Vj-75/2002/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó Részvénytársaság (Szeged) mint kérelmező, valamint a SZEKO 2001 Élelmiszer Feldolgozó Részvénytársaság (Szeged) mint kérelmezett összefonódásának engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

  • 1.

    A Versenytanács engedélyezi, hogy a Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó Részvénytársaság megszerezze a SZEKO 2001 Élelmiszer Feldolgozó Részvénytársaság tulajdonában lévő - konzervgyár és hűtőház üzemeltetésére alkalmas - ingóságokat és ingatlanokat.

  • 2.

    A Versenytanács megállapítja, hogy Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó Részvénytársaság az 1. pontban engedélyezett tranzakcióra irányuló kérelmét késedelemmel nyújtotta be, ezáltal elmulasztotta az engedély iránti kérelem előterjesztésének törvényi határidejét.

  • 3.

    . A Versenytanács a 2. pontban leírt jogsértés miatt a Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó Részvénytársaságra 840.000, azaz nyolcszáznegyvenezer forint mulasztási bírságot szab ki, amelyet e határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles befizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírság számlájára.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, nem halasztó hatályú felülvizsgálat iránti kérelem benyújtásának van helye.

Indoklás

I.

A tranzakció, előzményei és a kérelem

  • 1)

    A SZEKO 2001 Élelmiszer Feldolgozó Részvénytársaság (a továbbiakban: SZEKO Rt) 2001. október 11-én üzletrész-adásvételi szerződést kötött a Szegedi Konzervgyár Kft. törzstőkéjének 100 százalékát kitevő három millió forint névértékű üzletrészére. A szerződés hatályba lépésének feltétele, hogy a Kft. törzstőkéjének leszállítását az illetékes Cégbíróság bejegyezze.

  • 2)

    Az 1) pontban említett felek ugyanazon dátummal további - adásvételi és üzemeltetési - szerződéseket is kötöttek. Az adásvételi szerződés szerint a SZEKO Rt megvásárolta a Szegedi Konzervgyár Kft. tulajdonában lévő, a konzervgyár és a hűtőház üzemeltetésére alkalmas ingóságokat és ingatlanokat. Az üzemeltetési szerződés keretében pedig az említett eszközök üzemeltetési jogainak átadására vonatkozóan állapodnak meg.

  • 3)

    A kérelmező Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó Részvénytársaság (a továbbiakban: Szegedi Paprika Rt) 2002. február 4-ei ingó adásvételi szerződésben megvásárolja a SZEKO Rt-től a Szegedi Konzervgyár Kft-től származó, az előző pontban leírt ingóságokat. A GVH engedélyét az itt leírt ingóságokon túlmenően a Szegedi Konzervgyár Rt ingatlanára is kiterjedően kérte. Az engedély iránti kérelem dátuma 2002. május 28-a, amely ténylegesen május 29-én érkezett meg a hivatalba. Az eljárás hiánypótlást követően 2002. augusztus 15-én indult meg, amelyet a GVH 2002. szeptember 27-én 60 nappal meghosszabbított.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

  • 4)

    A kérelmező Szegedi Paprika Rt-t 1998-ban a Pick Szeged Rt alapította a felszámolásra került Szegedi Paprika Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Rt eszközeinek, készleteinek, az összes védjegy és a világhírű márkanév a bázisán. A Szegedi Paprika Rt a Dél-Alföld élelmiszeriparának és mezőgazdaságának fontos szereplője. Fő terméke a hungaricum termékként nyilvántartott szegedi fűszerpaprika őrlemény. Ezen túl foglalkozik még konzerv-, ételízesítő és fűszerkeverék gyártásával is.

  • 5)

    A Szegedi Paprika Rt az Arago Rt által irányított vállalatcsoport része, amelyhez számos húsfeldolgozó cég is tartozik. Ezek közül a legfontosabbak a Pick Szeged Rt, a Herz Szalámigyár Rt, a Ringa Rt és a Falcotrade Rt. A felsorolt vállalkozások fő tevénységükben sertés- és marhahús-felvásárlással, húsfeldolgozással és húskészítmények forgalmazásával foglalkoznak.

