Vj-133/2001/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Molnár Kálmán jogtanácsos által képviselt Unilever Magyarország Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26-28. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. § (1) bekezdése nyomán készült vizsgálati és kiegészített vizsgálati jelentés (Tpvt. 72. § (1) bekezdés b) pont) alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A folyékony háztartási vegyi áruk egy része mosogatószer. Széles választékuk a hatóanyagok különböző mennyiségét tartalmazó, avagy emellett különböző recepturával is készült termékekből adódik. Vannak termékek, amelyekben a felületaktív anyagok mennyisége olyan magas, hogy koncentrátumnak minősülnek, míg másokban a hatóanyagok jóval kisebb mennyiségűek és eleve hígítottak is. A felhasználás során köztudomásúan ugyanannyi vízhez valamely koncentrátumból kevesebb kell, mint hígított mosogatószerből, és ehhez igazodóan a koncentrátumok árszínvonala az ugyanazon mennyiségben kiszerelt hígított mosogatószerekéhez képest magasabb. A mosogatószer és az ezt reklámozó piacon a Henkel, az Unilever, a Benckiser stb. ismert piaci szereplő, s az eljárás alá vont vállalkozásnak (továbbiakban: kft.) jelentékeny piaci részesedése is van. Koncentrátumot és hígított mosogatószert egyaránt forgalmaz.
A Sunlicht koncentrátumot 2001. februárjában kezdte értékesíteni, s ennek július 1-ig eladási részaránya a márkán belül 13 % volt.
2001. február végétől április végéig 112 alkalommal sugározták a TV csatornák a Sunlicht koncentrátumot népszerűsítő reklámot.
A reklámban négy db azonos kiszerelésű mosogatószeres flakont szemléltettek, amint egyszerre fogy el belőlük a mosogatószer.
A flakonok egyike Sunlicht koncentrátumot, míg a másik három felismerhetően az egyik versenytárs, Dosia hígított mosogatószerét tartalmazta. A képi megjelenítés lényege az, hogy azalatt az idő alatt, míg egy flakon Sunlicht koncentrátum ürült ki, addig három flakon a másik mosogatószerből, a háttérben elmosott tányérok halmai előtt. Ezzel összhangban elhangzott a szöveges tájékoztatás is: "Mostantól elég csak egyre koncentrálnia, az új Sunlicht koncentrátumra, amely háromszor tovább tart, ráadásul a zsíroldásban is verhetetlen. Sunlicht koncentrátum. Egyről beszélünk."

A két mosogatószer összehasonlító mérését a kft. megrendelésére a Debreceni Egyetem Természettudományi Kara 2001. februárjában végezte el akként, hogy a Sunlicht és a Dosia gyártók ajánlott adagolását figyelembe véve, azonos mennyiségű szennyezett tányért mosogattak el.. Mivel a Sunlichtból kb. harmadannyi volt az ajánlott dózis, a lényegében azonos számú edény elmosogathatósága azt jelentette, hogy harmadannyi mennyiség volt szükséges a Sunlichtból.
Másként megfogalmazva, a Sunlicht koncentrátum mintegy háromszor hatékonyabb szer, mint a Dosia, háromszor hosszabb ideig használható, mint egy flakon a hígított Dosia mosogatószerből.

A Dosiát gyártó versenytárs 2001. áprilisában maga is elvégeztette a két termék összehasonlító vizsgálatát. A vizsgálatot végző KERMI ugyancsak az adagolási javaslatokat figyelembevevő vizsgálata nem háromszoros Sunlicht hatékonyságot igazolt, hanem 2,66 szorost. A két vizsgálati eredmény azért mondható lényegileg egybeesőnek, mert az eltérés a vizsgálatok részben eltérő feltételeinek, körülményeinek tulajdonítható.

A kft. a zsírtalanító hatás mérésére is készíttetett vizsgálatot, amely azt igazolta, hogy a koncentrátum zsíroldó képessége, nemcsak a Dosiáénál jobb, hanem verhetetlen az egész magyar piacon, amelyre utaló megállapítást egyetlen versenytárs sem vonta kétségbe.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indított eljárást a kft. ellen, mert vélelmezhető volt, hogy a képpel és szöveggel bemutatott áruösszehasonlítás fogyasztómegtévesztő, amelyet a Tpvt. III. fejezete tilalmaz.
Az eljárás előzménye, hogy a Dosiát gyártó versenytárs a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordult reklámfelügyeleti eljárás lefolytatása végett.
A hatóság hatáskörének hiányát állapította meg, mert szerinte a kifogásolt összehasonlító reklám nem minősül álösszehasonlításnak, amit a 2001. évi I. törvénnyel módosított 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) 7/C § hatáskörébe tartozóan tilt.
Miután az összehasonlítást tartalmazó reklám is lehet jogellenes, a Gazdasági Versenyhivatal eljárási rendjébe illesztve (Grtv. 15. § (2) bekezdése és 17. § (2) bekezdése) a Grtv. maga is előírásokat fogalmaz meg. Az ügyben fogalmilag felmerülő ilyen előírás, hogy az összehasonlító reklám nem lehet megtévesztő (Grtv. 7/A § (2) bekezdés a) pont).
A megtévesztés törvényileg teljeskörüen fel nem sorolt tényállásait a Tpvt. és a Grtv. egymással tartalmilag összhangban rögzíti, amelyek közül az ügyben kiemelendő a Tpvt. jogi szabályozása szerint az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény állítása, vagy bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása (Tpvt. 8. §), illetve a Grtv. szerint hasonlóképpen az áru árára, általános jellemzőjére (az előállításához felhasznált összetevők, adott célra való alkalmassága, a használattól várható eredmény ellenőrzöttség, tesztelés) vonatkozó megtévesztés, vagy megtéveszthetőség (Grtv. 7. § és 2. § n) pont).

