Gazdasági Versenyhivatal

Vj-175/2003/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Westel Mobil Távközlési Rt. (Budapest) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként érintett a Fotex Első Amerikai-Magyar Fotószolgáltatási Részvénytársaság Rt. (Budapest) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Westel Mobil Távközlési Rt. a Fotex Első Amerikai-Magyar Fotószolgáltatási Részvénytársaság Rt. vállalkozásrészét megszerezze.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett tranzakció

• 1.

  A Westel Mobil Távközlési Rt. (a továbbiakban: Westel) és a Fotex Első Amerikai-Magyar Fotószolgáltatási Részvénytársaság Rt. (a továbbiakban: Fotex) 2003. december 10-én szerződést kötöttek, melynek értelmében a Westel a Fotextől megvásárolta a Fotex tulajdonában lévő és a Fotex-csoporthoz tartozó vállalkozások által üzemeltetett, a Westel egyes termékeit értékesítő egyedárusító viszonteladói termékértékesítési kereskedelmi ("aldealeri/franchise") hálózatra vonatkozó közvetlen szerződéskötési jogokat mint vagyoni értékkel bíró jogokat, melyek az adott hálózatok közvetlen használatát is lehetővé teszi a Westel számára.

• 2.

  A Fotex érdekeltségi körébe tartozó egyes vállalkozások (nevezetesen: a Keravill Rt. és az F-O Optika Kft.) értékesítési hálózatokat üzemeltetnek, melyek - egyéb árucikkek mellett - a Westel termékeit, illetve szolgáltatásait forgalmazzák. A Westel a Fotex tulajdonában lévő, ám a Westel saját termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos megbízási jogokat vásárolta meg, melynek következtében a szóban forgó értékesítési körrel 2004. január 1-től kezdve közvetlenül tud szerződéses kapcsolatra lépni, azaz az érintett vállalkozások közvetlenül a Westel megbízásából végzik a Westel áruinak, szolgáltatásainak értékesítését.

• 3.

  A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 28. § (1) és (2) pontjai szerint eljárva a Westel mint kérelmező, jogi képviselőjén keresztül 2003. december 23-án kérelemmel fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) mint magyar versenyhatósághoz, hogy Tpvt. 23. § (5) bekezdése alapján a 23. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az érintett vállalkozások vállalkozásrész közvetlen átvételének minősülő összefonódását engedélyezze.

• 4.

  A GVH vizsgálója 2004. január 5-én a hiányzó adatok, információ és az eljárás lefolytatásához szükséges iratok beszerzése végett - 10 napos határidővel - hiánypótlást rendelt el.

• 5.

  A 2126/2/2003 iktatószámú határozatban foglaltak teljesítésére meghatározott időpont 3 nappal történő meghosszabbítását kérte a kérelmező jogi képviselője 2126/3/2003 iktatószámú beadványában 2004. január 26-án.

• 6.

  Az előző pontokban foglaltak következtében a Tpvt. 63. § (3) bekezdése alapján a GVH eljárása 2004. január 28-án indult meg.

• 7.

  A kérelmező a Tpvt. 55. § (2) bekezdése adta lehetőséggel élve kérte a fúziós "Űrlap" III., V., VI. fejezetében, továbbá a X. fejezetének 1. mellékletében található információ, illetve a hiánypótló beadványban foglaltak, valamint ez utóbbi 2. Mellékletében található pénzügyi adatok üzleti titokként való kezelését.

• 8.

  A Tpvt. 74. § (1) bekezdése által biztosított lehetőséggel élve mind a kérelmező, mind az ügyfél az engedélyezési kérelemmel egyidejűleg benyújtott kérvénnyel fordult a GVH-hoz, melyben indítványozták az érdemi határozat tárgyaláson kívüli meghozatalát, amennyiben a GVH az engedélyt megadja.

II.

A kérelmezett tranzakció résztvevői

• 9.

