Gazdasági Versenyhivatal

Vj-188/1999/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Kocsó Tünde ügyvéd (1024 Budapest, Buday László u. 12.) által képviselt

• -

  Bau Holding AG I. rendű; valamint

• -

  ILBAU GmbH Deustschland II. rendű

kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül -meghozta a következő

határozatot

• 1)

  A Versenytanács engedélyezi, hogy I. rendű kérelmező irányítást szerezzen a STRABAG Bau AG Köln felett.

• 2)

  A Versenytanács megállapítja, hogy az I. rendű kérelmező a kérelem benyújtására rendelkezésére álló határidőt elmulasztotta. Ezért vele szemben 1.500.000 (Egymillió ötszázezer) forint bírságot szab ki, amelyet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára.

• 3)

  A határozat felülvizsgálatát a kérelmezők - továbbá az 2) pontra nézve a STRABAG Bau AG Köln - a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a
  Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

• 1)

  1997. december 19-én a korábbi tulajdonosokkal kötött szerződés révén az I. rendű kérelmező Bau Holding AG száz százalékos tulajdonában lévő II. rendű kérelmező, az ILBAU GmbH Deutschland (a továbbiakban: ILBAU GmbH) 49,987 százalékos részesedést szerzett a STRABAG Bau AG Köln (a továbbiakban: STR.ABAG AG) szavazásra jogosító törzsrészvényeiből. Ezt követően még 1997. decemberében a Bau Holding AG a tőzsdén olyan mennyiségű további szavazó törzsrészvényt vásárolt, melyekkel együtt - közvetlenül és közvetetten (az ILBAU GmbH-n keresztül) részesedése a STRABAG AG szavazó törzsrészvényeiből 50,002 százalékra emelkedett.

• 2)

  Az 1) pont szerinti részvényvásárlást

• • -

    a németországi Bundeskartellamt A1-43/98. száma alatt 1998. május 12-én;

• • -

    az ausztriai Obenlandesgericht als Kartellgericht 25 Kt. 105/98-38. szám

alatt 1998. július 3-án kelt határozatával engedélyezte.

• 3)

  Az engedélyezést követően a STRABAG AG részvényei átkerültek a Bau Holding AG többségi tulajdonosához a BIB AG-hoz, és jelenleg is e vállalkozás a STRABAG AG és Bau Holding AG többségi tulajdonosa.

• 4)

  A Bau Holding AG és az ILBAU GmbH a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. Összefonódások engedélyezése fejezetének rendelkezései alapján 1999. november 22-én nyújtott be kérelmet a Gazdasági Versenyhivatalhoz, az 1) pont szerinti részvényvásárlás - mint vállalkozások összefonódása - engedélyezését kérve. A Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat már korábban, 1999. május 10-én befizették.

• 5)

  A kérelem kései benyújtása tekintetében a kérelmezők hivatkoztak arra, hogy egyrészt tekintettel voltak a német és osztrák hatóságok által lefolytatott eljárásokra, másrészt az irányításszerzéssel érintett magyarországi vállalkozások bonyolult tulajdonosi struktúrájának megállapítása, a dokumentumok beszerzése is késleltette a kérelem beadását.

II.

Az összefonódás résztvevői

• 6)

  A Bau Holding AG a részvénytöbbség megszerzésének időpontjában (1997. decemberében) 23 magyarországi vállalkozás felett rendelkezett közvetlen, illetve közvetett, (más, általa irányított vállalkozáson keresztüli) irányítási joggal. E vállalkozások (a továbbiakban együtt: Bau Holding csoport) 1996. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 30,5 milliárd forint volt.

• 7)

  A STRABAG AG 1997. decemberében nyolc magyarországi vállalkozás közvetett irányítási jogával rendelkezett. E vállalkozások (a továbbiakban együtt: STRABAG csoport) 1996. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 18,4 milliárd forint volt.

• 8)

  A Bau Holding- és a STRABAG csoporthoz tartozó vállalkozások közös, meghatározó tevékenysége az építőipari kivitelezés, ezen belül a magas- és mélyépítés.

  A két vállalkozás csoport részesedését az országos építésből -építményfőcsoportonként - a Táblázat mutatja be.

Táblázat

A Bau Holding- és a STRABAG csoport részesedése az 1998. évi országos építésből

• 9)

  Az építőiparra évek óta a kínálati piac a jellemző, 1998. és 1999. évben is 66-67 ezer vállalkozás működött. Ezek közül a nagyobb - 50 főnél többet foglalkoztató -vállalkozások száma a magasépítésben 122, a mélyépítésben 140.

