Vj-112/2001/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Szentmártony Kristóf ügyvéd (1051 Budapest, Bajcsy Zs. u. 22.) által képviselt FOKOK Felsőoktatási és Nyelviskolai Képzési Központ Kft ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen, annak kézhezvételtől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az 1996. évi LVII. tv. (Tpvt. 70.§ (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal annak megállapítására indított eljárást, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított-e az általa meghirdetett "Játékos angol nyelvű foglalkozások az óvodában" elnevezésű tanfolyammal összefüggésben.

II.

Tényállás

  • 1.

    Magyarországon nagyszámú vállalkozás végez tanfolyamszervezést pedagógusok, illetve ezen belül óvodapedagógusok részére.
    A mintegy 11 éve működő, továbbképző tanfolyamait a főváros különböző pontján szervező eljárás alá vont vállalkozás, kinek fő tevékenységei közé tartozik a felnőtt és egyéb oktatás, 1999-ben szervezte és hirdette meg a vizsgálattal érintett "Játékos idegen nyelvű foglalkozások az óvodában" módszertani továbbképzését.

  • 2.

    Az általa közzétett, 120 példányban készült, 55 példányban terjesztett 1999. július 19-i dátumozás Pedagógus- továbbképzések programja elnevezésű programfüzet - melyet olyan intézményeknek és magánszemélyeknek terjesztettek 1999. május és december között, akik telefonon vagy személyesen érdeklődtek az intézményben folyó továbbképzésekről - más továbbképzéseken kívül a jelen eljárással érintett továbbképzést is ajánlotta az 1999/2000. tanévre azzal, hogy a kurzusok tematikáját akkreditáltatta, illetve az indítási kérelmek beadása július 31-ig megtörténik és a résztvevők a tanfolyamot lezáró záróvizsga után tanúsítványt kapnak.
    A programfüzet a tervezett 1999. októberi és 2000. februári tanfolyami lehetőségekről tájékoztatott.

    Az óvodapedagógusok részére meghirdetett - eljárás tárgyát képező - tájékoztatás közölte, hogy a tanfolyam célja az óvodapedagógusok játékos idegen nyelvű foglalkozások tartására való felkészítése, ami segítséget nyújt azon óvodapedagógusok részére, akik felismerték, hogy módszertani alapok hiányában nem tudnak elérni megfelelő eredményeket.

    A képzés tartalmi irányelveivel kapcsolatban a programfüzet arról tájékoztatott, hogy a továbbképzés hozzásegíti az óvodapedagógust ahhoz, hogy a játékos idegen nyelvi nevelést beillessze óvodai életbe úgy, hogy a foglalkozások tartalmukban a mindenkori gyermekcsoport tagjainak képességeihez, ismeretanyagához igazodhassanak.
    Az ismertető hangsúlyozta, hogy a képzésnek nem a nyelvtanítás a célja, az csak arra alkalmas, hogy előkészítse a későbbi direkt nyelvtanulást, illetve hozzásegítse az óvodapedagógust, a biztos nyelvtudás és megfelelő módszertani felkészültség birtokában végzett felelősségteljes munkához.

    A 60 órás képzési idejű, évenként két kurzusra hirdetett tanfolyam részvételi díja a jelentkezők számától függően 32-36 eFt-ban volt megjelölve.

    A tájékoztató tanúsítvány adását ígérte a végzettség igazolásául.

  • 3.

    Azon személyeknek, akik a képzés iránt előzetesen érdeklődtek, 1998. október 15.-i keltezéssel az 1998. novemberi, illetve 1999. februári kezdésű tanfolyamról küldött tájékoztatást az eljárás alá vont vállalkozás. Az akkreditálás alatt álló, tanúsítványt adó tanfolyamról szóló tájékoztatás azoknak is szólt, akik ennek kézhezvétele után 1999. november 8-án kaptak újabb tanúsítvány adását ígérő értesítést a 2000. év februári tanfolyamkezdésről (12/1. irat).

  • 4.

