Vj-5/2003/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Wyeth Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás Centrum A-tól Z-ig nevű filmtablettájának a napi szükségletet, illetve a napi javasolt bevitelt 100 %-ban kielégítő állítására alapozott piacelsőséget megfogalmazó 2002-2003. évi reklámkijelentései a fogyasztók megtévesztésére alkalmasak.

E magatartás folytatását megtiltja.

Vele szemben 5.000.000.- (azaz Ötmillió) Ft bírságot szab ki, melyet 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
Az egészségügyben használt készítmények egyik nagy csoportja a gyógyítást szolgálja, a másik pedig a megelőzést-egészségmegőrzést (gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, étrend-kiegészítő készítmények, stb). Az egészségmegőrzési rendeltetésű termékeket a sokféleség jegyében közösen az jellemzi, hogy a szokásos táplálkozási igények kielégítésétől elhatárolhatóan különféle anyagokat (vitaminok, és/vagy ásványi anyagok, nyomelemek, illetve ezek kombinációja) tartalmazó emberi fogyasztásra szánt készítmények.

A vitaminok olyan életfontosságú szerves vegyületek, melyekre az emberi szervezetnek csak kis mennyiségben van szüksége, de amelyeket önmaga előállítani nem tud. Ezért a táplálékkal kell bejuttatni ezeket vagy az előanyagaikat az emberi szervezetbe.
Normál igénybevétel esetén - egészséges táplálkozás mellett - az emberi szervezetnek külön vitaminpótlásra nincs szüksége. Ma 13 vitamin ismert, amelyek közül 9 vízben oldódó, 4 pedig zsírban oldódó. Az egyes vitaminok funkciójukat tekintve nem pótolják egymást és nem helyettesíthetők más anyagokkal sem.

Egyes életkorokban (pl. serdülőkor), fiziológiás állapotokban (terhesség, szoptatás), fokozott fizikai aktivitás (pl. versenysport), fizikai stressz (pl. betegség) esetén megnövekszik a szervezet vitaminigénye. Elégtelen vitaminfelvételhez vezethetnek a rossz táplálkozási szokások, a szélsőséges táplálkozási irányzatok, a helytelenül összeállított fogyókúrás étrend, a szociális helyzetből adódó elégtelen táplálkozás, az emésztőszervi problémák, stb.
A vitaminhiányos állapoton, elégtelen vitaminbevételen segíthetnek a különböző vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint azok kombinációit tartalmazó készítmények, amelyeknek egy része gyógyszernek minősül. A gyógyszereken belül is további elhatárolást jelent, hogy az adott vitamin, illetve vitamintartalmú készítmény csak vénnyel vagy vény nélkül is kapható.

A vízoldékony vitaminok vény nélkül is kaphatók. A vízoldékony vitaminoknál károsító hatás csak magas adagoknál jelentkezik, a túlzott mennyiségben bevitt vitamint részben vagy egészben a szervezet a vizelettel üríti. A vízben oldódó vitaminok (B-vitamin-csoport: B1-, B2-, B6-, B12-vitamin, niacin, pantoténsav, biotin, folsav és a C-vitamin) a vizelettel különböző mértékben ürülnek szervezetből, ezért ezeket rendszeresen kell pótolni.

A zsíroldékony vitaminokat a szervezet tárolni tudja, ezért a szükségesnél nagyobb adagot tartósan bevéve túladagolási tünetek keletkezhetnek. Azok a zsírban oldódó vitaminok, melyek a szervezetben felhalmozódásuk miatt toxikus hatást okozhatnak, általában csak vényre kaphatók. A zsírban oldódó vitaminokat (A-, D-, E-, K-vitamin) a szervezet hosszabb ideig raktározza, de felszívódásuk függ az étrend zsírtartalmától is.

Hiányállapot kezelésére, illetve kialakulásának megelőzésére vitamin bevitel mellett bizonyos ásványi anyag bevitelre is szükség lehet. Ásványi anyag - mennyiségre való kitétel nélkül - minden olyan anyag, amely energiát nem szolgáltat, nem vitamin, szokásos mennyiségben nem toxikus a szervezet számára, viszont valamilyen mértékben szükséges a szervezet normális működéséhez.

Az ásványi anyagokat a napi - felnőtt szervezet számára való - szükséglet mértéke szerint több csoportba lehet osztani:

  • -

    Makroelemek, amelyekből többszáz milligrammnyi vagy akár néhány grammnyi is szükséges lehet.

