Vj-37/2003/28

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (Hajdúszoboszló) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett a

  • -

    MOL-GÁZ Kereskedelmi Kft. (Szolnok);

  • -

    Zsámbékgáz Gázvezeték Építtető és Vagyonkezelő Rt. (Bicske); valamint

  • -

    Turul Gázvezeték Építő és Vagyonkezelő Rt. (Tatabánya)

meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. irányítást szerezzen a MOL-GÁZ Kereskedelmi Kft., a Zsámbékgáz Gázvezeték Építtető és Vagyonkezelő Rt. és a Turul Gázvezeték Építő és Vagyonkezelő Rt. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A kérelmező Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (a továbbiakban: Tigáz Rt.) 2003. január 31-én a Magyar Olaj- és Gázipari (a továbbiakban: MOL) Rt-től megvásárolta:

    • a)

      Üzletrész Adásvételi Szerződéssel a MOL-GÁZ Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: MOL-Gáz Kft.) üzletrészeinek 89,3 százalékát;

    • b)

      Részvény Adásvételi Szerződéssel a Zsámbékgáz Építtető és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: Zsámbékgáz Rt.) részvényeinek 96,27 százalékát;

    • c)

      Részvény Adásvételi Szerződéssel a Turul Gázvezeték Építő és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: Turulgáz Rt.) részvényeinek 58,42 százalékát.

  • 2)

    A Tigáz Rt. az 1. pont szerinti három tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján külön-külön benyújtott kérelmekben 2003. március 3-án a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

  • 3)

    A vizsgáló a 2) pont szerinti kérelmekkel megindult eljárásokban az elintézési határidőt a Tpvt. 66. § (3) bekezdése alapján hatvan-hatvan nappal meghosszabbította.

  • 4)

    A Versenytanács az 1. b. és c. pont alapján indult eljárásokat (Vj-40/2003., illetve Vj-41/2003.) a jelen eljáráshoz egyesítette (lásd még 28. pont).

II.

Az összefonódás résztvevői

Tigáz Rt.

  • 5)

    A Tigáz Rt. alaptevékenysége a vezetékes földgázszolgáltatás, melyet a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) által kiadott működési engedély alapján hét megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest) 855 településén végez. A Tigáz Rt. ezek közül:

    • -

      640 településen saját tulajdonú;

    • -

      161 településen a MOL-Gáz Kft. tulajdonában lévő;

    • -

      további 23 településen pedig egyéb (vegyes) tulajdonú.

gáz közművagyonon (vezetékhálózaton) teljesíti a földgázszolgáltatást, 2002. évben összesen közel 3000 millió m3 mennyiségben.

  • 6)

    A Tigáz Rt. 2002. évi nettó árbevétele 100,6 milliárd forint volt.

  • 7)

    A Tigáz Rt. száz százalékos üzletrész tulajdonosa a TIGÁZ GEPA Gyártó és Karbantartó Kft-nek (a továbbiakban: Tigáz Gepa Kft.), amely túlnyomórészben a Tigáz Rt. részére nyújt szolgáltatásokat (gázmérők és gáznyomás szabályozó berendezések javítása, hitelesítése), melyek nélkül 2002. évben 97 millió forint nettó árbevételt ért el.

  • 8)

    A Tigáz Rt. 40 százalék + 1 szavazatot biztosító részvényével az olaszországi Italgas S.p.A. rendelkezik. A részvények további 10 százalékát az Italgas S.p.A-t irányító, szintén olaszországi Eni S.p.A. tulajdonolja.

  • 9)

    Az Eni S.p.A. által közvetlenül és közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozás-csoport (a továbbiakban: Eni-csoport) további magyarországi tagjai:

    • -

      az AGIP Hungária Rt., amely üzemanyagok és kenőanyagok nagy- és kiskereskedelmével foglalkozik; valamint

    • -

      a Dunastyr Polisztirolgyártó Rt.

  • 10)

    Az Eni-csoport külföldön honos tagjai 2002. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

MOL-Gáz Kft.

  • 11)

    A MOL-Gáz Kft. a MOL Rt. többségi tulajdonában álló vállalkozás, amely a tulajdonában álló földgázvezetéken részint saját maga nyújt földgázszolgáltatást (2002. évben 164,4 millió m3), részint bérbeadja azt a Tigáz Rt-nek, mely 2002. évben ezeken a hálózatokon összesen 139,5 millió m3 földgázt szolgáltatott.

  • 12)

    A MOL-Gáz Kft. 2002. évi nettó árbevétele - a Tigáz Rt. részére történő értékesítés nélkül - 5,8 milliárd forint volt.

Zsámbékgáz Rt.

  • 13)

    A Zsámbékgáz Rt. a Zsámbéki medencében elhelyezkedő 21 települést ellátó gázelosztó hálózat tulajdonosa. A hálózaton 2002. január 1-je óta a MOL-Gáz Kft. nyújt földgázszolgáltatást, 2002. évben 48,4 millió m3 mennyiségben.

  • 14)

    A Zsámbékgáz Rt. 2002. évi nettó árbevétele 263 millió forint volt.

Turulgáz Rt.

  • 15)

    A Turulgáz Rt. a Tatabánya város területén lévő gázelosztó hálózat tulajdonosa. A hálózaton az Észak-Dunántúli Gázszolgáltató (ÉGÁZ) Rt. nyújt földgázszolgáltatást, 2002. évben 32,6 millió m3 mennyiségben.

  • 16)

    A Turulgáz Rt. 2002. évi nettó árbevétele 121 millió forint volt.

III.

A földgázszolgáltatási piac sajátosságai

A piac szereplői

  • 17)

    A magyarországi földgáz szükséglet kisebb részét a MOL Rt. által kitermelt, nagyobb részét pedig a szintén a MOL Rt. által kizárólagosan importált földgáz biztosítja.

  • 18)

    A MOL Rt. 2002. évben mintegy 13.000 millió m3 földgázt értékesített:

    • -

      részben követlenül nagyfelhasználó ipari üzemeknek;

    • -

      részben (mint nagykereskedő) gázszolgáltató vállalkozásoknak, melyek azt (kiskereskedőként) továbbértékesítik a lakossági és a MOL Rt. által közvetlenül nem ellátott ipari, mezőgazdasági és kommunális felhasználók részére.

A jelenlegi szabályozás

  • 19)

    A hatályos szabályozás (a gázszolgáltatásról szóló módosított 1994. évi XLI. törvény, a továbbiakban: Gszt.) alapján a gázszolgáltató (kiskereskedelmi) vállalkozások a földgázt kizárólag a MOL Rt-től szerezhetik be, és azt kizárólag a MEH által kiadott működési engedélyben megjelölt szolgáltatási területen (településeken) lévő végfelhasználók részére értékesíthetik. Ezen a területen ugyanakkor kizárólagos értékesítési jogot is élveznek, arra más vállalkozás részére nem adható ki engedély. A földgáznak a forgalmazás valamennyi szintjén a gazdasági és közlekedési miniszter által meghatározott hatósági (maximált) ára van.

  • 20)

    Magyarországon jelenleg a MOL Rt. mellett további tíz vállalkozás rendelkezik gázszolgáltatói működési engedéllyel, melyek részesedését az országos földgázszolgáltatásból az 1. táblázat mutatja be.

    1. táblázat

    Az egyes vállalkozások részesedése a magyarországi földgázforgalomból

Vállalkozás

Részesedés (%)

MOL Rt. (közvetlenül)

23,75

Tigáz Rt.

24,10

Főgáz Rt.

19,30

Dégáz Rt. - Égáz Rt.*

18,12

DDGáz Rt.

7,00

Kögáz Rt.

6,32

MOL-Gáz Kft.

1,36

DBGáz Kft.

0,01

Magyargaz Kft.

0,01

Oerg Kft.

0,03

Összesen

100,00

Megjegyzés: Egymástól nem független vállalkozások (Tpvt. 15. §)

  • 21)

    A földgázszolgáltatásba még nem bekapcsolt települések esetében bármely szolgáltató kaphat engedélyt, mert a jelenlegi engedélyek nem egy-egy nagyobb földrajzi (közigazgatási) egységre, hanem konkrét településekre vonatkoznak. A hazai települések 92 százaléka azonban már vezetékes gázzal ellátott. A még nem bekapcsolt települések lélekszáma pedig alacsony, így várható gázfogyasztásuk szerény, továbbá a meglévő vezetékektől távol találhatók, ezért ezek túlnyomó része esetében jelenleg nem is lenne gazdaságos a vezeték kiépítése.

