Vj-134/2001/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Transelektro Rt. (1051 Bp. Nádor u. 13.) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I. Az eljárás

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2001. augusztus 6-án indított versenyfelügyeleti eljárást, mivel bejelentés nyomán azt lehetett valószínűsíteni, hogy a Transelektro Rt. a Telkor típusú nyilvános telefonkészülékek alkatrészeinek egységárát túlzottan magasan határozza meg, ami a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 21. § szerint gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet.

II. A tényállás

1. Az eljárás alá vont vállalkozás

  • 2.

    Az eljárás alá vont - egyebek mellett - a Marconi cég által gyártott, Telkor típusú nyilvános telefonkészülékek forgalmazásával, valamint importból beszerzett alkatrészeinek belföldi eladásával, továbbá garanciális (ingyenes) javításával foglalkozik.

2. A kifogásolt piaci magatartás

  • 3.

    Bejelentés nyomán a GVH tudomására jutott, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Matáv-on kívüli koncessziós távközlési társaságoknak magasabb áron adja el a Telkor alkatrészeket, mint a Matáv-nak.

  • 4.

    Telkor nyilvános telefonkészülékek nagy részét a Matáv üzemelteti. A Matáv 1994- óta a készülék gyártójától közvetlenül szerzi be az alkatrészeket, egy bécsi székhelyű közvetítő cég útján. Az 1994-es megállapodásban rögzítették az alkatrészek adás-vételi árait is.

  • 5.

    A Transelektro 1997-ben kötött a Telkor gyártójával kizárólagos forgalmazási szerződést. E szerint a gyártó közvetlenül nem látja el a készüléket üzemeltetőket alkatrésszel, hanem azokat az eljárás alá vonthoz irányítja. Kivételt képez az előbb mondottak alapján a MATÁV, amely nem a Transelektrotól szerzi be az alkatrészeket.

  • 6.

    A magyar nyilvános telefonkészülékek kb. 40 %-a érmével működő Telkor készülék, szintén kb. 40 %-a kártyás Monétel készülék. Az érmés telefonkészülékek piacán a Telkor 90 %-os részesedéssel rendelkezik.

  • 7.

    A nyilvános telefonkészülékek a távfelügyeletüket ellátó terminállal együtt alkotnak működőképes rendszert. A felügyeleti rendszer kiépítése a gyártótól származó eszközökkel történik és hozzávetőlegesen még egyszer annyiba kerül, mint maguk a készülékek. Ha a koncessziós telefontársaságok úgy döntenének, hogy készülékeiket lecserélik más típusra, akkor az új felügyeleti rendszer kiépítése is jelentős összegbe kerülne.

  • 8.

    A Telkor típusú telefonkészülékek bonyolult felépítésű, összetett elektronikai rendszerű készülékek. Alkatrészeik gyártmányspecifikusak, a gyártótól független megtervezésük és kivitelezésük költséges és bizonytalan megtérülésű fejlesztési folyamat. A készülék legfontosabb alkatrészei nem helyettesíthetők más gyártó által előállított készülékek alkatrészeivel.

  • 9.

    Az iratok alapján megállapítható, hogy a Matáv olcsóban szerzi be a szükséges alkatrészeket, mint amennyiért ezekhez a többi koncessziós társaság hozzá tud jutni a közvetítő kereskedőn keresztül. A Matáv tájékoztatása szerint ennek az is oka, hogy egy határozatlan időre szóló, 1994 óta fennálló szerződés alapján a Telkor készülékek alkatrészeit változatlan, fix áron szállítják a részükre.

  • 10.

    Az alkatrész utánpótlást biztosító eljárás alá vontnál számos költség felmerül, pl. raktározás, devizaingadozás, adminisztratív kiadások. Azt a kockázatot is vállalnia kell, hogy egyes alkatrészeket hosszabb ideig kell raktáron tárolnia, vagy azokat nem tudja eladni. A Transelektro költségelemzése alapján megállapítható, hogy olyan haszonkulccsal rendelkezik, amely nem tekinthető tisztességtelenül nagynak.

