Vj-7/2002/51

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Rónahír Észak-alföldi Hírlapkereskedelmi Rt. (Debrecen), és a Lap-96 Kft. (Debrecen) ellen versenykorlátozó megállapodás vagy összehangolt magatartás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel lehet élni.

Indoklás

I.

Előzmények, az eljárás

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2002. január 9-én indított versenyfelügyeleti eljárást, mivel azt lehetett valószínűsíteni, hogy a fent nevezett gazdasági társaságok között létrejött, 2000. december 13-án kelt szerződés egyes pontjai alkalmasak a verseny korlátozására, és így megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 11. § -át. A vizsgálat később kiterjedt az 1999. április 26-án kelt szerződésre és a felek között megvalósuló összehangolt magatartásra is.

  • 2.

    E szerződésre a Lap-96 Kft. bejelentése nyomán derült fény, amely vállalkozás azt sérelmezte, hogy a Lapker csoporthoz tartozó Rónahír Rt. kiszorította őt az árus lapterjesztés nagykereskedelmi piacáról. Az erőfölénnyel való visszaélés kérdését a Vj-10/2002. sz. eljárásban vizsgálta a Gazdasági Versenyhivatal. A július 5-én meghozott határozatában a Versenytanács az eljárást megszüntette, mivel álláspontja szerint a nagykereskedelmi célzatú lapeladás beszüntetése indokolt volt, az nem rontotta a verseny hatékonyságát.

II.

A tényállás

Az eljárás alá vont vállalkozások

  • 3.

    A korábban a Magyar Posta Rt. tulajdonában álló Rónahír Rt.-t 1994-ben alapították. 1998-ban került a Magyar Lapterjesztő Részvénytársaság (Lapker Rt.) tulajdonába. Jelenleg annak 100 % tulajdonában álló egyszemélyes, zártkörűen működő részvénytársasága. A Lapker Rt. a hírlapterjesztési tevékenységet országszerte tíz regionális cégén keresztül látja el.

  • 4.

    4. A Rónahír Rt. jelenleg Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén gyakorolja tevékenységét, míg 2000 januárja előtt a társaság tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megyére is kiterjedt. A társaság döntően hírlap nagykereskedelmi tevékenységet végez, emellett hírlap kiskereskedelmi és egyéb termékek - pl. mobil telefonkártyák - nagykereskedelmi terjesztését is ellátja.

  • 5.

    A Lap-96 Kft. 1993-ban alakult, 1996. januárjától foglalkozott hírlapterjesztéssel Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

    A lapterjesztési tevékenység

  • 6.

    A lapterjesztési tevékenység speciális szolgáltatásnak tekinthető, amelynek célja, hogy a kiadóktól - közvetlenül, vagy más csatornák igénybevételével - a lap eljusson a végső fogyasztóig. Egy lap az alábbi módokon juthat el a végfogyasztóig:

    • -

      postai előfizetés

    • -

      előfizetéses terjesztés a kiadó útján

    • -

      saját kiadói terjesztés postaküldeményként

    • -

      kiadói hírlapárusítás útján

    • -

      árushelyi hírlapárusítás útján.

  • 7.

    A lapterjesztési piacon belül tehát több részpiac különíthető el, mivel az eltérő terjesztési módok eltérő fogyasztói csoportokat céloznak. A felsorolt öt terjesztési mód két fő csoportba sorolható: előfizetés és árus hírlapterjesztés. A lapterjesztési piac nem tekinthető homogénnak, az árus és az előfizetéses terjesztésnek eltérő keresleti és kínálati jellemzői vannak.

    • -

      Az előfizetést (mind a postai, mind a kiadói terjesztést beleértve) döntően a 40 év feletti korosztály, illetve közületek veszik igénybe. Szaklapok esetén az előfizetés a jellemző. Az árusterjesztést az alkalmi vásárlók nagyobb száma jelzi, valamint az, hogy nagyszámú hírlapárusító helyre épül.

    • -

      A szolgáltatás minősége fontos jellemző a fogyasztók számára annak eldöntésénél, hogy az előfizetéses vagy az árusterjesztést veszik igénybe.

    • -

      Az előfizetés jellemzően kedvezménnyel jár együtt, ezért bizonyos fogyasztói csoportok szempontjából ez is meghatározó tényező a döntésnél.

    • -

      Az előfizetés és az árus terjesztés kínálati oldalról is egyértelműen elkülönül. Az árus és az előfizetéses piac nemcsak a fogyasztói célcsoport szempontjából különíthető el, hanem laptípusonként is, mivel a napilapok vonatkozásában általánosabb az előfizetés, míg a bulvár napilapok és a színes magazinok vonatkozásában az árushelyi vásárlás a jellemzőbb.

