Vj-100/2001/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Bánhegyi Ilona ügyvéd (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) által képviselt MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, amelyben ügyfélként részt vett a Molnár József vezérigazgató által képviselt Tiszai Vegyi Kombinát Rt (3851 Tiszaújváros, Ipartelep, Gyári út) _ tárgyaláson kívül _ meghozta a következő

határozatot

  • 1)

    A Versenytanács engedélyezi a kérelmező MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt-nek a Tiszai Vegyi Kombinát Rt feletti tényleges irányítását.

  • 2)

    Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg további 8.000.000 (nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571 számú eljárási díjbevételi számlájára.

  • 3)

    E határozat felülvizsgálatát a kérelmező _ továbbá az 1.) pont tekintetében a Tiszai Vegyi Kombinát Rt _ a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

I.

A kérelmezett összefonódás résztvevői

Indoklás

A MOL-csoport

  • 1)

    A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt (a továbbiakban: MOL Rt) nyilvános részvénytársaság, amelynek részvényei 1995. novemberében kerültek bevezetésre a Budapesti Értéktőzsdére.

  • 2)

    A MOL Rt alaptőkéje 98.400.000 _A_ sorozatú névre szóló 1.000 Forint névértékű azonos jogokat biztosító törzsrészvényből és egy darab _B_ sorozatú 1.000 forint névértékű, szavazatelsőbbségi jogokat biztosító (a továbbiakban: arany) részvényből áll.

  • 3)

    A MOL Rt legnagyobb részvényese az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt (a továbbiakban: ÁPV Rt), amely 25 százalék + 1 szavazatot biztosító _A_ részvénnyel és az arany részvénnyel rendelkezik, amelyek révén a legalább kilenctagú igazgatóság három tagjának megválasztása és visszahívása kérdésében _ a szavazásra jogosító részvények számára tekintet nélkül _ 50 százalék + 1 szavazattal rendelkezik, továbbá igen szavazata szükséges (vétó joga van)

    • -

      a MOL Rt átalakulására, megszűnésére, működési formájának megváltoztatására és a részvényesi jogok megváltoztatására; valamint

    • -

      kőolajfinomítói és földgáztároló kapacitások 10 százalékot meghaladó része feletti irányítás másnak való átengedésére, illetve a földgáz értékesítési tevékenység lényeges részének megszüntetésére (átengedésére)

      vonatkozó döntések tekintetében.

  • 4)

    Az ÁPV Rt-n kívüli többi részvényes (részvényesi csoport) _ a tulajdonában álló részvények számától függetlenül _ a szavazati jogok legfeljebb tíz százalékát gyakorolhatja.

  • 5)

    A MOL Rt 82 további vállalkozás felett rendelkezik közvetlen vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetett irányítási joggal. E vállalkozások (a továbbiakban együtt: MOL-csoport) 2000. évi együttes nettó árbevétele _ az egymás közötti forgalom nélkül _ 957,6 milliárd forint volt.

  • 6)

    A MOL-csoport meghatározó tevékenysége a földgáz és a kőolajfeldolgozó-ipari termékek (motorbenzin, gáz- és tüzelőolajok, fűtőolajok, kenőanyagok, bitumenek) előállítása és forgalmazása. Ezek mellett a MOL-csoport _ a technológiailag szükségszerű keletkezés függvényében _ foglalkozik az alábbi vegyipari termékek értékesítésével:

    • -

      aromás vegyületek (benzol, toloul, o-xilol);

    • -

      propilén;

    • -

      vegyipari benzin;

    • -

      koromgyártási alapanyag (MCB); valamint

    • -

      egyéb másodlagos kőolaj finomítói termékek (kén, speciális benzinek stb.).

A Slovnaft-csoport

  • 7)

    A MOL Rt a Gazdasági Versenyhivatal engedélye (Vj-70/2000.) alapján a szlovákiai Slovnaft a.s. közös irányítóinak egyike. A Slovnaft a.s. és az által irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Slovnaft-csoport) meghatározó tevékenysége a kőolajfeldolgozás, amely mellett azonban olefinek (etilén, propilén) és poliolefinek (kissűrűségű polietilén és polipropilén) gyártásával és értékesítésével is foglalkozik.

  • 8)

    A Slovnaft-csoport 2000. évben a Magyar Köztársaság területén túlnyomórészben kőolajfeldolgozóipari termékeket értékesített. Kis sűrűségű polietilénből a magyarországi felhasználás mintegy 2 százaléka, a polipropilén esetében pedig kevesebb, mint 1 százaléka származott a Slovnaft-csoporttól.

  • 9)

    A Slovnaft-csoport rendelkezésére álló termelőkapacitás

    • -

      a kis sűrűségű polietilén esetében a teljes európai kapacitás kb. 2 százaléka, ezen belül a Kelet Európában meglévő kapacitások 8-9 százaléka;

    • -

      a polipropilén esetében az európai kapacitásokhoz képest nem éri el az 1 százalékot, míg Kelet-Európára nézve részesedése valamivel több, mint 5 százalék.

A TVK-csoport

  • 10)

    A Tiszai Vegyi Kombinát Rt (a továbbiakban: TVK Rt) a budapesti Értéktőzsdén jegyzett nyilvános részvénytársaság, melynek egy százalék feletti szavazati joggal rendelkező részvénytulajdonosait a 2001. július 11.-i részvénykönyvi adatok alapján a Táblázat mutatja be.

Táblázat

A TVK Rt főbb részvénytulajdonosai

Megnevezés

Szavazati jog (%)

MOL Rt

33,03 (32,51)*

CE Oil and Gas

15,99

BorsodChem Rt

15,22

Matura Vermögensverwaltung GmbH

9,83 ( 9,67)*

Magyar Külkereskedelmi Bank Rt

8,02 ( 7,89) *

Firthlion Ltd.