  A tranzakciónak a Westel és a Fotex a közvetlen résztvevői. A vállalkozásrész közvetlen átvételét megvalósító tranzakcióban érintett mindkét fél jelentős egyéb érdekeltségekkel rendelkezik.
  (10.1) A cégbírósági bejegyzés szerint a Westel fő tevékenységi körében távközlési szolgáltatást nyújt Magyarországon. Ez alapvetően koncessziós szerződésen alapuló, digitális technológiára épülő mobil rádiótelefon szolgáltatást jelent. A társaságnak 3,7 millió előfizetéssel rendelkező ügyfele lehet a mobiltelefon-szolgáltatás piacán Magyarországon. E tevékenységéhez szorosan kapcsolódóan a társaság mobiltelefon-rendszerek, és -hálózat kifejlesztését és kialakítását, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtását végzi. Emellett Internet, bérelt vonali, adatátviteli és egyéb kommunikációs szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, de jelen van a fő tevékenységi köréhez kapcsolódó mobiltelefon és tartozékainak értékesítési piacán is. Ugyancsak a cégbírósági bejegyzések szerint a társaság egyebek mellett jogosult ipari híradástechnikai termékek gyártására, bizonyos nagy- és kiskereskedelmi tevékenység végzésére, hardverekkel és szoftverekkel kapcsolatos és egyéb mérnöki szaktanácsadásra, valamint műszaki kutatásra és fejlesztésre, adatfeldolgozása és on-line kiadásra, vagy ingatlan bérbeadásra és üzemeltetésre. Szolgáltatásait és termékeit közvetlen és közvetett módon értékesíti, illetve ehhez viszonteladók szolgáltatását veszi igénybe. A társaság teljes egészében a Matáv Csoport tulajdonában van. Jegyzett tőkéjének nagysága 8.031.000.000 forint. A vállalat részvényeit a budapesti tőzsdén forgalmazzák.
  (10.2) A cégbírósági bejegyzés szerint a Fotex fő tevékenysége ma már alapvetően a vagyonkezelésre (a holdingszerű működéssel kapcsolatos tevékenységek végzésére) terjed ki. A fenti fő tevékenysége mellett a társaság jogosult fényképészeti szolgáltatás nyújtására, egyéb fogyasztási és iparcikk kereskedelemre, tanácsadásra, és szállodai szolgáltatás nyújtására, ingatlan bérbeadásra és üzemeltetésre, valamint rádió-televízió műsorszolgáltatásra is. A társaság jegyzett tőkéjének nagysága 7.072.365.000 forint. A vállalat részvényeit a budapesti tőzsdén forgalmazzák.

• 10.

  A közvetve érintett vállalatok közül a Matáv Rt. és a Deutsche Telekom a Westelen keresztül kapcsolódik az ügyhöz mint annak közvetlen, illetve követett tulajdonosai, míg a Keravill Rt. és az F-O Optika Kft. a Fotexen révén érintettek közvetve mint a tranzakció tárgyát képező jogokhoz kapcsolódó kereskedelmi tevékenységet végző hálózatok üzemeltetői. A Matáv Rt. konszolidációs körébe tartozó Matáv Csoport tagvállalatain keresztül, illetve a Fotex egyéb érdekeltségein keresztül természetesen - nem elsődlegesen - további vállalkozások érintettek közvetetten a tranzakcióban.

• 11.

  Az I. szakasz 1. és 2. pontjaiban leírt tranzakcióban közvetetten érintettek köre elég széles. A közvetlenül érintett feleken túl összesen legalább még 29 vállalkozást érint az tranzakció közvetetten. Így, a Westel részéről további 27 vállalkozás, míg a Fotex részéről - mint fentebb említettük - legalább további 2 vállalkozás kapcsolódik elsődlegesen közvetetten az ügyhöz. (A közvetetten érintett részvevők listája a kérelmezők részéről a jogi képviselő által 2003. december 23-án az engedélyezési kérelemmel együtt benyújtott "Űrlap" 4-6. oldalán található.)

• 12.

  A Fotex révén közvetetten érintett Keravill viszonteladói értékesítési, míg az F-O Optika Kft. egyedárusítási értékesítési hálózatot üzemeltet Budapesten, illetve szerte az országban. E különmegbízotti kereskedelmi hálózatok egyes tagjai önálló gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók, jogi személyiséggel rendelkező, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amelyek megbízási szerződéssel kapcsolódnak a Fotex érdekeltségi körébe tartozó, fent említett két vállalkozáshoz.

• 13.

  A Vj-175/2003/1 számú iratot képező bejelentési űrlap V. részében megadott adatok alapján megállapítható, hogy a közvetlenül érintettek közül 2002-ben a Westel, a többi résztvevő részére történő értékesítést figyelmen kívül hagyva, - az auditált eredmény-kimutatás alapján a Westel által becsült és számított értékek szerint - 151,095 milliárd forint nettó árbevételt realizált.

• 14.

  Az fent említett irat szerint az összefonódásban szintén közvetlenül érintett Fotex 2002-ben a kérelemben érintett tranzakció tárgyát képező vállalkozás rész hasznosításával - a Westel becslései szerint - 841 millió forint nettó árbevételre tett szert.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 15.

  A Tpvt. 1. § alapján a Tpvt. "hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak ... (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására ...".

• 16.

  A kérelem szerinti összefonódás két Magyarországon bejegyzett vállalkozás Magyarország területén tanúsított magatartásának eredményeként jön létre. Mivel az összefonódásnak lehet hatása a Magyar Köztársaság területén, ezért arra a Tpvt. hatálya a fentiek értelmében kiterjed.

• 17.

  A Tpvt. 23. § (5) bekezdése értelmében "vállalkozás résznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok ..., amelynek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez".

• 18.

  A Versenytanács megítélése szerint a kérelemben érintett közvetlen értékesítési szerződéskötési jogok az e jogokat megszerző vállalkozás (jelen esetben a Westel) termékeivel és szolgáltatásaival együtt elégségesek piaci tevékenység végzéséhez, mivel az adott vállalkozás termékeinek és szolgáltatásainak értékesítését teszi lehetővé, azokkal bevételekre lehet szert tenni, költségeket lehet megtakarítani, továbbá, mivel e jogok termékekkel, vagy értékesítési hálózatokkal kapcsolódva piaci tranzakció tárgyát képezhetik.

• 19.

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha egy "vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik".

• 20.

  A fentiek alapján Versenytanács a Westel kérelem szerinti közvetlen szerződéskötési jogokkal kapcsolatos tulajdonszerzését - mint vállalkozásrésznek más vállalkozás részévé válását - összefonódásnak minősítette.

• 21.

  A kérelemben érintett vállalkozások saját tevékenységükön keresztül és közvetetten is realizáltak bevételt Magyarország területén a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben. A Tpvt. 24. § értelmében a vállalkozások összefonódásához a GVH engedélye szükséges, ha "az érintett vállalkozások ... előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, és a) a vállalkozás rész ...előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van ...".

• 22.

  Vállalkozás rész esetében a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel számításakor a Tpvt. 27. § (4) szerint a vállalkozási részt "értékesítő vállalkozás által az értékesített eszközök vagy jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni".

• 23.

  Amint az a Határozat II. szakaszának 4. és 5. pontjában foglaltakból kiderül, az érintett vállalkozások kérdéses nettó árbevételi értékei meghaladják a törvényben meghatározott küszöbértékeket.

• 24.

  Mindezek miatt a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az érintett piac meghatározása

• 25.

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot "a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni".

• 26.

  A fent említett paragrafus (2) bekezdése szerint "a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell vennie az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait."

• 27.

  A kérdéses paragrafus (3) bekezdése szerint "földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni".

• 28.

  A Versenytanács a Tpvt. fenti útmutatásai mellett abból indult ki az érintett piac meghatározásakor, hogy bármely termék vagy szolgáltatás (a továbbiakban termék) értékesítése során a termék előállítójának arról is döntenie kell, hogy termékét saját maga kívánja értékesíteni, vagy azzal másokat bíz meg. Ez utóbbi esetben is számos alternatív intézményi megoldás közül választhat az érintett termelő vagy szolgáltató (a továbbiakban: termelő). Bármely megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is. Az egyes alternatív intézményi megoldások előnyeit és hátrányait mérlegelve választja ki a számára leginkább megfelelő lehetőséget a termelő. Azaz, egy megfelelő intézményi struktúra választásával a termelés mellett az értékesítést is meg kell oldani.

• 29.

  Ha valamely vállalkozás úgy dönt, hogy nem maga kívánja az általa előállított terméket forgalmazni, akkor nyilvánvalóan mást kell megkérnie erre a feladatra. E tevékenységért cserébe természetesen valamilyen ellenszolgáltatást kell nyújtania (például fizetnie kell érte), vagy egyszerűen eladja a viszonteladónak a termékét. Ebben az esetekben azonban a termékek forgalmazásának, vagy viszontértékesítésének piaca alakul ki, hiszen ez a tevékenység nincs a szóban forgó vállalat tevékenységi körébe vertikálisan integrálva.

• 30.

  A fenti gondolatmenet alapján az adott engedélyezési kérelem kapcsán érintett piac nem maga a kérelmező vállalkozás által előállított termék és/vagy szolgáltatás piaca, hanem az érintett termékek és a szolgáltatások kiskereskedelmi forgalmazásának piaca.

• 31.

  A mobiltelefon-szolgáltatók szolgáltatásaikat és szolgáltatásaikhoz kapcsolódó termékeiket részben a maguk által fenntartott bolti hálózaton keresztül, de azon kívül is - a legkülönfélébb megoldásokat alkalmazva - értékesítik. A mobiltelefon-szolgáltatás és a hozzá kapcsolódó termékek forgalmazásának piacán a keresleti oldalon három nagy szolgáltató, míg a kínálati oldalon számtalan hálózatba tömörült, vagy önállóan tevékenykedő kiskereskedelmi üzlet (értékesítési pont) van jelen. A Westel a három szolgáltató egyike.

• 32.

  A mobiltelefon-szolgáltatás és kapcsolódó termékeinek forgalmazási piacán bár némi korláttal és nyilvánvalóan bizonyos határok között, lehet kínálati helyettesíthetőségről beszélni, hiszen három mobilszolgáltató van a piacon. Ezek a szolgáltatók egymással versenyben állnak. Továbbá, az üzletek bármely más terméket és szolgáltatást is forgalmazhatnak, ami persze profiljukba beleillik.

• 33.

  A szóban forgó tevékenység piacán a keresleti helyettesíthetőséget tekintve megállapítható, hogy arra megvan lehetőség, sőt elég jelentősnek mondható, hisz számtalan üzlettípus számításba vehető a kérdéses szolgáltatás és a kapcsolódó termékek forgalmazása szempontjából.

• 34.

  A Versenytanács tisztában van azzal, hogy a fent leírt viszony felcserélhető. Azaz, a kérdéses piacot úgy is meg lehet közelíteni, hogy egy-egy üzlet, vagy hálózat keres olyan terméket, amelyet forgalmazhatna. Ha ezzel az esettel lenne dolgunk, akkor is igaz lenne, hogy van keresleti és kínálat helyettesíthetőség, csak a szerepek felcserélődnének.

• 35.

  A piacra való belépés vonatkozásában a Versenytanács úgy ítéli meg, hogy a piacra való belépést jogi, technikai, műszaki és pénzügyi korlátok nem akadályozzák jelentős mértékben.

• 36.

  Az adott piacon meglévő kínálati és keresleti helyettesíthetőséget is figyelembe véve az érintett piac földrajzi határait a Magyar Köztársaság határainál lehet leginkább meghúzni.

• 37.

  A Versenytanács megjegyzi, hogy a helyettesíthető termékek körének kiszélesítését, illetve annak vizsgálatát nem tartotta szükségesnek, mert a helyettesíthetőség e szűkebb körű értelmezése mellett sem valószínűsíti az összefonódás káros versenyhatásainak jelentkezését.

• 38.

  A Versenytanács úgy látja, amennyiben az érintett releváns földrajzi terület határait általában tágabban határoznánk meg, akkor az összefonódásnak nyilvánvalóan továbbra sem jelentkezhetnének a verseny szempontjából káros hatásai, hisz a kínálati helyettesíthetőség még nagyobb mértékű lenne.

• 39.