  • 8.

    A lapterjesztési piac szerkezetére jellemző, hogy az 1998. évi privatizációt követően az előfizetések területén a Magyar Posta Rt. maradt a domináns társaság; mellette döntően megyei, regionális kiadók tevékenykednek. A megyei napilapok előfizetéses terjesztésében a kiadói terjesztés a domináns, melynek főbb szereplői az Axel Springer Magyarország, az Inform Media Kft. és a Pannon Lapok Társasága Kft.

  • 9.

    Az áruspiacon korábban a Kiadói Lapkereskedelmi Kft. (KLK) és a francia tulajdonú Lapker Rt. csoport tagjai voltak jelen. A Lapker csoport 1998-ban a Magyar Postától megszerezte a hírlapterjesztő társaságokat, a KLK 1999-re gazdaságilag ellehetetlenült és megszűnt. A KLK szerződéseit a Lapker Rt-re, illetve annak regionális nagykereskedőire engedményezte. A KLK megszűnését követően a hírlapárusok lényegében csak a Lapker Rt. regionális nagykereskedőitől tudnak hírlapot beszerezni, mert a legtöbb kiadó a Lapkeren kívül más nagykereskedőnek gazdaságossági megfontolásokból nem szállít újságot. Néhány kiadó az általuk kiadott lapokra nézve saját terjesztési hálózatot hozott létre (Inform Media Kft, Axel Springer Magyarország).

  • 10.

    Az árus lapterjesztés esetében különböző értékesítési csatornákat - árushelytípusokat lehet megkülönböztetni.

    • -

      Országos hálózatok értékesítőhelyei: ide tartoznak az üzemanyag töltő hálózatok (pl. MOL, ARAL, JET) és az élelmiszerkereskedelmi értékesítőhelyek (pl. TESCO, BILLA, SPAR).

    • -

      Regionális hálózatok értékesítőhelyei: az ÁFÉSZ-ek és utódvállalatainak értékesítőhelyei tartoznak.

    • -

      Postai árushelyek: a Magyar Posta RT. értékesítőhelyeit ölelik fel.

    • -

      Klasszikus hírlapárushelyek: Ezen a kategórián belül meg lehet különböztetni olyan értékesítőhelyet, ahol kizárólag, vagy döntően hírlapot értékesítenek, illetve olyan értékesítőhelyet, ahol a hírlapértékesítés a többi termék értékesítése mellett kiegészítő szolgáltatásként jelentkezik. Lehetnek a nagykereskedők saját tulajdonában, illetve a nagykereskedőktől független kiskereskedők értékesíthetnek.

  • 11.

    Az árus lapterjesztés jelenleg a következő módon strukturálódik Magyarországon. A felső szinten a különféle lapok kiadói állnak, megtalálhatók közöttük az országos és a regionális szinten terjesztett lapkiadók. A fogyasztók által olvasott, lapárusnál vásárolt lapok jelentős részét a Lapker Rt., mint nagykereskedő szerzi be a kiadóktól és adja tovább a következő terjesztési szintnek. E nagykereskedelmi szinten igazi verseny a KLK megszűnéséig, 1999-ig létezett. Ezt követően is maradt az országban néhány, a Lapker Rt. csoporttól független, ún. alternatív nagykereskedő, köztük a jelen eljárásban is szereplő Lap-96 Kft. Versenypozíciójukat nagyban gyengíti viszont, hogy a továbbértékesített lapokat vagy a Lapker Rt. leányvállalataitól - mint pl. a Rónahír Rt-től - szerzik be, vagy egyes kiadókkal állnak ugyan közvetlen kapcsolatban, de ebben az esetben nem tudják az olvasók által keresett lapok teljes körét biztosítani az árushelyek számára.

  • 12.

    A Rónahír Rt. adatai alapján több vállalkozás is foglalkozik hírlap nagykereskedelemmel. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben hírlap nagykereskedelemmel foglalkozik a regionális napi és hetilapok vonatkozásában a debreceni Inform Média Kft. A nemzetközi sajtótermékeket a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-től szerezhetők be. Nagykereskedelmi tevékenységet végeznek még a budapesti Bopál Pressz Kft., a Curier Kft. és a Lázár Kft., a tatabányai Hocsák Kft., és a csornai Csohonews Kft. Budapesten be lehet még szerezni újságot a Hírker Rt. által üzemeltetett diszkontból, de itt nincs lehetőség az el nem adott lapok visszavásárlására (remittenda), továbbá csak budapesti illetőségűeket szolgálnak ki.

