Vj-6/2002/40

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által Elek Város Önkormányzatának Képviselőtestülete (Elek) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényével visszaélt azáltal, hogy indokolatlanul zárkózott el az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától.

Kötelezi, hogy a FiberNet Rt. kábeltelevíziós szolgáltató vállalkozás szerződés-kötéshez szükséges nyilatkozata és dokumentumai kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nyilatkozzék a szerződési ajánlatra.

A bírság kiszabását mellőzi.

A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont önkormányzat az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 21. §-ában megfogalmazott jogsértést valósított-e meg - különös tekintettel a 21. § i) pontjában foglaltakra - azáltal, hogy a kábeltévés hálózatot építeni szándékozó vállalkozás részére nem adta meg a tulajdonosi hozzájárulást.

II.

  • 1)

    Elek városában 1990-ben kezdődött meg az önkormányzati tulajdonban lévő kábeltelevíziós hálózat kiépítése, amikoris a soros rendszerben üzemelő hálózatot a Matáv Rt. és a Posta kábelhelyeinek felhasználásával fektették le.
    Az Önkormányzat képviselőtestületének tulajdonosi döntése alapján 1996-tól a 100%os önkormányzati tulajdonban lévő eleki Víz- és Csatornamű Kft. üzemelteti a hálózatot. Az üzemeltető a közterület használatáért használati díjat nem fizet.
    A képviselőtestület határozatában feltételül szabta, hogy az üzemeltető Kft. az üzemeltetéssel összefüggésben nem érhet el nyereséget. Az előfizetési díjat minden év végén a képviselőtestület állapítja meg határozatilag, melynek 2002. évi bruttó összege havi 1188.-Ft.
    A soros rendszerű szolgáltatás 24 csatorna vételét teszi lehetővé.
    2002-ben - részben önkormányzati költségvetésből - megindult a soros rendszerű hálózat csillagpontos hálózattá történő átalakítása, melyen Internet- hozzáférési szolgáltatás nyújtását is tervezik. Az új csillagpontos hálózat előfizetési díja - a jelenlegi szándékok szerint - szintén nem tartalmazhat nyereséget.

  • 2)

    A FiberNet Rt. 17 békés megyei településen - köztük Elek területén - kíván illetve kívánt csillagpontos hálózatot kiépíteni. Az elvi engedélyezési terv elkészítésével fővállalkozóként PrimCom Kft-t bízta meg, mely vállalkozás a nyomvonalterv elkészítésére, valamint az azzal kapcsolatos engedélyezési eljárás lebonyolítására a GeoSzint Kft-t vette igénybe alvállalkozóként. A FiberNet Rt., mint építtető az érintett települések többségében megkapta a közterület igénybevételével kiépítendő nyomvonalak kialakításához szükséges önkormányzati tulajdonosi hozzájárulást.

  • 3)

    Az eljárás alá vont Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Műszaki Csoportja a FiberNet Rt. kérelmezőnek a GeoSzint Kft. által folyamatba tett elvi építési engedélyezési eljárását 3568/2000. számú - 2000. június 16-án kelt - határozatával felfüggesztette azzal az indokolással, hogy az elvi építési engedély elbírálásához az önkormányzati képviselői-testület - mint tulajdonos - hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

    Az eljárás alá vont önkormányzat képviselő testülete 132/2000. (VII 10.) számú önkormányzati testületi határozatával - tulajdonosi minőségében - a hozzájárulást pontatlan adatközlésre hivatkozással megtagadta a FiberNet által létesíteni kívánt kábeltelevíziós hálózat kiépítéséhez.