    • =

      A makroelemeken belül is lehetnek esszenciális, azaz feltétlenül szükséges makroelemek (kalcium, foszfor, magnézium, nátrium, kálium, klór).

  • -

    Mikroelemek, amelyekből néhány milligrammra vagy még annál is kevesebbre van szükség.

    • =

      A mikroelemeken belül is lehetnek esszenciális, azaz feltétlenül szükséges mikroelemek (vas, réz, kobalt, cink, mangán, jód, molibdén, fluor, szelén, króm).

    • =

      Valószínűleg esszenciális mikroelemek: nikkel, ón, szilicium, vanádium.

  • -

    A nyomelemek csak nyomokban fordulnak elő a szervezetben, nem kell őket mindennap felvenni.

    • =

      Ismeretlen funkciójú nyomelemek: alumínium, kadmium, ólom, arzén, bárium, stroncium, higany, ezüst, arany, antimon.

    • =

      Ultranyomelemekből néhány tíz vagy száz mikrogrammnyi mennyiség szükséges.

Gyógyszer minden olyan anyag vagy azok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak. Orvosi rendelvény nélkül azok a gyógyszerek adhatók ki, amelyeket az engedélyező hatóság a forgalomba hozatali engedélyben ilyennek nyilvánított (1998. évi XXV. törvény).

Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény minden olyan anyag vagy anyagkeverék, amely nem gyógyszer, de külön jogszabály alapján nyilvántartásba vették, és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagként forgalomba hozatalát engedélyezték.

Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény elhatárolja a vitamin- és ásványi anyag tartalmú különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket (étrend-kiegészítők és funkcionális készítmények) a gyógyszernek, illetve gyógyhatású készítménynek minősített termékektől.
A törvény megfogalmazása alapján élelmiszer minden olyan növényi, állati vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Nem minősül élelmiszernek azonban a gyógyszer, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, a gyógyvíz, továbbá a nem csomagolt ivóvíz és ásványvíz.

Az élelmiszereken belül külön csoportot alkotnak az étrend-kiegészítő készítmények, amelyek vitaminokat vagy ásványi anyagokat, vagy természetes antioxidánsokat tartalmaznak külön-külön, vagy kombináltan, és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől, például kapszulába zárt vagy tablettázott vitamin, ásványi anyag stb. A készítmények lehetőséget adnak az étrendből hiányzó nutritív anyagok pótlására. Ezen készítmények egyszeri alkalomra ajánlott fogyasztási mennyisége legalább egy vitaminból vagy ásványi anyagból tartalmazza a felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyiség 33%-át, de az élelmiszer napi fogyasztásra ajánlott adagjában a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem haladhatja meg a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott mennyiséget.
Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) tartalmazza a nyers és feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírásokat és ajánlott irányelveket.

Az élelmiszerek tápérték jelölését a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú, 2002. március 1-től hatályos "Élelmiszerek Tápérték Jelölése" című előírása szabályozza, melynek 6. § (5) bekezdése szerint "A vitaminokkal és ásványi anyagokkal kapcsolatos információkat - a mellékletben megadott - napi ajánlott beviteli (recommended daily allowance - RDA) százalékában is meg kell adni. . . ". Magyarországon az alábbi recommended daily allowance (RDA) értékek irányadóak a felnőttek számára fogyasztásra ajánlott napi ásványi anyag és vitamin mennyiséget illetően:

A-vitamin (retinol ekvivalensben kifejezve)

800 mikrogramm

D-vitamin (kolekalciferol)

5 mikrogramm

E-vitamin (tokoferol)

10 mg

C-vitamin (aszkorbinsav)

60 mg

B1-vitamin (tiamin)

1,4 mg

B2-vitamin (riboflavin)

1,6 mg

Niacin

18 mg

B6-vitamin (piridoxin)

2 mg

Folsav

200 mikrogramm

B12-vitamin

1 mikrogramm

Biotin

0,15 mg

Pantoténsav

6 mg

Kalcium

800 mg

Foszfor

800 mg

Vas

14 mg

Magnézium

300 mg

Cink

15 mg

Jód

150 mikrogramm

Nátrium

2000 mg

Klorid

3000 mg

Kálium

3500 mg

Réz

1,4 mg

Króm

0,12 mg

Mangán

4,0 mg

Szelén

0,08 mg

Molibdén

0,25 mg

Fluor

1,5 mg

A vitamin és ásványi anyagtartalmú készítmények előállítási, forgalmazási, reklámozási korlátait az a besorolási rend adja meg, amelyet az egymás mellett létező szigorú engedélyezési szabályrendszerek alakítottak ki. Így a különféle minősítésű szerek, készítmények forgalmazásában jelentős különbségek lehetnek, mert pl. gyógyszert csak gyógyszertár szolgáltathat ki a fogyasztóknak orvosi vényre vagy anélkül, míg az étrendkiegészítő készítmények a gyógyszertárakon kívül, jellemzően az egészséges életmóddal kapcsolatos termékek árusításával foglalkozó üzletekben is kaphatók.
A különbségek természetszerűleg fellelhetők a különféle készítmények összetevőiben és azok mennyiségében is: az élelmiszernek minősülő termék napi fogyasztásra ajánlott adagjában a vitaminok és ásványi anyagok csak a fentebbi nevesített összetevők lehetnek és legfeljebb a jelzett mennyiségek.

Az alább - a teljesség igénye nélkül - felsorolt gyógyszerként nyilvántartott (filmtabletta, drazsé, kapszula formában beszerezhető) multivitamin készítmények változatos összetételben tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint nyomelemeket, egészségmegőrzési rendeltetésüket és használati módjukat tekintve is - egymással helyettesíthető termékeknek tekinthetők:

Termék (termékcsalád)

Gyártó

Tartalom

Berocca

Roche

Vitaminok, ásványi anyagok

Biovital

Roche

Vitaminok, ásványi anyagok

Caldea

Alkaloida

Ásványi anyagok

Centrum

Wyeth

Vitaminok, ásványi anyagok

Elevit

Roche

Vitaminok, ásványi anyagok

Gerovit

Egis

Vitaminok

Magnevital

Bioextra

Mg, E-vitamin

Materna

Wyeth

Vitaminok, ásványi anyagok

Multi-Tabs

Ferrosan

Vitaminok, ásványi anyagok

Multibionta

Merck

Vitaminok, ásványi anyagok

Multivitamin

HumanPharma

Vitaminok, ásványi anyagok

Multivitamin Bioextra

Bioextra

Vitaminok, ásványi anyagok

Multivitamin Pharniavit

Pharmavit

Vitaminok, ásványi anyagok

Polyvitaplex

Chinoin

Vitaminok, ásványi anyagok

Pregnavit

Merckle

Vitaminok, ásványi anyagok

Stress

Cyanamid

Vitaminok, ásványi anyagok

Supradyn

Roche

Vitaminok, ásványi anyagok

A fogyasztók multivitamin választását szakmai információk segíthetik. Ilyen tájékoztatási célt szolgálhatnak a különböző nyilvántartások referencia értékei.

Az RDI (Reference Daily Intake, azaz napi bevitel referencia) értékek az USA Food and Drug Administration által az élelmiszerek jelölésére szolgáló, a csomagoláson kötelezően feltüntetendő, vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó számszerű értékek.
Az USA Egészségügyi Minisztériuma hangsúlyozza, hogy az RDI értékek nem az egyes személyek étrendi céljait jelentik, hanem az élelmiszerek csomagolásán feltüntetendő általános népességi referencia értékeket, így az egyes a személyek szükséglete ennél akár kevesebbet, akár többet is jelenthet.

A vitamin- és ásványi anyagok referencia értékeire vonatkozó másik lehetséges megközelítés az RDA (Recommended Dietary Allowance, azaz ajánlott étrendi bevitel) értékekre való hivatkozás. Az RDA meghatározásakor azokat az egészséges embereket vették alapul, akik az Egyesült Államokban élnek. Az RDA az adott tápanyagnak azt a napi beviteli mennyiségét jelenti, amely mellett a hiányállapot kialakulásának veszélye csekély.

Magyarországon nincs RDI ajánlás. Az élelmiszerek tápérték jelölésével kapcsolatban a Magyar Élelmiszerkönyv idézett tartalma irányadó.

II.

Az eljárás alá vont Wyeth Kft. (a továbbiakban: Kft.) az osztrák Wyeth Whitehall Export GmbH tulajdonában áll. Az osztrak vállalkozást az egyesült államokbeli Wyeth Holding társaság irányítja. A Magyarországon forgalomba kerülő termékek gyártója a Wyeth Lederle Spa.