III.

A vizsgálat és az indítvány

• 10)

  A Tpvt. 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésben a vizsgáló a kérelem szerinti összefonódás engedélyezését indítványozta.

• 11)

  A kérelem késedelmes benyújtása miatt a vizsgáló 1,5 millió forint bírság kiszabását indítványozta.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 12)

  A kérelem szerinti részvényvásárlás révén a Bau Holding AG részint közvetlenül részint (az általa irányított ILBAU GmbH-n keresztül) közvetetten a STRABAG AG szavazati jogainak több, mint ötven százalékát megszerezte, ami a Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) és (2) bekezdésének a) pontja értelmében vállalkozások összefonódásának minősül. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a II. rendű kérelmező ILBAU GmbH nem szerzett a Tpvt. 23. § szerinti irányítási jogot. Megjegyzi továbbá azt is, hogy kialakult gyakorlata (Versenytanács Elvi állásfoglalásai 57., Versenyfelügyeleti Értesítő 1999. évi 4. szám) szerint nem minősül vállalkozások összefonódásának az sem, hogy a Bau Holding AG az irányítás jogát átadta az őt irányító BIB AG-nak.

• 13)

  Az összefonódásra - jóllehet külföldön honos vállalkozások között jött létre -kiterjed a Tpvt. hatálya, mert annak hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén (Tpvt. 1. §), figyelembevéve, hogy a Bau Holding AG és a STRABAG AG is rendelkezik irányítási joggal magyarországi vállalkozások felett.

• 14)

  A Tpvt. 24. § (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján az összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kell kérni, ha

• • -

    az összefonódással érintett vállalkozások (Tpvt. 26. §) együttes előző évi nettó árbevétele a tíz milliárd-, és

• • -

    az irányítás alá kerülő vállalkozás előző nettó árbevétele az ötszáz millió forintot meghaladja.

• 15)

  A Versenytanács álláspontja szerint előző évi nettó árbevétel alatt az összefonódást eredményező szerződés megkötésének (vagy más, irányítás megszerzését eredményező tranzakció lezárásának) évét megelőző naptári évet kell tekinteni. Ezért -figyelemmel az irányítás szerzéssel járó tranzakció 1997. decemberi lebonyolítására -az engedélykérési kötelezettség fennállását az 1996. évi nettó árbevételi adatok alapján kell vizsgálni.

• 16)

  Az érintett vállalkozások (a Bau Holding- és a STRABAG csoport magyarországi tagjai) 1996. évi együttes nettó árbevétele (48,9 milliárd forint) meghaladta a tíz milliárd forintot, az irányítás alá kerülő STRABAG-csoport 1996: évi nettó árbevétele (18,4 milliárd forint) pedig az 500 millió forintot, ezért a kérelem szerinti részvényvásárlás engedélykötelesnek minősül.

V.

Az engedélyezés

• 17)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását vagy fejlődését az érintett `piacon, illetve ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat.

• 18)

  Az összefonódással érintett piacok azok) amely(ek)en az érintett vállalkozások piaci tevékenységet fejtenek ki. Az összefonódásnak - általános esetben - akkor lehet hatása a gazdasági erőfölényre és általában a gazdasági versenyre, ha az összefonódással érintett korábban egymástól független vállalkozások között vannak olyanok, amelyek azonos áru- és földrajzi piacon tevékenykednek, illetve a jövőben várhatóan azonos piacon tevékenykednek majd, és így összefonásuk esetén csökken az egymással versenyben (lehetséges versenyben) álló vállalkozások száma: növekszik a koncentráció.

• 19)

  A Bau Holding- és a STRABAG csoport azonos tevékenysége az építőipari kivitelezés, ezért a Versenytanács az összefonódás versenyhatásait - egyezően a vizsgálati jelentéssel - az építőipar piacain vizsgálta. Érintett árupiacnak elsődlegesen az építőipar két alapvető szakterületét a magas- és a mélyépítőipart tekintette, az utóbbin belül azonban külön piacként vizsgálta a kivitelező oldaláról speciális felkészültséget igénylő, és elkülönült megrendelői kört érintő tevékenységeket (pl. útépítés, hídépítés). Érintett földrajzi piacként Magyarország egész területét vette figyelembe a Versenytanács.