4,12

Intergazprom-Invest Holding Rt

2,48

Milford Holding Ltd.

1,55

Megjegyzés : */ 2001. április 20-án.

  • 11)

    A TVK Rt Alapszabálya értelmében évente egyszer (május 31-ig) kell évi rendes közgyűlést tartani, míg rendkívüli közgyűlést összehívhat az igazgatóság, ha azt a vállalkozás működése szempontjából szükségesnek tartja, továbbá kezdeményezhetik azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező részvényesek az ok és a cél megjelölésével.

  • 12)

    A TVK Rt igazgatóságának tagjait (legalább hármat, legfeljebb tizenegyet) a közgyűlés választja meg öt éves időtartamra. Az igazgatóság tagjainak megválasztására, illetve visszahívására az Alapszabály és a Társasági Működési Szabályzat egyetlen részvényes számára sem tartalmaz különös jogosítványokat.

  • 13)

    Az igazgatóság teljes körűen jogosult a TVK Rt piaci magatartásának meghatározására, hatáskörébe tartozik:

    • -

      a vállalati stratégia meghatározása, az üzletpolitika kialakítása, a hosszú- és középtávú tervek, az éves terv és annak féléves, negyedéves részletezésének, továbbá az éves beruházási, felújítási és karbantartási tervek elfogadása;

    • -

      a társaságok alapítására, részesedések elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó döntés; továbbá

    • -

      értékhatártól függően a legfontosabb (alapanyag beszerzési, szolgáltatási, banki) szerződések és beruházások jóváhagyása.

  • 14)

    A TVK Rt 23 további vállalkozás felett rendelkezik közvetlen vagy közvetett irányítási joggal. E vállalkozások (a továbbiakban együtt: TVK-csoport) 2000. évi együttes nettó árbevétele _ az egymás közötti forgalom nélkül _ 169,4 milliárd forint volt.

  • 15)

    A TVK-csoport Magyarország legnagyobb vegyipari vállalkozás-csoportja, amelynek meghatározó tevékenysége a kőolajfeldolgozás során keletkező vegyipari benzinből és -gázolajból olefinek (etilén, propilén és egyéb olefinek) előállítása, illetve azok tovább feldolgozásával poliolefinek (kis-, közepes- és nagy sűrűsségű polietilén, valamint polipropilén) gyártása és értékesítése.

  • 16)

    A TVK-csoport _ mint egyedüli hazai gyártó _ értékesít is etilént a BorsodChem Rt részére, amely abból PVC-t és egyéb műanyagokat állít elő. A TVK-csoport etiléngyártó kapacitása nem elégséges a saját és a Borsodchem Rt együttes igényének kielégítésére, ezért a TVK _ saját termeléséhez képest 10 százalék körüli mértékben _ importál is etilént az ukrajnai Lukor vállalkozástól.

  • 17)

    Az etilén szállítása a TVK-csoport tiszaújvárosi telephelye és a Borsodchem Rt kazincbarcikai gyára között, továbbá a Lukor vállalkozás kalusi telephelye és Tiszaújváros között is csővezetéken történik. A csövezetek

    • -

      Kalus és az országhatár között az ukrán állam;

    • -

      az országhatár és Tiszaújváros között a TVK Rt;

    • -

      Tiszaújváros és Kazincbarcika között pedig a Borsodchem Rt

tulajdonában van.

  • 18)

    Elvileg van mód az etilén közúti tankautóban történő szállítására is, ami azonban _ amellett, hogy tűzveszélyes _ kevésbé gazdaságos, s így csak kiegészítő beszerzés forrásként jöhet szóba, illetve jelentős mennyiség ilyen formában nem értékesíthető.

  • 19)

    A TVK-csoporton kívül olefingyártással más vállalkozás Magyarországon nem foglalkozik. Új termelő vállalkozás piacra lépésére az utóbbi években még kísérlet sem történt. A piacra lépésnek több jelentős korlátozó tényezője van, így mindenekelőtt az, hogy

    • -

      egy új üzem minimális gazdaságos üzemmérete alapján a versenyképes termelés a hazai piac felvevőképességének sokszorosát kitevő termelőkapacitás létrehozását igényelné, és a magas fajlagos szállítás költségek mellett export útján sem lehetne megfelelő kapacitás kihasználást biztosítani; továbbá

    • -

      a szükséges beruházásnak nagy a tőkeigénye (szakértői becslések szerint egy új olefingyár esetében 630 millió USD), amin túlmenően jelentkeznek a termelőkapacitások versenyképes árú alapanyaggal történő ellátásának és a szállítás biztosításának költségei.

  • 20)

    Az olefinek esetében a kereskedelmi piacra való belépés lehetősége is korlátozott, mert az etilén szállítása _ az előzőekben részletezettek szerint _ biztonságosan és gazdaságosan kizárólag csővezetéken oldható meg.

  • 21)

    A poliolefinek esetében szintén a TVK-csoport az egyetlen hazai gyártó, azonban a poliolefinek (akár zsákosan, akár ömlesztve) technikailag sokkal könnyebben szállíthatók, mint az olefinek. Ennek megfelelően a TVK-csoport jelentős mennyiségű _ összes termelésének több mint felét kitevő _ exportot bonyolított le poliolefinekből. Vevői között Európa gyakorlatilag valamennyi országa megtalálható, de viszonylag jelentős mennyiséget szállít Észak-Afrikába is.

  • 22)

    Poliolefinekből számottevő az import is, amely a hazai felhasználás mintegy 40 százalékát biztosítja. Az import (amelynek nagyobb része Nyugat-Európából, kisebb része pedig Kelet-Európából származik) adminisztratív kötöttségektől (engedélyezés, kontingens) mentes, és az importot vám sem terheli.

