Vj-117/2003/8

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Russian Holdings Ltd. I. rendű és AAR Holdings Ltd. II. rendű kérelmezők összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmezők létrehozzák az általuk közösen irányított TNK-BP vállalkozást.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    Az I. rendű kérelmező Russian Holdings Ltd.-t irányító BP plc., valamint az AAR Holdings Ltd-t közösen irányító három vállalkozás (az Alfa Finance Holdings S.A., az Al Petroleum Holdings LLC és az Arsan Holdings S.a.r.l.) 2003. június 26-án részvényesi megállapodást kötöttek a TNK-BP vállalkozás létrehozására. A közös vállalkozásban (melynek részvényei 50-50 százalékos tulajdonosa lesz a tranzakció céljából létrehozott két vállalkozás, a Russian Holdings Ltd. és az AAR Holdings Ltd.) az alapítók egyesítik oroszországi és ukrajnai olaj- és gázérdekeltségeiket.

  • 2)

    A kérelmezők az 1) pont szerinti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - 2003. július 10-én kelt kérelmükben a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérték.

  • 3)

    A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmezők 2003. augusztus 11-én teljesítették.

II.

Az összefonódás résztvevői

  • 4)

    A BP plc. által irányított vállalkozás-csoport (a továbbiakban: BP-csoport) a világ egész területére kiterjedően kőolaj-kitermeléssel és -feldolgozással, valamint vegyipari termékek előállításával foglalkozik.

  • 5)

    A BP-csoport külföldön honos tagjai a csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozásokon (Aral Hungária Kft., BP Magyarország Kft., Castrol Hungária Kft.) keresztül kenőanyagokat, illetve közvetlenül vegyipari termékeket forgalmaznak Magyarországon. Részesedésük egyik termék esetében sem haladja meg a magyarországi forgalom tíz százalékát.

  • 6)

    Az AAR Holdings Ltd.-t közösen irányító három vállalkozás szintén közösen irányítja a TNK Industrial Holdings Ltd-t (a továbbiakban: TNK). A TNK és az általa irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: TNK-csoport) kőolalajat és PB-gázt értékesítenek Magyarországon, részesedésük a magyarországi forgalomból egyik termék esetében sem haladja meg a tíz százalékot.

  • 7)

    A BP-csoport és TNK-csoport által 2002. évben Magyarországon elért nettó árbevétel együttesen meghaladta a tízmilliárd forintot.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 8)

    A TNK-BP kérelmezők által történő létrehozása a Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja és a (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 9)

    A kérelem szerinti összefonódás ugyan külföldön honos vállalkozások között jön létre, azonban az irányítást szerző és az irányítás alá kerülő vállalkozáscsoportnak is vannak magyarországi tagjai, így az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ezért arra kiterjed a Tpvt. hatálya (Tpvt. 1. §).

  • 10)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (Tpvt. 26. § szerint: a BP- és a TVK-csoport tagjai) 2002. évi nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az engedélyezés

  • 11)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 12)

    A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

    • 1.

      Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

    • 2.

      Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

    • 3.

      A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

    • 4.

      Konglomerátumhatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

  • 13)

    A kérelmezők magyarországi tevékenysége alapján horizontális versenyhatásokkal nem kell számolni.

  • 14)

    A kérelmezők tíz százalék alatti magyarországi piaci részesedései alapján káros vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatások sem valószínűsíthetők.

  • 15)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

  • 16)

    A Versenytanács a 13-14) pontokban foglaltakra is tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

  • 17)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni, mert a kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint kettőmillió forint előzetesen lerótták.

  • 18)

    A kérelmezők kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 19)

    A kérelmezőket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. szeptember 2.