Vj-181/2001/38

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bayer AG mint kérelmező és az Aventis Crop Science Holding SA kérelmezett közötti összefonódás engedélyezése iránti eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

  • 1)

    A Versenytanács azzal a feltétellel engedélyezi az összefonódást, ha a Bayer a határozat meghozatalától számított (...) [1] hónapon belül megválik Metamitron (Goltix) üzletágától.

  • 2)

    A leválasztás megvalósulásáig terjedő átmeneti időszakban a kérelmező köteles a leválasztásra kerülő üzletágat különállóan kezelni, annak állagát, értékét megőrizni.

  • 3)

    A kérelmező köteles kéthavonta tájékoztatni a Gazdasági Versenyhivatalt az eladással kapcsolatos tárgyalásainak előrehaladásáról. Az első tájékoztató beérkezésének határideje 2002. június 30.

  • 4)

    A kérelmező a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül további 8.000.000, azaz nyolcmillió Ft. eljárási díjat köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571 számú számlájára.

  • 5)

    A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel lehet kérni.

Indoklás

I. A tényállás

1. A kérelmezett tranzakció

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatalhoz a Bayer AG összefonódás engedélyezésére irányuló kérelmet nyújtott be. A Bayer AG (Bayer) meg kívánja vásárolni az Aventis S.A. agrokémiai üzletágát tömörítő Aventis Crop Science Holding S.A. (ACS) valamennyi részvényét, amelyben az Aventis S.A. mellett a Schering AG is rendelkezik 24 %-os - közvetlen és közvetett - részesedéssel. A vállalkozások koncentrációjára irányuló megállapodásokat tartalmazó részvényátruházási szerződések megkötésére 2001. október 2-án került sor.

2. Az érintett vállalkozások

  • 2.

    A Bayer egy nyilvános, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely felett egyik részvényes sem gyakorol közvetlen vagy közvetett irányítást. A Bayer AG a "legfelső" anyavállalata a Bayer vállalatcsoportnak. A Bayer elsősorban az élettudományok és a vegyipar területén érdekelt. Ennek megfelelően a Bayer Csoport tevékenysége a következő négy üzletágra osztható: egészségügyi, mezőgazdasági, polimer és vegyi üzletág.

  • 3.

    A világkereskedelmi értékesítéseket tekintve az agrokémiai vállalatok között a 7. helyen álló vállalkozás az összefonódással szeretné szélesíteni termékskáláját és fokozni regionális jelenlétét főként a NAFTA országokban és Latin-Amerikában, hogy ezáltal utolérje a piacvezető Syngenta-t, amelynek forgalma háromszor nagyobb, mint a Bayer-é és majdnem kétszer akkora, mint a világranglistán negyedik helyen álló ACS-é. (A Syngenta 2000-ben az AstraZeneca és a Novartis összeolvadásából jött létre.) A Bayer termékpalettáján nagy arányban szereplő viszonylag régi termékek, az iparágban végbement számos fúzió és az agrokémiai termékek piacán fokozottabban megjelenő ún. generikus cégek egyre növekvő piaci részesedése miatt a Bayer piaci pozíciója folyamatosan romlott az utóbbi években.

  • 4.

    A Bayer egyetlen magyarországi leányvállalata a Bayer Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Bayer Hungária), amely 100%-ban a Bayer tulajdona. A Bayer Hungária tevékenysége a következő: gyógyszerkereskedelem, állatgyógyászati termékek és növényvédőszerek forgalmazása, vegyipari termékek, polimerek kereskedelme és az ezekkel kapcsolatos szaktanácsadás. A Bayer Hungária 2000. évi nettó árbevétele 6,351.7 millió Ft. volt.

  • 5.

    Az ACS (az Aventis mezőgazdasági üzletága) az AgrEvo (Hoechst/Schering közös vállalata) és a Rhône-Poulenc mezőgazdasági üzletágából alakult meg 1999. decemberében. Az ACS négy fő üzletága a következő: terményvédelem, környezetvédelem, vetőmag és "bio-science".

  • 6.

    Az ACS 100%-os tulajdonában két leányvállalat van Magyarországon: az Aventis-CropScience Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Nunhems Mag Holland Kft. Az Aventis-CropScience Magyarország Kereskedelmi Kft. növényvédőszerekkel foglalkozik. 2000. évi nettó árbevételük 5,307.8, illetve 399.6 millió Ft volt. A növényvédőszer - ill. a Nunhems esetében a zöldségvetőmagok területén a magyar leányvállalatok a termékek kizárólagos értékesítői, az anyavállalatok vagy azok más leányvállalatai közvetlenül nem értékesítenek ilyen termékeket Magyarországon.

3. A mezőgazdasági növényvédelem

  • 7.

    A Bayer és Aventis növényvédelmi ágazatainak összeolvadása a piac harmadik legnagyobb, (10-25 %-os) részesedéssel rendelkező vállalatát fogja létrehozni. A cég hasonló nagyságú lesz, mint a BASF, és némileg kisebb a Syngenta-nál. Az új cég széles termékpalettával fog rendelkezni, és a piac összes főbb szegmensében jelen lesz. A magyar piacon a Bayer főleg gombaölő szerekkel van jelen, míg az Aventis erősebb a gyomirtó és rovarölő szerek terén.