  • 23)

    A TVK-csoport poliolefingyártó kapacitása Kelet-európai viszonylatban jelentősnek tekinthető. A közepes- és a nagy sűrűsségű polietilén, valamint a polipropilén esetében a kapacitásokból 20-25 százalék a TVK-csoport részesedése, míg a kissűrűségű polietilén kapacitásokból 5-10 százalék közötti mértékben részesedik. Európa egészét tekintve azonban a kapacitásokból való részesedése egyetlen termék esetében sem éri el az 5 százalékot.

  • 24)

    A TVK-csoport esetében a szűk keresztmetszetet az olefingyártás jelenti: nem áll rendelkezésre elégséges etilén és különösen propilén a poliolefinek előállításához. Ebből következőleg a polietilén gyártó kapacitások kihasználtsága 90-95 százalékos, a polipropilén gyártó kapacitásé pedig 80 százalékos mértékű volt 2000. évben. A Kelet-európai régióban a kapacitás kihasználtság még ennél is alacsonyabb, a poliolefinek egészét tekintve átlagosan 75 százalékos.

  • 25)

    Szintén értékesíti a TVK-csoport az olefingyártás során keletkező alábbi vegyi anyagokat:

    • -

      a C4 olefineket, amelyek motorhajtóanyag keverő komponens gyártására használhatók;

    • -

      a B frakciót, amely benzolgyártási alapanyag;

    • -

      az M frakciót, amely motorbenzin keverő komponens; valamint

    • -

      a kvencsolajat, amely koromgyártási alapanyag.

A MOL- és a TVK-csoport közötti kapcsolat

  • 26)

    A két vállalkozás-csoport széleskörű vevő-eladó (vertikális) kapcsolatban áll egymással. A MOL-csoport 2000. évi nettó árbevételéből 91,8 milliárd forintot tett ki a TVK-csoport részére történő értékesítés, míg a TVK-csoport 17,3 milliárd forint nettó árbevételű árut értékesített 2000. évben a MOL-csoportnak.

  • 27)

    A TVK-csoport egész tevékenységének alapjául szolgáló etiléngyártás nélkülözhetetlen alapanyagát, a vegyipari benzint és -gázolajat belföldön kizárólag a MOL-csoport gyártja, és azt a TVK-csoport gyakorlatilag teljes egészében _ a két vállalkozáscsoport telephelyeit összekötő vezetéken történő szállítással _ a MOL-csoporttól szerzi be, hosszú távú szerződés alapján. A szükséges alapanyag kisebb _ öt százalékot el nem érő _ hányada az importált vegyipari benzinből származik. Mindez összhangban van az európai gyakorlattal: nem ismert ugyanis olyan vegyipari vállalkozás-csoport, amely az olefingyártás alapanyagait ne saját termelésből vagy hossztávú szerződés alapján szerezné be. Adódik ez abból, hogy az eseti vásárlást lehetővé tevő un. spot piac létezik ugyan abban az értelemben, hogy a vegyipari benzinnek van a nemzetközi piacokon jegyzett ára, méretgazdaságos vegyipari üzemet azonban nem lehet építeni eseti vásárlásokra.

  • 28)

    A propilén egy olyan melléktermék, amely az etilén gyártás (TVK-csoport) és a kőolajfeldolgozás (MOL-csoport) során egyaránt keletkezik. A propilén feldolgozására Magyarországon kizárólag a TVK-csoport rendelkezik gyártókapacitással. A TVK-csoport új polipropilén gyárának 2000. évben történt üzembe helyezéséig az etilén gyártás során keletkező propilén elégséges volt a polipropilén gyártáshoz, jelenleg azonban a MOL-csoporttól szerzi be a TVK-csoport a hiányzó propilén mennyiséget.

  • 29)

    A TVK-csoport az etiléngyártás során keletkező egyes vegyi anyagokat (C4 olefinek, B és M frakció) gyakorlatilag teljes egészében a MOL-csoport részére értékesíti, mert az azok feldolgozására alkalmas kapacitásokkal Magyarországon kizárólag a MOL-csoport rendelkezik.

  • 30)

    A MOL- és a TVK-csoport által egyaránt gyártott, koromgyártáshoz szükséges alapanyagok (MCB, illetve kvencsolaj) kizárólagos magyarországi felhasználója a TVK Rt egy korábbi leányvállalkozása a Columbian Tisza Carbon Kft. Jóllehet a két vállalkozás között irányítási kapcsolat már nincs, a MOL-csoport az általa gyártott koromgyártási alapanyagot jelenleg is a TVK Rt részére értékesíti. Ezt a megoldást indokolja az is, hogy a MOL-csoport és a TVK-csoport által gyártott alapanyag egyaránt szükséges a koromgyártáshoz, így azok csak a keverési arány megszabta szűk határok között képesek egymást helyettesíteni. 2000. évben a szükséges korom mennyiségnek a MOL-csoport 20, a TVK-csoport pedig 45 százalékát biztosította, míg a fennmaradó rész importból származott.

II.

A MOL Rt szerepe a TVK Rt irányításában

Opciós szerződések

  • 31)

    A MOL Rt amellett, hogy a TVK Rt legnagyobb _ 33,03 százalékos _ tulajdonosa opciós szerződést kötött

    • -

      2000. szeptemberében a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-vel;

    • -

      2001. márciusában pedig a Deutsche Bank AG száz százalékos tulajdonában álló Matura Vermögensverwaltung GmbH-val

az azok tulajdonában lévő TVK részvények megvásárlására.

