Vj-74/2003/117

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa

  • -

    - az Országos Gabona Terméktanács (Budapest) I. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetsége (Budapest) II. r. eljárás alá vont,

  • -

    az Agrimill-Agrimpex Rt. (Békéscsaba) III. r. eljárás alá vont,

  • -

    az Agrograin Rt. (Budapest) IV. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Budai Malomipari Kft. (Budapest) V. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Cerbona Rt. (Székesfehérvár) VI. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Cornexi Rt. (Székesfehérvár) VII. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Diamant International Malom Kft. (Baja) VIII. r. eljárás alá vont,

  • -

    az Első Pesti Malom Rt. ( Budapest) IX. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Gyermely Rt. (Gyermely) X. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Hungaromill Rt. (Komárom) XI. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Pannon Gabona Rt. (Győr) XII. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Sikér Kft. (Gyermely) XIII. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Szabolcs Gabona Holding Rt. (Nyíregyháza) XIV. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Szatmári Malom Kft. (Jászberény) XV. r. eljárás alá vont,

  • -

    az Alföldi Malomipari Rt. (Törökszentmiklós) XVI. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Dél-Gabona Malomipari Rt. (Szeged) XVII. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Futura Rt. (Tarcal) XVIII. r. eljárás alá vont,

  • -

    a Hajdúsági Gabona Rt. (Debrecen) XIX. r. eljárás alá vont és

  • -

    a Pannonmill Malomipari Rt. (Komárom) XX. r. eljárás alá vont

ellen versenyt korlátozó megállapodás tárgyában indított versenyfelügyeleti eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetsége jogsértést követett el azzal, hogy tagjai számára 2002 júniusában a termelés csökkentését javasló ajánlást fogalmazott meg, illetve a 2002. év folyamán az általa kívánatosnak tartott ár alkalmazását ajánlotta.

A Versenytanács megállapítja, az Agrimill-Agrimpex Rt., az Agrograin Rt., a Budai Malomipari Kft., a Cerbona Rt., a Cornexi Rt., a Diamant International Malom Kft., a Gyermely Rt., a Pannon Gabona Rt. és a Sikér Kft. 2002. január 14-én versenykorlátozó megállapodást kötött arról, hogy 2002. február 1-től legalább 42 Ft-ban állapítják meg a BL 55 liszt árát.

A Versenytanács megállapítja továbbá, az Agrograin Rt., a Budai Malomipari Kft., a Cerbona Rt., a Cornexi Rt., a Diamant International Malom Kft., az Első Pesti Malom Rt., a Gyermely Rt., a Hungaromill Rt., a Sikér Kft. és a Szatmári Malom Kft. 2002. június 6-án versenykorlátozó megállapodást kötött a piaci status quo fenntartásáról.

A Versenytanács egyebekben megszünteti az eljárást az eljárás alá vontakkal szemben.

A Versenytanács

  • -

    a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségét 1.000.000 Ft (Egymillió forint),

  • -

    az Agrimill-Agrimpex Rt-t 2.000.000 Ft (Kétmillió forint),

  • -

    az Agrograin Rt-t 2.000.000 Ft (Kétmillió forint),

  • -

    a Budai Malomipari Kft-t 2.000.000 Ft (Kétmillió forint),

  • -

    a Cerbona Rt-t 2.000.000 Ft (Kétmillió forint),

  • -

    a Cornexi Rt-t 2.000.000 Ft (Kétmillió forint),

  • -

    a Diamant International Malom Kft-t 2.000.000 Ft (Kétmillió forint),

  • -

    az Első Pesti Malom Rt-t 2.000.000 Ft (Kétmillió forint),

  • -

    a Gyermely Rt-t 2.000.000 Ft (Kétmillió forint),

  • -

    a Pannonmill Malomipari Rt-t mint a Hungaromill Rt. és a Pannon Gabona Rt. jogutódját 3.000.000 Ft (Hárommillió forint),

  • -

    a Sikér Kft-t 1.000.000 Ft (Egymillió forint),

  • -

    a Szatmári Malom Kft-t 1.000.000 Ft (Egymillió forint)

bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára kötelesek megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vontak

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított az Országos Gabona Terméktanács (a továbbiakban: Terméktanács) és a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) ellen, mivel arra vonatkozó információk jutottak a birtokába, hogy malomipari vállalkozások a 2002. év III-IV. negyedévében a Terméktanács és a Szövetség keretein belül, azok szervezésében, több alkalommal megtartott tárgyalásokon a búzaliszt együttes áremeléséről állapodtak meg 2002. december 1-jei hatállyal.

  • 2.

    Az 1991-ben alapított Terméktanács alapszabálya szerint a szervezetet a gabonavertikum tagjai (termelők, közvetlen feldolgozók, kereskedők) az agrárpiaci koordinálás és szabályozottság elősegítése, a piacgazdaság feltételei között történő eredményes működés megvalósítása és fenntartása céljából hozták létre. Az alapítók célja a gabonatermelés, kereskedelem és fogyasztás összhangjának megteremtése, a szélsőséges helyzetek megelőzése, kiküszöbölése volt. A Terméktanácsnak 2002-ben 11.217 termelő és 361 gabonakereskedő és -feldolgozó tagja volt. Tevékenységét érintették az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény (a továbbiakban: Aptv.), illetve az ennek helyébe lépő 2003. évi XVI. törvény (és végrehajtási rendeleteik) előírásai.

    A Terméktanács küldöttközgyűlése 2004. szeptember 30-án döntést hozott arról, hogy a megváltozott körülmények között a Terméktanács fenntartása nem indokolt, ezért azt megszünteti.

  • 3.

    A mintegy 160 taggal rendelkező Szövetséget szintén 1991-ben alapították. Alapszabálya szerint az alapítók a gabonafeldolgozás, takarmánygyártás, a gabona és ipari takarmánykereskedelem szakmai, gazdasági érdekfeltárására, érdekképviseletére, érdekvédelmére, érdekegyeztetésre, nemzetközi szakmai kapcsolatok megteremtésére tömörültek. Ennek érdekében a Szövetség egyebek között kapcsolatot tart a kormányzati szervekkel, így például javaslatot készít a gabonatermelési kvóták és az ehhez kapcsolt államilag garantált minimum árak kialakítására, a finanszírozás módozataira.

    A Szövetségnek négy (gabonafeldolgozó, tésztagyártó, takarmánygyártó és kereskedő) szakmai tagozata van.

    Az alapszabály szerint az elnök hatáskörébe tartozik többek között az, hogy gondoskodjék a Szövetség közgyűlése és elnöksége által kidolgozott szakmai követelmények érvényesítéséről. A főtitkár feladatai között szerepel, hogy biztosítsa a közgyűlés és az elnökség határozatainak kihirdetését és szervezze a határozatok végrehajtását.

  • 4.

    A Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárást annak megindulását követően kiterjesztette a III-XIX. r. eljárás alá vontakra, amelyek egy vagy több malmot működtető malomipari vállalkozások (a Szabolcs Gabona Holding Rt. malomipari tevékenysége 2003. január 1-jén megszűnt).

  • 5.

    Az eljárás alá vontakkal szemben az eljárás a piac felosztására vonatkozó 2002. évi megállapodás, illetve a búzaliszt minimumárában a 2002. évben történt megállapodás tárgyában indult, egyes esetekben pedig a későbbiekben ezekre kiterjesztésre került. A vizsgáló a vizsgálatot a II-XV. r. eljárás alá vontak esetében kiterjesztette a lisztárak alakulására, kvóták kialakítására, a kapacitások és a termelés csökkentésére, valamint a piac felosztására vonatkozó megbeszéléseken való részvételre, illetve a XVI-XIX. r. eljárás alá vontakat e vonatkozásban vonta be az eljárásba.

  • 6.

    A Versenytanács 2004. szeptember 21-én a Tpvt. 53.§-ának (2) bekezdése alapján bevonta az eljárásba a Pannonmill Malomipari Rt-t mint a Hungaromill Gabonaforgalmi és Malomipari Rt. és a Pannon-Gabona Feldolgozó és Kereskedelmi Rt. jogutódját. A Pannonmill Malomipari Rt. 2004. június 30-án nyert bejegyzést a cégnyilvántartásba a két vállalkozás összeolvadásával létrejött jogutód társaságként.

II.

Az érintett piac

  • 7.

    A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 14.§-ának (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a vizsgált termék vagy szolgáltatás (áru) és a földrajzi terület figyelembevételével, ezek kombinációjaként kell meghatározni. Az eljárással közvetlenül érintett árun túlmenően a piacmeghatározás szempontjából a (2) bekezdés alapján figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíteni képes árukat (keresleti helyettesíthetőség), valamint a kínálati helyettesítés szempontjait. A Tpvt. 14.§-ának (3) bekezdése szerint földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

    Mint azt már korábban is megállapította a Versenytanács, a Tpvt. 11.§-a alá tartozó esetekben - a csekély jelentőségű megállapodások kivételével - az érintett piac meghatározásának általában nincs ügydöntő szerepe (lásd a Vj-70/2002. számú ügyben hozott határozatot).

  • 8.

    Érintett termékpiacnak a malomipari termékek (malmi őrlemények) piaca minősül, amelyen belül jellemzőik alapján különböző részpiacok különíthetők el (búzalisztek, finomliszt stb.). A piac "vezérterméke" a BL 55 liszt, a többi kiőrlés árát ehhez mérten állapítják meg.

    Amint azt a Vj-136/2001. számú ügyben a Versenytanács megállapította, az őrlemények termékcsoportján belül a felhasználó oldali helyettesíthetőség mértéke valószínűsíthetően nagy az étkezési célú búzalisztek (finomliszt, kenyérliszt, rétesliszt) között. A rozsliszt és a dara azonban már jóval kevésbé képes helyettesíteni a búzalisztet. A sütőipari felhasználási célú lisztek esetében a göngyöleg és a kiszerelés tekintetében jelentős a különbség, ezért a fogyasztói és ipari célú felhasználásban ezek csak korlátozott helyettesítőknek tekinthetők.

  • 9.

    A malmok számára a legnagyobb felvevőpiac a sütőipar, de értékesítenek a tésztaipar, az édesipar részére is. Ennek megfelelően a legnagyobb mennyiséget a zsákos és az ömlesztett áruból adják el. Az értékesítésnek csak kb. 10%-a történik kiskereskedelmi forgalomban.

  • 10.

    Az érintett termékpiac sajátosságait (szállíthatóság, tárolhatóság stb.) figyelembe véve érintett földrajzi piacnak a Magyar Köztársaság területe tekintendő.

  • 11.

    Magyarországon kb. 70 őrléssel foglalkozó vállalkozás van, mintegy 110 működő malommal. A Szövetség tagjai 2002-ben kb. 75-80%-ban részesedtek a piacból (az egyes vállalkozások piaci részesedése vonatkozásában a jelen versenyfelügyeleti eljárás során beszerzett gazdálkodási adatok mellett a korábbi, egyes vállalkozások más vállalkozások feletti irányításszerzése kapcsán lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások révén rendelkezésre álló információk veendők figyelembe).

    Az Európai Unió élvonalát jellemző malom-méretnek és technológiai színvonalnak mindössze néhány hazai malom felel meg. A magyar malmok zömmel hazai gyártású gépparkkal üzemelnek.

  • 12.

    A gabonatermesztés és feldolgozás hagyományosan kiemelkedő szerepet tölt be a magyar agrárgazdaságban. Az ország földrajzi és klimatikus viszonyainak megfelelően a gabonatermelés és felhasználás súlya meghatározó a mezőgazdaság termelési értékében. A gabonaágazat - a közvetlen humán cél mellett - meghatározó az állattenyésztésben is. A jó minőségű kalászosokból (búza, rozs, árpa) emberi fogyasztású termékeket, míg kukoricából és a gyengébb minőségű kalászosokból állati fogyasztású termékeket állítanak elő. Ez utóbbi a gabonaágazaton belül takarmánygyártás néven különül el.

