Vj-136/2001/34

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Otto Langer ügyvezető által képviselt INTERGRAIN Beteiligungs GmbH (AT-2320, Schwechat, Schmidgasse 3-7. Ausztria) kérelmező és a dr Bakos Ágnes ügyvéd (9025 Győr, Simor püspök tere 5.) által képviselt PANNON-GABONA Feldogozó és Kereskedelmi Rt (9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky út 27.) kérelmezett összefonódásának engedélyezése tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az INTERGRAIN Beteiligungs GmbH közvetlen irányítást szerezzen a PANNON-GABONA Feldogozó és Kereskedelmi Rt felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

  • 1)

    A 2001. július 26-án létrejött részvényátruházási szerződés alapján a budapesti székhelyű Gabona Rt eladott a tulajdonában lévő 73.406 db egyenként Tízezer forint névértékű Pannon-Gabona Rt törzsrészvényt az osztrák székhelyű Intergrain GmbH-nak, amellyel 54.99 százaléknyi szavazati jogot biztosító részvényhányadhoz jutott a Pannon-Gabona Rt-ben. Ezzel közvetlen irányítást szerzett a kérelmezett társaságban. A részvényátruházási szerződés egyik zárási feltétele a Gazdasági Versenyhivatal engedélye. Az erre vonatkozó kérelem benyújtását, majd hiánypótlást követően az eljárás 2001. szeptember 13-án indult meg.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Leipnik-Lundenburger csoport

  • 2)

    A kérelmező a Leipnik-Lundenburger Invest AG, osztrák székhelyű és a bécsi tőzsdén is jegyzett holdingtársaság által összegfogott vállalatcsoport tagja. A Leipnik-Lundenburger Invest AG érdekeltségei elsősorban a malomiparban, a cukoriparban és különböző önkiszolgáló automaták terén vannak, de tulajdonában van például a Casino Austria nevű szórakozóhely is. Leányvállalatai vannak Németországban, Svájcban, Hollandiában, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. A társasághoz tartozik a Magyarországon is jelen lévő AGRANA-csoport, amely érdekeltségeket szerzett a magyar cukoripari privatizáció során.

  • 3)

    Az Intergrain GmbH tulajdonosa az Ausztriában több malomipari érdekeltséggel rendelkező Erste Wiener Walzmühle Vonwiller GmbH (a továbbiakban: Vonwiller), amely utóbbinak 100 százalékos tulajdonosa a Leipnik-Lundenburger Invest AG. A Vonwiller és a Farina 1998-ban közös vállalatot hozott létre Ausztriában, amely Salzburg és Innsbruck régióiban folytat malomipari tevékenységet. Az Intergrain GmbH tevékenysége a csoport magyarországi érdekeltségeinek összefogása és irányítása.

  • 4)

    Az Intergrain GmbH 100 százalékos tulajdonában van a kérelmezettel majdnem teljesen azonos termékprofilú Hungaromill Rt. termelőüzemei Komáromban és Táton vannak, amelyek közül az előbbi lényegesen nagyobb.

A Pannon-Gabona csoport

  • 5)

    A Pannon-Gabona Rt 1993. június 30-án - az ÁVÜ határozatának megfelelően - a Győr-Sopron Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat átalakulásával, egyszemélyes gazdasági társaságként jött létre. A privatizálást követő többszöri tulajdonosváltásokat követően 1998-ban zártkörű részvénytársasággá alakult. A társaság alaptőkéje 133.500 db egyenként Tízezer forint névértékű névre szóló törzsrészvényből áll. A részvény egy szavazatra jogosult a közgyűlésen, a részvényesek szavazati jogát korlátozó kitételt az alapító okirat nem tartalmaz. Többségi részvényese a Gabona Rt (54.99 %), amelyen kívül a menedzsment közvetve (egy általuk tulajdonolt társaságon keresztül) és közvetlenül összesen 27.14 százaléknyi részvényt birtokol, valamint az MRP keretében a munkavállalók tulajdonában van 17.87 százaléknyi részvény.