  • 8.

    A célzott összefonódás által érintett piac a kérelmező megítélése szerint a mezőgazdasági növényvédelem piaca. E piac négy részre osztható: mezőgazdasági rovar-, gyomirtó-, gombaölő szerek valamint a vetőmagok. A rovarirtó, gyomirtó és gombaölő szerek termékcsoporttal Magyarországon mind a Bayer Hungária, mind az Aventis-CropScience Magyarország foglalkozik. Vetőmagokkal csak az ACS másik magyar leányvállalata, a Nunhems; e társaság zöldségvetőmagok forgalmazását végzi.

  • 9.

    A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény szerint a növényvédelem a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége. Növényvédőszer alatt a növényvédő szer hatóanyagot vagy hatóanyagokat tartalmazó, általában segéd- és adalékanyagokkal a gyakorlati növényvédelmi feladatok kivitelezéséhez alkalmas formulációban előállított készítményeket kell érteni.

3.1. Növényvédőszerek

A növényvédőszerek engedélyeztetése

  • 10.

    Magyarországon jelenleg kb. 750 engedélyezett növényvédőszer van. Ezek 37 %-a gyomirtó, 27 %-a gombaölő, 24 %-a rovarölő és 12 %-a egyéb szer. A növényvédőszerek engedélyeztetése bonyolult, hosszú időt igénybe vevő, jelentős költségekkel járó procedúra, melynek során kémiai, biológiai, toxikológiai vizsgálatokkal mérik a termékek hatékonyságát, emberre és környezetre gyakorolt előnyös és hátrányos hatásait. Számos formában ellenőrzik a mért eredményeket, pl. állatkísérleteket végeznek. Ha nem szabadalmaztatott egy termék, az engedélyeztetéstől számított 10 év után az adatvédelmet már nem élvezi, ún. generikus készítmény lesz. Csupán egy egyszerűsített, ún. tisztasági vizsgálatot kell elvégezni a gyártáshoz és forgalmazhatósághoz. Az új termékeket kifejlesztő vállalatok ezen 10 éves, limitált időn belül kell, hogy ráfordításaikat megtérítsék, hiszen a védettség lejártával, a generikumok piacon való megjelenésével áraikat már nem lesznek képesek tartani. A vizsgálatok költség-és időigényessége miatt a kisebb potenciállal rendelkező cégek hátrányos helyzetbe kerülnek, mint nagyobb társaik; viszont alkalmasabbak arra, hogy újabb, modernebb, hatékonyabb termékeket fejlesszenek ki.

  • 11.

    A Bayer és az Aventis valamennyi versenytársa a növényvédő szerek minden csoportjában jelen van. A mai keresleti igények mellett ez természetes is, hiszen keresleti oldalról megközelítve a magyar forgalmazóknak a teljes termékpaletta lefedésére kell törekedniük ahhoz, hogy a többnyire szintén valamennyi termékkel foglalkozó kiskereskedőket, valamint gazdaboltokat megfelelően ki tudják szolgálni. Ezen igény a nagyobb szövetkezetek ill. az egyéni gazdák részéről is fennáll, hiszen ok is általában több növénnyel foglalkoznak, amelyek termeléséhez szükséges valamennyi gombaölőt, rovarirtót és gyomirtót be kívánják szerezni. Ez egyébként már egyetlen növény termesztése esetén is fennáll, hiszen pl. egy burgonyatermelőnek a hatékony termesztéshez egyaránt szüksége van a burgonyabogár elleni védekezéshez rovarölőre, a gyomnövények ellen gyomirtóra és a fitoftóra ellen gombaölőre is.

A növényvédőszerek forgalmazása

  • 12.

    A növényvédő szerek forgalomba hozatala Magyarországon engedélyhez kötött tevékenység (lásd: 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről). Az engedélyezett szerek fontosabb adatait (neve, hatóanyaga, faja, gyártója, veszélyességi besorolása, forgalmi kategóriája, felhasználási területei, adagolható dózisai, elsősegélynyújtás, stb.) évente, kézikönyv formájában teszi közzé az FVM. Az I. és II. forgalmi kategóriába tartozó szereket csak azok forgalmazhatják, ill. használhatják fel, akik rendelkeznek az előírt szakmai képesítéssel. Háztáji, kiskereskedelmi felhasználásra csak III. forgalmi kategóriába tartozó szerek kerülhetnek. A növényvédő szerek forgalmazásában rendkívül nagy változások tapasztalhatók. Míg 25 évvel ezelőtt egy rendkívül koncentrált, jól ellenőrzött rendszer működött az Agrotröszt és 20 megyei agroker kizárólagos forgalmazásával; addig a 80-as évek hozta fellazulást követően a 90-es évekre teljesen szabad forgalmazás alakult ki. A privatizációval új magánvállalkozások jelentek meg. A korábbi forgalmazók a kor követelményei szerint átalakultak. Mára forgalmazók ezrei vannak jelen a piacon, amelyeket pillanatnyilag nem is lehet egészen pontosan nyilvántartani. Az engedéllyel rendelkező cégek területi képviselők (2-10 fő/cég) segítségével terítik áruikat a növényvédő szer nagykereskedőknek. A Magyar Vegyipari Szövetséghez (MAVESZ), azon belül a Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetséghez (NISZ) tartozó vállalatok jelenleg kb. 100 nagykereskedővel állnak kapcsolatban. A nagykereskedőkön keresztül kerülnek a termékek kiskereskedelmi forgalomba, vagy a fogyasztókhoz. Létezik ugyan a gyártók közvetlen értékesítése is, de jelentősebb a termékek 80-90 %-át forgalmazó, a főleg nagykereskedő vállalatokat magában foglaló kereskedő hálózat.