    2000. július 14-én a FiberNet Rt. elvi építési engedélyezés iránti ügyében szakhatóságként - a Polgármesteri Hivatal Műszaki Csoportja az 1957. évi IV. törvény szabályainak megfelelő határozatot hozott, melynek rendelkező része szerint a FiberNet Rt. kábeltelevízió hálózatának elvi építési engedély iránti kérelmét elutasította, és az engedélyhez szükséges tulajdonosi és I. fokú építésügyi hatósági hozzájárulást nem adta meg.
    A határozat az elutasítás indokául kizárólag a 132/2000. (VII. 10.) sz. önkormányzati testületi határozatot jelölte meg.

    Fentieket követően a FiberNet Rt. elvi építési engedély kiadása iránti kérelmét az illetékes Hírközlési Felügyelet 2000. augusztus 4-én kelt határozatával - a tulajdonosi hozzájárulás és a szükséges szakhatósági hozzájárulás hiányában - megtagadta, mely határozatot a Hírközlési Felügyelet, mint II. fokú hatóság megsemmisített, és új eljárást rendelt el.

    A megismételt eljárásban Elek Város Polgármesteri Hivatala Műszaki Csoportja 2001. január 2-án kelt 3568-6/2001. sz. szakhatósági állásfoglalásában az elvi építési engedélyhez való hozzájárulást érdemi indokolás nélkül megtagadta és ugyanezen állásfoglalásban rögzítette azt is, hogy a tulajdonosi hozzájárulást sem adja meg.

    Az állásfoglalás indokolása visszautalt a 132/2000. (VII. 10.) sz. önkormányzati testületi határozatra azzal, hogy az önkormányzat, mint a közterület tulajdonosa már nemlegesen nyilatkozott a vonatkozásban, hogy a hálózat bővítéséhez nem járul hozzá, mivel Elek városában már van kiépített kábeltelevíziós hálózat, melyet az önkormányzati tulajdonban lévő Kft. üzemeltet.

    Fentieket figyelembevéve az illetékes Hírközlési Felügyelet 2001. április 2-án kelt határozatával ismét megtagadta az elvi építési engedély kiadását, mely határozatot a Hírközlési Felügyelet helybenhagyta.
    A FiberNet Rt. által indított közigazgatási perben a Csongrád Megyei Bíróság 3.P.21338/2001/8. sorszámú ítéletével a Hírközlési Felügyelet határozatát - az I. fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az I. fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
    Az ítélet indokolása megállapította, hogy az eljárás alá vont önkormányzat által kiadott szakhatósági állásfoglalás tartalmában nem felelt meg a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 2. § (3) bekezdésében foglaltaknak, vagyis az eljárásban nem született a jogszabályoknak megfelelő szakhatósági állásfoglalás.
    Az ítélet indokolása rögzítette továbbá, hogy a szakhatósági állásfoglalásnak a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 2. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően műszaki és jogi indokokat kellett volna tartalmaznia, minek hiányában nem hozható megalapozott döntés az elvi építési engedély kiadásának tárgyában.

    Az indokolás tartalmazta azt is, hogy a szakhatósági állásfoglalás nem állhat abból, miszerint valamely I. fokú építési hatóság a hozzájárulását azért nem adja meg, mert hiányzik a tulajdonosi hozzájárulás.
    A Hírközlési Felügyelet területi hivatalánál újra indult eljárásban a FiberNet Rt. nem tett eleget hiánypótlási kötelezettségének figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat beruházást akadályozó magatartása miatt az elvi építési engedélyezési eljárás folytatását nem tartja célravezetőnek.

  • 4)

    Elek Város Képviselőtestülete (még, mint Elek Nagyközség Önkormányzatának képviselőtestülete) 7/1991. (06.06.) KT. sz. rendeletében szabályozta a közterületek használatát.
    A rendelet pozitív formában rendelkezve tilt meg bizonyos, a közterületen végzendő tevékenységet, illetve jelöli meg azon használati formákat, melyek csak hatósági engedéllyel gyakorolhatók.
    A rendeletben nem szabályozott kérdéseken túli közterület-használat engedélyezéséről a rendelet nem szólt, melléklete határozta meg a különböző - vállalkozások által megvalósítható - közterületi használati formák esetén felszámítandó közterületi használati díjak összegét.
    Fenti körön kívül a közterület használatának engedélyezése - eseti mérlegeléssel egyedileg történik.
    A képviselő-testület mérlegelésekor figyelembeveszi, hogy az engedély megadása mennyiben érinti a lakosságot (előnyök és hátrányok felmérése) illetve a használat előnyös-e az önkormányzatnak a beszedhető bérleti díjra tekintettel, illetve a kérelem tartalma összeegyeztethető-e a rendezési tervel.

