Vj-24/2001/12

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa adr. Kastory Edina ügyvéd(1075 Budapest, Madách út 5.) által képviseltUPC Magyarország Kftkérelmezőnekösszefonódás engedélyezéseiránti kérelmére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi a Zuglói Kommunikációs Szolgáltató Kft kérelmezőbe történő beolvadását.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmező UPC Magyarország Kft (a továbbiakban: UPC Kft) és a Zuglói Kommunikációs Szolgáltató Kft (a továbbiakban: Zuglói Kft) 2000. január 29-én "MEGÁLLAPODÁS BEOLVADÁSSAL MEGVALÓSULÓ EGYESÜLÉSRŐL" megnevezéssel kötött szerződést (a továbbiakban: Szerződés). A Szerződésben - mint a megkötni tervezett egyesülési szerződés tervezetében - a két vállalkozás rögzítette azon szándékát, hogy a Zuglói Kft beolvad a UPC Kft-be. Egyben megállapodtak abban, hogy egymással jóhiszeműen együttműködve gondoskodnak a beolvadásnak a legfőbb szerveik (Taggyűlés) által történő elfogadtatásával a Szerződéssel azonos tartalmú végleges egyesülési szerződés megkötéséről.

A kérelmező a Szerződés szerinti beolvadáshoz - mint vállalkozások összefonódásához - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján kérte a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

II.

Az UPC Kft a hollandiai UPC N.V. közvetett irányítása alatt álló vállalkozás, amely Budapest 15 kerületében, valamint további 39 településen biztosít kábeltelevíziós szolgáltatást. Előfizetőinek száma 560 ezer, mellyel a legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltató.

Az UPC N.V. és az által a közvetlenül és közvetetten irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: UPC-csoport) közül - az UPC Kft mellett - az alábbiak vannak jelen a magyar piacon:

  • -

    a direct home szolgáltatást (közvetlen műholdról történő műsorelosztást) végző UPC Direct Kft;

  • -

    a műsorkészítéssel foglalkozó UPC Műsorkészítő Rt és UPC Sport Kft;

  • -

    az internet-szolgáltatást végző Szab-I-Net Kht és Szol-Nex `97 Kft;

  • -

    a monori primer körzetben helyi közcélú távbeszélő szolgáltatást nyújtó Monor Telefon Társaság Rt; valamint

  • -

    a Monor Kábeltelevíziós Kft (a továbbiakban: Monor Kft), amely Monoron és további 34 környező településen nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást 33 ezer előfizető részére,

mely vállalkozások 2000. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 19,5 milliárd forint volt.

A Zuglói Kft Budapest XIV. kerületében nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást 23 ezer előfizető részére. 2000. évi nettó árbevétele 206 millió forint volt, amely kizárólag a kábeltelevíziós szolgáltatásból származott.

Az UPC Kft a 2000. január 29-et megelőző két éves időszakban együttesen 387 millió forint előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással (vállalkozás-résszel) valósított meg összefonódást.

III.

A kábeltelevíziós szolgáltatásnak Magyarországon összesen 1700 ezer előfizetője van, amelyből az UPC-csoporthoz tartozó vállalkozások és a Zuglói Kft részesedését az alábbi Táblázat mutatja.

Táblázat

Az UPC-csoport és a Zuglói Kft részesedése a magyarországi
kábeltelevíziós előfizetőkből

Vállalkozás

Részesedés (%)

UPC Kft

32,9

Monor Kft

1,9

Zuglói Kft

1,4



A Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott - műsorelosztással kapcsolatos - nagyszámú eljárás (legutóbb: Vj-126/2000.) tapasztalatai szerint a kábeltelevíziós szolgáltatást - figyelemmel az árra és minőségre - a műsorelosztást biztosító további szolgáltatások (tetőantenna, műholdvevő, illetve Budapesten és környékén az Antenna-Mikró) ésszerűen nem helyettesítik.

A kábeltelevíziós szolgáltatás az un. állandó költségek magas aránya következtében csak nagyszámú koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, gazdasági szempontból korlátozott a piacralépés lehetősége. Ez a körülmény nem csak az új vállalkozások piacra lépését nehezíti, hanem a már tevékenykedő vállalkozások terjeszkedését is korlátozza azon a területen, ahol egy másik vállalkozás már kiépítette vételi körzetét. A Zugló Kft vételi körzetében nem tevékenykedik más kábeltelevíziós vállalkozás.

A kábeltelevíziós vállalkozások (így a UPC Kft és a Zuglói Kft is) az általuk szolgáltatott programcsomagokba tartozó egyes televíziós programokat - jellemzően programdíj ellenében - műsorszolgáltató vállalkozásoktól szerzik be, melyek áruikat az ország egész területén értékesítik. A programok túlnyomó többsége külföldi, így azok szolgáltatója áruját nem csak Magyarországon, hanem Európa (gyakran világ)szerte értékesíti.

IV.