    Az eljárás alá vont vállalkozás az 1999. évben a szaksajtóban és a napi sajtóban is reklámozta tevékenységét.

    a) "Játékos idegen nyelvű foglalkozások az óvodában" módszertani továbbképzéssel összefüggésbe hozható tájékoztatóként a Tanító, valamint az Óvodai Nevelés című szaklapban januárban, márciusban és szeptemberben jelent meg hirdetés, mely általánosságban tájékoztatta az érdeklődőket arról, hogy az eljárás alá vont vállalkozás tanúsítványt adó pedagógus továbbképzéseket szervez, pld. gyógypedagógia, mentálhígénia tárgykörben.

    b) A Pest megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet (PEPSZI) lapjában 1999. áprilisában és decemberében egy-egy alkalommal megjelentetett tájékoztató az akkreditációra benyújtott, az oktatási miniszterhez beterjesztett, tanúsítványt adó továbbképzési programok között szerepeltette a "Bevezetés az óvodáskorú gyermekek játékos idegen nyelvű nevelésébe" megnevezésű tanfolyamot azzal, hogy további információ az eljárás alá vont vállalkozásnál kérhető.

    c) A Képes Extra 1999. májusi száma akkreditációra benyújtott pedagógus továbbképzési programokat reklámozott, pld. idegen nyelvű nevelés módszertana tárgykörben, az Express szeptember 15-ei számában megjelent reklám pedig általában tájékoztatott arról, hogy az eljárás alá vont vállalkozás pedagógusoknak szervez tanfolyamokat, így pld. tanúsítványt adó pedagógus továbbképzési lehetőséget biztosit.

    d) A Népszavában 1999. november 18-án megjelent hirdetés akkreditált pedagógus-továbbképzések szervezéséről tájékoztatott anélkül, hogy nevesítette volna a tanfolyamokat.

  • 5.

    Az akkreditációra benyújtott Játékos idegen nyelvű foglalkozások az óvodában megnevezésű továbbképzési programot, az alapítási kérelem előterjesztőjeként, 1998. április 15-én adta be az eljárás alá vont vállalkozás az Oktatási Minisztériumhoz.
    A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: PAB) - az 1998. október 5-én kelt irata szerint - a program részleges átdolgozását látta szükségesnek azzal, hogy az átdolgozott alapítási kérelem beadásának határidejét 1998. november 30-ban jelölte meg. A PAB 1999. március 24-én értesítette az eljárás alá vont vállalkozást arról, hogy a módszertani továbbképzés anyagát akkreditálható programként felterjeszti az Oktatási Miniszternek.

    A PAB által továbbított alapítási kérelemre tekintettel az eljárás alá vont vállalkozást a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ 1999. május 17-én tájékoztatta az arról, hogy a nagyszámú alapítási kérelemre tekintettel azok elbírálása hosszú időt vesz igénybe, így erre, valamint arra a körülményre is tekintettel, egy a PAB elfogadási javaslata nem jelenti automatikusan az alapítási engedély megadását is, felhívták az eljárás alá vont vállalkozás figyelmét, hogy a 277/1997. (XII.22.) számú kormányrendelet (továbbiakban: R.) értelmében az a továbbképzési program megindításához alapítási engedély mellett szükség van az un. indítási engedély megszerzésére is.
    Az irat tájékoztatást adott arról, hogy az R. szerint a 2000/2001-es tanévben csak azok a továbbképzések indíthatók, melyek az 1999. december 31-ig megjelenő továbbképzési jegyzékben szerepelnek, ami azt is jelenti, hogy az 1997. és 1998.-ban a Művelődési Közlönyökben már megjelentetett továbbképzések ezt követően, ha nem szerepelnek a továbbképzési jegyzékben, már nem kezdhetők meg.
    A továbbképzési jegyzékkel kapcsolatban az irat arról tájékoztatott, hogy az R. értelmében oda csak azokat a továbbképzéseket lehet felvenni, amelyeknek indítási engedélyét 1999. augusztus 31-ig kiadta az Oktatási Miniszter, minek megfelelően az indítási engedélyezési kérelmet legkésőbb 1999. július 31-ig be kell nyújtani. (3/j. irat).
    Az 1999/2000.-es tanévvel kapcsolatban az irat nem tartalmazott konkrét tájékoztatást.