A liberalizáció

  • 22)

    Az Európa Parlament és a Tanács 1998. június 22-én elfogadta a földgáz belső piacának közös szabályairól szóló 98/30/EK irányelvet (a továbbiakban: Irányelv). Az Irányelv szerint az Európai Unió tagállamai legalább az Irányelv által meghatározott ütemű és mértékű piacnyitást kötelesek végrehajtani: a tagállamok szabályozásában biztosítani kell, hogy a földgázszállítási-, tárolási- és elosztási rendszerekhez a földgázpiac szereplői azonos feltételekkel, diszkriminációmentesen hozzáférjenek, azokat díj ellenében használhassák. Az átláthatóság, valamint a keresztfinanszírozás és az egyéb versenytorzítások elkerülése érdekében az integrált földgázipari vállalkozások tevékenységeinek számviteli szétválasztását el kell végezni. Biztosítani kell továbbá azt, hogy a kizárólagos jogosultsággal rendelkező földgázipari vállalkozások diszkriminációmentesen működhessenek. Az Irányelv a piacnyitásban nem érdekelt fogyasztók számára lehetőséget ad arra, hogy továbbra is a közüzemi gázszolgáltatási rendszerben maradjanak.

  • 23)

    Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozására is tekintettel szükségessé vált a hazai földgázszolgáltatás átalakítása és a belső földgázpiac Irányelvnek megfelelő szabályozása, illetve annak alapján való kialakítása. Ezt szolgálja a földgázellátásról szóló törvényjavaslat, amelynek rendelkezései a tervek szerint túlnyomórészt 2004. január 1-től lépnek hatályba.

  • 24)

    Az előzőekből következően az új szabályozás részletei még nem ismertek, annyi azonban már most is egyértelmű, hogy a törvény hatálybalépését követően:

    • a)

      a jelenlegi, kizárólagosságon alapuló (közüzemi) földgázellátás mellett egyre bővülő körben jelen lesznek a piacon az ún. feljogosított fogyasztók, amelyek a gázpiac bármely szereplőjétől beszerezhetik majd a földgázt, egyben megszűnik a MOL Rt-től való kötelező beszerzés is, a gázszolgáltatók importból és egymástól is vásárolhatnak majd földgázt; továbbá

    • b)

      megteremtődik a gázpiac szereplői számára a más vállalkozások tulajdonában lévő infrastruktúrákhoz (vezetékekhez, tárolókhoz) való megkülönböztetés mentes hozzáférés lehetősége.

  • 25)

    Feljogosított fogyasztók azok lehetnek, amelyeknek az éves felhasználása meghalad egy, törvényben meghatározásra kerülő szintet. A 2004. év elejétől várhatóan feljogosított fogyasztónak minősülő földgázfelhasználók által vásárolt földgáz mennyiségéből a MOL Rt. részesedése meghaladja az 50 százalékot, a gázszolgáltató vállalatok részesedése viszonyt lényegesen alacsonyabb az 1. táblázat szerinti mértékeknél. Az összefonódás résztvevői közül a Tigáz Rt. részesedése 10-15 százalék közötti, míg az irányítása alá kerülő vállalkozások nem rendelkeznek leendő feljogosított fogyasztókkal.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 26)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül, ha egy vállalkozás irányítást szerez egy vagy több tőle független vállalkozás felett. A Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja értelmében egy vállalkozás irányítással rendelkezik a másik vállalkozás felett, ha rendelkezik többségi szavazati jogot biztosító részvényeivel, üzletrészeivel.

  • 27)

    Az 1) pont szerinti tranzakciók révén a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Tigáz Rt. irányítást szerez a MOL-Gáz Kft., a Zsámbékgáz Rt. és a Turulgáz Rt. felett, mely tranzakciók így összefonódásnak minősülnek.

  • 28)

    A három (egyidőben kötött szerződéseken alapuló, de külön-külön kérelmezett) összefonódás egyenkénti elbírálására a Versenytanács nem látott lehetőséget, azok versenyhatásai ugyanis - engedélyezésük esetén - együttesen jelentkeznek, és így értelemszerűen nem függetleníthetők egymástól. Formálisan: mindhárom összefonódás esetén a másik két egyidejűleg irányítás alá kerülő vállalkozás az adott összefonódás közvetett résztvevőjének minősül. Ezért a Versenytanács a Zsámbékgáz és a Turulgáz feletti irányításszerzés engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásokat (a 4. pontban foglaltak szerint) a jelen eljáráshoz egyesítette, és - figyelembevéve, hogy a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja az összefonódás lehetséges eseteként említi azt, ha a vállalkozás több vállalkozás felett szerez irányítást - a három irányításszerzést egyetlen összefonódásként vizsgálta.