  • 6)

    A Pannon-Gabona Rt 2001. első felében irányítást szerzett a debreceni székhelyű Proforg Kereskedelmi és Gabonaipari Rt felett, amelyet a Versenytanács a VJ-68/2001. sz. eljárás során hozott határozattal jóváhagyott. A Proforg a Pannon-Gabona Rt-hez hasonlóan ugyancsak gabona- és malomipari vállalkozás, amelynek termelőüzemei Északkelet-Magyarországon találhatók.

  • 7)

    A csoporthoz tartozik még a csornai székhelyű Gabona Takarmányértékesítő Kft., amely Csorna és Kapuvár térségében fejt ki a háztáji állattartás takarmány iránti igényét. A Pannon-Gabona Rt-nek kisebbségi érdekeltsége van a Zala megyei Zalabaromfi Rt, baromfifeldolgozó társaságban, amely a térségben (Győr-Sopron, Vas és Zala megyék) az egyik legnagyobb takarmánybeszállító.

A Gabona Rt

  • 8)

    A Gabona Rt mint a Pannon-Gabona Rt eladója érintett az összefonódás által. A Gabona Rt 1999-ben szerezte meg a Pannon-Gabona Rt feletti többségi irányítást, amelyet a Versenytanács a VJ-41/1999. sz. eljárásban hozott határozatával engedélyezett. A Gabona Rt elődjét1989-ben alapították a Gabona Tröszt megszűnése után önállóvá váló megyei Gabonaforgalmi Vállalatok mint közös kereskedelmi vállalkozást. Az új társaság az állami monopol gabona-külkereskedelmi vállalat egyetlen professzionális alternatívája volt a piacon. Az alapítást követő évben már emelésre került a törzstőke, és a banki szféra képviselői is csatlakoztak a tulajdonosi körhöz. 1991. július 1-jén alakult át részvénytársasággá, 1.138,5 millió Ft alaptőkével. További szakmai befektetőkkel bővült a tulajdonosi kör, jelentős termelő és feldolgozó társaságok csatlakoztak, mint pl. a Bábolna Rt. Egy jelentős hányad került eladásra a svájci központú nemzetközi kereskedelmi vállalat, az André + Cie részére is. A sikeres kereskedelmi tevékenységből származó profitot a cég visszaforgatta, és folyamatosan a gabona-feldolgozásba és a logisztikába fektette be. A társaság az első malmot 1993-ban vásárolta, majd regionális kereskedelmi célú raktárbázisokba, illetve a takarmánygyártásba invesztált. Stratégiai célú, jelentős befektetés volt 1999-ben az Észak-Dunántúl vezető malomipari és takarmánygyártó vállalkozásában, a Pannon Gabona Rt.-ben elért meghatározó részesedés.

III.

Engedélyezési kötelezettség

  • 9)

    A kérelmező a részvényátruházási szerződéssel megszerezte a Pannon-Gabona Rt 54.99 százaléknyi szavazati jogot biztosító üzletrészét, amely a Tpvt. 23. § (2) bekezdése a) pontja értelmében közvetlen irányítást tesz lehetővé számára és ez a Tpvt. 23. § (1) bekezdése b) pontja alapján összefonódásnak minősül.

  • 10)

    A Tpvt. 24. §-a (1) bekezdése szerint az összefonódás akkor engedélyköteles, ha az érintett vállalkozások (Tpvt. 26. §) együttes nettó árbevétele az előző üzleti évben meghaladja a tízmilliárd forintot és az irányítás alá kerülő, a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevőkkel [Tpvt. 26. §. (3) bekezdés] együttesen számított előző évi nettó árbevétele meghaladja az ötszázmillió forintot.