  • 13.

    Az alternatív nagykereskedők közül például a Lázár Kft. a Hírker Rt-től, amely a Lapker Rt. regionális terjesztője, szerzi be a lapokat. Szerződése tiltja, hogy vidékre szállítson lapokat, így a Lap-96 Kft. megkeresését elutasította. A nagykereskedelmi jutaléka az utóbbi években csökkent, emiatt a kiskereskedőknek is kevesebb jutalékot tud adni. Új árushely nyitása előtt ki kell kérnie a Hírker Rt. engedélyét. A Bopál Pressz Kft. a lapokat egyrészt kb. 50-60 kiadótól, másrészt a Lapkertől szerzi be. A Hírker Rt-től kapott lapokat kevesebb jutalékkal adja tovább, mint a kiadóktól beszerzetteket, mivel a Lapker csoport tagja csupán 20%-os jutalékot biztosít számára. A Lap-96 Kft. megkeresését kapacitáshiányra hivatkozva utasította el.

  • 14.

    A Rónahír Rt-nek a regionális, a Lapker Rt-nek az országos kiadókkal van szerződéses kapcsolata. A Lapker Rt. csoport regionális nagykereskedői csak a saját területükön működő kiskereskedőket láthatják el lapokkal.

  • 15.

    A KLK idején a Lap-96 Kft. Budapestről, a KLK székhelyről szállította el az újságokat. Az engedményezést követően a Rónahír Rt. hozta el az újságokat a Lapker Rt. budapesti telephelyéről, a Lap-96 Kft. a Rónahír Rt. debreceni telephelyén vehette át az újságokat.

  • 16.

    Az árus lapterjesztés kiskereskedelmi szintjét a különféle típusú árushelyek alkotják. E szinten nagyrészt a nagykereskedőktől független árushelyek találhatók, de mind a Rónahír Rt., mind a Lap-96 Kft. üzemeltet saját árushelyeket is. A Rónahír adatai alapján 2001-ben a következő jutalékok és árushely számok jellemezték az általa ellátott két megyét.

Árushely típus

Számuk

Jutalék mértéke

Országos hálózat

37

16-28 %

Regionális hálózat

173

16-23 %

Posta

337

15 %

Saját árushelyek

97

8 %

Hagyományos
árushelyek

345

Max. 18 %

  • 17.

    A Lap-96 Kft. adatai szerint 1999-ig intenzív volt az általa ellátott árushelyek számának növekedése - 1997: 53, 1998: 126, 1999. január: 167, 2000. január: 210 -, ezt követően azonban megtorpant a bővülés, köszönhetően a Rónahír Rt. kifogásolt magatartásának.

  • 18.

    A kiadók a nagykereskedőknek nagykereskedelmi jutalékot fizetnek, melynek mértéke az eladási ár 34-42 %-a között mozog. A nagykereskedők e jutalék terhére adnak a kiskereskedőknek a lapeladásért jutalékot. A kiskereskedelmi jutalék a lap árának 12-38 %-a közötti tartományban változik. Minél több árushelyet lát el egy nagykereskedő, annál kisebb jutalékkülönbözettel tud működni, a magasabb kiskereskedelmi jutalék miatt kieső bevételt a megnövekedett forgalomból pótolni tudja.

  • 19.

    A vizsgálat során feltártak szerint a kiadókkal elszámolt terjesztési díjból az eladott lap nettó értékének 40 %-a a Rónahír Rt-t illeti meg, amiből 1999. április 26. után 31 %-ot, 2000. december 13-i szerződést követően 30 %-ot adott a Lap-96 Kft-nek. Annak ellenére, hogy a Lap-96 Kft. a KLK idején 32 %-os jutalékban részesült, még a 30 %-os terjesztési díj is kiemelkedően magasnak mondható - egyben tükrözi a Lap-96 Kft. sajátosan kettős nagy- és kiskereskedelmi szerepkörét.

  • 20.

    A KLK idején a két nagykereskedő a jutalékok mértékében is versengett egymással a hírlapárusok megnyeréséért. 1998. április és 1999. május közötti időszakban megnövekedett az árushelyek száma és emelkedtek a kiskereskedői jutalékok. A Rónahír Rt. szerint 1999. áprilisáig jutalékharc volt a nagykereskedők között. A KLK megszűnése után a kiskereskedők átlagosan 2,3 %-kal kevesebb jutalékot tudtak kitárgyalni a nagykereskedővel.

  • 21.