• 20)

  Az összefonódás engedélyezési eljárásban a Gazdasági Versenyhivatalnak mindenekelőtt azt kell mérlegelnie, hogy a gazdasági verseny szempontjából mi kedvezőbb: az összefonódás engedélyezése vagy annak megtiltása. Mindez már önmagában is jelzi, hogy az összefonódás engedélyezési eljárásban a piaci helyzet, illetve az összefonódás arra gyakorolt hatásainak értékelése nem lehet statikus, a vizsgálatnak a lehetséges mértékben ki kell terjednie a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokra is.

• 21)

  Az előzőekből kiindulva - a Versenytanács álláspontja szerint - késedelmesen benyújtott kérelem esetén nem az engedélykérési kötelezettség, hanem a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló (illetve az akkor várható) piaci feltételeket kell a mérlegelés alapjául figyelembe venni. Ezért a Versenytanács - egyezően a vizsgálati jelentéssel - az 1998-1999. évi piaci helyzetből indult ki.

• 22)

  A magasépítés tekintetében a Bau Holding- és STRABAG csoport együttesen 7 százalékos piaci részesedése, és a nagyszámú versenytárs alapján az összefonódásnak káros versenyhatásai nem várhatók.

• 23)

  A mélyépítés esetében az együttes részesedés némileg magasabb (15,4 százalék), és ezen belül egyes érintett piacokon még magasabb (útépítés: 29 százalék, hídépítés: 27,1 százalék). Figyelemmel azonban az e piacokon is jelenlévő versenytársakra, a piac kínálati jellegére, továbbá arra, hogy jellemző a versenytárgyalás - ezen piaci részesedéseket sem találta a Versenytanács olyan mértékűnek, amelyek gazdasági erőfölény kialakulásának veszélyét rejtenék magukban. Figyelemmel volt arra is, hogy a mélyépítésen belül ugyan több árupiac különíthető el, azonban a vállalkozások egy jelentős része több piacon is jelen van, így jelentős a kínálati helyettesítés szerepe, amiből következőleg egy-egy vállalkozás tényleges piaci ereje a legreálisabban a teljes mélyépítésből való részesedéssel jellemezhető.

• 24)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntésében az összefonódást a Tpvt. 30. § (2) bekezdésére tekintettel - egyezően a vizsgálói indítvánnyal - engedélyezte.

VI.

A bírság

• 25)

  A Tpvt. 28. § (1)-(2) bekezdése értelmében az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a korábbitól számított nyolc napon belül kell benyújtania az irányítási jog megszerzőjének.

• 26)

  Az előzőek alapján az 1997. decemberében történt irányításszerzéshez legkésőbb 1998. év elején engedélyt kellett volna kérni, amit az irányítást megszerző vállalkozás elmulasztott, és csak 1999. november 22-én - vagyis közel 700 nappal később -nyújtotta be kérelmét.

• 27)

  Irányítási jogot az adott esetben (lásd: 11. pont) kizárólag a Bau Holding AG szerzett, a kérelmet szintén benyújtó ILBAU GmbH nem, ezért őt a kérelem
  késedelmes benyújtása miatt versenyjogi felelősség nem terheli.

• 28)

  A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint bírság szabható ki azzal szemben, aki a törvény rendelkezéseit megsérti. A Tpvt. 79. § értelmében az összefonódás engedélyezési kérelem elmulasztása esetén a bírság összege legfeljebb napi tízezer forint.

• 29)

  Bau Holding AG nem vitathatóan elmulasztotta a kérelem határidőben történő benyújtását, amiért a Versenytanács - a maximálisan kiszabható közel hét millió forintnál alacsonyabb - másfél millió forint bírságot szabott ki, a kérelemre kötelezett Bau Holding AG-val szemben. A bírság összegének meghatározásakor a Versenytanács figyelembevette azt is, hogy

• • -

    a kérelemre kötelezett a kérelmet, ha késve is de benyújtotta, sőt az eljárási díjat már a benyújtást több hónappal megelőzően (1999. májusában) befizette; továbbá, hogy

• • -

    az ausztriai és a németországi engedélyezési eljárásokra tekintettel az összefonódás piaci hatásai csak 1998. júliusától érvényesültek.

VII.

Eliárási kérdések

• 30)

  Az ügyfelek - képviselőjük útján - kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács a Tpvt. 74. § alapján határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.

• 31)

  A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

• 32)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2000. május 5.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné