Vj-197/2001/12

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt -vel és a DAM Energy Energiaszolgáltató Kft -vel szemben összefonódás engedélyezése tárgyában kérelem elmulasztása miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban meghozta a következő

határozatot

  • 1)

    A Versenytanács engedélyezi, hogy a DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt. megvásárolja a Diósgyőri Acélművek Rt. Fa. termelőeszközei által megtestesített vállalkozásrészt és a DAM Energy Energiaszolgáltató Kft. megvásárolja a DAM-ESZ Energia Szolgáltató Kft. Fa. termelőeszközei által megtestesített vállalkozásrészt.

  • 2)

    Az eljárás alá vontak kötelesek a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül egyetemlegesen 2.000.000 Ft. eljárási díjat megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571 számú számlájára.

  • 3)

    Az eljárás alá vontak kötelesek a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül egyetemlegesen 1.500.0000 Ft. bírságot megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú számlájára.

  • 4)

    A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel lehet kérni.

Indoklás

I. A tényállás

Az eljárás tárgya

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal a rendelkezésére álló információk birtokában a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. számú a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (továbbiakban Tpvt) alapján 2001. december 17-én versenyfelügyeleti eljárást indított a DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt-vel szemben (továbbiakban DAM Steel) a Diósgyőri Acélművek Rt. Fa. termelőeszközeinek megvásárlása okán

  • 2.

    Az eljárás alá vont jogi képviselője útján 2002. január 17-én beadta mindazon iratokat, mely az engedélyezési kérelem beadási kötelezettség megtartásához szükségesek lettek volna és

  • 3.

    kérte a GVH-tól, hogy a Tpvt. 77. § (1) b) pontja alapján a Diósgyőri Acélművek Rt. Fa. meghatározott termelőeszközei által megtestesített vállalkozás rész feletti irányításszerzést engedélyezze, továbbá

  • 4.

    tájékoztatta a GVH-t arról, hogy a DAM Steel irányítása alatt álló DAM ENERGY és a DAM-ESZ Energia Szolgáltató Kft Fa. meghatározott termelőeszközei által megtestesített vállalkozás része között is összefonódás jött létre, melynek engedélyezését szintén kérte.

  • 5.

    A GVH ezt követően kiterjesztette az eljárást a DAM-ESZ Energia Szolgáltató Kft. Fa. működő vagyonának DAM ENERGY általi megvásárlására is.

Az érintett vállalkozások

A DAM Diósgyőr Rt. működő vagyonának megvásárlása

  • 6.

    A diósgyőri kohászati üzemek az elmúlt húsz évben több átszervezésen, reorganizációs programokon és tulajdonosváltáson ment keresztül. A DAM Diósgyőr Rt. Fa. jogelődje a DAM Diósgyőr Diósgyőri Acélművek Ipari és Kereskedelmi Kft, melyet egyszemélyes tulajdonosként az Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) alapított olymódon, hogy a felszámolás alatt álló DIMAG Vállalatcsoport (DIMAG Rt. Fa. és DNM Kft. Fa.) vagyonát kivásárolta és azt apportként bevitte az általa alapított DAM Diósgyőr Kft-be. Az ÁPV Rt., mint a DAM Diósgyőr Kft. egyedüli tagja elhatározta a DAM Diósgyőr Kft. és a BORSODFERR Rt. összeolvadás útján történő egyesülését (Vj-219/1996). Ezen átalakulással jött létre az egyesülő cégek általános jogutódjaként a DAM Diósgyőr Rt. Az ÁPV Rt., mint a társaság egyedüli tagja, 1998. januárjában "Privatizációs Szerződés" útján a szlovák ová spolocnost Kosice részére értékesítette a DAM Diósgyőr Rt. jegyzett tőkéjének 68,15%-át kitevő részvénycsomagot (Vj-44/1998). A DAM Diósgyőr Rt. tevékenysége veszteséges volt, a szükséges környezetvédelmi beruházások és technikai, technológiai fejlesztések végrehajtására fedezettel nem rendelkezett, a termelés fenntartását sem tudta finanszírozni. A felszámolás előtt és a felszámolás első két és fél hónapjában termelés nem folyt.

  • 7.