    A két eljárás alá vont piaci kapcsolatai hordoznak horizontális-versenytársi és vertikális (szállító-továbbeladó) jellemvonásokat egyaránt. A Rónahír Rt. a Lap-96 Kft-t "albizományosnak", saját árushelyein kívül másokat is ellátó sajátos kiskereskedőnek, "alvállalkozónak", "speciális piaci szereplőnek" tekintette. Véleménye szerint azért nem versenytársa a nagykereskedelmi piacon, mert a lapokkal ő szolgálta ki, nem teljes földrajzi lefedettséggel működött, önálló kiadói elszámolási és logisztikai rendszert nem tartott fenn. Tény, hogy a Lap-96 Kft-vel összekötő szerződéses kapcsolatot a KLK-tól "örökölte", azt többször módosítva, fokozatosan gyengítette a Lap-96 Kft nagykereskedő állásait. Elmondása szerint már 1999-ben sem okozott volna neki problémát a Lap-96 Kft ügyfélkörének teljes átvétele - a kiszolgálás beszüntetése azonban az engedményezett szerződés megszegését jelentette volna. Az 1999. évi szerződés lejáratát követően kötött új szerződésük már tükrözte a Rónahír Rt. átszervezési törekvéseit: a jutalékok ugyan nem változtak, de csökkent a fizetési határidő, a sajtótermékek elosztási joga a Rónahír Rt-t illette meg, változtak a remittenda (visszamaradt lapok) kezelés és feldolgozás szabályai, kiskereskedőkhöz hasonló elszámolási rendszer került bevezetésre, a korábbi hosszú távú szerződés határozatlan idejű, 60 napos felmondási idejű szerződéssé alakult át. 2001 novemberében az újabb szerződésben a Rónahír Rt. logisztikai kiszolgáló, bérfuvarozó szerepkört ajánlott a Lap-96 Kft-nek, amely azonban meg akarván tartani a korábbi nagykereskedelmi pozícióját is, nem írta alá a szerződést. E folyamat betetőzéseként a szerződés felmondásra került, 2002. január 1-től kezdődően hagyományos kiskereskedőként tartja számon a Lap-96 Kft-t, amely 10 árusítóhellyel, 22 %-os jutalék mellett dolgozik.

  • 22.

    A Lap-96 Kft. elmondása szerint a nagykereskedelmi piacon igazi versenyhelyzet 1999. áprilisig volt. Ennek ellenére mindvégig arra törekedett, hogy ne csak az árushelyek szintjén, hanem a nagykereskedelmi szinten is ott legyen a lapterjesztésben, hiszen az ehhez szükséges tapasztalattal, piacismerettel, gépjárművekkel és személyzettel rendelkezett. Miután tapasztalta, hogy a Rónahír Rt. korábbi, nagykereskedelmi szintű kapcsolatukat le kívánja építeni, megkísérelt más forrásokból is lapokhoz jutni. A felkeresett jelentősebb kiadók vagy alternatív nagykereskedők azonban, gazdaságossági vagy szerződéses okokra hivatkozva nem szolgálták ki lapokkal. 2002. január 1-től csak a lapterjesztés kiskereskedelmi piacán tevékenykedik, korábbi ügyfeleit a Rónahír Rt. vette át.

  • 23.

    A Rónahír Rt. is elismerte, hogy a lapterjesztés nagykereskedelmi szintjén is létezett verseny, méghozzá több tényező tekintetében is. Ezek közül a legfontosabb a jutalék nagysága volt. E mellett befolyásolhatták az árushelyek döntéseit a fizetési feltételek, a kiszállítási időpont, a lapválaszték, hírlapállványok finanszírozása, értékesítési tanácsadás, egyéb árucikkek - pl. telefonkártyák - értékesítése. Alapvető jelentőségű, hogy az árus reggel 7 óra előtt vagy csak 10 óra után kapja meg a lapokat.

  • 24.

    A lapterjesztés nagykereskedelmi szintjére belépni új vállalkozásnak meglehetősen nehéz, mert lehetőleg országos vagy több megyét lefedő hálózatot kell kiépíteni, a legjelentősebb kiadókkal szerződést kell tudni kötni. Az eljárás során megkeresett jelentősebb kiadók válaszai alapján úgy tűnik, hogy nem is igénylik új vállalkozás piacralépését: a Lapker csoporttal elégedettek, az új belépő által esetlegesen kért alacsonyabb terjesztési díjakból fakadó megtakarítást az új kapcsolatban rejlő kockázatok kioltják. A HVG Rt. és a Ringier Kiadó Kft. tart fenn ugyan kapcsolatot budapesti alternatív nagykereskedőkkel, de az a költségek és a terjesztők fizetési nehézségei miatt nem gazdaságos, újabbakkal nem kívánják bővíteni a rendszert. A VNU Budapest Lapkiadó Rt. nem köt szerződést alternatív terjesztőkkel, ez Európában ismeretlen jelenség és a gazdasági racionalitás sem indokolja. A Lapker Rt. rendszerében olyan információs szolgáltatások vannak beépítve, amely a kiadók számára nélkülözhetetlen adatokat biztosít.

  • 25.

    A piac utóbbi néhány év történései alapján ily módon a fokozatos koncentrálódás jeleit mutatja. A KLK-Lapker csoport között még létezett éles verseny, de a KLK kiesését követően a Lapker lényegében egyedül maradt, az ún. alternatív terjesztők vagy tőle függnek, vagy a kiadóktól vásárolnak ugyan, de nem tudják a lapok teljes skáláját garantálni az árushelyeknek, ami jelentős piaci versenyhátrányt jelent számukra.

  • 26.

    Az ügy megítélése szempontjából jelentősége van annak a ténynek, hogy a lapok árát nem a kereskedők határozzák meg, hanem a kiadó, a lapokat az azon feltüntetett áron árusítják. Egyéb, az ár mellett jelentős mellékszolgáltatás nem jellemző, hogy befolyásolná az olvasók választását. A fogyasztó szempontjából nézve nagyon marginális verseny létezik az árushelyek között, legfeljebb az áruválaszték és kisebb mértékben az eladási körülmények az, ami determinálhatja az olvasni vágyó - és a lapot újságárusnál megvásárló - választását.

  • 27.

    Az árus lapterjesztés piaca földrajzi szempontból sem homogén, mert kulturális és fogyasztói fizetőképességi okokból a lapok iránti kereslet településenként és megyénként elkülönül. Az értékesített lapok száma (lapsűrűség) Budapesten és a nagyvárosokban magasabb. A nagykereskedelmi szintet vizsgálva megállapítható, hogy gazdaságossági és logisztikai szempontok miatt nem kifizetődő egy nagykereskedőnek az ország egy távolabbi pontjáról beszerezni a lapokat. A Rónahír Rt. szerint Debrecent és környékét ellátó vállalkozás számára nem kifizetődő Tatabányáról vagy Csornáról lapot beszerezni, a Budapestről történő szállítás azonban reálisnak mondható. A regionálisan értelmezhető piacokat mutatja egyébként a Lapker Rt. regionálisan tagolt, társaságonként 1-2 megyét átfogó szervezeti felépítése is.

    A kifogásolt piaci magatartások

  • 28.

    A Rónahír Rt. és a Lap-96 Kft. között először 1999. április 26-án megkötött Alapmegállapodás, majd később 2000. december 13-án megkötött, független kiskereskedők ellátását szolgáló szerződések (továbbiakban együtt: a megállapodás) az alábbi, versenykorlátozó kikötéseket tartalmazták:

  • 29.

    "5.) pont: Terjesztő (a Lap-96 Kft.) terjesztési területe
    Terjesztő a megállapodás 1.sz. mellékletében felsorolt árushelyeket látja el. A meglévő árushelyek fluktuációja, árushely bővítése, új árushely indítása csak a Megbízóval (a Rónahír Rt.) történt előzetes egyeztetést követően történhet.
    7.) pont: Versenyszabály
    A terjesztő vállalja, hogy a Megbízóval nem versenyez árengedmények, vagy magasabb terjesztési jutalékok alkalmazásával. Felek megállapodnak, hogy 18 %-nál magasabb árusjutalékot nem biztosítanak a kiskereskedőknek a jelen megállapodás aláírását követően.
    A korábban megkötött árusítási szerződésekben rögzített terjesztési jutalékok csökkentésére mindkét fél törekszik."

  • 30.

    Mind az 1999-es, mind a 2000-es szerződés tervezetét a Rónahír Rt. dolgozta ki, ő volt a kezdeményező fél. A Lap-96 Kft. néhány kisebb módosítást tudott csak kitárgyalni, alkupozíciója lényegesen gyengébb volt.

  • 31.

    Az 5. ponthoz kapcsolódóan a vizsgálat megállapította, hogy a Rónahír és a Lap-96 Kft. között volt egy szóbeli megállapodás, mely szerint egymás már meglévő árushelyeit nem csábítják át magasabb jutalékkal (status quo tiszteletben tartása).

  • 32.

