Vj-135/2002/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bige Holding Invest Beruházási és Befektetési Kft (Nyíregyháza) mint kérelmező, valamint a Nitrogénművek Vegyipari Rt (Pétfürdő) mint kérelmezett összefonódásának engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Bige Holding Invest Beruházási és Befektetési Kft teljes körű részvényvásárlással irányítást szerezzen a Nitrogénművek Vegyipari Rt felett.

A Versenytanács kötelezi a kérelmezőt, hogy jelen határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizessen be további nyolcmillió forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571-00000000 számú Eljárási díj számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

  • 1)

    A Bige Holding Invest Beruházási és Befektetési Kft (a továbbiakban: Bige Holding Invest) mint vevő és a Magyar Olaj- és Gázipari Rt (MOL), valamint a Hydro Central Europe B.V. (Hydro) mint eladók között adásvételi szerződés jött létre, amelynek tárgya a Nitrogénművek Rt részvényeinek száz százalékát kitevő részvénycsomagjának eladása volt. A szerződés 2002. augusztus 30-án kelt.

  • 2)

    A Bige Holding Invest az 1) pontban leírt tranzakcióra vonatkozó kérelme 2002. október 15-én érkezett be a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A hiánypótlás követően a vizsgálat 2002. október 16-án indult.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

  • 3)

    A kérelmező Bige Holding Invest Rt kizárólag a kérelmezett tranzakció lebonyolítására, illetve a Nitrogénművek Rt vagyonkezelésére alapította két magánszemély, Bige László és Bige Zoltán. Ugyanezen két személy kizárólagos tulajdonában van a Bige Holding Kft, amely 1997-ben irányítási jogot szerzett a Tiszamenti Vegyiművek (TVM) Rt-ben. A Kft fő tevékenysége a TVM termékeinek értékesítése, illetve a TVM részére történő alapanyagszállítás.

  • 4)

    A TVM négy üzletágban fejt ki gazdasági tevékenységet: kénsav, műtrágya, nátriumtripolifoszfát, kriolit. E termékek közül a nátriumtripolifoszfát és a kriolit anyagokat elsősorban a mosóporgyártásban használják fel. A TVM az ország legjelentősebb foszfor hatóanyagú alapműtrágya gyártó vállalata, termelési kapacitása 370 ezer tonna. A gyártó kapacitás kihasználtsága jelenleg kb. 15-20 százalékos. Ezen belül a legjelentősebb a PK műtrágya és a szuperfoszfát gyártása.

  • 5)

    A Nitrogénművek Rt fő gazdasági tevékenysége a szilárd halmazállapotú nitrogén-műtrágya (ammónium-nitrát) gyártása. A Nitrogénművek Rt az ország egyetlen saját ammónia-bázissal rendelkező műtrágya gyártó vállalata. Az éves gyártó kapacitása műtrágyából 478500 tonna, kapacitás kihasználtsága 75 százalékos.

  • 6)

    A Nitrogénművek Rt által irányított Péti Nitrokomplex Kft. speciális műtrágyákat gyárt, amelyek tápanyag-kiegészítésre és növényi hiánybetegségek gyógyítására használhatók.

III.

Engedélykérési kötelezettség

  • 7)

    7) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 23. § (1) a) pontja szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre akkor, ha az egyik vállalkozás a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. Az 1) pontban leírt tranzakció révén a kérelmező a Cereol-csoport magyarországi érdekeltségeinek közvetlen vagy közvetett irányítójává válik. A kérelmező és a kérelmezett között irányítási kapcsolat nincs, ezért a Tpvt. alkalmazásában egymástól független vállalkozásoknak tekinthetők. A fentiek alapján így megállapítható, hogy az 1) pontban leírt tranzakció a Tpvt. szerint vállalkozások összefonódásának számít.

    A Tpvt. 29. §-a szerint a vállalkozásoknak a 24. § szerint összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez (hatályosulásához) a GVH engedélyét kell kérnie. A Tpvt. 24. §-a rögzíti azokat a nettó árbevételi küszöbértékeket, amelyek átlépése (teljesülése) esetén az összefonódást engedélykérési kötelezettség terheli. E törvényhely (1) bekezdése alapján engedélykérési kötelezettség egyik szükséges feltétele, hogy az összefonódásban közvetlenül és közvetve érintett (26. §) vállalkozások előző évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot. A 24. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai - alternatív módon - az engedélykérési kötelezettség keletkezésének további szükséges és (az előzőekben említett tízmilliárdos küszöb-követelménnyel együtt) elégséges feltételét fogalmazzák meg. A vizsgálati jelentés alapján megállapítható, hogy az 1) pontban leírt összefonódáshoz a GVH engedélye szükséges, amelyet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján az irányítást megszerző köteles megkérni.

IV.

Az érintett piac

  • 8)

    Az összefonódás által elsősorban érintett termékpiac a műtrágyák piaca. Ezen belül különösképpen az alábbi részpiacokon jelentős az érintett vállalkozások jelenléte: szuperfoszfátok, PK műtrágyák és az ammónium-nitrát. A Nitrogénművek az egyedüli gyártó vállalkozás a pétisó, a karbamid és a nitrosol piacain.

  • 9)

    Az összefonódás által érintett kétféle műtrágya eltér egymástól mind hatóanyagát, mind pedig felhasználási módját tekintve. A Nitrogénművek Rt nitrogén hatóanyagú műtrágyákat állít elő, amelyek a növény vegetatív fejlődését segítik. Ezek alkalmazása döntően fejtrágya formájában, azaz elsősorban permet formájában, diffúz módon, közvetlenül a termésen keresztül történik. Felhasználására az első félévben, jellemzően a tavaszi hónapokban kerül sor. A TVM által előállított foszfor-hatóanyagú műtrágyák a növények generatív fejlődését ösztönzik. Ezek felhasználása döntően a második félévben, a betakarítást követő időszakban történik, a talajba bedolgozva. Az eltérő felhasználásmód, illetőleg az eltérő alapanyagok miatt a két műtrágya kiegészíti, semmint helyettesíti egymást.

  • 10)

    A nitrogén műtrágyák költségeinek kb. 70 százalékát az energiaárak határozzák meg, míg a foszfor-alapú műtrágyák esetében - az energiaárak mellett - az originális szilárd bányatermék ára is fontos tényező.

  • 11)

    A nitrogénműtrágyák szállítása közúton és vasúton egyaránt történhet, de a fuvardíjak még 300 km-en túli szállítás esetén is kedvezőbbek a közuti szállítás esetében. A szállítási költségek az eladási ár kb. kevesebb mint 20 százalékát teszik ki, és körülbelül 500-600 km-en túli szállítás esetén érik azt el, amely ekkor más fontos szemponttá válik a vevő döntésében. A foszfor-hatóanyagú műtrágyákat gyártó TVM esetében a tipikus szállítási költség 100-150 km. A kiszállítás ésszerű határa 700-800 km.

  • 12)

    Jelenleg Magyarországon szilárd nitrogén műtrágya a gyártó kapacitás - a Nitrogénművek Rt-én kívül - nincs. A magyar piacon a jóval alacsonyabb energiaárakkal dolgozó FÁK-import egyre jelentősebb. Az ammónium nitrát piacon 2001-ben az összes eladások 18 százaléka származott a FÁK országokból, 22 százaléka Romániából, 4 százalék az összes többi országból származó import aránya. Az import aránya összesen 44 százalék.

  • 13)

    A szuperfoszfátok piacán szintén egyetlen gyártó van jelen, a TVM, az import aránya több mint 50 százalék. A PK műtrágyák piacán a TVM-en kívül egyetlen jelentősebb hazai cég van jelen, a Transcenter Kft. Az import aránya ezen a piacon nem jelentős, néhány százaléka az összes eladásoknak.

  • 14)

    A TVM által gyártott termékek importjára a legnagyobb kedvezmény országaira van érvényben importvám, amelynek mértéke a szuperfoszfátra 3.8 %, a PK műtrágyára 5 %.

  • 15)

    A Gazdasági Minisztérium 1998-tól 5.200 Ft/tonna piacvédelmi vámpótlékot vetett ki az Oroszországból és az Ukrajnából származó ammónium-nitrát műtrágyákra, amelynek érvényessége 2002. december 31-én jár le.

  • 16)

    A fentiek alapján az összefonódás által érintett földrajzi piacnak Magyarország területe tekintendő. A kérelmezett összefonódással kapcsolatban az alábbi érintett termékpiacok határozhatók meg:

    • a.

      az ammónium-nitrát műtrágya;

    • b.

      a szuperfoszfát;

    • c.

      a PK [1] műtrágya;

    • d.

      a pétisó;

    • e.

      a karbamid; és a

    • f.

      nitrosol.

V.

Az összefonódás piaci hatásai

  • 17)

    Az összefonódás gazdasági hatásainak mérlegelése során a kiinduló pont annak vizsgálata, hogy a kérelmezett összefonódás a Tpvt. 30. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e. E szerint a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén. A Tpvt. 30. § (1) bekezdése felsorolja az összefonódás azon körülményeit, amelyeket az eljárás során a GVH-nak különösen vizsgálnia kell. Ezen körülményeket három csoportba foglalva vizsgálni kell, hogy az összefonódás következtében:

    • a.

      milyen változások várhatók az érintett piacon folyó versenyre nézve;

    • b.

      milyen változások várhatók az érintett vállalkozások piaci magatartásában;

    • c.

      milyen hatások valószínűsíthetők az érintett vállalkozások üzleti partnerei (szállítók, megrendelők), illetőleg az érintett termék végső fogyasztóira nézve.

  • 18)

    A fentebb felsoroltak közül az a. csoport vizsgálatával kapcsolatban mindenek előtt arra a kérdésre kell válaszolni, hogy vajon az összefonódás létrehoz-e, illetőleg megerősít-e gazdasági erőfölényt az érintett piacon. Ezt a Tpvt. 30. § fentebb leírt (2) bekezdése írja elő, hiszen amennyiben ezek egyike sem következik be, akkor a GVH-nak az engedélyt meg kell adnia, ezért a további versenykörülmények vizsgálatára nincs szükség.

  • 19)

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése felsorolja azokat a szempontokat, amelyeket a gazdasági erőfölény megítélésekor különösen vizsgálni kell. E szempontok ismét három csoportba oszthatók: 1/ az érintett piacra való belépés körülményei, 2/ az érintett vállalkozás(csoport) vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének alakulása, és 3/ az érintett piac szerkezet változása (koncentráció), a piaci résztvevők várható magatartása.

  • 20)

    Az erőfölény kialakulásának és/vagy erősödésének elemzésekor az összefonódás valamennyi várható versenyhatását szem előtt kell tartani. A hazai, és a Versenytanács által is követendőnek tartott EU-s joggyakorlatban az összefonódásoknak alábbi négy hatása különböztetendő meg:

    • a.

      horizontális hatás;

      Akkor következik be, ha van olyan érintett piac, amelynek azonos - eladói vagy vevői - oldalán valamennyi, az összefonódásban érintett vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése. A viszonylag magas piaci részesedés vagy egy már meglévő magas piaci részesedés viszonylag kismértékű erősödése is lehetőséget teremt a vállalkozás-csoport számára kizsákmányoló (például a gazdaságilag indokoltnál magasabb eladási ár megállapítása) és versenykorlátozó (például egy új vállalkozás piacra lépésének megakadályozása) típusú visszaéléses magatartásokra egyaránt.

    • b.

      vertikális hatás;

      Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van jelen, azaz, a két vállalkozás-csoport ugyanazon termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Az összefonódás következtében az eddig közöttük meglévő piaci kapcsolat vállalkozás(csoport)on belüli válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport valamelyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, vagyis lehetősége nyílik egyes versenykorlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való elzárkózás, diszkrimináció).

    • c.

      portfolió hatás;

      Az összefonódás révén létrejött vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. [2] Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás-csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás-csoport valamelyik áru piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piac is képes lehet egyes versenykorlátozó magatartás (például árukapcsolás) érvényesítésére.

    • d.

      konglomerátum hatás;

      Erről akkor beszélhetünk, ha összességében számottevően javul a vállalkozás-csoport vagyoni, pénzügyi, illetve jövedelmi helyzete (a gazdasági erőfölénynek a Tpvt. 30. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb tényezői). Ez a hatás akkor is bekövetkezik, ha külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg erőfölényes helyzet. A megnövekedett anyagi-vagyoni-pénzügyi háttér alapot biztosíthat bizonyos versenykorlátozó stratégiák (például piacrabló ár) alkalmazására.