A Kft. 2000. június 6-án került bejegyzésre a Fővárosi Cégbíróságon. A Kft. tevékenységi köre alapján 2001. áprilisától egyrészt vényköteles gyógyszerek nagykereskedelmével, másrészt vény nélkül forgalmazható gyógyszerek és gyógyászati termékek nagykereskedelmével foglalkozik. A Kft. korábban az alapító Wyeth Whitehall GmbH-nak végzett reklám- és propaganda tevékenységet.

A Kft. a Centrum 1994-ben gyógyszerként törzskönyvezett multivitamin készítmény jelenlegi magyarországi forgalmazója. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) 2003. február 4-én kelt Forgalombahozatali Engedélye azt igazolja, hogy a Centrum A-tól Z-ig filmtabletta dobozának címkeszövege módosításra került a forgalombahozatali engedély jogosultjának változása miatt. E szerint 2003. február 4-től a forgalombahozatali engedély jogosultja a Wyeth Whitehall Export GmbH, korábban a Whitehall, Division of Wyeth Lederer Pharma GmbH volt. A módosítás oka a cég névváltoztatása.
A Centrum multivitamin filmtabletta vény nélkül forgalmazható, csak patikában kapható szerek. A WHO által meghatározott klasszifikáció szerint - multivitamin.

A Centrum A-tól Z-ig termék árbevétele a teljes multivitamin piac forgalmának (2002. évi becsült forgalma 3,2 milliárd forint) kb. 20 %-át teszi, a Centrum termékcsalád együttes forgalma a multivitamin piac közel 30 %-a. A fogyasztó számára a Centrum név önmagában márkanevet jelent.

A Centrum gyógyszerkénti elismertségéből következően az Élelmiszerkönyvben foglalt összetevőkön kívüli egyéb összetevőket, továbbá az Élelmiszerkönyvben rögzített összetevőket az ott írtnál nagyobb mennyiségben is tartalmazhatja. Összehasonlítva az élelmiszerekre hazánkban irányadó RDA értékeket a Centrum értékeivel, megállapítható, hogy a Centrum értékei az RDA értékeket meghaladják, azonosak vagy nem érik el.

A Centrum az RDA értéknél magasabb értéket tartalmaz: réz, vas, folsav, E-vitamin, B1-B2-B12 vitamin, D-vitamin .
A Centrum az RDA értékkel azonos értéket tartalmaz: B6-vitamin, cink, jód, C-vitamin.
A Centrum az RDA értéknél alacsonyabb értéket tartalmaz: Biotin, K-vitamin, Króm, Molibdén, Szelén.

III.

A Wyeth Whitehall GmbH 2001. október 1. és 2002. december 30. között szerződéses kapcsolatban állt az osztrák Lowe Lintas GGK Holding AG reklámügynökséggel. Az ügynökség PanMedia Western nevű divíziója` szerződött le a televíziós csatornákkal a reklámfilm vetítésére. A televíziós reklámfilm 2002. október 26-tó1 volt látható a televízió különböző csatornáin (TV2, RTL Klub, Viasat, National Geographic Channel, Spectrum). 2002. október 26. és 2002. december 29-e között legalább 172 spot jelent meg, és ezt követően is rendszeresen vetítésre került 2003. január és március 2. között. Az eljárás alá vont 2003. február 25-én kelt nyilatkozata szerint a reklámfilm vetítését 2003. március 1-től felfüggesztette.

Az eljárás során vizsgált 25 másodperc hosszúságú reklámfilmben az alábbi szöveg hangzik el:

"Ez a lépcső olyan, mint egy aránytalan összetételű multivitamin: nem jut vele messzire. Csak a Centrum arányos összetétele fedezi 100 %-ban a napi szükségletet ezekből a fontos tápanyagokból. Ez aztán 100 %! Centrum - 100 % multivitamin. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!"

A szöveg képi megjelenítése a következő:
Az "Ez a lépcső olyan, mint egy aránytalan összetételű multivitamin: nem jut vele messzire" képi illusztrációjaként aránytalan és hiányos lépcsőfokokon egy trambulinra felmászni képtelen férfi látható, majd a "csak a Centrum arányos összetétele fedezi 100%ban a napi szükségletet ezekből a fontos tápanyagokból" elhangzásával egyidejűleg a képen hatóanyagokat ábrázoló színes hasábok rendeződnek alulról felfelé haladva, egyenként különböző szintre, majd egy vonalba és felettük felnagyított méretű "100 % napi szükséglet*" jelenik meg egy apró csillaggal, valamint egy 2 másodpercig látható apróbetűs felirat, ami az idő rövidsége miatt kiolvashatatlan.
A storyboardból (a storyboard kockánként mutatja meg, hogy milyen feliratok láthatók és milyen szövegek hangzanak el a filmben) megállapítható, hogy mi a 2 másodpercig látható felirat. Ez a következő: "*Az USA Szövetségi Nyilvántartás Vol. 60/245/1995. dec.28. Irányelve által előírt Referencia Napi Bevitelek (RDI) ".

