Vj-112/2003/27

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Vágóállat- és Hús Terméktanács (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont Vágóállat- és Hús Terméktanács Elnökségének 2003. június 11-i 66/2003. és 67/2003. határozatai alkalmasak a verseny korlátozására.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást a 66/2003. számú elnökségi határozat visszavonására a jelen határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül.

A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozással szemben 1.000.000.- (azaz Egymillió) Ft bírságot szab ki, melyet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú bírságbevételi számla javára.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított harminc napon a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A vizsgálat elrendelése

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal a módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján 2003. július 3-án vizsgálatot rendelt el, mert a rendelkezésére álló dokumentumok szerint a Vágóállat és Hús Terméktanács (a továbbiakban: VHT) 2003. június 11-én megtartott elnökségi ülésén határozatot hozott, miszerint a sertés esetében az Árbizottság által a húsfeldolgozói és termelői oldal számára meghatározott 230 Ft/kg élősúly felvásárlási árhoz egy 480 Ft/kg-os tőkehús átadási árat határoz meg a feldolgozói oldal részére. A meghatározott átadási ár alatti értékesítés esetén a feldolgozót az elérhető állami támogatásokból történő kizárással szankcionálják.

II.

A megállapított tényállás

  • 2.

    Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény felhatalmazása alapján kiadott, a feldolgozott sertés- és marhahús termékek minőségmegőrzése és a minőségi termék előállítás javítása érdekében igénybe vehető támogatásról szóló 51/2003. (V.15.) FVM rendelet alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:

    • -

      Árbizottságot hozott létre az U minőségű vágósertés felvásárlási árának meghatározására (5. § (1) bekezdés); továbbá

    • -

      első alkalommal 230 Ft/nettó élősúly kg-ban meghatározta az árat (6. § (2) bekezdés).

  • 3.

    A VHT 2003. május 29-i elnökségi ülésén meghozott 53/2003. számú határozat szerint "Az elnökség egyetértett azzal, hogy az Árbizottság rendszeresen meghirdeti a sertés árát U minőségre a megállapodás alapján, valamint meghirdeti az ehhez az árhoz kapcsolódó lehúzott félsertés kereskedelmi átadási ajánlott árát." Az ülésen készült jegyzőkönyv szerint az ajánlott átadási árat 480.- Ft-ban kellene meghatározni.

  • 4.

    2003. június 5-én a VHT, továbbá annak tagjai közül a Húscéh és Hússzövetség tájékoztatót tartott négy áruházlánc képviselői részére a vágóállat és hústermék piac szabályozásában bekövetkezett változásokról, közte az U minőségű sertés felvásárlási áráról és az Árbizottság működéséről. A tájékoztatás keretében kérték az áruházláncok képviselőit, hogy fogadják el a felvásárlási ár növekedésével összhangban álló, magasabb tőkehús átadási árakat, akik azonban a kérés teljesítésére vállalást nem tettek. 2003. június-július hónapokban a tőkehús átadási ára 400.- Ft körül alakult.

  • 5.

    A VHT 2003. június 11-i elnökségi ülésén hozott

    • -

      66/2003. számú elnökségi határozat szerint "Az elnökség úgy határozott, hogy az ajánlott tőkehús átadási ár az Árbizottság által meghirdetett élőár átlagának 2,1-es szorzóval számított értéke."

    • -

      67/2003. számú elnökségi határozat szerint "Az elnökség úgy határozott, hogy aki nem tartja be az ajánlott tőkehús átadási árat, az ne kapjon VHT igazolást."

  • 6.

    A VHT elnöke 2003. június 20-án levélben kérte fel a Hússzövetség, a Húscéh, a MAGOSZ, a MOSZ és a Parasztszövetség vezetőit, hogy tájékoztassák tagjaikat a VHT 2003. június 11-én megtartott elnökségi ülésén hozott döntésekről, egyebek mellett arról, hogy "a húsipari vállalatok a kereskedelem felé a 230 Ft/kg élősúlyból számolva 480 Ft/kg-os tőkehús átadási árnál alacsonyabb átadási árat nem alkalmazhatnak, amennyiben ez megtörténik, akkor az a támogatásokból történő kizárást eredményezi."

  • 7.

    A VHT 2003. július 1-én kelt a húsipari vállalatok igazgatóinak címzett - a "2003. június 11-i elnökségi határozatainak értelmezése" tárgyú - levelében közölte a vállalatokkal, hogy "a 480 Ft-ban megszabott átadási árat ... ajánlott átadási árnak kell tekinteni, amelynek be nem tartása elsősorban etikai kérdésként fogható fel, azonban a támogatásokra vonatkozó szankcionálást nem von maga után".

III.

Az ideiglenes intézkedés

  • 8.

    A Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2003. július 8-án kelt határozatában ideiglenes intézkedéssel elrendelte, hogy a VHT a határozat kézbesítését követően öt munkanapon belül vonja vissza a 2003. június 11-i elnökségi ülésén hozott 67/2003. sz. elnökségi határozatot, és azt követően arról haladéktalanul értesítse a Hússzövetség, a Húscéh, a MAGOSZ, a MOSZ és a Parasztszövetség vezetőit, valamint a húsipari vállalatokat.

  • 9.

    A VHT elnöke a határozat 2003. július 10-i átvételét követően 2003. július 14-én kelt levelében a határozatban foglaltaknak eleget tett.

IV.

A VHT álláspontja

  • 10.

    A VHT elsődlegesen kérte az eljárás megszüntetését jogsértés hiányában. Hivatkozott arra, hogy a vizsgálat tárgyát képező elnökségi határozatok célja a piaci folyamatok megfelelő keretek között tartása volt, ami törvényi kötelezettsége a VHT-nak. A 66/2003. számú határozatban szereplő 2,1-es szorzóval kapcsolatosan utalt arra, hogy az a szakmában általánosan elfogadott mérték, amelyet minden húsfeldolgozó vállalkozás ismer, így az elnökségi határozatban való megjelenítésének nem lehetett piaci hatása.

  • 11.

    A VHT másodlagosan kérte a 66/2003. számú elnökségi határozat mentesítését a Tpvt. 77. § (1) bekezdés b) pontja alapján, mert az megfelel a Tpvt. 17. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, vagyis, hogy "a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréshez szükséges mértéket nem haladja meg."

  • 12.

    A VHT kifogásolta, hogy a Versenytanács 22. sorszámú előzetes álláspontjában annak ellenére jogsértőnek tekintette a 66/2003. számú elnökségi határozatot, hogy a 4. sorszámú, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatban nem írta elő annak visszavonását.

  • 13.

    A kiszabni tervezett bírsággal összefüggésben hivatkozott arra, hogy a VHT nonprofit szervezet, amelynek nem származott haszna (nyeresége) a vizsgálat tárgyát képező elnökségi határozatokból.

V.

A jogi értékelés

  • 14.

    A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint (Vj-13/2002.) a Tpvt. hatálya kiterjed a Terméktanácsok (így értelemszerűen a VHT) mindazon piaci magatartására, amelyek nem az Art-ben kapott felhatalmazáson alapulnak. Az Art. minden kétséget kizáróan nem ad felhatalmazást a VHT részére ajánlott ár meghatározására és meghirdetésére. Ezért a VHT ezen magatartásának jogszerűsége a Tpvt. rendelkezései alapján vizsgálható.

  • 15.

    A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások társadalmi szervezetének döntése, amely a gazdasági verseny korlátozását célozza, vagy ilyen hatást fejthet ki. A (2) bekezdés a) pontja szerint a tilalom vonatkozik a vételi vagy eladási árak meghatározására.

  • 16.

    Az árakra vonatkozó döntés akkor korlátozza a versenyt, ha akadályozza az eladót, hogy más eladóknál alacsonyabb árat érvényesítsen, illetve a vevőt, hogy más vevőknél magasabb árat kínáljon. Ebből következőleg a rögzített árra, valamint a minimális eladási árra, illetve a maximális vételi árra vonatkozó döntés versenyt korlátozónak minősül.

  • 17.

    A VHT, mint vállalkozások társadalmi szervezete döntést hozott a sertéshús ajánlott átadási (eladási) áráról. Az adott esetben azonban - figyelemmel arra, hogy az ajánlott árnál alacsonyabb ár alkalmazása esetén a vállalkozás kizárja magát a VHT igazoláshoz kötött támogatásokból - az ajánlott ár a gyakorlatban minimum árat jelent, vagyis, a sérelmezett határozatokban testet öltő döntés beleütközik a Tpvt. 11. § (2) bekezdésébe, ezért annak törvénybe ütközését a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította.

  • 18.

    A Versenytanács a magatartás törvénybe ütközésének a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megállapításán túlmenően a 67/2003. számú elnökségi határozat esetében nem látta szükségesnek a Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pontjának (a törvénybe ütköző állapot megszüntetésének elrendelése), f) pontjának (törvénybe ütköző magatartás további folytatásának megtiltása), illetve g) pontjának (kötelezettség előírása) alkalmazását, mert azt a VHT a Versenytanács ideiglenes intézkedését követően visszavonta.

  • 19.

    A Versenytanács álláspontja szerint ugyanakkor a 67/2003. számú elnökségi határozat visszavonása önmagában nem szüntette meg a törvénybe ütköző állapotot. A 66/2003. számú elnökségi határozat szerinti ajánlott ár ugyanis önmagában is versenykorlátozó hatást fejthet ki, mert annak révén a piac egymással versenytársi viszonyban lévő szereplői megismerhetik és egyedi döntéseiknél figyelembevehetik versenytársaik jövőbeni várható árpolitikáját. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a 66/2003. elnökségi határozat szerinti ajánlott árak - kikényszeríthetőség hiányában is - a Tpvt. 11. § (2) bekezdés a) pontjába ütköznek.