  • 6)

    A SZEKO Rt-t 2001. október 8-án alapította a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Micromeat Kft., akik a részvényszavazatok 50-50 százalékával rendelkeznek. Az Rt. megalakulásának célja az volt, hogy az akkor már nem üzemelő Szegedi Konzervgyár Rt gyárában és hűtőházában a termelést újraindítsa. Ennek érdekében került sor az 1) és a 2) pontban leírt tranzakciókra. A gyárban felújítások és karbantartások után 2001. december 3-án indult meg a termelés. Az év végéig valamivel több mint 100 millió forint nettó árbevétele keletkezett. Fő termékei a húskrémek, a vagdaltak, készételek, darált húsok és különböző mirelit termékek.

III.

Egyéb tényállások

  • 7)

    A 3) pontban leírt adásvételi szerződés mellett ugyanaznapi dátummal közös üzemeltetési megállapodást is kötött a Szegedi Paprika Rt és a SZEKO Rt a konzervgyár és a hűtőház működtetésére. E szerződés 1. pontja szerint közös irányítás a 3) pontban leírt adásvételi szerződés hatályosulásáig, de legkésőbb 2002. március 31-ig tart. A 2002. március 31-ét követő időszakra vonatkozóan az üzemeltetési szerződés külön nem tartalmaz rendelkezéseket. Az üzemeltetési szerződés 4. pontja szerint a felek abban állapodnak meg, hogy a Szegedi Paprika Rt-nek kizárólagos joga van a termelésirányításban, valamint a konzervgyár működtetésével, üzemeltetésével összefüggő bármely kérdésben. A szerződés 5. pontja azt rögzíti, hogy a megállapodás időtartama alatt a működtetéssel kapcsolatos valamennyi költség a Szegedi Paprika Rt-t terheli.

  • 8)

    A Szegedi Paprika Rt és a SZEKO Rt 2002. február 8-án vételi opciós megállapodást is kötött a Szegedi Konzervgyár Kft. törzstőkéjének 100 százalékát megtestesítő, három millió forint névértékű üzletrészére vonatkozóan. A Szegedi Paprika Rt mint jogosult vételi jogával egy éves határozott idő alatt élhet.

  • 9)

    Az Szegedi Konzervgyár Kft ingatlanjai nem kerültek a SZEKO Rt tulajdonába, az arra vonatkozó bérleti jogot nem a kérelmező, hanem a Pick Szeged Rt szerezte meg.

IV.

Az érintett piac

  • 10)

    Az eljárásban közvetlenül érintett vállalkozások fő tevékenységei alapján az állapítható meg, hogy mindkét vállalkozás(csoport) jelen van a hús- és ételkonzervek piacán, valamint az ehhez vertikálisan kapcsolódó húsalapanyagok piacán mint vevők. A SZEKO nincs jelen a fűszer-, ill. az ételízesítők piacán, a Szegedi Paprika eddig nem volt jelen a mirelit termékek piacán. A kérelmezett összefonódás gazdasági hatásai nem csak azon a piacon lehetnek, amelyen mindkét vállalkozás jelen van, hanem elvileg valamennyi olyan piacon, amelyen legalább az egyik résztvevő vállalat(csoport) jelen van. Ennél pontosabb piacmeghatározást a SZEKO Rt valószínűsíthetően igen csekély piaci részesedése miatt a Versenytanács nem tartott szükségesnek.

V.

Engedélykérési kötelezettség

  • 11)

    A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 23. § (1) a) pontja szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre akkor, ha az egyik vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. Ugyanezen törvényhely (5) pontja szerint e törvény alkalmazásában vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok - ideértve a vállalkozás ügyfél állományát is - amelynek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás eszközeivel és jogaival együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez. A Szegedi Konzervgyár Kft eszközei - a konzervgyár és a hűtőház - az árukészlettel, valamint a munkavállalói állománnyal egyetemben a 3) pontban leírt tranzakció révén olymódon kerültek a Szegedi Paprika Rt kizárólagos használatába, hogy azok alkalmasak piaci tevékenység végzésére. A kérelmező Szegedi Paprika Rt és a kérelmezett SZEKO Rt vállalkozások között irányítási kapcsolat nincs, ezért a Tpvt. alkalmazásában egymástól független vállalkozásoknak tekinthetők. A fentiek alapján így megállapítható, hogy a 3) pontban leírt tranzakció a Tpvt. szerint vállalkozások összefonódásának számít.

