Vj-91/2001/22
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Szecskay András (1055 Budapest, Kossuth tér 16-17.) ügyvéd által képviselt Reckitt Benckiser Magyarország Kft. (1036 Budapest, Lajos u. 48-66.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy Mr Sheen nevű termékén alaptalanul tüntette fel "+50 ml gratis" feliratot.
Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. bírságbevételi számlájára a határozat kézhezvételétől számított 1.000.000.-Ft (Egymillió) versenyfelügyeleti bírságot.
A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet élni.
Indoklás
I.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon magatartásával, miszerint a Mr Sheen elnevezésű bútortisztító termékcsomagolásán a "+ 50 ml gratis" feliratot anélkül tüntette fel, hogy az 52 mm átmérőjű és 195 mm magas flakon mérete, illetve az abban lévő töltőanyag mennyisége változott volna, a fogyasztói a döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított-e.
II.
- 1)
Az eljárás alá vont vállalkozás a Benckiser N. V. és a Reckitt Colman Plc. 1999. decemberében történt egyesülésével létrejött Reckitt Benckiser Plc. magyarországi leányvállalata.
A fúziót megelőzően csak a Benckiser Plc-nek volt Magyarországon leányvállalata, míg a fúzióval érintett külföldön honos másik cég disztribútoron keresztül értékesítette termékeit.
Az eljárás alá vont vállalkozás a magyar piacon 1992. óta jelenlévő Benckiser Kft szervezetére, illetve hagyományaira építve különböző tisztítószereket értékesít, köztük az eljárás tárgyát képező Mr Sheen bútortisztítót, mely utóbbi terméket 2000. januárjában vette át a Reckitt Colman disztribútorától.A rendelkezésre álló és a vizsgálat által nem cáfolt adatok szerint az eljárás tárgyát képező termék 1999. évi mennyiségi piaci részesedése 1,4 %, míg értékbeni piaci részesedése 1 % volt.
A piacon jelenlévő versenytársi termékek - a piaci részesedés sorrendjében - az Sc. Johnson Kft által forgalmazott Pronto, a Henkel Magyarország által forgalmazott Opti és az Egyesült Vegyiművek Rt által gyártott Komfort bútortisztító. - 2)
A forgalomban lévő 300 ml-es, 52 mm átmérőjű és 195 mm magas szabványos mértékű flakonba töltött bútortisztítók részben, mint az eljárás alá vonti termék is, propán-bután hajtógázzal működnek, mely hajtógáz - figyelemmel a cseppfolyós vízre is - kb. 50 ml mennyiségű. A hajtógáz térfogata folytán a flakonban 250 ml ténylegesen felhasználható hasznos anyag helyezhető el.
Az eljárás alá vonti termék helyettesítésére alkalmas, sűrített levegővel működő versenytársi termékek hasznos anyagtartalma szintén 250 ml. - 3)
Az eljárás alá vont vállalkozás termékeit részben nagykereskedőknek, kiknek száma 34., másrészt kiskereskedőknek (9 partner)- köztük nagy üzletláncoknak- értékesíti. Felhalmozott készleteinek értékesítése érdekében 2001. márciusától akciót indított, melynek keretén belül a Mr Sheen termékcsalád 300 ml-es aerosolos, az előző évihez képest megújult, kétféle illattal készült termék csomagolásán a "+ 50 ml gratis" feliratot helyezte el.
Az eljárás tárgyát képező feliratot 362.000 db. flakonon helyezték el, melyből 180 ezer db van raktárkészleten, illetve 141 ezer db került értékesítésre a nagykereskedő partnerek részére. 41.000 db flakont az eljárás alá vont vállalkozás közvetlenül kiskereskedőknek értékesített.
A szabványos méretben készült flakonban elhelyezett termék mennyisége nem változott. - 4)
Az eljárás alá vont vállalkozás az akcióba bevont terméket, a termékét kiskereskedelmi forgalomban értékesítő Auchan Magyarország Kft-nek a 2000. évi árhoz képest 27 %-kal csökkentett áron értékesítette (2000. évi nettó ár 251 Ft/db, 2001. évi nettó ár 182 Ft/db). Az Auchan Magyarország Kft által a fogyasztók felé érvényesített 2000. évi kiskereskedelmi ár 329-339.- Ft volt. Az akció megindítását követően a termék fogyasztói ára 379 Ft-ban lett meghatározva.