  • 21)

    A 19) pontban említett felsorolásból ismét elsőként a 3/ pont vizsgálatát kell elsőként elvégezni. Ennek szükségessége a Tpvt. 63. § (3) bekezdéséből vezethető le, amely a versenyfelügyeleti eljárás elintézési határidejét határozza meg. Ezen törvényhely, valamint ennek a), illetve ac) pontjai szerint vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

  • 22)

    A Tpvt. nem tartalmaz külön rendelkezést arra vonatkozóan, hogy egy összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg." A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az un. nyilvánvalóan engedélyezendő összefonódásoknak az alábbi csoportjai határozhatók meg:

    • 1.

      Olyan összefonódások, amelyeknek sem horizontális, sem vertikális, sem pedig portfolió hatásai nincsenek, vagyis:

      • a.

        nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoport jelen van;

      • b.

        nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoportok vevő-eladó kapcsolatban vannak egymással; és

      • c.

        az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás, stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain.

    • 2.

      Azok az összefonódások, ahol van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatás, de:

      • a.

        nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

      • b.

        nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli paci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

      • c.

        nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

    • 3.

      Olyan, az előző két csoportba eső összefonódásokra viszont nem minősülhetnek nyilvánvalóan engedélyezendőeknek, ahol az összefonódás révén a korábban gyengébb vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetű vállalkozás-csoport

      • -

        pénzügyi-vagyoni helyzete lényegesen erősödik;

      • -

        részesedése valamely érintett piacon meghaladja a 30 százalékot, és

      • -

        a piac szerkezete alapján reális veszély mutatkozik a jobb helyzetre alapozódó versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazhatóságára.

  • 23)

    Az egyszerűsített eljárás alkalmazásának a fentiekben meghatározott piaci részesedési küszöbértékek teljesülés szükséges, de nem elégséges feltétele. További szükséges feltétel az, hogy a piaci részesedés az elintézési határidőn (45 nap) belül egyértelmű, objektív és ellenőrizhető információk rendelkezésre álljanak, illetve ezen információk alapján valamennyi érintett termékpiac teljes forgalma (mérete) meghatározható legyen. Az információs feltétel akkor teljesül, ha a piaci részesedések (illetőleg a piac teljes méretének) meghatározása

    • -

      egyértelmű; vagyis az érintett piachoz tartozó termékekről, azok egymás közötti (helyettesítési, kiegészítő, vertikális) kapcsolatairól, a piac földrajzi kiterjedéséről, és az így meghatározott érintett piac méretéről világos és könnyen áttekinthető adatok rendelkezésre állnak, még pedig olymódon, hogy az adatok a szóba jöhető legszűkebb piacmeghatározás mellett is módot adjanak a piaci részesedések kiszámítására,

    • -

      objektív; azaz az érintett piac meghatározása nem (csak) az érintett vállalkozások, vélekedésein, becslésein alapul, hanem azt szakmai körökben is elismert források, felmérések is alátámasztják,

    • -

      ellenőrizhető; ha az érintett vállalkozások által közölt adatok és információk más forrásokból is megerősíthetők (például versenytársak közlései, a GVH korábbi eljárásai, stb.).

  • 24)

    Az szuperfoszfát piacán a kérelmező érdekcsoportjához tartozó vállalkozásoknak (TVM, Bige Holding) hazai versenytársa nincs. Mivel azonban a kérelmezett vállalkozás nem forgalmaz ilyen termékeket, az összefonódás következtében a koncentráció nem növekszik. Hasonló a helyzet az ammónium-nitrát, a pétisó, a karbamid és a nitrosol piacain, azzal a különbséggel, hogy ezeken a piacokon csak a kérelmezett vállalkozás(csoport) van jelen, de hasonlóképpen hazai versenytárs nélkül. A PK műtrágyák piacán az előzőektől csak annyi az eltérés, hogy a kérelmező érdekcsoportjához tartozó vállalkozásoknak van egy hazai versenytársa is, a Transcenter Kft., amely 25 százalék körüli piaci részesedéssel bír. Koncentráció-növekedés azonban ezen a piacon sincs. Mindezek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az összefonódás következtében egyetlen érintett piacon sem következik be koncentráció növekedés. Ebből levonható az a következtetés, hogy az összefonódásnak káros horizontális hatása nem valószínűsíthető.

