Gazdasági Versenyhivatal

Vj-29/2001/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Bánhegyi Ilona ügyvéd (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) által képviselt MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt 2001. január 31-én nem rendelkezett irányítási joggal a Tiszai Vegyi Kombinát Rt felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

• 1)

  A Tiszai Vegyi Kombinát Rt (a továbbiakban: TVK Rt) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nyilvános részvénytársaság, melynek egy százalék feletti szavazati joggal rendelkező részvénytulajdonosait a Táblázat tartalmazza.
  
  

Táblázat

A TVK Rt főbb részvénytulajdonosai

• 2)

  A TVK Rt a két legnagyobb részvénytulajdonossal tartós üzleti kapcsolatban áll, melynek főbb elemei az alábbiak.
  2.1. A TVK Rt egész tevékenységének alapjául szolgáló etiléngyártás nélkülözhetetlen alapanyaga a gyakorlatilag száz százalékban a MOL Rt-től - a két vállalkozás telephelyeit összekötő vezetéken történő szállítással - beszerzett, belföldön kizárólag a MOL Rt által gyártott vegyipari benzin és -gázolaj, melyet a TVK Rt ugyan importból is be tud szerezni, azonban számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett (közúti vagy vasúti szállítással, kisebb mennyiségben).
  2.2. A TVK Rt az etilén gyártás során keletkező egyes melléktermékeket ( C4, illetve B és M frakció) gyakorlatilag teljes egészében a MOL Rt részére értékesíti, mert az azok feldolgozására alkalmas kapacitásokkal - gazdaságos szállítási távolságon belül - kizárólag a MOL Rt rendelkezik.
  2.3. A BorsodChem Rt a termeléséhez nélkülözhetetlen alapanyagok közül az etilént gyakorlatilag kizárólag annak egyetlen magyarországi gyártójától a TVK Rt-től szerzi be, és figyelemmel a vezetékes szállításra azt mástól (importból) csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja beszerezni.
  
  

• 3)

  A TVK Rt-nél évente egyszer (május 31-ig) kell évi rendes közgyűlést tartani. Rendkívüli közgyűlést összehívhat az igazgatóság, ha azt a vállalkozás működése szempontjából szükségesnek tartja, továbbá kezdeményezhetik azt a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesek az ok és a cél megjelölésével.
  
  

• 4)

  A TVK Rt igazgatóságának tagjait (legalább hármat, legfeljebb tizenegyet) a közgyűlés választja meg öt éves időtartamra. Az igazgatóság tagjainak megválasztására, illetve visszahívására vonatkozóan az Alapszabály és a Társasági Működési Szabályzat egyetlen részvényes számára sem tartalmaz különös jogosítványokat.
  
  

• 5)

  Az igazgatóság teljes körűen jogosult a TVK Rt piaci magatartásának meghatározására; így hatáskörébe tartozik:
  
  

• • -

    a vállalati stratégia, az üzletpolitika, a hosszú- és középtávú üzleti tervek, továbbá az éves terv és annak féléves, negyedéves részletezésének kialakítása;

• • -

    a legfontosabb (alapanyag beszerzési-, szolgáltatási-, banki-) szerződések jóváhagyása; továbbá

• • -

    a társaságok alapítására, részesedések elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó döntés.

II.

• 6)

  A TVK Rt 2000. november 3-án megtartott közgyűlésén a korábbi hét igazgatósági tag közül négy visszahívásra került, öt új tagot pedig beválasztottak az igazgatóságba. Az így kialakult nyolc tagú igazgatóságban négy tag a MOL Rt munkavállalója volt.
  
  

• 7)

  2000. november 29-én az egyik igazgatósági tag lemondásával a tagok száma hétre csökkent, és mivel a lemondott tag nem a MOL Rt munkavállalója volt, így az igazgatóságban többségbe kerültek a MOL Rt munkavállalói.
  
  

• 8)

  A MOL Rt 2001. január 31-én benyújtott kérelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján kérte:
  
  

• • -

    elsődlegesen annak megállapítását, hogy a MOL Rt 32,98 százalékos szavazati joga, illetve munkavállalóinak az igazgatóságban meglevő többsége alapján nem rendelkezik irányítással a TVK Rt felett;

• • -

    másodlagosan pedig, ha a kialakult helyzet irányításának - és azon keresztül vállalkozások összefonódásának - minősülne, akkor annak engedélyezését.

III.

• 9)

  A Versenytanácsnak elsőként a kérelem kapcsán alkalmazandó jogszabályról kellett döntenie, aminek a kérelmező elsődleges kérelme (irányítás nemleges megállapítása) szempontjából azért van jelentősége, mert
  
  

• • -

    a 2001. február l-jén hatályba lépett 2000. évi CXXXVIII. törvény kiegészítette az irányítás lehetséges eseteit azzal, hogy irányítással rendelkezik a vállalkozás a másik vállalkozás felett, amennyiben annak döntései meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik (Tpvt. 23.§ (2) bekezdés d) pont), amivel szemben

• • -

    a 2001. február 1-éig hatályos szabályzás a tényleges irányításra vonatkozóan nem tartalmazott nevesített rendelkezést.