Más kiskereskedelmi forgalomban értékesítő nagy üzletlánc (Cora, Tesco), kik 2000-ben a terméket nem értékesítették, az Auchan Kft. 2000. évi árához viszonyítva úgyszintén - 32-35 - %-kal olcsóbban kapták meg a bútortisztítót. További, kiskereskedőnek biztosított kedvezményt az eljárás alá vont vállalkozás nem igazolt.
Egyes nagykereskedők (Arzenál Kft, Gulyás Kft) úgyszintén 38, 39 %-kal alacsonyabb összegért vásárolhatták meg a terméket a 2000. évi árhoz képest, kik azt olcsóbban tudták továbbadni kiskereskedő partnereiknek.
Más vevők (Plusz Élelmiszer Diszkont Kft 1 , Hanza-Kontakt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft ) a 2000. évi beszerzési árhoz képest magasabb árért szerezhették be 2001-ben a felirattal ellátott terméket, és a forgalomba került "grátisz" feliratú termék kiskereskedelmi ára a terméket 2000-ben is az eljárás alá vont vállalkozástól beszerző Hanza-Kontakt Kft-nél megállapíthatóan nem csökkent.
Volt olyan vevő az üzletláncokon túl is, aki úgy értékesített "grátisz" feliratú terméket, hogy 2000-ben még nem volt megrendelője az eljárás alá vont vállalkozásnak (CBA-REMIZ-KER 99 Kft) és a vizsgált feliratú termék kiskereskedelmi árát önállóan- árajánlás nélkül- alakította ki1 A Plusz Élelmiszer Diszkont Kft. az AXIS Rt-től vásárolt 2000. évben. A 2000. évi beszerzési ár 265.- Ft volt, a 2001. évi beszerzési ár 274,68 Ft összegben alakult.
2 2000. évi beszerzési ára 226.- Ft volt, 2001. évi beszerzési ára 274,70 Ft összegben alakult
Az eljárás alá vont vállalkozás más kiskereskedelmi és nagykereskedelmi partnerével sem kötött árrögzítő megállapodást. A nagykereskedők továbbeladási, illetve a kiskereskedők kiskereskedelmi áraikat részben a javasolt ár ismeretében, részben ajánlott ár hiányában önállóan határozzák meg (Plusz Kft, Hanza-Kontakt Kft).
- 5)
Fenti tényállás az eljárás alá vont vállalkozás előadása, nyilatkozatai, a 3-as irat mellékletei, valamint a 11.,12.,14., 19., 24., 25. sorszámú irat és a vizsgálati jelentés alapján volt megállapítható.
III.
Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás során elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte
- jogsértés hiányában, a Tpvt. 72.§ (1) bekezdés a) pontjának második fordulata alapján, mely nyilatkozatát a tárgyaláson- elismerve a jogsértést- módosította.
- Jogsértés megállapítása esetére előadta, hogy a 71.§ (1) bekezdés a) pontjának első fordulata alkalmazásában nem indokolt az eljárás folytatása, mivel a magatartás csekély súlyú, illetve jelentőségű. A felirat alkalmazása óta az alacsony piaci részesedéssel rendelkező eljárás alá vont vállalkozás forgalma nem emelkedett, a magatartás a piaci versenyt nem torzítja, az nincs kimutatható káros hatással a gazdasági versenyre. Előadta, hogy a magatartás csekély súlyára tekintettel a közérdek nem sérült kimutathatóan, a fogyasztókat, illetve a versenytársakat kár nem érte.
Hivatkozott arra, hogy az általa alkalmazott árcsökkentés révén - bár a kiskereskedelmi ár meghatározása a kereskedők egyedi döntésén alapul - kereskedelmi partnereinek módjában áll a javasolt árstratégia megvalósítása. Előadta, hogy az új, kedvezményes árat az általa korábban alkalmazott árak és nem a versenytársak árainak viszonyban kell értékelni.
Egyes kiskereskedelmi és nagykereskedelmi partnerei felé küldött számláin túl, állításai bizonyítására csatolt egyes nagykereskedők 2001. évi továbbszámlázási árainak csökkenését igazoló számlákat is.