III.

A vizsgálati jelentés az érintett piac meghatározásakor kiindulva abból, hogy a hálózatot kiépítő vállalkozás nem tekinthet el a közterület részleges igénybevételétől, érintett termékpiacként tágabb értelemben a kábelek elhelyezésére alkalmas létesítményeket és ingatlan bérletet illetve ezen belül szűkebb értelemben a közterület használat piacát nevesítette. Kapcsolódó piacként kezelte a kábeles technológiával történő műsorelosztás piacát, tekintettel arra, hogy az esetleges visszaélés hatása ezen a piacon jelentkezik.
Ez utóbbi körben megállapította, hogy a műsorelosztási piacon a kábeles technológián kívül más ésszerű helyettesítő termék nincs, mint azt (elvben) a Versenytanács a jelentésben megjelölt határozataiban megállapította.
Földrajzi piacként Elek város területét jelölte meg.
A vizsgálati jelentés megállapította, hogy az eljárás alá vont önkormányzat az érintett piacon gazdasági erőfölényben van, egyben indítványozta a Tpvt. 21. § b) és i) pontjára alapított (tartalmilag a Tpvt. 21. § c) pontjába ütköző) jogsértés megállapítását, mivel az ott kifejtett álláspont szerint a tulajdonos önkormányzatnak a verseny szabadságára kiható döntése a fogyasztók szempontjából negatíve értékelendő azáltal, hogy a FiberNet Rt. piacralépését megakadályozta a közterület használatához szükséges tulajdonosi hozzájárulás megtagadásával.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozás kifogásolta, hogy bár az eljárás a Tpvt. 21. § i) pontjára figyelemmel indult, a jelentés a Tpvt. 21 § b) és i) pontja alapján indítványozta a jogsértés megállapítását, mihez képest a részére a Tpvt. 73. §-a alapján - a tárgyalást megelőzően - megküldött előzetes versenytanácsi álláspont a Tpvt. 21. § c) pontját jelölte meg a vizsgált magatartás minősítésének jogalapjaként.

Kifejtette, hogy az Önkormányzat Képviselőtestületének tulajdonosi és hatósági döntései nem állíthatók szembe, fentiek egyaránt az önkormányzati feladat és hatásköri megoszlásból adódnak. Az Önkormányzat tevékenységében - úgy a 132/2000. számú határozatban, mint a Műszaki Csoport határozatában - jelen van a közhatalmi jelleg, vagyis azok engedélyezési jogkörben születtek.

Jogi álláspontja szerint az Ötv. 1. § (6) bekezdésének b) pontja és 80. § (1) bekezdése nem alapozza meg azt, hogy az Önkormányzat magánjogi viszonyok alanyává válna, illetve válhatna, ennek ellent mond az Ötv. 1. § (6) bekezdésében, 9. § (3) és (4) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés d) pontjában, a 77. § (1) bekezdésében, a 78. § (1) bekezdésében és a 80. § (1) bekezdésében írtak együttes értelmezése.

Vitatta, a vele már közölt tényállást a vonatkozásban, hogy az elvi építési engedélyezési (hatósági) eljárás a tulajdonosi nyilatkozat beszerzése érdekében került felfüggesztésre, illetve azt, hogy a tulajdonosi hozzájárulást a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Kft. részére létrejövő, versenyhelyzet kiküszöbölése miatt tagadta meg.