III. Jogi értékelés

1. A gazdasági erőfölény megléte

  • 11.

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

  • 12.

    A sajátos szerződéses viszonyok alapján megállapítható, hogy a Transelektro a Telkor készülékekhez szükséges alkatrészek piacán erőfölényes helyzetben van a MATÁV-on kívüli koncessziós társaságok vonatkozásában. E társaságok szinte valamennyi érmés nyilvános készülékük meghibásodása esetén, csak az eljárás alá vonthoz fordulhatnak.

2. A visszaélés

  • 13.

    13. A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így pl.:
    a) az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani,
    g) azonos értékű értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak alkalmazását, amelyek az egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a piaci versenyben.

  • 14.

    Egyezően a vizsgáló megállapításaival, az eljáró versenytanács a rendelkezésre álló információk alapján nem látja bizonyítottnak az erőfölényes helyzettel való - a versenyt vagy a fogyasztókat korlátozó, illetve kizsákmányoló jellegű - visszaélést.

  • 15.

    Az adatok alapján nem állapítható meg, hogy a Transelektro Rt. túlzottan magas árakat állapított volna meg, vagy hogy üzletfelei között indokolatlanul diszkriminált volna ugyanazon termék ára tekintetében.

  • 16.

    Árdiszkriminációról már csak azért sem lehet szó jelen esetben, mert az alkatrészek közötti árkülönbség nem róható fel az eljárás alá vontnak, hiszen a MATÁV irányába nem ő szállítja a kérdéses árut. Az is kétséges továbbá, hogy az esetleges diszkrimináció hatással lenne-e a MATÁV és a többi helyi koncessziós társaság versenyére, tekintettel a nyilvános készülékek sajátos piacára, továbbá az esetleges többletkiadások költségstruktúrában elfoglalt minimális arányára.

  • 17.

    Túlzottan magas árról akkor beszélhetünk a versenyjogban, ha a piaci hatalommal rendelkező vállalkozás erejét oly módon kívánja - a fogyasztók közvetlen kárára -kihasználni, hogy a költségek és az üzletágban szokásos hasznot meghaladó mértékben állapítja meg terméke árát. A Versenytanács szükségesnek tartja megjegyezni, hogy piacgazdaságban rendkívül összetett feladat előtt áll, amikor azt kell kívülről megítélnie, hogy egy vállalkozás árai túlzottan magasak-e. Az árak szintjének értékelésére többféle módszer létezik, ezek közül jelen esetben a költség-alapú elemzést alkalmazta a Gazdasági Versenyhivatal, továbbá tekintettel volt a Matáv részére szállított alkatrészek áraira is.

  • 18.

    Megállapítható, hogy a Matáv számára szállított alkatrészek valamivel olcsóbbak ugyan az eljárás alá vonttól származó alkatrészekhez képest, de ezen árkülönbség indokolható a nagyobb beszerzési mennyiség és az eltérő szerződéses háttér alapján. Továbbá az eljárás alá vont költségeinek elemzését követően, tekintettel az elszámolt költségelemekre és az érvényesített haszonkulcs mértékére, nem mondható, hogy a beszerzési árhoz képest túlzottan drágán adná azokat tovább a telefontársaságok részére.

  • 19.

    Jelen eljárásnak nem képezte tárgyát a gyártó külföldi cég és a Matáv, illetve az eljárás alá vont közötti szerződéses kapcsolat, a telefonalkatrészeket felhasználók tényállásban leírtak szerinti megosztása.

IV. Eljárási kérdések

  • 20.

    A Versenytanács jelen határozatát - az eljárás alá vont kérelmére - tárgyaláson kívül hozta.

  • 21.

    A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2002. január 30.

Dr. Tóth Tihamér sk. előadó
Dr. Bara Zoltán s.k.
Dr. Berke Barna s.k.
Horváth Lászlóné