  • 32)

    A szerződések az alábbiak szerint vételi (call) és eladási (put) opciót is tartalmaznak.

    32.1. A szerződések értelmében a MOL Rt az azokban rögzített időpontig (2002. szeptember 30.) egyoldalú nyilatkozatával és a megállapodás szerinti vételár kifizetésével jogosult megszerezni a megállapodás tárgyát képező részvényeket.

    32.2. Amennyiben a MOL Rt 2002. szeptember 30-ig nem él vételi jogával, akkor a másik fél saját üzleti döntésétől függően megtarthatja a részvényeket, értékesítheti harmadik személyek részére vagy a szerződésben rögzített eladási jogával élve _ egy hónapon belül _ értékesítheti azokat a MOL Rt részére a megállapodás szerinti vételáron.

  • 33)

    Az opciós szerződések értelmében a TVK részvények jelenlegi tulajdonosai (a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt és a Matura Vermögensverwaltung GmbH) részvényesi jogaikat mindaddig (szabadon) gyakorolhatják, amíg a MOL Rt vételi jogával élve nem szerzi meg tőlük a részvények tulajdonjogát. A két vállalkozás és a MOL Rt között a 32. pontban foglaltakon túlmenően semmilyen megállapodás nem született a TVK Rt részvényeire, illetve irányítására és üzletmenetére vonatkozóan.

Az igazgatóság összetétele

  • 34)

    A TVK Rt 2000. november 3-án megtartott közgyűlésén a korábbi hét igazgatósági tag közül négy visszahívásra került, öt új tagot pedig beválasztottak az igazgatóságba. Az így kialakult nyolc tagú igazgatóságban négy tag a MOL Rt vezető beosztású munkavállalója vagy a MOL Rt igazgatóságának tagja (a továbbiakban együtt: MOL Rt munkavállaló) volt, mely személyek mindegyikét a MOL Rt javasolta a közgyűlés számára.

  • 35)

    2000. november 29-én az egyik igazgatósági tag lemondásával a tagok száma hétre csökkent, és mivel a lemondott tag nem a MOL Rt munkavállalója volt, így a TVK Rt igazgatóságában többségbe kerültek a MOL Rt munkavállalói.

  • 36)

    A MOL Rt 2001. január 31-én benyújtott kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa megállapította, hogy az akkor hatályos, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény rendelkezései alapján a kérelem benyújtásának időpontjában a MOL Rt nem rendelkezett irányítási joggal a TVK Rt felett, azáltal, hogy munkavállalói többségbe kerültek a TVK Rt igazgatóságában.

  • 37)

    2001. márciusában megszűnt a MOL Rt munkavállalóinak többsége a TVK Rt igazgatóságában.

  • 38)

    A TVK Rt 2001. április 20-i rendes közgyűlése _ egyéb változások mellett _ a MOL Rt javaslatára további két vezető beosztású MOL Rt munkavállalót igazgatósági taggá választott, miáltal a nyolc igazgatósági tagból öt egyben a MOL Rt munkavállalója.

  • 39)

    A TVK Rt 2001. április 20-i közgyűlésén 89,73 százaléknyi szavazati joggal bíró részvényes volt jelen. A MOL Rt által javasolt két igazgatósági tagot a közgyűlés 55,9 százalékos többséggel választotta meg, és azonos szavazati aránnyal utasította el egy a Borsodchem Rt által javasolt személy igazgatósági taggá történő megválasztását. Szintén 55,9 százalék körüli mértékben

    • -

      fogadta el a közgyűlés a TVK Rt és a TVK-csoport _ Borsodchem Rt által kifogásolt _ 2000. évi üzleti jelentését; illetve

    • -

      utasította el a TVK Rt és a MOL-csoport egyik tagja (MOLTRADE Rt) között létrejött, a vegyipari benzin és -gázolaj szállítására vonatkozó szerződés megismerését.

A nyilvános vételi ajánlat

  • 40)

    A MOL Rt 2001. május 25-én stratégiai céljainak megvalósítása érdekében az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 94.§ alapján nyilvános vételi ajánlatot tett a TVK Rt valamennyi _ nem a saját tulajdonában levő _ törzsrészvényére.

  • 41)

    Az ajánlat elfogadására nyitva álló időszak végéig (2001. július 13-ig) összesen 354.687 darab részvényt ajánlottak fel megvásárlásra, amely a TVK Rt alaptőkéjének 1,45 százaléka, vagyis a MOL Rt-nek meglévő részvényeivel együtt sem sikerült a TVK részvények többségét megszereznie. A MOL Rt ennek ellenére úgy nyilatkozott, hogy nem kíván élni az ajánlatában (a meglévő részvényeivel együtt 50 százalék + 1 részvénynél kevesebb megszerzése esetére) kikötött elállási jogával, vagyis meg kívánja szerezni a vételre felajánlott részvények tulajdonjogát.

III.

A kérelem

  • 42)

    A kérelmező MOL Rt 2001. június 1-jén kelt kérelmében a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel 2001. február 1-jei hatállyal módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján kérte annak megállapítását, hogy a MOL Rt által a TVK Rt döntéseire gyakorolható befolyás _ tekintettel a nyilvános ajánlat alapján megszerzésre kerülő részvények által biztosított szavazati jogokra is _ engedélyköteles összefonódásnak minősül-e, és amennyiben annak minősül kérte annak engedélyezését.

  • 43)

    Kérelmében hivatkozott arra, hogy a MOL Rt és a TVK Rt összefonódása nem hoz létre és nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozná a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejődését az érintett piacon, tekintettel arra is, hogy a mindkét vállalkozáscsoport által gyártott termékeket (propilén, koromgyártási alapanyag) a MOL Rt kizárólag a TVK Rt részére értékesítette.