  • 12)

    A Tpvt. 29. §-a szerint a vállalkozásoknak a 24. § szerint összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez (hatályosulásához) a GVH engedélyét kell kérnie. A Tpvt. 24. §-a rögzíti azokat a nettó árbevételi küszöbértékeket, amelyek átlépése (teljesülése) esetén az összefonódást engedélykérési kötelezettség terheli. E törvényhely (1) bekezdése alapján engedélykérési kötelezettség egyik szükséges feltétele, hogy az összefonódásban közvetlenül és közvetve érintett (26. §) vállalkozások előző évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot. A 24. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai - alternatív módon - az engedélykérési kötelezettség keletkezésének további szükséges és (az előzőekben említett tízmilliárdos küszöb-követelménnyel együtt) elégséges feltételét fogalmazzák meg. Az a) pont az átadott vállalkozásrész előző évi nettó árbevételére határozza meg a küszöbfeltételt és azt ötszázmillió forintban rögzíti. A 27. § (4) bekezdése szerint vállalkozásrész esetében csak az azt értékesítő vállalkozás által az értékesített eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni. A kérelmezett összefonódásban az eszközöket átadó SZEKO Rt a Szegedi Konzervgyár Kft-tól átvett és felújított eszközök segítségével 2001-ben mintegy 105 millió forint nettó árbevételre tett szert. Ezáltal nem teljesül a 24. § (1) a) pontjában rögzített feltétel, ezért vizsgálandó, hogy az ugyanezen törvényhely b) pontjában leírt alternatív feltétel teljesül-e.

  • 13)

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az összefonódás engedélyköteles akkor, ha a vállalkozásrészt megszerző vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők - az a) pont alapján számolt nettó árbevétellel együtt - az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó összefonódást valósított meg. A vállalkozásrészt megszerző Szegedi Paprika Rt az Arago vállalkozáscsoport tagja, ezért azt kellett megvizsgálni, hogy az Arago-csoport 2000. február 4-ét követően mekkora összértékben valósított meg a Tpvt. értelmében vett összefonódást. Az Arago Rt. 2001. év során szerzett irányítást a Pick Szeged Rt felett, amelynek értéke nagyságrendekkel meghaladta az ötszázmillió forintot. Mindezek következtében megállapítható, hogy a 3) pontban leírt összefonódáshoz a GVH engedélye szükséges, amelyet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján a vállalkozásrészt megszerző köteles megkérni.

  • 14)

    A Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerint az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani. A kérelem alapját képező ingó adásvételi és az üzemeltetési szerződések 2002. február 4-én kerültek aláírásra, amelyek révén a Szegedi Paprika Rt a konzervgyár és a hűtőház eszközeinek tényleges kizárólagos használati jogát megszerezte. Ennek alapján a Versenytanács megállapítja, hogy a Szegedi Paprika Rt 3) pontban leírt tranzakcióval kapcsolatos engedélykérési kötelezettségének legkésőbb 2002. március 5-én eleget kellett volna tennie.

  • 15)

    A kérelmező a 3) pontban leírt tranzakcióhoz a kérelmét 2002. május 28-án nyújtotta be, és ezzel megsértette a Tpvt. 28. § (2) bekezdésének rendelkezéseit. Emiatt az eljáró versenytanács - a Tpvt. 78.§-ában lefektetett jogánál fogva - bírságot szabhat ki. A bírság összege - a Tpvt. 79. §-a alapján - a 24. § szerinti engedély iránti kérelem előterjesztésének elmulasztása esetén legfeljebb napi tízezer forint. A bírság kiszabása során a Versenytanács mérlegelte a jogsértő magatartás felróhatóságát. A bírság kiszabásától, illetve a maximális napi bírság megállapításától csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a jogsértés elkövető vállalkozás jóhiszeműen feltételezhette, hogy a kérdéses tranzakciót nem terheli engedélykérési kötelezettség.