  • 11)

    A kérelmezett összefonódásban közvetlenül és közvetve érintett vállalatok körét a 2)-7) pontok sorolják fel. Mivel a vételi ajánlat 2001. évi keltezésű, az engedélyezési kötelezettség megállapításához az érintett vállalatok 2000. évi nettó árbevételét kell figyelembe venni. A kérelmező és a kérelmezett közvetlenül és közvetve érintett vállalkozásainak 2000. évi nettó árbevétele együttesen meghaladja a törvényben előírt küszöbértéket, azaz a tízmilliárd forintot, a kérelmezett cégcsoport 2000. évi árbevétele pedig az ötszázmillió forintot. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a Szerződéssel létrejövő összefonódás engedélyköteles.

IV.

Az összefonódással érintett termékek

  • 12)

    A Pannon-Gabona malomipari termékek, másképpen: őrlemények és keveréktakarmányok termelésével foglalkozik. Az étkezési búza és rozs őrlésével különböző minőségű és felhasználási célú lisztet és egyéb örleményeket állít elő. Ebben a termékcsoportban a fő termékei a finomliszt, a kenyérliszt, a rétesliszt, az asztali dara és a rozsliszt, amelyek a kiskereskedelmi forgalomba 1, 2 és 5 kg-os kiszerelésekben "Kisalföld" lisztcsalád márkanéven. A Hungaromill Rt a saját őrleményeit "Komáromi" és "Nosztalgia" márkaneveken forgalmazza. A Pannon-Gabona és a Hungaromill hagyományos sütőipari liszteket is (BL 55, BL 65, BL 80, BL 112), amelyeket közvetlenül a sütőipari cégeknek értékesítenek. A Pannon-Gabona jelentős mennyiségben állít elő a keksz-és ostyagyártáshoz, illetve a sóspálcika előállításához használt speciális liszteket is.

  • 13)

    A Pannon-Gabona és a Hungaromill egyaránt termel keveréktakarmányokat, speciális, granulált tápokat, valamint különböző kiegészítő anyagokat: premixeket, szupplementeket és koncentrátumot is. A takarmányok termékpalettája széles, szinte minden állatfaj, hasznosítási irány és korcsoport számára gyártanak készítményeket.

  • 14)

    Az összefonódás közvetlenül nem érinti azokat a termékeket, amelyeket csak az egyik vállalkozás-csoport termel és nem tartozik a mindkét vállalatcsoport által termelt termékek termelési vertikumába. A fentebb felsorolt termékcsoportok közül egyedül a kekszek, ostyák, sóspálcikák előállításához használatos speciális lisztet termeli csak az egyik vállalakozás, de ehhez ugyanazokat a nyersanyagokat használja fel, tehát az őrlemények termékláncba tartozik. Az összefonódással érintett termékkörbe tehát a két vállalatcsoport által előállított valamennyi termékfajtát bele kell foglalni.

V.

Az érintett piac

  • 15)

    Az érintett piac meghatározásának következő lépése az egyes részpiacok körének és határainak kijelölése. A fentebb felsorolt termékek két nagy csoportba sorolhatók: az őrlemények és a takarmánykeverékek, amelyekbe beleértjük a különböző kiegészítő termékeket (premixeket, koncentrátumokat, stb.). A két termékcsoport a felhasználó oldaláról nem vagy csak igen kevéssé helyettesítheti egymást, hiszen nem valószínű, hogy étkezési felhasználási célokra takarmánykeverékekre fognak átállni a fogyasztók, ha az őrlemények ára tartósan megemelkedne 10 százalékkal és viszont. A kínálati oldalon az egyik termékcsoportról a másik előállítására való eltérést megkönnyítené az, hogy alapvetően ugyanazt a malomipari berendezést lehet használni mindkét termékcsoport előállítására. A kínálati oldali helyettesíthetőséget korlátozza viszont az inputként felhasznált anyagok különbözősége: más minőségű és összetételű gabonát használnak étkezési és megint másokat takarmányozási célokra. Mindezek miatt az őrlemények és a takarmánykeverékek az érintett piac két önálló részpiacaként kezelendők.