  • 44)

    Az összefonódás előnyeként hivatkozott arra, hogy a kőolajfeldolgozás (MOL Rt) és az olefingyártás (TVK Rt) közötti _ a technológiából következő _ szoros vertikális kapcsolat alapján:

    • -

      az összefonódásnak olyan szinergikus hatásai vannak, amelyek eredményeként az érintett vállalkozások hatékonysága javulhat, és hosszabb távon is versenyképes maradhat a jelentősen nagyobb méretű és az esetek egy jelentős részében a kőolajfeldolgozást és az olefingyártást egy vállalkozás csoportba tömörítő nemzetközi versenytársakkal szemben; továbbá

    • -

      a befektetések, kapacitás bővítések összehangolt, nagyobb tőkeerő melletti, gazdaságos megvalósítására nyílik lehetőség, ami szintén elengedhetetlen feltétele a nemzetközi versenyben való helytállásnak.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 45)

    A Tpvt. 28.§ (2) bekezdése alapján az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbtól számított harminc napon belül kell benyújtani.

  • 46)

    A Versenytanács _ összhangban a kérelemmel _ elsőként a MOL Rt által tett nyilvános vételi ajánlati felhívást vizsgálta, amely (utóbbi sikerétől függetlenül) alapot ad az engedély iránti kérelem benyújtására, sőt az a közzétételt követő harminc napon belül kötelező is a közzétevő számára, aminek a MOL Rt eleget is tett.

  • 47)

    A Versenytanács álláspontja szerint a 46. pontban foglaltakból nem következik az, hogy akkor is érdemben el kell bírálni a nyilvános vételi ajánlati felhívás szerinti összefonódást, ha az engedélyezési eljárás az ajánlatételre nyitva álló határidőn belül nem fejeződött be, és az ajánlati felhívás _ mint jelen esetben _ sikertelenül zárult abban az értelemben, hogy az ajánlattevő számára nem ajánlották fel a megfelelő mennyiségű (irányítást biztosító) részvényt.

  • 48)

    Mindezek alapján a Versenytanács érdemben nem foglalkozott azokkal az irányítási viszonyokkal, amelyek a MOL Rt ajánlati felhívásának sikere esetén alakultak volna ki, csupán azt az 1,45 százaléknyi részvény növekedést értékelte, amely ténylegesen felajánlásra került.

  • 49)

    A MOL Rt a nyilvános vételi ajánlati felhívás keretében megszerzett 1,45 százaléknyi részvénnyel együtt a TVK Rt részvényei 34,48 százalékának tulajdonosa. E részvénycsomag _ növelve a vételi opciós szerződések (lásd. 10. és 31. pont) révén megszerezhető 9,83 + 8,02 = 17,85 százaléknyi részvénnyel _meghaladja az 50 százalékot (52,33 százalék), ami a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja alapján megalapozná a MOL Rt-nek a TVK Rt feletti irányítását. A Versenytanács álláspontja szerint azonban a vételi opció önmagában _ az adott esetben figyelemmel arra is, hogy az opciós szerződés külön is rögzítette az eladók részvényesi jogainak szabad gyakorlását _ nem alapoz meg irányítási jogot, és így nem is minősül a Tpvt. 23.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti összefonódásnak. Másoldalról viszont nem kizárt, hogy az opciós megállapodás egyéb körülményekkel együttesen olyan helyzetet teremt, amely megalapozza a vételi opciós joggal rendelkező vállalkozás számára a tényleges irányítást.

A tényleges irányítás

  • 50)

    A Tpvt. 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján a vállalkozás irányítási joggal rendelkezik a másik vállalkozás felett, ha jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselőinek kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására. Részvénytársaság estében a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 21. § alapján az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek.

  • 51)

    A Tpvt. fenti rendelkezése azon alapul, hogy a vállalkozás piaci magatartását meghatározó minden lényeges kérdésben általában _ miként a TVK Rt esetében is (lásd 13. pont) _ az igazgatóság határoz.

  • 52)

    A MOL Rt-nek a TVK Rt esetében nincs jogosultsága az igazgatóság tagjai többségének megválasztására (visszahívására), vagyis értelemszerűen nem rendelkezik a Tpvt. 23.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti irányítási joggal sem. Az a körülmény azonban, hogy ténylegesen többségben vannak a TVK Rt igazgatóságában a MOL Rt munkavállalói (akiket a MOL Rt javasolt a közgyűlésnek kinevezésre), azt eredményezi, hogy _ ameddig e helyzet fennáll _ a MOL Rt ténylegesen képes a TVK Rt döntéseinek meghatározó befolyásolására.

  • 53)

    Ez utóbbi körülmény a Tpvt. 2001. február 1-jétől hatályos 23.§ (2) bekezdés d) pontja alapján akkor alapozza meg a MOL Rt-nek a TVK Rt feletti _ tényleges _ irányítását, ha tartósan fennáll. Ez nem következik be automatikusan, mert a közgyűlés az igazgatósági tagot egyszerű többséggel bármikor visszahívhatja, amit a MOL Rt _ a nyilvános vételi ajánlat során szerzett részvényeket együttes _ 34,48 százaléknyi részvénytulajdonával sem tudna megakadályozni. A jelen esetben azonban valószínűsíthető, hogy a MOL Rt képes fenntartani az általa javasolt MOL Rt munkavállalók többségét a TVK Rt igazgatóságában, mert nem valószínű, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt és a Matura Vermögensverwaltung GmbH _ az opciós szerződésekre tekintettel - az igazgatósági tagok visszahívására vonatkozó esetleges javaslatkor a MOL Rt ellen szavaznának (márpedig velük együtt a MOL Rt.-nek többsége van a közgyűlésben). Mindezt alátámasztja az a tény is, hogy a 2001. április 20.-i közgyűlésen _ a szavazati arányokból egyértelműen megállapíthatóan _ az igazgatósági tagok megválasztásakor a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt és a Matura Vermögensverwaltung GmbH (és kizárólag ők) együtt szavaztak a MOL Rt-vel, mégpedig nem csak a MOL Rt által javasolt igazgatósági tagok megválasztásakor, hanem a Borsodchem által javasolt igazgatósági tag elutasításakor is. (A MOL Rt-nek az opciós szerződésekkel együttes 32,51+7,89+9,67= 50,07 százalékos 2001. április 20.-i részesedése, figyelemmel a 89,73 százalékos közgyűlési részvételre éppen kiadja az 55,9 százalékos szavazati arányt).