    Jelen eljárással párhuzamosan, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában folyó Vj-10/2002. sz. eljárásban a Rónahír Rt. azzal indokolta a piacmegosztást, hogy saját konkurenciáját egyetlen épelméjű cég sem akarja erősíteni. Úgy akartak a kiskereskedők kiszolgálásában mind a ketten részt venni, hogy nem csábítgatnak egymás rendszeréből a másikéba vevőket.

  • 33.

    Az 5. pont gyakorlati megvalósulása tekintetében a felek egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek - ennek az az oka, hogy a megkeresés és a válasz nem írásos formában, hanem telefonon keresztül történt. A Rónahír Rt. szerint lényegében nem volt jellemző, hogy erre hivatkozva nem engedték volna meg, hogy a Lap-96 Kft. új árushelyet nyisson. Ez akkor volt releváns kérdés, ha az alternatív nagykereskedő a Rónahír Rt. árushelye szomszédságában kívánt megjelenni. A Lap-96 Kft. szerint viszont sok esetben előfordult, hogy a Rónahír Rt. tiltakozása miatt nem tudott új árushelyet nyitni. A Rónahír Rt. állítása szerint a Lap-96 Kft. havonta 1-2 alkalommal kereste meg új árushely nyitása érdekében.

  • 34.

    A 7. pontot a felek csak az újonnan nyitott helyeknél, kb. két és fél éven keresztül alkalmazták. A Rónahír ezen időszak alatt kb. 260 új árushellyel kötött szerződést. A meglevő árushelyeknél nem alkalmazták a maximált jutalékot, a régi, bevált ügyfeleket nem sújtották alacsonyabb jutalékkulcsokkal. A Rónahír Rt. elmondása szerint az utóbbi két évben 13-14 % volt a tipikus járulék, csak a nagy forgalmú árushelyek érik el a 17-18 %-ot.

  • 35.

    A Rónahír Rt. nyilatkozata szerint a megállapodás 7. pontja azt kívánta biztosítani, hogy az új árushelyek tekintetében, a gazdaságilag indokolatlan jutalékok módszerével ne alakuljon ki "destruktív verseny".

  • 36.

    A vizsgálat során bizonyíték került elő arra nézve, hogy a fenti módon maximált jutalékokat a gyakorlatban egységes mértékben alkalmazták. A Lap-96 Kft. szerint 1999 nyarától 2001. végéig nemcsak hogy betartották a 18%-os maximum jutalékot, hanem egymással megegyező mértékű jutalékokat adtak az árushelyeknek, a forgalom mértékétől függően 13-18 % között. A Rónahír Rt. tanúként meghallgatott igazgatója elismerte, hogy telefonon közölte a Lap-96 vezetőjével a jutaléksávokat.

III.

Jogi értékelés

A versenykorlátozó megállapodások tilalma

  • 37.

    A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés a.) pontja szerint e tilalom vonatkozik különösen a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására, míg a d.) pontja szerint a piac felosztására is.

    Az érintett piac

  • 38.

    A Tpvt. 14.§ (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.

  • 39.

    A lapterjesztési tevékenység speciális szolgáltatásnak tekinthető, amelynek célja, hogy a kiadóktól - közvetlenül, vagy más csatornák igénybevételével - a lap eljusson a végső fogyasztóig. A lapterjesztési piacon belül tehát több részpiac különíthető el, mivel az eltérő terjesztési módok eltérő fogyasztói csoportokat céloznak. A felsorolt öt terjesztési mód két fő csoportba sorolható: előfizetés és árus hírlapterjesztés. Az árus lapterjesztés esetében különböző értékesítési csatornákat, árushelytípusokat lehet megkülönböztetni, de jelen eljárás céljából, mivel az közvetlenül a lapterjesztés nagykereskedelmi szegmensét érinti, nyitva lehet hagyni annak kérdését, hogy ezek egymást kellőképpen helyettesítve egységes piacot alkotnak-e vagy sem.

  • 40.

    Érintett földrajzi piacként a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területét határozta meg a Versenytanács, az ezen a földrajzi területen található olyan kiskereskedelmi hírlapárus helyeket, amelyeket a két eljárás alá vont vállalkozás látott el kiskereskedelmi megállapodás alapján.

    A megállapodás vagy összehangolt magatartás

  • 41.

    A KLK a lapnagykereskedőkkel fennálló szerződéseit, köztük a Lap-96 Kft-vel fennálló szerződéseit a Lapker Rt-re, illetve rögtön annak regionális nagykereskedőire engedményezte. A Lap-96 Kft. a Rónahírre történt engedményezéshez írásbeli hozzájárulását adta. A megváltozott logisztikai feltételekre tekintettel a Rónahír Rt. és a Lap-96. Kft. között új szerződés megkötése vált szükségessé.