  • 25)

    A lehetséges egyéb versenyhatások vizsgálatához szükséges annak elemzése, hogy az érintett piacokon az összefonódást megelőzően kialakulhatott-e erőfölényes helyzete az összefonódásban érintett egyik vagy másik vállalkozás(csoport)nak? Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy - a PK műtrágyák kivételével - valamennyi érintett piacon igen magas az import aránya annak ellenére, hogy a hazai gyártás komoly piacvédelemben részesül. Ez az érintett piacok megtámadhatóságát jelzi, amely a közeli jövőben még erősödik is, hiszen 2003. január 1-től az import vámpótlék megszűnése várható a keleti (orosz, ukrán, román) behozatal tekintetében. Igaz, az EU-hoz történő csatlakozással egyidőben érvénybe lépnek majd újra ezekkel az országokkal szembeni EU-s dömping védővámok. Ezzel párhuzamosan könnyebbé válik a foszfor-hatóanyagú műtrágyák importja az EU-tagállamok irányából (Ausztria, Olaszország, Szlovénia). Mindezek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az érintett ammónium-nitrát, foszfát, karbamid, pétisó, nitrosol piacain a jelen lévő hazai vállalkozások az összefonódást megelőzően sem élvezhettek gazdasági erőfölényes helyzetet a keleti, illetve a nyugati irányból érkező import versenynyomása miatt. Erőfölényes helyzet kialakulására a jelenleg előre látható változások után sem lehet számítani.

  • 26)

    A PK műtrágyák piacán azonban nincs számottevő import, a hazai igényeket lényegében véve két hazai gyártó vállalkozás, a TVM és a Transcenter Kft elégíti ki. Mindkét vállalkozás a jelenlegi eladásainak a többszörösére elegendő gyártói kapacitással rendelkezik. Az előző évi eladások alapján a TVM a piac kétharmadát, a Transcenter Kft egyharmadát birtokolja. Ezen a piacon tehát elvileg nem zárható ki, hogy a két vállalkozás részvételével olyan duopólium jöjjön létre, amelyre vonatkozóan a kollektív erőfölény a jellemző. A kollektív erőfölény kialakulásának egyik feltétele, hogy az abban részt vevő vállalkozások termékei megfelelően homogének, minőségi jegyeik tekintetében lényegében azonosak legyenek. A PK műtrágyák piacán azonban a két vállalkozás termékpalettája, részben az eltérő gyártási technológia miatt, eltér egymástól. Erre való tekintettel a kollektív erőfölény kialakulása nem valószínű.

  • 27)

    Tekintettel arra, hogy sem az összefonódást megelőzően, sem pedig azt követően nem valószínűsíthető, hogy az érintett piacok bármelyikén gazdasági erőfölényes helyzet alakulhasson ki, az összefonódásnak valamely vertikálisan kapcsolódó piacra sem lehet káros versenyhatása. Konglomerátum hatás kialakulására sem lehet számítani, hiszen az irányításszerző vállalkozás mögött jelentős tőkeerővel rendelkező anyavállalat nincs.

  • 28)

    A portfolió hatás tekintetében a Versenytanács megállapította, hogy a kétféle, felhasználási szempontból egymást kiegészítő jellegű műtrágyák gyártásának egy kézbe kerülése járhat olyan hatással a fogyasztóra, amely a választék bővülésére vezethető vissza. Ennek káros versenyhatása azonban csak azon az érintett piacon érezhető, ahol az összefonódást követően az új vállalkozáscsoportnak van hazai versenytársa. A jelen versenyfelügyeleti eljárás egyetlen ilyen érintett piacot azonosított, a foszfor-kálium (PK) műtrágya piacát, ahol a TVM-nek a Transcenter Kft komoly versenytársa.

  • 29)

    A PK műtrágya piaca a többi érintett piactól eltérően nem könnyen megtámadható, amit az import alacsony eladási részaránya is jelez. Ezen a piacon jelentős részesedéssel van jelen a peremartoni székhelyű Transcenter Kft. A Kft igen kényes helyzetben van, hiszen részben beszállítója, részben pedig versenytársa a TVM-nek. Kérdés most az, hogy a kérelmező az összefonódás következtében kialakuló portfolió hatás következtében képessé válik-e arra, hogy a megnövekedett piaci ereje kihasználásával versenytársát kiszorítsa a piacról? A szélesebb termékválaszték nagyobb lehetőséget ad az összefonódás után a kérelmezőnek arra, hogy kombinált, a tavaszi és az őszi műtrágya együttes rendelésére vonatkozó kedvezményekkel további vevőket hódítson el a versenytársától. Ennek alapján a Versenytanács szerint megállapítható, hogy az összefonódás a PK műtrágya piacán portfolió hatással jár, mert megnöveli az érintett vállalkozások piaci erejét.