  • 54)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a 2001. április 20.-i közgyűlésen a MOL Rt-vel, a számára fontos egyéb kérdésekben is együtt szavaztak az opciós eladók, ami azt jelzi, hogy a MOL Rt nem csak az igazgatóságban, hanem a közgyűlésen is tartós többségre számíthat.

  • 55)

    Mindezek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a MOL Rt a Tpvt. 23.§ (2) bekezdés d) pontja szerinti tényleges irányítással rendelkezik a TVK Rt felett, ami a Tpvt. 23.§ (1) bekezdésének b) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

A küszöbértékek számítása

  • 56)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § (2) bekezdése és (3) bekezdése a) pontja szerint a MOL-, a Slovnaft- és a TVK-csoport tagjai) _ Tpvt. 27.§ alapján számított _ 2000. évi együttes nettó árbevétele meghaladta tízmilliárd forint, ezen belül az irányítás alá kerülő TVK-csoporté az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

  • 57)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a jelen ügyben nem azonosított a Tpvt. 26. § (3) bekezdés b) pontja szerinti közvetett résztvevőt, és ebből következőleg c) pont szerinti közvetett résztvevői sincsenek az összefonódásnak. Arra az álláspontra helyezkedett ugyanis, hogy nincs olyan vállalkozás (illetve nincsenek olyan vállalkozások), amely(ek) a MOL Rt-t irányítaná (közösen irányítanák). Az irányítás szempontjából egyedül szóbajöhető ÁPV Rt-nek az aranyrészvényhez kapcsolódó jogai közül

    • -

      a három igazgatósági tag kinevezésére vonatkozó jogosultság nem alapozza meg a Tpvt. 23.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti irányítási jogot, mert legfeljebb az igazgatósági tagok harmadának kinevezését biztosítja;

    • -

      a közgyűlésen meglévő vétójogok közül pedig egyik sem a vállalkozás piaci magatartásához kötődik, azok csak annyiban mennek túl azokon a vétójogokon, amelyeket a kisebbségi részesedéssel rendelkező részvényesek általában abból a célból kapnak, hogy pénzügyi érdekeiket megvédhessék, amennyiben a Magyar Államnak érdeke fűződik ahhoz, hogy földgázkitermelés és a kőolajfeldolgozás ne kerülhessen ki a MOL Rt tevékenységéből.

V.

Az engedélyezés

  • 58)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14.§), vagy annak jelentős részén.

  • 59)

    Összefonódással érintett piac(ok)nak az(ok) minősülnek, amely(ek)en az összefonódás valamely _ akár közvetlen, akár közvetett _ résztvevője piaci tevékenységet fejt ki. E piacok közül azonban az összefonódásnak _ speciális helyzeteket leszámítva _ azokon lehet hatása a gazdasági erőfölényre (és általában is a gazdasági versenyre), amelyeken az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport legalább egy-egy tagja jelen van (lehet) , akár vevőként, akár eladóként. Ha ugyanis a két vállalkozáscsoport:

    • -

      azonos piac azonos (vevői vagy eladói) oldalán tevékenykedik, akkor horizontális összefüggésben összefonódásuk esetén csökken az egymással (lehetséges) versenyben álló vállalkozáscsoportok száma (növekszik a koncentráció), illetve ha

    • -

      azonos piac ellentétes oldalán helyezkedik el, akkor a köztük meglevő (lehetséges) vevő-eladó (vertikális) kapcsolat jellegének _ az összefonódás alapján bekövetkező _ megváltozásából adódóan lehetnek káros hatásai az összefonódásnak a gazdasági versenyre.

Horizontális hatások

  • 60)

    Horizontális összefüggésben két termék - a propilén és koromgyártási alapanyagok - tekintetében van átfedés a MOL- és a TVK-csoport tevékenysége között.

  • 61)

    A propilén a jelen összefonódás szempontjából a magyar piac tekintetében nem minősül árunak, mert nem kerül ki a MOL-TVK körből: a TVK-csoport kizárólag saját felhasználásra gyártja, a MOL-csoport pedig csak a TVK-csoport részére értékesítési, és más lehetséges felhasználó nincs is az ország területén.

  • 62)

    A koromgyártási alapanyagot a MOL-csoport szintén kizárólag a TVK Rt részére értékesíti. Ez a körülmény azonban - szemben a propilénnel - nem zárja ki azt, hogy az összefonódásnak hatása legyen a gazdasági versenyre, mert az nem technológiai szükségszerűség, hanem a végső felhasználónak korábbi TVK-csoporthoz tartozásából fakadó gyakorlatnak a továbbélése. Ugyanakkor a koromgyártási alapanyagok esetében jelentkező koncentrálódásból adódó esetleges káros versenyhatások nem tekinthetők jelentősnek, mert a termék mindkét vállalkozás csoportnál - más célra gyakorlatilag nem használható - un. veszélyes hulladéknak minősül, amelynek így legcélszerűbb hasznosítási módja az egyetlen hazai végfelhasználónak történő értékesítés.