  • 16)

    Ezt követően azt kell megállapítani, hogy a fentebb azonosított termékcsoportokon belül a két vállalatcsoport által forgalmazott termékfajták milyen mértékben helyettesítik egymást. Az őrlemények termékcsoportján belül a felhasználó oldali helyettesíthetőség mértéke valószínűsíthetően nagy az étkezési célú búzalisztek (finomliszt, kenyérliszt, rétesliszt) között. A rozsliszt és a dara azonban már jóval kevésbé képes helyettesíteni a búzaliszteket ugyanabban a felhasználási irányban. a fogyasztói kiszerelésbeli különbségek a helyettesítést nyilván nem befolyásolják, hiszen közöttük az eltérés nem jelentős. A sütőipari felhasználási célú lisztek esetében a göngyöleg és a kiszerelés tekintetében már jelentős a különbség, ezért a fogyasztói és ipari célú felhasználásban ezek csak korlátozott helyettesítőknek tekinthetők. Az étkezési, illetve a sütőipari célú lisztek, darák, egyéb őrlemények viszonylatában nagy mértékű kínálati oldali helyettesíthetőség mutatható ki, hiszen ugyanazon a berendezésen, hasonló nyers- és adalék anyagok felhasználásával készülnek, tehát ugyanaz a malom többletráfordítás nélkül alkalmas az eltérő felhasználási célú gabonaőrlemények készítésére. A kínálati helyettesíthetőséget a felhasznált gabonaféleségek, illetve takarmánynövények felvásárlási lehetőségei korlátozzák.

  • 17)

    A malomipari és takarmányfeldolgozó cégek általában szerződésekkel biztosítják maguk számára a szükséges alapanyagokat. A felvásárlási szerződések általában a következő évre vonatkoznak és egy adott földrajzi területhez, régióhoz kötődnek. Az esetleges többletigények kielégítése azonban lehetséges, hiszen a termelők a terményeik egy részét raktározzák. A raktárra termelt gabonák, takarmányok beszerzési ára azonban valószínűleg magasabb lesz, mint a szerződéssel biztosított gabonáké, takarmányoké. Ezért logikus a feldolgozó cégek azon törekvése, hogy a jövő évi várható igényeik minél nagyobb hányadát fedjék le termelői szerződésekkel. A szállítási és raktározási költségek régiók közötti különbségeinek figyelembevételével a kínálati oldali helyettesíthetőséget abban a régióban kell viszonylag magasnak tekinteni, amelyben a szóban forgó feldolgozó cég termelő üzemegységgel rendelkezik. A régiók között kínálati oldalú helyettesíthetőséget nyilván az korlátozza, hogy más régiók termelői más feldolgozó cégekkel kötöttek felvásárlási szerződéseket, ezért a többletigények csak a drágább raktári szállítással elégíthetők ki. Ezért logikus az a következtetés, hogy a kínálati oldalról megközelített piac földrajzi határai az érintett régió vagy régiók, amelyeken belül az őrlemények különböző termékfajtáit együttesen, illetőleg a takarmánykeverékek és kiegészítők különböző fajtáit együttesen egy-egy önálló részpiacnak kell tekinteni.

  • 18)

    A keresleti oldalról az érintett piac meghatározását az értékesítés módja is befolyásolja. Az összefonódással érintett vállalkozások nem rendelkeznek országos lefedettséget biztosító bolthálózattal, a közvetlenül a fogyasztóknak történő értékesítés egy-két mintabolton keresztül történik, jelentősége az árbevételben nem túl nagy. Az étkezési célú őrlemények értékesítése túlnyomó részben a Spar és a Tesco áruházláncok segítségével történik. Mivel mindkét áruházlánc országos lefedettségű, az őrlemények piacának földrajzi határa a Magyar Köztársaság területe lesz.

