Vj-72/2000/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a László Péter ügyvezető igazgató által képviselt MATÁVkábelTV Kft. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

  • 1)

    A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező a 2000. február 9-én kötött Szerződéssel megszerezze az Esztergom Város Önkormányzata tulajdonát képező kábeltelevíziós hálózat üzemeltetési jogát.

  • 2)

    A Versenytanács megállapítja, hogy a kérelmező a kérelem benyújtására rendelkezésére álló határidőt elmulasztotta. Ezért vele szemben 150.000.- (egyszázötvenezer) forint bírságot szab ki, amelyet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára.

  • 3)

    A határozat felülvizsgálatát a kérelmező - továbbá az 1) pontra nézve Esztergom Város Önkormányzata - a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel, amelynek a bírság megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

A kérelem

  • 1)

    Szentendre Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) nyílt kiírással, kétfordulós pályázatot hirdetett a tulajdonában levő kábeltelevíziós hálózat - fejlesztési kötelezettséget is magában foglaló - értékesítéséről.

  • 2)

    Az Önkormányzat Képviselőtestületének 590/1999. (XII. 29.) számú határozata szerint a pályázat nyertese a MATÁVkábelTV Kft. (a továbbiakban: MkTV Kft.).

  • 3)

    Az előzőeknek megfelelően az MkTV Kft. a 2000. február 9-én kötött Szerződéssel tíz évre megvásárolta az Önkormányzattól, az annak tulajdonát képező kábeltelevíziós hálózat üzemeltetési jogát.

  • 4)

    Az MkTV Kft. 2000. április 17-én benyújtott kérelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján kérte az üzemeltetési jog megszerzéssel történő összefonódás engedélyezését a Gazdasági Versenyhivataltól.

  • 5)

    Kérelmében hivatkozott arra, hogy

    • -

      az összefonódás nem hoz létre és nem is erősít meg gazdasági erőfölényes helyzetet, sőt éppen alternatívát erősít meg a fogyasztó számára az érintett piacon operáló piacvezetővel (UPC Magyarország Kft.) szemben;

    • -

      az összefonódással a piac és a fogyasztók számára jelentős előnyök járnak együtt abból adódóan, hogy az MkTV Kft. jelentős fejlesztéseket hajt végre az alkalmazott technológia és az ügyfélkezelés területén (javul a szolgáltatás minősége, nő a műsorválaszték, szakszerű hibaelhárítás, kapcsolódó szolgáltatások).

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A MATÁV-csoport

  • 6)

    A Magyar Távközlési Rt. (a továbbiakban: MATÁV) 1998. tavaszán kezdte meg kábeltelevíziós szolgáltató tevékenységét, melyet jelenleg az általa alapított és 1998. augusztus 18-án bejegyzett MkTV Kft. végez.

  • 7)

    Az MkTV Kft. 1999. évi nettó árbevétele 589 millió forint volt. Az általa 2000. február 9-ét megelőző két év során megvásárolt kábeltelevíziós hálózatok és kábeltelevíziós vállalkozások együttes nettó árbevétele 598,7 millió forintot tett ki.

  • 8)

    1999. augusztus 10-én a Hungária Biztosító Rt. - átmeneti befektetésként, ésszerű időtartamot követő értékesítés céljából - megvásárolta a MATÁV-tól az MkTV Kft. üzletrészeinek 25 százalékát, valamint a szavazati jogok 75 százalékát. Ennek kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal Vj-126/1999. számú határozatában megállapította, hogy az MkTV Kft. tényleges egyedüli irányítója a MATÁV maradt, mert a Hungária Biztosító Rt-vel kötött szerződés értelmében jogosult a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére.

  • 9)

    A MATÁV meghatározó tevékenysége a közcélú (vezetékes) távbeszélő szolgáltatás. A MATÁV az MkTV Kft. mellett további tizenhét vállalkozás felett rendelkezik a részvények és az üzletrészek többségének tulajdonlásán alapuló irányítási joggal. E vállalkozások részint a MATÁV tevékenységét kiegészítő, azt elősegítő szolgáltatásokat végeznek, részint a távközlési piac más területein tevékenykednek (pl.: mobil rádiótelefon szolgáltatás, internet).