  • 63)

    A Versenytanács a horizontális versenyhatások között vizsgálta azt a körülményt, hogy a MOL Rt más vállalkozással közösen irányítja a Slovnaft-csoportot, amely poliolefineket importál Magyarországra. E körülmény értékelésénél a Versenytanács abból indult ki, hogy

    • -

      egyoldalról a Slovnaft-csoport nem része a MOL-csoportnak, mert a MOL Rt-nek a közös irányítás tényéből adódóan tekintettel kell lennie irányító társára is, s így nem képes teljes egészében saját érdekeinek alárendelni a Slovnaft-csoport piaci magatartását;

    • -

      másoldalról viszont bizonyos mértékig nyilvánvalóan hatással tud lenni arra, így lehetnek káros versenyhatásai annak a ténynek, hogy a TVK-csoport mellett a Slovnaft-csoport is jelen van a magyarországi poliolefin piacon.

  • 64)

    A Versenytanács a kérdés vizsgálatánál eddigi gyakorlatával összhangban első megközelítésben abból indult ki, hogy a poliolefinek esetében Magyarország területe minősül lehetséges legszűkebb érintett földrajzi piacnak, és a versenyképes importot, mint gyors - és ezáltal a piac szereplőinek magatartására befolyással bíró - piacralépési lehetőségként vette figyelembe. Ilyen összefüggésben a MOL-csoporthoz kapcsolódó Slovnaft-csoportnak a poliolefinek tekintetében a belföldi felhasználás 40 százalékát kitevő importból való 1-2 százalék közötti mértékű részesedését nem ítélte olyannak, amely versenyaggályokat rejtene magában.

  • 65)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a földrajzi piac meghatározásakor alkalmazott - az ügyek elbíráláshoz az eddigi gyakorlata során minden esetben elégségesnek bizonyuló - megoldás alapvetően nem elvi megfontolásokon alapult, hanem azon a tényen, hogy a Magyarország területénél szélesebb földrajzi piacra nézve nem rendelkezett kellő pontosságú adatokkal a piac szereplőiről és azok piaci részesedéséről, és ezek beszerzése nem is vált szükségessé, mert nem merültek fel olyan körülmények amelyek azt valószínűsítették, hogy egy szélesebb földrajzi piac feltételezése esetén versenyproblémák jelentkezhetnek. Elvileg ez a lehetőség azért nem kizárt, mert - szemben az árupiaccal - a földrajzi piac esetében abból, hogy egy szűkebb piacon nem mutatkoznak versenyproblémák, nem következik, hogy a szélesebb földrajzi piacon sem lehetnek, mert az egyes vállalkozások értékesítése nem feltétlenül azonos arányú a földrajzi piac minden szegmensében.

  • 66)

    Miután a jelen ügyben rendelkezésre állnak az európai (és azon belül a Kelet-európai) poliolefin piacra vonatkozó információk, ezek alapján a Versenytanácsnak módja nyílott szélesebb (valóságos) földrajzi piac meghatározására, és a kérelmezett összefonódás magyarországi versenyhatásainak ezen földrajzi piac feltételezése melletti vizsgálatára is.

  • 67)

    A Versenytanács álláspontja szerint, figyelemmel a magyar külkereskedelemben ténylegesen kialakult helyzetre is (a magyar export és import is kiterjed Európa egész területére), a poliolefinek tekintetében földrajzi piacnak Európa egésze tekinthető.

  • 68)

    Európára, mint földrajzi piacra nézve a TVK-csoportnak és a Slovnaft-csoportnak a poliolefin kapacitások tekintetében meglévő együttesen 5 százalék körüli részesedése alapján nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai az összefonódásnak. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az Európánál szűkebb Kelet-Európára nézve is csak a polipropilén esetében tekinthető viszonylag magasnak - de versenyaggályokra alapot még nem adónak - a TVK- és a Slovnaft-csoport együttes (25-30 százaléka közötti), a kapacitások alapján számított piaci részesedése.

Vertikális hatások

  • 69)

    Vertikális összefüggésben a leglényegesebb kérdés, hogy a MOL-csoport a TVK-csoport legfontosabb (nélkülözhetetlen) alapanyagának a vegyipari benzinnek és -gázolajnak egyedüli magyarországi előállítója. Ez a körülmény összefonódásuk esetén elvileg súlyos versenyproblémákat eredményezhet, mert a TVK versenytársai (lehetséges versenytársai) számára hátrányos helyzetet (piacralépés akadályt) jelenthet, ha a TVK-val kiegészülő MOL-csoport már nem csak szállítójuk, hanem versenytársukká is válik. Mindezt a tényleges és a lehetséges verseny összefüggésében is vizsgálta a Versenytanács.

  • 70)

    A tényleges magyarországi verseny szempontjából nem jelentkeznek az említett versenyproblémák, mert a vegyipari benzinnek és -gázolajnak a TVK-csoporton kívül nincs más felhasználója a hazai piacon.

  • 71)

    A lehetséges magyarországi verseny összefüggésében pedig egy "újabb TVK" alapításának belátható időn belül nincs reális esélye, figyelemmel arra, hogy a TVK-csoport jelenlegi kapacitása hosszú távon elégséges a magyarországi kereslet kielégítéséhez, tovább egy esetleges új üzem létesítésének rendkívül magasak a beruházási költségei (részletesen lásd 19. pont).