  • 6.

    Az alapítási engedélyt 1999. szeptember 30-án kapta meg az eljárás alá vont vállalkozás az eljárással érintett módszertani továbbképzéshez.
    A tanfolyam megtartásához szükséges indítási engedély iránti kérelmet I./2331/2001. szám alatt regisztrálták, és az ezzel kapcsolatos hiánypótlásra 2001. február 13-án hívták fel az eljárás alá vont vállalkozást.

    A Játékos idegen nyelvű foglalkozások az óvodában a módszertani továbbképzés szerepelt a Művelődési Közlöny 1998. évi továbbképzési jegyzékében.

  • 7.

    A 2000-ben megszervezett tanfolyamot 4 személy végezte el, akik arra 2000. február 10.-17.-e között jelentkeztek. A tanfolyam minőségével a többség elégedett volt, egy személy jelezte, hogy álláspontja szerint a továbbképzésnek nem volt módszertana.
    A tanfolyam elvégését az eljárás alá vont vállalkozás un. tanúsítvánnyal igazolta azzal, hogy az azt elvégző személy a 277/1997. (XII.22.) számú Korm. rendelet szerinti akkreditált pedagógus-továbbképzési programon vett részt, ami munkakör betöltésére, illetve tevékenység folytatására nem jogosít.

III.

  • 1.

    A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény - melynek hatálya az óvodai nevelésre is kiterjed (1. § ) - 19. § (8) bekezdése szerint a pedagógusok hét évenként legalább egy alkalommal kötelesek részt venni továbbképzésen. A továbbképzésben résztvevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust anyagi elismerésben kell részesíteni. Annak a pedagógusnak, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen, munkaviszonya, illetve közalkalmazotti viszonya megszüntethető.

    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 65.§ (1) bekezdése szerint a közalkalmazottak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján három évenként lépnek egyel magasabb fizetési fokozatba.
    A törvény végrehajtására kiadott módosított 138/1992. (X.8.) Korm. sz. rendelet - melynek hatálya az óvodákra is kiterjed - 14.§-a értelmében a közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel kell csökkenteni, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit.

  • 2.

    A közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján megalkotott 277/1997. (XII.22.) Korm. sz. rendelet (továbbiakban: R.) rendelkezik a pedagógus-továbbképzés részletes szabályairól. A jelenleg hatályos R. egyes rendelkezéseit a 185/1999. (XII.13.) Korm. sz. rendelet módosította.
    Az eljárás alá vont vállalkozás jelen eljárásban vizsgált hirdetési, illetve tájékoztatási tevékenysége idején a magatartás megítélése szempontjából irányadóan az R. alábbi rendelkezései voltak hatályosak.
    Az R. 5.§ (1) bekezdése szerint a hét évenkénti továbbképzés legalább 120 tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előirt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg.
    Az R. 6. § (11) bekezdése értelmében a továbbképzés szervezője igazolást állit ki a továbbképzésben való eredményes részvételről. (Az igazolás megszervezés helyett a módosító rendelet a tanúsítvány megnevezést használja azonos tartalommal).
    Az R. 7.§ (1) bekezdése szerint a továbbképzés keretében csak olyan képzés indítható, melynek programját jóváhagyták és annak alkalmazására az illetékes miniszter alapítási engedélyt adott.
    A továbbképzés megindításához un. indítási engedélyre is szükség van, melyet ugyancsak a miniszter ad ki. (R. 8.§ (1) bekezdés).
    Az R. 8. § (3) bekezdése előírta, hogy az indítási engedéllyel rendelkező továbbképzésekről a miniszter évente továbbképzési jegyzéket készítsen, melyet minden év december 31-ig nyilvánosságra kell hozni az illetékes minisztérium hivatalos lapjában.
    A 8. § (5) bekezdése szerint a továbbképzési jegyzékbe első alkalommal azt a továbbképzést lehet felvenni, melyeknek indítási engedélyét az adott naptári év augusztus hó utolsó napjáig kiadta az illetékes miniszter.
    Az. R. 22. § (6) bekezdése értelmében a minisztérium hivatalos lapjában 1997-ben közzétett pedagógus továbbképzéseket tartalmazó jegyzék a beiskolázási terv elkészítéséhez addig alkalmazható, ameddig az első, R. szerint elkészített továbbképzési jegyzék kiadásra nem kerül.