    A fontosabb gabonatermények (búza, rizs, kukorica, rozs, árpa, stb.) száma tíz alatt van. A legnagyobb mennyiségben termesztett gabonatermények a búza és a kukorica. Az előbbi alapvetően emberi étkezési célra, míg az utóbbi jórészt állati takarmány céljára. A gabonavertikum feldolgozási fázisában a különféle szemesgabona alapanyagként, a különféle őrlemények végtermékként jelennek meg. A gabona-feldolgozás megelőző fázisa a termesztés közel azonos körülmények között zajlik bármelyik hazai gabonafajta esetén: hasonló a technológia, a munkaeszközök, és a termények megjelenése is. A termények feldolgozása, őrlése (bár eltérő technikai színvonalon) azonos technológia szerint valósul meg, s azonosak a kiegészítő tevékenységek (tárolás stb.) is.

    A gabona feldolgozására jellemző, hogy a vállalkozásokat hagyományosan búza őrlésére alapították, amely a termékstruktúra állandó és meghatározó eleme. A búzán kívüli gabonaféleségek és a belőlük gyártott termékek esetén már szakosodásra utaló eltérések mutatkoznak, amely mögött többnyire méretgazdaságossági megfontolások állnak.

    Az étkezési, illetve a sütőipari célú lisztek, darák, egyéb őrlemények viszonylatában nagy mértékű kínálati oldali helyettesíthetőség mutatható ki, hiszen ugyanazon a berendezésen, hasonló nyers- és adalék anyagok felhasználásával készülnek, tehát ugyanaz a malom többletráfordítás nélkül alkalmas az eltérő felhasználási célú gabonaőrlemények készítésére. A kínálati helyettesíthetőséget a felhasznált gabonaféleségek, illetve takarmánynövények felvásárlási lehetőségei korlátozzák.

  • 13.

    Az elmúlt évek piaci fejleményeit alapvetően befolyásolta az a körülmény, hogy (miközben a búzatermés jelentősen meghaladta a keresletet) a malomiparban a 2000. évre jelentős túlkapacitás keletkezett, egyebek között arra visszavezethetően, hogy míg 1989-ig korlátozás alá esett a malmok termelése, ezt követően folyamatosan történtek a malmok rekonstrukciói, kapacitásuk bővítése, a privatizációt követően magánkézbe került és korábban már bezárt, elavult technológiájú malmokat újra termelésbe állították. A többletkapacitások ellenére a nagyobb társaságok egymás után kapacitásbővítő beruházásokba fogtak, melynek eredményeként valószínűsíthetően ezek a vállalkozások - a mérethozadék hatékonyságnövelő hatására - olcsóbban fogják tudni előállítani a termékeiket az elavult technikákat használó malmokkal szemben. Ennek hatására az árversenyt nem bíró kisebb versenytársak valószínűleg elhagyják a piacot vagy egyesülnek.

  • 14.

    A Versenytanács a Vj-89/2002. számú ügyben hozott határozatában megállapította, a gabonafélék őrlése - a nyugat-európai országokhoz hasonlóan - Magyarországon is alacsony jövedelmezőségű tevékenység. A malomipari szakágazat vállalkozásainak többsége veszteségekkel küszködik. A veszteséges vállalkozások általában megszabadulnak, kiárusítják a kiegészítő tevékenységeket.

    A malomiparban napjainkra sokszereplős versenypiac alakult ki az utóbbi több mint tíz évben lezajlott változások (vállalatok osztódása, új vállalkozások megjelenése) következtében. Az iparági alacsony jövedelmezőség és kapacitás-kihasználatlanság viszonyai között nem várható, hogy tömegesen új szereplők lépnének piacra. A piacszerkezeti átalakulás meghatározója a jövőben valószínűleg a nagyvállalati szinten működő cégek fúziója, felvásárlási tevékenysége és különféle stratégiai együttműködése lesz. A helyi igényeket kielégítő, jórészt elavult, amortizált gépekkel és alacsony önköltséggel rendelkező kisvállalkozások ugyanakkor várhatóan nehezen lesznek kiszoríthatók a piacról.

  • 15.

    A koncentráció az elmúlt években az érintett piac egyik jellemzője volt (a Versenytanács már a Vj-188/2000. számú ügyben hozott határozatában rögzítette, hogy abban az időszakban 12 vállalatcsoporthoz tartozott a belföldi lisztpiac 65-70%-a).

    Ez a piaci folyamat megjelent a Gazdasági Versenyhivatal előtti eljárásokban is. A Versenytanács az elmúlt években malomipari vállalkozások vonatkozásában több irányításszerzéshez járult hozzá, így például engedélyezte, hogy

    • -

      az Agrograin Kereskedelmi Rt. irányítást szerezzen a Gabonabefektetői Kft. és a Békési Gabona Rt. felett (a Békési Gabona Rt. részvényeinek 49,99%-ával rendelkező Agrograin Rt. megvásárolta a Gabonabefektetői Kft. üzletrészeinek 100%-át, amely vállalkozás a Békési Gabona Rt. részvényei 28,93%-ának volt tulajdonosa) (Vj-10/1998.),

    • -

      a Gabona Rt. irányítást szerezzen a Pannon Gabona Rt. felett (Vj-41/1999.),

    • -

      az Agrograin Rt. irányítást szerezzen a Dél-Dunántúli Gabonaipari Rt. felett (Vj-188/2000.),

    • -

      a Pannon-Gabona Feldolgozó és Kereskedelmi Rt. és a Gabinvest Befektetési és Szolgáltató Kft. közösen irányítást szerezzen a Proforg Kereskedelmi és Gabonaipari Rt. felett (Vj-68/2001.),

    • -

      a Szabolcs Gabonafeldolgozó és Forgalmazó Részvénytársaság irányítást szerezzen (az Alföldi Gabonaipari Rt. felett irányítást gyakorló) Szemesgabona Befektető Kft. felett (Vj-89/2002.),

    • -

      az Agrograin Kereskedelmi Rt. és a Cerinvest-Z Kft. közösen irányítását szerezzen a Zalagabona Rt. felett (Vj-145/2003.),

    • -

      a Szabolcs Gabona Holding Vagyonkezelő Rt. megvásárolja az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. Malom- és Takarmányipari Üzletágát (Vj-121/2004.).

III.

A versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartások

A Szövetség verseny befolyásolását célzó magatartása

  • 16.

    A piacon kialakult helyzet (túlkapacitás, a jövedelmezőség alacsony szintje stb.) arra késztette a Szövetséget, hogy tagjai érdekében kísérletet tegyen a problémák kezelésére.

  • 17.

    A szövetségi üléseken rendszeres téma volt a termelés visszafogása, a kapacitások csökkentése. A malomtagozat összejövetelein szó esett a piaci helyzetről, az árakról, az árak emelésének szükségességéről. A Szövetség által szervezett megbeszélések során a jelenlévők elfogadták, hogy közösen kellene fellépniük piaci helyzetük, eredményességük javítása érdekében.

    Amint azt a Szövetség elnökének 2001. december 7-i, malomipari vállalkozásokhoz intézett levele jelzi, a Szövetség szükségét látta annak, hogy fellépjen "az ésszerűtlen piaci magatartások" megszűntetése érdekében.

  • 18.

    A Szövetség összejövetelein a Szövetség vezetői a 2002. évben többször hangoztatták, hogy az adott búzaárhoz milyen lisztár tartozik, a két ár közötti kívánatosnak tartott - az árak megállapításánál figyelembe veendő - arányt hangsúlyozva.

  • 19.

    A Szövetség 2002 júniusában tartott ülésén a Szövetség elnöke a malmok termelésének csökkentését ajánlotta. A László Malom 2000 Kft. ügyvezetője a Szövetség elnökének írott levele szerint "a 2002. év - emlékezetem szerint - június havában a budapesti értekezleten Elnök úr azt kérte tőlünk, hogy a malmok mérsékeljék termelésüket az ismert lisztpiaci okok miatt." Az ajánlás nem maradt hatástalan, mivel a László Malom 2000 Kft. annak alapján mérsékelte termelését.

  • 20.

    A malomiparban kialakult problémák megoldásának elősegítését célzó törekvések között kiemelt szerepet töltött be a malomrendtartás gabona termékpálya szabályozás részeként történő kialakításának kérdése. A malomipari rendtartás egyik elemeként (az intervenciós alap, rekonstrukciós támogatások és más eszközök mellett) fogalmazódott meg az őrlési kvótarendszer meghatározása.

  • 21.

    A vizsgált időszakban hatályos Aptv. 2.§-ának a) pontja értelmében az agrárpiaci rendtartás a mezőgazdasági, a halászati, az élelmiszeripari, valamint az erdészeti termékek sajátos termelési és piaci viszonyaiból adódó szabályozási rendszer. Ugyanezen cikk g) pontja tartalmazza a kvóta fogalmát: az a szabályozási rendszerbe vont termék- vagy árumennyiség, illetőleg termőterület, amelyet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a piaci zavar megelőzése érdekében jogszabályban határoz meg, és amelyhez minőségi kikötés is elrendelhető.

    Az agárpiaci rendtartás eszközrendszere számos lehetőséget ad az arra feljogosítottak számára a piaci folyamatokba történ beavatkozásra. Az eszközök egyike a mennyiségi szabályozás.

    Az Aptv. 13.§-ának (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó termékek termelési sajátosságaiból adódó piaci zavara esetén vagy annak megelőzése érdekében a termelés mennyiségi szabályozására kerülhet sor. A jogszabály 2.§-ának l) pontja határozza meg a piaci zavar fogalmát: a piaci áraknak az irányártól, ennek hiányában az áringadozás középpontjától való olyan mértékű eltérése, amely veszélyezteti a termékek keresleti-kínálati egyensúlyát, és amelynek megelőzése vagy elhárítása érdekében piaci beavatkozás (intervenció) keretében az Aptv. hatálya alá tartozó termékek mennyiségi szabályozására, továbbá állami intézkedés alapján történő felvásárlására, feldolgozására, bértároltatására, illetve értékesítésére kerülhet sor.

    Az Aptv. 13.§-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy a mennyiségi szabályozás formái lehetnek

    • a)

      a termelés államilag történő szabályozása (ösztönzés, korlátozás) vagy

    • b)

      a termelési önkorlátozás vállalása.

A 13.§ (2) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározott időtartamra, termőterületre, mennyiségre, minőségre vonatkozó kvótát a miniszter rendeletben állapítja meg, mondja ki az Aptv. 14.§-ának (1) bekezdése, azt is rögzítve, hogy ez esetben a szabályozás feltételeiről, módjáról és - amennyiben ahhoz állami támogatás kapcsolódik - az ellentételezés mértékéről, valamint a szabályozásban foglaltak megsértésének jogkövetkezményeiről is rendelkezni kell. Ennek keretében feltételként előírható, hogy a szabályozással érintett termékkörben e törvény szerinti kedvezményekhez csak a Terméktanács tagja juthat. A (2) bekezdés értelében a termelés mennyiségi szabályozásának mértékéről, módjáról és a rendelkezésre álló lehetőségeknek a termékpálya résztvevői közötti szétosztásáról, valamint az (1) bekezdésben szabályozott feltételekről külön szerződésben is megállapodhat a miniszter a Terméktanácsokkal. A (3) bekezdés alapján ha a Terméktanács által szerződésben vállalt szabályozás ráeső részét a termékpálya résztvevője nem tartja be, a Terméktanács a termékpálya résztvevőjét az alapszabályban, illetve a Terméktanácshoz csatlakozást visszaigazoló okmányában meghatározott módon kizárja az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére álló pénzügyi források igénybevételéből. A felvett támogatás ez esetben jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül.