  • 72)

    Szintén nem valószínűsíthetők káros vertikális versenyhatások abból adódóan, hogy a TVK-csoport több a kőolajfeldolgozáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, komponenst (C4 olefinek, B és M frakció) szállít a MOL-csoport részére, mert kőolajfeldolgozással jelenleg kizárólag a MOL-csoport foglalkozik Magyarországon, és ebben belátható időn belül nem is várható változás.

  • 73)

    A Versenytanács külön is vizsgálta az összefonódásnak a TVK-csoport és a Borsodchem Rt közötti - az etilén szállításból adódó - kapcsolatra gyakorolt hatását. Úgy ítélte meg azonban, hogy a MOL-csoport (jelen összefüggésben beleértve a Slovnaft-csoportot is) és a Borsodchem Rt között nincs olyan piaci kapcsolat, amely érdemi kihatással lehetne a TVK-csoport és a Borsodchem Rt eddigi vertikális kapcsolatára. Az etilén kereskedelem (import) tekintetében meglévő piacra lépési korlátok (lásd 20. pont) szintén függetlenek az összefonódástól, azokat a MOL Rt-nek a TVK Rt feletti irányítás szerzése nem erősíti tovább.

Egyéb versenyhatások

  • 74)

    A Versenytanács eddigi gyakorlata (pl. Vj-176/2000.) szerint versenyaggályokra alapot adhat az is, ha egymást kiegészítő áruk gyártói (forgalmazói) kerűlnek összefonódás révén egy vállalkozáscsoporthoz. Ha ugyanis az összefonódásban résztvevő valamelyik vállalkozáscsoport az egyik áru piacán erős pozícióval rendelkezik, akkor ennek révén az összefonódást követően kialakuló vállalkozáscsoport más áruk piacán képes lehet versenyt korlátozó stratégiák érvényesítésére (pl. árukapcsolás).

  • 75)

    A MOL- és a TVK-csoport áruköre (portfoliója) - a koromgyártási alapanyagokat leszámítva - nem tekinthető egymást kiegészítőnek, vevőkörükben nincsenek versenyt korlátozó stratégiák alkalmazására alapot adó átfedések.

  • 76)

    A MOL- és a TVK-csoport által egyaránt forgalmazott koromgyártási alapanyagok (az MCB, illetve a kvencsolaj) - amellett, hogy csak részlegesen képesek egymást helyettesíteni - kiegészítő terméknek is minősülnek, mert mindkettő szükséges a koromgyártáshoz. A termékek jellege és a vevő piaci helyzete alapján (részletesen lásd 30. pont) azonban ennek árúkörbővűlési összefüggésben sem valószínűsíthetők érzékelhető káros versenyhatásai.

  • 77)

    Az összefonódásnak egy további lehetséges hatása, hogy - jóllehet külön-külön egyetlen árupiacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében erősödik a vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete, amelyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22.§ (2) bekezdés b. pont), s ez értelemszerűen kihathat az egyes árupiacokra is. Ilyen hatása nem vitathatóan lehet a kérelmezett összefonódásnak. A Versenytanács azonban az ebből adódó hátrányokat lényegesen meghaladónak ítélte azt, hogy az összefonódás nem csekély hatékonysági előnyöket (lásd 44. pont) is hordoz magában a vertikális integrációból adódóan (ami egyébként a többi európai országban is elég gyakori). Előnyként értékelte a Versenytanács azt is, hogy a TVK Rt jelenlegi bizonytalan irányítási viszonyai egyértelműsödnek az összefonódás révén.

  • 78)

    Szintén nem azonosított versenyproblémákat a Versenytanács abból adódóan, hogy az ÁPV Rt (és rajta keresztül a Magyar Állam) a MOL Rt legnagyobb - speciális részvényesi jogokkal felruházott - tulajdonosa, mert e jogok nem adnak alapot a MOL-csoport és azon keresztül a TVK-csoport piaci magatartásának esetlegesen versenytorzító hatású befolyásolására (lásd 3. és 57. pont).

A döntés

  • 79)

    Mindezek alapján a Versenytanács Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelmezett összefonódást - egyezően a Tpvt. 71.§ szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

  • 80)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy kialakult gyakorlata szerint, ha a vállalkozás jogszerűen irányítással rendelkezik a másik vállalkozás felett, akkor az irányítás módjának megváltozást eredményező tranzakció nem minősül a két vállalkozás közötti összefonódásnak (Versenytanács elvi állásfoglalásai 57., Versenyfelügyeleti Értesítő 1999. évi 4. szám). Ebből következőleg nem minősül majd összefonódásnak - és így a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét sem igényli -, ha a MOL Rt részesedése az opciók lehívásából adódóan vagy más módon a TVK Rt részvényeiből esetlegesen 50 százalék fölé kerül, feltéve, hogy az ezt eredményező tranzakció időpontjáig nem történik olyan változás, amely a MOL Rt-nek a TVK Rt feletti, a Tpvt. 23.§ (2) bekezdés d) pontja szerinti tényleges irányítását megszüntetné.

VI.

Az eljárási díj

  • 81)

    A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, ha az "engedély a 30 § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

  • 82)

    Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30.§ (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg".

  • 83)

    A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet. Ez a feltétel a Versenytanács álláspontja szerint nem áll fenn az olyan önmagukban jelentős piaci részesedéssel bíró vállalkozáscsoportok (mint a MOL és a TVK) összefonódása esetén, amelyek között jelentős vertikális kapcsolatok vannak.

  • 84)

    Mindezek alapján kötelezte a Versenytanács a kérelmezőt további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére.

VII.

Eljárási kérdések

  • 85)

    Az ügyfelek (a kérelmező MOL Rt és az irányítása alá kerülő TVK Rt) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 86)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2001. november 7.

dr. Bodócsi András sk.
dr. Bara Zoltán sk.
dr. Berke Barna sk.
Szabó Györgyi