  • 42.

    A szerződést a Rónahír készítette elő, és bár a Lap-96 Kft-nek sikerült bizonyos rendelkezéseket módosítania, az új szerződés főbb pontjait nem változtathatta meg. A szerződés meg nem kötése esetén a Lap-96 Kft. okkal tarthatott attól, hogy a Lapker megtagadja a szállítást, melynek következtében a Lap-96 Kft-nek meg kellett volna szüntetnie a hírlap nagykereskedelmi tevékenységét. A 2000. december 13-án kötött szerződés megkötésére azért került sor, mert lejárt a határozott idejű, 1999. április 26-án kötött szerződés. A szerződést ebben az esetben is elsősorban a Rónahír Rt. dolgozta ki.

  • 43.

    A kiskereskedőknek adható jutalékot az eljárás alá vontak nem csupán maximálták, hanem annak érdekében is összehangolták magatartásukat, hogy adott mennyiséget eladó árus ugyanakkora jutalékot kapjon mindkét nagykereskedőtől. Összehangolt magatartásnak minősül, ha az egyik vállalkozó a másik tudomására hozza az általa alkalmazott, egyébként üzleti titoknak minősülő jutalékrendszert, annak érdekében, hogy a másik - tőle gazdasági függésben tevékenykedő vállalkozás ugyanezeket a kulcsokat tudja alkalmazni.

  • 44.

    A Versenytanács az álláspontra jutott, hogy a versenyt korlátozó kikötések és az összehangolt magatartás tartalmából kikövetkeztethetően egymással egyszerre horizontális és vertikális kapcsolatban álló vállalatok között jöttek létre, illetve valósult meg. A Lap-96 Kft. a Rónahírhez hasonlóan kiszállította az újságot, átvette a remittendát, meghatározott jutalékot fizetett a kiskereskedőknek, és így azok szempontjából a két vállalkozás versenytársaknak minősült. A következő kereskedelmi szintnek való értékesítés egyik legfontosabb paraméterének maximalizálása, majd rögzítése tipikusan versenytársak között értelmezhető korlátozás.

  • 45.

    E mellett ugyanakkor nem vitatható, hogy a felek vertikális kapcsolatban is álltak egymással, hiszen a Lap-96 Kft. a lapokat a Rónahír Rt-től szerezte be. Az a szerződéses kikötés, mely szerint csak a Rónahír Rt. hozzájárulásával nyithat a Lap-96 Kft. új hírlapárus helyet, egymással vertikális kapcsolatban levő vállalatok esetében fordul elő. Versenytársak egymás között abban állapodhattak volna meg, hogy az új árushelyek megnyitása előtt kölcsönösen egyeztetnek, vagy azt megállapodásuktól - nem pedig az egyik, az árut szállító fél egyoldalú akaratnyilatkozatától - teszik függővé.

  • 46.

    A Tpvt. 11. § a versenynek mind horizontális, mind vertikális típusú korlátozását tiltja. A versenytársak közötti versenyellenes megállapodások vagy összehangolt magatartás azonban kétségtelenül közvetlenül, károsabban hat a törvény által oltalmazott szabad versenyre. Ez tükröződik a csekély jelentőségű versenykorlátozásokra vonatkozó szabály alóli kivételben is, amelyek csak versenytársak közötti árat és piacfelosztást érintő megállapodásokra vonatkoznak.

  • 47.

    A megállapodás és az összehangolt magatartás a szerződés 2000. december 13-i megkötésétől kezdődően annak 2001. december 30-i hatállyal történő felmondásáig tartott.

    Versenykorlátozó cél vagy hatás

  • 48.

    Annak eldöntéséhez, hogy a vizsgált megállapodás és összehangolt magatartás versenykorlátozó volt-e, adott piac jellegzetességeit is figyelembe kell venni. A lapterjesztés nagykereskedelmi szintjét nézve leszögezhető, hogy érdemi verseny korábban, a KLK létezése idején volt. A KLK megszűnését követően egy nagyméretű szereplő, a Lapker csoport maradt állva, továbbá néhány "alternatív" kereskedő. E vállalkozások azonban nem tekinthetők a Lapker csoport hagyományos értelemben vett konkurenseinek - annak ellenére, hogy közöttük klasszikus irányítási kapcsolat nem létezik.

  • 49.