  • 10)

    A MATÁV és általa irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: MATÁV-csoport) 1999. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 323 milliárd forint volt.

Az Önkormányzat kábeltelevíziós hálózata

  • 11)

    Az Önkormányzat kábeltelevíziós hálózatának üzemeltetéséből származó nettó árbevétel 1999. évben 16,4 millió forint volt.

  • 12)

    Esztergom városban három további vállalkozás nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást, amelyeknek azonban együttesen is kevesebb előfizetője van, mint az Önkormányzat kábeltelevíziós hálózatának.

III.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

Közcélú távbeszélő szolgáltatás

  • 13)

    A MATÁV által végzett közcélú távbeszélő szolgáltatást a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: távközlési törvény) szerint koncessziós társaság, valamint az állam által, vagy az állam többségi részesedésével alapított gazdálkodó szervezet végezhet. A közcélú távbeszélő szolgáltatás kiterjed a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokra.

  • 14)

    Az országos távbeszélő hálózat - körzeten belüli (helyi) hívásokat biztosító - 54 primer körzeti hálózatból, valamint az azokat összekapcsoló, és ezáltal belföldi távolsági hívást és a nemzetközi hívást is lehetővé tevő helyközi tranzithálózatból, illetve országos gerinchálózatból áll.

  • 15)

    A távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati eljárását és annak díjait szabályozó 25/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet alapján 1993-94. években a Magyar Köztársaság nevében eljáró közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter valamennyi primer körzetre, illetve a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokat lehetővé tevő gerinchálózat működtetésére megkötötte az egyes pályázatok nyerteseivel a koncessziós szerződéseket.

  • 16)

    A MATÁV az 1993. december 22-én kötött Koncessziós Szerződés alapján jogosultságot szerzett

    • -

      a nemzetközi és a belföldi távolsági; valamint

    • -

      Magyarország egész területének mintegy 75 százalékát lefedő, 36 primer körzetben a helyi

közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására.

  • 17)

    A Koncessziós Szerződés alapján a koncesszió időtartama 25 év, amelyen belül 8 éven keresztül (2001. év végéig) a MATÁV az említett szolgáltatásokat kizárólagos joggal folytathatja.

  • 18)

    A 36 primer körzet egyike a "29. Esztergom", ahol a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatást a MATÁV-csoporttól független UTI Rt. nyújtja.

  • 19)

    A kizárólagosság megszűnésével a 2002. év során nagy valószínűséggel általános érvénnyel is bekövetkezik a távközlési piac liberalizációja, amint azt a hírközléspolitikáról szóló 1071/1998. (V. 22.) Korm. határozat rögzíti is. Ezzel jogilag elhárul az akadály más vállalkozások piacralépése elől a végfelhasználóknak nyújtott (előfizetői) és a más vállalkozások részére teljesített hálózati (összekapcsolási és hozzáférési) szolgáltatások esetében. A kizárólagosság megszűnésének időpontjában ugyan a gerinchálózaton nyújtható összekapcsolási szolgáltatások tekintetében várhatóan több vállalkozás (pl. a PanTel Rt.) is rendelkezik majd a piacralépéshez szükséges infrastruktúrával, a helyi hálózatok tekintetében azonban a MATÁV-nak valószínűsíthetően kizárólag a kábeltelevíziós hálózatok versenyével kell számolni.

A kábeltelevíziós szolgáltatás

  • 20)

    A kábeltelevízió a vezetékes távközlési szolgáltatás egyik területe, amelyet a Hírközlési Felügyelet engedélye alapján bármely vállalkozás végezhet. A Hírközlési Felügyelet Éves Jelentése szerint Magyarországon 693 vállalkozás összesen 1138 rendszert üzemeltetett, melyeknek 1.275.013 elfőzetője volt.

  • 21)

    A legnagyobb szolgáltató az UPC, amely Budapesten és az ország szinte valamennyi nagyobb városában rendelkezik hálózattal. Részesedése az összes előfizetőből országosan mintegy 40 százalék.