  • 3.

    Az 1997. és 1998. éves Művelődési Közlönyökben megjelent minisztériumi Tájékoztatókban megfogalmazást nyert, hogy az ott közzétett továbbképzések nem estek át minőségi szűrésen (akkreditáción).

    A Művelődési Közlöny 1998. május 20-i száma tartalmazta a pedagógus-továbbképzésről szóló, az R. rendelkezéseivel kapcsolatos pedagógus-továbbképzésről szóló Tájékoztatót.

    A Tájékoztató I.-es pontja rögzítette, hogy az R. értelmében - az átmeneti időszakot leszámítva - a jövőben csak olyan pedagógus-továbbképzéseken való részvétel támogatható, amely továbbképzési programot akkreditáltak, illetve az akkreditált program alapítási és indítási engedélyt kapott.
    A Tájékoztató szerint a minisztérium vállalta, hogy azoknak a továbbképzési programoknak a listáját, amelyeket 1998. április 15.-ig az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottsághoz (továbbiakban: PAB.) akkreditációs eljárásra benyújtottak, - az eljárás alá vont vállalkozás kérelme 1998. április 15-én lett benyújtva - 1998. májusában Akkreditációra benyújtott továbbképzési programok címmel közzéteszi a Művelődésügyi Közlönyben.
    A Tájékoztató szerint a közzéteendő jegyzék az R. 22.§ (6) bekezdésében foglaltak alapján az 1997.-ben megjelent hasonló jegyzék kiegészítésének tekinthető. Ezzel - vagyis az 1998. májusi - közzététellel válik lehetővé, hogy a jogszabály szerint közzéteendő, alapítási és indítási engedéllyel majdan rendelkező programok továbbképzési jegyzékének megjelenéséig tartó átmeneti időszakban az erre a célra elkülönített összegekből ezen programokon való részvételt finanszírozzák, valamint a pedagógusok a továbbképzési programokon való részvétellel teljesítsék a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettséget.
    Általános tennivalóként a közlemény tartalmazza, hogy az akkreditációra vonatkozó adatok valóságáért a szervezők felelősek.

  • 4.

    A pedagógus-továbbképzési jegyzék kiadásáról szóló Közlemény 2000. január 3-án jelent meg az Oktatási Közlönyben.
    A Közlemény szerint a jegyzék megjelenésével egyidejűleg veszítették érvényüket azok a tájékoztatók és listák, amelyek a művelődési Közlöny 1997. és 1998.-as kötetében jelentek meg azzal, hogy az azok szerint megkezdett továbbképzések az indításkor hatályba lévő rendelkezések szerint még befejezhetők voltak, azonban 2000. januárjától kezdődően a korábbi képzések már nem voltak megkezdhetők.

IV.

A vizsgálati jelentés rögzítve azt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás alapítási engedély birtokában, de indítási engedély nélkül kezdte meg a továbbképzést, megállapította, hogy az R. magatartásának megítélése nem tartozik a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe.
A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a hirdetések közzétételének időpontjában, azaz 1998.-1999. december 10. között a R. tanúsítványra vonatkozó jogszabály helyeit módosító 185/1999. (XII.13.) Korm. sz. rendelet még nem volt hatályban, így a reklámokban foglalt állítás sem épülhetett a később hatálybalépő jogszabályra.

Fentiekre, továbbá arra is figyelemmel, hogy az eljárás alá vonti szolgáltatás tartalmában és színvonalában megfelelt a hirdetésben foglaltaknak, az eljárás megszüntetését indítványozta.

Az eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy jóhiszeműen járt el akkor, amikor az 1998.-as közlönyben szereplő , 1999. novemberi visszaigazolású továbbképzést megindította 2000. február 10-én.

V.

  • 1.

    A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a fogyasztók gazdasági versenyben való megtévesztése.
    A 8. § (2) bekezdése értelmében megtévesztésnek minősül, ha valamely vállalkozás az áru lényeges tulajdonsága vonatkozásában valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állit, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más módon ad megtévesztésre alkalmas tájékoztatást.