  • -

    Előadta, hogy a FiberNet Rt. Geoszint Kft. által benyújtott kérelméből, illetve az ahhoz mellékelt tervből nem volt megállapítható, hogy az építtető milyen módon kívánja elhelyezni a kábeleket a településen, illetve a terv nem felelt meg a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben írtaknak, mivel településenként külön tervet kellett volna benyújtani. Külön sérelmezte, hogy a terv műszaki leírásának kezdő mondata szerint a "terv tárgyát képező településeken jelenleg nem üzemel ktv hálózat", mivel a közlés annak valótlansága folytán arra utalt, hogy az építtető a legalapvetőbb ismeretekkel sem rendelkezik a városról.

  • -

    Hivatkozott arra, a GeoSzint Kft. kérelméhez áttekintő helyszínrajzot mellékelt azon földfeletti nyomvonalakat is megjelölve, mely gyakorlatilag megegyezett a jelenleg üzemelő kábeltévé nyomvonalával, kérelmében pedig - valótlanul -rögzítette, hogy a helyszínrajzok egyeztetésre kerültek a közműtulajdonosokkal, tekintettel arra, hogy ilyen egyeztetésre nem került sor az önkormányzat és a Kft. között, így nem volt ismert, hogy a meglévő oszlopok mellé kívántak-e újakat állítani, vagy a már meglevőkre szeretnék a légkábeleket elhelyezni.

Álláspontja szerint ezen kérdések lényegesek a közterület-használat szempontjából.

V.

A Versenytanácsnak jelen ügy elbírálásával kapcsolatban elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy az önkormányzati magatartás - a tulajdonosi hozzájárulás megtagadása - a Tpvt. 1. §-a alkalmazásában a törvény hatálya alá vonható-e.

A Tpvt. 1. §-a szerint a törvény hatálya kiterjed valamennyi jogi személyre, ki a Magyar Köztársaság területén piaci magatartást tanúsít.
Az önkormányzat, - kinek nevében a képviselőtestület jár el - az 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 9. § (1) bekezdése értelmében jogi személy.
Az önkormányzatokat az Ötv. 1. § (6) bekezdés b) pontja, illetve a 80. § (1) bekezdése szerint - tulajdonosként - mindazok a jogok megilletik, illetve mindazok a kötelezettségek terhelik, mint a többi tulajdonost. Tulajdonosként eljárva magánjogi jogviszonyok alanyaivá is válhatnak, amikoris tevékenységükben nincs jelen a közhatalmi jelleg.
Az önkormányzatok - az Alkotmány által elismert és támogatott (12. § (2) bekezdés) tulajdonosi jogaik gyakorlása során tanúsított közhatalmi jelleggel nem bíró magatartása piaci hatással bírhat, így kimondható, hogy az ilyen, - nem hatósági jogkörben hozott (jelen ügyben határozati formát kapott) döntések - a Tpvt. tárgyi hatálya alá tartoznak.
A jelen ügyben vizsgált önkormányzati magatartás két szempontból is speciális magatartásnak minősül azáltal, hogy:

  • a)

    annak kifejtésére egy hatósági eljárás érdekében került sor azáltal, hogy a távközlési építmények engedélyezéséről szóló 29/1999. (X.6.) KHVM rendelet 6. § b), a) pontja előírja, hogy az idegen ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén be kell szerezni az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatát.

    Fenti jogszabályi rendelkezés folytán az elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatásának akadályává válhat a tulajdonosi hozzájárulás hiánya - ami, mint jelen esetben is - megakadályozhatja egy új távközlési építmény kiépítését, minek piaci hatásaként az új távközlési építményt létrehozni kívánó építtető nem tud piacra lépni.
    Fentiek figyelembevételével a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont önkormányzat vizsgált magatartásának piaci hatása kimutatható, így ezzel összefüggésben helye van versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásának.

  • b)

    Az eljárás alá vont Önkormányzat a közterület- használatba adásától zárkózott el jelen ügyben. A közterület-használattal kapcsolatban az Önkormányzatok két típusú gyakorlatot folytatnak:

    • a)

      A rendeletek (melyeket a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhat) részben azt írják elő, hogy milyen célú területhasználathoz nincs szükség engedélyre, vagyis mikor lehet a jogszabály (önkormányzati rendelet) erejénél fogva az eredeti céltól (közös használat) eltérően használni a közterületet. Ez esetben, bár a magatartás piaci hatású, nem indulhat versenyfelügyeleti eljárás.

    • b)

      Az önkormányzati rendeletek pozitív - adott esetben tiltó - formában (mint az eljárás alá vont önkormányzat is) rendelkeznek a közterület használata engedélyezésére vonatkozó lényeges feltételekről.
      Ezen utóbbi önkormányzatok ezt követően vagy hatósági ügyként döntenek a közterületek használatáról (mely határozatok miatt nem léphet fel a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásban, ezeket a határozatokat csak a Tpvt. 85. § alapján támadhatja meg a bíróságon), vagy olyan gyakorlatot folytatnak, miszerint az önkormányzat tulajdonosi minőségében nem hatósági határozattal dönt.

Jelen ügyben az eljárás alá vont önkormányzat az Ötv. 8. § (2) bekezdése felhatalmazásában választotta a magánjogi megállapodási formát, így mint fentebb kifejtésre került, a közterülettel kapcsolatos magatartása versenyjogi kontroll alá esik.

VI.

Az Önkormányzat, ki - az Ötv. 1. § (3) bekezdése szerint - önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, képviselő-testülete (Ötv. 11. §), valamint az Ötv. 7. § (1) bekezdése értelmében a polgármester és a jegyző útján hatósági jogkört lát el.
A hatósági jogkörben hozott határozatok úgy jogi természetüket, mint jogkövetkezményeiket, és az ellenük igénybevehető jogorvoslatokat tekintve elkülönülnek a tulajdonosi minőségben hozott, közhatalmi funkcióval nem rendelkező, tulajdonosi határozatoktól.
A hatósági jogkörben hozott határozatokat az egyoldalúság jellemzi, a határozat az ügyfélre jogot állapít meg (vagy attól megfoszt), illetve a hatósági akarat közhatalmi úton kényszeríthető ki.
A nem hatósági jogkörben hozott döntéseken alapuló megállapodások kétoldalú jogviszonyok, azokat a fölé-alárendeltség mellőzésével a mellérendeltség jellemzi.
A két - különböző típusú jogviszony - jellemzőit a Legfelsőbb Bíróság KK 6. számú állásfoglalása részletesen taglalja, miből megállapíthatóan a közigazgatási szervek nem közigazgatási ügyben tett intézkedései a nem közigazgatási jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint bírálandók el (bíróság vagy más hatóság által).

A Versenytanács álláspontja szerint - figyelemmel a KK 6. számú állásfoglalásban írtakra is - a jelen ügyben elbírálandó nem hatósági jellegű képviselőtestületi határozat polgári jogi, illetve versenyjogi értékelés tárgya is lehet, amit a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntése is (BH 1993.464, BH 1994.701, BH 1996.394. számú jogesetek) alátámasztanak.

VII.

Fentiek előrebocsátása után vizsgálta a Versenytanács, hogy az eljárás alá vont Önkormányzat azáltal, hogy a város területén megvalósítani kívánt beruházáshoz szükséges un. nélkülözhetetlen eszközzel - vagyis a közterülettel - rendelkezik, gazdasági erőfölényben volt-e, illetve ezzel összefüggésben megvalósította-e a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés jogsértését.