  • 22)

    Az MkTV Kft. több mint kilencvenezer - többségében budapesti - előfizetővel rendelkezik. Részesedése az összes magyarországi előfizetőből 7,3 százalék, amely a kérelem szerinti összefonódással 7,6 százalékra növekedne

  • 23)

    A további vállalkozások az ország egészét tekintve nem rendelkeznek számottevő részesedéssel. 1999. év során azonban megjelent a piacon két jelentős tőkeerővel rendelkező vállalkozás (a Fibernet Rt. és a Kábel 1 Kft.), amely képes lehet viszonylag rövid idő alatt számottevő piaci részesedést szerezni.

  • 24)

    A kábeltelevíziós szolgáltatást - a felhasználói cél azonossága szempontjából - elvileg képes helyettesíteni a tetőantenna, a műholdvevő, illetve e kettő kombinációja. A Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott eljárások alapján azonban az említett lehetőségek - figyelemmel az árra és a minőségre is - nem tekinthetők a kábeltelevíziós szolgáltatás Tpvt. 14. § szerinti ésszerű helyettesítő árúinak.

  • 25)

    Új vállalkozások piacralépése nem ütközik engedélyezési szempontból lényeges akadályokba. A magas beruházási költségek, és az un. állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos a tevékenység. Ezért azon földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, gazdasági szempontból korlátozott a piacralépés lehetősége. Ez a körülmény nem csak új vállalkozások piacralépését nehezíti, hanem a már tevékenykedő vállalkozások terjeszkedését is korlátozza az olyan területeken, ahol egy másik vállalkozás már kiépítette vételi körzetét. Egy kiépített hálózat területére való belépésre - a tapasztalatok szerint - legfeljebb az azzal szomszédos területen tevékenykedő vállalkozásnak nyílhat lehetősége arra is tekintettel, hogy a határos területeket relatíve kisebb költséggel tudja saját hálózatához hozzákapcsolni.

  • 26)

    A 24) és a 25) pontban kifejtettekre tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal a kábeltelevíziós piacot érintő nagyszámú (több, mint húsz) versenyfelügyeleti eljárás mindegyikében azt állapította meg, hogy a kábeltelevíziós szolgáltató működési körzetében - mint érintett földrajzi piacon (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) - gazdasági erőfölényben van (Tpvt. 22. §).

  • 27)

    A kábeltelevíziós vállalkozások gazdasági erőfölényes - sőt: általában természetes monopol - helyzete ellenére tevékenységükre nézve nincs megfelelő szabályozás. A távközlési törvény, valamint a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: médiatörvény) tartalmaz ugyan rendelkezéseket a műsorelosztó rendszerek (amelybe beletartozik a kábeltelevízió is) működésére, azok azonban alapvetően olyan technikai, adminisztratív szabályok, amely a vállalkozások piaci magatartását nem korlátozzák.

  • 28)

    A médiatörvény 115. § (8) bekezdése előírja, hogy a műsorelosztó rendszerekre olyan szabályozást kell kialakítani, hogy az újonnan kiépülő rendszerek, illetve a már meglévő rendszerek további kiépítése megfeleljen a korszerű adatátvitel követelményeinek. Annak ellenére, hogy a törvény által előírt szabályozás még nem történt meg, 1996. évtől megkezdődött, és ma is folyik a kábeltelevíziós hálózatok technikai korszerűsítése: a korábbi soros rendszerek olyan szélessávú, csillagpontos rendszerré történő átalakítása, amely a kábeltelevízió mellett alkalmas más távközlési szolgáltatás nyújtására. A korszerűsítés olyan jelentős tőkebefektetést igényel, amivel a soros rendszerek korábbi kialakítói és üzemeltetői általában nem rendelkeznek. Ezért évek óta tart a kábeltelevíziós hálózatok befektetők általi felvásárlása.

IV.

A vizsgálat

  • 29)

    A vizsgáló a Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben az összefonódás engedélyezését indítványozta, mert az nem hoz létre, nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényes helyzetet, amely akadályozná a hatékony verseny kialakulását.

  • 30)

    Figyelemmel arra, hogy az MkTV Kft. kérelmét késve nyújtotta be indítványozta százötvenezer forint bírság kiszabását.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 31)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás irányítást szerez egy másik vállalkozás része felett. A Versenytanács gyakorlata (Vj-12/1999.) szerint vállalkozás-résznek minősül az eszközök és/vagy jogok olyan együttese, amely az azt megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és/vagy jogokkal együtt adott áru (szolgáltatás) tekintetében elégséges feltétele a piaci tevékenység végzésének. E feltételnek a kábeltelevíziós hálózat nem vitathatóan megfelel, és az sem vitatható, hogy az üzemeltetésnek a Szerződés révén történő megszerzése irányítást biztosít az MkTV Kft. részére (Tpvt. 23. § (3) bekezdés). Ezért az üzemeltetési jog MkTV Kft. általi megszerzése vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 32)

    A Tpvt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az engedélykérési kötelezettség fennállásának

    • a)

      szükséges, de nem elégséges feltétele az, hogy az összefonódással érintett vállalkozások együttes előző évi nettó árbevétele meghaladja a tíz milliárd forintot;

    • b)

      elégséges feltétele pedig az, hogy az irányítás alá kerülő vagy beolvadó vállalkozás (amelybe a Versenytanács kialakult gyakorlata szerint - Elvi állásfoglalások 30., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám - a vállalkozás-rész is beletartozik)

ba) előző évi nettó árbevétele meghaladja az ötszáz millió forintot, vagy annak

bb) előző évi nettó árbevételével együtt két év alatt ugyanaz a vállalkozás ötszáz millió forintot meghaladó összefonódást valósított meg.

  • 33)

    A rendelkezésre álló nettó árbevételi adatok (lásd: 7., 10. és 11. pont) alapján megállapítható volt, hogy

    • -

      az összefonódással érintett vállalkozások - a Tpvt. 26. § alapján: a MATÁV-csoport (323 milliárd forint) és az Önkormányzat kábeltelevíziós hálózata (16,4 millió forint) - 1999. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot (szükséges feltétel);

    • -

      az MkTV Kft. által a kérelem szerinti összefonódást megelőző két évben megvalósított 598,7 millió forint nettó árbevételt kitevő összefonódások és az Önkormányzat kábeltelevíziós hálózata 16,4 millió forintos nettó árbevételének összege pedig az ötszáz millió forintot (elégséges feltétel), ezért

a kérelem szerinti összefonódás engedélykötelesnek minősül.

VI.

Az engedélyezés

  • 34)

    A Tpvt. 31. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon, illetve ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat.

  • 35)

    Az összefonódással érintett piac(ok) az(ok), amely(ek)en az érintett vállalkozások piaci tevékenységet fejtenek ki. Az összefonódásnak elvileg akkor lehet hatása a gazdasági erőfölényre, illetve általában a gazdasági versenyre, ha az összefonódással érintett, korábban egymástól független vállalkozások

    • a)

      azonos piacon tevékenykednek, illetve a jövőben várhatóan azonos piacon tevékenykednek majd, és így összefonódásuk esetén csökken az egymással versenyben (lehetséges versenyben) álló vállalkozások száma (növekszik a koncentráció), nehezedik a piacralépés; vagy ha

    • b)

      olyan vertikális (vevő-eladó) kapcsolatban állnak egymással, ami érdekeltséget teremt pl. arra, hogy az összefonódásban résztvevő valamelyik fél, a másik fél versenytársai (lehetséges versenytársai) számára hátrányos piaci helyzetet teremtsen (illetve nehezítse azok piacralépését).

A jelenlegi piaci feltételek

  • 36)

    A jelenlegi piaci körülmények között az összefonódással érintett árupiacnak a kábeltelevíziós szolgáltatás, földrajzi piacnak pedig az Önkormányzat kábeltelevíziós hálózatának működési körzete (Esztergom városa) minősül.

  • 37)

    Az előzőekben (lásd 24-26. pont) részletesen kifejtettek alapján a kábeltelevíziós vállalkozás általános esetben működési körzetében gazdasági erőfölényes helyzetben van, és a Versenytanács az Önkormányzat kábeltelevíziós hálózata esetében sem talált olyan körülményeket, amelyek alapján gazdasági erőfölényes helyzete megkérdőjelezhető volna.