  • 13.

    Sem az Aventis-CropScience Magyarország Kft., sem Bayer Hungária Kft. nem kötött a kiskereskedőkkel vagy termelőkkel kizárólagos forgalmazási vagy beszerzési szerződést. Általánosságban elmondható, hogy ilyen szerződések nem jellemzik a piacot.

Versenytársak, piaci részesedések

  • 14.

    Magyarországon több száz vállalat forgalmaz növényvédő szert. A felhasznált készítmények több, mint 90 %-a importból származik. A Magyarországon forgalmazható és felhasználható termékeket kb. 30-35 vállalat állítja elő, olyan vállalkozások, amelyek az adott termékre forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkeznek. A többi forgalmazó az általuk előállított termékek piaci közvetítője. A piac 75-80 %-át 10-12 cég fedi le.

  • 15.

    A MAVESZ, ezen belül a NISZ tagvállalatainak adatszolgáltatása alapján a következőket közölte.

  • 16.

    Az Aventis a hazai növényvédőszer forgalmazásból (5-15) %-kal részesedett 2000-ben, a forgalmazók rangsorában a 3. helyet foglalta el. A mintegy 4,8 Mrd Ft-os forgalomból (40-60%)-ot képviselnek a gyomirtó, (10-20 %)-ot a gombaölő és (15-35 %)-ot a rovarölő szerek. A cég széles termékpalettával rendelkezik, szinte minden kultúra valamennyi szegmensére tudnak szert ajánlani. Több mint 60 szerre van forgalmazási engedélyük, amelyek közül 26 db gyomirtó, 19 db gombaölő és 15 db rovarölő szer.

  • 17.

    A Bayer részesedése a 2000. évi belföldi növényvédő szer forgalomból (1-10 %) volt, a forgalmazók rangsorában a 7. helyet foglalta el. A mintegy 2 Mrd Ft-os értékesítésből (30-40 %)-ot képviselnek a gyomirtó, (35-45 %)-ot a gombaölő és (10-20 %)-ot a rovarölő szerek. A cég 37 szert forgalmaz, amelyek közül 7 gyomirtó, 20 gombaölő és 10 rovarölő szer.

  • 18.

    A kérelmező beadványában a következő piaci részesedéseket adta meg.

Érintett piaci részarány (2000)

Főbb termékcsoportok

Bayer

Aventis

Összesen

Gyomirtók

(...)

(...)

(10-20%)

Gombaölők

(...)

(...)

(10-20%)

Rovarirtók

(...)

(...)

(25-35%)

Egyéb

(...)

(...)

(5-15%)

Növényvédőszerek összesen

(...)

(...)

(10-20%)

Környezetvédelem, rovarölők

(2-5%)

(28-35%)

(30-40 %)

Zöldségvetőmag

-

(5-10%)

(5-10%)

  • 19.

    A Versenytanács - hasonlóan az ugyanezt az ügyletet vizsgáló Európai Bizottsághoz - szükségesnek tartotta a fentinél részletezettebb bontásban is megvizsgálni a tranzakció piaci hatásait. Egyes növénycsoportonként ugyanis más-más szerek használandók, sőt, ezeken belül is különbség lehet a kikelés előtti (preemergens) és kikelés utáni (postemergens), illetve az egyszikű vagy kétszikű növényvédőszerek között.

  • 20.

    Magas piaci részesedéseket a Versenytanács az ügyfelek beadványát elemezve a következő szegmensekben talált.

Szegmensek

Bayer

Aventis

Együtt

Gabona, rovarölők

(0-5%)

(35-45%)

(35-45%)

Gabona, csávázószerek

(10-20%)

(10-20%)

(25-35%)

Kukorica, pre egyszikű gyomirtók

(0-5%)

(25-35%)

(25-35%)

Cukorrépa, pre kétszikű gyomirtók

(90-100%)

(0-5%)

(90-100%)

Cukorrépa, post kétszikű gyomirtók

(1-10%)

(40-50%)

(45-55%)

Burgonya, gyomirtók

(40-50%)

-

(40-50%)

Burgonya, rovarölők

(0-5%)

(25-35%)

(25-35%)

Egyéb gyümülcs (nem alma és szőlő), atkaölő szerek

-

(60-70%)

(60-70%)

  • 21.

    A kérelmező a gabona csávázószerek kapcsán előadta, hogy az ACS 2001-től a Panocine termékének forgalmazását befejezte, ezáltal a 2001. évi tényleges csávázószer forgalma mintegy felére, (...)-ra csökkent.