    A DAM Diósgyőr Rt. felszámolási eljárását a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2000. március 14-én jogerőre emelkedett végzésével rendelte el. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 34. § (1) bekezdése alapján a felszámolás kezdő időpontjában megszűntek a tulajdonosoknak a társasággal kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott jogai. A DAM Diósgyőr Rt. Fa. a felszámolás kimondását követően a hitelezők támogatottsága mellett termelés újraindítására, a foglalkoztatás fenntartására, az ehhez szükséges vevői bizalom megszerzésével, a termeléshez szükséges pénzügyi források biztosításával a meglévő eszközök működő vagyonként való értékesítésére koncentrált. Az erőfeszítések eredményeként 2000. május végén beindult a termelés, amely volumenében 20-23 kilótonnás havi értékesítést jelentett. A DAM Diósgyőr Rt. Fa. pénzügyi helyzete semmiféle fejlesztést nem tett lehetővé.

  • 8.

    A DAM Diósgyőr Rt Fa. felszámolója 2001. január 25-én pályázatot hirdetett meg a tulajdonában lévő, acélgyártás tevékenységének folytatásához szükséges valamennyi telek, épület, építmény, gép, berendezés, továbbá tartalék alkatrész, szerszám és gyártóeszköz készlet, mint működő vagyon megvételére. A termelő tevékenység teljes egésze értékesítési felajánlásra került, s a megmaradó társaság nem végez termelést, ezzel árbevételt nem realizál.

  • 9.

    Az ajánlati felhívásra az olaszországi Cogne Acciai Speciali S.r.l. (továbbiakban Cogne) vételi ajánlatot nyújtott be, melyet a felszámoló érvényes pályázatként elfogadott. Az ajánlat tartalmazta azt, hogy a pályázó nyertessége esetén maga vagy pedig az általa kijelölendő társaság útján kívánja a működő vagyont megvásárolni. Ennek megfelelően az ugyanezen cégcsoporthoz tartozó luxemburgi EG S.A. által zártkörű részvénytársaságként alapított DAM Steel vásárolta meg a DAM Diósgyőr Rt. Fa. működő vagyonát. 2001. szeptember 5-től a társaság 90 %-os részvényese a Cogne és 10 %-os részvényese az EG S.A.

  • 10.

    A Cogne olyan rozsdamentes acélból készült alap- és hosszú-termékek gyártására szakosodott, mint az acéltuskók, félkész acéltermékek, dróthuzalok, fémrudak, szerszám- és szelepacél, és fúrótengelyek. Európában élen jár az acélszelep gyártásban, míg világviszonylatban a második helyet foglalja el. A cégcsoport ipari termelőhelyekkel, kereskedelmi vállalatokkal és forgalmazókkal a világ számos országában képviselteti magát.

  • 11.

    A DAM Diósgyőr Rt Fa. és a DAM Steel között 2001. április 4.-én jött létre az Adásvételi Szerződés a DAM Diósgyőr Rt Fa. tulajdonában lévő, acélgyártás tevékenységének folytatásához szükséges valamennyi telek, épület, építmény, gép, berendezés, továbbá tartalék alkatrész, szerszám és gyártóeszköz készlet, továbbá ügyfélállomány, mint működő vagyon (Acélmű) megvételére.

  • 12.

    Az Acélmű előző évi (2000.) árbevétele 20,3 Mrd Ft. volt.

A DAM-ESZ Kft. működő vagyonának megvásárlása

  • 13.

    A volt Lenin Kohászati Művek (LKM) központi telephelyén többszöri átalakulások után 1995. évben létrejött a "DAM Diósgyőr" Diósgyőri Acélművek Kft (DAM Kft), mely 1996. július 1-én egyszemélyes gazdasági társaságként megalapította a DAM-ESZ Kft-t. 1996. december 31-el a DIGÁZ Kft (ingatlanaival és tárgyi eszközeivel) beolvadása folytán teljes vagyonával a DAM-ESZ Kft-be került. 1996. december 31-e óta a DAM-ESZ Kft. Fa. egyedüli tagja a DAM Diósgyőri Acélművek Rt.

  • 14.

    A DAM Diósgyőr Rt. felszámolási eljárása előtt 100%-os tulajdonában állt a DAM-ESZ Energia Szolgáltató Kft. és a MEGASZER 96 Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. A DAM-ESZ Energia Szolgáltató Kft. felszámolását a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság végzésével rendelte el. A DAM-ESZ Energia Szolgáltató Kft. Fa. felszámolója a társaság működő vagyonának nyilvános értékesítését rendelte el, amely 2001. májusában került a Cégközlönyben, valamint a Magyar Hírlapban meghirdetésre. A DAM-ESZ Energia Szolgáltató Kft Fa. vagyontárgyainak megvásárlására a legjobb ajánlatot a DAM Steel tette. Az ajánlat tartalmazta azt, hogy a pályázó nyertessége esetén maga vagy pedig az általa kijelölendő társaság útján kívánja a működő vagyont megvásárolni. Ennek megfelelően a DAM Steel és a NEWTON Magyarország Pénzügyi Tanácsadó Kft. által 66,7 % - 33,3 % tulajdoni arányban, 2001. augusztus 2-án alapított DAM ENEGRY Kft. vásárolta meg a 2001. augusztus 22-én megkötött adásvételi szerződés útján a DAM-ESZ Energia Szolgáltató Kft Fa. működő vagyonát. Az adásvételi szerződés alapján megvételre került az energia szolgáltatáshoz szükséges ingatlan, ipartelep, közmű, épület, építmény, gép, berendezés, jármű, tartozék és készlet, mint működő vagyon (Energiaszolgáltató).

  • 15.

    A DAM-ESZ Kft Fa. alaptevékenysége 2001. április 2-ig a DAM Diósgyőr Rt Fa., 2001. április 3-tól pedig a DAM Steel Rt., valamint a törzsgyár közvetlen közelében működő gazdasági társaságok, intézmények energiahordozókkal történő ellátása a társaság tulajdonát képező csővezetékeken és egyéb hálózatokon keresztül. Az alaptevékenység a vásárolt primer energiahordozók vételezése, átalakítása, valamint szekunder energiahordozók termelése és tovább szolgáltatása.

  • 16.

    Ezen vásárlás gazdasági kényszer volt, mivel az acéltermeléshez szükséges szinte valamennyi energiát a DAM-ESZ Energia Szolgáltató Kft Fa. szolgáltatta, árbevételének kb. 80%-a a DAM Diósgyőr Rt-től, majd pedig annak működő vagyonát megvásárló DAM Steel-től származott, így a vagyon más által történő megvásárlása ellehetetleníthette volna a DAM Steel működését.

  • 17.

    Az Energiaszolgáltató előző évi (2000.) árbevétele 5,8 Mrd Ft, ebből a szűkített nettó árbevétel 630 M Ft volt.

Az érintett piacok

  • 18.

    A cégcsoport, amelyhez a DAM Steelt tartozik sem 2000-ben, sem pedig 2001. áprilisában nem rendelkezett részesedéssel más magyarországi társaságban és Magyarországról nem származott árbevétele.

  • 19.

    A DAM Steel az ötvözetlen és ötvözött vaskohászati hosszútermékek, a DAM ENERGY a kohászati tevékenységhez szükséges energiahordozó termékekre előállítása és szolgáltatása piacán tevékenykedik.

  • 20.

    Kereskedelmi és fogyasztói igény szempontból számos méretű, anyagminőségű, kivitelű és egyéb egyedi rendelői igénynek megfelelő tulajdonságú vaskohászati termék található széles sávban. Magyarországi fogyasztói igények kielégítésében az elmúlt 40 évben a hazai gyártóvállalkozások meghatározó szerepet játszottak, de a fogyasztók importból is rendszeresen vásároltak. A termelői kapacitások és az adott kapacitáson a tevékenységgel előállított termékek sajátosságainak megfelelően különböző vállalkozások tevékenykedtek. (Például Ózdi Kohászati Üzemek: ötvözetlen kis átmérőjű hosszúárú, DAM: Ötvözetlen és ötvözött közép és nagy átmérőjű hosszúárú, kovácsolt termékek, Csavar és Húzottárú Gyár: tovább-megmunkált és kötőszer termékek, DUNAFERR: lapostermékek és hajlított idomok, Salgótarjáni Acélművek: tovább-feldolgozott laposáruk, stb.). A termelői kapacitások országos szinten kiegészítették egymást, érdemi átfedés nem volt közöttük. Így minden gyártó (amíg működött) egyedüli előállítónak számított hazánkban. Ezért a hazai gyártók között érdemi verseny nem volt.