  • 30)

    A következő kérdés arra irányul, hogy vajon a megnövekedett piaci erő miatt szükség lehet-e valamilyen versenyvédelmi intézkedésre, feltétel- vagy kötelezettség kiszabására, esetleg az összefonódás iránti kérelem elutasítására. Ezzel kapcsolatban a Versenytanács figyelembe vette, hogy mindkét vállalkozásnak jelentős kihasználatlan kapacitásai vannak. A TVM jelenleg kb. 15 %-os kapacitáskihasználtság mellett működik. Ebből arra lehet következtetni, hogy alacsonyabb árak, nagyobb kedvezmények nyújtásával a TVM korábban is képes volt arra, hogy megkísérelje versenytársának kiszorítását megkísérelje. Ha csak kétszeresére emelné a kapacitás kihasználtsági mutatóját, akkor lényegében véve lefedné a Transcenter Kft jelenlegi kibocsátását. Ez a képessége tehát nem az összefonódásból, hanem a jelentős mértékű kihasználatlan kapacitásaiból ered. Ezen a helyzeten nem változtat lényeges mértékben az összefonódás. Erre való tekintettel a Versenytanács nem látja jogilag alátámasztottnak az engedélyezést külön feltételhez vagy kötelezettséghez kötni.

  • 31)

    A fentiek alapján Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódásnak káros versenyhatásai nem valószínűsíthetők.

VI.

Az engedélyezés

  • 32)

    A Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése értelmében a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozó erőfölényt az érintett piacokon vagy annak jelentős részén. A jelen eljárásban a Versenytanács nem talált olyan információt, amely az érintett piacok valamelyikén vagy azok bármelyik részpiacán erőfölényes helyzet kialakulásának lehetőségére utalna. Ezért az engedélyt a Versenytanács a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján adja meg.

  • 33)

    A Tpvt. az engedélyezés elintézési határidejére vonatkozóan a 63. § (3) bekezdésében ad eligazítást. E törvényhely a) pontjának ac) alpontja szerint a Versenytanácsnak a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatát a vizsgálat megindulásától számított 45 napon belül kell meghoznia, ha az engedély a Tpvt. 30. §-a alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg. A nyilvánvalóság megállapíthatóságát a Versenytanács az érintett vállalatok érintkező piacokon kialakuló együttes alacsony piaci részesedéséhez kötötte. Eszerint nyilvánvalóan engedélyezendők az olyan összefonódások, amelyeknek sem horizontális, sem vertikális, sem konglomerátum, sem pedig portfolió hatásai nincsenek. Mivel a kérelmezett összefonódásra vonatkozóan az PK műtrágya érintett piacán portfolió hatás volt azonosítható, és ezen a piacon a kérelmező egyedüli piaci részesedése lényeges mértékben meghaladja a Versenytanács korábbi gyakorlata alapján kialakított 25 %-os mértéket, a Versenytanács a határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozta meg.

VII.

Egyéb megállapítások

  • 34)

    Az eljárás az ügyfelek kérelmére a Tpvt. 24. §-a alapján indult. Ennek megfelelően a kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kétmillió forint eljárási díjat a kérelem beadásával egyidejűleg befizették. Mivel azonban az eljáró versenytanács a határozatát a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozta, a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint a kérelmező további nyolcmillió forint eljárási díjat köteles megfizetni.

  • 35)

    A kérelmezők jogi képviselőjük útján a Tpvt. 74. § (1) bekezdésében foglaltak szerint előterjesztették azon kérelmüket, hogy a Versenytanács helybenhagyó érdemi határozatát tárgyaláson kívül hozza meg.

  • 36)

    A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2002. november 5.


Jegyzetek

  • :: d1e244

    PK = foszfor és kálium

  • :: d1e377

    A portfolió hatást leginkább egy köznapi példával lehet érzékeltetni. Tegyük fel, hogy egy vásárló meghatározott vásárlási szándékkal egy igen széles áruválasztékot kínáló hipermarket áruházba lép be. Gyakran előfordul velünk ilyenkor, hogy az eredeti vásárlási szándékunkat lényegesen meghaladó mennyiséget és termékskálát fogunk vásárolni, és lényegesen többet költünk összesen annál, mintha ugyanezen vásárlási szándékkal a sarki kis üzletbe mentünk volna.