  • 22.

    A cukorrépa gyomirtó szerek kapcsán a két vezető márka egy vállalathoz kerülése egyrészt azért nem okoz a kérelmező szerint problémát, mert ezeket eddig is és a jövőben is egymást kiegészítően (pre- és postemergens) használják. Másrészt előadta, hogy reális lehetőség a kelés előtti és után használt szereket egy piacként kezelni, mivel a Bayer Metamitron hatóanyagú, Goltix márkájú szerét mindkét szegmensben használják.

  • 23.

    A cukorrépa kelés utáni gyomirtása a hetvenes években vált lehetővé, amikor az Aventis jogelődje a Betanal nevű szerrel a piacra lépett. Ettől kezdve hosszú ideig 100 %-os piaci részesedéssel bírt a kétszikű gyomok elleni posztemergens szegmensben. Ma részesedése ennél alacsonyabb, mert megjelentek termékeinek generikus másolatai, másrészt a gyomosodás változásai miatt egyre gyakoribb a kombinációk alkalmazása a kelés után is. A kombinációk az esetek 80%-ában tartalmaznak valamilyen Aventis terméket.

  • 24.

    A Bayer cég Goltix nevű készítménye alapvetően kelés előtti készítmény, de nagyobb hányadát (kb. 60 %) az utóbbi években a kelés utáni időszakban, kombinációkban, elsősorban az Aventis termékek kiegészítésére, a hatástartam meghosszabbítására használják.

A piacralépés esélyei

  • 25.

    Az elmúlt két évben a növényvédőszerek piacára nem történt belépés. Az érintett piacon erős importverseny van. Elemzők szerint nem valószínű bármely új kutatásra alapozott társaságnak az európai agrokémiai szektorba való belépése a következő öt évben. Kilátásba helyezik azonban az olyan létező kutatásra alapozott nem európai társaságoknak a piacon való jelenléttel kapcsolatos folyamatos fejlődését, amely az elmúlt néhány év alatt volt tapasztalható. Ennek alapján kisebb, ún. generikus cégek (pl. Indiából, Kínából) beléphetnek a magyar piacra, ezek azonban a fennálló piaci viszonyokat számottevően nem befolyásolhatják.

  • 26.

    A kérelmezők az érintett piacra történő belépést leginkább befolyásoló tényezőket a következő sorrendbe állították:

    • +

      A jogszabályok által előírt, a piacra lépéshez szükséges engedélyek beszerzése (a növényvédőszerek engedélyköteles termékek).

    • +

      A piacra lépés összes költsége (kutatás és fejlesztés költségei, tőke, reklám, forgalmazó szervezet, stb.).

    • +

      Licenciák, gyártási eljárások (know-how) és az egyéb jogok fontossága az érintett piacokon.

    • +

      Értékesítési lehetőségek (eseti megállapodások, hosszú távú szerződések).

    • +

      Egyéb: magasan és speciálisan képzett szakembergárdára van szükség (pl. 5 évenként FVM továbbképzés kötelező).

  • 27.

    Magyarországon csak engedélyezett és magyar használati utasítással ellátott növényvédőszerek forgalmazhatók. Az engedélyt, amelyet az FVM Növényegészségügyi és Környezetgazdálkodási Főosztálya ad ki, az ún. "engedélyköteles gyártóknak", azaz a Bayer, az Aventis, stb. magyarországi forgalmazó leányvállalatainak kell beszerezni.

  • 28.

    A növényvédőszer gyártás óriási K+F költségeket igényel, egy-egy termék kifejlesztése és bevezetése a piacra akár 150 millió euróba is kerülhet és általában 10 évig is eltart. Ennélfogva a növényvédőszer gyártásban nem magának az előállításnak van hangsúlyos szerepe, hanem sokkal inkább a termékek kifejlesztésének és a licenciáknak. Enélkül a növényvédőszer gyártók ill. forgalmazó leányvállalataik nem tudnak hatékonyan versenyezni, ill. megmaradni a piacon. A jelen felvásárlásnak is ez volt az egyik fő oka: a Bayer-nek a versenytársaihoz képest értékesítési bevétele nagyobb hányadát kell kutatásra és fejlesztésre költenie annak érdekében, hogy versenyképességét fenntartsa. A tervezett irányításszerzés a kérelmező álláspontja szerint lehetővé teszi a Bayer számára, hogy jobban megfelelhessen vevői gyorsan változó igényeinek, amelynek eléréséhez rendkívül fontos a mezőgazdasági termékek folyamatos fejlesztése, innovációja, figyelemmel a számos vetőmagnál tapasztalt rezisztencia problémára és az állandóan változó környezeti szabványokra, előírásokra.

A kereslet és kínálat

  • 29.

    Az érintett ágazatokban (növényvédőszerek, zöldségvetőmagok) található termékek tekintetében a piaci verseny általában erős. A piacon maradáshoz a folyamatos újítás és új termékek piacra dobása, valamint a termékskála szélesítése rendkívül fontos. Ugyancsak nagy jelentőségű a már ismert márkák piacon tartása és fejlesztése, mivel új márkanevek (védjegyek) bevezetése a piacra igen lassú, ezért a már bevált, vásárlóerőt vonzó kereskedelmi védjegyek értéke igen nagy.