  • 16)

    A kérelmező jogi képviselője útján igazolást terjesztett elő, amiben előadja, hogy az engedély iránti kérelmet azért nem terjesztették elő a törvény által megszabott időhatárok között, mert "az eset összes körülményeit és a jogszabályokat figyelembe véve nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy az engedélykérési kötelezettség fennáll-e..." (Vj-75/2002/18. sz. irat). Az értelmezési bizonytalanságot a kérelmező számára a 24. § (1) bekezdés b) pont első mondatának két részét elválasztó "és" kötőszó (lásd a 13. pontot) értelmezése okozta. A mondat két része két vállalkozás(csoport) által megvalósított összefonódást jelöl meg: 1. az irányítást megszerző vállalkozás által az előző két évben megvalósított ötszázmillió forint feletti irányításszerzést, illetve 2. a vállalatcsoportból hozzá közvetve kapcsolódó vállalkozások által az előző két évben megvalósított összesen ötszázmillió forintot meghaladó irányításszerzéseit. A kérelmező szerint az 1. és a 2. csoport közötti kapcsolatra vonatkozóan az "és" olyan konjunktív logikai kapcsolatot teremt, amely alapján az engedélykérési kötelezettség akkor állna fenn, ha az 1. és a 2. egyszerre teljesül. Vagyis, az irányítást megszerző vállalkozásnak, illetőleg a hozzá közvetve kapcsolódó vállalkozásoknak együttesen külön-külön is ötszáz millió forint értékű összefonódást kellene megvalósítani ahhoz, hogy a kérelmezett összefonódást engedélykérési kötelezettség terhelje. A kérelmező szerint a jogalkotó szándékának a "vagy" kötőszó felelt volna meg jobban.

  • 17)

    Az előző pontban kifejtett értelmezési bizonytalanság tisztázása érdekében a kérelmező megkereste a GVH-t, de választ csak a 2002. április 23-i keltezésű hivatalos levelére kapott a GVH Versenypolitikai Irodájától 2002. május 2-i keltezéssel, amit a kérelmező képviselője 2002. május 7-én kapott meg. A kérelmet végül is 2002. május 28-i keltezéssel terjesztette elő, és egyben kérte, hogy a fentiekre tekintettel a GVH méltányossági okból tekintsen el a bírság kiszabásától.

  • 18)

    A Versenytanács a bírság kiszabásának mellőzésére nem látott lehetőséget az alábbi indokok alapján:

    • a.

      A kérelmező a jogalkotó szándékáról tájékozódhatott volna a Tpvt. indoklásából. A jogalkotó a kérdéses törvényszöveghez világos és egyértelmű indoklást fűzött: "Az engedélykérési kötelezettség további feltételeként a megszerzett vállalkozás vagy az összeolvadásban részt vevő legalább két vállalkozás nettó árbevételét ötszázmillió forint feletti összegben határozza meg a javaslat, amivel el kívánja kerülni, vagy a piaci terjeszkedéshez szervesen hozzátartozó természetes növekedési lépések, apró felvásárlások feleslegesen a törvényi korlátok közé szoruljanak, ellenőrzés alá kerüljenek. (Ha például egy kereskedelmi hálózat vásárlás révén egy-egy bolttal bővül, ahhoz nem kell engedélyt kérni). Ugyanakkor, ha ez az apránkénti terjeszkedés a szerző vállalkozás folyamatos gyakorlatává válik és ily módon a más vállalkozások felvásárlásával végrehajtott növekedése két év alatt meghaladja az ötszázmillió forintot, az utolsó koncentráció kapcsán a tranzakciót engedélyeztetni kell." A kiemelt mondatrész egyértelműen utal arra a szándékra, hogy a kérelmezett irányítást megszerző vállalkozás, ill. a hozzá közvetve kapcsolódó vállalkozások egyéb irányításszerzéseit össze kell vonni.

    • b.

      A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadásában 2001-ben megjelent a Versenyjog című kiadvány, amelyben a vállalatok összefonódásával kapcsolatos fejezet az a. pontban foglaltakkal azonosan értelmezi a kérdéses törvénycikkelyt is, lásd a 194-195. oldalakat. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kérdéses törvényhely értelmezésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre a kérelmező kielégítő eligazítást kaphatott volna a mindenki számára hozzáférhető törvényszöveg indoklásán túlmenően az itt említett kézikönyvből is.