A Tpvt. 71. § (1) és (2) bekezdésében írtaknak megfelelően előterjesztett vizsgálati jelentés a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogsértés megállapítását, valamint a törvényi rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatásától való eltiltást indítványozta.
IV.
- 1)
A Tpvt. 8. § (1) bekezdése alkalmazásában valamely magatartás az esetben minősül jogsértőnek, ha valamely, a gazdasági verseny körülményei között kifejtett, piacon érvényesített magatartás alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
A Tpvt. 8. § (2) bekezdés c) pontja szerint megtévesztésre alkalmas magatartásnak minősül az a vállalkozói magatartás, mely az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így pl. az engedményekről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. Az esetben, ha az ilyen magatartás a versenytársak között a fogyasztók megnyeréséért folyó gazdasági versenyben következik be, a jogsértés megvalósul.
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma körében védett jogtárgynak a fogyasztó döntési szabadsága minősül, melynek megtévesztésre alkalmas közléssel történő korlátozása, illetve azáltal a téves döntés kialakulásának előmozdítása egyben azzal a következménnyel jár, hogy a fogyasztók a megtévesztésre alkalmas információn alapuló döntésének függvényében a piaci verseny is sérelmet szenved.
Közismert, hogy a vállalkozások pl. idény végén, vagy piaci részesedésük emelése illetve felhalmozott raktárkészleteik csökkentése érdekében olyan vásárlási hajlandóságot növelő akciókat folytatnak, melyek a vásárlók által remélt megtakarítás révén érhetik el vállalkozások által kitűzött célt.
A jó minőségű és időlegesen olcsóbban kapható termékek iránt szokásosan nő a fogyasztók érdeklődése, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a hasonló, helyettesítésre alkalmas termékek helyett a fogyasztók a rendelkezésükre álló információk szerint megtakarítást eredményező akciós termékeket választják.
Az eljárás alá vont vállalkozás - előadása szerint - felhalmozott készleteinek értékesítése érdekében indított akciót a vizsgált felirattal ellátott termékei értékesítése érdekében úgy, hogy a feliratban közölt állításnak úgy kívánt eleget tenni, hogy alacsonyabb üzlete körében árat alkalmazott a 2000. évi áraihoz képest.
A Versenytanács osztja az eljárás alá vont vállalkozás azon álláspontját, hogy akciót általában kétféle formában is meg lehet szervezni, vagyis az áru olcsóbbsága érdekében változatlan ár mellett lehet növelni a termék mennyiségét, de adott mennyiség mellett is megvalósulhat az akció úgy, ha a termék ára kerül csökkentésre. Fentiek előrebocsátása mellett sem volt azonban megállapítható, hogy az eljárás alá vont vállalkozás terméke a végfogyasztói viszonyában nem valósított meg jogsértést, mivel a végfogyasztókkal csak áttételes kapcsolatban álló eljárás alá vont vállalkozás objektíve nem volt abban a helyzetben, hogy az általa saját vevői (kereskedők) viszonyában megvalósított árengedményt érvényesíthesse a végfogyasztók vonatkozásában. A nagy- és a kiskereskedők - az eljárás alá vonti vállalkozás által sem vitatottan - önállóan, saját üzletpolitikájuk körében határozzák meg a továbbeladási, illetve eladási áraikat, melyek összegére az eljárás alá vont vállalkozásnak- árrögzítő megállapodás hiányában- nem volt (nagykereskedők), illetve nem lehetett (kiskereskedők) közvetlen ráhatása, így piaci pozíciójából adódóan nem ígérhette azt sem, hogy 50 ml-t ingyen ad a végfogyasztónak, vagyis termékének megvétele megtakarítással jár.
A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az a végfogyasztóknak szóló reklám, melynek ígérete- pl. árengedmény- csak a vállalkozás belső üzletkörében valósul meg, ugyanakkor a vevők számára a vásárláskor nem jelentkezik, alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. (12. számú elvi állásfoglalás VÉ 1997. 1-2. szám)
Eleve értelmezhetetlen és jogsértő volt a azon kedvezmény kilátásba helyezése kereskedők esetében is, akik termékeiket korábban nem az eljárás alá vont vállalkozásnál szerezték be. Az ezen kereskedőknek történt kiszállításkor az eljárás alá vont vállalkozás fel sem tételezhette, hogy a felirat ígérete megvalósulhat.