  Végül a Versenytanács hangsúlyozni kívánja mindezek mellett azonban azt a tényt is, hogy bár a termelés és forgalmazás elválhat egymástól, és ebben az esetben ez utóbbi tevékenységnek önálló piaca alakul ki, ez nem jelenti azt, hogy a két piacnak ne lehetne egymásra hatása. Sőt. Éppen ezért, a Versenytanács az értékesítési piac működésének a szolgáltatás piacára gyakorolt hatását is figyelembe vette döntése meghozatalakor.

V.

Az összefonódás piaci hatásai

• 40.

  A Tpvt. 30. § (1) bekezdése értelmében az összefonódási tranzakció engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásakor az eljáró hatóságnak "mérlegelnie kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat", melynek során vizsgálni kell különösen:
  "a) az érintett piac szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;
  b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;
  c) az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását."

• 41.

  A Versenytanács egyebek mellet az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.

• 42.

  A Versenytanács véleménye szerint a Westel vállalkozásrész szerzése a hatékony verseny kialakulása, fennmaradása vagy fejlődése szempontjából nem tekinthető kifogásolhatónak. Az összefonódásnak nem valószínűsíthetőek olyan új és jelentős horizontális, vertikális, portfolió és konglomerátum hatásai, melyeket a Versenytanács összességükben károsnak ítélt volna.

• 43.

  A szóban forgó összefonódás gyakorlatilag nem érinti a reál folyamatokat, mert a termelés és forgalmazás nagyságára közvetlenül és érdemben nem hat.

• 44.

  Az összefonódásnak nincsenek közvetlen és érdemi horizontális hatásai, mert az egy vállalkozásrész vertikális integrációját jelenti. A Versenytanács tisztában van azzal, hogy a tranzakciónak van hatása a nagykereskedelmi piacra, de úgy ítéli meg, hogy ennek nincsen káros hatása a piaci folyamatokra. A vállalkozások horizontális kapcsolataira, a piacon meglévő vállalkozások számának alakulására, a vállalkozások piaci, ezen belül is a fogyasztókat érintő kapcsolataira a kérdéses tranzakciónak nincs hatása.

• 45.

  Amint arra a Versenytanács már utalt, a szóban forgó összefonódásnak nincsenek érdemi vertikális hatásai sem, mert az egy közvetítői szint kiiktatását jelenti. A szerződés nem hat érdemlegesen a vertikális kapcsolatokra sem, mert a ténylegesen érintett felek a szerződést megelőzően is már vertikális üzleti kapcsolatban voltak egymással.

• 46.

  Az összefonódásnak káros portfolió és konglomerátum hatásai sem valószínűsíthetők, mivel a tranzakció következtében új termék, vagy a termékek új kombinációja nem jelenik meg a piacon és új pénzügyi források sem nyílnak meg a szereplők számára.

• 47.

  Az összefonódás piaci hatásainak értékelésekor az összefonódásnak az érintett piac szerkezetére, az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyre gyakorolt várható hatásának, az adott piacon fennálló beszerzési és az értékesítési lehetőségeknek, a piacra, illetve piacról történő be- és kilépés költségeinek, kockázatainak, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek a számbavétele mellett a Versenytanács az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait is igyekezett mérlegelni eljárása során, és nem talált kifogásolni valót.

• 48.

  Az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását tekintve megállapítható, hogy azokra az adott tranzakciónak nincs érdemi hatása, hiszen az értékesítési folyamatot, a piac szerkezetét, a verseny folyamatának alakulását érdemben nem befolyásolja. Az összefonódásnak ezért nincs efféle hatása, mert az értékesítési folyamatot nem változtatja meg. Az értékesítést ugyanazok a szereplők végzik a tranzakciót követően is, akik korábban azt tették.

VI.

Engedélyezés

• 49.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal "nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha ... az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon ... vagy annak jelentős részén."

• 50.

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

VII.

Eljárási kérdések

• 51.

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése szerint "vállalkozás összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiánypótlástól számított" határidőn belül kell meghatározni.

• 52.

  A Versenytanács e Határozat V. fejezetének 42-48. pontjaiban foglaltakra tekintettel - a Közlemény alapján - a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

• 53.

  Az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintot előzetesen befizette.

• 54.

  A kérelmezők képviselőjük útján a kérték a tárgyalás mellőzéséhez, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 55.

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. március 12.