A kérelem szerinti beolvadás a Tpvt. 23.§ (1) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül, amelyhez a Tpvt. 24.§ (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kell kérni, mert

  • -

    az érintett vállalkozások (az UPC-csoport tagjai és a Zuglói Kft) 2000. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a tíz milliárd forintot;

  • -

    továbbá (jóllehet a beolvadó vállalkozás, a Zuglói Kft 2000. évi nettó árbevétele nem érte el az 500 millió forintot) a UPC Magyarország Kft a 2000. január 29-ét megelőző két éves időszakban a Zuglói Kft 2000. évi nettó árbevételével együtt az 500 millió forintos törvényi értékhatárt meghaladó (206+387=593 millió forint) előző évi nettó árbevételű összefonódást valósított meg.

V.



A Tpvt. 28.§ (2) bekezdése alapján az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a nyilvános ajánlati (vételi) felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül legkorábbitól számított nyolc napon belül kell benyújtani, melyek közül a jelen esetben értelemszerűen a szerződés megkötésének időpontja az irányadó.

A Versenytanácsnak elsőként abban kellett állásfoglalnia, hogy az UPC Kft és a Zuglói Kft közötti Szerződés alapján benyújtható-e az összefonódás engedélyezése iránti kérelem. Ennek eldöntésénél a Versenytanács abból indult ki, hogy az összefonódás engedélyezési eljárásnak két - bizonyos szempontból egymással ellentétben álló - követelménynek kell eleget tennie:

  • -

    egyrészt előzetes kontroll formáját kell öltenie, hogy ne is jöhessen létre - összefonódás eredményeként - olyan állapot, ami a gazdasági verseny szempontjából hátrányos;

  • -

    másrészt el kell kerülni azt, hogy a feleket kötő szerződés hiányában "ötletszintű" összefonódási elképzelésekről kelljen döntést hozni, ami azért lényeges, mert csak a szerződés versenyjogilag releváns részletei (a kialakuló tulajdonosi struktúra, a verseny korlátozására alkalmas kikötések) alapján ítélhetők meg a valós piaci hatások.



A jelen eljárás tárgyát képező Szerződés a beolvadás minden - versenyjogilag releváns - részletére vonatkozóan rendelkezik, így alkalmas az összefonódás versenyhatásainak egyértelmű megítélésére. Ezért a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a Szerződés a Tpvt. 28.§ (2) bekezdése szerinti szerződésnek minősül, és azt érdemben vizsgálta.

Megjegyzi a Versenytanács, hogy a határozat értelemszerűen a Szerződésben foglaltak szerint megvalósuló összefonódásra vonatkozik. Ezért, ha a végleges egyesülési szerződés attól - versenyjogilag releváns módon - eltérő tartalommal jön létre, ahhoz ismételten engedélyt kell kérni.

VI.

A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14.§).

Az összefonódással érintett piacoknak minősülnek mindazok, amelyeken az összefonódás valamely résztvevője (Tpvt. 26.§) piaci tevékenységet fejt ki. E piacok közül az összefonódásnak - speciális eseteket leszámítva - azokon lehet hatása a gazdasági erőfölényre, illetve a gazdasági versenyre, amelyeken az összefonódásban résztvevő két vállalkozás csoport legalább egy-egy tagja révén jelen van. Ilyen árupiacként vizsgálta a Versenytanács:

  • -

    a kábeltelevíziós szolgáltatást; valamint

  • -

    a műsorbeszerzést.


A kábeltelevíziós szolgáltatás - mint áru - szempontjából az UPC Kft és a Zuglói Kft azonos piacon tevékenykedik. Földrajzi piacnak a III. pontban kifejtettek alapján a vállalkozás működési körzete tekinthető, amelyre nézve az UPC Kft és Zuglói Kft között nincs átfedés. Ily módon nincs olyan érintett (árú és földrajzi) piac, melyen mindketten jelen lennének, vagyis a kábeltelevíziós szolgáltatás tekintetében az összefonódásnak nincs érdemi hatása a gazdasági versenyre.

A kábeltelevíziós vállalkozások vevőként vannak jelen az általuk elosztott műsorok beszerzésének piacán, amely földrajzi értelemben országos piacnak minősül. E piacon az UPC-csoport (UPC Kft, Monor Kft) eddigi közel 35 százalékos részesedés 36 százalék fölé emelkedik, ami azonban

  • -

    a növekedés mértékét; és

  • -

    a kialakuló részesedést

tekintve sem hordoz magában versenyjogi szempontból aggályokat, tekintettel arra is, hogy e piac eladóinak nagyobb hányada Magyarországnál lényegesen nagyobb piacon értékesítheti áruját.

Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján - egyezően a Tpvt. 71.§ (2) bekezdés szerinti vizsgálói indítvánnyal - a kérelem szerinti összefonódást engedélyezte.

VII.

Az ügyfelek (a kérelmező UPC Kft és a beolvadó Zuglói Kft) képviselőjük utján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§ (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2001. február 23.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Szabó Györgyi