  • 30.

    A három érintett magyar leányvállalat termékeit a saját vállalatcsoportjához tartozó társaságoktól vásárolja. A Bayer Hungária Kft. szállítója a Bayer AG. Az Aventis CropScience Magyarország Kft. az Aventis CropScience GmbH-tól (Németország), az Aventis CropScience SA-tól, (Franciaország) és az Aventis Environment Science SA-tól (Franciaország) vásárolja termékeit. A Nunhems Mag Holland Kft. kizárólagos szállítója a Nunza BV, Hollandia.

3.2. Zöldségvetőmag

  • 31.

    Magyarországon csak olyan zöldségfajták vetőmagja importálható, ill. az országban csak olyan zöldség vetőmag forgalmazható, amelyeket az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI), mint szakhatóság 2 éves fajtaminősítő eljárás után államilag minősített, elismert és regisztrált. A regisztrált fajták vetőmagját, amennyiben megfelelnek a magyar szabvány előírásainak, úgy lehet forgalomba hozni, ha a vetőmag minőségét, forgalmazhatóságát az OMMI tételesen ellenőrizte és jóváhagyta.

  • 32.

    A vetőmagok esetében elmondható, hogy a termék céljának specialitása (kukorica, búza, árpa, rozs, zöldség, stb. szaporítására szolgáló magok) kiküszöböli a helyettesíthetőséget.

  • 33.

    Az éves magyar vetőmag forgalom kb. 200 milliárd forintot tesz ki. A teljes magyar zöldségvetőmag piac kb. 5 milliárd Ft nagykereskedelmi áron számítva. A zöldségvetőmag forgalom a teljes vetőmag forgalomnak kb. 2-3 %-a. Jelen összefonódásban vetőmagokkal csak a Nunhems-Mag Holland Kft. foglalkozik, más közvetlen vagy közvetett résztvevő nem. A cég a vetőmagokon belül is csak zöldségvetőmag kereskedelmet folytat.

  • 34.

    A Vetőmag Terméktanács tájékoztatása szerint Magyarországon fajtajogosulti szerepkörben megközelítőleg 25 cég tevékenykedik, ezen belül meghatározó pozíciója kb. 10-12 cégnek van, de közülük a legnagyobb sem éri el az éves vetőmagforgalom (tömegében) 20 %-át. E csoporthoz tartozik a Nunhems-Mag Holland Kft. is, jelenléte azonban csak egy-egy adott fajcsoport forgalmazásában jelentősebb. Vetőmag kereskedelemmel Magyarországon kb. 250 cég foglalkozik, ezek egyrészt viszonteladók, másrészt szabad fajtákat forgalmaznak, tehát az általuk értékesített vetőmaghoz nem kapcsolódik fajtatulajdonosi jog.

3.3. Professzionális vegyszerek kártevők ellen

  • 35.

    A kérelemben a "környezetvédelem, rovarölok" (Environmental science, insecticides) sor alatt szereplő termékeket a háztartásokban, vállalatokban, éttermekben, kórházakban, irodaházakban a rovarok, szúnyogok és rágcsálók ellen használt professzionális vegyszerek alkotják. Ide tartoznak pl. a szúnyogirtók, a hangyaölők, csótányirtók stb., valamint az egerek és patkányok elleni szerek. E termékek engedélyezését az Egészségügyi Minisztérium végzi. A fentieken túl a környezetvédelmi termékek csoportjába tartoznak a gabonát károsító ún. preventív szerek is. Ezek forgalomba hozatali engedélyezését az FVM végzi.

  • 36.

    A "Környezetvédelem" termékcsoportba kizárólag professzionális termékek tartoznak, ami azt jelenti, hogy ezen termékeket kizárólag "egészségügyi gázmesteri szakvizsgával" rendelkező szakemberek vásárolhatják meg.

  • 37.

    A Bayer piaci részesedése ill. éves forgalma e területen minimális, ezért a kérelmező álláspontja szerint e termékcsoportban az összefonódásnak nincsenek piaci hatásai.

4. Vélemények az összefonódásról

  • 38.

    A megkérdezett jelentősebb versenytársak véleménye szerint a tervezett fúzió eredményeképpen a hazai versenyhelyzet nem csorbul, vagy éppenséggel erősödik a gyártók között. Minthogy a magyarországi növényvédőszer piac nem mutat növekedést (vagy csak jelentéktelent), egy ilyen cég kialakulása a Syngenta véleménye szerint a piaci verseny éleződését fogja okozni."

  • 39.

    A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztálya állásfoglalása szerint az egyesülés következményeként a növényvédőszer választék valószínűleg kisebb lesz, hiszen a nagy cégek a kis volumenű áruféleségekre kevesebb figyelmet fordítanak. Várhatóan így a harmadik legnagyobb forgalmazó lesz az egyesült cég. A rovarölő szerek esetében a részesedésük meghatározó lesz a piacon, azonban az Aventis eddig is jelentős szerepet játszott az inszekticid forgalomban.

  • 40.

    A Magyar Vegyipari Szövetség Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetsége a következőket nyilatkozta. A cégek fúzióját követően sem várható a magyarországi növényvédőszer forgalomból való részesedésük jelentős csökkenése és a szaktanácsadási, igényfelmérési, rendelésbonyolítási funkciók egyesítése, korszerűsítése műszaki-gazdasági előnyökkel is jár. Ezt igazolja az a tény is, hogy az elmúlt években egyesült cégek összesített árbevétele, termékpalettája sem szűkült lényegesen, viszont piacfelmérő, ellátási tevékenységük érezhetően javult. Már jó néhány éve tapasztalható a koncentrációra való törekvés jelensége a világban a növényvédőszer gyártók és/vagy vetőmag és szaporítóanyag termelők körében. E folyamatokat az új, nagyhatékonyságú és környezetkímélő növényvédő szerek kifejlesztésének nagy tőke- illetve időigényessége indokolja.

5. Az EU Bizottságának eljárása

  • 41.

    Nemzetközi hatású tranzakciók esetében a Versenytanács határozatának meghozatalakor ugyan nem ügydöntő jelentőségű, de figyelembe vehető körülmény, hogy ugyanazon ügylet kapcsán más versenyhatóságok milyen döntéseket hoztak.

  • 42.

    Az Európai Bizottság 2001. április 17-i, COMP/M.2547 Bayer/Aventi Srop Science határozata számos feltétel és kötelezettség előírása mellett engedélyezte az ügyletet. Az egyik feltétel arra vonatkozott, hogy a Bayer el kell hogy adja egész Európára nézve (ideértve Magyarországot is) a Metamitron hatóanyag üzletágát, ideértve a különböző Goltix védjegyeket.

II. Jogi értékelés

1. A Tpvt. hatálya

  • 43.

    A Tpvt. 1. § szerint a törvény hatálya alá tartozik a vállalkozás külföldön tanúsított magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet. A Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata szerint a külföldi vállalkozások közötti összefonódás hatása érzékelhető Magyarország területén, ha azok leányvállalataik révén a magyar piacon jelen vannak. Tekintettel arra, hogy a kérelmezők rendelkeznek Magyarországon bejegyzett társaság felett irányítási joggal, az összefonódás a Tpvt. hatálya alá tartozik.

2. Engedélyköteles összefonódás

  • 44.

    A kérelmezett ügylet a Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja szerint összefonódásnak minősül, mivel a Bayer AG egyedüli irányítást szerez az Aventis CropScience Holding SA fölött.

  • 45.

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és az irányítás alá kerülő vállalkozás előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van. A közvetlenül érintett vállalatok magyarországi leányvállalatai által 2000-ben realizált forgalom alapján megállapítható, hogy az összefonódás engedélyköteles.

3. Az összefonódás engedélyezhetősége

  • 46.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.

  • 47.

    Az ügylet versenyjogi értékeléséhez el kell végezni az érintett piacok azonosítását. Ennek során szem előtt kell tartani, hogy a pontos piacmeghatározás nem öncél, hanem eszköz. Ebből az következik, hogy a piac precíz meghatározása nyitva hagyható kérdés, ha a legszűkebb piacon sem azonosítható gazdasági erőfölény kialakulása vagy megerősödése.

Érintett árupiacok

  • 48.

    A kérelmező szerint a kínálati helyettesíthetőség alapján a növényvédőszerek együttesen alkotják az érintett piacot. A növényvédőszereken belül a gyártók könnyen áttérhetnek az egyik növényvédőszer csoport (gyomirtók, gombaölők, rovarirtók, egyéb) gyártásáról a másikra. Mindezt természetesen tehetik akkor, ha rendelkeznek az adott termékre vonatkozó licenciára.

  • 49.

    A vizsgáló szerint, a növényvédőszerek helyettesíthetősége tekintetében a GVH-nak eddigi gyakorlata szerint (lásd pl. Vj-60/1999, Vj-143/1999. Vj-156/2000 sz. ügyekben hozott versenytanácsi határozatokat) egyrészt a növényvédő szerek piaca különbözik a speciális műtrágyák, levéltrágyák, a növekedés szabályozók, érésgyorsítók és oltóanyagok piacától; másrészt a növényvédő szereken belül sem cserélhetők fel egymással a gyomirtásra, rovarölésre, gombaölésre vagy egyéb célra kifejlesztett termékek. Az érintett árupiac meghatározásakor a vetőmagok piacát szűkíteni kell annak egy kisebb szegmensére, a zöldségvetőmag piacára.

  • 50.

    A Versenytanács az előbbiekhez képest, mint azt a határozat 20. pontja tartalmazza, a növényvédőszerek tekintetében további piaci szegmensek elkülönítését is helyénvalónak tartotta, tekintettel arra, hogy az egyes növényekre, azon belül is egyes gyomok-kártevők ellen alkalmazható szerek egymással általában nem felcserélhetők.

Az érintett földrajzi piac

  • 51.

    A Versenytanács a vevők beszerzési forrásaira és a jogi szabályozásra tekintettel mindegyik árupiac esetében Magyarországot tekinti érintett földrajzi piacnak.