A 13.§ (2) bekezdés b) pontja szerint a Terméktanács egyes termékek termelésének önkorlátozását is elrendelheti, a 14.§ (2)-(3) bekezdésében említettek - alapszabály szerinti - megfelelő alkalmazásával, tartalmazza az Aptv. 15.§-a.

Az Aptv. 16.§-a értelmében ha a 13.§ (2) bekezdése alapján megvalósuló mennyiségi szabályozás a Tpvt. 11.§-ában foglalt tilalomba ütközik, akkor az agrárpiaci rendtartás keretén belül a miniszter biztosítja, hogy az irányár, valamint a mennyiségi korlátozás révén megvalósuló gazdasági előnyök haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Ennek alapján az így alkalmazott irányár és mennyiségi korlátozás mentesül a Tpvt. 11.§-ában foglalt tilalom alól.

  • 22.

    A malomrendtartással és a kvótarendszerrel (annak meghatározásával, hogy az egyes vállalkozásoknak mennyi az őrlése) a Szövetség 2001 végén kezdett el hangsúlyosabban foglalkozni. A malomipari vállalkozások (a feldolgozói oldal) ugyanebben az évben a Terméktanács irányában is felvetették a malomrendtartás szükségességét. Kiemelendő, hogy az Aptv. szerint a mennyiségi szabályozás mindkét formája kapcsán a terméktanács bír jelentőséggel. A Szövetség nem minősül terméktanácsnak.

    A malomrendtartásra vonatkozó konkrét megbeszélések sorozata a 2001. december 11-i martonvásári (a Szövetség által összehívott) találkozóval kezdődött meg, amelyen az eljárás alá vont malomipari vállalkozások közül többen részt vettek.

  • 23.

    A malomrendtartással összefüggésben egy nyolc főből álló munkabizottság jött létre. A bizottság munkájába a későbbiekben több más vállalkozás képviselői is bekapcsolódtak.

  • 24.

    A Szövetség folyamatosan tájékoztatta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot (a továbbiakban: FVM) a malomrendtartással, illetve a kvótarendszerrel kapcsolatos munkálatokról. A Szövetség vezetői 2002. január 18-án megbeszélést folytattak az FVM közigazgatási államtitkárával a malomipari rendtartásról, amely vonatkozásában az első javaslatot, a rendtartás főbb elemeit tartalmazó vázlatot 2002. február 11-én kapta meg az FVM Agrárrendtartási Hivatala, míg a közigazgatási államtitkárt 2002. február 15-én tájékoztatták a kvótarendszerrel kapcsolatos egyeztetésekről. Ezt követően is több levélváltásra, megbeszélésre került sor a közigazgatási szervekkel.

  • 25.

    A malomipari rendtartás tervezetének első teljesnek tekinthető változata 2002. március 25-én készült el, annak szövegével az országos felöntés 85%-át végző 18 vállalkozás egyetértett. A vállalkozások ugyanakkor a kvótarendszer kérdésében (a kvóták felosztásában) nem tudtak megegyezni, mivel egyes vállalkozások nem értettek egyet a kvóta-megállapítással.

  • 26.

    A Szövetség törekvése az volt, egy - az Aptv. 13.§ (2) bekezdése b) pont szerinti - önkéntes típusú kvóta szabályozás jöjjön létre, azzal, hogy ha ezzel nem ért egyet minden vállalkozás, akkor az önkéntes szabályozás helyett kérni kell az államot, hogy törvényben határozza meg a kvótákat [az Aptv. 13.§-a (2) bekezdése a) pontjának megfelelően]. Miután egyértelművé vált, az önkéntes alapon létrejövő kvótarendszer megvalósulására nincs esély, a Szövetség Gabonafeldolgozó Tagozatának 2002. május 16-i ülésén döntés született arról, kezdeményezni kell a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternél, hogy a piaci zavarok megszüntetése érdekében az ágazatban malomipari rendtartás jöjjön létre, melynek keretében elő kell írni a hazai célú országos őrlési kvótát. A Szövetség főtitkára - a személyes megbeszélést követően - 2002. június 7-én megküldte az FVM közigazgatási államtitkárának a gabonapiac szabályozásával kapcsolatban készített anyagokat és helyzetértékelést, közölve, a Szövetség megkísérelte egy önkéntes termeléskorlátozás bevezetését, de a támogatottság a tagok körében csak 70%-os volt, amely nem elegendő a sikerhez, ezért kérik a törvényi előírást.

  • 27.

    A Szövetség 2002. július 5-én az Aptv. módosítására tett javaslatot az FVM felé, egyebek között indítványozva, a törvény rögzítse, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásig terjedő időszakra a gabonarendtartás részeként malomipari rendtartás kerül bevezetésre, amelynek célja a malmok belföldi célú őrlésének korlátozása. Ezt követően a Szövetség képviselői 2002. július 23-án és 26-án megbeszéléseket folytattak az FVM vezetőivel, a miniszterrel, a közigazgatási államtitkárral és az illetékes helyettes államtitkárral.

  • 28.

    A magyarországi malomtulajdonosok, illetve ügyvezetők 2002. szeptember 10-i, Szövetség által szervezett ülésének tárgya az volt, hogy a nem szövetségi tag malomtulajdonosok foglaljanak állást a kötelező kvóta bevezetéséről.

  • 29.

    A bizottság 2002. november 11-i ülésén fogadta el a tervezet végleges változatát, majd az újabb módosításokat követően a Szövetség 2002. november 19-én nyújtotta be javaslatát az FVM-hez a malomipar helyzetének javítását szolgáló malomrendtartás bevezetése céljából.

  • 30.

    A minisztérium 2003. március 20-án küldte ki a brüsszeli magyar EU Misszióhoz a rendtartás tervezetét, amelynek észrevételeit 2003. március 27-én kapta meg a Szövetség. A Szövetség Gabonafeldolgozó Tagozata 2003. április 18-i ülésén tárgyalta meg az észrevételeket. Ekkor elfogadásra került a 2003/04/04. számú határozat, mely szerint a malomrendtartás írásos előterjesztésének I. fejezet 1. Malomkvóta megállapítása című fejezetben foglaltakat 24 igen, 2 nem szavazat mellett a jelenlevők a következő szerint hagyták jóvá: "A kvóta a malom, illetve a malmok háromszáz napra számított névleges kapacitása és a 2002. év tényleges belföldi célú felöntésének számtani átlaga, mely szám egységesen csökkentésre kerül egy később meghatározott korrekciós százalékkal. Az így felosztásra kerülő országos kvóta nem lehet levesebb, mint a névleges kapacitás 120%-a. A malomra, illetve a társaságra jutó malomkvóta pedig nem lehet alacsonyabb, mint a 2002. évi tényleges felöntés és nem lehet magasabb mint a 300 napra számított elméleti kapacitás."

  • 31.

    Az FVM 2003. május 6-án levelében arról tájékoztatta a Szövetséget, hogy a malomrendtartás hazai bevezethetőségének eldöntésére az Európai Unió szakmai állásfoglalását követően kerülhet sor.

Megbeszélések a versenytársak között

  • 32.

    Az érintett piac versenytársai az elmúlt években a Szövetség keretein, illetve a rendtartással kapcsolatos megbeszéléseken kívül is folyamatosan napi kapcsolatban álltak egymással. A piacon a versenytársak között általános gyakorlatnak tekinthető az információcsere, a különböző megbeszélések folytatása. A kialakult kedvezőtlen piaci körülmények erősítették a versenytársakban az egymással való együttműködés igényét.

  • 33.

    "Az EU malomiparához történő felzárkózást elősegítő javaslat" című, a Hajdúsági Gabona Rt-nél fellelt, a versenyfelügyeleti eljárás által fel nem tárt eredetű irat alkalmas a piaci helyzet, illetve a piaci szereplők részéről megfogalmazódó vélemények illusztrálására. Az iratban egyebek között az szerepel, hogy a belföldi lisztpiac nem nő, egy stagnáló, de inkább csökkenő piacot lehet alapul venni. A piaci szereplők egy része, helytelen stratégiát követve, az adott piac minél nagyobb hányadát igyekszik agresszív árpolitikát alkalmazva megszerezni, a piac megmaradó része pedig piaci pozícióinak megtartására törekedve kénytelen beszállni az árversenybe. Ezzel aztán beindul a megállíthatatlan negatív árspirál, ami előbb-utóbb mindenki számára komoly veszteséget okoz. Megoldási javaslatként fogalmazódik meg az anyagban a csomagolt liszt árának emelése (a csomagolt liszt termékek árainak kívánatos szintre emeléséhez szükséges 14 lépést részletesen ismertetve). Kiemelésre kerül, annak ellenére, hogy a csomagolt lisztek piaca a lisztpiacon belül nem haladja meg az összpiac 20%-át, mégis jelentős befolyást gyakorol a teljes lisztpiacra. Gyakorlatilag jó megközelítéssel a csomagolt lisztek árain keresztül alakulnak ki a hazai lisztárak. Ha a lisztárakra hatást kívánnak gyakorolni, akkor annak leghatékonyabb módját a csomagolt liszteken keresztül lehet elérni.

  • 34.

    A versenyfelügyeleti eljárás során egyes találkozókról bővebb, köztük írásbeli információk kerültek feltárásra. Kiemelendő, ezek a megbeszélések nem az ún. kvótabizottság ülései voltak, mivel azokon nemcsak a bizottság tagjai, hanem más vállalkozások képviselői is részt vettek, illetve a megbeszélések napirendjén nemcsak a malomrendtartás tervezetének kérdése szerepelt.

  • 35.

    2002. január 14-én a Sikér Kft. kezdeményezésére több vállalkozás találkozót tartott Gyermelyen. A megbeszélésen bizonyítottan a következő eljárás alá vontak képviselői vettek részt: az Agrimill-Agrimpex Rt., az Agrograin Rt., a Budai Malomipari Kft., a Cerbona Rt., a Cornexi Rt., a Diamant International Malom Kft., a Gyermely Rt., a Pannon Gabona Rt. és a Sikér Kft. A jelenlévők tájékoztatták egymást a feldolgozási költségről, az árakról, illetve megállapodtak abban, hogy 2002. február 1-től legalább 42 Ft-ban állapítják meg a BL 55 liszt árát. Ezen a napon a megállapodás létrejött a jelenlévők között, azonban a következő napra kiderült, hogy a megállapodást az Agrimill-Agrimpex Rt. nem tartja be, így a többi vállalkozás sem tartotta magát a megállapodáshoz.

  • 36.

    A 2002. évben az érintett piacon folyamatosan jelen volt az a gondolat, hogy "a bármi áron történő piacszerzés nem járható út."

  • 37.