  • a)

    Az iratokhoz beszerzett műszaki dokumentációból megállapíthatóan, és az eljárás alá vont vállalkozás által sem vitatottan Elek városában az újabb kábeltelevíziós hálózat megépítéséhez szükség volt a közterület használatára. Fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a földrajzi piacon - Elek város területén - a közterület használatára (mint árura) vonatkozó megállapodásra feltétlenül szükség volt ahhoz, hogy ott új vállalkozás piacra lépjen, így a Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerinti érintett piacon az eljárás alá vont Önkormányzat gazdasági erőfölényes helyzetben volt a Tpvt. 22. § (1) bekezdése alapján.

  • b)

    A Tpvt. 21. § c) pontja szerint tilos - azaz visszaélésnek minősül - az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás.
    Jelen eljárásban az üzleti kapcsolat tárgya a közterület használatba adása lett volna. Az eljárás alá vont önkormányzat nyilatkozatából megállapíthatóan a közterület használatának engedélyezése mindig egyedi, eseti mérlegeléssel történik, amikoris mérlegelés tárgyát képezi, hogy az engedély megadása, hogyan érinti a lakosságot, az előnyös-e - pl. a bérleti díjak mértéke folytán - az Önkormányzatnak.
    Jelen ügyben, a 2001. január 2. napján kelt 3568-6/2001. sz. állásfoglalásból megállapíthatóan, a képviselőtestület a 132/2000. (VII. 10.) sz. Önkormányzati testületi határozata meghozatalakor egyedi mérlegeléssel azért döntött a közterület használatának megtagadásáról, mert a városban már volt kiépített kábeltelevíziós hálózat, melyet az önkormányzati tulajdonban lévő kft. üzemeltet.
    Fentiekből megállapíthatóan a tulajdonosi döntés motívuma az önkormányzati tulajdonú kábeltelevíziós hálózat léte, illetve az ugyancsak önkormányzati tulajdonban lévő Kft. üzemeltetői minősége volt, tehát az előnyök és hátrányok kérdésében az önkormányzat ezek alapulvételével döntött arról, hogy nincs szükség új (vagyis versenytársi) a lakosságnak szolgáltató kábelhálózat kiépítésére.

Az önkormányzati tulajdonosi döntés a Versenytanács álláspontja szerint indokolatlannak minősült az alábbiak figyelembevételével:

  • -

    Elvként rögzíthető, hogy gazdasági erőfölényes helyzetben sem várható el olyan megállapodás megkötése, mely gazdasági hátrányt eredményez a szerződést kötő gazdasági erőfölényes önkormányzatnak.
    Ehhez képest az eljárás alá vont Önkormányzat az eljárásban nem nevesített olyan gazdasági hátrányt, mely őt a megállapodás létrejötte folytán érné, mindössze arra hivatkozott, hogy az építtető az általa kezdeményezett eljárásban nem járt el helyesen,

  • -

    Hátrány hiányában a jogsértés mérlegelése szempontjából szükséges vizsgálni a szélesebb piaci hatást, vagyis azt, hogy valamely szerződés megkötésének hiánya a kínálat beszűkülése folytán, miként érinti a végső fogyasztókat, adott esetben a kábeltelevíziós szolgáltatás igénybevevőit.
    A Versenytanács álláspontja szerint a fogyasztókra nézve előnyös, ha az adott földrajzi piacon más vállalkozás is jelen van, mivel ez a piaci résztvevőket minőségi és/vagy árversenyre készteti.

Megjegyzi a Versenytanács, hogy egy profitorientált vállalkozás által kialakított - és így szükségszerűen nyereséget is tartalmazó - ár nem feltétlenül magasabb (és ezért a fogyasztóra nézve sem hátrányosabb), mint egy nem költségérzékeny monopólium által alkalmazott csupán a költségeket fedező ár.

Fentieket figyelembevéve a Versenytanács szerint az eljárás alá vont magatartása a Tpvt. 21. § c) pontjába ütközően jogsértőnek minősült, mert az üzleti kapcsolattól való elzárkózás adott esetben versenykorlátozó hatással bírt.