  • 2.

    Az eljárás alá vont vállalkozás eljárásban vizsgált szolgáltatása több vonatkozásban speciális szolgáltatás volt a versenyjogi megítélés szempontjából.

    a) A pedagógus-továbbképzés részletes szabályairól szóló R. kihirdetésével, illetve hatályba lépésével a szakma előtt már 1997. végén ismertté vált a más jogszabályokban (III. 1.pont) irt jogkövetkezmények kiváltására alkalmas, majdani tanfolyamszervezés feltételrendszere (III.2.pont).
    A feltétel, illetve következményi rendszer tényleges alkalmazására azonban csak hosszú átmeneti időszak után, azaz 2000. januárjától került sor, mely dátumtól kezdődően csak olyan, a pedagógusok által hasznosítható továbbképzési programok indulhattak, melyek megfeleltek az R.-ben írtaknak.
    Az R. által szabályozott tanfolyamok jogszabály szerinti szervezése, illetve tanúsítása alapoztatta meg azt, hogy bármely - az oktatásban résztvevő pedagógus - eleget tehessen a közoktatásról és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és ez utóbbit végrehajtó rendeletben irt, pedagógusokkal szemben támasztott követelményrendszernek.

    b) Az eljárással érintett szolgáltatás jellegéből fakadt az is, hogy az a tanfolyamszervező, aki az R. követelményeinek megfelelő tanfolyamot kívánt indítani, ennek feltételeit az e célra biztosított átmeneti idő alatt kellett megteremteni az ehhez szükséges engedélyeket (alapítási és indítási engedély) megszerzésével úgy, hogy ezek birtokában kérhesse felvételét a továbbképzési jegyzékbe.
    Az engedélyek beszerzése értelemszerűen hosszabb időt vett igénybe, melyről az eljárás alá vont vállalkozást is külön tájékoztatták.

  • 3.

    Fenti - a szolgáltatás jellegéből és a jogszabályi környezetből fakadó - sajátosságok mellett kellett a Versenytanácsnak állást foglalnia abban, hogy az eljárás alá vont vállalkozás hirdetési tevékenysége, mely ugyancsak értelemszerűen meg kellett, hogy előzze a tanfolyam tényleges beindítását, megfelelt-e a Tpvt. 8.§-ban irt rendelkezéseknek olyan körülmények között, amikoris a reklámtevékenység az 1990-2000. évi tanfolyami évre irányult, mely időszakon belül 1999-ben még nem kellett alkalmazni az R. rendelkezéseit, míg a 2000. évben, vagyis a tanév közben indult tanfolyamoknál, ez a követelményrendszer már életbe lépett.

  • 4.

    Fentiek elbírálásánál a Versenytanács abból indult ki, hogy bár valamennyi vállalkozás felelősséggel tartozik tájékoztatási tevékenysége valóságtartalmáért, a tájékoztatás valóságának csak akkor van versenyjogi relevanciája, ha a megtévesztésre alkalmas magatartás hatása jelentkezik a gazdasági versenyben.
    Kiindulásként figyelembe vette továbbá, hogy bármely reklámnak, hirdetésnek vagy tájékoztatásnak addig kell igaznak lennie, amíg annak hatása jelentkezik a piacon, vagyis az adott információ - a fogyasztói döntésre kihatóan - felhasználásra kerül vagy kerülhet (reklám-hatás időtartama).

  • 5.