    • c.

      A jogértelmezési problémák joghatású tisztázásának nem lehet forrása a GVH-hoz, annak bármely részlegéhez intézett véleménykérés függetlenül attól, hogy arra érkezik-e válasz vagy sem, illetőleg függetlenül attól is, hogy a válasz mit tartalmaz. Joghatással csak a versenyfelügyeleti eljárás során születő versenytanácsi érdemi határozatok, illetőleg az azt helybenhagyó vagy megváltoztató bírósági ítéletek bírnak. A kérelmező érdekeinek képviseletére jogi képviselőt hatalmazott fel, tehát vélelmezhető, hogy az itt megfogalmazott alapvető jogelvvel tisztában volt.

    • d.

      A kérelmező hivatalos levélben csak 2002. április 23-án fordult a GVH-hoz, azaz majdnem 50 nappal azután, hogy az engedélykérési kötelezettség előterjesztésére rendelkezésre álló határidő lejárt.

    • e.

      A kérelmező olyan vállalatcsoport - az Arago-csoport - tagja, amely az elmúlt években számos vállalatfelvásárlást valósított meg, amelyek közül kettő (az Arago Rt. Pick Szeged Rt feletti, illetve a Ringa Rt. Falcotrade Rt feletti irányításszerzése) tárgyában versenyfelügyeleti eljárás is indult. A jogi képviselő személye nem változott. Ebből következően megállapítható, hogy a vállalkozások összefonódása tárgyában a kérelmező nem számít tapasztalatlannak.

    • f.

      A kérelmező vállalkozáscsoportjához tartozó Pick Szeged Rt (ugyanezen jogi képviselővel) már megvalósított egy olyan összefonódást (VJ-178/2001), amelyről a Versenytanács jogerősen megállapította, hogy az Arago Rt elmulasztotta az engedély iránti kérelem előterjesztésére megszabott törvényi határidőt. Az eljárásban hozott határozat ezért bírságot is kiszabott, amelyet az Arago Rt megfizetett. A Szegedi Paprika Rt ugyanezen csoport tagja, jogi képviselője ugyanaz. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az engedélykérés elmulasztása révén megvalósuló jogsértés ismétlődően történt meg.

  • 19)

    Mindezek alapján a Versenytanács nem lát lehetőséget arra, hogy a bírság kiszabásától eltekintsen, mert a kérelmező jóhiszeműen nem hihette azt, hogy a 3) pontban leírt tranzakciót nem terheli engedélykérési kötelezettség. Tekintettel a fentebbi d) és f) pontokra a Versenytanács a maximális napi bírság kiszabásáról határozott a 2002. március 5-étől 2002. május 29-ig tartó teljes időszakra vonatkozóan.

VI.

Az összefonódás piaci hatásai

  • 20)

    Az összefonódás hatására csak a húskonzervek piacán eredményezhetnek csekély mértékű koncentráció emelkedést. Az Arago-csoporthoz tartozó vállalkozások közül ezen a piacon a Szegedi Paprika Rt 12 százalékos, a Ringa Rt 13 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. A legnagyobb versenytársnak, a Globus Konzervipari Rt-nek közel 60 százalékos a piaci részesedése, további jelen van a Pápai Hús Rt is a maga 13 százalékos részesedésével. Ezeken túlmenően a Nagykőrösi Konzervgyár Rt. valamint az orosházi baromfifeldolgozó vállalat gyárt hasonló konzervipari termékeket 5 százalék alatti piaci részesedéssel. Az SZEKO Rt által beindított konzervgyár tevékenységét csak 2001-ben kezdte meg, ezért az összefonódást megelőző üzleti évben kimutatható piaci részesedést nem tudott szerezni. A SZEKO Rt belépése az Arago-csoportba várhatóan nem módosítja lényegesen a csoport piaci részesedését, különös tekintettel az ágazatra általában jellemző kapacitástöbbletek figyelembevételére. Az érintett piacon továbbra is vannak jelentős piaci részesedéssel bíró versenytársak, így a piacon a verseny intenzitásának csökkenése nem prognosztizálható.

