Vj-3/2002/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Pécsi Requiem Bt. (Pécs) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás temetkezési szolgáltatására nézve fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított a Kozármisleny községben terjesztett szórólapokon, Faluújságban, illetve a Falu-TV-ben sugárzott reklámjaiban.

A bírság kiszabását mellőzi.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az általa nyújtott temetkezési szolgáltatással összefüggésben kifejtett azon reklámtevékenységével - miszerint a nem nála megrendelt temetések drágábbak, mert azok esetében ravatalozóhasználati, illetve hűtési díjat kell fizetni, továbbá az általa biztosított temetkezési szolgáltatás esetén csak a kellékek árát és/vagy szállítási költséget kell fizetni, egyébként a szolgáltatás ingyenes - a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított-e.

II.

  • 1.

    Az eljárás alá vont vállalkozás, ki a tevékenységi körébe tartozó temetőüzemeltetésen és egyéb tevékenységeken túl, főtevékenységként temetkezési szolgáltatást végez, főként a Pécs város vonzáskörzetében fekvő településeken biztosít temetkezési szolgáltatást.
    Összbevételének kb. 98,5 %-a a főtevékenységként végzett temetkezési szolgáltatásból származik.

  • 2.

    Egyes, jelen eljárással érintett községekben, így Kozármislenyben, Szemelyen, Pécsudvardon az eljárás alá vont vállalkozás a települési önkormányzatokkal kötött kegyeleti közszolgáltatási-, illetve üzemeltetési szerződés alapján üzemelteti a temetőket.

  • 3.

    Az üzemeltetési tevékenység megismertetése, illetve a temetési szolgáltatás reklámozása érdekében az eljárás alá vont vállalkozás fenti három község területén fejtett ki reklámtevékenységet.

    • 1.

      Kozármisleny területén - hol az eljárás alá vont vállalkozás a helyi önkormányzattal kötött szerződésben vállalta, hogy a helyi temetőben, a helyi lakosok számára 2001. június 31-ig ingyenesen végzi a temetési szertartást (ravatalozás, sírásás, behantolás) - szórólapokon, a Falu-TV-ben és a helyi, Kozármislenyi Faluújságban jelentetett meg reklámokat.

    • 2.

      A Kozármisleny területén 2000. decemberében 300 példányban terjesztett szórólap a temetkezési szolgáltatás ajánlásával egyidejűleg közölte, hogy a helyi lakosok helyi eltemettetésénél csak a kellék és a szállítási költségeket számítják fel, míg a temetési szertartás (sírásástól hantolásig) ingyenes. Közölte, hogy ha más vállalkozás végzi a temetési szolgáltatást, meg kell fizetni a hűtési és halottátvételi díjat. Tájékoztatott továbbá arról is, hogy az általa végzett munka 25-35 ezer Ft-tal olcsóbb.

    • 3.

      A Kozármislenyi Falu-TV-ben 2001. áprilisától 2001. novemberéig a helyi csatorna hirdetéseiben folyamatosan sugárzott reklám arról tájékoztatott, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által rendezett temetéseknél csak a kellék árát kell kifizetni, míg a további szolgáltatás ingyenes.
      Többletinformációként közölte még a reklám, hogy a más vállalkozásokkal végeztetett temetésnél ravatalozó használati díjat kell fizetni (arra nézve nem közölt direkt információt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás számít-e fel ravatalozó használati díjat).

    • 4.

      A Kozármislenyen havonta megjelenő helyi újságban - havi egy alkalommal - 2001. áprilisig közzétett reklám arról informált, hogy a helyi lakosok helyi temetésénél csak kellék és szállítási költségeket számítanak fel, majd példaként felsorolta a különböző - így a minimum, az első osztályú, és az extra - temetési árat.
      Szolgáltatásaink címszó alatt közölte még, hogy szolgáltatásként különböző tevékenységek - halottszállítás háztól és kórházból, komplett temetés, gyászhirdetés, kőfaragó munka, koszorúrendelés, hagyatéki ügyek, özvegyi nyugdíj - ingyenes ügyintézését is vállalja.