  • 20.

    Nem fogadta el a Versenytanács a VHT azon álláspontját, hogy az ármeghatározás alapjául szolgáló 2,1-es szorzónak a piac szereplői általi esetleges ismerete kizárja a versenyt korlátozó hatást. Az a körülmény ugyanis, hogy az említett szorzószámot megjeleníti a VHT határozata, erősítheti annak a piaci szereplők általi - saját költségviszonyaiktól független - alkalmazását. Márpedig annak, hogy a húsfeldolgozás költségei (amit a 2,1-es szorzó kifejezni hivatott) ne haladják meg a gazdaságilag indokolt szintet, elengedhetetlen feltétele a korlátozásmentes gazdasági verseny, vagyis, hogy a piac szereplői a költségekkel és árakkal kapcsolatos döntéseiket egymástól függetlenül hozzák meg. De még, ha feltételezzük is, hogy a 2,1-es szorzó az objektív piaci realitásokat tükrözi, az akkor is csak statikusan, adott élősertés ár (esetleg egy viszonylag szűk ártartomány) mellett állhat fenn. Nincs alap ugyanis azt feltételezni, hogy a húsfeldolgozás minden költsége (pl. az eszközök amortizációja, a menedzsment jövedelme) az élősertés árával arányosan változik.

  • 21.

    Minderre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja alapján a 66/2003. számú elnökségi határozat törvénybe ütközését is megállapította, és a Tpvt. 77. § (1) bekezdés g) pontja alapján elrendelte annak VHT általi visszavonását. Mindez azért is szükséges, mert a határozat nem egy (nyilvánvalóan csak korlátozott időtávra érvényes) konkrét ajánlott árat határozott meg, hanem egy árkialakítási módszert.

  • 22.

    A VHT a Tpvt. 17. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással kérte a 66/2003. számú elnökségi határozat mentesítését (lásd 11. pont). A Versenytanács álláspontja szerint azonban mentesítésre csak akkor van mód, ha a Tpvt. 17. § (1) bekezdés a-d) pontjában foglalt feltételek együttesen teljesülnek, melynek bizonyítása a Tpvt. 20. § alapján azt terheli, aki annak megállapítását kéri (vagyis adott esetben a VHT-t). A Versenytanács a tárgyaláson az előzőekről tájékoztatta a VHT-t, aki ezt követően nem terjesztett elő bizonyítási indítványt, illetve nem kérte a tárgyalás elhalasztását. Ezért a Versenytanács a mentesítés lehetőségével érdemben nem foglalkozott.

  • 23.

    A VHT azon kifogásával kapcsolatosan, mely szerint a Versenytanács annak ellenére jogsértőnek minősítette a 66/2003. számú elnökségi határozatot, hogy ideiglenes intézkedéssel nem írta elő annak visszavonását, a Versenytanács az alábbiakra mutat rá:

    • a)

      Ideiglenes intézkedés elrendelésének nem elégséges feltétele a törvénybe ütköző magatartás (állapot) feltételezése, ahhoz a Tpvt. 72. § (1) bekezdés c) pontja további szükséges feltételeket támaszt.

    • b)

      Az elrendelt ideiglenes intézkedés eljárás alá vont vállalkozás általi végrehajtása nem mentesít a megállapított jogsértés jogkövetkezményei alól.

  • 24.

    A Versenytanács a Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összegének meghatározásakor a Versenytanács a Tpvt. 78. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel egyrészt figyelembe vette, hogy az árak meghatározására irányuló megállapodás (döntés) a gazdasági verseny veszélyeztetettségének tükrében vizsgálva súlyos jogsértésnek minősül. Másrészt viszont tekintettel volt arra is, hogy a VHT - már a Versenytanács ideiglenes intézkedését megelőzően - tett lépéseket az ajánlott ár kötelező minimál ár jellegének megszüntetésére, ami elősegítette, hogy a jogsértő döntés hatása érdemben nem jelent meg az árakban.

  • 25.

    A VHT azon hivatkozásával összefüggésben, hogy nonprofit szervezet, illetve a határozatokból nem származott haszna, a Versenytanács utal arra, hogy a vállalkozások társadalmi szervezetével szemben kiszabható bírság felső határa a Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján a tagvállalatok nettó árbevételéhez igazodik. A jogsértéssel elért (anyagi) előny (ami az adott esetben értelemszerűen nem a VHT-nál, hanem a tagvállalatoknál jelentkezhet) hiánya pedig nem zárja ki a bírságot.

  • 26.

    A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul, amely szerint a keresetnek a határozat végrehajtására (a 66/2003. számú elnökségi határozat visszavonása, a bírság megfizetése) nincs halasztó hatálya.

Budapest, 2003. november 26.