  • 29)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (Tpvt. 26. § szerint: a Tigáz Rt., az általa jelenleg irányított Tigáz Gepa Kft., valamint az összefonódás révén irányítása alá kerülő MOL-Gáz Kft., Zsámbékgáz Rt. és Turulgáz Rt., illetve az Eni-csoport további tagjai) 2002. évi együttes - a Tpvt. 27. § (1) bekezdés szerint számított - nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, az irányítás alá kerülő vállalkozásoké pedig együttesen az ötszázmillió forintot, ezért az összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

V.

Az engedélyezés

  • 30)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 31)

    A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

    • 1.

      Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

    • 2.

      Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

    • 3.

      A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

    • 4.

      Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

  • 32)

    A Versenytanács az összefonódással érintett árupiacok (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) közül a földgázszolgáltatást vizsgálta. Az Eni-csoport további magyarországi tagjainak (lásd 9) pont) tevékenysége ugyanis semmilyen formában sem kapcsolódik a földgáz-piachoz, ezért azokkal összefüggésben vertikális és portfolió hatások sem jelentkezhetnek.

A jelenlegi szabályozási feltételek

  • 33)

    A jelenlegi szabályozási feltételek mellett az egyes gázszolgáltató vállalkozások tevékenységüket földrajzilag egymástól élesen elkülönülő területeken végzik, és nincs is lehetőségük arra, hogy árujukkal a többi vállalkozás működési körzetében megjelenjenek. Verseny közöttük legfeljebb a még ellátatlan területeken történő beruházások tekintetében lehet, ez azonban az egyes gázszolgáltatók forgalmának már csak elenyésző hányadát érintheti (lásd 21. pont), így üzletpolitikai döntéseik meghozatalában nem játszhat jelentős szerepet. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint az összefonódásnak horizontális összefüggésben a jelenlegi szabályozási feltételek mellett nem lehetnek versenyhatásai.

  • 34)

    A földgáz kiskereskedelmi piacon belül vertikális- és portfolió hatásokkal nyilvánvalóan nem kell számolnia. Konglomerátum hatás jelentkezését pedig kizárja az a körülmény, hogy az irányítás alá kerülő vállalkozások korábbi tulajdonosa (a MOL Rt.) is jelentős tőkeerejű vállalkozás.

A liberalizáció hatásai

  • 35)

    A Tpvt. összefonódás engedélyezési rendelkezéseinek célja az, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak módja legyen mérlegelni azt, hogy a gazdasági verseny szempontjából mi kedvezőbb: az összefonódás engedélyezése vagy annak megtiltása. Mindez már önmagában is jelzi, hogy az összefonódás engedélyezési eljárásban a piaci helyzet, illetve az összefonódás arra gyakorolt hatásainak értékelése nem lehet statikus, a vizsgálatnak ki kell terjednie a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokra. Ebből kiindulva - figyelemmel arra is, hogy eldöntött tény a gázpiac 2004. évtől történő liberalizálása - a Versenytanács az összefonódás versenyhatásait nemcsak a jelenlegi piaci (szabályozási) körülmények között vizsgálta, hanem a liberalizációt követően megváltozó feltételek mellett is.

  • 36)

    A kérelem szerinti összefonódás szempontjából a liberalizációból fakadó változások közül a kizárólagosságok megszűnése, és az infrastruktúrához való hozzáférés biztosításának kötelezettsége bír jelentőséggel (lásd 24. pont). Ezek következtében ugyanis megszűnik az egyes szolgáltatók jelenlegi területi elkülönültsége. A liberalizációt követően a földgázszolgáltatás tekintetében az érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) országossá válik.

  • 37)

    A 36. pont szerinti érintett piacon viszont már lehetnek az összefonódásnak horizontális versenyhatásai, mert annak révén a Tigáz Rt. részesedése növekszik az országos földgáz forgalomból és a tulajdonolt földgáz hálózatból is.

  • 38)

    Az általa szolgáltatott földgáz mennyisége, illetve a tulajdonában levő hálózaton (általa és mások által) szolgáltatott földgáz mennyisége alapján számított piaci részesedését a 2. táblázat mutatja.

    2. táblázat

    Az összefonódás résztvevőinek részesedése
    az országos földgázforgalomból

    %-ban

Vállalkozás

Szolgáltatott földgáz

Hálózaton szolgáltatott földgáz

Tigáz Rt.

