagy az újságban egyébként reklámozott termékekről.

    A Versenytanács kiemeli, a versenyjogi értékelés szempontjából nem bír kiemelkedő jelentőséggel, hogy valamely ár az eljárás alá vont ármegállapítási és -nyilvántartási rendszerében normál vagy akciós árnak minősül-e, s az eljárás alá vont milyen tartalmat tulajdonít annak, hogy egy ár normál vagy akciós árnak tekintendő-e. A Tpvt. III. fejezete keretében elvégzett versenyjogi értékelés alapját a jelen ügyben az a tájékoztatás képezi, amelyet az eljárás alá vont a fogyasztóknak nyújt az általa az akció előtt alkalmazott és a fogyasztók által az akció keretében fizetendő árakról.

  • 18.

    A kialakult vásárlói szokások alapján az eljárás alá vont áruházaiban forgalmazott termékek megvásárlása kapcsán több fogyasztói döntés bír versenyjogi relevanciával, így különösen

    • -

      annak fogyasztó általi megválasztása, hogy vásárlásait milyen típusú üzletben kívánja lebonyolítani (szaküzletben, hipermarketben, hagyományos, kisebb forgalmú kiskereskedelmi egységben, piacon, valamely barkácsáruház-lánchoz tartozó áruházban stb.),

    • -

      annak eldöntése, hogy konkrétan melyik üzletet keresi fel a vásárlás megvalósítása érdekében,

    • -

      annak elhatározása, hogy a fogyasztó megvásárolja-e az adott terméket.

A fogyasztói döntés befolyásolásának tekinthető minden olyan magatartás, amely ezen döntésekre érdemi hatást gyakorol. A fogyasztó befolyásolásában egy barkácsáruház (áruházlánc) által alkalmazott árakról, illetve az akciókról való tájékoztatás a fogyasztó érdemi választását befolyásoló tényezőnek tekintendő. E magatartás kétségtelenül hatást gyakorol a gazdasági versenyre, mely hatást fokozza az, hogy az árkedvezményekről, akciókról való tájékoztatás alkalmas a fogyasztók áruházba történő "becsábítására", ugyanakkor az áruházba ily módon betért fogyasztók vásárlásai nem szorítkoznak az akcióban résztvevő termékekre. Ez az árkedvezmények meghatározott időtartamhoz való kötése esetén fokozottan érvényesül, mivel az árkedvezmény átmenetisége (illetve adott esetben az árkedvezményes áru korlátozott mennyisége) mintegy sürgetőleg hat a fogyasztói döntésekre.

  • 19.

    A versenyjog (a Tpvt. III. fejezete) által nem tiltott, önmagában nem kifogásolható, ha egy vállalkozás

    • -

      az által nyújtott árengedményt széles körben népszerűsíti,

    • -

      az árengedmény által érintett termékek körét mennyiségi korlátok közé szorítja,

    • -

      az árengedmény nyújtását meghatározott időtartamhoz köti,

    • -

      szórólapján valamilyen formában feltünteti a fogyasztó által korábban, az akciót megelőzően és az akció keretében fizetendő árat,

    • -

      időszakonként eltérő, többféle árat alkalmaz,

feltéve, hogy e magatartásokhoz nem társul a Tpvt. III. fejezetébe ütköző magatartás (magatartási elem).

  • 20.

    Jogsértőnek minősül, ha a vállalkozás a szórólapján feltüntet egy magasabb és egy kedvezményes árat, s

    • a)

      a magasabb árat ugyan alkalmazta korábban a vállalkozás, de azt a kedvezményes ár alkalmazását közvetlenül megelőzően nem, illetve korábban is csak kivételesen gyakorolta,

    • b)

      a vállalkozás a kedvezményes ár előtt közvetlenül alkalmazta a magasabb árat, azonban ezt rendeltetésellenesen, így például ésszerűtlenül rövid ideig tette,

    • c)

      a magasabb árat korábban nem alkalmazta,

    • d)

      a fogyasztónak ténylegesen nem a kedvezményes, hanem annál magasabb árat kell megfizetnie.

Mind a négy esetben a feltüntetett magasabb ár funkciója az, hogy a kedvezményes árat, illetve a kedvezmény mértékét a korábbi ár mértékéhez viszonyítottan kedvezőbb színben tüntesse fel.

  • 21.

    A magasabb ár feltüntetése megvalósulhat

    • -

      összegszerű feltüntetésével (pl. 15.990 Ft),

    • -

      a kedvezmény mértékének szerepeltetésével (pl. -25%), mivel ez is lehetővé teszi a fogyasztó számára a magasabb ár beazonosítását.

A versenyjogi értékelésnél nem bír kiemelkedő jelentőséggel, hogy a magasabb ár áthúzással vagy "helyett" szóval szerepel-e a tájékoztatásban, mivel mindkét esetben egyértelmű a fogyasztó számára, abban áll a kedvezmény, az akció, hogy a magasabb ár helyett egy alacsonyabb árat kell fizetnie.

  • 22.

    A jelen esetben - a 2003. év júniusának elejétől a 2004. év februárjának végéig tartó időszakra vonatkozó adatok elemzése alapján - a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont vonatkozásában megállapítható a 20. pont a)-c) pontjában rögzített jogsértő magatartások tanúsítása.