  • 19)

    A piac szereplői szerint a magyar takarmánypiac kapacitásai jelenleg a szükségleteket többszörösen meghaladják, ezért igen éles piaci versenyhelyzet van. A háztáji termelőknek történő értékesítés csökkenése várható. Ezen a piacon csak az országos bolthálózattal rendelkező cégek maradnak versenyben, ilyenek például a Purina, a Bábolna, a Monor Táp. Az éleződő versenyre másmódon reagálnak azok a vállalatok, amelyek egy-egy régióban integrációkat hoznak létre a nagyüzemi állattartó telepek takarmánnyal történő ellátására. Ezek az integrációk egy-egy nagy húsipari cég köré szerveződő takarmányellátó bázist képeznek, amelyben az átlagosnál szigorúbb higiéniai és minőségi követelményeket teljesítenek. Ilyenek például a Hajdú-Bét Rt vagy a Bábolna Rt köré szerveződő integrációk. A kérelmezett összefonódással létrejövő vállalatcsoport jelenleg nem tartozik szorosan egy regionális integrációhoz sem. Mindazonáltal a Pannon-Gabona Rt-nek kisebbségi tulajdona van a Zalabaromfi Rt-ben, mely utóbbi cég köré viszont szerveződött egy észak-dunántúli integráció. A takarmánykeverékek értékesítése nagyobb részben az integrációba tartozó húsfeldolgozó vállalatoknak történő közvetlen szállítással történik. Mivel az integrációk egy-egy régióhoz kötődnek, a takarmánykeverékek érintett piacának földrajzi határait az érintett régiók határai határozzák meg. A jelen eljárásban a takarmánykeverékek érintett piacát az észak-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megyék) alkotja.

  • 20)

    A kérelmező osztrák tulajdonosa, az Erste Wiener Walzmühle Vonwiller Vernögensverwaltungs cég, amelynek malomipari érdekeltségei vannak Kelet-Ausztriában. A Magyarországhoz való földrajzi közelség miatt a Versenytanács fontolóra vette, majd elvetette azt a lehetőséget, hogy az érintett piacot kiterjessze a Magyarországgal határos Kelet-Ausztriai régióra is. Az őrlemények osztrák piaca jelenleg az EU-ban érvényes vámokkal, illetve kedvezményes vámkontingensekkel mesterségesen elzárt a magyar piactól, ezért "közös" piacról leghamarabb Magyarország EU-csatlakozását követően lehet majd beszélni. Hasonló korlátozások vannak érvényben a takarmány-keverékekre vonatkozóan is. Tekintettel arra, hogy Magyarország csatlakozása EU-hoz a jelenlegi legoptimistább becslések szerint sem várható 2004 előtt, a Versenytanács úgy látja, hogy egyelőre nem szükséges a malomipari termékpiac határait az EU irányába "kitolni."

VI.

A piaci részesedések és erőfölény megállapítása

  • 21)

    A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége által megadott adatok szerint a Pannon-Gabona Rt, a Proforg Rt és a Hungaromill Rt együttes búzaőrlése a 2000. évben 222.524 tonna volt, amely az országos őrlés 13.7-14.3 százalékának felel meg 1 . Az országos búzaőrlés becsült mennyisége 2000-ben cc. 1.590.000 tonna volt. Az országos rozsőrlő kapacitás 83.740 tonna, amelyből a felsorolt három cég együttesen 26.500 tonna névleges kapacitást birtokol. Az országos rozsőrlés 2000-ben cc. 11.000 tonna volt, amelyhez a felsorolt cégek együttesen 4651 tonnával járultak hozzá. A fenti három cég együttes takarmánygyártása ugyanebben az évben 184.500 tonna volt tápban kifejezve. Ez az országos előállítás (cc. 5.550.000 tonna) 3.3-3.4 százaléka.