    Fentiek előrebocsátása után a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az 1999. évi július 19-ei programfüzetében - annak bevezető részében - valótlant állított akkor, amikor magát akkreditált tanfolyamként megjelölve hivatkozott arra, hogy 1999. július 31-ig az indítási engedélyt benyújtja. Az akkreditálás ugyanis még nem történt meg, míg az indítási engedély benyújtására csak 2001-ben került sor.
    Konkrétan, az adott tanfolyam vonatkozásában minősült valótlannak a tanúsítvány biztosítására vonatkozó közlés, ez esetben tekintettel arra is, hogy az Oktatási Miniszter hatáskörébe tartozott annak eldöntése, hogy valamely vállalkozás alkalmas lesz-e az alapítási és indítási engedély révén tanúsítvány biztosítására. Fentiek alapján még az esetben sem ígérhette teljes biztonsággal az eljárás alá vont vállalkozás tanúsítvány adását, ha már beadta volna az ezekhez szükséges valamennyi engedélykérelmet.
    Fenti, valóságnak meg nem felelő közlések piaci hatása csak a 2000. évben ténylegesen megindult tanfolyamok vonatkozásában jelentkezett.
    1999-ben bármilyen valótlan állítás jelent is meg a tájékoztatásokban, a magatartás nem volt arra alkalmas, hogy a megtévesztés révén bármilyen piaci előnyt teremtsen az eljárás alá vont vállalkozás javára, mivel közlései - jogszabályi követelmény és ténylegesen verseny hiányában - ez időszakban még nem helyezték versenyelőnybe a hirdetés révén a tanfolyamszervezés piacán.
    Az eljárás alá vont védekezésére tekintettel megjegyzi a Versenytanács, hogy az átmeneti időszakban bármely vállalkozás számára nehézséggel bírt a tevékenység reklámozása, vagy hirdetése, azonban ezen körülmények nem eredményezhették azt, hogy még nem létező - minőséget igazoló - engedélyekre hivatkozással jelenjék meg a piacon.

  • 6.

    A II. 3. pontban irt 1998. évi kis számú tájékoztatást abban az összefüggésben vizsgálta a Versenytanács, hogy az 1998. október 15.-i irat állításait folyamatosan fenntartotta az eljárás alá vont vállalkozás úgy, hogy az a tanúsítvány biztosítása vonatkozásában a 2000. évre is megerősítésre került 1999. végén. A tanúsítványt ígérő tájékoztatás - a fent már kifejtettek szerint - ezen tájékoztatásoknál is valótlannak minősül, éppúgy mint a PEPSZI megnevezésű lapban 1999. áprilisában és decemberében 1-1 alkalommal megjelent tájékoztatás tanúsítványra vonatkozó közlése. (Ez utóbbi tájékoztatás valós volt ugyanakkor avonatkozásban, hogy időközben az eljárás alá vont vállalkozás benyújtotta az akkreditációra vonatkozó engedélyt.)

  • 7.

    Fentiekre tekintettel a Versenytanács a programfüzetben, az 1999. november 18-i iratban, illetve a PEPSZI megnevezésű szaklapban megjelent tájékoztatásra nézve a jogsértést megállapíthatónak találta a Tpvt. 8.§ (1) és (2) bekezdés a) pontjába ütközően.

  • 8.

    A Versenytanács nem találta ugyanakkor jogsértőnek a tényállásban irt további hirdetésben foglalt eljárás alá vonti tényközlést, mivel azok nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe az eljárással érintett tanfolyammal, jelen eljárás ugyanakkor nem terjedt ki az eljárás alá vont vállalkozás által szervezett további tanfolyamokra, melyek ismeretében ez utóbbi reklámok valóságtartalma megítélhető lenne.

  • 9.

    Az eljárás alá vont vállalkozás jogsértőnek tekinthető tájékoztatásait kis számban, rövid idejű szervezési időszakra jelentette meg, így azok tényleges piaci hatása - figyelembevéve a 2000-ben indított tanfolyamra jelentkezett négy pedagógust is - csekélynek minősül. Fentiekre, valamint arra is figyelemmel, hogy az R. alkalmazását bizonytalanság kísérte, a Versenytanács a Tpvt. 8. § a) pontjába ütköző jogsértés kimondását is indokolatlannak találta, és a Tpvt. 77. §. f) pontjára tekintettel az eljárás megszüntette, mivel annak folytatása a Tpvt. 72.§ (1) bekezdés első fordulata értelmében nem volt indokolt az okozott egyéni sérelemtől függetlenül, mellyel kapcsolatos esetleges igényüket a sérelmet szenvedő fogyasztók polgári eljárásban érvényesíthetik.

Budapest, 2001. november 22.

Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Szabó Györgyi