24,1

23,0

MOL-Gáz Kft.

1,6

2,3

Zsámbékgáz Rt.

-

0,4

Turulgáz Rt.

-

0,3

Együtt

25,7

26,0

  • 39)

    A Versenytanács álláspontja szerint az összefonódás eredményeképpen kialakuló piaci részesedés alapján nem valószínűsíthető, hogy a Tigáz Rt. gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülne, miként az sem, hogy ha a Tigáz Rt. jelenlegi piaci részesedése alapján mégis gazdasági erőfölényes helyzetben lenne, akkor az versenyaggályokra alapot adó mértékben erősödne. Különösen igaz ez a liberalizáció kezdetekor, mert a Tigáz Rt. részesedése a feljogosított fogyasztói körből lényegesen alacsonyabb, mint a teljes földgáz felhasználásból, az irányítása alá kerülő vállalkozások pedig várhatóan nem is rendelkeznek majd feljogosított fogyasztókkal. Minderre tekintettel az összefonódásnak a liberalizációt követő szabályozási feltételek mellett sem valószínűsíthetők káros versenyhatásai.

  • 40)

    Káros vertikális- és portfolió hatással szintén nem kell számolni, sőt a vertikális hatások szempontjából még kedvező is lehet, hogy a jelenlegi kizárólagos (és a liberalizációt követően is nyilvánvaló előnnyel induló) nagykereskedő, MOL Rt. kivonul a földgáz kiskereskedelem piacáról.

  • 41)

    Konglomerátum hatással a 33) pontban foglaltakra tekintettel a liberalizációt követően sem kell számolni.

A döntés

  • 42)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - a kérelmezett három irányításszerzéssel megvalósuló összefonódást engedélyezte.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

  • 43)

    A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 (a határidő Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján történő meghosszabbítása esetén: 105) napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint.

  • 44)

    Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre, vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

  • 45)

    A Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölény komplex fogalom, megállapítása adott vállalkozás piaci helyzetének és működési feltételeinek széleskörű elemzését igényli. A gazdasági erőfölény létrejötte, illetve erősödése lehetőségének kizárása ennél lényegesen egyszerűbb feladat. Bizonyos mértékű érintett piaci részesedés alatt ugyanis - egészen speciális eseteket leszámítva - nyilvánvalóan nem kell gazdasági erőfölény kialakulásával számolni, és az érintett piaci részesedés - szemben a gazdasági erőfölény más tényezőivel - egyértelműen számszerűsíthető. Mindezek alapján az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalóságát a Versenytanács eddigi gyakorlatában (részletesen kifejtve: Vj-38/2001., Vj-40/2001., Vj-43/2002.) az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedésekhez kötve, az alábbi esetekben ítélte alkalmazhatónak a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontját:

    • a)

      Az összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolió hatásai sincsenek, vagyis:

      • -

        nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoport jelen van; és

      • -

        nincs olyan érintett piac amelyen az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport vevő-eladó kapcsolatban van (lehet) egymással; és

      • -

        az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain.

    • a)

      Az összefonódásnak van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatása, de:

      • -

        nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás-csoport együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

      • -

        nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

      • -

        nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

    • a)

      Az összefonódó vállalkozás-csoportok együttes részesedése valamely érintett piacon meghaladja ugyan a b) pontban rögzített küszöbértéket, azonban az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű, továbbá

      • -

        az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozás-csoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozáscsoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 százalékot; és

      • -

        ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozás-csoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és

      • -

        az összefonódás lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozás részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

  • 46)

    A Versenytanács figyelemmel arra, hogy

    • -

      vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatással nem kell számolni; továbbá

    • -

      a liberalizált piacon jelentkező horizontális hatás esetében teljesülnek a 45. c. pontban foglalt feltételek (az irányítás alá kerülő vállalkozások együttes piaci részesedése legfeljebb 2 százalék, további három 20 százalék körüli vállalkozás van jelen a piacon, a lehetséges verseny szempontjából pedig a MOL Rt. által irányított válalkozáscsoport további erősödése a liberalizált piacon kifejezetten kedvezőtlen lenne).

alkalmazhatónak ítélte a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontját.

VII.

Eljárási kérdések

  • 47)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat mindhárom általa indított eljárás esetében előzetesen lerótta.

  • 48)

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 49)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. június 10.