    A 2002. június 6-án Székesfehérváron a Cornexi Rt. kezdeményezésére a versenytársak megbeszélést tartottak. A találkozóról szóló emlékeztető az alábbiakat tartalmazza:

    "A megjelentek - kivéve a Gyermely Rt. - egyetértenek a malomipari ágazat helyzetének tarthatatlanságában, és egyetértenek a változtatás szükségességében is. Hosszú távú megoldásnak a kvóta rendszer megvalósítását tartják, melyek kidolgozásához újabb észrevételek hangoztak el - kvóta elosztás meghatározása kerüljön új alapra és ez ellenőrizhető legyen, csökkenjen az országos őrlési kvóta a piaci hiány határa a kvóta működés biztonsága érdekében.
    Rövid távú megoldásnak a jelenlegi piaci helyzet befagyasztását tartják szükséges megoldásnak és kimondták egymás meg nem támadását 2002. szeptember 1-i határidőig. Ettől a felek az áresés megállapítását, valamint a jövedelmezőség helyreállításának lehetőségét várják.
    Bizalom erősítésként, valamint a status quo megtartása érdekében a felek egymást kölcsönösen értesítik - egyben konzultálnak - minden vevői oldalról érkezett megkereséséről.
    A jelenlegi status quo elfogadásával a felek kimondják, hogy 2002. szeptember 1-ig lemondanak piaci részük növeléséről. A megjelentek tudomásul veszik a keleti országrészen 2002. június 5-én kötött megállapodást és azt tiszteletben is tartják, a kölcsönösség elve alapján.
    A Gyermely Rt. külön véleménye: a probléma megoldását az őrlési kapacitások drasztikus csökkentésében látja, ugyanakkor agresszív piaci politikát nem kíván folytatni, kész a piaci konzultációra minden status quo-t elfogadó féllel. A status quo elfogadását elvi okokból nem tudja elfogadni.
    A megjelentek kinyilvánították szándékukat, hogy a gabona felvásárlással kapcsolatos együttműködési lehetőségek feltárására későbbi időpontban újabb megbeszélést tartanak szükségesnek.
    A fent leírtakkal egyetértek, azokat betartom, melyet aláírásommal igazolok."

  • 38.

    A megbeszélésen a következő vállalkozások képviselői vettek részt: az Agrograin Rt., a Budai Malomipari Kft., a Cerbona Rt., a Cornexi Rt., a Diamant International Malom Kft., az Első Pesti Malom Rt., a Gyermely Rt., a Hungaromill Rt., a Sikér Kft. és a Szatmári Malom Kft.

  • 39.

    A megbeszélésen a következő vállalkozások képviselői vettek részt: az Agrograin Rt., a Budai Malomipari Kft., a Cerbona Rt., a Cornexi Rt., a Diamant International Malom Kft., az Első Pesti Malom Rt., a Gyermely Rt., a Hungaromill Rt., a Sikér Kft. és a Szatmári Malom Kft.

  • 40.

    A versenyfelügyeleti eljárás során feltárt adatok szerint a keleti országrészben is megbeszélések zajlottak a versenytársak között, s 2002. június 5-én megállapodást kötöttek egymással. Arra vonatkozó bizonyíték nem áll rendelkezésre, hogy ez a megállapodás mely vállalkozások és milyen tartalommal jött létre.

  • 41.

    A vizsgálat eredményeként az is ismertté vált, hogy malomipari vállalkozások 2002. október 28-án megbeszélést tartottak és megállapodtak a liszt áremelésében, a BL 55 liszt árát 46 Ft-ban, a BL 80 liszt árát 43-44 Ft-ban rögzítve, azt is kimondva, az áremelést 2002. december 1. és 16. között valósítják meg, azonban arra vonatkozó bizonyítékok nem kerültek elő, hogy a megállapodás mely vállalkozások között jött létre.

IV.

Az eljárás alá vontak védekezése

  • 42.

    Az eljárás alá vontak egyöntetűen állították, hogy semmilyen jogsértő magatartást sem tanúsítottak. A vállalkozások minden esetben a malomrendtartás bevezetése céljából találkoztak egymással, valamennyi megbeszélés e téma köré szerveződött, szándékuk egyetlen esetben sem a piac felosztására, az árak módosítására irányult, megállapodást ezzel kapcsolatban nem kötöttek.

A Szövetség által tett ajánlások megítélése

  • 43.

    A Szövetség szerint az, hogy vezetői több alkalommal megfogalmaztak a búza és liszt ár között kívánatos arányt, nem tekinthető többnek, mint a szakmában itthon és külföldön teljes mértékben megszokott viszonyszám emlegetésének. Ez a viszonyszám a világban 1:1,5-1:2,0 között változik, piactól, szezontól stb. függően.

  • 44.

    A Szövetség elismerte, a Gabonafeldolgozó Tagozat ülésein valóban téma volt a termelés korlátozásának és a kapacitások leállításának a szükségessége, de erre vonatkozóan semmi más döntés nem született, mint azok a döntések, melyek a malomrendtartás megfogalmazása során születtek.

  • 45.

    Előadta, a Szövetség egyetlen szerve sem hozott versenyjogi marasztalásra alapot adó döntést. A Szövetség alapszabálya értelmében két testület hozhat a tagok számára releváns határozatot, amely egyébként sem lenne a tagok számára kötelező: a közgyűlés, illetőleg az elnökség. Ezek semmilyen határozatot nem hoztak a Szövetségnek tulajdonított ajánlások tárgyában.

2002. január 14-i gyermelyi megbeszélés

  • 46.

    A 2002. január 14-i gyermelyi megbeszéléssel kapcsolatban az érintett eljárás alá vontak előadták, azon semmilyen ármegállapodás nem született, a találkozó kizárólag az Aptv. piacszabályozó eszközrendszerének malomipari rendtartási tervezetté való alakításáról szólt (Agrimill-Agrimpex Rt.), illetve a kvótarendszerről (Sikér Kft.), jogszerű törvényelőkészítő munka folyt, szakértők bevonásával (Pannonmill Malomipari Rt.). A Sikér Kft. az árakra vonatkozó, a megállapodás létét cáfoló gazdálkodási adatokra hívta fel a figyelmet.

  • 47.

    Az Agrimill-Agrimpex Rt. kiemelte, a gyermelyi találkozón semmilyen ármegállapodás nem született, az ott elhangzottaktól teljesen elzárkózott, a találkozón képviselője nem is vett részt végig, mivel amikor szóba került a kvóta mint piacszabályozó eszköz, ez ellen tiltakozott és elhagyta a megbeszélést.

  • 48.

    A Cerbona Rt. előadta, képviseletében malomipari igazgatója, illetve más személy nem vett részt a 2002. január 14-i gyermelyi megbeszélésen. A malomipari igazgató távolmaradását az útnyilvántartás igazolja. A Cerbona Rt. részéről való jelenlétet egyetlen eljárás alá vont vállalkozás képviselője sem erősítette meg, arra csak utalás volt, s a Versenytanács tárgyalásán az erről nyilatkozó személy is visszavonta korábbi előadását, kijelentve, hogy nem emlékszik már, valószínűleg tévedett, mikor a Cerbona Rt. jelenlétéről nyilatkozott.

  • 49.

    A Diamant International Malom Kft. szerint nem bizonyított, hogy 2002. január 14-én részt vett volna a gyermelyi találkozón, mivel a 2002. szeptember 28-i tárgyaláson a korábban ezt állító két személy egybehangzóan az adta elő, hogy a Diamant International Malom Kft. nem vett részt a megbeszélésen, illetve a részvételét igazoló egyik nyilatkozó azért emlékezett a jelenlétére, mert volt egy ellentét közte és a Cerbona Rt. között - miközben a Cerbona Rt. nem is volt jelen.

A 2002. június 6-i székesfehérvári megbeszélés

  • 50.

    A 2002. június 6-i székesfehérvári megbeszélésen bizonyítottan résztvevők (a Pannonmill Malomipari Rt. esetében jogelődje, a Hungaromill Gabonaforgalmi és Malomipari Rt.) tagadták, hogy azon az arról készült emlékeztetőben szereplő megállapodás jött volna létre. Maga az emlékeztető nem került aláírásra, az nem azt tükrözi, amiről a találkozón szó volt. A Szatmári Malom Kft. előadta, a találkozó célja a kvótarendszerrel kapcsolatos megbeszélés volt.

  • 51.

    A Cerbona Rt. szerint a megbeszélésen nem volt szó a piac "befagyasztásról" és meg nem támadásról. Valamennyi résztvevő esetében a korábbiakhoz hasonló vevőmozgás volt megfigyelhető, vagyis a találkozó nem hatott az eladásaikra. Az emlékeztetőt egyetlen fél sem írta alá, az nem bír kellő bizonyító erővel, hiszen nem azt jelenti, hogy az abban foglaltak valóban így és ilyen formában hangzottak el, hanem azt, hogy a szerkesztője fogalmazta, gondolta így. Az emlékeztető készítője a 2004. szeptember 28-i tárgyaláson arról nyilatkozott, hogy az emlékeztetőt még az ülés előtt készítette mint saját javaslatát, amelyet azonban senki nem fogadott el.

  • 52.

    A Cerbona Rt. szerint a megbeszélésen nem volt szó a piac "befagyasztásról" és meg nem támadásról. Valamennyi résztvevő esetében a korábbiakhoz hasonló vevőmozgás volt megfigyelhető, vagyis a találkozó nem hatott az eladásaikra. Az emlékeztetőt egyetlen fél sem írta alá, az nem bír kellő bizonyító erővel, hiszen nem azt jelenti, hogy az abban foglaltak valóban így és ilyen formában hangzottak el, hanem azt, hogy a szerkesztője fogalmazta, gondolta így. Az emlékeztető készítője a 2004. szeptember 28-i tárgyaláson arról nyilatkozott, hogy az emlékeztetőt még az ülés előtt készítette mint saját javaslatát, amelyet azonban senki nem fogadott el.

  • 53.

    Az Első Pesti Malom- és Sütőipari Rt. szerint a résztvevők piaci részesedésükre tekintettel alkalmatlanok is lettek volna a piac felosztására, csak azt érték volna el, hogy vevőiket elveszítik és kiszorulnak a piacról. Kiemelte, az emlékeztető a Cornexi Rt. vezérigazgatója készítette, aki úgy nyilatkozott, az emlékeztetőt előzetesen készítette arra vonatkozóan, hogy a megbeszélésen majd a későbbiekben miről kellene megállapodni, így az kizárólag az ő véleményét tartalmazza.

  • 54.

    A Diamant International Malom Kft. előadta, a megbeszélésen teljesen passzív magatartást tanúsított, s a találkozónak semmilyen hatása sem volt piaci magatartására.

  • 55.

    A Gyermely Rt. kiemelte, kifejezetten elhatárolódott a megállapodástól, az emlékeztető alapján sem állítható, hogy a versenytársak közötti megállapodással elérni kívánt céllal, a verseny korlátozásával egyetértett volna.

  • 56.

    A Sikér Kft. szerint jogszabályellenes egy olyan értelmezés, hogy az adott vállalkozással szemben a jogsértés megállapíthatósága úgy is bekövetkezhet, ha passzív magatartást tanúsított és az ott megfogalmazódó jogsértő céltól nem határolta el magát egyértelműen nyilvánosan.

Vizsgálati kifogások a Versenytanács intézkedéseivel szemben

  • 57.

    Több eljárás alá vont kifogásolta, hogy egyes, az eljárás során lefolytatott tanúmeghallgatásokról készült feljegyzés ki lett rekesztve az ügy iratai közül. A meghallgatásokat a vizsgálónak meg kellett volna ismételnie, s így bizonyítékként figyelembe vehetők lettek volna.

  • 58.

    Az Első Pesti Malom Rt. előadta, a Szövetség főtitkára egyben az Első Pesti Malom Rt. elnöke is. Sérelmezte, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során nem kerültek elkülönítésre a Szövetségnél lefoglalt iratok közül az Első Pesti Malom Rt. elnöke (aki tehát egy személyben a Szövetség főtitkára is) és az Első Pesti Malom Rt. kereskedelmi igazgatója közötti megbeszéléseket ismertető azon feljegyzések, amelyek az Első Pesti Malom Rt. belső ügyeit érintették, üzleti titkokat tartalmaztak.

Bizonyítási indítványok

  • 59.

    A Pannonmill Malomipari Rt. kifogásolta, hogy a vizsgált piac helyzete, az árképzés módszerei és a gabonafeldolgozó ipar szakkérdései tekintetében nem vont be az eljárásba szakértőt, s tartalmilag ennek pótlását indítványozta.

  • 60.