    • a)

      a magasabb ár nem került alkalmazásra a kedvezményes ár alkalmazását közvetlenül megelőzően, illetve azt más időszakokban is csak kivételesen alkalmazta

      A Versenytanács megállapította, az eljárás alá vont piaci gyakorlatában rendszeresen előfordul, hogy a szórólapon feltüntetett magasabb árat a kedvezményes ár alkalmazását közvetlenül megelőzően nem, s azt megelőzően is csak kivételesen alkalmazza, így a magasabb ár nem tekinthető olyan árnak, amely alapul szolgálna arra, hogy a kedvezmény mértékének bemutatására hivatkozási alappal szerepeljen.

    • b)

      a vállalkozás a kedvezményes ár előtt közvetlenül alkalmazta a magasabb árat, azonban ezt rendeltetésellenesen, így például ésszerűtlenül rövid ideig tette

      A Versenytanács megállapította, az eljárás alá vont szórólapjaiban több esetben olyan árat tüntetett fel magasabb árként, amely a kedvezményes ár alkalmazását közvetlenül megelőző napokban ugyan alkalmazott, de ez csak igen rövid ideig, néhány napig tartott, s ezt megelőzően ezen magasabb árnál alacsonyabb áron árulta az adott terméket. A Versenytanács megjegyzi, mindig csak az adott konkrét esetben, a körülmények mérlegelésével állapítható meg, hogy a magasabb ár vállalkozás általi alkalmazásának időtartama alapot ad-e a jogsértés megállapítására vagy sem.

    • c)

      korábban nem alkalmazott magasabb ár feltüntetése

      A Versenytanács a rendelkezésére álló, a 2003. év június 1-től 2004. február 29-ig terjedő időszakra vonatkozó adatok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont egyes esetekben olyan árat tüntetett fel magasabb árként, amelyet korábban (a 2003. év júniusától kezdődő időszakban) egyáltalán nem alkalmazott. Mint arra a Versenytanács előzetes álláspontjában foglaltakra előadott észrevételek rámutattak, volt termék, amelynél az eljárás alá vont a jövőbeni normál árat adta meg a fogyasztók számára orientációképpen.

  • 23.

    Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács megállapította, az eljárás alá vont a 2003. és a 2004. évben szórólapjain a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsítva tüntetette fel az akciós árral elérhető kedvezmény alapjául szolgáló magasabb árakat. Magatartásával az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének c) és d) pontját.

  • 24.

    A Versenytanács hangsúlyozza, egy reklám nem alapozhat arra, hogy a tartalma szabadon meghatározható, bármit állíthat, mivel a fogyasztónak ésszerűen kell eljárnia, s ő ellenőrizze, hogy a reklám állítása megfelel-e a valóságnak. A magatartás egy olyan, a vállalkozás által megfogalmazott elvárással sem tehető jogszerűvé, hogy a fogyasztó tájékozódjék a különböző árakat illetően. A jogsértés már magával a megtévesztésre alkalmas reklámnak a közzétételével megvalósul.

  • 25.

    A Versenytanács szükségesnek tartja megjegyezni, önmagában az nem minősül jogsértőnek, ha egy reklámban feltüntetett magasabb áron egyetlen egy darabot sem értékesítettek a termékből, feltéve, hogy a fogyasztóknak erre meg lett volna tényleges lehetőségük, az adott magasabb áron megvásárolható lett volna termék (az árkedvezményt nyújtó akciók megtartásának egyik lehetséges célja éppen az eredeti áron eladhatatlan termékek készleteinek megszüntetése). Jogsértés abban az esetben lenne megállapítható, ha a fogyasztók azért nem vásárolták meg a terméket a reklámban feltüntetett magasabb áron, mert az az ár ténylegesen nem is létezett, azt a vállalkozás nem alkalmazta, illetőleg az adott terméket nem is árusította.

  • 26.

    A jogsértés Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján történő megállapítása mellett a Versenytanács a fogyasztók jogszerű tájékoztatása érdekében a jogsértő magatartás további folytatását az írásbeli határozat kézhezvételétől megtiltotta a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ennek megfelelően az eljárás alá vont szórólapjaiban nem adhat olyan tájékoztatást, amely vonatkozásában - a határozat 22. pontjában rögzítettek szerint - megállapítható lenne annak jogsértő jellege.

    A Versenytanács megjegyzi, a szórólapok tartalmának meghatározása során az eljárás alá vont részéről olyan gyakorlat kialakítása indokolt, amely elkerülhetővé teszi az abból fakadó tájékoztatásbeli problémák elkerülését is, hogy - amint arra az eljárás alá vontnak a Versenytanács előzetes álláspontjára tett észrevételei utalnak - a forint árfolyamának változása vagy a készletek leépítése miatt bekövetkezett árváltozást a több hét alatt elkészülő szórólapban nem tudja figyelembe venni.

  • 27.

    A Versenytanács bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben.

    A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács figyelemmel volt az eljárás alá vont piaci helyzetére, a jogsértő magatartás tanúsításának időtartamára, illetve a jelentős számban megjelenő szórólapokkal elért fogyasztók nagy számára, a gazdasági verseny veszélyeztetettségének mértékére. A Versenytanács tekintettel volt ugyanakkor arra is, hogy a jogsértés az eljárás alá vont szórólapjaiban szereplő termékeknek csak egy kis részét érintette, illetve az eljárás alá vont (konkrét intézkedések meghozatalával) már a versenyfelügyeleti eljárás lezárást megelőzően késznek mutatkozott jogsértő gyakorlatának változtatására.

  • 28.

    A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. július 8.