    Két vagy több vállalkozás akkor minősül egymás versenytársának, ha egymástól függetlenül képesek üzleti döntéseket hozni abból a célból, hogy adott piacra betörjenek, ott helyzetüket stabilizálják és minél több vevő kegyének megnyerésével profitjukat maximalizálják. Nem tekinthető ilyennek a most vizsgált Rónahír Rt.-Lap-96 Kft. viszony. Nem nevezhető igazi, gazdaságilag független versenytársnak az, aki a piac egy másik - domináns - szereplőjétől szerzi be azt az árut, amelyet mindketten egy következő kereskedelmi szint szereplőinek adnak tovább. Ez ugyanis olyan mérvű gazdasági függőséget eredményez közöttük, aminek okán a Lap-96 Kft-től nem várható el, hogy a Rónahír Rt-vel versengve, annak piaca rovására terjeszkedjen.

  • 50.

    A két vállalkozás közötti megállapodás és összehangolt magatartást teljes mértékben indokolja ez a sajátos, a KLK-örökségből fakadó kapcsolatrendszer. A megállapodás kétségtelenül tartalmaz más körülmények között versenykorlátozónak minősülő előírásokat, de ezek a Versenytanács álláspontja szerint a sajátos kapcsolatrendszerből eredően nem lehetnek hatással a piaci verseny hatékonyságára. Ennek rögzítésekor a Versenytanács tekintettel volt az újság piac azon sajátosságaira is, hogy a fogyasztók számára releváns versenytényezőt, az árat nem a kereskedők, hanem a kiadók határozzák meg. A jelen esetben vizsgált nagykereskedelmi helyzet a fogyasztók számára a magatartáskorlátozást követően sem produkált kedvezőtlenebb helyzetet. Elvi éllel kell kimondani, hogy nem szabad a versenyhatóságnak a piaci folyamatokba avatkoznia, ha attól nem várható a verseny hatékonyságának javulása.

  • 51.

    A Versenytanács az erőfölénnyel való visszaélés tárgyában folyó Vj-10/2002 ügyre tekintettel megjegyzi, hogy ha versenypolitikai szempontból a horizontális viszony felszámolása nem minősül visszaélésnek, akkor e viszony korlátozása sem tekinthető tiltandó és szankcionálandó versenyellenes magatartásnak.

  • 52.

    A két eljárás alá vont vállalkozás a fentiekből következően nem tekinthető egymás igazi versenytársának. Az üzletnyitás engedélyezése vonatkozásában azonban közöttük vertikális kapcsolat is fennállt. A Rónahír Rt. ezzel azt kívánta előírni, hogy a Lap-96 Kft. a tőle átvett árut milyen helyen hozza forgalomba, ami egymással forgalmazási kapcsolatban álló kereskedők között gyakori kikötés. Vertikális korlátozások megítélésnél abból kell kiindulni, hogy ezek tiltásával a cél a két szereplő piacán folyó verseny hatékonyságát, fogyasztók számára optimális teljesítményét kell védelmezni.

  • 53.

    Nagykereskedő és kiskereskedő közötti korlátozás esetében vizsgálni kell, hogy az milyen hatással van az árut előállítók közötti versenyre és végső soron a fogyasztói érdekekre. A kérdéses korlátozás kedvezőtlen, a verseny hatékonyságának ártó piaci hatással nem járt. Nem befolyásolta ugyanis a lapokat kiadók közötti versenyhelyzetet és fogyasztói szempontból is semlegesnek volt mondható. A lapvásárlók számára az áru jellemzői folytán közömbös az, hogy hol, melyik árusnál vásárolja meg - gyakran eseti benyomás alapján, nem-tervezett módon döntve - a lapot. Kétségtelen, hogy fogyasztói szempontból kedvezőtlen lenne az árushelyek számának beszűkülése, egy ilyen kedvezőtlen hatás bekövetkeztét egyrészt a lapterjesztő nem engedhetné meg magának - a kiadókkal szembeni kapcsolatának ártana -, másrészt üzleti érdekeivel is ellentétes lenne, hiszen az eladott lapok számának csökkenésével az ő forgalma és haszna is csökkenne.

IV.

Eljárási kérdések

  • 54.

    A tárgyalás során a Lap-96 Kft. által tett bizonyítási indítványoknak - a Rónahír-Lapker csoport viszonyának részletes feltárása és a Hírker Rt. korábbi vezérigazgatójának tanúkénti meghallgatása - az eljáró versenytanács nem adott helyt, mivel azok eredményeként jelen ügy érdemi megítélése - amely az eljárás alá vontakra egyébként is kedvező kimenetelűnek mondható - nem változhatott volna.

  • 55.

    A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2002. július 8.