    A Sikér Kft. bizonyítási indítványként előadta, a Versenytanács adjon tájékoztatást arról, mely jogszabály írja elő azt a kötelezettséget, hogy nyilvánosan el kell határolódnia a vállalkozások valamely összejövetelétől annak, aki az összejövetelen elhangzottakkal nem ért egyet, mert ellenkező esetben megállapítható az el nem határolódó vállalkozás versenyjogi felelőssége.

Az eljárás alá vontak érdemi nyilatkozata

  • 61.

    Valamennyi eljárás alá vont jogsértés hiányában kérte a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését, a Terméktanács kivételével, akivel szemben a Versenytanács az eljárás alá vontaknak megküldött előzetes álláspontja megszüntetést helyezett kilátásba, s azt a Terméktanács tudomásul vette.

  • 62.

    Az Agrograin Rt. másodsorban az eljárás Tpvt. 75.§-a szerinti szüneteltetését, harmadsorban a bírság kiszabásának mellőzését kérte.

  • 63.

    A Budai Malomipari Kft. másodlagosan a bírság kiszabásának mellőzését kérte.

  • 64.

    A Cerbona Rt. másodlagosan a bírság csökkentését kérte.

  • 65.

    A Cornexi Rt. alapvetően nem vitatta a Versenytanács előzetes álláspontjában feltárt tényállást, azonban az abból levont jogi konzekvenciákkal, illetve a jogi minősítés eredményeként kilátásba helyezett jogkövetkezményekkel nem értett egyet. A Cornexi Rt. másodlagosan - ezt alátámasztó indokait részletesen kifejtve - a bírság kiszabásának mellőzését kérte.

  • 66.

    A Diamant International Malom Kft. másodlagosan a bírság összegének felelőssége mértékéhez igazítását kérte.

  • 67.

    Az Első Pesti Malom- és Sütőipari Rt. másodlagosan az eljárás szüneteltetésének elrendelését kérte a minisztérium kvótát jóváhagyó nyilatkozatának megadásának időpontjáig, harmadsorban pedig a vizsgáló által indítványozatott bírság csökkentését kérte.

  • 68.

    A Gyermely Rt. a bírság összege kapcsán kérte annak figyelembe vételét, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során példamutatóan együttműködő magatartást tanúsított. Kiemelte továbbá, hogy a versenyfelügyeleti eljárást megindítását követően jogkövető magatartást tanúsít, s figyelembe veszi a Versenytanács előzetes álláspontjában leírtakat is.

  • 69.

    A Sikér Kft. kérte figyelembe venni, hogy nemcsak őrléssel, hanem lisztkereskedelemmel is foglalkozott (a kereskedelmi tevékenységből származó árbevétele meghaladta az őrlésből származó árbevételét), így mint kereskedőnek nem fűződhetett érdeke a lisztár minimalizálásában, befolyásolásában, hiszen maga is lisztvásárlóként jelentkezett a piacon.

V.

Jogi háttér

  • 70.

    A Tpvt. 11.§-ának (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Ugyanezen cikk (2) bekezdése - nem taxatív jelleggel - felsorolja, hogy e tilalom különösen mely esetekre vonatkozik.

    A Tpvt. 11.§-a (2) bekezdésének a), b) és d) pontja értelmében az (1) bekezdésben rögzített tilalom vonatkozik különösen
    a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására,
    b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására,
    d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására.

    A Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tag vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka. A (2) bekezdés értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

  • 71.

    A Tpvt. 11.§-a igen széles körben határozza meg az általa tilalmazott magatartásokat. Egyaránt tiltja a két vagy többoldalú, megállapodás vagy összehangolt magatartás formáját öltő versenyellenes magatartásokat, illetve három magatartásformát fogalmaz meg: olyanokat, amelyek a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozzák, ilyen hatást fejthetnek ki vagy ilyen hatást fejtenek ki.

  • 72.

    A Tpvt. 11.§-ának alkalmazása esetén figyelembe veendő, a jogalkotó célja az volt, ne megvalósulásának formájától függjön az, hogy egy versenyellenes magatartásra kiterjed-e a tilalom vagy sem. A versenyjogi értékelés kapcsán leszögezendő, a vállalkozások közötti megállapodások (összehangolt magatartások, vállalkozások társadalmi szervezetének döntései) versenyjogi megítélésének kiindulópontja azon követelmény, hogy a vállalkozások piaci döntéseiket önállóan hozzák meg, mellőzve a versenytársaikkal akarategységben tanúsított piaci magatartást. A piaci szereplőknek saját maguknak, önállóan kell kialakítaniuk a piacon általuk alkalmazott politikát, követett magatartást, s ez az elvárás meggátol minden közvetlen vagy közvetett kapcsolatot az egymástól független piaci szereplők között.

  • 73.

    A jogsértés Tpvt. 11.§-a alapján történő megállapításához - úgy a megállapodás, mint az összehangolt magatartás vagy a vállalkozások társulásának döntése esetében - nem szükséges a jogsértő magatartás hatásának bekövetkezése (pl. a minimálár tényleges alkalmazása), ehhez - amint azt maga a Tpvt. 11.§-ának (1) bekezdése is egyértelműen megfogalmazza - elegendő a cél vagy az alkalmasság bizonyítása. A vállalkozások közötti megállapodás, az összehangolt magatartás és a vállalkozások társulásának döntése olyan súlyos jogsértés, hogy ezeket a Tpvt. nemcsak tényleges hatás, hanem már a célzat, illetve a lehetséges hatás esetében is versenyjogi eszközökkel üldözni rendeli. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem szükséges vizsgálni egy magatartás konkrét hatásait, ha annak célja a verseny korlátozása, akadályozása vagy torzítása.

  • 74.

    A Versenytanács rögzíti továbbá, a versenyjogi tilalmat kimondó rendelkezés alkalmazásához elég akár a hatás bekövetkezésének a lehetősége is, azzal, hogy a jogsértő magatartás versenyjogilag releváns hatása lehet közvetlen, közvetett, tényleges vagy potenciális. Így például a célként megfogalmazott ár kinyilvánítása is hat a versenyre, mert lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy a versenytársak által követendő árpolitika számításba vételénél erre is figyelemmel legyenek.

  • 75.

    Megállapodásnak minősül legalább két fél egybehangzó akaratnyilatkozata, azzal, hogy az akaratnyilatkozat megtétele bármilyen formában megtörténhet, így szóban, írásban vagy ráutaló magatartással egyaránt. A versenyjogi értelemben vett megállapodás megállapításához nem szükséges meghatározott formai követelményeknek való megfelelés, de az sem, hogy a megállapodást be nem tartó vállalkozásnak a többi vállalkozás részéről reálisan valamilyen szankcióval, illetőleg a megállapodás betartását kikényszerítő eszközök alkalmazásával kelljen számolnia. A megállapodás feltétele az érintett vállalkozások közötti akarategység, ugyanakkor ezen közös akaratnak nem kell tehát formailag egy, a jogi előírások szerint érvényes és kötelező erővel bíró szerződésben testet öltenie. A megállapodás tényének megállapításához elegendő, ha az adott vállalkozások bármilyen formában kifejezik azon közös akaratukat, hogy a piacon általuk meghatározott magatartást tanúsítsanak.

  • 76.

    Abban az esetben, ha bizonyított, hogy egy vállalkozás részt vett a vállalkozások egy nyilvánvalóan (bizonyítottan) versenyjogi előírásba ütköző megbeszélésén, akkor e vállalkozásnak kell egyértelműen bizonyítania, hogy a megbeszélésen való részvétele mentes volt minden versenyellenes jellegtől, annak hátterében a megbeszélésen szintén részt vevő versenytársakétól eltérő indokok állnak. Ilyen eltérés bizonyításának elmaradása esetén önmagában még az sem szünteti meg a vállalkozás jogsértésben való részvételért fennálló versenyjogi felelősségét, hogy a vállalkozás nem igazodik a nyilvánvalóan versenyellenes célzatú találkozó "eredményeihez" (nem alkalmazza következetesen a megállapodás szerinti árakat stb.), ha hivatalosan (pl. az illetékes hatóságnak történő bejelentéssel) nem határolódott el a találkozó tartalmától. Egy vállalkozásnak a versenyellenes tevékenységek színteréül szolgáló megbeszéléseken való részvétele tehát az ily tevékenységekben való részvételt igazolja, kivéve, ha a vállalkozás ennek ellenkezőjét bizonyítja. Önmagában az sem akadályozza a jogsértés megállapíthatóságát, ha egy vállalkozás a találkozó, megbeszélés során passzív magatartást tanúsított, amennyiben a vállalkozása megbeszélés jogsértő tartalmától nem határolta el magát hivatalosan. Ennek hiányában a többi résztvevő alappal úgy vélheti, hogy a vállalkozás helyesli a találkozó eredményét, magatartása számukra azt fejezi ki, hogy a találkozón történtekkel, az azon létrejött (írásba nem foglalt) megállapodással egyetért, így ez a vállalkozás részt vett a jogsértés megvalósításában.

  • 77.

    Nemcsak a vállalkozások közötti megállapodás (illetőleg összehangolt magatartás), hanem a vállalkozások társulásának döntése vonatkozásában is megfogalmazódik a versenyjogi tilalom, amennyiben annak célja vagy hatása e tilalom alapján jogsértőnek minősül. Vállalkozások társulásának minősül a vállalkozások társadalmi szervezete (szövetsége, egyesülete stb.), így a Terméktanács és a Szövetség is.

  • 78.

    A vállalkozások által létrehozott szakmai érdekképviseleti szervezetek döntései (közvetlenül vagy közvetett formában) alkalmasak a vállalkozások (mindenekelőtt, de nem kizárólagosan tagjaik) piaci magatartásának befolyásolására, azokat versenyt kizáró vagy korlátozó magatartás tanúsítására kötelezve, illetve késztetve, függetlenül attól, hogy az ajánlásként vagy kötelező jelleggel jelenik meg, s ezen versenyjogi ítéletet önmagában az sem befolyásolja, ha a vállalkozások - tagjai piaci tevékenységét befolyásoló - társadalmi szervezete nonprofit módon tevékenykedik (a tagjai érdekében tevékenykedő, őket képviselő vállalkozások társadalmi szervezetének magának nem kell piaci magatartást tanúsítania ahhoz, hogy magatartása versenyjogi értékelhető legyen).

    Versenyjogilag releváns döntésnek minősül például a szervezet közgyűlésének vagy ügyintéző szervének a döntése, (ideértve pl. a tagok piaci magatartása koordinálásának szándékát tükröző ajánlást is) azzal, hogy ennek - hasonlóan a vállalkozások közötti megállapodáshoz, illetve az összehangolt magatartáshoz - nem kell különösebb formai követelményeknek eleget tennie (nem kell írásbelinek, nyilvánosan kihirdetettnek, határozati formát viselőnek stb. lennie). A verseny jog által védett alapelveivel ellentétes, versenyjogsértő a vállalkozások társadalmi szervezetének minden olyan döntése, amelynek célja, illetve hatása a versenytársak közötti szabad verseny, illetve a fogyasztók vállalkozások közötti választása lehetőségének indokolatlan korlátozása, adott esetben kizárása. A Versenytanács emlékeztet rá, a döntés esetében is irányadó: a jogsértés megállapításához nem kell tényleges hatásait mérlegelni abban az esetben, ha nyilvánvaló, hogy célja a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása. E feltételnek pedig egy, a tagokra nem kötelező ajánlás is eleget tesz.

VI.

Az eljárás alá vontak magatartásának versenyjogi értékelése

Az I. r. eljárás alá vont magatartásának értékelése

  • 79.

    A vizsgálat az I. r. eljárás alá vont, a Terméktanács vonatkozásában semmilyen olyan adatot nem tárt fel, amely alapján jogsértés megállapításra kerülhetne sor, így vele szemben az eljárás megszüntetésének volt helye a Tpvt. 77.§ (1) bekezdése j) pontja által felhívott 72.§-a (1) bekezdése a) pontjának második fordulata alapján, mivel az eljárás alá vont a Tpvt-be ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el.