  • 21.

    A magyar vaskohászati termék előállítás működési mechanizmusa szerint a termelés csak megfelelő mennyiségű (minimális gyártókapacitás) rendelés összegyűjtése után indul be. A gazdálkodási és finanszírozási problémák miatt készletre gyártani a hazai termelők nem tudnak.

Adatok az Acélmű által előállítottal megegyező vaskohászati termékek hazai forgalmáról

időszak 2000. év

Mennyiség tonnában

Piaci részarány %-ban

értékesítés belföldi gyártásból

566.427

import beszerzésből

790.375

értékesítés összesen

1.356.803

ebből az Acélmű értékesítése

174.407

12,85 %

  • 22.

    A DAM Steel olvasztott vas és acélhulladékból ötvözött és ötvözetlen acéltermékeket állít elő folyamatos acélöntő berendezésben és nemesacél-hengermű hengersoron. Gyártanak bányatámot, sínt (vályús tömbsín és melegen hengerelt nagyvasúti sín), melegen hengerelt négyzetacélt, hatszögacélt, köracélt, laposacélt, U-acélt, I-acélt, egyenlő szárú szögacélt, továbbá nagyméretű köracélt, acélbugát és vályús szelvényű csúszóíves biztosítószerkezetet. E termékeken belül különféle minőségcsoportok léteznek.

  • 23.

    Jelenleg az iparilag fejlett országokban szinte mindenütt kihasználatlan kapacitások vannak, az ipari termékek árai stagnálnak vagy csökkennek, a rendelésállomány visszaesett és a készletek felhalmozódnak. Mindezek következtében a hazai acélipari vállalkozásokban is kedvezőtlen helyzet alakult ki. Az acéltermékek ára az exportpiacokon mérséklődött. A belföldi piacokon pedig az alacsony árak miatt egyre növekvő import következtében folyamatos értékesítési nehézségekkel kellett szembenézni. Az acélipari termékek összességében a belföldi értékesítési árak alig emelkedtek, amely számottevően elmarad az összes ipari termék belföldi értékesítési árának növekedésétől. Az acélpiacon várt élénkülés elmaradt, a gyártók áremelési törekvéseit a vevők rendszerint elutasítják, mivel a piac 2000. második félévétől telített, erős kínálati piac jelleg érvényesül. A magyar acélipar borsodi térségében meglévő kapacitás-kihasználás alacsony (50-55%), további igény csökkenés esetén termelő berendezések leállítása következik

  • 24.

    A hazai acéltermék-szükségletet biztosító (belföldi és import) beszállításokban 1997. és 2000. között az import részaránya 40%-ról 55%-ra emelkedett. Az egyes termék-főcsoportokat vizsgálva, jelenleg már csak a lapos termékek (DUNAFERR) belföldi aránya haladja meg az 50%-ot.

  • 25.

    Az Acélmű vevőit két nagy csoportra oszthatjuk, a közvetlen felhasználók és a nagykereskedők csoportjára.

  • 26.

    A kereskedelmi tevékenység tekintetében magyar és külföldi kereskedők jelentek meg, akik jelentős mennyiségű import terméket kínálnak eladásra. A késztermék piacon nagy import verseny van és a külföldi gyártók alacsony árakkal igyekeznek részarányukat tovább növelni. Ez a kelet- és a nyugat-európai gyártókra egyaránt érvényes. A környező országokból (ukrán, román, cseh, lengyel) beáramló import, elsősorban ötvözetlen kommersz acélárú. A termelő és/vagy kereskedő versenytársak a kisebb termék-szortimentből adódóan rugalmasabb szállítási, piackövető képesség, alacsony árszint, hosszabb fizetési határidő alkalmazásával élnek. Érvényesül továbbá a keleti szomszéd országokban alkalmazott állami támogatások és az eltérő árrendszer költségbeli hatása illetve ennek nyomán kialakuló áreltérítő hatás.

  • 27.