  • 22)

    A termelési adatok alapján számított piaci részesedések országos viszonylatban a búza és a takarmány piacokon meg sem közelítik azt a mértéket 2 , amelynél az összefonódással kapcsolatban erőfölényes helyzet kialakulásának lehetőségét kellene megvizsgálni. 3

  • 23)

    A termelési adatok alapján az érintett cégeknek a rozspiacon számított együttes részesedése cc. 43 százalék. A Versenytanács azonban figyelembe vette azt a tényt, hogy ezen a piacon az ország üzemeinek átlagos kapacitáskihasználtsága 13.2 százalék 4 . Ezért a piaci erőviszonyokról pontosabb képet ad, ha a részesedéseket a termelési kapacitások és nem a tényleges termelés alapján számítjuk. Az összefonódásban érintett cégek együttes piaci részesedése így 31 százalékos lesz.

  • 24)

    A takarmánykeverékek észak-dunántúli piacán az alábbi piaci részesedések voltak 2000. évben 5 :

Megye:

Felhasznált takarmány(ezer tonna)

Pannon-Gabon ésHungaromill értékesítés 6 (ezer tonna)

Piaci részesedés(%)

Győr-Moson-Sopron

287.747

42.339

14.71

Vas

277.227

16.390

5.90

Zala

117.810

12.092

10.30

Együttesen

682.784

70.821

10.37

  • 25)

    Az összefonódásban érintett három magyar társaság (a Pannon-Gabona, a Proforg és a Hungaromill) valamelyike - Békés megye kivételével - valamennyi megyében jelen van. A legnagyobb piaci részesedése - Győr-Moson-Sopron és Zala megye után - Komárom-Esztergom megyében van (9.9 %).

  • 26)

    A nemzetközi hátterű takarmánypiaci szereplők (az Agrokomplex Central Soya, a Cargill, a Nestlé és a Nutreco) megjelenésével a szorosan értelmezett regionális piacok határai fokozatosan elmosódnak, a piacok átfedik egymást. Az Észak-Dunántúlon a Pannon-Gabona legközelebbi konkurrense a nálánál közel négyszer nagyobb kapacitással rendelkező Bábolna Rt.

VII.

Az összefonódás hatásai az érintett piacon

  • 27)

    A magyar malomipar jelentős kihasználatlan kapacitásokkal rendelkezik, amely - a kérelmező szerint - nagyrészt annak köszönhető, hogy a privatizációt követően magánkézbe került és korábban már bezárt, elavult technológiájú malmokat újra termelésbe állítottak. A többletkapacitások ellenére a nagyobb társaságok egymás után kapacitásbővítő beruházásokba fogtak. Ennek egyetlen logikus magyarázatát látja a Versenytanács: ezek a társaságok a mérethozadék hatékonyságnövelő hatására olcsóbban fogják tudni előállítani a termékeiket az elavult technikákat használó malmokkal szemben, és az árversenyt nem bíró kisebb versenytársak vagy elhagyni lesznek kénytelenek az iparágat vagy pedig egyesülnek. Mindkét kimenetelben a malomipar koncentrálódására lehet számítani , amely önmagában véve csökkentőleg hat a verseny hatékonyságra. A malomipar teljesítménye ugyanakkor 1998 óta folyamatosan nő átlagosan 4-5 százalékkal. A lisztpiacon a várakozások szerint csökken a lakosság felhasználása, de ezt ellensúlyozza a sütőipar növekvő lisztigénye, ezért a szakmai elemzések a piac bővülésével számolnak a közeli jövőben is. A piac bővülése önmagában pozitív hatást gyakorol a verseny hatékonyságára.

  • 28)

    A takarmánypiacon hasonló változások várhatók. A kisfogyasztói piac a háztáji állattartás visszaszorulása miatt szűkül, mert a jelenlegi viszonyok között nem gazdaságos otthon állatot tartani. A nagyfelhasználói piac az állatállomány változásának függvénye. A rendszerváltás után az állatállomány jelentősen lecsökkent, de az utóbbi években a csökkenés jelentősen lelassult, egyes állatfajták esetében megállt. Az állatállomány összetételében a fogyasztói szokások változása miatt átrendeződés következett be. Ennek egyik legmarkánsabb jele a baromfihús részarányának jelentős növekedése. Az utóbbi időben a kérődzőket és a sertést érintő járványok hatására várhatóan tovább nő a baromfipiac jelentősége.