A II. r. eljárás alá vont magatartásának értékelése

  • 80.

    Az ágazatsemleges Tpvt. minden gazdasági szektorban, így az agrárágazatban is irányadó, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. Az Aptv. nem emelte ki az agrárszektort a Tpvt. hatálya alól.

Kvótarendszer

  • 81.

    A Tpvt. 1.§-a első mondatának értelmében a Tpvt. hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A Tpvt. előírásai által védett közérdek által meghatározottan azonban csak igen szűk körben fordul elő, hogy a Tpvt. rendelkezéseinek alkalmazása vagy éppen az alkalmazás kizártsága más jogszabályi rendelkezések függvénye.

  • 82.

    A kartelltilalom a vállalkozások más jogszabály által megengedett magatartás-koordinációjától függetlenül érvényesül, s ennek megfelelően a Tpvt. 11.§-ának rendelkezései csak abban az esetben nem alkalmazandók, ha egy világos, egyértelmű törvényi rendelkezés a vállalkozások számára egy olyan körülírt, konkrét magatartás tanúsítását teszi lehetővé, amely egyébként a Tpvt. előírásaiba ütközne.

  • 83.

    Az Aptv. 16.§-a szerint ha a 12.§-ban meghatározott irányár meghirdetése, továbbá a 13.§ (2) bekezdése alapján megvalósuló mennyiségi szabályozás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11.§-ában foglalt tilalomba ütközik, akkor az agrárpiaci rendtartás keretén belül a miniszter biztosítja, hogy az irányár, valamint a mennyiségi korlátozás révén megvalósuló gazdasági előnyök haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Ennek alapján az így alkalmazott irányár és mennyiségi korlátozás mentesül a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11.§-ában foglalt tilalom alól.

  • 84.

    A Versenytanács már a Vj-13/2002. számú ügyben hozott határozatában megállapította, az Aptv. 16.§-a egy ellentmondásos megfogalmazású jogi rendelkezés, mivel irányár meghirdetése, kvóta alkalmazása eleve nem ütközhet a Tpvt. 11.§-ába, tekintettel arra, hogy ezek az illetékes miniszter cselekedetei: olyan állami aktusról van szó, amelyre nem terjed ki a Tpvt. tárgyi hatálya. A jogalkotó vélhető szándékát kereső törvényértelmezéssel úgy célszerű értelmezni az Art. 16.§-t, hogy a miniszteri aktus előtt sorra kerülő tanácskozás során tett javaslat/döntés, illetve az ehhez kötődő vállalkozók közötti megállapodás vagy összehangolt magatartás "mentesül" a Tpvt. tilalma alól. Mindazonáltal a határozat azt is aláhúzta, az Aptv. 16.§-ának ilyen értelmezése is csak korlátozott felmentést ad a Tpvt. tilalma alól: ha nem irányárhoz vagy kvótához kötődik a magatartás, akkor az Aptv. 16.§-ának speciális szabálya nem él.

    Ezzel összefüggésben a Versenytanács arra is felhívja a figyelmet, egyértelmű jogszabályi felhatalmazás hiányában egy szakma, egyes vállalkozások, illetve a vállalkozások társadalmi szervezetei nem vehetik át a jogszabály, az állami szabályozás funkcióit, azaz ha az általuk szükségesnek tartott jogi szabályozás nem jön létre, állami aktus nem történik meg, vállalkozások közötti megállapodással azt önkényesen nem helyettesíthetik, még abban az esetben sem, ha a vállalkozások, illetve társadalmi szervezeteik megítélése szerint piaci zavarok mutatkoznak. Ha az adott ágazatért felelős állami szervek nem teszik meg a szükséges lépéseket a piaci zavarok elhárítására, az erre feljogosított jogalkotó nem hozza meg a szükséges rendeletet, az nem hatalmazza fel a vállalkozásokat, illetve társadalmi szervezeteiket, hogy a jogalkotó helyett maguk cselekedjenek.

  • 85.

    A Versenytanács a malomrendtartás keretében megvalósítandó kvótarendszer létrejöttét célzó törekvések kapcsán jogsértést nem állapított meg sem az egyébként terméktanácsnak nem minősülő, de a Terméktanáccsal e téren együttműködő Szövetség, sem az eljárás alá vont malomipari vállalkozások terhére, annak ellenére, hogy sem a 2002. évben, sem azt követően az őrlemények piacán az Aptv. szerinti kvóta nem létezett. Nem bizonyított, hogy a Szövetség, illetve tagjai (a jogi szabályozás megvalósulásának, a miniszter intézkedéseinek a hiányában) a versenytársak közötti megállapodás formájában - egyes vállalkozások kinyilvánított szándéka ellenére - kvótarendszert működtettek vagy kívántak volna működtetni, illetőleg ehhez kapcsolódóan más versenyjogsértést követtek volna el.

A Szövetség ajánlásai

  • 86.

    A szektorban kialakult helyzet a Szövetséget nemcsak a malomipari rendtartás, s ezen belül a kvótarendszer létrehozatalára sarkallta, hanem az általa remélt rendtartás megvalósulásáig folyamatosan igyekezett fellépni a megítélése szerint a szektor egésze szempontjából káros piaci verseny visszafogása érdekében. Ezt igazolja a Szövetségnek a 2001. december 11-i martonvásári találkozó kapcsán több vállalkozásoknak megküldött 2001. december 7-i levele, amely egyértelműen tükrözi azt a törekvést, hogy fellépjen az általa ésszerűtlennek tekintett piaci magatartásokkal szemben.

  • 87.

    A Szövetség szükségesnek ítélte a termelés visszafogását, a kapacitások csökkentését. A Szövetség 2002 júliusában tartott ülésén a Szövetség elnöke - általa sem vitatottan - a malmok termelésének csökkentésének ajánlotta a jelenlévők részére. A jászladányi László Malom 2000 Kft. az ajánlás alapján mérsékelte termelését, s erről tájékoztatta is a Szövetséget.

  • 88.

    A feltárt tényállás szerint a Szövetség malomtagozatának összejövetelein rendszeresen volt szó az árakról, az árak emelésének szükségességéről, az ár csökkenése mértékének megállításáról is. A szövetségi üléseken a Szövetség vezetői hangsúlyozták a búza és a liszt ára közötti kívánatos arányt, mint amelyet az árak megállapításánál figyelembe kell venni.

    A Szövetség szerint az, hogy vezetői több alkalommal megfogalmaztak a búza és liszt ár között ún. kívánatos arányt, nem tekinthető többnek, mint a szakmában itthon és külföldön teljes mértékben megszokott ún. viszonyszám emlegetésének. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Versenytanács kiemeli, az árak összehangolása nemcsak egy konkrét ár, hanem egy más megnevezett termék árához való arányszám megállapításával is megvalósulhat.

  • 89.

    A Tpvt. 11.§-a szerinti döntésnek nem kell meghatározott formai követelményeknek eleget tennie (pl. írásbeli határozati formát viselőnek lennie). Ennek megfelelően a Tpvt. 11.§-a alá nemcsak a formális határozat vagy ajánlás formáját öltő szervezeti aktusok tartoznak, hanem a szervezet vagy a szervezetet a tagok (vagy azok egy része) felé megjelenítő személy(ek) minden olyan megnyilvánulása jogsértőnek minősül, amely (függetlenül tényleges hatásától) olyan szándékot tükröz, hogy versenyjogellenesen összehangolva a tagok piaci magatartását korlátozza a gazdasági versenyt, vagy alkalmas ilyen hatás kiváltására. Erre figyelemmel a Versenytanács nem fogadta el a Szövetség azon védekezését, hogy a jogsértőnek minősített magatartások nem az erre feljogosított szervek döntésén alapultak.

    Megjegyzi a Versenytanács, a közvetlen bizonyíték (pl. írásbeli határozat) hiányában a vállalkozások társadalmi szervezetének, a szervezetet a tagok felé megjelenítő személy magatartásából kikövetkeztethető döntés is alkalmas lehet a jogsértés megállapítására, amennyiben az azon szándékot tükrözi, hogy összehangolja tagjai magatartását, befolyásolja a piaci struktúrát, a versenyt, vagy alkalmas ilyen hatás kiváltására. A jelen esetben a Szövetség vezetőinek magatartása (ajánlások megfogalmazása) a Szövetség olyan versenyjogi értelemben vett döntését tükrözi, amely ezen versenyellenes célt kívánta megvalósítani.

  • 90.

    A Versenytanács megállapította, a Szövetség magatartásával megsértette a Tpvt. 11.§-a (2) bekezdésének a) és b) pontját.

  • 91.

    A Versenytanács bírság kiszabását tartotta indokoltnak a Szövetséggel szemben.

    A Tpvt. 78.§-ának (2) bekezdése meghatározza, hogy a bírság összegének megállapítása során mely szempontokra kell figyelemmel kell lennie a Versenytanácsnak. Ez a szempontrendszer tükröződik a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Versenytanács elnökének a bírság összegének antitröszt ügyekben történő megállapítása tárgyában kiadott 2/2003. számú közleményében is. Az ügy összes körülményére figyelemmel a Versenytanács a jelen esetben eltért a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Versenytanács elnökének a bírság összegének antitröszt ügyekben történő megállapítása tárgyában kiadott 2/2003. számú közleményében foglaltaktól, szem előtt tartotta továbbá, hogy határozata illeszkedjék a korábbi, hasonló jellegű ügyekben követett gyakorlathoz.

    A Versenytanács figyelembe vette azt is, hogy a Szövetség jogsértő magatartásának az árak vonatkozásában kimutathatóan nem, s a termelés csökkentése esetében is csak igen korlátozott, érdeminek nem minősülő hatása volt az érintett vállalkozások piaci magatartására. A Versenytanács tekintettel volt az érintett piacon kialakult nehéz gazdálkodási helyzetre is.

    Mindezek alapján a Versenytanács a Szövetséggel szemben egymillió forint bírságot szabott ki.

A III- XX. r. eljárás alá vontak magatartásának értékelése

  • 92.

    Az eljárás alá vontak magatartásának versenyjogi értékelése kapcsán a Versenytanács kiemeli, hogy a Tpvt. 11.§-ába ütközik, ha a versenytársak a díjemelés, a minimálár alkalmazásának vagy a piaci status quo fenntartásának szükségességéről tárgyalnak, s kinyilvánítják egymás előtt ezzel kapcsolatos szándékukat, azt közös célnak tekintik, abban megállapodnak. A minimális árra, az árak emelésére, illetőleg a piac felosztására irányuló magatartások jogellenessége akkor is megállapítható, ha az ebben megállapodó vállalkozások nem alkalmazzák a minimális árat, nem emelik egységesen áraikat, nem tartják magukat a kialakult piaci struktúrához, magatartásukkal módosítják a status quo-t. A jogsértő magatartás tanúsításában minden olyan vállalkozás részesnek tekintendő, amely kifejezte (akár kifejezetten, akár a megbeszélésen való részvétellel, ráutaló magatartással) a verseny befolyásolására irányuló szándékát.

  • 93.

    Amint az a versenyfelügyeleti eljárás során a Gyermely Rt. részéről megfogalmazódott, a piaci szereplők azt szeretnék, hogy "a konkurenciaharc ne legyen ilyen éles, ez a világ legtermészetesebb dolga." A jogsértések megállapítását lehetővé tevő tényállás felderítettségét illetően a Versenytanács utal a Diamant International Malom Kft. azon előadására is, amely szerint a Versenytanács helyesen állapította meg, hogy az érintett piac versenytársai az elmúlt években folyamatosan napi kapcsolatban álltak egymással, a piacon a versenytársak között általános gyakorlatnak tekinthető az információcsere, a különböző megbeszélések folytatása. A Versenytanács megjegyzi továbbá, az előzetes álláspontjára tett észrevételeiben a Cornexi Rt. is olyan értelmű kijelentést tett, hogy alapvetően nem vitatja a feltárt - a jelen határozat alapjául is szolgáló - tényállást.

A 2002. január 14-i megállapodás

  • 94.

    A Versenytanács a feltárt tényállás alapján megállapította, hogy 2002. január 14-én a gyermelyi találkozón bizonyítottan résztvevő vállalkozások, azaz az Agrimill-Agrimpex Rt., az Agrograin Rt., a Budai Malomipari Kft., a Cerbona Rt., a Cornexi Rt., a Diamant International Malom Kft., a Gyermely Rt., a Pannon Gabona Rt. és a Sikér Kft. megállapodtak a BL 55 finomliszt árának 2002. február 1-től történő emelésében, az alkalmazandó minimálárban. A Szövetség főtitkárának lefoglalt feljegyzése azt bizonyítja, a megállapodás a következő napon, 2002. január 15-én "összedőlt" az Agrimill-Agrimpex Rt. miatt. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a megállapodás 2002. január 14-én létrejött, a megállapodás jogsértő célja megállapítható, illetve hogy a megállapodás létrejöttekor, 2002. január 14-én az Agrimill-Agrimpex Rt. sem határolódott el a megállapodás megkötésétől.

  • 95.

    A versenytársak megbeszélésén létrejövő megállapodás általában egy - egyebek között a felek véleményének kifejtését és megvitatását lehetővé tevő - folyamat eredménye. Nem kell, hogy a megbeszélés kizárólag a megállapodás megkötésére korlátozódjon, így nemcsak azon vállalkozások esetében állapítható meg a jogsértés, amelyek a megbeszélés elejétől annak végéig vannak jelen. Ennek megfelelően a megbeszélésre állítása szerint késve érkező Gyermely Rt. versenyjogi felelősségét is megállapította a Versenytanács.

  • 96.

    A Versenytanács nem tudta elfogadni az Agrimill-Agrimpex Rt. azon védekezését sem, hogy a találkozón képviselője nem vett részt végig, mivel amikor szóba került a kvóta mint piacszabályozó eszköz, ez ellen tiltakozott és elhagyta a megbeszélést. Az Agrimill-Agrimpex Rt. nem bizonyította, hogy - mint azt állította - az ott elhangzottaktól teljesen elzárkózott, miközben nyilatkozata arra mutat rá, csak a kvóta intézményét kifogásolta.

  • 97.

    A Cerbona Rt. becsatolta azt az útnyilvántartást, amely megítélése szerint azt igazolja, hogy malomágazati igazgatója máshol volt 2002. január 14-én, nem Gyermelyen. A Versenytanács ezt a védekezést nem tudta elfogadni, mivel a Cerbona Rt. megbeszélésen való jelenlétét igazoló bizonyítékok nem arra vonatkoznak, hogy a malomágazati igazgató vett részt, hanem a Cerbona Rt. képviselője, így önmagában egy személy távollétére való hivatkozás nem igazolja, hogy a Cerbona Rt. nem vett részt a megbeszélésen. Megjegyzi továbbá a Versenytanács, a rendelkezésre álló iratokból az állapítható meg, hogy a 2002. évben elsősorban nem a malomágazati igazgató, hanem a Cerbona Rt. vezérigazgatója járt el a vállalkozás képviseletében (a 2002. január 14-i megbeszélésre szóló meghívó sem a malomágazati igazgató részére szólt).

  • 98.

    Erre tekintettel a Versenytanács nem fogadta el a Diamant International Malom Kft. azon hivatkozását sem, hogy mivel a Cerbona Rt. nem vett részt az adott megbeszélésen, a Diamant International Malom Kft. részvétele sem bizonyított, mivel az ezt igazoló egyik nyilatkozó azért emlékezett a jelenlétére, mert ellentét volt közte és a Cerbona Rt. között.

    A 2004. szeptember 28-i tárgyaláson a korábban ezt állító két személy egybehangzóan az adta elő, hogy a Diamant International Malom Kft. nem vett részt a megbeszélésen. A Versenytanács a versenyfelügyeleti eljárás során ellentétes nyilatkozatokat az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 26.§-a (4) bekezdésének megfelelően egyenként és összességükben értékelte, figyelembe véve a nyilatkozatok megtételének időpontját és körülményeit, s a megbeszélés lezajlásához közelebbi időpontban, más nyilatkozatok, illetve a Versenytanács előzetes álláspontjának ismerete által nem befolyásolt nyilatkozatokat fogadta el.

  • 99.

    A 2002. január 14-i megállapodás megkötésével az Agrimill-Agrimpex Rt., az Agrograin Rt., a Budai Malomipari Kft., a Cerbona Rt., a Cornexi Rt., a Diamant International Malom Kft., a Gyermely Rt., a Pannon Gabona Rt. és a Sikér Kft. megsértette a Tpvt. 11.§-a (2) bekezdésének a) pontját.

A 2002. június 6-i megállapodás

  • 100.

    A Versenytanács a találkozóról készített emlékeztető és a versenyfelügyeleti eljárás során beszerzett nyilatkozatok alapján megállapította, az Agrograin Rt., a Budai Malomipari Kft., a Cerbona Rt., a Cornexi Rt., a Diamant International Malom Kft., az Első Pesti Malom Rt., a Gyermely Rt., a Hungaromill Rt., a Sikér Kft. és a Szatmári Malom Kft. 2002. június 6-án versenykorlátozó megállapodást kötött a piaci status quo fenntartásáról.

  • 101.

    Az emlékeztető értékelése kapcsán a Versenytanács mérlegelte az elkészítésére vonatkozó, egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. A versenyfelügyeleti eljárás megindulását követően, még a versenyjogi értékelést és az esetleges szankciókat nem ismerve az emlékeztető készítője 2003. július 15-én azt nyilatkozta, az emlékeztető utólag készült. A 2004. szeptember 28-i tárgyaláson, a Versenytanácsnak az eljárás alá vontak magatartását értékelő előzetes álláspontjának ismeretében ezzel szemben azt adta elő, hogy az emlékeztető 2002. június 6-án, még a megbeszélés előtt készült, s azt rögzítette, hogy ő miről szeretne beszélni.

    A két nyilatkozat megtételének időpontját, a nyilatkozattétel körülményeit figyelembe véve a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy az emlékeztető nem tekinthető az azt készítő személyes véleményének. Az emlékeztető a megbeszélés után készült és a megbeszélés eredményét, a létrejött megállapodást ismerteti. Ez következik magának az emlékeztetőnek a szövegezéséből, illetőleg a Gyermely Rt. értelemszerűen előre nem ismerhető különvéleményének ismertetéséből is, illetve a Szövetség elnökének nyilatkozatából, amely szerint az emlékeztetőt "tiszteletbeli szövetségi elnöki minőségemben kaptam meg, hogy tudjak róla, hogy összeültek a vállalatok." A Szövetség főtitkárának 2002. augusztus 16-i feljegyzései is azt igazolják, hogy ebben az időszakban a vállalkozások között napirenden volt a piaci status quo tiszteletben tartása, egymás meg nem támadása.

  • 102.

    A Sikér Kft. képviselője a versenyfelügyeleti eljárás során arról nyilatkozott, hogy a megbeszélésen elhangzottak közül sok mindennel nem értett egyet, de sem az egyetértésének, sem az egyet nem értésének nem adott hangot. Ezzel összefüggésben a Versenytanács kiemeli, önmagában az nem akadályozza az adott vállalkozással szemben a jogsértés megállapíthatóságát, ha a találkozón passzív magatartást tanúsított, de a találkozó tartalmától, az ott megfogalmazódó jogsértő céltól nem határolta el magát kifejezetten, egyértelműen, a többi résztvevő vállalkozás számára nyilvánvalóan.

  • 103.

    Ugyanezen okból a Versenytanács a Diamant International Malom Kft. azon védekezését sem tudta elfogadni, hogy a megbeszélésen teljesen passzív magatartást tanúsított.

  • 104.

    A Versenytanács a Gyermely Rt. vonatkozásában is megállapította a jogsértést. A Gyermely Rt. a megbeszélésen különvéleményt fogalmazott meg, jelezve, hogy a probléma megoldását az őrlési kapacitások drasztikus csökkentésében látja. A status quo elfogadását elvi okokból nem tudja elfogadni, ugyanakkor kijelentette, agresszív piaci politikát nem kíván folytatni, kész a piaci konzultációra minden status quo-t elfogadó féllel. Az emlékeztető szerint a Gyermely Rt. a versenytársak közötti megállapodással elérni kívánt céllal, a verseny korlátozásával egyetértett, hiszen kész volt konzultációt folytatni a piaci status quo-t elfogadó más vállalkozásokkal. A Gyermely Rt. különvéleménye nem tekinthető olyan elhatárolódásnak, amely kizárná versenyjogi felelősségét.

  • 105.

    A Versenytanács megállapította, hogy az Agrograin Rt., a Budai Malomipari Kft., a Cerbona Rt., a Cornexi Rt., a Diamant International Malom Kft., az Első Pesti Malom Rt., a Gyermely Rt., a Hungaromill Rt., a Sikér Kft. és a Szatmári Malom Kft. között 2002. június 6-án létrejött, a piac felosztására vonatkozó megállapodás sérti a Tpvt. 11.§-a (2) bekezdésének d) pontját.

  • 106.

    A 2002. január 14-i és a 2002. június 6-i megállapodások tényleges versenykorlátozó hatása a vizsgálat során feltárt adatokkal nem volt bizonyítható, ez azonban nem feltétele a jogsértés megállapításának, mivel a verseny korlátozásának, akadályozásának, illetve torzításának szándékolt célja mindkét esetben egyértelműen megállapítható volt.

Bírság kiszabása

  • 107.

    A Versenytanács bírság kiszabását tartotta indokoltnak az Agrimill-Agrimpex Rt-vel, az Agrograin Rt-vel, a Budai Malomipari Kft-vel, a Cerbona Rt-vel, a Cornexi Rt-vel, a Diamant International Malom Kft-vel, az Első Pesti Malom Rt-vel, a Gyermely Rt-vel, a Pannonmill Malomipari Rt-vel mint a Hungaromill Rt. és a Pannon Gabona Rt. jogutódjával, a Sikér Kft-vel és a Szatmári Malom Kft-vel szemben.

    A Versenytanács tekintettel volt az érintett piacon kialakult nehéz gazdálkodási helyzetre, s úgy ítélte meg, nem célszerű, hogy jelentősebb mértékű bírságok megfizetésére kötelezéssel befolyásolja a piac folyamatban lévő strukturális átalakulását. Erre és az ügy egyéb körülményeire figyelemmel a Versenytanács a jelen esetben nem tartotta alkalmazhatónak a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Versenytanács elnökének a bírság összegének antitröszt ügyekben történő megállapítása tárgyában kiadott 2/2003. számú közleményében foglaltakat.

    A bírság összegének meghatározásakor a Versenytanács abból indult ki, hogy az árakra és a piac felosztására vonatkozó megállapodás a verseny veszélyeztetettsége szempontjából súlyos jogsértésnek minősül. A Versenytanács figyelembe vette ugyanakkor azt is, hogy a 2002. január 14-i és a 2002. június 6-i megállapodásoknak az eljárás alá vont vállalkozások piaci magatartására gyakorolt tényleges hatása a vizsgálat során feltárt adatokkal nem volt bizonyítható. Az egyes eljárás alá vontak esetében a bírság konkrét összegének meghatározásakor a Versenytanács figyelembe vette a vállalkozások piaci helyzetét, továbbá malomipari tevékenységből származó árbevételüket, illetőleg azt, hogy mindkét megállapodás megkötésében részt vettek-e vagy csak az egyikben.

    A Versenytanács a rendelkezésére álló adatok alapján egyik megállapodás esetében sem tudta egyértelműen megállapítani, hogy mely vállalkozásokat lehet a megállapodások tényleges szervezőjének minősíteni, így ezt a szempontot egyik eljárás alá vont esetében sem vette súlyosbító körülményként figyelembe.

    A Versenytanács megjegyzi, az eljárást segítő együttműködő magatartás érdemi hatással elsősorban akkor lehet a bírság összegére, ha a vállalkozás a versenyt korlátozó megállapodás feltárásában az egyébként törvényi kötelezettség alapján elvárható (és elmaradása esetén a Tpvt. 61.§-a alapján rendbírsággal szankcionálható) együttműködésen túlmenő segítséget nyújt.

  • 108.

    A Versenytanács az eset összes körülménye alapján az Agrimill-Agrimpex Rt-t, az Agrograin Rt-t, a Budai Malomipari Kft-t, a Cerbona Rt-t, a Cornexi Rt-t, a Diamant International Malom Kft-t, az Első Pesti Malom Rt-t és a Gyermely Rt-t 2-2 millió forint, a Pannonmill Malomipari Rt-t mint a Hungaromill Rt. és a Pannon Gabona Rt. jogutódját 3 millió forint, a Sikér Kft-t és a Szatmári Malom Kft-t 1-1 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

Az eljárás megszüntetése egyes eljárás alá vontakkal szemben

  • 109.

    A vizsgálat az Alföldi Malomipari Rt., a Dél-Gabona Malomipari Rt., a Futura Rt., a Hajdúsági Gabona Rt. és a Szabolcs Gabona Holding Rt. vonatkozásában semmilyen olyan adatot nem tárt fel, amely alapján velük szemben jogsértés megállapításra kerülhetne sor, így esetükben a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdése j) pontja által felhívott 72.§-a (1) bekezdése a) pontjának második fordulata alapján az eljárást megszüntette.

VII.

Vizsgálati kifogások

  • 110.

    A Tpvt. 81.§-a értelmében az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított három napon belül írásban kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező határozatban köteles megindokolni.

  • 111.

    Amint azt a Tpvt. 81.§-ának indokolása rögzíti, a jogorvoslat legáltalánosabb formája a kifogás, amely bármely - nem határozatban testet öltő - eljárási szabálytalanság ellen felhozható, s a kifogásról az dönt, akinek eljárását kifogásolták. A Tpvt. e döntéssel szemben külön jogorvoslati jogot nem biztosít, az az érdemi határozattal szembeni jogorvoslat keretében nyújtható be. A Versenytanács ennek megfelelően ismerteti a Gyermely Rt. vizsgálati kifogásaival szembeni vizsgálói döntéseket.

    A Gyermely Rt. vizsgálati kifogást fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítását elrendelő határozat nem tartalmazta azokat a körülményeket és azt a magatartást, amely miatt az eljárás megindult. A vizsgáló vizsgálati jelentésében megindokolta a kifogás figyelmen kívül hagyását: a versenyfelügyeleti eljárást elrendelő határozatban feltüntetésre került, hogy a vizsgálat tárgyát egy feltehetően 2002-ben létrejött, a piac felosztására irányuló megállapodás képezi, illetve tartalmazza, hogy abban valószínűsíthetően mely vállalkozások vettek részt, s ez eleget tesz a Tpvt. 70.§-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. A vizsgáló kifejtette továbbá, vizsgálati kifogás a Tpvt. 81.§-a szerint "a vizsgálati eljárás szabálytalansága" esetén terjeszthető elő, határozattal szemben azonban a Tpvt. 82.§-ában meghatározottak szerint lehet jogorvoslattal élni, vizsgálati kifogásnak ebben az esetben tehát nincs helye.

    A Gyermely Rt. a vizsgálat kiterjesztését is kifogásolta, mivel a vizsgáló rendelkezésére álló adatok azt támasztották alá, hogy a Gyermely Rt. nem sértette meg a Tpvt. rendelkezéseit, illetve a versenyfelügyeleti eljárás nem tesz jót piaci hírnevének. A vizsgáló a kiegészítő vizsgálati jelentésben megindokolta a kifogás figyelmen kívül hagyását: a Gyermely Rt. az eljárást kiterjesztő határozatot 2004. március 9-én vette kézhez, 2004. március 30-án kelt vizsgálati kifogása 2004. április 1-jén érkezett meg. A Gyermely Rt. a vizsgálati kifogás előterjesztésére rendelkezésre álló 3 napos határidőt elmulasztotta, így beadványa vizsgálati kifogásként nem volt értékelhető a vizsgáló szerint.

  • 112.

    A Tpvt. 44.§-a alapján tanú meghallgatásakor a versenyfelügyeleti eljárásban is alkalmazandók az Áe. vonatkozó rendelkezései, így különösen az Áe. 17.§-ának (1), (2) és (4) bekezdése, 25. és 29.§-a. A vizsgálat anyagait áttekintve a Versenytanács megállapította, egyes tanúmeghallgatásokkal kapcsolatban nem állapítható meg, hogy ezek a jogszabályi előírások maradéktalanul teljesültek volna, ezért az ezekről készült feljegyzéseket az ügy irataitól elkülönítette, azokat bizonyítékként nem vette figyelembe (Vj-74/2003/11., Vj-74/2003/14., Vj-74/2003/15., Vj-74/2003/20., Vj-74/2003/21., Vj-74/2003/26., Vj-74/2003/27., Vj-74/2003/28., Vj-74/2003/33., Vj-74/2003/38., Vj-74/2003/42.).

    Az Áe. versenyfelügyeleti eljárás során is alkalmazandó 17.§-ának (2) és (4) bekezdése meghatározza az ügyfél meghallgatásáról készített jegyzőkönyv, illetve feljegyzés tartalmi elemeit. A Versenytanács megállapította, néhány esetben az Áe. által megkövetelt feltételek nem teljesültek, ezért egyes ügyfélkénti meghallgatásokról készített feljegyzéseket is elkülönített az ügy irataitól, s azokat bizonyítékként nem vette figyelembe (Vj-74/2003/19., Vj-74/2003/22., Vj-74/2003/25., Vj-74/2003/35., Vj-74/2003/66.).

  • 113.

    Több eljárás alá vont kifogásolta, hogy több, az eljárás során lefolytatott meghallgatásokról készült feljegyzés ki lett rekesztve az ügy iratai közül. A meghallgatásokat a vizsgálónak meg kellett volna ismételnie, s így bizonyítékként figyelembe vehetők lettek volna.

    A Versenytanács a vizsgálati kifogásokat figyelmen kívül hagyta. Az Áe. hivatkozott rendelkezéseinek megsértése miatt az adott feljegyzések nem voltak figyelembe vehetők. A meghallgatások megismétlése nem mutatkozott szükségesnek, mivel a tényállás tisztázása érdekében ez nem volt indokolt. A Versenytanács megjegyzi, a meghallgatások megismétlésére a Gazdasági Versenyhivatal nem volt köteles, különös tekintettel arra, hogy ennek elmaradása az eljárás alá vontak védekezési jogát nem csorbította, tényállításaikat, bizonyítási indítványaikat az eljárás során szabadon megtehették, a Versenytanács Tpvt. 73.§-ának megfelelően elkészített és megküldött előzetes álláspontjára észrevételeket fogalmazhattak meg, a Versenytanács által megtartott két tárgyaláson élhettek a jogszabályok által biztosított jogaikkal.

  • 114.

    Az Első Pesti Malom Rt. kifogásolta, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során nem kerültek elkülönítésre a Szövetségnél lefoglalt iratok közül az Első Pesti Malom Rt. elnöke (aki egy személyben a Szövetség főtitkára is) és az Első Pesti Malom Rt. kereskedelmi igazgatója közötti megbeszéléseket ismertető azon feljegyzések, amelyek az Első Pesti Malom Rt. belső ügyeit érintették, üzleti titkokat tartalmaztak.

    A Versenytanács megállapította, a versenyfelügyeleti eljárás során sem az Első Pesti Malom Rt., sem a Szövetség főtitkára nem jelezte, hogy a Szövetség főtitkárának lefoglalt jegyzetei az Első Pesti Malom Rt. üzleti titkait tartalmaznák. Az Első Pesti Malom Rt. ezzel kapcsolatos kifogását még a Versenytanács előzetes álláspontjára benyújtott írásbeli észrevételeiben sem terjesztette elő, azt csak a Versenytanács 2004. szeptember 28-i tárgyalásán ismertette, azonban sem ekkor, sem azt követően nem került pontosan megjelölésre, hogy a Szövetség főtitkára jegyzeteinek mely részei tartalmaznak üzleti titoknak minősülő adatokat. Ennek ellenére a Versenytanács nem látta akadályát annak, hogy a Szövetség főtitkárának lefoglalt jegyzeteit az ügy iratai között elkülönítetten kezelje, az ügy elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró három oldal jegyzet és a 2002. és 2003. évek szakmai eseményeit tartalmazó, kézzel írott összeállítás kivételével.

VIII.

Egyéb kérdések

  • 115.

    A Tpvt. 13.§-ának (1) bekezdése szerint nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. A (2) bekezdés szerint csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az a) a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy b) a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik.

    A Versenytanács megállapította, hogy a jelen esetben a Tpvt. 13.§-ának alkalmazása - az eljárás alá vontak piaci részesedésének mértékétől függetlenül - nem merülhet fel, mivel a vizsgált magatartás az árak meghatározására és a piac felosztására vonatkozik.

  • 116.

    A Versenytanács nem tartotta szükségesnek szakértő igénybevételét az érintett piac helyzetének, az árképzés módszereinek és a gabonafeldolgozó ipar szakkérdéseinek a vonatkozásában, mivel megítélése szerint az ügy versenyjogi megítéléséhez egy ily kérdéseket vizsgáló szakértő érdemi hozzájárulást nem nyújtott volna, ezért a Pannonmill Malomipari Rt. bizonyítási indítványát nem fogadta el.

  • 117.

    A Versenytanács nem tudta értelmezni a Sikér Kft. azon bizonyítási indítványként előterjesztett kérelmét, hogy a Versenytanács adjon tájékoztatást arról, mely jogszabály írja elő azt a kötelezettséget, hogy nyilvánosan el kell határolódnia a vállalkozások valamely összejövetelétől annak, aki az összejövetelen elhangzottakkal nem ért egyet, mert ellenkező esetben megállapítható az el nem határolódó vállalkozás versenyjogi felelőssége. A Versenytanács e kérdéssel kapcsolatos - a közösségi jogalkalmazási gyakorlattal összhangban lévő - álláspontját a jelen határozatban kifejtette.

  • 118.

    Az Agrograin Rt. és az Első Pesti Malom- és Sütőipari Rt. indítványozta a versenyfelügyeleti eljárás szüneteltetését.

    A Tpvt. 75.§-ának (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy a) tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint b) kárveszély esetén megteszi a kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket vagy megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében.

    A Versenytanács megállapította, a jelen esetben időben már lezárult, a versenyt súlyosan veszélyeztető magatartásokról van szó, így nem teljesülnek a versenyfelügyeleti eljárás szüneteltetésének előfeltételei, ezért annak elrendelésére nem látott lehetőséget. Az Első Pesti Malom- és Sütőipari Rt. indítványával összefüggésben megjegyzi a Versenytanács, az eljárás alá vont által a szüneteltetés indokaként felhozott körülmény egyébként sem tenné lehetővé egy versenyfelügyeleti eljárás Tpvt. 75.§-a szerinti szüneteltetését.

  • 119.

    A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. október 19.