Vj-35/2004/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Állami Autópálya Kezelő Rt. kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Rt. - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az Állami Autópálya Kezelő Rt. irányítást szerezzen az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Rt. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A kérelmező Állami Autópálya Kezelő Rt. (a továbbiakban: ÁAK) részvényesi (tulajdonosi) jogait gyakorló Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM), valamint az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Rt. (a továbbiakban: AKA) 2004. február 5-én Szándéknyilatkozatot írtak alá, mely rögzíti, hogy az ÁAK és az AKA valamennyi részvényese

    • -

      Részvény Adásvételi Szerződést (a továbbiakban: Szerződés); illetve

    • -

      Feltételes Részvény Adásvételi Szerződést (a továbbiakban: Feltételes Szerződés)

kötnek egymással.

  • 2)

    A Szerződés értelmében az ÁAK megszerzi az AKA részvényeinek 39,48 százalékát oly módon, hogy az AKA valamennyi részvénytulajdonosának részvényhányada arányosan csökken. A tranzakció eredményeként az ÁAK válik az AKA legnagyobb részvénytulajdonosává.

  • 3)

    A Szerződéshez kapcsolódóan létrejött Részvényesi Megállapodás szerint az AKA Igazgatóságának tagjai közül kettőt az ÁAK, egyet pedig a GKM nevezhet ki, és nincs további olyan részvényes (vagy részvényesi csoport), amely kettőnél több igazgatósági tag kinevezési jogával rendelkezne. Az ún. Kiemelt Döntések esetében - melyekbe beletartozik az AKA Éves Költségvetésének elfogadása - az Igazgatóság szavazásra jogosult nyolc tagjából legalább hatnak a szavazata szükséges.

  • 4)

    A Feltételes Szerződés - az abban meghatározott felfüggesztő feltételek teljesülése esetére - visszavonhatatlan és feltétlen kötelezettséget ró az AKA jelenlegi részvényeseire a Szerződést követően tulajdonukban maradó 60,52 százalékos részesedésüknek az ÁAK részére történő értékesítésére, az AKA esetében pedig azok megvásárlására egyaránt 2005. január 5-i hatállyal.

  • 5)

    Az ÁAK 2004. február 20-án kelt kérelmében az 1-4. pont szerinti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

II.

Az összefonódás résztvevői

ÁAK

  • 6)

    A gyorsforgalmi úthálózat ("autópálya") tízéves fejlesztési programjának megvalósítását a 2117/1999. (V. 26.) Kormányhatározat írta elő. A határozat 3.2. pontja a Magyar Fejlesztési Bank (továbbiakban: MFB) Rt.-t jelölte ki a program teljesítéséhez szükséges hitelfelvételek pénzügyi koordinálására. A Kormányhatározat 3.3 pontja a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési program végrehajtásának intézményi háttereként - az MFB Rt. által legalább közvetlen irányítást biztosító befolyással tulajdonolt - Nemzeti Autópálya Rt-t, mint a fejlesztési hitelek felvevőjét és a programhoz rendelt költségvetési források felhasználóját jelölte meg, amely felelős a programban jóváhagyott gyorsforgalmi utak építtetéséért, felújításáért, üzemeltetéséért, fenntartásáért és működtetéséért, beleértve a díjszedés biztosítását is. A határozat előírta, hogy a még állami tulajdonú autópálya-társaságok tulajdonosi jogainak gyakorlása is kerüljön a Nemzeti Autópálya Rt-hez. A 2037/2000. (II. 29.) Kormányhatározat értelmében a Nemzeti Autópálya Rt., mint a korábban részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlását ellátó szervezet hozta létre a három autópálya társaság (ÉKM Autópálya Rt, Nyugat-magyarországi Autópálya Rt, Állami Autópálya Rt.) egyesülésével az ÁAK-t. Az ÁAK feletti részvényesi (tulajdonosi) jogokat és szakmai felügyeletet 2003. január 15. óta a Nemzeti Autópálya Rt. helyett a GKM gyakorolja.