  • 38)

    Az Önkormányzat kábeltelevíziós hálózata szempontjából nézve azonban a gazdasági erőfölényes helyzetet nem az összefonódás hozza létre, az összefonódás következménye csupán az, hogy más vállalkozás (az MkTV Kft.) kerül gazdasági erőfölényes helyzetbe. Az a körülmény, hogy az MkTV Kft. egy jelentős tőkeerejű vállalkozáscsoport tagja, elvileg tovább erősítheti a gazdasági erőfölényes helyzetet az érintett piacon. Ezen elvi hátrányt azonban a Versenytanács álláspontja szerint meghaladják azok a kérelmező által hivatkozott előnyök (lásd 4. pont), amelyek jelentős részben szintén a nagyobb tőkeerőből fakadnak.

  • 39)

    A Tpvt. 22. §-ának rendelkezései szerint a vállalkozás, mint vevő is lehet gazdasági erőfölényes helyzetben. Ilyen összefüggésben a kábeltelevíziós vállalkozások esetében a műsorbeszerzés bír elsősorban jelentőséggel. Az MkTV Kft. a műsorok vásárlójaként - egyes helyi műsorok kivételével - legalább országos piacon tevékenykedik, ahol részesedése az összefonódást követően is mindössze 7,6 százalék lesz, ami e piacon nem rejti magában a gazdasági erőfölény kialakulásának veszélyét.

  • 40)

    A Tpvt. 22. §-ának rendelkezései szerint a vállalkozás, mint vevő is lehet gazdasági erőfölényes helyzetben. Ilyen összefüggésben a kábeltelevíziós vállalkozások esetében a műsorbeszerzés bír elsősorban jelentőséggel. Az MkTV Kft. a műsorok vásárlójaként - egyes helyi műsorok kivételével - legalább országos piacon tevékenykedik, ahol részesedése az összefonódást követően is mindössze 7,6 százalék lesz, ami e piacon nem rejti magában a gazdasági erőfölény kialakulásának veszélyét.

A liberalizáció hatásai

  • 41)

    A Tpvt. összefonódás engedélyezési rendelkezéseinek célja az, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak módja legyen mérlegelni, hogy a gazdasági verseny szempontjából mi kedvezőbb: az összefonódás engedélyezése vagy annak megtiltása. Mindez már önmagában is jelzi, hogy az összefonódás engedélyezési eljárásban a piaci helyzet, illetve az összefonódás arra gyakorolt hatásainak értékelése nem lehet statikus, a vizsgálatnak ki kell terjednie a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokra. Ebből kiindulva, figyelemmel arra is, hogy eldöntött tény a távközlés 2002. évtől történő liberalizálása, a Versenytanács olyan gyakorlatot alakított ki (Vj-107/1998.), hogy a távközlési piacot érintő összefonódások versenyhatását nemcsak a jelenlegi piaci (szabályozási) körülmények között vizsgálja, hanem a liberalizációt követően megváltozó feltételek mellett is.

  • 42)

    A kérelem szerinti összefonódás szempontjából az alábbi két - a liberalizációból fakadó - változás bír elsősorban jelentőséggel.

    42.1 A közcélú távbeszélő szolgáltatásra kapott kizárólagosságok lejártával megszűnik a közcélú távbeszélő- és a kábeltelevíziós piac jelenlegi elkülönültsége, mert mód lesz távközlési- (és ezen belül távbeszélő) szolgáltatás nyújtására, azokon a kábeltelevíziós hálózatokon, amelyek a médiatörvény előírásaival összhangban megfelelnek a korszerű adatátvitel követelményeinek (részletesen lásd: 28. pont).

    42.2 Áruvá válik a távközlési hálózathoz való hozzáférés biztosítása. Sőt: a hálózatépítés magas beruházási költségei miatt a liberalizációt követően a végfelhasználónak nyújtott szolgáltatások piacán új szereplők piacralépése csak a meglévő hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása esetén valószínűsíthető.

  • 43)

    Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a liberalizációt követő piaci körülmények között a kérelem szerinti összefonódással érintett árupiacnak minősül a hálózathoz való hozzáférés is, mégpedig nem kizárólag a kábeltelevíziós hálózathoz, hanem általában a távközlési hálózatokhoz való hozzáférés.