A storyboardból az is megállapítható hasonló módon észlelhetetlenül, hogy egy másik felirat is megjelenik a képernyő bal alsó sarkában. Ez a következőt tartalmazza: "Viszonyítási alap: magyar gyógyszer multivitamin piac ".

A vizsgált időszakban - a gyógyszertárakban elhelyezett miniposztereken és patikai matricákon kívül - a 135 ezer db példányszámú Patika Tükör és a 205 ezer db példányszámú Patika Magazin ingyenes havi lapokban tettek közzé 1-1 egyoldalas hirdetést novemberben és decemberben a termékről az alábbi szöveggel:

Egy hiányos összetételű multivitamin nem ütőképes
A Centrum 100%-os!
A Centrum az egyetlen gyógyszerként regisztrált multivitamin, mely 30 összetevőt tartalmaz. Arányos összetétele 100%-ban fedezi a javasolt napi bevitelt például a következő létfontosságú tápanyagokból: A-, B1-, B12-, C-, D-, E és K vitaminok, folsav, jód, vas stb. A Centrum vény nélkül kapható gyógyszer.
Centrum. Ez 100 %.

Az Önszabályozó Reklám Testület 2002. november 6-án a TV-reklámot úgy értékelte, hogy a Magyar Reklámetikai Kódex és egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit nem sérti, azzal a hozzáfűzött megjegyzéssel, hogy az állítások bizonyítása a reklámozót terheli.

Az OGYI bejelentés alapján megvizsgálta a szóban forgó reklámfilmet és 2002. november 28-i kelettel szakhatósági állásfoglalást küldött a Kft-nek. Állásfoglalásában több kifogást is megfogalmazott és felszólította a céget a jogszabályi követelményeknek megfelelő, valamint etikus TV-reklámfilm és promóciós anyag elkészítésére.

Az OGYI álláspontja szerint egy gyógyszer esetén sem mondható ki a szükségletek 100 %-os fedezése; mégha egy multivitamin összetétele meg is felel az RDA nemzetközileg elfogadott ajánlásának, akkor sem állítható róla, hogy Magyarországon a termék 100%os multivitamin és 100%-ban fedezi a napi szükségletet, hiszen a napi ajánlott mennyiséget minden országban - a helyi adottságoktól, emberi és környezeti tényezőktől függően önállóan határozzák meg. Ezenkívül megállapította, hogy a tápanyag szó szerepeltetése a hirdetésben szakmailag sem fogadható el, mert a vitaminok és ásványi anyagok nem egyenértékűek a tápanyagokkal, tehát a nem megfelelő táplálkozás okozta hiányállapot nem egyenlő a vitaminhiánnyal.

A Kft. a szakhatósági állásfoglalás ellenére nem függesztette fel a reklámfilm vetítését.

Az OGYI a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél reklámfelügyeleti eljárást is kezdeményezett a szóban forgó reklámfilmmel kapcsolatban, de ennek lefolytatásáról nincs tudomás.

IV.

A Gazdasági Versenyhivatal figyelemmel a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indított eljárást a Kft. ellen, mert az általa forgalmazott Centrum A-tól Z-ig multivitamin tévéreklámjával kapcsolatban vélelmezte, hogy a Kft. olyan reklámfilmet sugároztat a televíziós csatornákon, amely a Centrum A-tól Z-ig multivitamin készítmény összetételéről és ajánlott napi adagjáról megtévesztő információkat közvetít, és ezzel valószínűsíthetően megsérti a Tpvt. 8. §-át. 2003. február 26-án kiterjesztette a vizsgálatot a Patika Tükör és Patika Magazinbeli állításokra.

A vizsgálati jelentés szerint az adott reklámfilm több részlete is megtévesztő:

  • 1.

    A napi szükségleti értékeknél helytelenül az USA-ban ajánlott napi beviteli értékeket (RDl) vette alapul, amely értékek esetenként jelentősen eltérnek a Magyar Élelmiszerkönyvben rögzített, Magyarországra meghatározott értékektől.

  • 2.