Az összehasonlító reklám kizárólag azonos rendeltetésű, vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze Grtv. 7/A § (3) bekezdés a) pont), továbbá tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát. (Grtv. 7/A § (3) bekezdés b) pont).

Mindezen előírást szem előtt tartva, a készült vizsgálati jelentések az eljárás megszüntetésére tettek indítványt, amely álláspontot a Versenytanács is osztotta.

Az eljárás során elsődlegesen azt kellett értékelni, hogy összehasonlítást tartalmaz-e a kifogásolt reklám, azaz olyan reklám-e, amely közvetve, vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a reklámozóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más vállalkozás által előállított, forgalmazott, vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos, vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut.
Ugyanis ez esetben az összehasonlító reklámnak további törvényi követelményeknek is meg kell felelnie (Grtv. 7/A. § (3) bekezdés a) és b) pont), amellett, hogy megtévesztő sem lehet (Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pont és Grtv. 7/A. § (2) bekezdés a) pont.

A reklám képi és szöveges elemeit egységként értékelve, a Versenytanács is megállapította, hogy a kft. létező, forgalomban levő, azonosítható árukra tett összehasonlító, az áruk lényeges tulajdonságára avagy általános jellemzőjére két állítást:
- a Sunlicht koncentrátum háromszor tovább tart a Dosia mosogatószernél,
- a zsíroldó hatása is jobb annál, amely kijelentés nemcsak a Dosiával való összehasonlításra vonatkozik, hanem egyúttal piaci elsőség kijelentése is.

Nem vitathatóan a Sunlicht koncentrátum, a Dosia pedig hígított szer, amelyből a koncentrátum nyilvánvaló nagyobb hatékonysága következik. Ez azonban önmagában megtévesztővé a reklámot nem teszi, hiszen nincs törvényi tilalom a nyilvánvaló tényeknek reklám formájában történő megjelenítésére, miközben a két termék azonos rendeltetésű, csak az egyikből kevesebbet, a másikból többet kell felhasználni ugyanazon eredmény eléréséhez. Az sem vitatható, hogy az áruk több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát hasonlították össze, nevezetesen az egységnyi adaggal elérhető eredményt és a zsíroldást. Mindkét tulajdonság lényeges, a mosogatószer felhasználási céljából következően, és ellenőrizhető is, amit a kft. maga is megejtett két szakértői vélemény beszerzése formájában. A továbbtartásra beszerzett versenytársi szakvélemény a tárgyilagos összehasonlítás bemutatását alátámasztja, még akkor is ha a szakvélemény szerinti 2,66-szoros különbség nem egyezik a kft. által beszerzett szakvéleményben kimutatott több mint háromszoros különbséggel, hiszen a különbségre elfogadható magyarázat van, így az nem is jelentős.
A zsíroldó képességről szóló szakvélemény pedig elismertsége folytán aggálytalan.

A kft. reklámozásával koncentrátumának piaci keresletét kívánta növelni a fogyasztók vásárlási döntésének ezúton történő befolyásolásával, amely megengedett, ha a fentebb említett megtévesztésre alkalmas tényállási elemek nem társulnak hozzá. A fogyasztót tisztességtelenül befolyásoló magatartás a reklámban nem volt, a fogyasztó valós választási lehetőségét növelte. A fogyasztó választhatja a flakon szerinti kiszereléshez képest a Dosiánál drágább, de továbbtartó és ezáltal fajlagosan olcsóbb koncentrátumot is.

Mindezek alapján a Versenytanács a lefolytatott vizsgálat indokait elfogadva, az eljárást jogsértés hiányában megszüntette, figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjára a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján.

A Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

A határozat elleni Tpvt. szerinti jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja a kft. számára.

Budapest, 2002. január 2.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Zavodnyik József sk.
Kis Lászlóné