    43.1. A távbeszélő hálózatok esetében meghatározó jelentősége van annak, hogy valamely vállalkozás az összes magyarországi előfizető milyen hányadával rendelkezik. Minél több előfizetője van, annál valószínűbb, hogy a távközlési piac más szereplői számára kikerülhetetlenné válik annak következtében, hogy a távközlési kapcsolat kezdeményezője és célzottja közötti kapcsolat csak közreműködésével (az általa nyújtott összekapcsolási szolgáltatás révén) valósulhat meg. Ebben a megközelítésben a liberalizációt követően a hálózathoz való hozzáférés földrajzi értelemben országos piaccá válik.

    43.2. Ha viszont adott területen elhelyezkedő előfizetők elérése a cél, akkor a hálózattal nem rendelkező vállalkozás számára fontossá válhat az adott földrajzi körzet hálózatához való hozzáférés. Ilyen szempontból pedig már jelentőséggel bír az, hogy a körzetben egy vagy két hálózat van, illetve, ha két hálózat van, akkor azok azonos vállalkozás-csoport kezében vannak-e vagy sem, vagyis ebben az összefüggésben a piac nem országos, hanem helyi. Ezért a Versenytanács a hálózati hozzáférés szempontjából az összefonódással érintett piacnak tekintette Esztergom városát, mint az Önkormányzat kábeltelevíziós hálózata által lefedett földrajzi területet.

  • 44)

    Az országos piacon folyó verseny szempontjából a MATÁV-csoport a közcélú vezetékes távbeszélő előfizetők 75 százalékával, továbbá a kábeltelevízió előfizetők 7,3 százalékával rendelkezik. Ez nem vitathatóan gazdasági erőfölényes helyzetet jelent, ami a kérelem szerinti összefonódással hozzákerülő további 0,3 százaléknyi kábeltelevízió előfizető révén - ha csekély mértékben is, de - tovább erősödik, különös tekintettel arra, hogy olyan földrajzi területen szerez kábeltelevíziós hálózatot, ahol jelenleg nincs az előfizetők elérését biztosító távközlési hálózata.

  • 45)

    Az összefonódással érintett helyi földrajzi piacon a MATÁV-csoport nem rendelkezik közcélú távbeszélő hálózattal. Igy az összefonódás ezen a piacon nem erősít meg gazdasági erőfölényt, sőt: a gazdasági verseny szempontjából kifejezetten előnyösnek tekinthető, hogy a helyi hozzáférési piacon alternatívát biztosít majd a helyi közcélú távbeszélő szolgáltató (az UTI Rt.) mellett.

  • 46)

    Mindezek alapján a Versenytanács, összevetve a MATÁV-csoport gazdasági erőfölényes helyzetének az országos piacon bekövetkező csekély mértékű erősödését a helyi piacon mutatkozó kedvező versenyhatásokkal - egyezően a vizsgálati jelentéssel - arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelem szerinti összefonódás által létrehozott helyzetet összességében nem káros a gazdasági verseny szempontjából, mire tekintettel a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntésében az összefonódást - a Tpvt. 30. § (2) bekezdésére tekintettel - engedélyezte.

VII.

Bírság

  • 47)

    A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint bírság szabható ki azzal szemben, aki a törvény rendelkezéseit megsérti. A Tpvt. 79. § értelmében az összefonódás engedélyezési kérelem elmulasztása esetén a bírság összege legfeljebb napi tízezer forint.

  • 48)

    A kérelmező kérelmét az Adásvételi Szerződés 2000. február 9-i megkötését követő 67. napon 2000. április 17-én, vagyis 59 nappal a Tpvt. 28. § (2) bekezdése által előírt határidő (a szerződés megkötésének időpontjától számított nyolcadik nap) után nyújtotta be. A Versenytanács a mulasztásért - figyelembevéve, hogy az MkTV Kft. a kérelmet, ha késve is de benyújtotta - a maximálisan kiszabható ötszázkilencvenezer forintnál alacsonyabb, százötvenezer forintos bírságot szabott ki.

VIII.

Eljárási kérdések

  • 49)

    Az ügyfelek a Tpvt. 74. § alapján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 50)

    A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

  • 51)

    A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.

Budapest, 2000. július 13.

dr. Bodócsi András sk. előadó
dr. Györffy István sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika