Vj-44/2003/86

Nyilvánosságra hozható változat!

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a UPC Magyarország Kft. (Budapest) eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban, nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

határozat felülvizsgálatát az ügyfél a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A vizsgálat indítása

  • 1.

    A GVH-hoz - számos bejelentés által - eljutott információ szerint az eljárás alá vont UPC Magyarország Kft. (a továbbiakban: UPC) 2003. év során, az előző évekhez hasonlóan, ismételten jelentős mértékben megemelte egyes szolgáltatásainak (programcsomagjainak) árait. A korábbi eljárások során, illetve a jelen eljárás megindítását megelőzően beszerzett információk alapján a GVH Infokommunikációs Irodája valószínűsítette, hogy ez a magatartás sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló a többször módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 21. § a) pontjában foglalt gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó rendelkezését. Ezért, a Tpvt 67. § (1) bekezdésére figyelemmel, illetve a 70. §-a alapján 2003. március 10-én versenyfelügyeleti eljárást indított a UPC ellen.

  • 2.

    2003. szeptember 12-én a vizsgáló kiterjesztette a díjemelés vizsgálatát a Tpvt. 21. § h) pontjára, mert azt észlelte, hogy a UPC 2003-ban Debrecen és Nyíregyháza szolgáltatási területen a 2002. évi előfizetési díjat alkalmazza 2003-ban is, valamint Szombathelyen ugyanazon csatornakiosztás mellett kétféle előfizetési díjat alkalmaz, megkülönböztetve a Bem és a Népfront Lakásszövetkezetek területén élő előfizetőket a város egyéb területén lakó előfizetőktől.

II.

A tényállás

A szolgáltatás néhány jellemzője

  • 3.

    A kábeltelevíziós jelelosztó szolgáltatás (a továbbiakban: kábelszolgáltatás) technikai hordozó eszköze maga a kábel, amelyen keresztül a programcsomagokat tartalmazó elektronikus jel az előfizető lakásába érkezik. A kábelvezetékek az előfizetők ingatlanjain belül kiépített házhálózaton keresztül csatlakoznak az ún. gerinchálózathoz, amely a központi fejállomásról a jeleket nagy távolságra tudja eljuttatni. A fejállomás dolgozza fel, alakítja át a műholdakról, a földfelszíni adókról érkező, valamint a helyileg előállított műsorokat programcsomagokká, illetve azt azokat hordozó jelekké. A fejállomáshoz kapcsolódik a fő erősítő, illetve a helyi TV stúdió, ahol a programcsomagok összeállítása történik. [1]

  • 4.

    Jelenleg a magyarországi háztartások kb. felében található kábeltelevíziós vezeték, amelyeknek mintegy 60 százaléka a négy legnagyobb szolgáltató (UPC, MatávkábelTV, FiberNet, ill. EMKTV) egyikének tulajdonában van. E négy vállalkozás mellett mintegy négyszáz kisebb kábelszolgáltató társaság is rendelkezik hálózattal és nyújt szolgáltatásokat.

  • 5.

    A jelentősebb kábelszolgáltató társaságok több, egymástól földrajzilag elkülönült hálózattal rendelkeznek. Ezek a hálózatok ugyanazon a településen belül sem mindig egyetlen, központi fejállomásra csatlakoznak, hanem egy szolgáltató ugyanazon településen több fejállomással is rendelkezhet. A különböző fejállomáshoz kapcsolt hálózatokon a helyi stúdiókban más és más szerkezetű programcsomagok, illetve egyéb kapcsolódó szolgáltatások tehetők hozzáférhetővé. Egy fejállomáson keresztül azonban csak egyféle struktúrában nyújtható szolgáltatás.

Az eljárás alá vont vállalkozás

  • 6.

    A UPC Magyarország Kft. tulajdonosai a Kábelkom Holding Co. (57,32 %-os részesedés), valamint a Telekabel Hungary N.V. (42,68 %). Mindkét tulajdonos a United Pan-Europe Communications N.V. (UPC N.V.) tulajdonosi körébe tartozik.

  • 7.

    A UPC Magyarország Kft. leányvállalata a Szab-I-Net Területi Számítógépeshálózat Fejlesztő és Internet Szolgáltató Kht. (Szab-I-Net Kht.). A Szab-I-Net Kht. 12 millió Ft jegyzett tőkéjű társaság, fő tevékenységi köre internetes szolgáltatás végzése Nyíregyháza területén. A UPC 100 %-os részesedéssel rendelkezik ebben a társaságban, amelyet 1999. július 2-án vásárolt. (Vj-44/2003/47/7)

  • 8.

    Az eljárás alá vont fő tevékenysége a távközlés, ezen belül elsősorban a kábeltelevízió szolgáltatás és Internet hozzáférés szolgáltatás kábeltelevízió hálózaton keresztül. A UPC Magyarország Kft. jogelődjét, a Kábeltel Kábeltelevíziós Szolgáltató Kft-t 1994 novemberében alapították. A névváltozás 1999 februárjában történt. 1999. augusztus 31-én a Kábelkom és a Kábeltel - az addigi két piacvezető kábeltelevíziós csoport - közel 20 vállalkozása olvadt be a UPC-be. A Kábelkom akkoriban 10 nagyobb vidéki városban (Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Pécs, Dunaújváros, Eger, Szolnok, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza) és környékükön, a Kábeltel pedig 6 vidéki városban (Sopron, Szombathely, Nagykanizsa, Mór, Mezőtúr, Budaörs), valamint Budapest 12 kerületében nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást. A tevékenységüket 1992-ben megkezdő elődvállalat csoportok az első igazán jelentős beruházói voltak a magyar kábeltelevíziózásnak. A későbbiek folyamán további vállalkozásokat - Satimex Híradástechnikai Kft., City Kábel Telekommunikációs Kft., Zuglói Kommunikációs Szolgáltató Kft. - vásárolt meg a UPC.

  • 9.

    A UPC Magyarország Kft. megalakulását követően gyors terjeszkedésbe kezdett: dinamikusan növelte előfizetőinek számát, s így jelenleg mintegy 40 település kb. 650 ezer - az összes magyarországi kábeltelevízió előfizető kb. egyharmada - háztartásának kábeltelevízió szolgáltatásáról gondoskodik.

  • 10.

    A UPC Magyarország Kft. 2001., illetve 2002. évi gazdálkodását jellemző adatokat a Vj-44/2003/47/7. sz. irat foglalja össze.

Az érintett árupiac meghatározásával kapcsolatos adatok és információk

  • 11.

    A kábeltelevíziós jelszolgáltatás révén a fogyasztók számára elérhetővé, ezáltal televíziós készüléken megjeleníthető egyes műsorprogramok, illetve programcsomagok technikailag más eszközök segítségével is a készülékre vihetők. Ezen lehetőségek közül különösen az egyszerű szoba- vagy tetőantenna, a műholdvevő készlet, illetve berendezés, illetve ezek kombinációja, a közvetlen műholdas program szolgáltatás [2] , valamint Budapesten és közvetlen környékén az Antenna Mikro (AM) programszolgáltatás.

  • 12.

    Az eljárás alá vont által elosztott műsorok közül az m1, a tv2, és az RTL Klub magyar nyelvű program földi sugárzású, amelyek az adó vételi körzetében, így eljárás alá vont szolgáltatási területein, tető-, ill. - jó terjedési viszonyok esetén - szobaantennával is foghatók. A másik két magyar nyelvű közszolgálati adó (m2, Duna TV) azonban műholdas terjesztésű, így annak vétele ilyen formában nem lehetséges. A szobaantenna egyszeri beruházási költsége maximum 10.000 Ft, a tetőantennáé - a szereléssel együtt - körülbelül ugyanennyi.

  • 13.

    Magyarországon a legelterjedtebb műholdas megoldások a HotBird (13° Kelet), az Astra (19,2° Kelet) illetve az Amos1 (4° Nyugat) műholdak egyikének vagy kombinációjának vételére alkalmas eszközöket foglalják magukban. Minden műholdvevő szett ún. tükörből (parabola antenna), vevőfej(ek)ből és beltéri egység(ek)ből áll. (A vevőfej, ill. a beltéri egység - attól függően, hogy analóg vagy digitális sugárzású adásokat kívánunk fogni - lehet analóg, ill. digitális.) Ha mindegyik egységből csak egy van, akkor az egység csak egy műhold vételére alkalmas. Egy analóg műholdvevő egység ára - általában - kevesebb, mint 20.000 Ft, a digitálisé 40-50.000 Ft. Ha egy műholdról mind az analóg, mind a digitális sugárzású adókat fogni kívánjuk, akkor két beltéri egység (analóg és digitális is) szükséges. Az egy műholdvevő szettre csatlakoztatott televíziókon csak ugyanaz a csatorna vehető.

  • 14.

    A két műhold vételére is alkalmas rendszer két vevőfejet tartalmaz. A már említett műholdak közül csak az Astra és a HotBird vételére alkalmas vevőfejet lehet egy tükörbe építeni, mert ezek viszonylag közel vannak egymáshoz. A kétfejes rendszer 5-10.000 Ft-tal drágább az egyfejesnél. Az Amos1 vétele önálló tükörrel és vevőfejjel lehetséges; e három egység egy beltéri egységgel csatlakoztatható a vevőkészülékhez, azonban a vevőkészülékeken itt is csak ugyanaz a program nézhető. Ha a televíziónként különböző program nézhetőségének igénye felmerül, az mindegyik esetben egy-egy külön beltéri egység alkalmazását vonja maga után. A szerelési díj - a szükséges szerelvényekkel együtt - min. 15.000 Ft.

  • 15.

    A fentebb jelölt egy-, ill. kétfejes alaprendszereken kívül - a különleges igények kielégítésére - számtalan egyedi megoldás tervezhető és telepíthető, azonban ezek költségei, árai igen magasak lehetnek. Általánosságban az is elmondható, hogy a digitális berendezések legalább 10-20.000 Ft-tal többe kerülnek, mint az analóg eszközök.

  • 16.

    Az Astra műhold(ak)ról elsősorban német nyelvű adásokat sugároznak, de szép számmal találhatók itt más nyelven fogható programok is, pl. olasz, francia stb. Ezen a műholdon található - kódolt formában - a UPC Direct csomag, illetve rádió-adások is vehetők. A HotBird műhold(ak)on számos olasz, angol, arab, lengyel, spanyol, stb. nyelvű adás elérhető. A Duna TV és az m2 adása is erről a műholdról vehető, előbbi január közepe óta digitális formában is. Itt szintén rengeteg rádió-adás szerepel. Az Amos1-ről számos magyar tv-adás fogható, így például a Magyar ATV, Minimax, Filmmúzeum, GTV (teszt), Musicmax. Ezek a programok csak digitális beltéri egységgel nézhetők. (Vj-44/2003/64)

  • 17.

    Az egyes műholdak segítségével fogható - Magyarországon vezetékes műsorjelelosztás révén szokásosan elérhető - műsorok részletes listáját az alábbi táblázat tartalmazza. A táblázatban dőlt betűvel szedett programok kódolatlanok, azaz ezeket műholdvevő készülék segítségével bárki szabadon foghatja és nézheti. A kódolt műsorok jellemzője, hogy azok csak ún. dekóderrel foghatók, ilyeneket azonban a műsorkészítők egyéni előfizetőknek (magánszemélyeknek) nem, kizárólag műsorelosztók részére biztosítanak, értékesítenek. Ennek azért van különösen nagy jelentősége, mert ezek a csatornák általában a legnézettebb műsorok közé tartoznak.

  • 18.

    Telekhatáron belül kisközösségek létrehozhatnak saját maguk számára tetőantennáról, ill. műholdvevőről működő rendszert, azonban ez - az igénybe vevők számától függően - akár milliós nagyságrendű beruházás is lehet. A karbantartás, javítás költségei a tetőantenna, az egyedi műholdvevő és a kisközösségi rendszer esetében a fogyasztót terhelik, hiszen az igénybe vevő(k) a tulajdonos(ok), nincs külső szolgáltató.

HotBird

Astra

Amos 1

Magyar nyelvű adó, kódolatlan

Duna TV, m2

Musicmax, Minimax/Musicmax, Magyar ATV, Viasat 3 (Feed), Budapest TV, Hálózat TV

Magyar nyelvű adó, kódolt

Hallmark, Eurosport

Spektrum, HBO, Discovery, Viva+, HírTV, Filmmúzeum, Pax, Romantica, Nickelodeon

Idegen nyelvű adó, kódolatlan

Arte, BBC World, TV5 Europe, DW, Rai Uno, Euronews, Fashion TV

ARD, Arte, CNBC, CNN Europe, DW, Euronews, Fashion TV, Kabel 1, Ki.Ka, Pro7, Rai Uno, RTL2, RTL, Sat1, Super RTL, Travel, TV5 Europe, Vox, Viva, ZDF, 3 Sat

Mezzo

Idegen nyelvű adó, kódolt

MCM, Mezzo, Motors, MTV, VH1, Cartoon Network, TCM

MTV, TV5, VH1, 3 Sat, BBC World, Extreme Sports, Arte, MCM, TCM, Sat1, CNBC, CNN

Forrás: http://www.lyngsat.com/hotbird.shtml; http://www.astra.lu/tv-radio/guide/lineup/markets/ALL192_all.htm; http://www.satcodx9.com/3560/mag/

  • 19.

    A UPC Direkt szolgáltatás digitális műholdas vételi lehetőséget kínál az előfizetőknek kiváló digitális minőségben, számos - a kábeltelevíziós szolgáltatás révén nem elérhető - kiegészítő, értéknövelt szolgáltatással (pl.: "Elektronikus Műsorfüzet", Dolby Surround, hozzáférés korlátozhatósága, programozhatóság, nyelv kiválasztása, stb.) párosulva. Az árak - a szolgáltatás színvonalához igazodóan - magasabbak az általánosan megszokott kábeltelevíziós előfizetési díjaknál, és ehhez még viszonylag magas egyszeri belépési költségek is társulnak (csatlakozási díj: 8.000 Ft, letéti díj: 20.000 Ft, szerelési díj: 12.000 Ft). A belépési költségeket azonban a csatlakozó fogyasztóknak nem mindig kell megfizetnie, a cég ugyanis folyamatos akciókkal igyekszik növelni a penetrációt. A vizsgált időszakban például 2003. február és március között 6 havi előfizetési díj befizetése esetén az előfizető letéti díj-mentességet is élvezett. (2003. szeptember-október folyamán - amely időszakra már nem terjed ki a vizsgálat - 1 éves hűségnyilatkozat aláírásával 10 ill. 15 % kedvezményt biztosít a havi díjból, míg 2 éves hűségnyilatkozat esetén az előfizető mentesül a szerelési díj megfizetése alól.)

  • 20.

    A UPC Direkt ún. családi csomagjának havi előfizetési díja 2003-ban bruttó 4.590 Ft volt, ez azonban nem tartalmazta az ún. prémium csatornákat, úm. HBO (2.950 Ft/hó), Sport1 (2.950 Ft/hó) és PrivateGold (2.400 Ft/hó). A családi csomag a következő csatornákat tartalmazza: m2, DunaTV, Viasat3, Magyar ATV, Filmmúzeum, Spektrum, Discovery Channel, Travel Channel, National Geographic, Animal Planet, Fox Kids/Classic Sport, Eurosport, Extreme Sports, Hallmark, Reality TV, Club, HírTV; arte (német); Cartoon Network/TCM (angol); BBC Prime (angol); Eurosport News (angol); DSF (német); Fashion (angol); Motors (francia, angol); MTV, MTV2, MTV Hits, MTV Base (angol); VH1, VH1 Classic (angol); Viva, VivaPlus (német); CNN (angol); CNBC (angol); SKYnews (angol); EuroNews (német); kto (francia); DW (német); ZDF (német); Rai Uno (olasz); TV5 (francia). Ezeken kívül számos német, francia és arab nyelvű csatorna fogható szabadon a UPC Direct vételére alkalmas műhold révén. A csomagból azonban hiányoznak a magyar földi sugárzású - egyébként a legnézettebb - csatornák, azaz az m1, tv2 és RTL Klub. Ezek kiegészítő vételéhez szükség van tető- vagy szobaantennára is (Vj-44/2003/65; 67).

  • 21.

    Az Antenna Hungária Rt. AntennaMikro (AM) szolgáltatása csak Budapest területén és a főváros közvetlen környezetében (az adó kb. 60 km-es átmérőjű körzetében) fogható. A Budapesten élők közül azoknak, akik parabola-antennával a Széchenyi hegyről, ill. az óbudai átjátszó állomásról érkező jeleket árnyékolás nélkül, közvetlen rálátással képesek fogni, lehetőségük van az Antenna Hungária Rt. ezen szolgáltatásának igénybevételére. A szolgáltatás elérhető Budapest csaknem teljes területén, azonban a helyi viszonyok (építmény, növényzet stb.) az elvileg lehetséges területen is meghiúsíthatják a gyakorlatban a vételt.

  • 22.

    Az AM szolgáltatás a műsorok kódolt formában való elosztását jelenti, ezért a szolgáltatás jelei csak a szolgáltató által biztosított dekódoló berendezéssel foghatók. A szolgáltatáshoz egyszeri díj (dekóder egyszeri hozzáférési díja: 12.535-4.860 Ft között a vállalt szerződéses időszak függvényében), és havonta fizetendő díjak (dekóder használati díja: 495 Ft és a választott programcsomag szerinti előfizetési díj) ellenében, szerződés alapján juthat az igénylő. Ha a lakásban több TV készülék is van, és az az igény, hogy azokon azonos időben külön-külön program legyen nézhető, minden TV-hez külön dekódoló egység szükséges (a második dekóder egyszeri díja 12.535 Ft, havi díja 560 Ft [3] ) . A dekódoló berendezéshez csatlakoztatott TV készülékeken ugyanis csak azonos műsor látható (ellentétben a kábeltelevízió szolgáltatási ponttal, amely úgy ad lehetőséget több vevőkészülék csatlakoztatására, hogy azokon önállóan választható a nézni kívánt csatorna). Több televízió készülék használata esetén tehát készülékenként külön-külön dekóder szükséges, amelyeknek mind egyszeri, mind havi hozzáférési díját meg kell fizetni. Az előfizetési díj nem többszöröződik. Összességében induló kiadásként az előfizetőt akár több tízezer forint kiadás terhelheti. Az üzemeltetéssel, karbantartással járó költségek megoszlanak a szolgáltató és az előfizető között.

  • 23.

    Az AM szolgáltatás választéka és bruttó havi előfizetési díjai (zárójelben a dekóder havi díja): Induló csomag: m1, m2, Duna, SAT1; 190 Ft (+495 Ft); II. Alapcsomag: Induló csomag + CN/TCM, CNN, Eurosport, Magyar ATV, Minimax/MTV Europe, NG/CNBC, ORF1, Romantica/PrivateGold, RTL Klub, Spektrum, tv2, Filmmúzeum, VIVA+, Sport1, BBC Prime, Hír TV; 1.645 Ft (+495 Ft); Prémium Csomag: Alapcsomag + HBO; 4.230 Ft (+495 Ft).

  • 24.

    Az érintett piac, illetve a gazdasági erőfölény meghatározásához szükséges további információ az, hogy az eljárás alá vont egyes működési területein vagy annak határán jelen van-e más kábeltelevíziós jelszolgáltató vállalkozás, illetve azok milyen feltételek mellett nyújtanak szolgáltatásokat.

  • 25.

    Budapest II. kerületében a MatávkábelTV is jelen van. Van átfedés a két szolgáltató szolgáltatási területe között, azonban erre vonatkozó előfizetői adattal egyik sem tudott szolgálni. A Vj-44/2003/71/2 sz. alatti térkép szerint a párhuzamos szolgáltatási terület nem jelentős, azt a UPC területe körül is öleli. A MatávkábelTV mind soros (NYÉK), mind csillagpontos (központi fejállomás) hálózattal rendelkezik a kerületben. A UPC csak soros rendszerrel (Törökvész és Vérmező fejállomás) rendelkezett 2002-ben a vizsgált területen, 2003-ban már a központi MTC rendszerre is kapcsoltak át előfizetőket.

  • 26.

    Míg 2002-ben igazán csak a soros hálózatok előfizetési díját és csatornakiosztását lehetett összehasonlítani - s ekkor a UPC 1-2-vel több csatornáért arányaiban nézve jelentősen magasabb előfizetési díjat kért -, addig 2003-ban már a csillagpontosat is. 2003-ban a UPC a II. kerületi soros rendszerén még mindig magasabb díjat alkalmaz, mint a MatávkábelTV a hasonló kínálatú soros rendszerén; azonban a csillagpontos hálózaton a MatávkábelTV mindhárom programcsomagja drágább. Míg a szociális csomag csatornaszáma a Matávkábelnél öttel magasabb (összesen tíz), mint a UPC-nél, addig az alap és a bővített már a UPC-nél tartalmaz több csatornát, mégpedig tizeneggyel, illetve tízzel.

  • 27.

    Az egyszeri díjak rendszere mindkét szolgáltatónál 2002 folyamán változott meg. 2003-ban MatávkábelTV egyéni előfizetőknek bruttó 25.000 Ft-ot, közületi előfizetőknek bruttó 40.000 Ft egyszeri belépési díjat számol fel. [4] (Vj-44/2003/10., és 70.) A UPC 2003-ban a hálózat kiépítettségének függvényében 5.000, 10.000 vagy 25.000 Ft-ot számított fel, míg közületeknek ennek a dupláját. [5] (Vj-44/2003/9)

  • 28.

    A UPC, illetve a MatávkábelTV Bp. II. kerületben alkalmazott havi, bruttó előfizetési díjai:

2002. jan.

UPC

MatávkábelTV

soros

1.790 Ft/ 22 csatorna (Vérmező fejáll.)
1.790 Ft/ 24 csatorna (Törökvész fejáll.)

839 Ft/ 23 csatorna (Marcibányi tér)
1.205 Ft/ 23 csatorna (NYÉK1)

szociális

-

550 Ft/ 10 csatorna (kp-i fejállomás)

alap

-

1.750 Ft/ 26 csatorna (kp-i fejállomás)

bővített

-

2.690 Ft/ 39 csatorna (kp-i fejállomás)

egyszeri díj

25.000 Ft/ egyéni, ill. 50.000 Ft/ közületi - bekapcsolási díj
5.000 ill. 10.000 Ft - rákötési díj

2002. március 22-ig:
18.000 Ft - lakótelepek, társas házak
25.000 Ft - családi házak
40.000 Ft - speciális beruházási környezet
2002. március 22. után:
25.000 Ft - egyéni
40.000 Ft - közületi

2002. júl.

UPC

MatávkábelTV

soros

1.790 Ft/ 22 csatorna (Vérmező fejáll.)
1.790 Ft/ 24 csatorna (Törökvész fejáll.)

839 Ft/ 23 csatorna (Marcibányi tér)
1.205 Ft/ 23 csatorna (NYÉK1)

szociális

-

550 Ft/ 9 csatorna (kp-i fejállomás)

alap

-

1.920 Ft/ 25 csatorna (kp-i fejállomás)

bővített

-

2.999 Ft/ 41 csatorna (kp-i fejállomás)

egyszeri díj

2002. augusztus 12-ig:
25.000 Ft/ egyéni, ill. 50.000 Ft/ közületi - bekapcsolási díj
5.000 ill. 10.000 Ft - rákötési díj
2002. augusztus 12. után:
25.000 / 50.000 Ft - bekapcsolási díj
10.000 / 20.000 Ft - sűrítési díj
5.000 / 10.000 Ft - rákötési díj

25.000 Ft - egyéni
40.000 Ft - közületi

2003

UPC

MatávkábelTV

soros

1.890 Ft/ 22 csatorna (Vérmező ill. Törökvész fejáll.)

1.310 Ft/ 22 csatorna (NYÉK)

szociális

590 Ft/ 5 csatorna (MTC)

610 Ft/ 10 csatorna (kp-i fejállomás)

alap

2.200 Ft/ 37 csatorna (MTC)

2.190 Ft/ 26 csatorna (kp-i fejállomás)

bővített

3.230 Ft/ 52 csatorna (MTC)

3.480 Ft/ 42 csatorna (kp-i fejállomás)

egyszeri díj

25.000 / 50.000 Ft - bekapcsolási díj
10.000 / 20.000 Ft - sűrítési díj
5.000 / 10.000 Ft - rákötési díj

25.000 Ft - egyéni
40.000 Ft - közületi

(Vj-44/2003/8, 9, 10, 30/2., ill. Vj-18/2002.)

  • 29.

    Budapest VI. kerületében a UPC Magyarország Kft.-nek csak az optikai körgyűrűje halad át. A UPC előfizetői közül egyik sincs az EMKTV-vel párhuzamos szolgáltatási területen. (Vj-44/2003/9)

  • 30.

    Budapest VIII. kerületében a UPC-n kívül a MatávkábelTV Kft. és a EMKTV van jelen. A UPC-nek nincs sem átfedése, sem határos területe az EMKTV-vel. (Vj-44/2003/71/2 ill. Vj-27/2002/8 III. kötet). A MatávkábelTV-vel jelentős átfedés van, amelyen kb. 19.000 lakás található. A UPC VIII. kerületi előfizetői 2001-2002-ben valamennyien a központi fejállomásra voltak kapcsolva. [6] A MatávkábelTV VIII. kerületi előfizetőinek száma hasonló nagyságrendű, mint a UPC-é. A párhuzamos területek előfizetői számára vonatkozóan egyik szolgáltató sem tudott adatokkal szolgálni. (Vj-44/2003/8, 9, 10). Az egyszeri díjakra vonatkozóan ld. a II. kerületnél írtakat. A UPC illetve a MatávkábelTV Bp. VIII. kerületben alkalmazott havi, bruttó előfizetési díjai:

2002. jan.

UPC (központi fejállomás)

MatávkábelTV

soros

-

1.660 Ft/ 27 csatorna

szociális

550 Ft/ 5 csatorna

550 Ft/ 10 csatorna

alap

1.970 Ft/ 38 csatorna

1.750 Ft/ 26 csatorna

bővített

2.840 Ft/ 53 csatorna

2.690 Ft/ 39 csatorna

2002. júl.

UPC (központi fejállomás)

MatávkábelTV

soros

-

1.660 Ft/ 27 csatorna

szociális

550 Ft/ 5 csatorna

550 Ft/ 9 csatorna

alap

1.970 Ft/ 38 csatorna

1.920 Ft/ 25 csatorna

bővített

2.840 Ft/ 53 csatorna

2.999 Ft/ 41 csatorna

2003

UPC (központi fejállomás)

MatávkábelTV

soros

-

1.970 Ft/ 25 csatorna

szociális

590 Ft/ 5 csatorna

610 Ft/ 10 csatorna

alap

2.200 Ft/ 37 csatorna

2.190 Ft/ 26 csatorna

bővített

3.230 Ft/ 52 csatorna

3.480 Ft/ 42 csatorna

(Vj-44/2003/30/2, Vj-44/2003/70., ill. Vj-18/2002)

  • 31.

    Budapest IX. kerületében (Ferencváros) jelen van az UPC-n kívül a EMKTV és a Bakáts Parabola és Kábel TV Bt. (továbbiakban: Bakáts Parabola) és a Telant Kft. hálózatát megvásárló FiberNet Rt. A Bakáts Parabolával nincs párhuzamos vagy határos területe a UPC-nek. Az EMKTV-vel jelentősebb átfedés van a kerületben. A UPC IX. kerületi előfizetőinek kb. 1/3-a van az EMKTV által is ellátott területen, míg az EMKTV teljes IX. kerületi szolgáltatási területén jelen van a UPC. A párhuzamosan ellátott területen lévő előfizetők számáról 2003-as adatot nem tudott a UPC szolgáltatni. [7] (Vj-44/2003/9, 29, 30/1-2.)

  • 32.

    Az EMKTV 2003 áprilisától jelentősen megváltoztatta a csatornakiosztások struktúráját, ami miatt gyakorlatilag nem hasonlítható össze más - a "klasszikus" szociális, alap, bővített csomag struktúrában szolgáltató - vállalkozásokkal: az ún. Honi csomag a magyar nyelvű, magyar készítésű műsorokat tartalmazza; az ún. Euro a Honi csomagban található csatornák mellett tartalmazza a magyar felirattal ellátott vagy szinkronizált külföldi műsorokat is; az ún. Universum csomag az EMKTV kínálatában megtalálható összes csatornát tartalmazza. (Vj-88/2003)

  • 33.

    A Telant Kft. hálózatát a IX. kerületben 2001-ben vásárolta meg a FiberNet Rt. (Vj-18/2002 ill. Vj-42/2003) A Vj-44/2003/41/3 és 71/2 sz. térképek alapján a UPC részben körül öleli ezt a szolgáltatási területet, tehát a két szolgáltató legalább egymással határos területen szolgáltat. A UPC nem tudott adatokkal szolgálni a párhuzamos terület előfizetőinek számáról, de figyelembe véve a két szolgáltató szolgáltatási területeinek nagyságát, valószínű, hogy a UPC-nek több előfizetője van ott.

  • 34.

    A IX. kerületben a FiberNettel szomszédos szolgáltatási területen - a Vj-44/2003/30/3 sz. térkép szerint - a UPC a központi fejállomásról szolgáltat. Az EMKTV Kft. a 2000. év folyamán különböző akciók meghirdetésével a bekötési díjat 6 havi előfizetési díj egyösszegű, előre történő befizetésével váltotta fel. (Vj-27/2002/17). A FiberNet egyszeri díjait az alábbi táblázat tartalmazza. A UPC egyszeri díjai - a II. kerületnél már részletezett módon - egyéni előfizetőknél 5-25 ezer Ft között, míg közületi előfizetőknél 10-50 ezer Ft között változik.

  • 35.

    A UPC, a FiberNet és az EMKTV Bp. IX. kerületben alkalmazott havi, bruttó előfizetési díjai:

2002

UPC

FiberNet

EMKTV

soros

1.500 Ft/ 25 csatorna

-

-

szociális

550 Ft/ 5 csatorna

2.199 Ft (januárban)
2.399 Ft (febr.-jún.)

2.100 Ft/ 35 csatorna

bővített

2.840 Ft/ 53 csatorna

2.100 Ft/ 35 csatorna

bővített

2.840 Ft/ 53 csatorna

2.996 Ft/ 43 csatorna

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

25.000 Ft - egyéni előfizetők,
37.500 Ft - üzleti, közületi előfizetők

2002. júl.

UPC

FiberNet

EMKTV

soros

1.500 Ft/ 25 csatorna

-

-

szociális

550 Ft/ 5 csatorna

799 Ft/6 csat. (inform. cs.)

840 Ft/ 7 csatorna

alap

1.970 Ft/ 38 csatorna

-

2.100 Ft/ 35 csatorna

bővített

2.840 Ft/ 53 csatorna

2.599 Ft/ 44 csatorna (családi cs.)

2.996 Ft/ 43 csatorna

2003. jan.

UPC

FiberNet

EMKTV

soros

1.650 Ft/ 25 csatorna

-

szociális

590 Ft/ 5 csatorna

871 Ft/7 csat. (inform. cs.)

1.092 Ft/ ... csatorna

alap

2.200 Ft/ 37 csatorna

2.464 Ft/ ... csatorna

bővített

3.230 Ft/ 52 csatorna

2.870 Ft/ 45 csatorna (családi cs.)

3.248 Ft/ ... csatorna

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

25.000 Ft - egyéni előfizetők,
37.500 Ft - üzleti, közületi előfizetők

2003. ápr.-tól

EMKTV

honi

2.184 Ft/ ... csatorna

euro

2.800 Ft/ ... csatorna

universum

3.416 Ft/ ... csatorna

(Vj-44/2003/29, 30, 74 ill. Vj-27/2002)

  • 36.

    Budapest XI. kerületében jelen van a UPC-n kívül az EMKTV. A UPC a párhuzamos szolgáltatási területen lévő előfizetőinek számáról nem tudott adatot adni, az azonban biztos, hogy az összes EMKTV előfizető párhuzamos területen van, mivel az egész kerületben szolgáltat a UPC szemben az EMKTV három, elkülönült kisebb területével. Az EMKTV ebben a kerületben lévő szolgáltatási területén is bevezette a fentebb már ismertetett Honi, Euro, Universum programcsomagokat. Az EMKTV egyszeri díjait ld. fentebb, a IX. kerületnél, míg a UPC-ét a II. kerületnél. A UPC illetve az EMKTV Bp. XI. kerületben alkalmazott havi, bruttó előfizetési díjai:

2002

UPC

EMKTV

soros

980 Ft/ 25 csatorna (Sas hegy fejá.)

-

szociális

450 Ft/ 4 csatorna (Csiki hegyek fejá.)
550 Ft/ 5 csatorna (MTC)

840 Ft/ 7 csatorna

alap

1.650 Ft/ 18 csat. (Csiki hegyek fejá.)
1.970 Ft/ 38 csatorna (MTC)

2.100 Ft/ 35 csatorna

bővített

2.350 Ft/ 23 csat. (Csiki hegyek fejá.)
2.840 Ft/ 53 csatorna (MTC)

2.996 Ft/ 43 csatorna

2003

UPC

EMKTV

soros

-

-

szociális

590 Ft/ 5 csatorna

1.092 Ft/ ... csatorna

alap

2.200 Ft/ 37 csatorna

2.464 Ft/ ... csatorna

bővített

3.230 Ft/ 52 csatorna

3.248 Ft/ ... csatorna

2003. ápr.-tól

EMKTV

honi

2.184 Ft/ ... csatorna

euro

2.800 Ft/ ... csatorna

universum

3.416 Ft/ ... csatorna

  • 37.

    Pécsett a Jókai Lakásszövetkezetnek és a ViDaNet Rt.-nek (a Kaposkábel jogutódjának) van párhuzamos vagy határos szolgáltatási területe a UPC területével. A UPC nem tudott adatot adni a párhuzamos területen lévő előfizetőinek számáról. A Jókai Lakásszövetkezetnek csak határos szolgáltatási területe a van UPC-vel, előfizetőinek száma csak néhány %-a a UPC pécsi előfizetőihez viszonyítva. (Vj-44/2003/33)

  • 38.

    A ViDaNet Rt. jogelődje a Kaposkábel Kft. 2001 decemberében szerzett tulajdonjogot a Pécs Belvárosi kábeltelevízió hálózatra, majd a ViDaNet Rt.-t megvásárolta a Matáv Rt. [8] Vannak határos és párhuzamos területei is a UPC hálózatával, azonban itt 1000 fő alatt van az előfizetők száma. (Vj-44/2003/35/1 - a pontos szám üzleti titok!)

2002

UPC

Jókai Lakszöv.

ViDaNet

soros

-

-

1.200 Ft / 22 csatorna

szociális

340 Ft/ 5 csatorna

Csillagpontos hálózaton egy csomag: 1.300 Ft (1.100 Ft szöv. tagoknak) / 25 csatorna

-

alap

2.500 Ft/ 38 csatorna

-

bővített

3.600 Ft/ 48 csatorna

-

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

2-5.000 Ft - tömbház,
15.000 Ft - családi ház

18.750 Ft (2002. márciusig)
25.000 Ft (2002. áprilistól)

2003

UPC

Jókai Lakszöv.

ViDaNet

soros

-

-

1.200 Ft / 22 csatorna

szociális

370 Ft/ 5 csatorna

Csillagpontos hálózaton egy csomag: 1.500 Ft (1.100 Ft szöv. tagoknak) / 25 csatorna

-

alap

2.770 Ft/ 39 csatorna

-

bővített

3.890 Ft/ 49 csatorna

-

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

15.000 Ft

15.000 Ft - többlakásos ház
25.000 Ft - családi ház

(Vj-44/2003/18, 33, 35)

  • 39.

    Szombathelyen a Bem és a Népfront Lakásszövetkezettel vannak kisebb átfedések illetve határterületek. A két Lakásszövetkezet összes előfizetőinek száma kevesebb, mint 5.000. A Hírközlési Felügyelet által a hírközlési szolgáltatókról és szolgáltatásokról vezetett adatlapok [9] szerint 2002. II. félévben 1.849 (Bem Lakszöv.) illetve 3.320 (Népfront Lakszöv.) volt az előfizetők száma. A párhuzamos területen lévő előfizetők száma értelemszerűen még ennél is kevesebb. A UPC szombathelyi előfizetőinek kb. [...] %-a [10] él a párhuzamosan ellátott területen. (Vj-44/2003/26, 42 - üzleti titok!, 18, 47, 53, 76). A UPC a csillagpontos hálózatán kétféle árral van jelen Szombathelyen, melyek közül az alacsonyabb árat a Bem, illetve a Népfront lakásszövetkezet szolgáltatási területével párhuzamos területeken alkalmazza. [11] (Vj-44/2003/41/8, 51/3, 52, 69/1)

2002

UPC

Bem Lakszöv.

Népfront Lakszöv.

soros

-

-

-

szociális

400 Ft/ 5 csat.
400 Ft/ 5 csat. (750MHz - Standard)

280 Ft / 4 csatorna

-

alap

1.030 Ft/ 31 csat.
1.630 Ft/ 31 csat. (750MHz - Standard)

1.200 Ft / 36 csatorna

1.350 Ft/ 34 cs. (febr.-tól)

bővített

1.630 Ft/ 46 csat.
2.650 Ft/ 46 csat. (750MHz - Standard)

-

-

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

0 Ft

2.500 Ft

2003

UPC

Bem Lakszöv.

Népfront Lakszöv.

soros

-

-

-

szociális

430 Ft/ 5 csat.
430 Ft/ 5 csat. (Standard)

280 Ft/ 4 cs. (jan. 31-ig)
336 Ft/ 4 cs. (febr.-tól)

-

alap

1.250 Ft/ 31 csat.
1.760 Ft/ 31 csat. (Standard)

1.200 Ft/ 36 cs. (jan. 31-ig)
1.568 Ft/ 40 cs. (febr.-tól)

1.450 Ft / 34 csatorna

bővített

1.750 Ft/ 47 csat.
2.840 Ft/ 47 csat. (Standard)

-

-

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

0 Ft

2.500 Ft

Megj.: a UPC a táblázatban félkövérrel szedett előfizetési díjakat alkalmazza a két lakásszövetkezet szolgáltatási területén, ezért a szolgáltatások összehasonlításánál elsősorban ez a releváns adat.

  • 40.

    Berettyóújfalun a UPC szolgáltatási területét körül öleli a FiberNet Rt. szolgáltatási területe. A Versenytanács a Vj-110/2001. sz. versenyfelügyeleti eljárásban megállapította, hogy Berettyóújfalu szolgáltatási területen jelen lévő UPC és FiberNet között versenyhelyzet van. Az akkori - 2001 végén - 2002 eleji - helyzethez képest a UPC előfizetőinek száma nem változott jelentős mértékben, valamint a hálózat sem került átépítésre. Ezen túlmenően a FiberNet Rt. előfizetőinek száma 2001-hez képest jelentős növekedést mutat. (Vj-44/2003/18, 47; Vj-42/2003; Vj-110/2001).

2002. jan.

UPC

FiberNet

soros

1.200 Ft/ 29 csatorna

2.099 Ft / 27 csatorna

2002. máj.

UPC

FiberNet

soros

1.200 Ft/ 29 csatorna

899 Ft / 6 csatorna (információs)
2.399 / 27 csatorna (családi)

2003. jan.

UPC

FiberNet

soros

1.350 Ft/ 31 csatorna

899 Ft / 6 csatorna (információs)
2.599 / 27 csatorna (családi)

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi

25.000 Ft - egyéni előfizetők,
37.500 Ft - üzleti, közületi előfizetők

előfizetők (ld. fentebb részletesen)

2003. jún.

UPC

FiberNet

soros

1.350 Ft/ 31 csatorna

1.098 Ft / 7 csatorna (információs)
2.950 / 29 csatorna (családi)

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

25.000 Ft - egyéni előfizetők,
37.500 Ft - üzleti, közületi előfizetők

(Vj-44/2003/18, 74)

  • 41.

    Debrecenben a DMCC Kommunikációs Kft. (továbbiakban DMCC) és a Kábelnet Magyarország Kft. (továbbiakban Kábelnet Kft.) van/volt jelen a UPC mellett. A DMCC 2002 októberében kezdte hálózatát kiépíteni, szolgáltatását csak 2002 végén - 2003 elején kezdte meg, szolgáltatási területe párhuzamos a UPC területével [12] . A Kábelnet Kft. 2001 októberétől nyújt szolgáltatást. A Kábelnet Kft. teljes szolgáltatási területén jelen van a UPC, előfizetőinek száma 2002 tavaszán alig volt több 200-nál, 2002. II. félévében a HIF adatlap szerint 1.678, azonban 2003 januárjában már majdnem elérte a 2.000-t. A Kábelnet Kft. 4 programcsomagban nyújtotta szolgáltatását: Föld, Levegő, Víz, Tűz, amely programcsomagok viszonylag nehezen feleltethetők meg a megszokott hármas (szociális, alap, bővített csomag) felosztásnak. A Föld csomag megfeleltethető a szociális csomagnak; azonban mind a Levegő, mind a Víz csomag lehetne alap csomag - csatornák számát és a tartalmat tekintve -; míg mind a Víz, mind a Tűz lehetne ún. bővített csomag. A DMCC Kft. 2003 márciusában megvásárolta a Kábelnet Kft. hálózatát és eszközeit, s 2003 áprilisától a DMCC szolgáltat és számláz a Kábelnet volt előfizetőinek is. (Vj-44/2003/44 - üzleti titok!, 63) A UPC nem tudott adatot adni a párhuzamos területen lévő előfizetőinek számáról. A UPC mind 2002-ben, mind 2003-ban magasabb előfizetési díjért kínálta szolgáltatását, mint a DMCC illetve a Kábelnet. (Vj-44/2003/18)

2002

UPC

Kábelnet Kft.

szociális

330 Ft/ 4 csatorna

Föld - 200 Ft / 5 csatorna
Levegő - 1.484 Ft / 23 csatorna
Víz - 1.980 Ft / 35 csatorna
Tűz - 2.660 Ft / 45 csatorna

alap

2.500 Ft/ 40 csatorna

bővített

3.600 Ft/ 50 csatorna

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

ingyenes

2003. jan.

UPC

DMCC Kft.

Kábelnet Kft.
(2003 márciusáig)

soros

1.250 Ft/ 36 csat.

-

-

szociális

330 Ft/ 4 csatorna

200 Ft/ 4 csat.

Föld - 200 Ft/ 5 cs.
Levegő - 1.484 Ft/ 23 cs.
Víz - 1.980 Ft/ 33 cs.
Tűz - 2.660 Ft/ 41 cs.

alap

2.500 Ft/ 36 csat. (550 MHz) ill. 40 csat. (750 MHz)

1.690 Ft/ 40 csat.

bővített

3.600 Ft/ 46 csat. (550 MHz) ill. 50 csat. (750 MHz)

2.490 Ft/50 csat.

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

nincs

ingyenes

2003. ápr.

UPC

DMCC Kft.

DMCC Kft. a Kábelnet volt előfizetőinek (2003 áprilisától)

soros

1.250 Ft/ 36 csat.

-

-

szociális

330 Ft/ 4 csatorna

200 Ft/ 4 csat. ("Alap")

Alap - 490 Ft/ 5 cs.
Bronz - 1.484 Ft/ 23 cs.
Ezüst - 1.980 Ft/ 33 cs.
Arany - 2.660 Ft/ 41 cs.

alap

2.500 Ft/ 36 csat. (550 MHz) ill.
40 csat. (750 MHz)

1.690 Ft/ 40 csat. ("Bronz")

bővített

3.600 Ft/ 46 csat. (550 MHz) ill.
50 csat. (750 MHz)

2.490 Ft/50 csat. ("Ezüst")

(Vj-44/2003/44, 63, 41/6, 51/3, 69/1)

  • 42.

    Nyíregyházán a Szabolcs Kábeltelevízió Kft. van jelen a UPC-vel párhuzamos hálózattal. Az előfizetők száma 2001 eleje óta folyamatosan növekedik. A Szabolcs Kábeltelevízió Kft. előfizetői száma ugyan folyamatosan növekedett, azonban még így is kevesebb, mint a UPC előfizetők ... %-a. [13] A UPC nem tudott adatot adni a párhuzamos területen lévő előfizetőinek számáról.

2002

UPC

Szabolcs Kábeltelevízió Kft.

szociális

190 Ft/ 5 csatorna

csillagpontos rendszeren egy csomag: 1.484 Ft / 29 csatorna.

alap

2.500 Ft/ 38 csatorna

bővített

3.600 Ft/ 48 csatorna

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

18.000 Ft (15 hónapos "hűségnyilatkozat" esetén 0 Ft)

2003

UPC

Szabolcs Kábeltelevízió Kft.

szociális

190 Ft/ 5 csatorna

csillagpontos rendszeren egy csomag: 1.484 Ft / 30 csatorna

alap

2.500 Ft/ 38 csatorna

bővített

3.600 Ft/ 48 csatorna

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

18.000 Ft (15 hónapos "hűségnyilatkozat" esetén 0 Ft)

  • 43.

    Miskolcon két szolgáltató, a CARACOM Kft. és a TELEFILM-5 Bt. van jelen a UPC mellett. A CARACOM Kft. 2 fejállomást - Szentpéteri kapu lakótelep és Kilián-Dél lakótelep - üzemeltet. A UPC csak az egyik fejállomás - Szentpéteri kapu lakótelep - területén van jelen párhuzamos hálózattal. (Vj-44/2003/38 - üzleti titok!, 53). A TELEFILM5 Bt-nek is van a UPC-vel párhuzamos szolgáltatási területe. A UPC-vel párhuzamos területen ... alatt [14] van az előfizetők száma. A TELEFILM-5 Bt. 2003-ig csak soros rendszeren szolgáltatott, majd 2003 januárjától csillagpontos hálózaton is elkezdett szolgáltatni, három programcsomagot kínálva az előfizetőknek. (Vj-44/2003/39 - üzleti titok!) A UPC nem tudott adatot adni - egyik szolgáltató vonatkozásában sem - a párhuzamos területen lévő előfizetőinek számáról.

2002. jan.

UPC

CARACOM Kft.

TELEFILM-5 Bt.

soros

-

800 Ft / 19 csatorna

990 Ft / 21 csatorna (2002. februártól)

szociális

440 Ft/ 8 csatorna

-

-

alap

1.390 Ft/ 44 csatorna

-

-

bővített

2.350 Ft/ 53 csatorna

-

-

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

4.500 Ft

2002. ápr.

UPC

CARACOM Kft.

TELEFILM-5 Bt.

soros

-

-

990 Ft / 21 csatorna (2002. februártól)

szociális

440 Ft/ 8 csatorna

300 Ft / 4 csatorna

-

alap

1.390 Ft/ 44 csatorna

850 Ft / 22 csatorna

-

bővített

2.350 Ft/ 53 csatorna

1.700 Ft / 32 csatorna

-

2003

UPC

CARACOM Kft.

TELEFILM-5 Bt.

soros

-

-

990 Ft / 22 csatorna

szociális

470 Ft/ 8 csatorna

400 Ft/ 4 csat.

400 Ft/ 4 csat.

alap

1.540 Ft/ 23 csatorna

980 Ft/ 22 csat.

990 Ft/ 20 csat.

bővített

2.600 Ft/ 44 csatorna

1.850 Ft/ 32 csat.

1.850 Ft/ 29 csat.

egyszeri díj

5.000-25.000 Ft között egyéni előfizetők,
10.000-50.000 Ft között közületi előfizetők (ld. fentebb részletesen)

5.000 Ft

III.

A vizsgálati jelentés megállapításai

A gazdasági erőfölény megállapíthatósága

  • 44.

    Azokon a budapesti szolgáltatási területeken, ahol potenciális versenytársa van a UPC-nek, tehát vannak párhuzamos vagy határos szolgáltatási területek más szolgáltatókkal - II. és VIII. ker.: MatávkábelTV, IX. ker.: FiberNet, IX. és XI. ker.: EMKTV - a UPC előfizetői a központi fejállomás (MTC) szolgáltatását kapják. A UPC adatai, a párhuzamos területen szolgáltatók adatai, valamint a GVH becslése szerint - Vj-44/2003/71/2 sz. térkép - az egymással párhuzamos szolgáltatási területeken az összes potenciális vagy tényleges előfizető száma körülbelül ...... fő [15] . Ez kevesebb, mint 10 %-a az összes budapesti MTC-s előfizetőnek. A vizsgálati jelentés 5. sz. mellékletének összefoglaló táblázatában látható, hogy a UPC, a soros hálózatok kínálatától valamint a szociális csomagtól eltekintve, általában kedvezőbb áron vagy több csatornát kínál, mint a többi, vele párhuzamosan szolgáltató vállalat. Azonban ez valószínűleg nem annak az eredménye, hogy versenyre lenne kényszerítve az árai és a szolgáltatása kialakításakor, hiszen az MTC-előfizetők több, mint 90%-a esetén biztosan gazdasági erőfölényben van - hiszen nincsen más szolgáltatóval párhuzamos vagy határos területe -, s ezért másoktól függetlenül tudja tevékenységét folytatni és az árazásra valamint a szolgáltatás tartalmára, minőségére vonatkozó döntéseket meghozni. Ezért - a vizsgálat szerint - összességében véve a UPC Magyarország Kft. a budapesti szolgáltatási területein gazdasági erőfölényben van.

  • 45.

    Pécsett a UPC előfizetőinek valószínűleg csak 5-10 % közötti hányada tudna átlépni más szolgáltatóhoz, tehát a többségnek nincs lehetősége más vállalkozóhoz fordulni.

  • 46.

    A Versenytanács a Vj-110/2001. sz. versenyfelügyeleti eljárásban megállapította, hogy Berettyóújfalu szolgáltatási területen jelen lévő UPC és FiberNet között versenyhelyzet van. Az akkori - 2001 végi, 2002 eleji - helyzethez képest a UPC előfizetőinek száma nem változott jelentős mértékben, valamint a hálózat sem került átépítésre, míg a FiberNet Rt. előfizetőinek száma 2001-hez képest jelentős növekedést mutat. Mindezek fényében megállapítható, hogy a UPC nincs gazdasági erőfölényben Berettyóújfalu szolgáltatási területen.

  • 47.

    Figyelembe véve a DMCC Kft. és a Kábelnet Kft. előfizetőszámát, s összevetve a UPC debreceni előfizetőinek számával, valamint figyelembe véve az árak közötti különbséget - ami arra utal, hogy vagy nincs versenytárs, vagy nem kell figyelemmel lenni a jelen lévő másik szolgáltató kínálatára az árak kalkulációjánál - nem valószínűsíthető, hogy Deberecenben verseny alakult volna ki a UPC és a DMCC Kft., illetve a Kábelnet Kft. között.

  • 48.

    Nyíregyházán, tekintetbe véve a Szabolcs Kábeltelevízió Kft. előfizetői számát, valamint azt, hogy csak egy csomagban kínálja szolgáltatását, aminek csatornaszáma jelentősen elmarad a UPC alapcsomagjától is, nem valószínű, hogy valódi versenyhelyzetet teremtene a UPC-nek.

  • 49.

    Összességében véve a miskolci UPC előfizetők többsége valószínűleg nem tud másik szolgáltatót választani.

  • 50.

    Szombathelyen a Bem és a Népfront Lakásszövetkezettel vannak átfedések illetve határterületek.

  • 51.

    Összefoglalóan, azokon a - fentebb bemutatott - szolgáltatási területeken, ahol más vállalkozás is jelen van a UPC-vel párhuzamos vagy határos szolgáltatási területével, az előfizetők - pontosan nem meghatározott - kisebb hányadának van csak lehetősége más szolgáltatóhoz fordulni. Ezen előfizetők számát csökkenti az a tény, hogy némely esetben a másik szolgáltató valamilyen szempontból kedvezőtlenebb feltételekkel nyújtja a szolgáltatását. A fenti területeken egyedül Berettyóújfaluban mutatkozik valódi versenyhelyzet, amelyet a Versenytanács a Vj-110/2001. sz. eljárásban hozott határozatában meg is állapított [16] . Azonban az erőfölény meglétét mindig az előfizetők/fogyasztók többségének választási lehetőségét figyelembe véve kell megállapítani, így jelen eljárásban megállapítható, hogy a UPC Magyarország Kft. - Berettyóújfalu kivételével - valamennyi szolgáltatási területén erőfölényben van.

A túlzottan magas díj vizsgálata

  • 52.

    A túlzottan magas ár vizsgálatával kapcsolatban a GVH Infokommunikációs Irodája meghatározta az eljárás alá vont beszámolója alapján a 2002. évi árbevétel-arányos üzemi (üzleti) tevékenység eredményét, valamint - a 2003. évben alkalmazott nettó díjak és a rendelkezésre álló előfizetőszám adatok alapján - a kábeltelevíziós tevékenységből 2003. évben várható árbevétel összegét. A 2003. évi várható működési eredmény összegéhez ezen árbevételt osztotta a 2002. évi árbevétel-arányos üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és az E* [17] értékének az összegével. Az E* mértékével vizsgáló álláspontja szerint ugyanis közvetlenül a vállalkozás nyeresége növekszik, amennyiben a vállalkozás gazdálkodási körülményei az előző évihez hasonlóan alakulnak, hiszen az E* az az átlagos díjszint-emelkedés, amely az indokolt költségek (műsorköltségek) változásán és az infláción felül megvalósult.

  • 53.

    Mivel vizsgáló nem rendelkezett adattal a UPC 2003. évi beruházási terveiről, a 2002. évi kb. 3 Mrd Ft-os tárgyi eszköz növekedést vette alapul, és ebből számította az 1,5 Mrd-os éves átlagot. A beruházások 2003. évi átlagos értékét pedig a tőke-arányos nyereség meghatározásakor a tőkekategória (nevező) növelő tényezőjeként, illetve az amortizáció infláció mértékének megfelelő szintű növelése révén figyelembe vette. A tőke-arányos nyereség meghatározása úgy történt, hogy vizsgáló a 2003. évre számolt működési eredményt elosztotta a saját tőke, a hosszú lejáratú hitelek és a 2003. évre becsült beruházások átlagos értékével, így ez a mutató nem függ a tőke struktúrájától, illetve nem torzítják a nem reális feltételek mellett felvett hitelek kamatai. A számítások eredményeként a 2003. évre a UPC Magyarország Kft. várhatóan kb. 9 %-os tőke-arányos nyereséget fog elérni. (A részletes számítások a vizsgálati jelentés mellékletében találhatóak.)

  • 54.

    A kockázatmentes befektetés hozamát megtestesítő jegybanki alapkamat 2003. június 19-től 9,50 %; előtte: 2003. június 11-től 7,50%, 2003. január 17-től 6,50%, ettől az adott iparág kockázatának megfelelően nyilvánvalóan magasabb kell legyen a kábeltelevíziós szektorra érvényes átlagos tőke-arányos nyereség. Vizsgáló álláspontja szerint a vezetékes és mobil távbeszélő szolgáltatók által alkalmazható tőkeköltség szorzók megfelelő benchmark értékként szolgálhatnak a kábeltelevíziós ágazat számára, mivel a kábeltelevíziós ágazat hasonló jellegzetességekkel és kockázati tényezőkkel rendelkezik (hasonlóan tőke-igényesek a beruházások, megtérülésük viszonylag hosszabb idő alatt várható, gyorsan változó technológia, gyors műszaki fejlődés jellemzi, érvényesül a hálózati hatás, stb). A hálózati szolgáltatások költségszámítására vonatkozó szabályokról szóló 1/2002. (I. 11.) MeHVM rendelet módosításáról szóló 9/2003. (VI. 24.) IHM rendelet 5. §-a az országos koncessziós társaság esetében 15, a helyi koncessziós társaság esetében 17, a mobil rádiótelefon társaságokra vonatkozóan pedig 16 %-ban határozza meg az alkalmazható tőkeköltség-szorzó értékét. Ehhez a 15-17%-os tőkeköltség értékhez viszonyítva a UPC Magyarország Kft. körülbelül 9 %-os tőkearányos nyereségét, a vizsgáló álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a díjemelés következtében túlzott mértékű nyereség alakul ki. Ennek alapján a UPC díjemelése összességében nem tekinthető jogsértőnek.

  • 55.

    A Tpvt. 21. § a) bekezdésének megsértése megvalósulhat az egyes hálózatok/előfizetőcsoportok közötti indokolatlan diszkriminációval is. A Versenytanács a Vj-18/2002. [18] sz. versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatában megállapította, hogy egy vállalkozás keresztfinanszírozása megvalósíthat gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, ha a szolgáltató túlzottan alacsony díjakat érvényesít azokon a területeken, ahol vannak (lehetnek) versenytársai, és így az abból fakadó veszteségeit a többi területen alkalmazott díjakkal (kereszt)finanszírozza. Ez ebben az esetben nem csak a Tpvt. 21. § h) pontjába ütközően lehet jogsértő (mely szerint tilos a versenytársak piacról való kiszorítására, vagy piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló túlzottan alacsony árakat alkalmazni), hanem mivel ezen veszteségek a többi területen - mint gazdaságilag indokolatlan költségek - jelentkeznek, ott túlzottan magas árakhoz vezethetnek. Ez pedig visszavezet a Tpvt. 21. § a) pontjához, ugyanis az akkor tekinthető az a) pontba ütközőnek, ha a többletbevételt olyan tevékenységek árainak alacsonyan tartására használja fel, ahol versenyhelyzetben van. Ezáltal a többletbevétel fent említett törvényi indoklása megszűnik, ezért a többletbevételt eredményező árak a 21. § a) pontjába ütközőek lehetnek. A keresztfinanszírozás révén megvalósított felfaló árazás, illetőleg annak szándéka egyben túlzott mértékűnek is minősíti a megvalósított díjemelést. (A jelen eljárás körében vizsgált esetleges felfaló árazás elemzése a következő alfejezetben található.)

  • 56.

    Ugyanezen határozatában a Versenytanács azt is megállapította, hogy a keresztfinanszírozás akkor is megvalósíthat gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, ha az tartósan és hosszabb időn keresztül folyamatosan megvalósul. A keresztfinanszírozást az előfizetők szempontjából az teheti indokolttá, hogy ennek segítségével az egyik területen megvalósított (műszaki, gazdasági vagy technikai) fejlesztés többletköltségei térben és időben "szétteríthetők" a vállalkozás szélesebb tevékenységi körében annak érdekében, hogy az egyik területen megvalósított fejlesztés ne növelje meg elviselhetetlen mértékben az ott lakó előfizetők terheit. Ha azonban valamely működési terület és/vagy programcsomag előfizetői több, egymást követő áremelés során rendszeresen nagyobb arányban járulnak hozzá a vállalkozás egésze működésének eredményességéhez, mint más területek/programcsomagok előfizetői, akkor a fenti indokoltság nem áll fenn. Ebben az esetben a vállalkozás gazdasági erőfölényével visszaélve kihasználja azt, hogy az adott terület/programcsomag fogyasztóinak keresletrugalmassága ugyanazon havi díj alkalmazása esetén tartósan alacsonyabb, mint más területek/programcsomagok fogyasztóié. Emiatt a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás ugyanazt a tartalmú szolgáltatást a fogyasztók egy részének tartósan magasabb áron adhatja, mint a fogyasztók egy másik csoportjának. A tartósan megvalósított árdiszkrimináció a 21. § pontjaiban külön fel nem sorolt erőfölénnyel való visszaélést valósíthat meg, hacsak azt a működési területek, illetve a programcsomagok közötti tartós műszaki, gazdasági és technikai különbségek nem teszik indokolttá.

  • 57.

    Mivel a 2002. évi előfizetési díjak vizsgálata is a fentebb leírt módszerrel történt, lehetőség volt arra, hogy vizsgáló megvizsgálja, megvalósul-e valamely szolgáltatási terület, illetve programcsomag tekintetében, hogy rendszeresen nagyobb arányban járulnak hozzá egyes előfizetői csoportok a vállalkozás eredményességéhez. A vizsgálati jelentés 3. sz. mellékletének két táblázata azokat a szolgáltatási területeket, illetve programcsomagokat tartalmazza, amelyeknél 2002-ben (3a. melléklet) vagy 2003-ban (3b. melléklet) a díjemelés magasabb volt a vállalati átlagnál. A második táblázatban félkövér betűvel vannak kiemelve azok a területek és programcsomagok, amelyek esetén mindkét évben az átlag fölötti volt a díjemelés, tehát amelyekről elmondható, hogy előfizetői már - legalább - második éve nagyobb arányban járulnak hozzá a vállalkozás nyereségéhez, mint a többiek. [19]

  • 58.

    Azon szolgáltatási területek között, amelyeknél a 2002. évi és a 2003. évi díjemelés is vállalati átlag fölötti volt Debrecen és Nyíregyháza kivételével megtalálható az összes ún. konverteres hálózat, [20] valamint Várpalota és Veszprém, Derecske és Mályi; illetve Budapest egyes vagy összes programcsomagjának előfizetői járulnak hozzá. Mivel a konverteres rendszerek egyfajta egységet képviselnek a szolgáltatási területeken belül, s ezen hálózatok előfizetői mind érintettek az átlag feletti díjemelésben, az ezen hálózatokon megvalósított díjemelést vizsgáló külön választotta a többi olyan területtől, ahol átlag feletti volt az emelés már második éve.

  • 59.

    A konverteres hálózatokon 2000-2001-ben [21] vezette be eljárás alá vont az ún. konverteres szolgáltatást. A bevezetés óta ezeken a területeken egységes a szolgáltatás, kétféle értelemben is: (1) az egyes konverteres rendszereken egyforma a csatornakiosztás és a díj [22] ; (2) a konverter bevezetése óta - a szolgáltatón kívülálló okoktól eltekintve pl. valamely csatorna megszűnése - a csatornakiosztás gyakorlatilag nem változott. Ezeknek a hálózatoknak a korszerűsítése tehát már évekkel ezelőtt lezajlott, illetve nagyon nem is volt szükség erre, mert azokat a UPC a jogelődjétől nagyon jó műszaki állapotban vette át. Az egységesítés irányába mutat az is, hogy a nagyobb városok közelében fekvő kistelepülések hálózatát rákapcsolják a nagyváros hálózatára, s ugyanazzal a szolgáltatással látják el az ott élő előfizetőket, természetesen ugyanazért az előfizetési díjért. Ez azonban nem csak a konverteres rendszerekre jellemző, hanem az egyéb csillagpontos (pl. Miskolc és környéke) hálózatokra is. Egyébiránt pedig 2002-ben nem fejeződött be beruházás a konverteres rendszereken, ami esetleg 2003-ban a díjak ismételt átlag feletti emelését indokolhatta volna (Vj-44/2003/18/1 sz. irat).

  • 60.

    Vizsgáló szerint az sem indokolt, hogy mivel Debrecenben és Nyíregyházán 2003-ban nem emelt díjat a szolgáltató, ezért az itt elmaradt bevétel-növekedést a többi konverteres rendszer előfizetői fizetik meg. Az említett városokban eljárás alá vont megváltoztatta a csatornakiosztást, s úgy gondolta, hogy e kísérleti jellegű csatornakiosztás tesztidőszakában nem emeli meg az előfizetési díjat 2002-höz képest, hiszen az előfizető már nem azt kapja, amire eredetileg előfizetett. Ez, vizsgáló szerint, egy olyan üzletpolitikai döntés, amely miatt bekövetkezett esetleges bevételkiesést nem lehet a többi konverteres előfizetővel finanszíroztatni, hanem az a szolgáltató kockázata. Abban az esetben, ha úgy dönt a tesztidőszak után, hogy bevezeti máshol is ezt a csatornakiosztást, akkor a mögött nyilván profitmaximalizáló szempontok is vannak, tehát vélhetően - valamilyen módon: akár a nagyobb előfizetői elégedettséggel, s így kevesebb reklamációval; akár anyagilag - meg fognak térülni a tesztidőszak költségei. Amennyiben viszont úgy dönt, hogy mégsem vezeti be sehol a tesztelt csomagot, és esetleg Debrecenben is visszaállítja a régit, akkor a tesztidőszak "veszteségeit" a nyereségéből kell finanszíroznia, ami viszont a korábbi megállapítások szerint nem tekinthető túlzónak.

  • 61.

    Várpalota és Veszprém hálózata jelentős részének átépítése is megtörtént már 2000-2001-ben, Derecske és Mályi pedig soros hálózatok. Budapesten évek óta tart az egyes hálózatrészek átépítése, felújítása és ezt követően a központi fejállomásra kapcsolása. A folyamatot az előfizetőszámok átrendeződése - a soros rendszerek előfizetőinek folyamatos csökkenése párhuzamosan az MTC előfizetőszámának növekedésével - is jelzi, illetve az, hogy egy-egy hálózatrész összes előfizetőjének átkapcsolása után a régi fejállomás szolgáltatását lekapcsolják. Budapest előfizetőinek ma már 80-90 %-a egységesen a központi fejállomás szolgáltatását kapja, azonos előfizetési díjért.

  • 62.

    Összességében véve az előzőekben sorra vett hálózatok közül egyedül a budapesti rendszernél van annak megfelelő indoka, hogy az átlagnál nagyobb mértékű a díjemelés már második éve, az összes többinél a vizsgáló nem talált erre okot. Az ezen hálózatokon érintett előfizetők száma 142.000 és 172.000 között van. A két érték a következőképpen adódik: abban az esetben, ha csak az egyes programcsomagok előfizetőit vesszük számításba ott is, ahol a rendszer egészére is magasabb lett a D, illetve D* érték akkor az érintett előfizetők száma kb. 142 ezer; ha az összes előfizetőt számításba vesszük azon rendszereknél, ahol egyik és/vagy másik programcsomag mellett a rendszer egészére is magasabb értékek jöttek ki, akkor az érintett előfizetők száma kb. 172 ezer. (A számításokat vizsgálati jelentés melléklete tartalmazza.)

A felfaló árazás vizsgálata

  • 63.

    A felfaló árazás célja a versenytárs piacról való kiszorítása, majd ezt követően túlzó ár vagy alacsonyabb minőségű termék vagy szolgáltatás eladása, alkalmazása. A felfaló ár egyben a keresztfinanszírozás egyik eleme is - ahogy az már az előző fejezetben bemutatásra került. Ennek során a szolgáltató túlzottan alacsony díjakat érvényesít azokon a területeken, ahol vannak (lehetnek) versenytársai, és így az abból fakadó veszteségeit a többi területen alkalmazott díjakkal (kereszt)finanszírozza. Míg a felfaló ár alkalmazása önmagában a Tpvt. 21. § h) pontjába ütközik, addig a keresztfinanszírozás a 21. § a) pontjába is.

  • 64.

    A vizsgálati jelentés mellékletében található számításokból látható, hogy egyes előfizetői csoportok nyereséghez való hozzájárulása jóval átlag alatt marad. Pontos számot adni nyilvánvalóan nem lehet arra vonatkozóan, hogy mely érték alatt lehet felfaló árról beszélni, azonban a további elemzés kiindulópontjának elegendő. Vizsgáló azokat tekintette túl alacsony értéknek, amelyeknél a D és/vagy a D* értéke 1 alatt maradt [23] . Ezek mindegyike soros rendszer vagy csillagpontos rendszer szociális csomagja, illetve Debrecen és Nyíregyháza, ahol 2003-ban nem történt díjemelés. Az érintett településeken [24] csak Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán van (potenciális) versenytárs. Miskolcon csak a szociális csomag esetén merül fel a túl alacsony árazás gyanúja, azonban a legalacsonyabb díjú csomag előfizetőire általában nem jellemző, hogy könnyen váltanának szolgáltatót, s így az is valószínűtlen, hogy ezen a célcsoporton keresztül próbálna piacot elhódítani a versenytársa elől bármely - közte az eljárás alá vont - szolgáltató.

  • 65.

    Az a tény, hogy Debrecen és Nyíregyháza szolgáltatási területen nem történt díjemelés 2003-ban, felfaló árazás gyanújára adott okot. Eljárás alá vont a következőkkel indokolta az idei díjemelés elmaradását. 2003 januárjától kísérleti jelleggel megváltoztatták a csatornakiosztást, mert véleményük szerint ily módon a különböző közvélemény kutatások helyett sokkal jobb eredménnyel lehet mérni az előfizetők változásra adott reakcióját. Azért Debrecent választották, mert elég nagy előfizetőszámmal rendelkezik, s lakosságának szociológiája jól követi az egész országét. Nyíregyháza pedig a kontroll város szerepét tölti be, amelynek szociális viszonyai jelentősen eltérnek Debrecenétől. A csatornakiosztás változása mind az Alap, mind a Családi (bővített) csomagot érinti, összesen 10 csatorna helyének megváltoztatásával. A teszt tervezett időtartama három hónap volt, de mivel ez idő alatt nem gyűlt össze megfelelő mennyiségű információ, eljárás alá vont vezetősége a meghosszabbítás mellett döntött. [25] (Vj-44/2003/69)

  • 66.

    Az eljárás alá vont elleni korábbi versenyfelügyeleti eljárásokból [26] vizsgáló tudomással bír arról, hogy Debrecenben és Nyíregyházán 2000. szeptember 1-től vezette be a UPC az ún. konverteres rendszert. A csatornakiosztásban azóta kisebb változások történtek, főleg új csatornák megjelenése miatt. 2001-ben a korábbi 41 csatorna helyett már összesen 49 volt a bővített csomag tartalma, kivettek három csatornát, míg megjelent 11 új, melyek részben a műsorkészítői piacon újonnan megjelent (pl. Filmmúzeum) magyar vagy csak Magyarországon újdonságnak számító külföldi csatornák voltak. 2002-ben a csatornák száma összesen kettővel nőtt (Sport1, Alföld TV), de történt átcsoportosítás a csomagok között. [27] 2003-ban az ún. kísérleti csatornakiosztásban a csatornák száma összességében nem változott (51). Öt csatorna továbbítása megszűnt, megjelent ugyancsak öt új csatorna, és a csomagok között átcsoportosítás is volt. [28] (A változásokat a 10. melléklet táblázatai mutatják.)

  • 67.

    Vizsgáló szerint az, hogy eljárás alá vont a fentebb elemzett jelentős módosítás miatt nem emelt díjat 2003-ban, önmagában még nem lehet Tpvt-be ütköző magatartás. Ugyanakkor gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósíthat meg azzal, ha e magatartás mögött valójában a versenytárs kiszorításának célja áll (felfaló árazás); illetve akkor, ha ezen üzletpolitikai döntésének következményeit - ld. elmaradt bevétel - a többi előfizetőjére akarja hárítani (túlzó árazás).

  • 68.

    Az felfaló árazás gyanújával kapcsolatban megállapítható, hogy a Debrecenben, illetve a kontroll város Nyíregyházán jelen lévő DMCC Kft., illetve a Szabolcs Kft. előfizetőinek száma folyamatosan növekszik, s a UPC előfizetési díjai még így is magasabbak, mint a két másik szolgáltatóé - igaz általában valamivel szélesebb a csatornaválasztéka is -, ami viszont nem támasztja alá a felfaló árazás gyanúját.

  • 69.

    A felfaló árazás gyanújára adott okot a debreceni, illetve a nyíregyházai helyzet mellett az is, hogy Szombathelyen eljárás alá vont ugyanazt a csatornakiosztást kétféle áron kínálja. Az alacsonyabb díjakat a Bem és a Népfront Lakásszövetkezetek területén élő előfizetők esetén alkalmazza, míg a város többi előfizetője magasabb árat fizet. A két lakásszövetkezet kábeltelevízió szolgáltatással is foglalkozik, vannak átfedő területeik a UPC-vel, tehát potenciális versenytársai az eljárás alá vontnak.

  • 70.

    Eljárás alá vont azt nyilatkozta a kétféle díjjal kapcsolatban, hogy a lakásszövetkezetek a tulajdonukban álló épületekben maguk építették ki és birtokolják a csillagpontos rendszerű házhálózatot. 1998-ban a UPC két jogelőd társaságot vásárolt meg, a Kábeltel-Elektra Kábeltelevíziós Szolgáltató Kft-t és a MegaSat Kft-t. Az egyik jogelőd a Bem Lakásszövetkezettel közös szolgáltatást nyújtott 1998 előtt. A közös rendszer szétválasztása a UPC cégvásárlása után nem volt sikeres, s e tárgyban jelenleg is - 2001 óta - per van folyamatban. Ezért az ebben érintett hálózat előfizetőinek kedvezőbb áron szolgáltat az eljárás alá vont. A kétféle díj alkalmazásának másik oka, hogy a cégvásárláskor a két jogelőd által alkalmazott díjak jelentősen eltértek, a MegaSat lényegesen alacsonyabb díjakat alkalmazott. A vásárlást követően a MegaSat volt előfizetői nem fogadták el a UPC díjemelését. Az előfizetési díjak kiegyenlítése érdekében azonban a UPC ezeken a hálózatokon minden évben nagyobb arányban emeli a díjait, mint a többi szombathelyi előfizetőnél.

  • 71.

    Eljárás alá vont utalt arra is, hogy a Vj-23/1999 sz. eljárásban már részletesen bemutatta a UPC jogelődje a Szombathelyen kialakult helyzetet. (Vj-44/2003/69/1) A Vj-23/1999 sz. versenyfelügyeleti eljárás iratai szerint a Kábeltel 1996 novemberében megvásárolta a MegaSat Kft. üzletrészét. A megvásárolt hálózat egy részén az átépítés már megkezdődött, ráadásul a lakosság finanszírozásában, így a házhálózat a lakosok tulajdonában volt. Emiatt a Kábeltel a volt MegaSat előfizetőknek egy részénél alacsonyabb díjat alkalmazott. A MegaSattól vásárolt hálózatnak voltak olyan részei is, ahol még nem kezdődött el az átépítés, itt a teljes díjat fizették az előfizetők. A Kábeltelnek voltak olyan előfizetői, a MegaSat volt előfizetői, akik a megemelt díjról szóló szerződést nem írták alá - nem fogadták el vagy nem küldték vissza a szerződést -, ezért náluk a régi díjat alkalmazta a szolgáltató. A kedvezményben részesített előfizetők tehát azok voltak, akiknek saját tulajdonában volt a házhálózat, illetve azok, akik nem fogadták el a díjemelést. Ez a kétféle előfizetői csoport vagy a Bem Lakásszövetkezettel párhuzamos területen él vagy attól kicsit délre, már tisztán a UPC által ellátott területen. A Népfront Lakásszövetkezettel kapcsolatban hasonló problémák nem merültek fel az iratok szerint.

  • 72.

    Felfaló árazás megvalósításakor feltételezzük, hogy a vállalat az érintett terméket vagy szolgáltatást költség alatti áron kínálja; célja a versenytárs kiszorítása; s a versenytárs kiszorítása után megvalósítható az áremelés.

  • 73.

    A díjemelésre vonatkozó feltétel teljesülése egyértelmű, azonban a költség alatti árazás igen nehezen és sok becsléssel vagy egyáltalán nem bizonyítható, elsősorban a hálózatos iparágak költség-vizsgálatával, a közös költségek szétválasztásával kapcsolatos - jól ismert - problémák miatt. Abban az esetben, ha eljárás alá vont magatartása a versenytárs kiszorítását célozná, annak valószínűleg jól látható jele lenne, hogy a versenytárs előfizetőinek száma csökken. Ez azonban egyik versenytársról sem mondható el. Ugyanakkor a párhuzamos területeken alkalmazott alacsonyabb ár nem csak felfaló - tehát költség alatti - ár lehet. Abban az esetben, ha a felfaló árazás nem nyer bizonyítást, ahogy most sem nyert, sokkal valószínűbb, hogy ún. versenyárat alkalmaz a vizsgált vállalkozás. A versenyár azonban csak az igen hasonló vagy ugyanolyan jellemzőkkel bíró termék, szolgáltatás esetén lehet alapja az összehasonlításnak.

  • 74.

    Vizsgáló a Bem Lakásszövetkezettel kapcsolatban elfogadta, hogy a lakók tulajdonában álló házhálózatokon nyújtott szolgáltatás díja alacsonyabb. Ugyanígy elfogadta, hogy amíg a hálózatok határait megállapító per le nem zárul, addig eljárás alá vont kedvezőbb díjat számít az ebben érintett előfizetőknek. Azonban a Népfront Lakásszövetkezettel kapcsolatban hasonló problémák nem merültek fel, ezért az e lakásszövetkezettel párhuzamos szolgáltatási területen élő UPC előfizetők megkülönböztetése nem indokolt. A versenytárs kiszorítására alkalmas felfaló ár nem nyert bizonyítást.

  • 75.

    Vizsgáló álláspontja szerint ugyan az eljárás alá vont által megvalósított átlagos díjemelés az eljárás alá vont számára nem eredményezett túlzottan magas nyereséget, azonban az, hogy egyes előfizetői csoportok már második éve nagyobb arányban járulnak hozzá a vállalat nyereségéhez, és ez a magatartás alkalmas a Tpvt. 21. a) pontjának megsértésére.

IV.

Az eljárás alá vont nyilatkozata

  • 76.

    Az eljárás alá vont nyilatkozatában előadta, hogy a vizsgáló az átlag és az egyedi adatok összevetése során keletkező statisztikai eltéréseket tekintette jogsértésnek, és tisztességtelenséget vélt felfedezni abban, hogy a UPC 106 ellátási területéből talált olyanokat, amelyek két, egymást követő évben a díjemelés az átlagosnál magasabb volt. A vizsgálati jelentés szerint 13 olyan ellátási terület/csomag található, amelyekben két egymást követő évben magasabb volt a csomagok díjainak változása a vállalati átlagnál. A nagy számok törvénye alapján a 106 ellátási területnek negyede esetében számítana "normálisnak" az, hogy két, egymást követő évben az - egyébként jogszerűnek minősített - átlagos áremelkedésnél magasabb az egyedi árak emelkedésének mértéke.

  • 77.

    Felhívja a figyelmet arra, hogy a 13 fent említett eset egyikére vonatkozóan sem állapítható meg az, hogy túl magas lenne, hiszen a két egymást követő évben megvalósított átlagnál nagyobb áremelések ellenére egyetlen csomag díja sem tér el jelentősen a többitől.

  • 78.

    Hivatkozott a Vj-93/2003. sz. eljárásban hozott versenytanácsi határozatra, amelynek 20. pontja leszögezi, hogy több hálózatot üzemeltető és azokon több programcsomagot szolgáltató vállalkozás esetében a költségek és a nyereség általában még hozzávetőleges pontossággal sem határozhatóak meg hálózatonként, illetve programcsomagonként, ezért általános esetben a vállalkozás díjainak túlzottan magas mivolta csak összességében vizsgálandó. Előadja ezzel kapcsolatban továbbá, hogy a vizsgálat által kalkulált 8,53 %-os infláció feletti áremelés eredményeképpen az eljárás alá vont befektetés-arányos nyeresége - ugyancsak a vizsgálati jelentés adatai alapján - 3 %-os, ami messze elmarad a vizsgálat által normatív nyereségráta alapjául vett 15-17 %-os értéktől. Vitatja továbbá ez utóbbi benchmark érték, valamint a működési költségek emelkedésével kapcsolatban az inflációs mérőszám használatának jogosságát. Mindezek alapján álláspontja szerint a UPC áremelése összességében nem minősíthető jogsértőnek.

  • 79.

    A keresztfinanszírozással kapcsolatban kifejti, hogy a vizsgálati jelentésben hivatkozott Vj-18/2002. sz. eljárás során hozott - egyébként még nem jogerős - határozatában csupán általános értelemben mondta ki azt a tételt, hogy a keresztfinanszírozás révén megvalósított árdiszkrimináció versenytörvénybe ütközhet, de nem részletezte, hogy mit jelent a Tpvt. értelmezésében a hosszabb időn keresztül megvalósított jogsértő árdiszkrimináció. Ugyanezen határozat 86. pontjában ugyanakkor rögzíti, hogy a fenti számú eljárás során nem merült fel olyan tény, amely arra utalna, hogy az eljárás alá vont egyes területek és/vagy programcsomagok előfizetőit tartósan és hátrányosan megkülönböztetné másokkal szemben. A Versenytanács ugyanakkor úgy értékelte ebben a határozatában, hogy az egységes díjszabásra való áttérés UPC által kezdeményezett, de még nem befejezett üzletpolitikája éppen az ellenkező szándékra utal.

  • 80.

    Eljárás alá vont a vizsgálati jelentésben, a szombathelyi hálózaton alkalmazott kétféle díjjal kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette. Az eltérő díjak alkalmazásának fő oka az, hogy a lakásszövetkezetek a tulajdonukban álló épületekben maguk építették ki és birtokolják a csillagpontos rendszerű házhálózatot. Ennek két indoka van. 1998-ban a UPC két jogelőd társaságot vásárolt meg, a Kábeltel-Elektra Kábeltelevíziós Szolgáltató Kft-t és a MegaSat Kft-t. Az egyik jogelőd a Bem Lakásszövetkezettel közös szolgáltatást nyújtott 1998. előtt. A közös rendszer szétválasztása a UPC cégvásárlása után nem volt sikeres, s e tárgyban jelenleg is - 2001 óta - per van folyamatban. Ezért az ebben érintett hálózat előfizetőinek kedvezőbb áron szolgáltat az eljárás alá vont. A kétféle díj alkalmazásának másik oka, hogy a cégvásárláskor a két jogelőd által alkalmazott díjak jelentősen eltértek, a MegaSat lényegesen alacsonyabb díjakat alkalmazott; a vásárlást követően a MegaSat volt előfizetői nem fogadták el a UPC díjemelését. Az előfizetési díjak kiegyenlítése érdekében azonban a UPC ezeken a hálózatokon minden évben nagyobb arányban emeli a díjait, mint a többi szombathelyi előfizetőnél. Eljárás alá vont a ezzel kapcsolatban utalt arra is, hogy a Vj-23/1999 sz. eljárásban már részletesen bemutatta a UPC jogelődje a Szombathelyen kialakult helyzetet. (Vj-44/2003/69/1)

  • 81.

    Az eljárás alá vont szerint a vizsgálat D és D* mutatóinak értelmezése során elvi hibát vétett. A D mutató lényegében véve bázisidőszaki előfizetői létszámokkal súlyozott árindex, amelynek értékei két időszak korrigált nettó előfizetési díjainak egyszerű hányadosaiként adódnak. A D* viszont két időszak korrigált nettó előfizetési díjaiból ténylegesen adódó "korrigált" összes nettó árbevételek hányadosa, amely a súlyként használt különböző előfizetői létszámok miatt nemcsak az árváltozás miatt, hanem az előfizetői létszám változása miatt is változhat. Az eljárás alá vont példaként, álláspontjának alátámasztására a mályi soros alapcsomagra vonatkozó számításokat csatolta. Álláspontja szerint a D* semmiféle egy előfizetőre vonatkoztatott információt nem mutat. A hivatkozott példában a mályi soros előfizetőitől befolyt összes bevétel azért nőtt a D* által mutatott érték szerint kb. 43 %-kal, mert az előfizetők száma 33 %-kal nőtt, miközben a korrigált nettó díjak csak 6,92 %-kal nőttek, amit egyébként a D helyesen mutat. Mindezek alapján úgy véli, hogy a D* értékei nem alkalmasak az infláció fölötti áremelés mértékének bemutatására, és nem vehetők alapul a profitszint indokolt mértéknek meghatározásához sem.

  • 82.

    A fentieken túlmenően vitatta a bírság kiszámításának alapját képező pontszámok megalapozottságát is.

V.

A jogszabályi háttér

  • 83.

    A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (Tt.) 3. §-a a kábeles műsorelosztást a nem koncesszióköteles tevékenységek körébe sorolta és a jogalkalmazó által kialakított gyakorlat a műsorelosztó hálózatot a törvény 1997-es módosításáig a közcélú hálózatoktól elkülönítetten, a zártláncú hálózatok között tartotta nyilván, így a hálózatüzemeltetés valamint a műsorelosztó szolgáltatás ugyanazon engedély alapján volt nyújtható. A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (Hkt.) 4. §-a értelmében a kábeles műsorelosztási már hírközlési szolgáltatásnak minősül, így a Hkt. hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó előírásai - eltérésekkel ugyan, de - megfelelően alkalmazandók.

  • 84.

    A rádiózásról és televíziózásról szóló médiatörvény a műsorszolgáltatás terjesztésének technikai oldala szempontjából a műsorszórást, illetve a műsorelosztást különbözteti meg. A műsorelosztás a 2. § 26. pontja szerint a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszer (pl. társasház). A törvény 121. § (3) bekezdése értelmében a műsorelosztás szabályairól külön törvényt kell alkotni, ez a jogszabály azonban a mai napig nem született meg.

  • 85.

    A Tt. 1997-es módosításáig [29] a műsorelosztási tevékenység megkezdésének feltétele a használatbavételi (vagy végleges fennmaradási) engedély beszerzése volt. A Tt. 1997. évi módosítás megszüntette zártláncú hálózat fogalmát és a kábeltelevíziós hálózat egyértelműen a közcélú hálózatok közé került, a vezetékes műsorelosztás pedig közcélú távközlési szolgáltatássá minősült. A módosítást követően a kábeltelevíziós hálózatok vonatkozásában is az egyes távközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 48/1997. (III. 14.) Korm. rendelet szolgáltatásengedélyezésre vonatkozó rendelkezései váltak irányadóvá, eszerint elváltak egymástól s szolgáltatási és létesítési engedélyek.

  • 86.

    Az 1999. évi LXVI. törvény - összhangban az 1999/64/EK irányelvvel - úgy módosította a Tt-t, hogy a távközlési szervezetek nem bérelhetnek, nem létesíthetnek és nem szerezhetnek rendelkezési jogot a közcélú távbeszélő hálózattal párhuzamos kábeltelevíziós hálózatok felett a 30 ezernél kisebb lakosú települések kivételével. További követelményt támasztott a módosítás a koncessziós távközlési szolgáltatókkal szemben és előírta, hogy amennyiben kábeltelevíziós tevékenységet is végeznek, akkor erre önálló jogi személyiségű társaságot kell alapítaniuk, így zárva ki a nem kívánatos keresztfinanszírozás lehetőségét. Ez a rendelkezés nem vonatkozott azokra a nem jogi személyiségű vállalkozásokra, amelyek szolgáltatási területén az előfizetők létszáma nem érte el az 5 ezer főt.

  • 87.

    A Hkt. hatályos előírásai alapján kábeles műsorelosztási szolgáltatást - eltérően más hírközlési szolgáltatásoktól - csak jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság végezhet kivéve, ha szolgáltatási területén összes előfizetőjének száma az ötezret nem haladja meg [30] . A szolgáltatást annak megkezdése előtt nyilvántartás céljából be kell jelenteni a hatóságnál. A törvény 4. § (3) bekezdése - összhangban az Európai Unió Bizottságának 99/64/EK irányelvével [31] - előírja, ha a távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kábeles műsorelosztási szolgáltatást kíván nyújtani, erre külön gazdálkodó szervezetet kell létrehoznia [32] (strukturális elkülönítés). A 4. § (4) bekezdés értelmében nem létesíthet, illetve nem szerezhet rendelkezési jogot a saját, illetve egymás távközlő hálózatával párhuzamos, műsorelosztási tevékenységre alkalmas kábeles hálózaton a harmincezres népességszám alatti települések kivételével a távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel (JPE) rendelkező szolgáltató, illetve az olyan gazdálkodó szervezet, melyben a párhuzamos hálózattal rendelkező JPE közvetve vagy közvetlenül befolyásoló részesedéssel rendelkezik. A (4) bekezdés lényegében a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényt módosító 1999. évi LXVI. törvény megfelelő rendelkezéseit veszi át.

  • 88.

    A médiatörvény 115. § (3) bekezdése nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő a műsorelosztó számára tevékenysége megkezdése előtt, ez a bejelentés azonban nem mentesít más jogszabályokban előírt engedélyek megszerzése alól. A törvény szerint az üzemben tartó - ha ez nem ütközik törvénybe vagy nemzetközi szerződésbe - nyilvántartásba vétel alapján jogosult elosztani bármely magyarországi vagy külföldi műsorszolgáltatást, 1996. július 1-jétől pedig köteles rendszere révén elosztani a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát, amennyiben ezek vételkörzete kiterjed az adott fejállomásra. Ezeket a műsorokat alapszolgáltatásként kell elosztani és ezen a műsorok elosztásáért többletdíjat az előfizetőtől nem lehet kérni. Az elosztás valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató számára díjmentes és a közszolgálati műsorszolgáltató sem követelhet műsorai elosztásáért az üzemben tartótól ellenszolgáltatást. A műsorelosztót - kapacitása további tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig - a magyarországi körzeti vagy országos műsorszolgáltatók, illetve a helyi műsorszolgáltatók - különös tekintettel a helyi közműsor-szolgáltatóra vagy helyi nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóra - szerződéses ajánlatára szerződéskötési kötelezettség terheli, az olyan műsorszolgáltató irányába, amelynek napi műsorideje a négy órát eléri. Az összes elosztott csatornák közül az egy műsorszolgáltatóhoz tartozók száma nem érheti el a 20%-ot.

  • 89.

    A hírközlési hatóság jelenleg a Hkt. 70. § (4) bekezdése alapján jogosult a kábeltelevíziós szolgáltatásokra is kiterjedő piacfelügyeleti tevékenység folytatására, melynek keretén belül a Hkt. 84. § szerint figyelemmel kíséri a hírközlési piac működését és az arra vonatkozó jogszabályok megtartását. Vizsgálja többek között a hatósági engedélyben foglaltak megvalósítását, az általa egyeztetett és jóváhagyott általános szerződési feltételek megfelelő alkalmazását és érvényesülését, a hírközlési szolgáltatók működését, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítését, a hírközlési szolgáltatások minőségét és az ezzel kapcsolatos panaszokat. A kábeltelevíziós szolgáltatások vonatkozásában a hírközlési hatóság figyelemmel kíséri, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályoknak, a bejelentésben vállaltaknak, és az általános szerződési feltételeknek. A minőség vonatkozásában a korábbi nemzeti szabvány alkalmazásának kötelező jellege megszűnt [33] , és a hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során a szolgáltatók által vállalt minőségi követelmények teljesülését vizsgáljak [34]

  • 90.

    A médiatörvény 115. § (8) bekezdése annak 2002. végén bekövetkezett módosításáig előírta, hogy 2003. január 1-ig a korszerű adatátviteli követelményeknek megfelelően át kell építeni a kábeltelevíziós rendszereket. A módosított (8) bekezdés szerint a műsorelosztó rendszerek műszaki szabványait az informatikai és hírközlési miniszter rendeletben szabályozza. A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az újonnan kiépülő rendszerek, illetve a már meglévő rendszerek további kiépítése megfeleljen a korszerű adatátvitel követelményeinek. Műsorelosztó rendszerek építése esetén a rendelet hatálybalépésétől, már meglévő rendszerek esetében pedig az átépítést 2003. január 1-jétől kell érvényesíteni. Olyan már kiépített műsorelosztó rendszereknél, amelyeknek gerinchálózata nem felel meg a rendeletben szabályozottaknak, a további lakossági csatlakozások kiépítésénél a rendeletben foglaltakat ugyancsak 2003. január 1-jétől kell érvényesíteni.

  • 91.

    A médiatörvény preambulumának megfelelően a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozása céljából a 115. § (4) bekezdése előírja, hogy a műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti műsorszolgáltatás (amely a 2. § 15. pontja szerint egy olyan terület, ahol az ország lakosságának kevesebb, mint fele él) törvényben megszabott legmagasabb mértékének - tehát az összlakosság felének - egyharmadát [35] (tehát lényegében az összlakosság egy hatodát). Mindez azt jelenti, hogy a rendelkezés nem korlátozza az infrastruktúra tulajdonlását, csak az azon nyújtható szolgáltatásokkal elérhető előfizetők körét. Ennek ellenére a kábeltelevíziós társaságok nem birtokolnak számottevő olyan hálózatot, amelyen nem végeznek műsorelosztó tevékenységet, eszerint a műsorelosztásra vonatkozó egyhatodos korlátozás a kábelhálózat tulajdonlására is kihat, így a szabályozás együtt kezeli az infrastruktúrát és a rajta keresztül továbbított tartalmat. Ezzel főleg azon kábeltelevíziós vállalkozásokat sújtja, amelyek integrált szolgáltatásokat (Internet, kábeltévé, telefon) kívánnának nyújtani ugyanazon a kábelen. Számukra hátránnyal járhat, ha egy kiépített értéknövelt és integrált szolgáltatások nyújtására alkalmas hálózaton a hármas stratégia (data, video, voice) csak meghatározott elemét kínálhatják. Bár a média törvény célja fentiek szerint valószínűleg az volt, hogy ezzel a korlátozással megakadályozza a hálózatok tulajdonjogának koncentrálódását, ezzel tájékoztatási monopóliumok kialakulását, ám megítélésünk szerint ez a rendelkezés nem a célkitűzéshez köthető piaci szegmensen avatkozik be a gazdaságba. Ha a rendelkezés megalkotásának célja ugyanis a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozása volt, akkor egyrészt mi alapján állítható, hogy aki az össznépesség egyhatodánál több előfizetőnek nyújt műsorelosztási szolgáltatást az már tájékoztatási monopolhelyzetben van; másrészt vajon - a kábeltelevíziós piac jellemzően helyi szinten jelentkező természetes monopólium jellege miatt - mennyiben különböznek a tájékozódás feltételei adott területen élő fogyasztók számára abban az esetben, ha vállalkozás az ország egyhatodát, annál kisebb területet, vagy éppen a felét látja el. A rendelkezés ráadásul a műsorelosztásra alkalmas, egymással esetlegesen versenyző technológiák fejlődésének irányait is beszűkíti. [36]

  • 92.

    A 115. § (8) bekezdése szerinti korszerű adatátviteli követelményeknek megfelelő hálózat-átalakítási kötelezettség mögött ugyanis burkoltan megjelenik a távközlés és a kábeltelevíziózás konvergenciájának elősegítése, és az a felismerés, hogy a CATV alternatívát kínálhat a PSTN-nel szemben. A média törvény ezért is írja elő a CATV korszerűsítését (kétirányúvá történő átalakítását), de az egyhatodos korlátozással pont az e cél mögött meghúzódó konvergencia elősegítése ellen hat, mert azon vállalkozások, melyek alkalmasak és készek volnának arra, hogy értéknövelt szolgáltatásokat nyújtsanak, a terjeszkedési korlát miatt nem tudják a méretgazdaságosság előnyeivel élve hálózataikat széles körben kihasználni. Így a CATV végső soron csak korlátozottan tud a PSTN alternatív infrastruktúrájává válni, úgy tűnik annak ellenére, hogy a jogalkotó a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényt módosító 1999. évi LXVI. törvénnyel az infrastruktúrák közötti verseny elősegítése érdekében még üzletági korlátozást is alkalmazott a távközlési szolgáltatók vonatkozásában, melyet a Hkt. is fenntartott 2004. január 1-ig.

VI.

A Versenytanács kiegészítő elemzése és ténymegállapításai

  • 93.

    A Versenytanács, az eljárás alá vontnak a D* mutató alkalmazhatóságával kapcsolatos kritikai észrevételének helyt adva, szükségesnek látta kiegészítő elemzés elvégzését. A Versenytanács a vizsgálati jelentés mellékletében található adatok alapján programcsomagonként (a szociális programcsomagok kivételével) elemezte az eljárás alá vont bruttó előfizetési és nettó korrigált díjainak alakulását. Az alkalmazott elemzési módszer lényege az volt, hogy a 2001., a 2002. és a 2003. évek január [37] hónapjai alapján hasonlította össze a tényleges és aktuális korrigált nettó, valamint a bruttó előfizetési díjakat az előfizetői létszámok felhasználásával.

  • 94.

    A számított árbevételek egy (a január) havi adatok, vagyis lényegében véve azt fejezik ki, hogy miképpen alakultak az eljárás alá vont bruttó előfizetési és korrigált nettó díjai, előfizetői létszáma, nettó árbevétele, illetőleg a bruttó díjai és a bruttó árbevétele az előző év ugyanazon időszakához képest. Ez a módszer abban tér el a vizsgálat által alkalmazottól, hogy nem a tizenkét havi adatokból számolt éves adatokból számolja vissza az egy hónapra eső értékeket, hanem csak minden évben egy-egy, de az év ugyanazon hónapjait hasonlít össze. A Versenytanács itt alkalmazott módszere tényadatok alapján tudott következtetéseket levonni három év ugyanazon hónapjai között végbement változásról. A leírt módszer számítási eredményeit jelen határozat nyilvánosságra nem hozható mellékletei tartalmazzák.

  • 95.

    A fenti módszer alapján a bővített csomagra vonatkozóan az alábbiakat állapította meg:

    • a.

      a bővített programcsomagokból származott az eljárás alá vont teljes korrigált nettó árbevételének mintegy 40 %-a 2001. januárjában ([..] millió) és 2002. januárjában ([..] millió), 2003. januárjában mintegy 48 %-a ([..] millió forint); [38]

    • b.

      2001. januárjában valamennyi hálózatot figyelembe véve a korrigált nettó előfizetési díjak előfizetői létszámokkal súlyozott átlaga 1221 forint volt, ugyanez 2002. januárjában 1312 forintra emelkedett, ami megfelel kb. 7 %-os emelkedésnek; ugyanez 2003. januárjában 1720,75 forintra emelkedett, ami megfelel kb. 30 %-os emelkedésnek; ugyanezen időszakokban a bruttó előfizetési díjak súlyozott átlaga 2385 forintról, 2831 forintra (19 %-os emelkedés), majd 2003. januárra 3177 forintra emelkedett (11 %-os emelkedés);

    • c.

      2001. januárjában az összes előfizető közel 30 %-a a budapesti MTC hálózatra csatlakozott, amelynek a korrigált nettó díja és bruttó előfizetési díja körülbelül megegyezett átlaggal; 2002. januárjában az összes előfizető közel fele csatlakozott a budapesti MTC hálózatra, amelynek a korrigált nettó díja ekkor már mintegy 20 %-kal volt alacsonyabb az átlagnál, miközben a bruttó előfizetési díj átlagos maradt; 2003-ban a budapest MTC hálózat bruttó és korrigált nettó díja ismét csaknem azonos volt az átlaggal;

    • d.

      2001-ben a korrigált nettó díj kiugróan nagy (30 %-ot meghaladó) eltérése pozitív irányban Tatabányán, Székesfehérvárott, Egerben, Szolnokon, Debrecenben, Nyíregyházán, Pécsett, Komlón, Nagykanizsán volt tapasztalható; a bruttó előfizetési díjak pozitív irányú eltérése az átlagtól ugyanezen városok esetében egységesen ugyancsak közel 30 százalékos volt; 2002-ben a korrigált nettó díjak átlagtól való eltérésének mértéke - Nagykanizsa kivételével - valamennyi felsorolt város esetében növekedett, Nagykanizsa esetében a korrigált nettó díj csökkent; a bruttó díjak eltérése ugyanezen városok esetében 26 %-os volt, Nagykanizsa esetében 8,5 %-os; 2003-ban a korrigált nettó díjak pozitív irányú eltérése 22-26 %-ra mérséklődött valamennyi város (beleértve Nagykanizsát is) esetében; a bruttó díjak eltérése valamennyi város esetében 22 %-os volt;

    • e.

      2001-ben kiugróan alacsony (az átlagnál negatív irányban legalább 30 %-nál nagyobb mértékben eltérő) díj volt Szombathelyen (mindkét hálózat esetében), valamint Budapesten a IV. és a XIII. kerületben; a bruttó előfizetési díj azonban csak a szombathelyi 300 Mhz-es hálózat esetében volt kiugróan alacsony; 2002-ben az említett budapesti kerületek már az MTC rendszerre voltak kapcsolva, Zuglóban azonban ettől az évtől indult a szolgáltatás, amelynek díja közel 50 %-al volt alacsonyabb az átlagnál, ennél nagyobb mértékű volt a negatív irányú eltérés a szombathelyi és a soproni 300 Mhz-es hálózatok esetében; az említett három hálózat esetében a bruttó díjak negatív irányú eltérése is hasonló mértékű volt az átlagtól; 2003-ban ugyanezen három hálózat esetében a bruttó és korrigált nettó díjak negatív irányú eltérése aránya tovább növekedett;

  • 96.

    Az alapcsomagokra vonatkozóan az alábbiakat állapította meg:

    • a.

      az alap programcsomagokból származott az eljárás alá vont teljes korrigált nettó árbevételének 2001. januárjában mintegy 47 %-a ([..] millió), 50 %-a 2002. januárjában ([..] millió), 2003. januárjában mintegy 44 %-a ([..] millió forint); [39]

    • b.

      2001. januárjában valamennyi hálózatot figyelembe véve a korrigált nettó előfizetési díjak előfizetői létszámokkal súlyozott átlaga 1138 forint volt, ugyanez 2002. januárjában 1372 forintra emelkedett, ami megfelel kb. 21 %-os emelkedésnek; ugyanez 2003. januárjában 1546 forintra emelkedett, ami megfelel kb. 13 %-os emelkedésnek; ugyanezen időszakokban a bruttó előfizetési díjak súlyozott átlaga 1930 forintról, 2190 forintra (13 %-os emelkedés), majd 2003. januárra 3430 forintra emelkedett (11 %-os emelkedés);

    • c.

      2001. januárjában az összes előfizető közel 11 %-a a budapesti MTC hálózatra csatlakozott, 2002. januárjában az összes előfizető közel 15 %-a csatlakozott a budapesti MTC hálózatra; 2003-ban az alapcsomagra előfizető összes fogyasztó kb. 18 %-a;

    • d.

      2001-ben a bruttó és a nettó korrigált nettó díj kiugróan nagy (30 %-ot meghaladó) eltérése pozitív irányban egyik hálózat esetében sem volt megállapítható, 2002-ben és 2003-ban mindkét díj esetében hasonló volt a helyzet;

    • e.

      2001-ben kiugróan alacsony (az átlagnál negatív irányban legalább 30 %-nál nagyobb mértékben eltérő) díj volt Várpalotán, Pétfürdőn, Veszprémben, Szombathelyen mindkét hálózaton, Sopronban a 750 Mhz-es hálózaton, illetve Budapesten Zuglóban és a XIII. kerületben; a bruttó előfizetési díj kiugróan alacsony volta a nevezett városok mellett Miskolcon, Oroson, és a Sopron 300 Mhz-es hálózat esetében is megállapítható volt; 2002-ben és 2003-ban mindkét díj esetében lényegében ugyanez volt a helyzet;

  • 97.

    A soros rendszeren szolgáltatott csomagokra vonatkozóan az alábbiakat állapítottuk meg:

    • a.

      a soros rendszerű programcsomagokból származott az eljárás alá vont teljes korrigált nettó árbevételének mintegy 10 %-a ([..] millió forint) 2001. januárjában, 4 %-a 2002. januárjában ([..] millió) és 2003. januárjában ([..] millió forint) [40] egyaránt;

    • b.

      2001. januárjában valamennyi hálózatot figyelembe véve a korrigált nettó előfizetési díjak előfizetői létszámokkal súlyozott átlaga 827 forint volt, ugyanez 2002. januárjában 738 forintra csökkent, ami megfelel kb. 11 %-os csökkenésnek; ugyanez 2003. januárjában 980 forintra emelkedett, ami megfelel kb. 33 %-os emelkedésnek; a bruttó előfizetési díjak átlaga 2001. januárban 1330 forint volt, amely 2002. januárra 1542 forintra (+16 %), 2003. januárra 1705 forintra (+27 %) emelkedett;

    • c.

      2001. januárjában a nettó korrigált díjak kiugró pozitív irányú eltérése volt a Debrecen és a Mályi bővített hálózatokon; a bruttó díjak azonban csak a debreceni hálózaton voltak kiugróan magasak; 2002-ben a korrigált nettó díjak a Mályi bővített és a Bp. Sas-hegy XI. kerületi hálózatokon volt kiugróan magas, ugyanez a bruttó díjak tekintetében egyik hálózaton sem volt megállapítható; 2003-ban a bruttó és a korrigált nettó díjak átlagtól való eltérése egyik hálózat esetében sem voltak kiugróan magasak;

    • d.

      2001. januárban kiugróan alacsony volt a korrigált nettó díj Tatabánya-Erőmű ltp., Pétfürdő, Székesfehérvár, Felsőzsolca, Onga, Szikszó, Gyöngyös, Sajópetri, Berettyóújfalu, Derecske, Ebes, Téglás, Pécs-Hosszúhetény, Sopron, Kópháza és Nagycenk hálózatok esetében; a bruttó előfizetési díjak esetében a fenti listáról lemaradt Gyöngyös, felkerült Szombethely, egyebekben ugyanazokat a településeket tartalmazza; 2002-ben kiugróan alacsony volt a korrigált nettó díj Tatabánya-Erőmű ltp., Székesfehérvár és Berettyóújfalu hálózatok esetében; ugyanekkor a bruttó díjak kiugróan magasak voltak Tatabánya-Erőmű ltd., Székesfehérvár, Sajópetri és Pécs-Hosszúhetényben; 2003-ben kiugróan alacsony volt a korrigált nettó díj Tatabánya-Erőmű ltp., Székesfehérvár, Sajópetri, Berettyóújfalu, Derecske, Ebes, Téglás, Pécs-Hosszúhetény, Sopron, Nagycenk, Kópháza, Ágfalva és a Bp. Sas-hegy (XI.) és Zugló hálózatok esetében; ugyanekkor a bruttó díjak kiugróan magasak voltak Tatabánya-Erőmű ltd., Székesfehérvár, Sajópetri, Mályi alap, Derecske, Ebes, Pécs-Hosszúhetény, Ágfalva és Bp. Sas-hegy (XI.ker.) és Zugló esetében;

  • 98.

    A díjbevételek éves szintű alakulásához használt becslési eljárás egyszerűen az volt, hogy a januári bevételeket megszoroztuk tizenkettővel. Az így kapott eredmények lényegében megegyeztek a vizsgálat által számítottakkal azzal a különbséggel, hogy a Versenytanács figyelmen kívül hagyta a szociális programcsomagokból származó bevételeket. A mellékletben található táblázat alapján megállapítható, hogy a szociális programcsomagokból származó bevételek az eljárás alá vont teljes bevételében elhanyagolható szerepet játszanak. A korrigált nettó díjbevétel 2001-ben kb. [..] milliárd, 2002-ben [..] milliárd (+ 16%), 2003-ban [..] milliárd forint [41] volt (+26 %). A számítás helyességét mutatja a UPC tényleges adataival való összevetés is. A VJ-44/2003/81. sz. adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy az előfizetési díjakból számított és a tényleges összes éves nettó árbevétel eltérése 2001-re vonatkozóan -0,48%, 2002-re vonatkozóan +6,34 %, 2003-ra vonatkozóan +4,04% volt, ami - figyelembe véve, hogy a Versenytanács számítása nem vette figyelembe a szociális csomagokból származó díjbevételeket, elfogadható mértékű hibahatáron belülinek minősíthető.

VII.

A Versenytanács álláspontja az érintett piac és a gazdasági erőfölény vonatkozásában

Az érintett piac

  • 99.

    A Tpvt. 14. §-a értelmében az érintett árupiacot a megállapodás tárgyát képező áru, illetve az azt helyettesítő termékekre való tekintettel kell meghatározni, figyelembe éve a kínálati helyettesíthetőség szempontjait is.

  • 100.

    A Versenytanács korábbi gyakorlata szerint az kábeltelevíziós jelszolgáltatás esetében az érintett árupiacot az eljárás alá vont által kínált programcsomagok, illetve kiegészítő szolgáltatásokból kiindulva kell meghatározni. A UPC az előfizetői számára háromféle programcsomagot, valamint egyes hálózatokon - kiegészítésképpen - Internet-elérési szolgáltatást nyújt. E szolgáltatásokat - dolog természetéből fakadóan - azon a földrajzi területen tudja nyújtani, ahol már kiépített vezetékhálózattal rendelkezik.

  • 101.

    Az érintett áru meghatározása során először azt kell mérlegelni, hogy a technikailag szóba jöhető helyettesítő eszközök révén az eljárás alá vont kábeltelevíziós szolgáltató egyes programcsomagjait alkotó műsorcsatornák milyen körülmények között érhetők el az eljárás alá vont földrajzi területén lakó fogyasztók számára.

  • 102.

    A Versenytanács korábbi határozataiban már több ízben is részletesen elemezte a technikai helyettesítő eszközök révén lehetséges helyettesítési viszonyokat és megállapította, hogy ezek nem számítanak az adott földrajzi területen elhelyezkedő fogyasztók számára ésszerű helyettesítő terméknek. Ugyanakkor azt is számos határozatában világossá tette, hogy az érintett piac elemzését minden eljárásban egyedileg is el kell végezni.

  • 103.

    A kábeltelevíziós szolgáltató áruját - kábeltelevíziós műsorjelelosztó szolgáltatását - az eddig lefolytatott versenyfelügyeleti eljárásokban elvégzett elemzések alapján a felhasználási cél hasonlósága, vagyis több televíziós csatorna vétele szempontjából, technikai értelemben a következő áruk képesek elvileg helyettesíteni: a) más kábeltelevíziós táraság szolgáltatása; b) az AntennaMikro (AM) szolgáltatás; c) a UPC Direkt szolgáltatása; d) a szoba- vagy tetőantenna által közvetlenül vehető földi sugárzású csatornák; e) a műholdakról sugárzott csatornák házilagos vétele. A felhasználási cél mellett további árujellemzőket is figyelembe kell venni az ésszerűen helyettesítő áruk meghatározásakor. Össze kell vetni az egymást technikailag helyettesíteni képes előbb felsorolt szolgáltatások konkrét tartalmát, a rajtuk keresztül elérhető műsorcsatornák körét. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tartalmi szempontból hasonló kínálatban az árra és minőségre tekintettel milyen különbségek vannak. A minőségi szempontok közül lényeges az adott programcsomagban található csatornák száma, a programkínálat bővíthetősége, az adott technikai lehetőség által elérhető vételi minőség, a szükséges vételi eszközök mennyisége és kezelhetősége és a kapcsolódó szolgáltatások köre.

  • 104.

    A szolgáltatások közötti tényleges helyettesítési kapcsolat megállapíthatóságához továbbá az ún. átváltási költségek is befolyásolják. A kábeltelevíziós szolgáltatók előfizetőit a szolgáltatásért fizetendő havi díj mellet általában egyszeri díjak is terhelik, melyek közül az összegszerűen legjelentősebbek a szolgáltatás igénybevételének megkezdésekor fizetendő díjak (belépési díj, bérelt eszközök egyszeri díja stb.). Egyik szolgáltatóról egy másik szolgáltatására történő váltáskor előfordulhat, hogy a fogyasztó által az előző szolgáltatás igénybevételére fordított - a szolgáltatás igénybevétele időtartamának hosszával arányosan megtérülő - egyszeri kiadásainak egy része még nem térült meg, és e meg nem térült kiadások nagyobbik része nem is szerezhető vissza. A kiadás így elsüllyedt költségként jelenik meg, amely a szolgáltató-váltáskor végleg elvész a "fogvatartott" fogyasztó számára.

  • 105.

    A Versenytanács jelen eljárás során is elvégezte az eljárás alá vont érintett szolgáltatását elvileg helyettesíteni képes termékek vizsgálatát, amelynek eredményét a mellékletben található táblázatban foglalta össze. A szóba jöhető helyettesítő termékek közül - az árát és valamennyi minőségi jellemzőjét tekintve - a másik kábeltelevíziós társaság szolgáltatása áll a legközelebb a UPC által nyújtott szolgáltatásokhoz. Valamennyi egyéb helyettesítő eszköz, termék egy vagy több összevetési szempont szerint a fogyasztó szempontjából rosszabb, illetve kedvezőtlenebb. Az Antenna Mikro esetében az öt vizsgált minőségi szempontból négy (a bővíthetőség, a vételi minőség, a vételi eszközök száma és kezelhetősége, illetve a kapcsolódó szolgáltatások) alapján az AM szolgáltatás gyengébb minőségű, miközben az ára nem különbözik (nem olcsóbb) a UPC-étől. A UPC Direkt szolgáltatás esetében jelentős minőségi hátrány az, hogy a földi sugárzású csatornák vételéről a fogyasztónak külön kell (szoba- vagy tetőantenna révén) gondoskodnia, valamint, hogy minden készülékhez külön beltéri egység szükséges, amennyiben azokon más műsorokat akarnak nézni. Ezt nem ellensúlyozza megfelelően az, hogy a programcsomagokban a fogható csatornák száma magasabb, és egyéb, kényelmi szolgáltatások is elérhetők. Ez utóbbi tekintetben további lényeges hátrány, hogy ezen az eszközön keresztül Internet elérés nem biztosítható. Miközben a szolgáltatás egyes tekintetekben rosszabb, a UPC Direkt árai lényegesen magasabbak a kábeltelevíziós szolgáltatásénál. A házilagos szoba-, tető-, illetve parabola antennás megoldások egyetlen előnye, hogy nincs havidíja, ugyanakkor csaknem minden minőségi szempont alapján a fogyasztó számára számottevően kedvezőtlenebb megoldási lehetőséget kínálnak.

  • 106.

    A helyettesíthetőség vizsgálata során elemezni kell az egyik szolgáltatásról, jelen esetben a UPC szolgáltatásáról, egy másik szolgáltatásra való átváltás költségeit is. A táblázat utolsó oszlopában található szorzószámok azt mutatják, hogy a UPC előfizetőinek - attól függően, hogy jelenleg melyik programcsomagra fizettek elő - hány havi előfizetési díjnak megfelelő összegbe kerülne a helyettesítő termékre való átállás. Az átállással kapcsolatosan elsősorban az egyszeri díj nagyságából kell kiindulni. Az AntennaMikro esetében például a dekóder(ek) egyszeri hozzáférési díját kell megfizetni, amely alapesetben 12, két készülék esetében 24 ezer forint, amely csökkenthető, ha az előfizető egy vagy több évre elkötelezi magát. A UPC szociális csomagjának díja kb. 700,- Ft, vagyis alapesetben 17 havi díjat kellene egy készülék esetében (elkötelezettség nélkül) fizetni a szolgáltató váltásért. (A táblázatban szereplő 10-15-szörös szorzó értékében már beszámításra került az elkötelezettség által elérhető csökkentés is.) Ugyanez a váltás a UPC alapcsomag előfizetőjének alapesetben 6 havi előfizetési díjába, a bővített csomag előfizetőjének kb. négy havi díjába kerülne. A táblázat hasonló adatai alapján megállapítható, hogy a szolgáltatás-váltás a bővített csomag előfizetői számára jelentene viszonylag a legkisebb többletterhet. A szociális csomag előfizetőinek a szolgáltatás-váltás valószínűsíthetően megfizethetetlen, az alapcsomag előfizetőinek pedig jelentős többletterhet jelentene.

  • 107.

    A szolgáltatás-váltással kapcsolatos többletterhet a fogyasztó valószínűleg akkor vállalja, ha az alternatív szolgáltatás olcsóbb, illetve - ami lényegében ugyanaz - a jelenlegi (azaz a UPC) szolgáltatását túl drágának találja. Az átváltás többletköltségein túlmenően a fogyasztó esetleg azt is elfogadja, hogy a helyettesítő termék gyengébb minőségű. Drágább, de nem jobb szolgáltatással azonban ésszerű helyettesítés nem lehetséges, ezért a lehetséges helyettesítő eszközök közül a UPC Direkt minden további elemzés nélkül kizárható.

  • 108.

    A fennmaradó helyettesítési eszközök közül a házilagos megoldások bármilyen kombinációja azért zárható ki, mert az elérhető csatornák száma és köre csak olyan feltételek révén közelítene a kábeltelevíziós szolgáltató által nyújtottakhoz, amelyek jelentősen megdrágítanák az eszközt a táblázatban foglaltakhoz képest is. Továbbá, a kódolt csatornák elérése ilyen eszközökkel még többletköltség vállalása árán sem lehetséges. Ezek a házilagos megoldások tehát nem szükségszerűen olcsóbbak, de lényegesen rosszabb minőségű szolgáltatást nyújtanak, ezért nem alkalmasak a kábeltelevíziós szolgáltatás helyettesítésére.

  • 109.

    Az AntennaMikro szolgáltatás - az árai tekintetében - nem tér el lényegesen a UPC áraitól, miközben négy minőségi szempont tekintetében gyengébb. A nem olcsóbb, de rosszabb minőségű termék sem számít ésszerű helyettesítőnek. (Az AM egyébként is csak Budapesten és annak bizonyos vonzáskörzetében elérhető.)

  • 110.

    A fentiekből következően - az átváltási költségeket még mindig figyelmen kívül hagyva - a táblázatban felsorolt, a UPC szolgáltatásához képest alternatívát nyújtó eszközök közül egyedül egy másik kábeltelevíziós társaság szolgáltatása számíthat ésszerű helyettesítőnek. A másik kábeltelevíziós társaság szolgáltatása azonban csak azon UPC előfizetők számára elérhető, akik olyan helyen laknak, ahol (vagy annak elérhető közelségében) a másik cég már kiépítette saját hálózatát. A párhuzamos kábeltelevíziós hálózatok kiépülésének azonban korlátot szab az a tény, hogy - hasonlóan más hálózatos iparágakhoz - ugyanazon a területen két (vagy több) párhuzamos hálózat üzemeltetése szükségszerűen csak drágább lehet, mint ha ugyanott csak egyetlen hálózat épül ki. Mindezen alapvető összefüggések miatt a kábeltelevíziós társaságok hálózataikat jellemzően nem egymás, már kiépült hálózatai irányában, hanem a még az ellátásba be nem vont területek felé fejlesztik, illetve a saját hálózataikon végeznek korszerűsítési beruházásokat. A terjeszkedés másik kézenfekvő módja a felvásárlás is, amely mind a mai napig nem zárult le.

  • 111.

    Az érintett piac földrajzi dimenziójának meghatározása során abból kell kiindulni, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás ún. helyhez kötött szolgáltatás. A fogyasztó csak egy meghatározott helyen (többnyire a lakásában) tudja igénybe venni a szolgáltatást. Ebből következően az érintett földrajzi piac kiterjedését és szerkezetét az eljárás alá vont szolgáltató kábelhálózatával ellátott földrajzi terület elhelyezkedése és mérete határozza meg. A kábeltelevíziós szolgáltatás helyettesítése során szóba jöhető eszközök is helyhez kötöttek. Az ezek igénybevételéhez szükséges antennákat is a fogyasztó lakásában (háztetőn, kertben, stb.) kell felszerelni. A kábeltelevíziós szolgáltatás érintett földrajzi piaca tehát lokális. A több hálózattal rendelkező szolgáltató esetében minden egyes hálózat, önálló működési (vagy ellátási) területnek, és ezért elkülönült érintett földrajzi piacnak minősül. A UPC számos településen, településenként több hálózattal rendelkezik, amelyek felsorolását a vizsgálati jelentés mellékletei tartalmazzák. E hálózatok közül több ugyanazon fejállomásra van rákapcsolva, ezért nem számít elkülönült fölrajzi piacnak. (A vizsgálati jelentés mellékleteiben ezek az összetartozó hálózatok ugyanazon sorban szerepelnek, Budapest kivételével, amelyek bár ugyanazon Kinizsi utcai fejállomásra vannak kötve, mégis különböző sorokban vannak felsorolva.)

  • 112.

    A kábelszolgáltatás lokális jellegéből következően azt kell vizsgálni, hogy a lehető legszűkebben meghatározott földrajzi piac határain belül elhelyezkedő előfizetőknek vajon módjuk van-e a földrajzi terület határain kívül másik kábelszolgáltató szolgáltatásának igénybevételére. Ha a fogyasztó lakóhelyének közelében egy másik kábelszolgáltatónak is kiépített gerinc- és házhálózata van, akkor ugyanazon a földrajzi területen van jelen két szolgáltató. Ha a fogyasztó lakóhelye közelében nincs ugyan házhálózat kiépítve, de a másik szolgáltató gerincvezetéke a közelben halad el, akkor elvileg lehetőség van a rácsatlakozásra, de ténylegesen a szolgáltatók csak akkor építik fel a csatlakozást, ha az adott házból megfelelő számú előfizetőre számíthatnak, vagyis ténylegesen a házhálózat kiépítésére esély van. A földrajzi piac azonban ez utóbbi esetben sem tágul, hanem ugyanazon területen jelenik meg egy új szolgáltató. A földrajzi piac tehát azonos az eljárás alá vont által üzemeltetett hálózat földrajzi területével, függetlenül attól, hogy annak van-e más kábelszolgáltatóval érintkező párhuzamos vagy határos területe.

  • 113.

    Az érintett piaccal kapcsolatos további eldöntendő kérdés az, hogy az eljárás alá vont különböző földrajzi területeken nyújtott különböző szolgáltatásai egymásnak milyen mértékben helyettesítői. A termékpiaci helyettesíthetőség szempontjából az egyes programcsomagok (a szociális, az alap- és a bővített csomagok) között átváltási (trade-off) kapcsolat lehetséges: a kevesebb programot tartalmazó, de olcsóbb programcsomag helyettesítheti a több, de drágább programcsomagot. A különböző programcsomagok ténylegesen akkor helyettesíthetik egymást, ha az árarányok az átlagos fogyasztó szempontjából megfelelnek a minőségbeli eltérés arányával. E szempontból a lehető legszűkebben meghatározott termékpiacon az egyes programcsomagok önálló piaci szegmenseket alkotnak, amelyek versenyjogi szempontból elkülönült elemzést igényelnek. A szociális programcsomag ezen belül sajátos piaci szegmens, amelynek az alap- és a bővített csomagok szegmenseitől lényegesen különböző keresleti és kínálati viszonyai vannak. Az e programcsomagokból származó bevétel azonban az eljárás alá vont teljes árbevételéhez képest olyan csekély, hogy e piaci szegmenset a Versenytanács figyelmen kívül hagyta és csak az alap- és a bővített programcsomagok elemzésére koncentrált.

  • 114.

    Az érintett földrajzi piac vonatkozásában a Versenytanács az eljárás alá vont ugyanazon központi fejállomásra kapcsolt hálózatát tekinti egy érintett piacnak. E tekintetben különböző piachoz tartozónak tekinti a soros, a csillagpontos és a kétoldalú kapcsolatra képes MTC rendszereket függetlenül attól, hogy azok egyes földrajzi területeken - átmenetileg - párhuzamosan hozzáférhetők.

A gazdasági erőfölény

  • 115.

    A Tpvt. 22. § (1) értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A (2) bekezdés értelmében a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen a) azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli; b) a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását; c) az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását

  • 116.

    A kábeltelevíziós szolgáltatások piacára való belépés újonnan kiépítendő hálózatok révén ma már nyilvánvalóan gazdaságtalan vállalkozás lenne, mert a nagyobb települések lakóterületeinek jelentős részét már egyik vagy másik kábelszolgáltató hálózatával már lefedte, párhuzamos hálózat kiépítése ésszerűtlen és valószínűleg soha meg nem térülő vállalkozás lenne. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincsenek lefedetlen területek, hanem sokkal inkább arról van szó, hogy nincs olyan összefüggő, egységes szolgáltatással elérhető és megfelelően sűrűn lakott terület, ahol egy új belépő saját hálózatot tudna kiépíteni. Új piaci szereplő leginkább csak egy már a piacon jelen lévő vállalkozás és/vagy annak hálózata megvásárlásával jelenhetne meg a piacon.

  • 117.

    A kisebb települések egy részén csak egyetlen kábelszolgáltató van jelen, más településeken (főleg a nagyobb városokban) a kiépült kábelhálózatok úgy fedik le egyes földrajzi települések egyes részeit, hogy a hálózatok érintkezhetnek egy másik kábelszolgáltató hálózatával lefedett területtel, vagy több ilyen területtel. Előfordul az is, hogy egyes ilyen területeket más kábelszolgáltatók által lefedett területek vesznek körül. A gazdasági erőfölény megállapítása során a GVH azt vizsgálja, hogy a különböző kábelhálózatok ezen érintkező határterületein az eljárás alá vont adott hálózatához kapcsolt előfizetőnek hány százaléka van abban a helyzetben, hogy jelentős másik kábeltársaság szolgáltatására válthasson. A korábbi versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai alapján állítható, hogy egy-egy helyi érintett piac előfizetőinek nagyobbik része fizikailag nincs olyan helyzetben, hogy szolgáltatót váltson, mert nincs a közelében más kábelszolgáltató által kiépített hálózat. Ezeket az előfizetőket "fogvatartott" fogyasztóknak nevezzük.

  • 118.

    A szolgáltató váltásban fizikailag nem korlátozott előfizetőket az ún. átváltási költségek korlátozzák (lásd a mellékelt táblázatot). Ennek alapján megállapítható, hogy az átváltási költségek legkevésbé a legdrágább programcsomag előfizetőit korlátozzák a váltásban. A szolgáltató váltást még a legdrágább csomagok előfizetőinek esetében is tovább korlátozza annak célja is. Ha ugyanis a szolgáltató váltás gondolata (szándéka) azért merül fel az előfizetőben, mert a jelenlegi szolgáltatója árát túl magasnak tartja, akkor a váltás motiváló tényezője a szolgáltató váltása révén elérhető megtakarítás. Az elérhető megtakarítás mint motiváló tényező erősségét annak alapján lehet megítélni, hogy vajon hány hónapra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztó számára megtérüljenek az átváltás költségei. Hogy ez az érték megfelelően alacsony legyen, ahhoz mindenek előtt az lenne szükséges, hogy a UPC hálózatainak előfizetői számára fizikailag elérhető másik kábeltársaság havi díjai alacsonyabbak, még pedig nyilván jelentős mértékben alacsonyabbak legyenek a UPC árainál. (A fentiek alapján ezt az elemzést elegendő a bővített programcsomagok esetében elvégezni, mert a többi programcsomag esetében még inkább hasonló következtetéseket lehetne levonni.)

  • 119.

    Budapesten 2003 elején a MatávkábelTV bővített programcsomagjának havi díja 250 forinttal, az EMKTV hasonló díja 18 forinttal, majd áprilistól közel 200 forinttal drágább volt a UPC havi díjainál. A nagyobb szolgáltatók közül egyedül a FiberNet kínálta a UPC-nál olcsóbban a bővített programcsomagját, amelynek révén az elérhető megtakarítás 2003 első hat hónapjára vonatkozóan havi 360 forint lett volna. Ez a megtakarítási lehetőség azonban 2003 júniusától megszűnt, mert a FiberNet megemelte a programcsomag árát, amely ennek következtében 10 forinttal drágább lett a UPC-nál. A FiberNet kb. 25 ezer forintos egyszeri belépési díja tehát mintegy 70 hónap alatt térülhettek volna meg, ha nem emelte volna a díjat év közben. A vidéki városokban hasonló a helyzet, mint Budapesten. A többi jelentősebb kábelszolgáltató árai vagy magasabbak a UPC-nál, vagy pedig viszonylag kis mértékben alacsonyabbak, amely a szolgáltató váltással elérhető megtakarítást jelentéktelenné teszi. Mindezek alapján megállapítható, hogy a túlzottan magasnak tartott árak miatt az előfizetőknek csak egy igen kis része számára ésszerű lehetőség másik kábelszolgáltatóra átváltani.

  • 120.

    A fentiek alapján megállapítható, hogy a UPC a szolgáltatásainak (programcsomagjainak) árait jelentős mértékben megemelheti anélkül, hogy attól kellene tartania, hogy az előfizetői szolgáltatót váltanak. Vagyis, a UPC az árainak megállapítása során magatartását a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy annak meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak vagy vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására, következésképpen az eljárás alá vont gazdasági erőfölényben van azokon a határos területeken is, amelyeken vagy annak közelében egyébként más szolgáltató is jelen van. A gazdasági erőfölény megállapíthatóságát a Versenytanács - a fentiek alapján - egyrészt, a fogva tartott fogyasztók viszonylag nagy számára, másrészt a szociális és az alapcsomag előfizetőinek viszonylag nagy többletterhet jelentő átváltási költségire, illetve harmadrészt, a bővített csomag előfizetői számára a szolgáltató váltásból származó számottevő megtakarítás lehetőségének hiányára alapozza.

  • 121.

    A fentiek alapján Versenytanács a gazdasági erőfölényt - a berettyóújfalui soros rendszerű hálózat kivételével - a UPC valamennyi egyéb hálózatára vonatkozóan megállapíthatónak tartja azzal a kitétellel azonban, hogy az eljárás alá vont piaci pozíciója, a többi szolgáltatótól való függetlensége nem korlátlan azon hálózatok esetében, amelyekkel más kábelszolgáltató(k) hálózata(i) érintkeznek(ik). Ebből a szempontból nyilvánvalóan különböző a UPC piaci helyzete attól függően, hogy az érintkező területeken körülbelül hány olyan UPC-előfizető található, akik átválthatnak egy másik kábeltársaság szolgáltatására, illetve hány olyan fogyasztó van, akik jelenleg más szolgáltató előfizetői, de átválthatnak a UPC-re.

  • 122.

    A UPC gazdasági erőfölénye legerősebb azokon a településeken, ill. hálózatokon, ahol nincs jelen más kábelszolgáltató. A többi hálózatok olyan településeken találhatók, ahol a UPC mellett jelen vannak más szolgáltatók is. Ez különösen a nagyobb városokra, mindenek előtt Budapestre jellemző. Ezen hálózatok esetében elvileg elképzelhető, hogy valamelyik másik szolgáltató olyan helyzetbe kerülhet, amelyben UPC-előfizetőket tudna "átcsábítani". De ennek a jelentősége még Budapesten is viszonylag csekély, egyszerűen azért, mert a párhuzamos hálózatok érintkezési- vagy határterületeken túlnyúló kiterjesztése - a korábban kifejtettek, elsősorban a kábelvezeték hálózatokra általában jellemző növekvő mérethozadék és természetes monopólium következtében igen kockázatos befektetés lenne. Ilyen lépésre mindazonáltal elvileg elszánhatja magát egy társaság bizonyos körülmények között, például ha a hálózatok már kiépültek az ország területének túlnyomó többségén, tehát nincsenek már ún. "szűz" területek, amelyek irányába a terjeszkedés párhuzamos hálózatok kiépítése nélkül is lehetséges. Egy már kiépült hálózat területén egy másik párhuzamos hálózat kiépítése azért is kockázatos, mert az ott már hálózattal rendelkező vállalkozás az árainak alacsonyan tartásával és/vagy csökkentésével igyekszik elriasztani (visszatartani) a belépni (terjeszkedni) szándékozót, akinek ezért azzal kell számolnia, hogy a belépést követően viszonylag hosszabb ideig csak veszteségesen tudna működni ezen a piacon. Ha ehhez még hozzávesszük azt a korábban megállapított tényt, hogy a párhuzamos területek működtetése hosszabb távon sem gazdaságos, akkor meg lehet állapítani, hogy egy kábelszolgáltató már kiépült hálózatának területére való terjeszkedés - egészen kivételes helyzetektől eltekintve - nem gazdaságos, ezért a belépés nem ésszerű. Kivételes helyzet állhat elő akkor, ha egy viszonylag alacsony tőkeerejű szolgáltató kisméretű hálózatára egy jelentős gazdasági erővel rendelkező szolgáltató akar belépni. Ebben az esetben a belépés valószínűleg sikeres lenne, és a kisebb vállalkozás piacról való kiszorulását eredményezné. Erre a helyzetre is igaz azonban, hogy hosszabb távon két szolgáltató ugyanazon a földrajzi piacon nem fog megmaradni.

VIII.

A Versenytanács álláspontja az összességében túlzottan magas ár formájában megvalósuló gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vonatkozásában

  • 123.

    A kábelszolgáltató vállalkozásokkal szemben indított korábbi eljárások során kialakult gyakorlat szerint az eljárás alá vont által végrehajtott díjemelés összességében akkor tekinthető a Tpvt. előírásaiba ütközőnek, ha az a szolgáltatónak - az indokolt költségeket, az általa befektetett tőke nagyságát és az iparág jellegzetességeit figyelembe véve - túlzott mértékű nyereséget biztosít.

  • 124.

    A havi előfizetési díjak változását részben a műsorköltségek változása indokolja. A műsorköltségek változása hatásának kiszűrésére a GVH ún. nettó korrigált díjakkal számol, amely nem tartalmazza a műsorköltségeket (és az ÁFA-t sem). A nettó korrigált díjak szolgálnak az eljárás alá vont programcsomagokhoz közvetlenül nem kapcsolódó költségeinek fedezésére, valamint forrása az esetleges nyereségnek is. A programcsomagokhoz nem kapcsolódó költségek egyik része az adott hálózathoz (annak fenntartásához, illetve fejlesztéséhez) kapcsolható, míg a másik része ún. központi költség, amely nem kapcsolódik egy-egy hálózathoz.

  • 125.

    A Versenytanács mellékletben csatolt, az eljárás alá vont adatain alapuló számításai alapján az eljárás alá vont 2003. januárjában végrehajtott díjemelése következtében a UPC korrigált nettó árbevételének - éves szinten - mintegy 28 %-kos emelésére került sor 2003 januárjában, az előző év hasonló időszakához képest. A UPC éves szintre számított korrigált nettó árbevétele a 2001. januári adatok alapján [..] milliárd forint volt, amely ugyanezzel a módszerrel számolva 2002. januári áremelések következtében 2002-re [..] milliárdra [42] (+18 %) emelkedett.

  • 126.

    A Versenytanács a kapott eredményt összevetette az eljárás alá vont tényleges, mérleg szerinti árbevételi összegeivel. A becsatolt 2002. évi mérleg kiegészítő melléklete szerint az eljárás alá vont kábeltelevíziós és internetes tevékenységből származó nettó (tehát műsorköltségeket tartalmazó) árbevétele 2001. évben 17 milliárd, 2002-ben több mint 22 milliárd, és 2003-ban mintegy 26 milliárd forint volt.

  • 127.

    A műsordíjak a mérlegben külön tételként nincsenek feltüntetve, hanem 2001-ig a Mérleg eredménykimutatásának III/6. pontjában az igénybevett szolgáltatások között, 2002-től pedig a III/9. pontban a közvetített szolgáltatások között szerepeltek. A Versenytanács számítása szerint a műsorköltségek 2001-ben [..] milliárd, 2002-ben [..] milliárd, 2003-ban pedig kb. [..] milliárd [43] forintot tettek ki. A Versenytanács által számított összes korrigált nettó árbevétel 2001-ben [..] milliárd, 2002-ben kb. [..] milliárd, 2003-ban pedig több mint [..] milliárd [44] forint volt, amiben nincs benne a szociális programcsomagokból, valamint az Internetes szolgáltatásokból származó árbevétel, illetve nincsenek benne az előfizetők által fizetett egyéb (pl. egyszeri) díjak.

  • 128.

    A Versenytanács nyilatkozatot kért az eljárás alá vonttól a nettó árbevétel összetételére vonatkozóan. Ennek alapján megállapította, hogy az előfizetési díjakból származó árbevétel aránya a vizsgált három év során lényegében véve nem változott, sőt a 2003. évi jelentős mértékű korrigált nettó díjemelés után még csökkent is. (v.ö. VJ-44/2003/81. sz. irat)

  • 129.

    A 2003. januári áremelések eredményeképpen a 2003. várható korrigált nettó árbevétele 11 milliárd forintra nőtt. A nettó korrigált árbevétel egy része a fentebb említettek szerint a költségek várható növekményét hivatott fedezni. A fentiek szerint kiszámított 11 milliárdos nettó árbevétel versenyjogi értékelése során a Versenytanács - a korábban kialakult gyakorlata szerint - először az infláció hatását veszi figyelembe. A programcsomagokhoz, illetve hálózatokhoz nem kapcsolható költségek infláció mértékét meg nem haladó mértékű növekedése versenyjogi értelemben indokoltnak tekinthető, hiszen a szolgáltató jogos elvárása, hogy az árbevétel fedezze költségeinek az infláció miatt bekövetkező emelkedését. E módszer a várható infláció mértékét "hüvelyk-ujj" szabályként alkalmazza, azaz lemond arról, hogy az egyes költségelemek változásának indokoltságát tételesen, külön-külön mérlegelje. A módszer alkalmazhatóságát erősíti az a tény, hogy a kábelszolgáltatók által felhasznált inputtermékek árai (energia, nyersanyagok, szolgáltatások, munkabérek, stb.) többnyire az inflációhoz igazodnak. Egyes években egyes költségelemek változása mindkét irányban eltérhet az inflációtól, a "hüvelyk-ujj" szabály ismételt, rendszeres alkalmazása azonban az ebből eredő, nem túl jelentős hibákat kiegyenlíti. Továbbá, az eljárás alá vontnak lehetősége van arra, hogy a GVH számára megfelelően dokumentálja, hogy egyes költségelemek - rajta kívül álló okokból [45] - az infláció mértékét számottevő mértékben meghaladták, és ebből versenyjogi szempontból is indokolt többletköltsége származik, amelyet az árban elismertethet.

  • 130.

    Kiugró mértékű többletköltségről a GVH-nak jelen eljárás során az eljárás alá vonttal kapcsolatban nem volt tudomása. Erre tekintettel a Versenytanács a korrigált nettó árbevételből a programcsomagokhoz, illetve hálózatokhoz nem kapcsolódó költségek várható inflációnak megfelelő mértékét indokoltnak vette. A várható infláció mértékének megállapításakor abból azon időszak körülményeiből kell kiindulni, amelyben az eljárás alá vont az árak emeléséről a döntést meghozza. Ez az időszak 2002 novembere, illetve decembere volt. A 2003-ra várható infláció mértéke ezen időszakban közgazdászok széles körében vitatott kérdés volt. A kormány ezen időszakban hozta nyilvánosságra a 2003-as költségvetés sarokszámait, amelyben ekkor még 4,5-5 %-os infláció szerepelt. Szakértői körökben tudható volt, és ezt számos szaklap is közzétette, hogy a kormány inflációs várakozása nem tartható. A MNB infláció várakozása ennél magasabb volt. Végül is a legkedvezőtlenebb várakozások sem voltak magasabb ekkor 6 %-nál. A GVH kialakult gyakorlata szerint a kábelszolgáltató a következő évi díjváltoztatása során jogszerűen az előző évre, a KSH által hivatalosan megállapított fogyasztói árindexet alkalmazhatja, amelynek nagysága az év utolsó hónapjában már kielégítő pontossággal tudható.

  • 131.

    A fentiek alapján megállapítható, hogy a 2003. év januári áremelésekkel kapcsolatos döntés meghozatalakor versenyjogi szempontból a várható infláció költséghatásainak fedezetére a korrigált nettó árbevételek átlagosan 6 %-os emelése volt indokolt. Ez azt jelenti, hogy a [..] milliárd forintot eredményező 27,7 %-os korrigált díjemelési mértékből le kell vonni 6 %-ot. Ezek után a 2002. évi [..] milliárd [46] forintnyi előfizetői díjakból származó korrigált nettó díjbevétel 21,7 %-os növekménye már sem az inflációval sem, pedig a műsorköltségek változásával nem magyarázható. Ez összesen 1,8879 milliárd forint nettó árbevétel-növekmény jelent.

  • 132.

    A költségek várható alakulásával nem magyarázható nettó árbevétel-növekmény a vállalkozás nyereségét fogja növelni. A nyereség-növekmény versenyjogi indokoltságának vizsgálatakor tekintettel kell lenni az eljárás alá vont befektetett tőkéjének tényleges nagyságára és a befektetett tőkére jutó nyereség iparágban normálisan elvárható arányára, illetőleg az eljárás alá vont előző évi pénzügyi helyzetére. A vállalkozás üzemi üzleti tevékenységének eredménye 2002-ben alig több mint 1 milliárd forint, az ezt megelőző 2001-es évben pedig -3,5 milliárd forint volt. Feltéve tehát, hogy az eljárás alá vont egyéb tevékenységeinek (HBO, egyszeri díjak, Internet, egyéb szolgáltatások) nyereségessége nem változik, akkor a 2003. évi díjemelések következtében a UPC üzemi üzleti tevékenységének eredménye legalább [..] milliárd [47] forint lesz 2003-ban.

  • 133.

    Egy adott pénzügyi évre vonatkozóan a ténylegesen befektetett tőke nagyságát az alábbi módon becsülte meg a Versenytanács. A pénzügyi mérlegben szereplő saját tőke nagyságához hozzáadta a hosszú távú hitelek, valamint a következő évben befejeződő beruházások (nettó eszközérték növekménye) értékét. Ezzel a számítási módszerrel az eljárás alá vont tényleges befektetett tőkéjének nagyságára 2002-ben pedig kb. [..] milliárd [48] forint adódott. A vizsgálat megállapítása alapján nem valószínűsíthető, hogy az eljárás alá vont ténylegesen befektetett tőkéjének elemeiben számottevő változás áll be. Ebben az esetben a 2003-ra várható befektetés-arányos nyereségráta 8 % körül várható. (A vizsgálati jelentés mellékletében számolt 9 %-tól való eltérést az okozza, hogy a Versenytanács által alkalmazott számítási módszer kizárólag a díjemelés hatására bekövetkező nyereségváltozást vizsgálta kiszűrve az előfizetői létszám változásából eredő növekményt.)

  • 134.

    A várható befektetés-arányos nyereségráta versenyjogi indokoltságához meg kell határozni az iparágban normálisan elvárható nyereségráta nagyságát. A befektetések várható nettó hozamrátájának minimális mértékét az a kamatláb határozza meg, amely egy pénzeszköz után egy viszonylag kockázatmentes bankbetétbe helyezés esetén elvárható. Ennek a kamatlábnak jó közelítését adja a mindenkori jegybanki alapkamat, amelynél a ténylegesen várható legkedvezőbb kamatláb csak magasabb lehet. 2002. decemberében a jegybanki alapkamatláb 6,5 %-os volt [49] . Az alapkamatlábhoz hozzá kell még számítani a kockázati prémiumot, amely a tőke befektetőjének azért jár, mert a bankbetétnél kockázatosabb formába fektette a pénzét.

  • 135.

    A fentebb közölt 8 %-os várható nyereségráta a fentiek alapján nem tekinthető az iparágban normális, versenyszempontból elfogadható mértéknél magasabbnak. Ezért a Versenytanács - egyezően a vizsgálat indítványával - az eljárás alá vont korrigált nettó díjainak átlagos emelését nem tekinti a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően túlzottan magasnak.

IX.

A Versenytanács álláspontja a keresztfinanszírozás, illetve árdiszkrimináció formájában megvalósuló gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vonatkozásában

  • 136.

    A keresztfinanszírozás mint gazdasági jelenség lényege az, hogy egy vállalkozás az egyik fajta tevékenységén képződő veszteséget egy másik tevékenységen megszerzett nyereség révén teszi elviselhetővé. A kábeltelevíziós szolgáltatások esetében ilyen eset fordulhat elő például akkor, ha a vállalkozás a nyereséges műsorelosztó tevékenysége teszi lehetővé azt, hogy valamely kapcsolódó szolgáltatást (pl. Internet-hozzáférés) veszteségesen üzemeltessen, vagy ha ugyanazon hálózaton az egyik programcsomagján képződő nyereség teszi lehetővé azt, hogy egy másik programcsomagot veszteségesen kínáljon. A keresztfinanszírozás ugyanazon tevékenység két, egymástól elkülönült piacán is megvalósulhat. Ilyen körülményekkel találkozunk a kábeltelevíziós szolgáltatás esetében akkor, ha a szolgáltató ugyanazt a programcsomagot két különböző hálózaton nyújtja, miközben az egyik hálózaton nyeresége, a másikon vesztesége képződik.

  • 137.

    A kereszfinanszírozás fontos eleme az, hogy a tevékenységekhez költségek legyenek rendelhetők, amelynek alapján a tevékenységek nyereségessége vagy veszteségessége más tevékenységek, illetve a vállalat egészének nyereségességétől függetlenül is megállapítható. Az egyes tevékenységekhez, illetve a kábelszolgáltatók esetében hálózatokhoz rendelhető költséginformációk hiányában nem mondható meg az, hogy ugyanazon szolgáltatások különböző áron történő eladása a fentebb meghatározott értelemben vett keresztfinanszírozást valósít-e meg vagy sem. A fejlesztési költségek egy részével, a személyi jellegű költségek egy részével, illetve egyes központi (a továbbiakban együtt: központi) költségekkel kapcsolatban ezek egyes hálózatokra való leosztásának elveit, meglehetősen tág határokon belül, a kábelszolgáltató saját maga határozhatja meg. Nincs olyan versenyjogi követelmény, amiből szükségszerűen az következne, hogy ezeket a költségeket a hálózatok között egyenletesen kell elosztania. A keresztfinanszírozás megállapításának tehát szükséges feltétele, hogy a központi költségek elosztása az eljárás alá vont által meghatározott egyértelmű elv alapján történjen.

  • 138.

    A keresztfinanszírozást gyakran együttjár az ún. harmadfokú árdiszkriminációval. E gazdasági jelenség lényege, hogy a vállalkozás ugyanazt a szolgáltatást a két, területileg elkülönült hálózaton más árakon kínálja, miközben működéssel kapcsolatba hozható költségek alakulása hasonló. Az árdiszkriminációt az teszi lehetővé, hogy a két hálózat előfizetőinek keresletrugalmassága különböző, miközben az ármeghatározás szempontjából releváns költségek azonosak. A két hálózaton nyújtott ugyanazon szolgáltatás profitmaximalizáló egységes árához képest az alacsonyabb keresletrugalmasságú piacon magasabb, a magasabb keresletrugalmasságú piacon alacsonyabb ár fogja maximalizálni a vállalkozás profitját. [50] Ennek eredményeképpen a vállalkozás összes profitja nagyobb, mint árdiszkrimináció nélkül.

  • 139.

    A Versenytanács a Vj-18/2002/22. sz. határozatában elvi alapon kimondta, hogy egy kábelszolgáltató működési területek és/vagy programcsomagok közötti keresztfinanszírozása főszabályként nem ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott tilalomba, mert a vállalkozás fogyasztóit összességükben nem éri veszteség ezáltal, hiszen az egyik tevékenységen (helyen) képződő többletbevételét a másik tevékenységen (helyen) képződő többletveszteség fedezésére fordítja, ami által a többletbevétel a Tpvt. 21. § a) pontja szerinti értelemben indoklást nyer. Eszerint a keresztfinanszírozás főszabályként nem jogsértő, ha a keresztfinanszírozás következtében a fogyasztókat összességükben nem éri hátrány és a vállalkozásnak összességében jelentős nyereségtöbblete nem képződik.

  • 140.

    Ha azonban az összességében egyébként túlzottan nagy nyereséget nem eredményező díjemelés az eljárás alá vont nyereségét számottevő mértékben és arányban növeli, akkor alapos okkal merül fel annak gyanúja, hogy a nyereségtöbblet harmadfokú árdiszkrimináció eredményeképpen következett be. Ez a helyzet volt feltehető jelen eljárásban, mert az eljárás alá vont 2003. évi várható üzleti üzemi tevékenységének eredménye - a Versenytanács számítása szerint - a 2002. évi 1 milliárd forintról, költségekkel, illetve inflációval nem indokolható módon 1,8 milliárd forinttal emelkedni fog.

  • 141.

    A korrigált nettó díjak átlagtól való eltérése jó közelítéssel mutatja azt, hogy egy-egy évben, egy bizonyos programcsomag-típus vonatkozásában a keresztfinanszírozás mely szolgáltatási területek felől mely szolgáltatási területek felé történt. A keresztfinanszírozás iránya alapján vizsgálható a túlzottan magas vagy a túlzottan alacsony árral kapcsolatos jogsértés egyes érintett piacokon.

Túlzottan magas ár egyes érintett piacokon

  • 142.

    A Versenytanács számításai szerint a vizsgált három év során a bővített programcsomagok korrigált nettó díjai, a 2002-ben végrehajtott díjemelés következtében jelentős mértékben az átlag fölé kerültek kilenc nagyváros (Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Eger, Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Pécs és Komló) esetében. Az eltérés mértéke a jelentős mértéket jelentő 30 % alá csökkent a 2003-ban megvalósított előfizetési díjemelések következtében. Az alapcsomagok, illetve a soros rendszerek esetében hasonló jelentős eltérés nem volt megállapítható. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont a 2002. év januárjában megvalósított díjemelése során, a fent említett városok bővített programcsomagjainak korrigált nettó díjainak átlagtól való jelentős, pozitív irányú eltérése révén nemcsak (kereszt)finanszírozta egyéb szolgáltatásait, hanem ennek révén nyereségét is jelentősen növelni tudta. E városok előfizetőinek hátrányára tehát harmadfokú árdiszkriminációt valósított meg.

  • 143.

    A harmadfokú árdiszkrimináció megállapíthatósága az eljárás alá vonttal szemben sajátos indokolási követelményt teremt. A harmadfokú árdiszkrimináció akkor minősülhet a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően jogsértőnek, ha az érintett előfizetők (fogyasztók) hátrányára megvalósuló megkülönböztetés indokolatlan, és elsősorban az azt megvalósító vállalkozás nyereségének növelését szolgálja. Az eljárás alá vont 2002. évi díjemeléséről megállapítható volt, hogy az összességében nem eredményezett túlzott befektetés-arányos nyereséget a vállalkozásnak. Az árdiszkriminációval kapcsolatban azt kell indokolni, hogy a vállalkozás nyereségének alakulásához miért az említett kilenc város bővített programcsomagjai előfizetőinek kellett a többiekhez képest jelentősen nagyobb mértékben hozzájárulnia.

  • 144.

    A felsorolt városok az ún. egységes konverteres hálózathoz tartoznak. Ezeken a hálózatokon az eljárás alá vont 2000-2001-ben [51] vezette be eljárás alá vont a konverteres szolgáltatást. A bevezetés óta ezeken a területeken egységes a szolgáltatás, kétféle értelemben is: (1) az egyes konverteres rendszereken egyforma a csatornakiosztás és a díj [52] ; (2) a konverter bevezetése óta - a szolgáltatón kívülálló okoktól eltekintve (pl. valamely csatorna megszűnése) - a csatornakiosztás gyakorlatilag nem változott.

  • 145.

    A pozitív irányú áreltérítés vonatkozásában sajátos indokoltságot teremthet az, ha az átlagot jelentősen meghaladó mértékű díjemelésekre az egységes árképzés kialakítására irányuló stratégia jegyében kerül sor. Nem jogsértő tehát az - egyébként összességében nem túlzottan magas árakat eredményező - díjemelési politika, amelynek jegyében az egyik évben a programcsomagok és hálózatok egyik csoportja, a másik évben pedig egy másik köre esetében lesz az előfizetői díjak szintje a vállalkozás átlagánál jelentős mértékben nagyobb. Ugyancsak nem jogsértő az a helyzet, amelyben egyes szolgáltatási területek, egyes programcsomagjainak díját ezért emeli a szolgáltató, hogy az adott területeket "felzárkóztassa" a többi, hasonló szolgáltatást nyújtó területeken más korábban kialakult egységes árakhoz. Az egységesítéssel azonban nem indokolható a már egységesített hálózatokon megvalósított további jelentős mértékű áremelés!

  • 146.

    A 2002. évi díjemeléseket nem önmagukban, hanem a 2001. és a 2003. évi díjemelésekkel együtt kell értékelni. Az eljárás alá vont díjemelési stratégiája akkor minősülhetne egyes területekre vonatkozóan túlzottan magas árakat eredményezően jogsértőnek, ha az átlagos díjtól való eltérés mindhárom évben az előző évihez képest (30 %-ot meghaladó) jelentős mértékű lett volna. Ez azonban sem a 2001., sem pedig a 2003. évre nem volt megállapítható. Ennek alapján megállapítható, hogy ugyan a 2002. évben a fent említett kilenc nagyváros bővített programcsomagjai előfizetői kiugró mértékben járultak hozzá az eljárás alá vont 2002. évi pénzügyi helyzetének javulásához, de a 2003. évi díjemelés esetében ugyanez már nem volt megállapítható. Az eljárás alá vont 2003. évre számított várható nyereségtöbbletéhez a fent említett konverteres rendszer hálózatai (Nyíregyháza és Debrecen kivételével) más hálózatok előfizetőihez képest jelentős, de nem kiugró mértékben járultak hozzá, ezért a harmadfokú árdiszkrimináció következtében kialakuló túlzottan magas ár formájában megvalósuló jogsértést nem volt megállapítható.

Túlzottan alacsony ár egyes érintett piacokon

  • 147.

    Az eljárás alá vontnak egyébként jelentős többletnyereséget nem eredményező keresztfinanszírozás, illetve harmadfokú árdiszkrimináció - a fent említett főszabálytól [53] eltérően - megvalósíthat gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, ha elősegíti, hogy a szolgáltató túlzottan alacsony díjakat érvényesítsen olyan szolgáltatási területein, ahol vannak (lehetnek) versenytársai. E magatartás keretében a gazdasági erőfölényben lévő szolgáltató a túlzottan alacsony díjak alkalmazásából fakadó bevételkieséseit a többi területen alkalmazott díjakkal ellensúlyozza. A keresztfinanszírozás, illetve a harmadfokú árdiszkrimináció a Tpvt. 21. a) pontjába ütközően jogsértő akkor is, ha az ennek révén kialakított túlzottan alacsony árak alkalmasak a potenciális versenytársak piacról való távoltartására és/vagy a tényleges versenytársak piacról való kiszorítására.

  • 148.

    A keresztfinanszírozás, illetve a harmadfokú árdiszkrimináció által lehetővé tett túlzottan alacsony árazás formájában megvalósított jogsértés nem azonos a Tpvt. 21. § h) pontjában tilalmazott ún. felfaló árazással. A felfaló árazással kapcsolatos jogsértés megállapíthatóságának a Versenytanács korábbi határozataiban lefektetett feltételei vannak: [54]

    • a.

      a felfaló áraknak tartósan önköltség alattinak kell lennie ezáltal veszteséget okozva a vállalkozásnak;

    • b.

      a vállalkozás pénzügyi helyzete alkalmassá kell tennie arra, hogy e veszteségeket tartósan elviselje;

    • c.

      az érintett piacra való újrabelépésnek kizárhatónak kell lennie, lehetővé téve ezáltal azt, hogy a sikeres felfaló árazás után magasabb árak alkalmazásával a vállalkozás visszanyerheti korábbi veszteségeit.

  • 149.

    A Tpvt. 21. a) pontjába ütközően túlzottan alacsony ár esetében a gazdasági erőfölényben lévő szolgáltató a keresztfinanszírozásban érintett előfizetők egy részét indokolatlanul hátrányos feltételek elfogadására kényszeríti, hiszen az általuk fizetett átlagosnál magasabb díjak teszik lehetővé a más hálózatokon alkalmazott túlzottan alacsony árakat. Ebben az esetben nem a Tpvt. 21. § h) pontjába ütköző magatartásról van szó, hanem - a túlzottan alacsony ár miatti bevételkiesést a többi területen többletbevételt eredményező gazdaságilag indokolatlan költségek formájában ellentételező - a túlzottan magas ár vélelméről. Ez pedig visszavezet a Tpvt. 21. § a) pontjához. Ha ugyanis a szolgáltató az egyes területeken jelentkező többletbevételét olyan tevékenységek árainak alacsonyan tartására használja fel, ahol versenyhelyzetben van, akkor ezáltal az átlagon felüli árakból eredő többletbevétel törvényi indoklása megszűnik, ezért a többletbevételt eredményező árak a 21. § a) pontjába ütközőnek minősülnek.

  • 150.

    A gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek a keresztfinanszírozás révén megvalósított túlzottan alacsony árazás formájában megvalósult jogsértése megállapíthatóságának nincsenek olyan szigorú feltételei, mint ha ugyanezt keresztfinanszírozás nélkül valósítja meg a vállalkozás. A magatartásnak nem kell feltétlenül veszteséget okoznia, ezért sem az önköltség-alattiság, sem pedig az újrabelépés korlátozottságának megállapíthatósága nem szükséges feltétel. Elegendő annak megállapítása, hogy a vállalkozás

    • 1.

      az érintett piacon tényleges vagy potenciális versenytársakkal rendelkezik és

    • 2.

      ezen a piacon az árait tartósan és jelentős mértékben alacsonyabban állapítja meg, mint más piacokon a hasonló szolgáltatásainak az átlagos árát.

  • 151.

    A túlzottan alacsony árazás vélelme merült fel az eljárás alá vont a budapesti MTC hálózat bővített programcsomagjának 2002. évi előfizetői díjai esetében, amikor az éves díjkorrekciók után a korrigált nettó díj 20 %-al az átlag alatt volt. A jogsértést azonban kizárja az, hogy a megelőző és a rákövetkező évben a díjak lényegében megegyeztek az átlaggal. A bővített programcsomagok esetében jelentős és tartós (mindhárom vizsgált évre kiterjedő) negatív irányú eltérés csak a szombathelyi 300 Mhz-es hálózatnál volt megállapítható. A soproni 300 Mhz-es hálózat esetében 2001-ben az átlagtól való eltérés még kismértékű volt. Jelentős mértékű negatív irányú eltérés volt megállapítható Budapest, Zugló hálózat esetében is, de a csillagpontos rendszerű szolgáltatás keretében a bővített programcsomag szolgáltatása csak 2002. márciusában indult. Az alapcsomagok esetében jelentős (30 %-ot meghaladó mértékű) és tartós (mindhárom évre kiterjedő) negatív irányú eltérés volt megállapítható Várpalotán, Pétfürdőn, Veszprémben, Szombathelyen mindkét hálózaton, Sopronban a 750 Mhz-es hálózaton, illetve Budapesten Zuglóban és a XIII. kerületben. A soros rendszerű hálózatok esetében egyes hálózatok esetében jelentős és tartós eltérítés volt megállapítható, de ezek külön-külön és együttesen is csak kevés számú előfizetőt érintettek. A soros rendszerű hálózatokból az eljárás alá vont díjbevételeinek csak mintegy 10 százaléka származik. Mindezekre tekintettel a Versenytanács nem foglalkozott külön a soros rendszerű hálózatok vonatkozásában megvalósított keresztfinanszírozással, illetve árdiszkriminációval. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a szombathelyi 300 Mhz-es bővített, valamint a várpalotai, a pétfürdői, a veszprémi, a szombathelyi, a soproni 750 Mhz-es, valamint a Budapest zuglói alapcsomagok esetében az eljárás alá vont korrigált nettó díjai tartósan és jelentős mértékben alacsonyabbak voltak a hasonló programcsomagok átlagos áránál.

  • 152.

    A keresztfinanszírozás révén megvalósított túlzottan alacsony ár vélelme esetén, továbbá vizsgálni kell az eljárás alá vont versenyhelyzetét az érintett piacokon. Korábban már megállapításra került, hogy az eljárás alá vont - Berettyóújfalu kivételével - valamennyi érintett piacon gazdasági erőfölényben van. A HIF egy korábbi (2002. évi) nyilvántartása alapján a fentebb említett szolgáltatási területeken vagy annak közelében az alábbi kábeltelevíziós szolgáltatók voltak jelen:

    • 1.

      Szombathelyen a Népfront Lakásépitő és Fenntartó Szövetkezet, valamint a Bem Lakásszövetkezet;

    • 2.

      Várpalotán, Pétfürdőn, Veszprémben, Sopronban nincs jelen más szolgáltató;

    • 3.

      Zuglóban az eljárás alá vont a többi szolgáltatótól fizikailag elkülönülő hálózattal rendelkezik.

  • 153.

    A keresztfinanszírozással érintett szombathelyi piacon a másik két lakásszövetkezet kínálatában nincs bővített programcsomag. Az alapcsomagra a UPC által megállapított előfizetési díjak azonban jelentős mértékben alacsonyabbak a másik két szolgáltató hasonló szolgáltatásának díjainál. A UPC saját átlagához képesti elmaradás is kiemelkedően (a 300 Mhz-es hálózat esetében 60-70 %, a 750 Mhz-es hálózat esetében 30-40 %) nagy. A UPC szombathelyi két hálózatának összesen kb. [...] előfizetője van, amelyből kb. [...] [55] az alapcsomagra fizet elő. A másik két szolgáltató előfizetőinek száma összesen kb. 5.000 fő. A UPC és a másik két szolgáltató jelenlegi szolgáltatási területeinek van átfedő, illetve párhuzamos része. Mindezekre tekintettel e két piaci szegmensen felmerülhet a keresztfinanszírozás által megvalósított túlzottan alacsony ár vélelme.

  • 154.

    A túlzottan alacsony ár gyanúját erősítette az is, hogy Szombathelyen eljárás alá vont ugyanazt a csatornakiosztást kétféle áron kínálja. Az alacsonyabb díjakat a Bem és a Népfront Lakásszövetkezetek területén élő előfizetők esetén alkalmazza, míg a város többi előfizetője magasabb árat fizet. A két lakásszövetkezet kábeltelevízió szolgáltatással is foglalkozik, vannak átfedő területeik a UPC-vel, tehát potenciális versenytársai az eljárás alá vontnak. A kedvezményben részesített előfizetők azok voltak, akiknek saját tulajdonában volt a házhálózat, illetve azok, akik nem fogadták el a díjemelést. Ez a kétféle előfizetői csoport vagy a Bem Lakásszövetkezettel párhuzamos területen él vagy attól kicsit délre, már tisztán a UPC által ellátott területen. A Versenytanács a Bem Lakásszövetkezettel kapcsolatban elfogadta, hogy a lakók tulajdonában álló házhálózatokon nyújtott szolgáltatás díja alacsonyabb. Ugyanígy elfogadta azt is, hogy amíg a hálózatok határait megállapító per le nem zárul, addig eljárás alá vont kedvezőbb díjat számít az ebben érintett előfizetőknek, beleértve a másik lakásszövetkezet ellátási területén lakó fogyasztókat is.

  • 155.

    Budapest Zuglóban számos más kábelszolgáltató is jelen van, de a UPC szolgáltatási területe nem érintkezik más szolgáltatók területével, azaz nincsenek párhuzamos területek. A határterületeken átnyúló szolgáltatóváltás nem lehetséges.

  • 156.

    A fentiek alapján a Versenytanács előzetes álláspontjaként megállapítja, hogy az eljárás alá vont a szombathelyi és a zuglói hálózatain 2003. év során alkalmazott díjai (a 2001. és a 2002. év során alkalmazott díjakra tekintettel) indokolt módon maradtak tartósan és jelentős mértékben az eljárás alá vont átlagos díjszintje alatt, erre való tekintettel nem volt megállapítható, hogy az átlag alatti árak a versenytársak piacról való kiszorítását célozták volna.

  • 157.

    Mindezek alapján a Versenytanács az eljárás megszüntetéséről határozott.

  • 158.

    A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. § (1) bekezdése biztosítja.

A UPC kábeltelevíziós szolgáltatását technikailag helyettesíteni képes szolgáltatások jellemzői
(a UPC jellemzőihez viszonyítva)

Az alternatív szolgáltatás megnevezése

más kábeltelevíziós társaság szolgáltatása

AntennaMikro

UPC Direkt

szoba- és tetőantenna

műholdas csatornák házilagos vétele

Budapest, 2004. május 11.


Jegyzetek

  • :: d1e111

    A GVH belső kiadványa, "A kábeltelevíziós szektort érintő versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai", 2003. 5.o. alapján.

  • :: d1e189

    Jelenleg Magyaroszágon ilyen szolgáltatást egyedül az eljárás alá vont kínál UPC Direkt elnevezéssel.

  • :: d1e412

    A díjak bruttó díjak, tehát tartalmazzák a 25 % illetve 12 %-os Áfát.

  • :: d1e466

    A MatávkábelTV-nél 2002. március 22. előtt három különböző kategória szerint állapították meg az egyszeri díjakat: az I. kategóriába a lakótelepek és társasházak ügyfelei tartoztak, számukra a csatlakozási díj 18.000 Ft volt. A II. kategóriába a családi házas területek tartoztak, a csatlakozási díj 25.000 Ft volt.
    A III. kategóriába a sajátos, speciális beruházási környezetben történő bekapcsolás esetén sorolták az ügyfeleket, nekik az egyszeri díj 40.000 Ft volt.
    2002. március 22-t követően már csak egyéni illetve közületi ügyfeleket különböztet meg a szolgáltató: egyéni előfizetőknek 25.000 Ft a csatlakozási díj, közületi előfizetőknek 40.000 Ft.

  • :: d1e482

    A UPC-nél 2002. augusztus 12-t megelőzően bekapcsolási és rákötési díjat különböztetett meg a szolgáltató, valamint egyéni és közületi előfizetőket. A bekapcsolási díjat akkor kellett fizetni, ha az előfizetőnél még a hálózat sem épült ki, mértéke 25.000 Ft volt egyéni és 50.000 Ft volt közületi ügyfeleknél. Rákötési díjat kellett fizetni abban az esetben, ha a hálózat már ki volt építve csak a szolgáltatásra rákötés kellett, mértéke 5.000 Ft illetve 10.000 Ft volt.
    2002. augusztus 12-t követően a hálózat kiépítettségének függvényében három kategória került kialakításra az egyéni és közületi előfizetők között. Bekapcsolási díjat akkor kell fizetni, ha sem a vonal-, sem a házhálózat nincs még kiépítve; mértéke 25.000 Ft illetve 50.000 Ft. Sűrítési díjat abban az esetben kell fizetni, ha a vonalhálózat már kiépült, de a házhálózat kiépítése szükséges; mértéke 10.000 Ft illetve 20.000 Ft. Rákötési díjat akkor érvényesít a szolgáltató, ha a hálózat már kiépült és arra csak rá kell kötni az előfizetőt; mértéke 5.000 Ft illetve 10.000 Ft.

  • :: d1e942

    2003-as adatokkal a vizsgálat nem rendelkezik, mivel a központi fejállomásra kapcsolt előfizetők számát illetően egy számadat van csak. Azonban az eddigi tendenciát - és az ún. 1/6-os szabályt is - figyelembe véve nem valószínű, hogy jelentős változás történt volna - a kisebb-nagyobb ingadozásoktól eltekintve - a kerület előfizetőszámában.

  • :: d1e1305

    2001-2002-re vonatkozóan: A párhuzamosan ellátott területen az összes előfizetők száma 2001 januárja és 2002 decembere között kb. 3 %-kal csökkent, míg az EMKTV előfizetőinek száma - amelyek mind párhuzamos területen vannak - kb. 15 %-kal csökkent. A párhuzamos terület összes előfizetőiből való részesedés a 2001 januári kb. 1/3:2/3 - az EMKTV javára - arány 2002 decemberére megváltozott, folyamatosan növelve, 56%-ra emelkedett a UPC előfizetőinek aránya. Ez valószínűleg kedvezőbb előfizetési díjainak és csillagpontos területek nagyobb választékának köszönhető.
    Ezen kívül a Versenytanács a Vj-18/2002 sz. versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatában megállapította, hogy a Bp. IX. kerületében a versenyhelyzet hatékony - figyelembe véve azt, hogy a UPC-nek az EMKTV-vel jelentős arányú párhuzamos területe van, valamint e párhuzamos területen lévő előfizetők arányát -, összességében véve azonban, a teljes szolgáltatási területet tekintve, a UPC gazdasági erőfölényben van. (Vj-18/2002/35 61) és 62) bekezdés)

  • :: d1e2205

    A fúziós kérelem vizsgálata Vj-110/2003 sz. alatt a vizsgálati jelentés lezárásakor még folyamatban volt.

  • :: d1e2550

    Az adatlapok bárki által hozzáférhetők az interneten a www.hif.hu honlapon, a közlemények/szolgáltatók/hírközlési szolgáltatók jegyzéke menüpontban.

  • :: d1e2562

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá vont üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.

  • :: d1e2574

    Ennek részletesebb leírása a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést elemző 5. fejezetben található.

  • :: d1e3272

    A DMCC programcsomagjainak neve: Alap - 4 csatornával a szociális csomagnál megszokott tartalommal; Bronz - kb. az alap csomag tartalmával egyezik meg; Ezüst - kb. a bővített csomagnak feleltethető meg; Arany - 4 csatornát tartalmazó prémium szolgáltatás, sport, technikai illetve felnőtt csatornát tartalmaz.

  • :: d1e3708

    Az adatok az eljárás alá vont, illetve más szolgáltató üzleti titkai.

  • :: d1e3930

    Az adatok az eljárás alá vont, illetve más szolgáltató üzleti titkai.

  • :: d1e4444

    Az adatok az eljárás alá vont, illetve más szolgáltató üzleti titkai.

  • :: d1e4498

    A Fővárosi Bíróság 3.K.33815/2002/5. számú ítéletében elutasította a FiberNet Rt-nek a GVH Versenytanácsa által hozott határozata elleni felülvizsgálati kérelmét, s egyben megállapította, hogy az eljárást megszüntető határozat megfelel a Tpvt. rendelkezéseinek.

  • :: d1e4531

    Az E*=D*-I, ahol D* a szolgáltató egy előfizetőjére eső átlagos havi bevételének növekményét mutatja, I az infláció KSH által megállapított nagysága egy hónapra vetítve.

  • :: d1e4564

    Vj-18/2002/35. 83-85. bekezdés

  • :: d1e4588

    Ahogy a 2002. évi díjemelésnél, úgy most is a D és D* értéke kiszámításra került az egyes területekre, ezen belül hálózatokra és programcsomagokra a következő módon. A UPC egyes szolgáltatási területei általában - Budapest kivételével - településenként határozhatók meg. Ezen belül vannak olyan települések, ahol többféle műszaki állapotú - rendszerint egy soros és egy korszerűbb csillagpontos - hálózaton nyújtja a szolgáltatását. Ezeket a hálózatokat - néhány kivételtől eltekintve - külön-külön értékelte a vizsgálat.
    A UPC fejlesztései során arra törekszik, hogy egy nagyobb város közelében található kisebb települések előfizetőit is a nagyváros hálózatára kapcsolja rá, illetve egységesítse egy város különböző műszaki állapotú hálózatait. Ahol ilyen fejlesztés tetten érhető, ott az előfizetők átkapcsolása a nagyvárosi rendszerre folyamatos, s a kisebb települések előfizetőinek nyilvántartása az átkapcsolástól kezdve a nagyváros statisztikáiban (előfizetőszámában) jelenik. A vizsgált időszakban - 2003. január-június. illetve a bázisidőszak 2002 - ez (volt) tapasztalható Várpalota és Pétfürdő, valamint Sopron vonatkozásában. Vizsgáló ezeket egységként kezelte, s nem számolt programcsomagonként D illetve D* értéket. [A pétfürdői soros rendszer 2002-ben lekapcsolásra került; a pétfürdői csillagpontos és a várpalotai előfizetők száma között 2002 végén olyan átrendeződés történt, amely az összes előfizető számát/nagyságrendjét nem érintette. Sopronban a 300 MHz-es rendszer előfizetőinek száma a 2002. januári (...) 2003. júniusra (...), a soros rendszeré (...) csökkent, miközben a soproni összes előfizető száma nőtt (...).] Budapesten is folyamatosan történik az átkapcsolás a központi fejállomásra (MTC). A Vj-44/2003/30/4 sz. irat szerint 2002-2003-ban Törökvész, Erzsébet, Haller, Gubacsi út és Csepel Sztár fejállomások hálózata (volt) homogén soros, azaz olyan terület, ahol még nincs előfizető az MTC-re kapcsolva. Ezt cáfolni látszik a Törökvész fejállomás adatai: 2002 januárjában (...) előfizető, míg 2003 júniusában csak (...), úgy, hogy közben az összes budapesti, valamint az MTC előfizetőinek száma hónapról hónapra nőtt. A Haller fejállomás tekintetében az előfizetők számának csökkenése nem olyan látványos, mint a Törökvész esetén, de folyamatos, valamint a Vj-44/2003/30/3 sz. térkép a IX. kerületre ún. vegyes hálózatot jelöl. Ezért a Budapestre vonatkozó számításokban az Erzsébet, Gubacsi út és Csepel Sztár fejállomás külön szerepel, míg a többi fejállomás az MTC-vel együtt egységet képez.

  • :: d1e4608

    Debrecenben és Nyíregyházán nem történt 2003-ban díjemelés. (Ennek vizsgálata a következő alfejezetben található.)

  • :: d1e4626

    2000-ben: Debrecen, Nyíregyháza, Nagykanizsa, Pécs, Komló, Székesfehérvár; 2001-ben: Dunaújváros, Eger, Szolnok, Tatabánya.

  • :: d1e4638

    Ez alól kivétel 2003-ban Debrecen és Nyíregyháza, ahogy azt már korábban jeleztük; illetve a szociális csomagok díjai kismértékben eltérnek.

  • :: d1e4692

    A mellékletben ezek világos szürke háttérrel jelölve.

  • :: d1e4704

    Székesfehérvár (soros), Dunaújváros (soros), Miskolc (csillagpontos szociális csomag), Sajópetri (soros), Gyöngyöstarján (soros), Salgótarján (soros illetve csillagpontos szociális csomag), Szolnok (csillagpontos szociális csomag), Ebes (soros), Debrecen és Nyíregyháza (csillagpontos minden programcsomag).

  • :: d1e4722

    Eljárás alá vont nyilatkozata szerint a HÍF jóváhagyta a 2003. évi, a 2002. évihez képest megemelt díjakat Debrecen és Nyíregyháza vonatkozásában is, azonban azok eljárás alá vont döntése nyomán nem léptek hatályba. Ugyanakkor vizsgáló úgy találta, hogy mind a 2003. április 9-én jogerőre emelkedett, mind a 2003. július 2-án jogerőre emelkedett HÍF határozatok mellékletében szereplő csatornakiosztások az ún. kísérleti csatornakiosztások, míg a díjak a 2002. éviek. (Vj-44/2003/51/3, 4) Ugyanakkor vizsgáló ezt nem tartja relevánsnak, mert annak elbírálása, hogy a HÍF által jóváhagyott díjakat alkalmazza-e a vállalkozás, nem tartozik a GVH hatáskörébe, másrészt vizsgáló rendbírságot szabott ki, mivel az eljárás alá vont egymásnak ellent mondó adatokat közölt.

  • :: d1e4740

    Vj-126/2000, Vj-20/2001, Vj-18/2002

  • :: d1e4752

    Az alapból a bővített csomagba került át: BBC (a BBC World helyett BBC Prime lett), Fashion (a Private Gold mellé), Muzzik, Extreme Sports. A bővítettből az alapba került: Romantica, Filmmúzeum, Viasat3. Új csatorna az Alföld TV (alap csomagba), Sport1 (bővítettbe).

  • :: d1e4764

    Kivett csatornák az alap csomagból: RTL, RTL2, Super RTL, DW, Viva1 (megszűnt Magyarországon sugározni), Satelit (megszűnt). Új csatornák: VH1 (a Viva1 helyett), Hír TV, PAX és Private Gold az alap csomagban; Discovery Civilisation és CCTV4 a bővítettben. A bővített csomagból az alapba került át a Minimax, a Sport1 és a Hallmark.

  • :: d1e4910

    1997. évi LXV. törvény.

  • :: d1e4934

    A Hkt. 103. § (6) bekezdése értelmében a rendelkezés 2004. január 1-től hatálytalan.

  • :: d1e4946

    Pontosított formában, ám ugyanezen rendelkezést tartalmazza ezen irányelvet 2002. október 6-án felváltó 2002/77/EK irányelv is.

  • :: d1e4958

    Az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások piacán jelenlévő versenyről szóló 2002/77/EK irányelv szintén szervezeti elkülönülést követel meg.

  • :: d1e4988

    A nemzeti szabványok kötelező alkalmazásának megszüntetéséről szóló 2283/2001. (X.5.) Korm. határozat annak érdekében, hogy a szabványosítás tekintetében az európai közösségi szabályozással az összhang megvalósuljon, felhívta az érintett minisztereket, hogy intézkedjenek az általuk jogszabállyal kötelezővé tett szabványok kötelező jellegének megszüntetéséről.

  • :: d1e5000

    A 249/2001. (XII.18.) Korm. rendelt 18. § (1) bekezdése értelmében a szolgáltató általános szerződési feltételeiben köteles az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozóan minőségi célértékeket meghatározni.

  • :: d1e5024

    Az egyharmadot kétharmadra módosította a 2003. évi C. törvény, 2004. január 1-i hatállyal, vagyis az "egyhatodos szabály" egyharmadosra" változott. Ez jelentősen megnövelte a kábeltelevíziós műsorelosztó vállalkozások mozgásterét.

  • :: d1e5036

    Ezek közé tartozik a mikrohullámú rendszeren keresztült történő műsorelosztási tevékenység, illetve egy a kábeltelevíziós csatornaválasztékhoz hasonló, esetleges műholdas platform üzemeltetése. Hangsúlyozni kell, hogy ezen technológiák elvi helyettesítő lehetőségként kerülnek szóba, a valós versenyzési lehetőséget csak konkrét szituáció elemzésekor lehet felmérni. Ezen valós versenyhelyzetnek szabhat gátat a médiatörvény 1/6-os szabálya, a terjeszkedési korlátok megteremtésével.

  • :: d1e5070

    Egyes hálózatok esetében a szolgáltatás 2002. márciusában indult, mások esetében az árváltozás februárban történt, ezért ott ezeket az adatokat használtuk.

  • :: d1e5107

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá vont üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.

  • :: d1e5194

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá vont üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.

  • :: d1e5275

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá vont üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.

  • :: d1e5313

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá vont üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.

  • :: d1e5571

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá vont üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.

  • :: d1e5595

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá vont üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.

  • :: d1e5607

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá vont üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.

  • :: d1e5631

    Nyilvánvalóan nem számíthat indokoltnak az, ha a vállalkozás felső vezetése az inflációnál magasabb mértékben megemeli a saját fizetését, vagy ha az alkalmazottainak a szakmában szokásos mértéknél nyilvánvalóan magasabb bért és egyéb juttatásokat fizet.

  • :: d1e5655

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá vont üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.

  • :: d1e5675

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá vont üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.

  • :: d1e5696

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá von üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.

  • :: d1e5715

    A pontosság kedvéért a jegybanki alapkamat 2003. január 17-én emelkedett 6,5 %-ra, előtte ennél alacsonyabb volt.

  • :: d1e5773

    Lásd erről az előzetes álláspont 3. sz. mellékletében található példát és a kapcsolódó ábrát.

  • :: d1e5845

    2000-ben: Debrecen, Nyíregyháza, Nagykanizsa, Pécs, Komló, Székesfehérvár; 2001-ben: Dunaújváros, Eger, Szolnok, Tatabánya.

  • :: d1e5857

    Ez alól kivétel 2003-ban Debrecen és Nyíregyháza, illetve a szociális csomagok díjai kismértékben eltérnek.

  • :: d1e5896

    Vj-18/2002/35. 83-85. bekezdés

  • :: d1e5914

    Lásd például a Versenytanács Vj-76/1999. sz. eljárásban hozott határozatát.

  • :: d1e6037

    A vastagon szedett adatok az eljárás alá vont üzleti titkai, a nyilvánosságra hozható változatból törlendők.