Az összefonódás várható hatásainak értékelése

  • 52.

    A Versenytanács azokat az összefonódásokat kifogásolhatja, amelyek az érintett piacon egy vagy több vállalkozás hatékony versenyt akadályozó erőfölényes helyzetének kialakulásához vagy megerősödéséhez vezethet.

  • 53.

    A tényállásban bemutatott táblázat szerint egyes szegmensekben az érintett vállalkozások magas piaci részesedésekre tesznek szert. A piaci jellemzők körültekintő vizsgálata után azonban megállapítható, hogy a kérelmezett ügylet alapvetően nem eredményez erőfölény létrejöttét vagy megerősödését. Azokban a szegmensekben, ahol a Bayer és az ACS együttes részesedése kiugróan magas, nem korábbi hasonló forgalmak összeadódásának, hanem valamelyikük korábbi piacvezető pozíciójának következménye. A gabona csávázószerek esetében azért nem várható horizontális átfedésből eredő jelentősebb koncentráció növekedés, mert az Aventis termékének mai piaci részesedése kb. felére csökkent 2000 óta.

  • 54.

    Igaz, hogy a cukorrépa tekintetében a kelés előtti és kelés utáni gyomirtó szereket egymással nem helyettesítők, azaz külön piacot alkotnak, de a két vállalkozás termékeinek egy kézbe kerülése, tekintettel azok együtt használatára, kiegészítő jellegére, a portfólió hatás problémáját veti fel. Míg korábban két versengő vállalkozásnak volt a két piacon magas részesedése, most egy vállalkozásnak lesz mindkét, egymáshoz kapcsolódó piacon magas részesedése.

  • 55.

    Ennek következtében a két piacon együttesen erősödik az erőfölény. A Bayer és az Aventis részesedése mind nominálisan, mind versenytársaihoz képest nagyon magas, továbbá magasak a piacralépési akadályok. A termék-portfólió birtokosa előtt nagyobb lehetőség nyílik árukapcsolással, illetve ügylettől való elzárkózással a piacok lezárására. A kelés előtti szerek piacán a két márka együttesen monopólium-közeli helyzettel bír - elsősorban a Goltixnek köszönhetően -, amelyre támaszkodva árukapcsolással el tudják érni, hogy az értékben jóval nagyobb kelés utáni piacon korlátozódjék a verseny.

  • 56.

    A Versenytanács ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az összefonódás a Tpvt. 30. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a cukorrépa gyomirtók kelés előtti és utáni piacain a hatékony versenyt gátló gazdasági erőfölény erősödéshez vezethet, így a kérelem csak akkor teljesíthető, ha a kérelmező e versenyproblémára megfelelő orvoslattal áll elő.

A feltétel és kötelezettség

  • 57.

    A feltárt versenyproblémát azzal lehet orvosolni, ha a Bayer megválik a Metamitron (Goltix) üzletágától. E vállalást a Bayer - igaz, az Európai Bizottság irányába - már korábban megtette. A kérelmező azonban jelen eljárásban is megerősítette ezen szándékát, hivatkozva arra, hogy az EU bizottság előtti vállalása, illetve ennek feltételként határozatba foglalt változata Magyarországra is kiterjed. A cukorrépa gyomirtó tekintetében a leválasztás a bizottsági határozat függelékében leírt módon valósul meg.

  • 58.

    A Versenytanács erre tekintettel hozta meg a határozatát, mivel megbizonyosodott arról, hogy a feltétellé alakított vállalás teljesülése esetén a versenyprobléma megszűnik, azaz nem jön létre, illetve nem erősödik meg a hatékony versenyt akadályozó erőfölény az érintett piacon, és így a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján már nem tagadható meg az engedély.

  • 59.

    Az üzletág értékesítése kiterjed minden ingó és ingatlan dologra, amelyek az üzletág működőképességéhez, vagy az érintett termék piacraviteléhez szükségesek.

  • 60.

    Az üzletág értékesítése alatt kell érteni különösen a Goltix®, Goltix WG70, Goltix WG90 és Goltix SC700 védjegyeket, a kapcsolódó szellemi tulajdonjogok kizárólagos licenciáját, a hatósági engedélyezéshez szükséges adatcsomagot, a hatóanyag forgalmazási jogosítványát, a 2000-től 2002-ig terjedő időszakot lefedő vevők listáját, a Metamitron gyártáshoz szükséges minden személyzetet, dokumentumot.

  • 61.

    Az üzletág vevője nem lehet a kérelmezőkkel irányítási kapcsolatban (Tpvt. 23. § (2) és (3) bekezdés) álló vállalkozás.

  • 62.

    A Versenytanács az üzletág eladási feltételt a Tpvt. 30. § (3) és (4) bekezdései alapján fogalmazta meg, az összefonódás hátrányos hatásainak kiküszöbölése érdekében. Az engedély utólagos feltételhez kötött, az engedély megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetében hatályát veszíti. A Tpvt. 76. § (1) bekezdése szerint a feltétel és kötelezettség teljesülésének ellenőrzése érdekében a GVH utóvizsgálatot tart, az eljáró versenytanács határozatban állapítja meg, hogy a feltétel teljesült-e.