  • 21)

    A kérelmezett összefonódással érintett további piac a gyorsfagyasztott termékek piaca, amelyen az Arago-csoport vállalkozásai eddig nem voltak jelen. A Szegedi Paprika Rt számára a gyorsfagyasztás üzletág átvétele lehetővé teszi, hogy a felvásárolt hústermékek minősítése után a magasabb minőségű hústermékek ne csak az alacsonyabb minőséget igénylő konzervgyártásban kerüljenek felhasználásra. A fagyasztott termékek piacán ezért koncentráció emelkedés nem várható. Az Arago-csoporthoz tartozó vállalkozások termékkínálata és érdekeltségi köre szélesedik, ennek viszonylag alacsony foka miatt káros portfolió hatással nem kell számolni, hiszen az érintett termékkörhöz tartozó termékskála a versenytársaktól is beszerezhető Magyarország egész területén.

  • 22)

    A fűszer- és az ételízesítő termékek, ezen belül a fűszerpaprika piacát az összefonódás nem érinti.

  • 23)

    A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódásnak káros versenyhatásai nem valószínűsíthetők.

VII.

Az engedélyezés

  • 24)

    A Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése értelmében a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozó erőfölényt az érintett piacokon vagy annak jelentős részén. A jelen eljárásban a Versenytanács nem talált olyan információt, amely az érintett piacok valamelyikén vagy azok bármelyik részpiacán erőfölényes helyzet kialakulásának lehetőségére utalna. Ezért az engedélyt a Versenytanács a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján adja meg.

  • 25)

    A Tpvt. az engedélyezés elintézési határidejére vonatkozóan a 63. § (3) bekezdésében ad eligazítást. E törvényhely a) pontjának ac) alpontja szerint a Versenytanácsnak a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatát a vizsgálat megindulásától számított 45 napon belül kell meghoznia, ha az engedély a Tpvt. 30. §-a alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg. A nyilvánvalóság megállapíthatóságát a Versenytanács az érintett vállalatok érintkező piacokon kialakuló együttes alacsony piaci részesedéséhez kötötte. Eszerint nyilvánvalóan engedélyezendők az olyan összefonódások, amelyeknek sem horizontális, sem vertikális, sem pedig portfolió hatásai nincsenek. Mindezekre tekintettel a Versenytanács a határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontja alapján hozta.

  • 26)

    A Versenytanács megjegyzi, hogy az engedély megadása nem terjed ki a 8) pontban leírt vételi opció révén megvalósuló irányításszerzésre. Igaz, hogy a Szegedi Konzervgyár Kft-nek a konzervgyártáson és a gyorsfagyasztott termékek készítésén kívül más tevékenysége nincs, ugyanakkor az ennek végzéséhez szükséges eszközöket és jogokat eladta. Ám az eszközök ilyetén átadása is vállalkozásrész átadásának tényállásaként minősül, hiszen a sem a SZEKO Rt, sem pedig a Szegedi Paprika Rt pusztán a termeléshez szükséges valamennyi eszköz megvétele által nem szerzett irányítást a Szegedi Konzervgyár Kft felett. Az ilyetén módon "kiüresedett" vállalkozást elvileg bármilyen más tevékenységgel "újra fel lehetne tölteni", amelyekre vonatkozóan értelemszerűen nem folyhatott versenyfelügyeleti vizsgálat jelen eljárás keretein belül, (lásd erről a VJ-10/1998. sz. ügyben hozott versenytanácsi határozatot.)

VIII.

Eljárási kérdések

  • 27)

    A Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kétmillió forint eljárási díjat a kérelmező a kérelem beadásával egyidejűleg befizetette, ezért erről külön rendelkezni nem kellett.

  • 28)

    A kérelmezők jogi képviselőjük útján a Tpvt. 74. § (1) bekezdésében foglaltak szerint előterjesztették azon kérelmüket, hogy a Versenytanács helybenhagyó érdemi határozatát tárgyaláson kívül hozza meg.

  • 29)

    A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2002. október 31.