    A hivatkozási alap, azaz - "Az USA Szövetségi Nyilvántartás Vol. 60/245/1995. dec.28.Irányelve által előírt Referencia Napi Bevitelek (RDI)- megtekintésekor kiolvashatatlan, az apró betűvel szedett két sor mindössze 2 másodpercig látható a képernyő jobb felső sarkában, miközben a képernyőt kitöltő színes hasábok egy sorba rendeződnek.

  • 3.

    A Kft. által sem vitatottan a 30 féle összetevő közül mindössze 15 hatóanyag esetében igaz a 100%-ra való hivatkozás, akkor is csak egy Magyarországon nem irányadó viszonyítási alap esetén.

  • 4.

    A képi megjelenítés azt sugallja, hogy az összes összetevőre érvényes a 100 %-os mennyiség.

  • 5.

    További hiányosság, hogy bizonyos összetevők (króm, molibdén, szelén, stb.) mennyisége meg sem közelíti sem a Magyarországon, sem az USA-ban ajánlott napi beviteli érték 100 %-át.

V.

A Kft. már az eljárás korai szakaszában jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Úgy vélte, hogy nem áll fenn az az együtthatóan értékelendő öt feltétel, amely a kifogásolt magatartás fogyasztómegtévesztőként való minősítéséhez szükséges. E feltételek taglalása során előadta, hogy tájékoztatása nem téveszti meg a fogyasztót, mert a 100 %-ra utaló szlogen a reklámfilmben feltüntetett összetevőkre vonatkozik kizárólag, és nem is tiltott a viszonyítás az USA-ban irányadó RDI-hez, amelynek a termék jónéhány - nem mindegyik - összetevője 100 %-ban megfelel.
Állította, hogy a vizsgált magatartás nem alkalmas arra, hogy az ésszerűen eljáró fogyasztót félrevezesse, mert megkövetelhető a fogyasztótól, hogy körültekintően, a megtévesztéssel számolva, a megfelelő tájékoztatást megszerezve válasszon terméket. Éppen ezért kár vagy hátrány sem érte a fogyasztót a gazdasági versenyben, ebből következően a versenyviszonyok nem módosulhattak jogszerűtlenül, így a multivitamin gyógyszerpiacon a versenytársak sem jogszerűtlenül kerülnek hátrányos helyzetbe, miután egyikük sem kínál a Centrum A-tól Z-ig multivitaminnal megegyező összetételű terméket.

VI.

A Versenytanács a védekezést nem fogadta el.

Előrebocsátja, hogy következetes gyakorlata szerint törvényi tényálláson alapuló jogalkalmazást végez, amelynek nem eleme sem a fogyasztó, sem a versenytárs terhére történő tényleges kár vagy hátrány okozása, sem az érzékelhető versenykorlátozás vagy torzulás bekövetkezése, ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság Kf.II.39624/2000/7. számú ítéletével is megerősítette.
A Tpvt. III. fejezetének az a rendeltetése, hogy annak a fogyasztói döntésnek a szabadságát védje, amely szükségképpen kíséri a fogyasztók áruválasztását. Ez a döntés piaci léptékben is befolyásolható, jogilag nem tiltott, de versenyjogellenessé válik, ha tisztességtelensége megállapítható, akár fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartás tanúsítása, akár az áru megítélését nehezítő üzleti módszer alkalmazása miatt, mert a vásárlói kedvet tisztességtelenül kelti fel, s így a versenytársak jogszerűtlen hátrányára bekövetkezhet a fogyasztók elfordulása a versenytársi árutól is.
A befolyásolás versenyjogilag értékelés alá kerülő szokásos formája a piaci tájékoztatás, amellyel a vállalkozások a fogyasztók vásárlási kedvét felkelteni, megtartani, fokozni kívánják. A Gazdasági Versenyhivatal a piaci tájékoztatás jogszerűségét vizsgálva - amely tájékoztatás többnyire reklámokban érhető tetten - a reklámbeli tájékoztatástartalmat veti össze a módosított 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) 15. §-án keresztül is hatályosuló Tpvt. III. fejezetében foglalt tilalmakkal. Másképpen fogalmazva, a reklámszakmai megoldásoktól elhatárolódva, csak a jogszerű tájékoztatáson nyugvó reklámozás nem tiltott, ahogy azt a Tpvt. III. fejezetével tartalmilag összhangban lévő Grtv. 7. § előírja. Vagyis a jogszerű reklámozás nem lehet öncélú, nem szolgálhat csupán a népszerűsítés eszközéül, hanem azért népszerűsíthet, mert tájékoztat.
A Versenytanács szerint a fogyasztók reklámra hagyatkozása - éppen azért, mert a reklámok jogszerű tájékoztatástartalmának biztosítása kívánatos, versenyjogilag nem ésszerűtlen magatartás. Figyelmen kívül hagyása azt jelentheti, hogy a reklámozó vállalkozás nem tesz eleget annak a piaci követelménynek, hogy a vállalkozásnak elől kell járnia a fogyasztók tájékoztatásában és nem háríthatja az ennek elmaradásából eredő felelősséget a fogyasztóra azért, mert a fogyasztó a termék választásához szükséges tájékozódást nem szerezte meg. Ettől a reklámozói magatartástól megkülönböztetendő a fogyasztó azon figyelmeztetése, hogy a reklámbeli tájékoztatáson túlmenően további tájékoztatáshoz miképpen jut, amely felhívás azonban nem helyettesíti a jogszerű tájékoztatást, nem enyészteti el a jogellenes tájékoztatásért való versenyjogi felelősséget, legfeljebb enyhítheti.
Ez a versenyjogi felelősség - az egészségkárosodás veszélye miatt - a gyógyszerekre vonatkozó piaci tájékoztatások esetében törvényileg is kiemelten, szigorúbb megítélés alá esik.