    • 5.

      Az eljárás alá vont vállalkozás által ténylegesen alkalmazott díjak alapján megállapítható volt, hogy 2001. január 11-től - az eladott kegyeleti tárgyakon túl - 3.800.- Ft összegű szállítási költséggel, 1.400.- Ft összegű eljárási díjjal, illetve 1.800 - 2.200.- Ft összegű feliratozási díjjal terhelte meg a számlákat, továbbá 2001. augusztus 30-tól 6 - 8.000.- Ft összegű temetési költséget is érvényesített.

    • 6.

      A Szemelyen és Pécsudvaron 2001. márciusban és 2001. szeptemberben üzemeltetőként - azonos szövegezéssel - 100, illetve 150 példányban terjesztett szórólap a ravatalozóhasználat és a hűtési díj vonatkozásában arról informált, hogy ezen díjakat meg kell fizetni, amennyiben a hozzátartozó más vállalkozóval végezteti a temetést. (Arra vonatkozóan nem volt kifejezett közlés, hogy ugyanezen díjakat meg kell-e fizetni az üzemeltetői minőségben eljáró eljárás alá vont vállalkozásnak, ha egyben ő végzi a temetési szolgáltatást is.)

    • 7.

      Az eljárás alá vont vállalkozás nem számított fel ravatalozóhasználati, illetve hűtési díjat az esetben, ha ő végezte a temetkezési szolgáltatást.

  • 4.

    Valamennyi, a reklám révén érintett temetőben húsz alatti - Pécsudvardon és Szemelyen tíz alatti - temetés volt 2001-ben, melyek közül csak Kozármislenyen volt többségben az eljárás alá vont vállalkozás által végzett temetés.

III.

A vizsgálati jelentés a Tpvt. 8. § d) pontjába ütköző jogsértés megállapítását indítványozta, figyelemmel arra, hogy egyes - saját árura vonatkozó - nem valós állítások, illetve a versenytársi áruval kapcsolatban adott információk a különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelthetik.
Rögzítette a jelentés, hogy a fogyasztók megtévesztése megállapításának nélkülözhetetlen eleme, hogy a megtévesztő információ következtében a fogyasztót kimutatható hátrány érje.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy a szállítási költséget jogosan számította fel, figyelemmel arra, hogy az az anyagköltséghez kapcsolódik, miáltal annak érvényesítése nem tekinthető a hirdetésben vállaltakhoz képest többletszámlázásnak.
Hivatkozott arra, hogy a feliratozás díjának leszámlázása nem jogellenes, az a koporsó, mint termék eladásához kapcsolódik, így nem sorolható a temetkezési szolgáltatások közé.
Előadta, hogy nála megrendelt temetések esetén nem számított fel az üzembentartói minőséghez kapcsolódó díjakat (például ravatalozóhasználati díj, hűtési díj).

V.

  • 1.

    A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a fogyasztóknak a gazdasági versenyben való megtévesztése, vagyis olyan valótlan vagy más módon megtévesztésre alkalmas információ közlése, mely - annak tartalmánál fogva - alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására, illetve a fogyasztók döntési szabadságának korlátozására.
    Az esetben, amennyiben a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartás piaci környezetben következik be, ez értelemszerűen torzítja, illetve torzíthatja a gazdasági versenyt, miáltal a 8. § (1) bekezdésében írt tényállás megvalósul.
    Megjegyzi a Versenytanács, hogy - bíróság által is megerősített - gyakorlata szerint a Tpvt. 8. § (1) bekezdése alkalmazhatóságának nem tényállási eleme a tényleges (bizonyított) megtévesztés, illetve ebből következően a fogyasztókat ért konkrét hátrány vagy a vállalkozás által elért előny kimutathatósága. A Tpvt. 8. § (2) bekezdésében nevesített tényállásokból aggálytalanul megállapítható, hogy a jogszabály maga is a "megtévesztésre alkalmas" kifejezést ( a), c) pont) használja, míg a d) pontban az "alkalmasság" szinonimájaként a "hamis látszat keltésére" szóhasználatot alkalmazza.

  • 2.