  • 63.

    A Versenytanács felhívja a kérelmező figyelmét arra, hogy amennyiben a feltétel teljesülése neki fel nem róható okok miatt nem lehetséges, akkor a Tpvt. 32. § (2) bekezdése alapján mód van a határozat módosítására.

III. Eljárási kérdések

  • 64.

    A Versenytanács határozatát - az ügyfél kérelmére - tárgyaláson kívül hozta meg. A határozat a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti eljárási rendben került meghozatalra, mivel a Versenytanács szükségesnek tartotta az érintett piacok pontosabb meghatározását, továbbá az összefonódást követően a kérelmező piaci részesedése több piacon is magasnak bizonyult. A versenyprobléma azonosítása és annak orvoslása ennek következtében részletes vizsgálatot igényelt.

  • 65.

    Az eljárási díjat ennek megfelelően kell a Tpvt. 62. § (1) bekezdés harmadik mondata alapján kiegészíteni tízmillió forintra, lévén, hogy a kérelmező kétmillió forint eljárási díjat már előzőleg lerótt.

  • 66.

    A jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2002. április 30.

GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
VERSENYTANÁCS

Vj-181/2001/44

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bayer AG (képviseli Dr. Szent-Ivány Ágnes ügyvéd, Sándor, Bihary, Szegedi, Szent-Ivány Ügyvédi Iroda, Budapest, 1056, Pasaréti út 59.), mint kérelmező és az Aventis Crop Science Holding SA (képviseli szintén Dr. Szent-Iványi Ágnes ügyvéd), mint kérelmezett közötti összefonódás engedélyezéséhez kapcsolódó utóvizsgálati eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a kérelmező teljesítette a kérelmezett ügyletet engedélyező határozat 1. pontjában foglalt feltételt, a kötelezettség tekintetében az utóvizsgálatot megszünteti.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

I. Az engedélyező határozat

A Gazdasági Versenyhivatalhoz határozatával azzal az előzetes feltétellel engedélyezte, hogy a Bayer AG (Bayer) megvásárolja az Aventis S.A. agrokémiai üzletágát tömörítő Aventis Crop Science Holding S.A. (ACS) valamennyi részvényét, hogy a Bayer a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül megválik Metamitron (Goltix) üzletágától. A kérelmező köteles volt havonta beszámolni az eladási tárgyalások előrehaladásáról.

Az üzletág értékesítése kiterjed minden ingó és ingatlan dologra, amelyek az üzletág működőképességéhez, vagy az érintett termék piacraviteléhez szükségesek. Az üzletág értékesítése alatt kell érteni különösen a Goltix, Goltix WG70, Goltix WG90 és Goltix SC700 védjegyeket, a kapcsolódó szellemi tulajdonjogok kizárólagos licenciáját, a hatósági engedélyezéshez szükséges adatcsomagot, a hatóanyag forgalmazási jogosítványát, a 2000-től 2002-ig terjedő időszakot lefedő vevők listáját, a Metamitron gyártáshoz szükséges minden személyzetet, dokumentumot.

Az üzletág vevője - a határozat szerint - nem lehet a kérelmezőkkel irányítási kapcsolatban (Tpvt. 23. § (2) és (3) bekezdés) álló vállalkozás.

II. Az utóvizsgálat

A Tpvt. 76. § (1) bekezdése szerint a feltétel és kötelezettség teljesülésének ellenőrzése érdekében a GVH utóvizsgálatot tartott.

A vizsgáló bekérte a kérelmezőtől a feltétel teljesítésével kapcsolatos iratokat, amelyekből kitűnt, hogy a Bayer AG 2002. október 2-án megállapodást kötött számos növényvédőszer termék eladásáról vagy licencbe adásáról az izraeli székhelyű Makhteshim-Agan Industries Ltd. Agrokémiai vállalattal. Ezek alapján jelentésében azt javasolja, hogy a Versenytanács állapítsa meg a feltétel teljesülését.

III. A Versenytanács értékelése

A kérelmező a Metamitron (Goltix) üzletágat az izraeli hátterű Makteshim cégcsoport részére értékesítette, amely megfelel az engedélyező határozat indokolásában foglaltaknak: semmiféle irányítási, tulajdonlási kapcsolatban nincs a Bayer vagy az Aventis CropScience cégcsoporttal. Ennek alapján megállapítható volt, hogy az előzetes feltétel teljesült, illetve, hogy a kérelmező a határozat rendelkező részében előírt rendszeres beszámolási kötelezettségének is eleget tett.

A Tpvt. utóvizsgálatot lezáró határozattal szemben jogorvoslati lehetőség a Tpvt. 82. § (1) bekezdésére és a 76. §-ra tekintettel nincsen.

Budapest, 2002. december 11.

dr. Tóth Tihamér sk.
dr. Bara Zoltán s.k.
dr. Berke Barna s.k.


Jegyzetek

  • :: d1e71

    A határozat titkot tartalmazó részei kipontozottak, illetve piaci részesedések esetében tól-ig módon jelöltek.