  • 7)

    Az ÁAK a magyar gyorsforgalmi úthálózat mintegy háromnegyedének, 446 km autópálya, 63 km autó és főút (M0, M9, M16, M30, M5-ös M0-án belüli szakasza, az M1-es, M3-as és M7-es autópálya teljes szakasza), 108 km csomóponti ág és pihenőhely, illetve a Szt. László Duna-híd fenntartója és üzemeltetője. A közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. törvény 9/B. §-a, a közútkezelői rendszer átalakításával kapcsolatos jogutódlásokról szóló 15/1996. (V. 7.) KHVM rendelet valamint a 2037/2000. (II. 29.) Kormányhatározat értelmében az ÁAK feladatkörébe tartozik a kezelt gyorsforgalmi úthálózat és műtárgyainak fenntartása és üzemeltetése, a matrica értékesítése és a díjellenőrzés, valamint a gyorsforgalmi úthálózat melletti területek hasznosítása is.

  • 8)

    Az ÁAK 2003. évi nettó árbevétele mintegy ...* [1] milliárd forint volt.

  • 9)

    Az ÁAK 99,75 százalékos részvénytulajdonosa a Kisalföld Autópálya Rt-nek, mely soha nem realizált nettó árbevételt, kizárólag az alaptőke forgatásból származott bevétele.

AKA

  • 10)

    Az AKA-t 1994. július 24-én alapították, fő tevékenysége az M5 autópálya építtetése és az autópálya koncessziós működtetése valamint karbantartása. A Társaság a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal 1994. május 2-án írta alá a koncessziós szerződést, amely 1996. január 1-én lépett hatályba. A koncessziós szerződés az M5 autópálya Budapest-országhatár közötti szakasz finanszírozására, építésére, működtetésére és fenntartására vonatkozik, 35 év időtartamra, a Kiskunfélegyháza-országhatár közötti szakasznak továbbépítésére vonatkozó koncessziós joggal. Az útdíjat a koncessziós szerződés szerint kell az AKA-nak meghatározni.

  • 11)

    Az AKA 2003. évi nettó árbevétele mintegy ...* [2] milliárd forint volt.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 12)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez egy további vállalkozás felett. A (2) bekezdés értelmében közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha

    • a)

      a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több, mint ötven százalékával rendelkezik, vagy

    • b)

      jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy

    • c)

      szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy

    • d)

      a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására tartósan képessé válik.

  • 13)

    A Szerződést követően az ÁAK és egyetlen más részvényes sem válik az AKA Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti irányítójává, mert

    • -

      egyik tulajdonos részvényhányada sem haladja meg az 50 százalékot és egyik részvénytulajdonos sem jogosult a vezető tisztségviselők (a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi LVIII. törvény értelmében Rt. esetében az Igazgatóság tagjai) többségének kijelölésére; továbbá

    • -

      a részvényesek között nincs olyan kapcsolat, amely azoknak (vagy egy részüknek) a közös irányítását alapozná meg.

  • 14)

    A Tpvt. 23. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szerződésen alapuló irányítás egyik lehetséges esete az egy vagy több kisebbségi részvénytulajdonost megillető olyan vétójog, amely - túlmenve a vállalkozásba tőkét befektetők pénzügyi érdekeinek védelmén - a vállalkozás piaci magatartása szempontjából lényeges (stratégiai) döntésekre is kiterjed. A Versenytanács eddigi gyakorlatában (Vj-70/2000.) az előzőek szerinti stratégiai döntésnek minősítette a vállalkozás éves költségvetésére (üzleti tervére) vonatkozó döntést.

  • 15)

    A vétójogok általában a többségi tulajdonossal szemben illetik meg a kisebbségi tulajdonos(oka)t, és így közös irányítást eredményeznek. Olyan vállalkozás esetében azonban, amelynek nincs többségi tulajdonosa, a Versenytanács - nemzetközi gyakorlattal [3] is összecsengő - álláspontja szerint egyedüli irányítással rendelkezik az a részvénytulajdonos, amely egyedül képes a stratégiai döntés(ek) megvétózására. A vétójogok gyakorlása - összhangban a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjával - egyaránt történhet közgyűlésen és a vezető tisztségviselők (az Igazgatóság tagjai) révén.