    Az adott ügyben vizsgált reklámok értékelése során megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás kozármislenyi reklámjaiban (szórólap, Falu-TV-ben sugárzott reklám) az árösszehasonlítás módszerét alkalmazta úgy, hogy a hozzátartozók által az egy-egy temetésnél fizetendő költséget vette alapul, illetve vetette össze, és ehhez képest közölt közvetlen információkat temetkezési szolgáltatásáról , illetve - anélkül, hogy saját üzemeltetői szolgáltatása , illetve annak díjai nevesítésre kerültek volna - tájékoztatott arról, hogy az esetben, ha más szolgáltató végzi a temetési szolgáltatást , további, az üzemeltetőnek fizetendő költségek is felmerülnek.

  • 3.

    A reklámok versenyjogi megítélése szempontjából - a már fent kifejtettek szerint - azt kellett megítélni, hogy a reklámok fenti módon megszerkesztett üzenete valótlan vagy más módon megtévesztésre alkalmas volt-e.
    A vizsgálati jelentés alapján megállapítható volt, hogy a más vállalkozás által végzett kozármislenyi temetés esetén többletköltségként merült fel a ravatalozóhasználati, hűtési és halottátvételi díj és az eljárás alá vont vállalkozás az általa bonyolított temetéssel járó összköltségcsökkenést is reálisan jelölte meg a reklám (szórólap), így jogellenes közlésekre csak a saját áru vonatkozásában került sor.

    A kozármislenyi szórólapban az eljárás alá vont vállalkozás azt állította, hogy a helyi temetéseknél csak kellék és szállítási költséget számítanak fel, míg a Falu-TV-ben terjesztett reklám - a szórólappal is ellentétesen - a szállításra is ingyenességet ígért.
    A tényállás 3.2. pontjában írtak szerint az eljárás alá vont vállalkozás a Falu-TV-ben közzétett reklámmal szemben szállítási költséget számított fel, míg mindkét reklámmal ellentétesen számlázott ügyintézési díjat.
    A Kozármislenyi Faluújságban közzétett hirdetés is ellentmondott az eljárás alá vont vállalkozás tényleges számlázási gyakorlatának azáltal, hogy eljárási díjat számolt fel az ott ígért ingyenes ügyintézéssel szemben, illetve ellentmondott a reklámoknak az augusztus végétől felszámított temetési költség is.

    Fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás magatartását a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásnak találta.
    Elfogadta a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezését, hogy a koporsó feliratozása nem tartozik a temetkezési szolgáltatások közé, így evonatkozásban a jogsértés nem valósult meg.

  • 4.

    Nem volt megállapítható a jogsértés a Szemelyen és Pécsudvaron teljesített reklámokkal kapcsolatban.
    A Tpvt. 8. §-a alkalmazásában a reklámot megjelentető vállalkozásnak a saját árujára tett állításait lehet megítélni, míg a kifejezetten csak a versenytársi termékkel kapcsolatos tisztességtelen állítások elbírálása a Tpvt. II. fejezete alapján a bíróság hatáskörébe tartozik.
    A valósnak minősülő állítás megjelentetésével kapcsolatosan esetlegesen megvalósult más jellegű, más törvény hatálya alá tartozó (pl.: Reklámtv.) jogsértésre a Tpvt. hatálya nem terjed ki, így annak elbírálására a Gazdasági Versenyhivatalnak sincs hatásköre.

  • 5.

    A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal a vállalkozással szemben, aki megsérti a törvény rendelkezéseit.
    Jelen ügyben - a Tpvt. 78. § (2) bekezdésében foglaltak alapján - a Versenytanács nem látta indokoltnak a megvalósult jogsértés ellenére bírság kiszabását. A megvalósult jogsértést csekély súlyúnak találta, figyelemmel az érintett fogyasztók számára, illetve a földrajzi piac nagyságára, ami meghatározó volt a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka szempontjából is.
    A ténylegesen elvégzett szolgáltatás volumenére tekintettel nem volt jelentősnek tekinthető a jogsértéssel elért előny sem.

Budapest, 2002. május 23.