Fentieken nem változtatott az az eljárás alá vonti védekezésében hivatkozott körülmény, hogy egyes kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások felé közölt un. ajánlott árat az eljárás alá vont vállalkozás, annál is inkább, hogy az ajánlott ár közlése sem történt meg mindenki felé, illetve a nagykereskedőknek történt értékesítés esetén az eljárás alá vont vállalkozás nincs is kapcsolatban a termékeit a végfogyasztóknak értékesítő kiskereskedőkkel.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által szervezett akció, mely önmagában - a szervezés módja folytán - alkalmas volt álláspontja szerint a jogsértés megvalósítására, tényleges, az eljárás alá vont vállalkozás által vitatott piaci hatása is kimutatható volt pl. az AUCHAN Magyarország Kft. és Hansa-Compackt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fogyasztói árainál, mely vállalkozásoknál a felirat ígérete kimutathatóan nem valósult meg.
A Versenytanács nem osztotta azt az eljárás alá vonti álláspontot sem, hogy az akcióban használt állítás csak az általa korábban alkalmazott árak viszonylatában értékelendő, mivel a magatartás az értékesítési lánc egy másik szintjén, piaci körülmények között, a versenytársi termékek mellett árusítva fejtette ki piaci hatását.
Fentiekre tekintettel a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás az akció fenti formában történő lefolytatásakor a Tpvt. 8. § (1) és (2) bekezdés c.) pontjába ütköző jogsértést valósított meg úgy, hogy a magatartás egyben sérti a (2) bekezdés a.) pontját is, vagyis az áru árára nézve- mely a fogyasztók szempontjából a kiskereskedelmi árat jelenti- illetve annak csökkentett mértékére nézve a felirat megtévesztésre alkalmas tájékoztatást tartalmazott. - 2)
Az eljárás alá vont vállalkozás másodlagosan az eljárás megszüntetését azon indokkal kérte, miszerint az eljárás folytatása a magatartás csekély súlya, illetve jelentősége és egyben a közérdek szempontjából nem indokolt.
A Versenytanács álláspontja szerint- amint azt már kifejtette- jelen ügyben az elkövetési magatartás a megtévesztésre alkalmasság, míg a védett jogtárgy a fogyasztók döntési szabadsága. A fogyasztók döntési szabadsága az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott akciós módszer folytán azáltal, hogy a továbbeladási láncban alkalmazott árakat eleve nem befolyásolhatta érdemben, kimutathatóan sérült, előidézve egyben a közérdek sérelmét. Sérelem érte az akciós feliratot mellőző versenytársakat is, akik az elérhető megtakarítás valótlan ígéretét hordozó terméket nem kínáltak. A magatartás több irányú hatást kifejtve alkalmas a piaci verseny torzítására, figyelembevéve az érintett fogyasztók körét és a termék mennyiségét, amit részben nagy üzletláncokban forgalmaztak.
V.
A Versenytanács a Tpvt. 78. § (1) és (2) bekezdése alapján az eljárás alá vont vállalkozással szemben versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, melynek összegét a jogsérelem súlyára, így különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének fokára, és az érintett fogyasztók körére és az eljárás alá vont vállalkozás eljárást segítő együttműködő magatartására tekintettel határozta meg alacsony összegben, figyelembevéve azonban az eljárás alá vont vállalkozás felróható magatartását is, miszerint áruja kelendőségét egy általa eleve beválthatatlan ígérettel kívánta előmozdítani.
Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás folyamatban léte alatt, a még rendelkezése alatt álló, raktárkészleten lévő termékeken a jogsértő feliratozást letakarta, így a határozat meghozatalakor már nem volt indokolt a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatásától való eltiltása.
A jogorvoslatra vonatkozó jog a Tpvt. 73. § (1) és (2) bekezdésén alapul, miszerint a keresetet a Versenytanácsnál kell benyújtani, mely keresetnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Budapest, 2001. szeptember 20Vérné dr. Labát Éva sk.
Vérné dr. Labát Éva sk
Dr. Bodócsi András sk
Dr. Zavodnyik József sk
Véghelyi Ágnes