  • 16)

    Az AKA esetében a Kiemelt Döntések meghozatalához az Igazgatóság nyolc tagja közül hatnak az egyetértése szükséges. Az ÁAK, valamint a részvényesi jogait gyakorló - és így nyilvánvalóan vele együtt szavazó - GKM együttesen három igazgatósági tag kijelölési jogával rendelkezik, és nincs további olyan részvényes (részvényesi csoport), amely kettőnél több igazgatósági tagot jelölhetne. Mindezek alapján az ÁAK-nak (és csak az ÁAK-nak) vétójoga van a Kiemelt Döntések tekintetében. Miután pedig a Kiemelt Döntések körébe beletartozik az AKA Éves Költségvetésének elfogadása, az ÁAK a Szerződéshez kapcsolódó Részvényesi Megállapodás révén egyedüli irányítást szerez az AKA felett, ami a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 17)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: az ÁAK és az AKA) 2003. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, továbbá az irányítás alá kerülő AKA-é az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

  • 18)

    A Feltételes Szerződés megvalósulása esetén az ÁAK a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti irányítást szerezne az AKA felett. A Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi Állásfoglalások 64.) szerint azonban az irányítási jog megszerzését feltétel teljesüléséhez kötő szerződés esetében az engedély iránti kérelmet a feltétel teljesülésének a szerződő felek általi elismerését követően lehet benyújtani. Nem zárható ki ugyan, hogy - a feltételek jellege és egyéb körülmények alapján - már egy feltételhez kötött szerződés összefonódásához vezet (Vj-96/1999.): ha valószínű, hogy az opciót kihasználják, akkor az egyéb körülménysekkel együtt vezethet olyan következtetésekre, hogy létrejön az irányítás. Az adott esetben azonban a Versenytanács a Feltételes Szerződés ilyen irányú értékelését szükségtelennek tartotta. Kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 57.) szerint ugyanis, ha a vállalkozás jogszerűen irányítási joggal rendelkezik a másik vállalkozás felett, akkor az irányítás módjának megváltozását eredményező tranzakció nem minősül a két vállalkozás közötti összefonódásnak. Mindebből következőleg a Szerződéshez kapcsolódó Részvényesi Megállapodás révén megvalósuló összefonódás engedélyezése esetén az AKA részvényei többségének az ÁAK általi megszerzése már nem minősül összefonódásnak, ezért ahhoz nem is szükséges újabb engedélyt kérni. Más megközelítésben: feltételezve, de nem megengedve, hogy a 16) pont szerinti közlemények nem lennének elégségesek az egyedüli irányítás megszerzéséhez, azok - mint az előzőek szerinti egyéb (addicionális) körülmények - alapot adnának arra, hogy a Feltételes Szerződés összefonódásnak minősüljön.

IV.

Az engedélyezés

  • 19)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 20)

    Az összefonódással érintett piac(ok)nak minősülnek mindazok, amely(ek)en az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki, melyek tekintetében a Versenytanács az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió-, és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.

  • 21)

    Az ÁAK és az AKA közös tevékenysége - mint a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti érintett árupiac - az autópálya működtetése és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó létesítmények (pihenőhelyek, egészségügyi létesítmények, vendéglátó- és szálláshelyek, parkolók, stb.) építése és/vagy üzemeltetése. Az ÁAK által működtetett autópályák, illetve az AKA által működtetett M5 autópálya azonban nincsenek azonos földrajzi piacon (Tpvt. 14. § (3) bekezdés). Ezért az összefonódásnak érdemi horizontális hatása nem lehet.

  • 22)

    Az ÁAK és az AKA további tevékenységei alapján vertikális és portfolió hatással szintén nem kell számolni, továbbá az összefonódásnak káros konglomerátum hatása sem valószínűsíthető, mert az AKA jelenlegi tulajdonosai jelentős tőkeerejű vállalkozások.

  • 23)

    Az előzőek rögzítése mellett utal a Versenytanács arra is, hogy az ÁAK és az AKA által üzemeltetett autópályák lényegében természetes monopóliumnak minősülnek, amelyek esetében a gazdasági erőfölényes helyzet összefonódás általi létrehozása, illetve erősödése (sőt: maga a verseny) fogalmilag is kizárt.

  • 24)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

  • 25)

    A Versenytanács a 21-23) pontokban írtakra is tekintettel a Közleményben foglaltak alapján a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

  • 26)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 27)

    Az ügyfelek (az ÁAK és az AKA) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 28)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. március 10.


Jegyzetek

  • :: d1e162

    Üzleti titok

  • :: d1e198

    Üzleti titok

  • :: d1e286

    Európai Bizottság 98/C66/02. számú közlemény 39. pont