  • a)

    A Versenytanács álláspontja szerint egy adott ügy elbírálásakor a vizsgált magatartás minősítésénél a magatartás azon aspektusát kellett elsősorban értékelni, ami kiváltotta a piaci hatást, függetlenül attól, hogy a magatartás piaci hatása konkrétan milyen következményekben mutatkozott meg.
    A vizsgált magatartás értelemszerűen korlátozta a műszaki fejlődést, illetve akadályozta a versenytárs piacralépését, mindezen hatások azonban csak azáltal következhettek be, hogy a műszaki fejlődéshez, illetve a piacralépéshez szükséges üzleti kapcsolat nem jött létre.

    Fentiek mellett - az eljárás alá vont vállalkozás által előadottakra figyelemmel a Versenytanács szerint nem történt eljárási szabálysértés azáltal, hogy a vizsgálat, annak megindulásakor más jogszabályhelyet jelölt meg jogalapul, mint később a vizsgálati jelentés, illetve ezektől a Versenytanács eltért. Érdemben az eljárás alá vont teljes versenykorlátozó típusú magatartása vizsgálat tárgyát képezte a gazdasági erőfölényes tényállások tekintetében, illetve a jogalap megjelölésének módosítására - még a tárgyalást megelőzően - sor került, így az eljárás alá vont vállalkozásnak módja volt mind az elkövetési magatartásra, mind a jogalapra nézve nyilatkozatot tenni.

  • b)

    A Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás védekezése nem volt alkalmas az elzárkózás indokoltságának megalapozására.
    Az eljárás alá vont Önkormányzat sem vitatta, hogy az új kábeltelevíziós hálózat kiépítéséhez szükséges elvi engedély beszerzése érdekében elsősorban a terület tulajdonosától kellett engedélyt kérni.
    Ugyanez az álláspont tükröződött a 3568/2000. sz. 2000. június 16-án kelt, az elvi építési engedélyezési eljárást felfüggesztő határozat indokolásából is, mely szerint a felfüggesztett eljárás lefolytatásának akadályát a tulajdonosi hozzájárulás hiánya képezte.
    Az eljárás alá vont Önkormányzat által felhozott további indokok - a terv nem felelt meg 46/1997. (II.29.) KTM rendeletnek, illetve a kiépítendő Önkormányzat nyomvonalával kapcsolatos problémák és a közmű- egyeztetés esetleges hiánya - más, az eljárás alá vont Önkormányzat Hivatala által hatósági jogkörben felmerülő illetve eldöntendő kérdéseknek minősülnek a 29/1990. (X.6.) KHVM rendelet 7. 8.§-a, valamint a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 2. § (3) bekezdése alkalmazásában, így ez utóbbi vitás kérdésekben az Önkormányzatnak módja volt más minőségében eljárni és a hiányosságokat ezen eljárásokban kifogásolni.

Az eljárás alá vonti állásponttal szemben a Versenytanács szerint az Önkormányzat, illetve Hivatala hatósági ügyintézése, illetve a tulajdonosi tevékenység fenti formában jogszerűen nem vonható egybe, mivel - mint az már fentebb kifejtésre került - a jogviszonyok más természetűek.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy más szempontból, de ugyanezen álláspont tükröződik a Csongrád Megyei Bíróság tényállásban hivatkozott ítéletében is.

Az eljárás alá vont vállalkozás képviselője sérelmezte, hogy a jogsértés jogalapja nem kerül feltüntetésre a rendelkező részben.
A Versenytanács nem osztja fenti véleményt, figyelemmel az 1957. évi IV. törvény 43. § b) pontjában foglaltakra, mely szerint a rendelkező rész csak a közigazgatási szerv döntését, valamint a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást tartalmazza, míg a vonatkozó jogszabályok megjelölése az indokolásban történik (Áe. 43. § c) pont).

Budapest, 2003. március 4.