A Kft. védekezése abban foglalható össze, hogy a nem tilalmazott RDI hivatkozási alaphoz képest termékének jónéhány összetevője 100 %-ban megfelel, s így a napi szükségletet, illetve a napi ajánlott bevitelt ezekből a példálódzóan feltüntetett, felsorolt összetevőkből a piacon egyetlenként képes biztosítani.
A Versenytanácsnak azt kellett értékelnie, hogy a Kft. eleget tett-e a Grtv. 17. § (3) bekezdésében írt bizonyítási kötelezettségének, illetve el kellett végezni az eljárásba vont reklámok fogyasztói szempontú értelmezését, amelynek általános keretét a Tpvt. 9. §-a határozza meg, azáltal, hogy a használt kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
Az eljárásban kifogásolt reklámfilmben és sajtóhirdetésekben alkalmazott szófordulatok különbözősége (napi szükséglet - ajánlott napi bevitel) miatt a Versenytanács kétféleképpen is értékelt, de közös bennük az a tény, hogy a Centrum Magyarországon gyógyszer.

A Versenytanács maga is egyetért azzal, hogy a reklámfilm állítását nemcsak néhány összetevő vonatkozásában, hanem az egész termékre vonatkoztatva kell értelmezni, amely körülmény következik a reklám képi és szövegi egységes értelmezéséből, észlelhetőségéből. Az érdemi elbíráláson az sem változtatna, ha a Versenytanács elfogadná, hogy a kifogásolt reklámállítások kizárólag bizonyos összetevőkre vonatkoznak. A Versenytanács egyetért azzal is, hogy az összehasonlítás alapjaként önmagában nem tiltott az RDI-hez, mint élelmiszer referenciaértékhez való viszonyítás, függetlenül attól, hogy észlelhető-e vagy nem észlelhető a reklámfilmben ez a viszonyítási alap, vagy ehelyett kielégülnek a magyar RDA állította követelmények is, amely körülmény a filmreklámozást jogszerűvé ugyancsak nem teszi.
A Versenytanács nem vitatja, hogy a termék komplex összetétele folytán a vitamin szükségletet valóban képes kielégíteni, de gyógyszer formájú szükségletkielégítés csak akkor indokolt, ha a fogyasztó napi egyéni szükségletének kielégítését kialakuló betegsége, hiányállapota megakadályozza, vagyis a termék összes összetevője vagy azok egy része a táplálékkal egyáltalán nem kerülnek a szervezetbe. A termék szükségletkielégítő szerepéről fogalmilag csak akkor lehet szó, ha kizárólag gyógyszeres úton elégíthető ki valamely fogyasztói szükséglet. Másoldalról megfogalmazva, a gyógyszer szedése felesleges, káros, ha a gyógyszerszedést a normális táplálkozással párhuzamosan folytatja a fogyasztó. Ezt támasztja alá, hogy a Kft. saját védekezéséből is megállapítható - továbbá a Kft. hivatkozott viszonyítási alapja is élelmiszer jelölés volt -, hogy a Kft. maga is szükségesnek tartotta a szer szedésével együtt a táplálékbevitelt. Ez a megítélés nyilvánvalóan ellentétben van a reklám azon mondanivalójával, hogy a termék (akár részben, akár egészben) 100 %-ban képes kielégíteni a felnőttek napi vitamin és ásványi anyag szükségletét. Az ellentmondást érthetővé, de versenyjogi szempontból menthetővé nem teszi az a körülmény, hogy a termék az USA-ban más táplálkozási és egyéb viszonyok, valamint szabályok miatt étrendkiegészítő.