    Európa valamennyi jelentős termelője/kereskedője folyamatosan jelen van a hazai piacon. Az európai - vagy akár az USA importkorlátozásai következtében - távol-keleti termelők bármikor képesek lennének a magyar piacra belépni. Jelenleg is kínálnak Csepel Szabad-kikötőből olyan távol-keleti származású acélcsöveket, melyeket nyugat-európai piacokra nem tudtak bevinni.

  • 28.

    A vaskohászati termékek piacán 1995-től folyamatosan érvényesültek piacvédelmi intézkedések. Első sorban az orosz és ukrán termékek körében, de ez az intézkedés 2000.VII.1-től megszűnt. 1999.I.1-től a cseh relációból érkező árukra volt piacvédelmi intézkedés (kontingens), mely intézkedés 2000. évi két módosítása azt teljesen hatástalanná tette.

  • 29.

    Az Acélműnek illetve az új tulajdonos DAM Steel-nek beszerzési piacon, mint alapanyag-vásárló vannak magyarországi versenytársai, mivel ugyanazon hulladékbeszállítóktól vásárolja az alapanyagát, mint más acélgyártók.

  • 30.

    A DAM-ESZ Kft Fa. alaptevékenysége a törzsgyár és a közvetlen közelében működő gazdasági társaságok, intézmények energiahordozókkal történő ellátása a társaság tulajdonát képező csővezetékeken és egyéb hálózatokon keresztül. Az alaptevékenység a vásárolt primer energiahordozók vételezése, átalakítása, valamint szekunder energiahordozók termelése és tovább szolgáltatása. A szolgáltatások köre az energiahordozók (villamosenergia, földgáz, egyéb gázok, ivó és ipari víz, gőz és hő, stb.) fogadására, átalakítására, termelő berendezések és energia átalakító rendszerek üzemeltetésére, karbantartására terjed ki, mérés- és szabályozástechnikai rendszerek üzemeltetésével, karbantartásával egyetemben.

  • 31.

    A 2000. évben a vállalkozás árbevételének 11,1 %-át tette ki a nem az Acélmű számára történő értékesítés. Ez az értékesítés az országos felhasználáshoz viszonyítva 0,09 %-os piaci részarányt jelent. Különböző okok miatt az átszervezések és tulajdonosváltások folyamán az energiaszolgáltató részleget az acélgyártástól hol elválasztották, hol pedig azzal egységes egésznek kezelték. Az acéltermelés nem működött volna és most sem működik megfelelő energiaellátás nélkül.

II. Jogi értékelés

Engedélyköteles összefonódás

  • 32.

    A DAM Steel a DAM Diósgyőr Rt. Fa. termelőeszközeiből és ügyfélállományából álló részét szerezte meg, ami a Tpvt 23.§ (1) bekezdés b/ pontja szerint vállalkozások összefonódásának minősül. Hasonlóképpen összefonódásnak tekintendő a DAM Energy vagyonvásárlása is. Az Acélmű és az Energiaszolgáltató megfelel a Tpvt 23.§ (5) bekezdésében a vállalkozásrésztől elvárt feltételeknek, mivel eszközeikkel teljes gyártási/szolgáltatási vertikumot testesítenek meg, továbbá átvették a volt tulajdonos ügyfélállományát, s így önálló piaci tevékenységre is folytatólagosan képesek.

  • 33.

    A Tpvt. 24. § (1) szerint a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és az irányítás alá kerülő vállalkozás, valamint a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevők előző évi nettó árbevétele az ötszázmillió forintot meghaladja. A közvetlenül és közvetve érintett vállalkozások árbevételei alapján a vállalkozás részek megvétele engedélykötelesnek minősül.

Az összefonódás engedélyezhetősége

  • 34.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.

  • 35.

    Az érintett piac meghatározása a versenyfelügyeleti eljárásban nem cél, hanem olyan eszköz, amely alapján egy koncentráció piacra gyakorolt hatásait vizsgálni lehet. Jelen esetben nem volt szükséges az érintett piacot teljes pontossággal meghatározni, mert nem volt elképzelhető olyan érintett piac, amelyen az összefonódás versenyproblémát vetett volna fel.

  • 36.

    Az összefonódás nem eredményez piaci koncentráció növekedést, mivel az irányításszerő külföldi vállalkozás eddig Magyarországon nem folytatott tevékenységet. Olyan tulajdonosváltozásról van szó, amelynek nincsen közvetlen kihatása sem a DAM által gyártott termékek piacaira, sem a DAM Energy tevékenységére.

