Gazdasági Versenyhivatal

Vj-99/2001/27

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bilux Gépjárművezető-képző Kft. (9023 Győr, Jereváni út 42), a Quattro Kkt. (9400 Sopron, Bánfalvi u. 123/B), továbbá Andrik Imre (9400 Sopron, Lehár F. u. 86/A), Peszlen Lajos (9400 Sopron, Lackner K. u. 16.), Unger Alfréd (9400 Sopron, Táncsics út 56), Sziklai Emil (9400 Sopron, Cseresznye sor 23), Csigó Ferenc (9400 Sopron, Ferenczy J. u.1.) egyéni vállalkozók ellen versenykorlátozó megállapodás tilalma miatt indított eljárás során meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást a Bilux Gépjárművezető-képző Kft, a Quattro Kkt, továbbá Andrik Imre, Peszlen Lajos, Unger Alfréd, Sziklai Emil, Csigó Ferenc egyéni vállalkozók (a továbbiakban eljárás alá vontak) ellen, mivel a GVH gyanúperrel élt, hogy az eljárás alá vontak megsértették a versenykorlátozó megállapodás tilalmi szabályait. A vizsgálat annak kiderítésére irányult, hogy az eljárás alá vontak magatartása megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. Törvény (Tpvt.) 11.§ (1) és (2) bekezdés a) pontjában foglalt tilalmi szabályokat, azaz, történt-e versenykorlátozó ármegállapodás a soproni közúti járművezetői képzéssel foglalkozó vállalkozások között.

A GVH vizsgálata az érintett földrajzi piacot Sopron város és környéke, az érintett árupiacot a B kategóriás - a legalább öt személy befogadóképességű, négy vagy ötajtós kivitelű személygépkocsi, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas - járművezetői képzés/oktatás piacában jelölte meg. A járművezetési képzési tevékenység - jellegénél fogva - az adott földrajzi piachoz kötött, átjárás egy másik régió vagy város piacára erősen korlátozott. Az érintett árupiac meghatározásakor a vizsgálat a fogyasztói kereslet nagyságát és az eljárás alá vontak piaci jelenlétét vette számításba.

A Közlekedési Felügyelet engedélyéhez kötött képzés a személy- és teherszállításban alkalmazott gépjárművek körét öleli fel. A különböző kategóriák között a B kategóriás képzés kiemelkedően magas részarányt képvisel. A tanfolyamokba szervezett képzés az időben elkülönített és egymásra épített elméleti és gyakorlati oktatásból áll, a gyakorlati oktatás alap- és főoktatási szakaszokból tevődik össze. A népszerű felosztás szerinti elnevezés: közlekedési és egészségügyi ismeretek, rutin és forgalmi képzés. A képzésben csak a szakoktatói névjegyzékben szereplő oktatók vehetnek részt, s a szakoktatóknak évenkénti rendszerességgel továbbképzésen kell átesniük.

A vizsgálat megállapítása szerint az adott földrajzi piacon a gépjármű-vezetési képzés iránti kereslet 1-2%-os ingadozással viszonylag állandó, nagyságát döntően a képzésért fizetendő díj (ár), a térségre jellemző jövedelmi viszonyok, és a képzési kort elérő korcsoport számossága határozza meg. A piaci kínálat alkalmazkodik a kereslethez. Az alkalmazkodást elősegíti, hogy az adott földrajzi piacon versengő szereplők jó része egyéni vállalkozóként, mellékfoglalkozásban folytatja az oktatói tevékenységet. Az egyéni vállalkozói lét fontos következménye, hogy a vállalkozók kínálata - az egy tanfolyamon oktatott diákok száma - korlátos, szemben a több oktatót foglalkoztató nagyobb vállalkozásokkal.

A képzési díj alsó korlátját a kormányrendeletben - 124/1994 (IX. 15) - szabályozott az oktatás során használatos gépjármű utáni költségtérítés mértéke, valamint az adott időszakra érvényes bérszabályozás, illetve a közterhek nagysága jelenti. A kereslet-kínálati viszonyokból következően a vállalkozások csak egymás rovására növelhetik piaci részesedésüket a tanfolyami díjak (árak) alakításával. Az árak kialakításánál - az üzemméretből fakadóan - a nagyobb vállalkozásoknak előnyösebb helyzetben vannak az egyéni vállalkozókkal szemben.