Miután a reklámfilm mondanivalója az indokolható szükséglet függvényében valós, a kifogásolt állítás mint valós tény fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartás tanúsítása esik marasztalás alá a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába, illetve a Grtv. 7- § (3) bekezdésébe ütközően.

A reklámfilm mondanivalója a "javasolt napi bevitel" szófordulattal a kifogásolt sajtóreklámokban is megjelent. Ez a szóhasználat a reklámfilm mondanivalójára az azidőtájt hozzáférhető Patika lapokban úgy erősített a Versenytanács szerint, hogy a fogyasztó a termék szedésével a helytelen táplálkozásából eredő eleve feltételezett hiányokat megszüntetheti, mert nincs más teendője, mint a táplálkozás minőségének javítása helyett a mesterséges bevitelt alkalmazni és ezáltal a fogyasztó a szer szedésével önmagában eleget tesz a naponta ajánlatos vitamin és ásványianyag bevitelnek.

Megjegyzendő, hogy az RDI-RDA előírások különbözőségéből eredően a termék önmagában, vagyis táplálékbevitel nélkül csak többé-kevésbé képes megfelelni a honi lakosság számára ajánlott napi vitamin és ásványianyag bevitelnek, amelyre a fentebb írt összetételelemzés mutat rá. Egyúttal bizonyítékul szolgál arra, hogy a termék normális táplálkozással együttjáró használata a napi túladagolás be nem látható veszélyét hordozza, amennyiben a termék összetevőinek értéke a magyar RDA értékeket meghaladja, illetve a termék önmagában, táplálkozás nélkül, nem felel meg a "napi ajánlott bevitelnek", amennyiben összetevői a magyar RDA értékeket nem érik el (Biotin, K-vitamin, Króm, stb.).

A kifogásolt sajtóreklámozás az étkezés függvényében ugyancsak valós tény megtévesztésre alkalmas állítása, amely a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába, illetve a Grtv. 7. §-ába ütközik.

Mivel a piacelsőség kinyilvánítására okot adó kifogásolt állításokat a Kft. nem igazolta, illetve a Versenytanács indokait nem fogadta el, a piacelsőségi állítás valótlan és a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogsértés.

Összegezve a gyógyszerek rendeltetése, hogy betegség megelőzése, felismerése, kezelése, stb. érdekében kerüljenek alkalmazásra. A vitamin és ásványianyag tartalmú gyógyszerek természetszerűleg az élelmiszerekre vonatkozó kötöttségek nélkül, funkcionálisan képesek helyettesíteni azokat a készítményeket, amelyek minőségi és mennyiségi korlátokkal az élelmiszerekkel együtt pótolhatják a táplálékból hiányzó anyagokat.
A gyógyszer kifogásolt módon történő népszerűsítése a gyógyszerelismertség rangját kisebbíti, elősegítve annak az elterjedt és káros szemléletnek az erősödését, hogy a közös rendeltetésű célt az étrendkigészítők és a gyógyszerek egymással azonosan képesek betölteni, illetve az étrendből anyagok hiányoznak, amelyek pótlása általában szükséges.

A Versenytanács a jogsértés megállapításán túl (Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja) a magatartás folytatását is megtiltotta (Tpvt. 77. § (1) bekezdés f) pont). A bírság kiszabása körében (Tpvt. 78. §) figyelembevette az üzleti titokként kezelni kért reklámköltséget, a forgalmi adatokat, továbbá a Kft. piaci részesedését. A kifogásolt magatartást súlyosította a termék egészségmegőrzési rendeltetése, gyógyszer minősége, a kiterjedt és egyes elemeiben egymást kiegészítő reklámkampány jelleg és a reklámkampány időzítése, továbbá az a felróhatóságot eredményező körülmény, hogy a Kft. az OGYI, mint szakhatóság véleményét még figyelemfelhívó jelleggel sem vette figyelembe. A Versenytanács enyhítő körülményként értékelte, hogy a Kft. a versenyfelügyeleti eljárás alatt a reklámsugárzás felfüggesztése iránt intézkedett.

A Kft. számára a Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja.

Budapest, 2003. május 22.