  • 37.

    A vaskohászati termékek között folyó gazdasági versenyre az vállalkozás rész vásárlás várhatóan pozitív hatást fejt ki. A magyarországi acélipar egyik jelentős szereplője és egy versenytárs maradt fenn azáltal, hogy a DAM Steel megvásárolta a felszámolás alatt álló DAM Diósgyőr Rt működő vagyonát, az Acélművet.

  • 38.

    A Versenytanács ennek alapján megállapította, hogy az összefonódás a Tpvt. 30. §-ának (1) bekezdésére tekintettel nem erősít meg gazdasági erőfölényt az érintett piacon, így a kérelmezett szerződéssel létrejövő összefonódás engedélyezése a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján nem tagadható meg.

III. Eljárási kérdések

  • 39.

    Összefonódás engedélyezése iránti kérelem elmulasztása miatt hivatalból indult eljárásokra a Tpvt. nem tartalmaz tételes eljárási határidőt, így érvényesül a Tpvt. 63. § (1) bekezdése, mely szerint az ügyek alapos vizsgálatáról és ésszerű időn belül történő befejezéséről hivatalból kell gondoskodni. Hivatalból indult eljárásoknál az információhiány és az eljárás alá vontnak az esetleges ellenérdekeltsége miatt nem lehet a rövidebb összefonódás-engedélyezési határidőket analógiaként figyelembe venni. Azon időponttól kezdve azonban amikortól az eljárás alá vont információ adásával olyan helyzetbe hozza a GVH-t, mintha egy teljes (hiánypótlást nem igénylő) engedélyezés iránti kérelmet nyújtott volna be, az ésszerű eljárási határidő számításához analógiaként irányadók lehetnek a Tpvt. 63. § (3) bekezdése a) -b) pontjaiban foglalt határidők, azzal azonban, hogy azok esetleges túllépése esetén értelemszerűen nem alkalmazható a Tpvt. 64. §.

  • 40.

    Az eljárási díj tekintetében a Tpvt. 62. § (2) bekezdése, az (1) bekezdés szerinti - a kérelemre indult eljárás esetén fizetendő - díjra hivatkozik vissza. Az összefonódás engedélyezési kérelemre folyó eljárás esetén fizetendő eljárási díj mértékét a Tpvt. közvetlenül az eljárási határidővel kapcsolja össze, kiindulva abból, hogy ha az ügylet megítélése egyszerű (a szükséges információk rendelkezésre állnak, és azok alapján nyilvánvalóan nincsenek káros versenyhatások), akkor a döntés viszonylag rövid (45 napos) határidővel meghozható. Tartalmilag mindez azt jelenti, hogy az eljárási díj mértéke az engedélyezés nyilvánvalóságával áll összefüggésben. Ebből kiindulva a Versenytanács - tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont az eljárás során beadta a kérelem elbírálásához szükséges adatokat, és arra, hogy az összefonódást követően a kérelmező piaci részesedése alapján nyilvánvalóan nem került erőfölényes helyzetbe - a Tpvt. 62. § (2) bekezdés szerinti eljárási díjat 63. § (3) bekezdése ac) pontjához kapcsolt kettő millió forintos összegben határozta meg.

  • 41.

    A Versenytanács lehetségesnek és szükségesnek tartotta a két összefonódást egy eljárásban elbírálni, mert az irányítást szerzők ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartoznak és a megvásárolt vállalkozás részek egymással összefüggő tevékenységet folytatnak. Ennek megfelelően került sor az eljárási díj összegének megállapítására.

  • 42.

    A késedelmi bírságot a Versenytanács 258 napra számolta, a DAM Steel irányítás szerzését eredményező szerződés megkötését követő harmincadik naptól a kérelem beadásáig terjedően. A bírság napi összegének meghatározásakor a Versenytanács enyhítő körülményként figyelembe vette, hogy az irányításszerzésre felszámolási eljárás keretében került sor és az ügylet jellegéből adódóan nyilvánvalóan nem annak eltitkolása volt a célja.

  • 43.

    A Versenytanács határozatát jelen ügyben - az ügyfél kérelmére - tárgyaláson kívül hozta meg. A jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2002. május 2.