• 10)

  
  
  Abból kiindulva, hogy
  
  

• • -

    a Tpvt. 67.§ (1) bekezdése alapján a versenyfelügyeleti eljárás a kérelem 2001. január 31-én történt benyújtásával megindult; továbbá

• • -

    a 2000. évi CXXXVIII. törvény 49.§ (2) bekezdése alapján, annak rendelkezéseit a 2001. február 1-jei hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni (vagyis nem alkalmazható)

a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmet az annak benyújtásakor, azaz 2001. január 31-én hatályban levő rendelkezések alapján kell elbírálnia.

IV.

• 11)

  A Versenytanács - kialakult gyakorlatával (Elvi állásfoglalások 85., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám) összhangban - abból indult ki, hogy a 2001. február 1-éig hatályos Tpvt. nem zárta ki, hogy a kisebbségi szavazati jog tulajdonosa jogi eszközök hiányában - amelyeket a Tpvt. 23.§ (2) bekezdés b) pontja (vezető tisztségviselők megválasztásának, visszahívásának joga) és (3) bekezdése (szerződésén alapuló irányítás) tartalmazott - ténylegesen is irányítást szerezzen, ha reálisan számíthat arra, hogy a vállalkozás közgyűlésén tartósan többségi szavazatot szerez abból adódóan, hogy
  
  

• • a)

    legnagyobb kisebbségi tulajdonosként részesedése jelentősen meghaladja a sorban utána következő részesedését, és nagyszámú szétaprózott részesedés van (Vj-101/1999); vagy

• • b)

    mellette egy olyan, jelentős szavazati joggal rendelkező tulajdonos van, kinek esetében - objektív érdekeinél fogva - valószínűtlen, hogy bele kíván szólni a vállalkozás irányításába (Vj-96/1999.).

• 12)

  A MOL Rt 32,98 százalékos részesedéssel a TVK Rt legnagyobb kisebbségi tulajdonosa. A sorban őt követő BorsodChem Rt azonban szintén viszonylag jelentős (14,98 százalékos) szavazati joggal rendelkezik, ami különösen azért bír jelentőséggel, mert gazdasági érdekeik ellentétesek lehetnek (a MOL Rt a TVK Rt legnagyobb szállítója, a BorsodChem Rt pedig a legnagyobb vásárlója). Más oldalról pedig a többi kisebb (de még jelentős), és alapvetően pénzügyi befektetőnek tekinthető részvényes esetében a vizsgálat nem tárt fel olyan érdekmotívumot, amely azt valószínűsítené, hogy szavazataikkal objektíve a MOL Rt-t támogatnák. Minderre tekintettel a Versenytanács a szavazati jogokból való részesedése alapján nem látott alapot, a MOL Rt-nek a TVK Rt feletti tényleges irányításának megállapítására.
  
  

• 13)

  A Versenytanács szintén nem találta elégségesnek a MOL Rt-nek a TVK Rt feletti irányítása megállapításához azt a körülményt, hogy 2000. november 29-től a TVK Rt igazgatóságában többségbe kerültek a MOL Rt munkavállalói. A 2001. január 31-ig hatályos Tpvt. 23.§ (2) bekezdés b) pontja szerint ugyanis csak a vezető tisztségviselők (Rt esetében az igazgatósági tagok) többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására való jogosultság minősül irányításnak, a MOL Rt pedig ezen jogosultságok egyikével sem rendelkezett.
  
  

• 14)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti határozatában - helyt adva a kérelmező elsődleges kérelmének - megállapította, hogy a MOL Rt
  
  

• • -

    azzal, hogy 2000. november 29-én munkavállalói többségbe kerültek a TVK Rt igazgatóságában; illetve

• • -

    32,98 százalékos szavazati jogával

a kérelem benyújtásának időpontjában (2001. január 31-én) nem rendelkezett irányítási joggal a TVK Rt felett.

• 15)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy határozatában nem rendelkezett arról, hogy 2001. február l-jét követően a Tpvt. jelenleg hatályos 23.§ (2) bekezdése d) pontja alapján rendelkezik-e (tényleges) irányítási joggal a MOL Rt a TVK Rt felett, mert azt a jelen versenyfelügyeleti eljárásban - a 10. pontban foglaltakra tekintettel - nem vizsgálhatta. Ennek vizsgálatára (a 2001. január 31-én fennállt helyzetben beálló, a MOL Rt tényleges irányítására kiható változás esetén) a Tpvt. 67.§ (1) bekezdése szerinti újabb kérelem alapján vagy - amennyiben azt a Gazdasági Versenyhivatal indokoltnak ítéli - a Tpvt. 67.§ (3) bekezdése szerinti, hivatalból megindított eljárás keretében van lehetőség.
  
  

V.

• 16)

  Az ügyfelek (MOL Rt és a TVK Rt) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
  
  

• 17)

  A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.
  
  

• 18)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.
  
  

Budapest, 2001. május 7.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Kállai Mária sk.
Szabó Györgyi