Az adott földrajzi piacon az eljárás alá vont vállalkozások körében a tanfolyamdíjak (árak) erőteljes emelkedésnek indultak 1999 második felében. 2000-ben 58 ezer Ft és 77 ezer 700 Ft között szóródtak, a nagyobb üzemméretű vállalkozások alacsonyabb, a kisebb méretű vállalkozások magasabb díjakat állapítottak meg a képzésben részt vevő hallgatóknak. A vállalkozások 2001-ben újfent emelték áraikat, az emelés mértéke ezúttal elmaradt az előző évitől. Ez utóbbi évben szembetűnő a tanfolyami díjak gyakori (csaknem havonkénti) változtatása a 66 ezer Ft és a 95 ezer Ft közötti tartományban. A kisebb üzemmérettel rendelkező vállalkozások jellemzően magasabb árat kínáltak, szemben a nagyobb vállalkozások alacsonyabb áraival.

II.

A Tpvt. IV. fejezet 11.§-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmáról. A 11.§ (1) bekezdés szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny korlátozását, megakadályozását célozza, vagy ilyen hatást fejthet ki. A 11.§ (2) bekezdés a) pontja szerint, a tilalom vonatkozik a vételi és eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetett vagy közvetlen meghatározására; a 11.§ (2) bekezdés d) pontja alapján a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására. Ugyancsak a 11.§ (2) bekezdés e) és f) pontjai fogalmazzák meg a versenytársak közötti összejátszás tilalmát, illetve a piacra lépés akadályozásának a tilalmát.

A közgazdasági elmélet szerint kartell esetén a különböző üzemméretű vállalkozások között létrejövő megállapodások az árak rögzítésére irányulnak a kibocsátás (output) önkéntes korlátozása révén. Az árak mesterséges eltérítésére szerveződött ármegállapodások élettartama azonban időben korlátozott, mivel mindig akad egy vagy több olyan résztvevő, aki - kihasználva a szervezett ellenőrzés hiányát - becsapja, kijátssza a megállapodás többi részvevőjét a kibocsátás megnövelésével. A kínálat ily módon bekövetkező megnövekedése viszont lehetetlenné teszi az árak megállapodás szerinti szinten tartását.

Az adott földrajzi piacon az érintett árupiacon képzési szolgáltatást kínáló vállalkozások eltérő üzemmérete, és az egyéni vállalkozók korlátos kínálata nagyban gátolják az érdekazonosság létrejöttét a tanfolyami díjak (ár) rögzítésében. A tanfolyami díjak viszonylag széles sávban történő szóródása ellent mondani látszik a piaci résztvevők ármegállapodásának. A Versenytanács feltűnőnek tartotta viszont, hogy nem alakult ki Magyarországon a járművezetési képzés egységes piaca: a regionális piacok díjai (árai) jelentős eltérést mutatnak.

A vizsgálat nem tárt fel közvetlen vagy közvetett bizonyítékot a tanfolyami díjak, illetve egyéb feltételek közös kialakítására. Az érintett árupiac méreténél fogva átlátható, a piac szerkezete a szereplők közel azonos, elméletből levezethető piaci magatartását eredményezi.

Összegezve, a Versenytanács vizsgálata megállapította, hogy versenykorlátozó megállapodás léte az adott földrajzi és árupiacon nem bizonyítható. A piac felosztása, illetve a tanfolyami díjak jogszabályba ütköző összehangolása nem igazolható, illetve nem valószínűsíthető.

III.

A fentiek alapján a Versenytanács - egyetértve a vizsgálói indítvánnyal - figyelemmel a Tpvt. 72.§ (1) bekezdés a) pontjára, a Tpvt 77.§ j) pontja alapján az eljárást megszüntette.

A Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§-a alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

Az eljárás alá vontak számára a határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83.§-a biztosítja.

Budapest, 2002. január 24.

Dr. Köbli József
Dr. Bodócsi András
Dr. Tóth Tihamér