  • 29)

    A kérelmezett összefonódás hatása elsősorban az őrlemények piacán érezhető. A Pannon-Gabona Rt az összefonódás előtt 4 dunántúli és 2 észak-magyarországi megyében volt jelen a búzaőrlemények piacán. Az összefonódást követően megjelenik Komárom-Esztergom megyében, illetve Budapesten is. A rozsőrlemények piacán az országban működő 5 rozsmalom közül 2 van a kérelmezett tulajdonában.

  • 30)

    A malomiparban végbemenő koncentrációs folyamattal párhuzamosan a verseny éleződésének is vannak jelei. Egyes malomipari cégek (pl. a Diamant Malom Kft, a Cornexi Rt, a Gyermely Rt, a Szatmári Kft, és ide sorolható a Budai Hengermalom újraindítása is) jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, amelynek következtében nő termelés hatékonysága és csökkennek a fajlagos költségek.

  • 31)

    A malomipari koncentráció a jelen eljárás tárgyát adó vállalati összefonódások révén is erősödik, amely azonban még nem vet fel komoly versenyszempontú aggályokat. Az érintett vállalkozások együttes piaci részesedése egyelőre még egyetlen érintett piaci szegmensen sem éri el azt a szintet, amelynél erőfölény kialakulásával kellene számolni.

  • 32)

    Az előző megállapítás csak némi fenntartásokkal érvényes a rozsőrlemények piacára, ahol az érintett vállalkozásoknak a piaci részesedése már eléri azt a mértéket, amelynél az erőfölény kialakulásának lehetőségét vizsgálni kell. A rozsőrlés az összes gabonaőrlésnek körülbelül 1.5-2 százalékát teszi ki. A malmok nagy többsége un. kettős őrlésű (azaz egyaránt alkalmas búza és rozs őrlésére is), ezért erőfölényt akkor sem lehetne megállapítani, ha valamely vállalatcsoportnak ezen a részpiacon viszonylag nagy a részesedése. A jelen eljárásban érintett vállalakozások kapacitás-kihasználtsága és forgalma azért magasabb az átlagosnál, mert a jelentős búzaliszt-forgalmuk mellett kisérő termékként, külön kereskedelmi költség felszámítása nélkül tudnak vevőiknek rozslisztet szállítani.

VIII.

Eljárási kérdések

  • 33)

    Az eljárási díj nagyságát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésére tekintettel kell megállapítani, amely az elintézési határidő hosszáról rendelkezik. A vállalkozások összefonódásának engedélyezésére vonatkozó érdemi határozatot a fenti törvényhely a), illetve ac) pontjai alapján 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg és 120 napon belül, ha a nyilvánvalóság ténye nem állapítható meg. Ez utóbbi esetben az eljárási díj a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján tíz millió forint, az előzőben pedig csak két millió forint. A Tpvt. nem rendelkezik azonban arról, hogy milyen eseteket kell olyannak tekinteni, amikor a 30. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága nyilvánvaló és ezért 45 napnak elegendőnek kell lennie az eljárás lefolytatásához.

  • 34)

    A Versenytanács jelen eljárásban az engedély meg nem tagadhatóságának nyilvánvalóságát az érintett vállalatok alacsony együttes piaci részesedése alapján állapította meg, ezért a határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontja alapján hozta meg.

  • 35)

    A Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kétmillió forint eljárási díjat a kérelmező a kérelem beadásával egyidejűleg befizetette, ezért erről külön rendelkezni nem kellett.

  • 36)

    A kérelemhez csatolt dokumentummal alátámasztva a kérelmező a Tpvt. 74. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva kérte, hogy a Versenytanács határozatát tárgyaláson kívül hozza meg, ezért tárgyalásra nem került sor.

  • 37)

    A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2001. november 1.

dr. Bara Zoltán sk. előadója
dr. Berke Barna sk. a Versenytanács elnöke
dr. Tóth Tihamér sk.
Horváth Lászlóné