Vj-177/1999/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Szegedi Ildikó ügyvéd (Sándor, Bihari, Szegedi, Szent-Iványi Ügyvédi Iroda, 1026 Budapest, Pasaréti út 59.) által képviselt LINDE AG. kérelmezőnek vállalkozások összefonódása tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező a részvények többségének megvásárlásával irányítást szerezzen az AGA AB. felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

A LINDE AG. 1999. augusztus 15-én az AGA AB. hat jelentős tulajdonosával kötött részvény adásvételi szerződésekkel, továbbá nyilvános ajánlattétel alapján megszerezte az AGA AB. alaptőkéjének 98,8 %-át megtestesítő részvényeket.

Ezzel a kérelmező - feltételesen, a versenyhatóságok jóváhagyásától függően - irányítást szerzett az AGA AB. felett.


1999. november 18-án aláírt szerződéssel a LINDE AG. a teljes műszaki gáz üzletágát, köztük e tevékenységekkel foglalkozó leányvállalatainak tulajdonjogát is bevitte az általa alapított és 100 %-os tulajdonában álló LINDE Technische Gase GmbH-ba. Ezen vagyonbevitel következtében az AGA AB. részvényei is e társasághoz kerültek.


A tervezett részvényvásárlást a kérelmező 1999. szeptember 1-én a 4064/89. számú (EGK) rendelet 4. cikkének megfelelően előzetesen bejelentette az Európai Közösség Bizottsága részére.
A Bizottság 2000. február 9-én kelt döntésében - a kérelmező által vállalt kötelezettségek teljesítésének feltételével - a bejelentett befolyásszerzést a Közös Piaccal és az EGT Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánította.


A LINDE AG. a részvényvásárlással történő irányítás megszerzéséhez, miután a résztvevők magyarországi leányvállalatokkal rendelkeznek, a tisztességtelen és a versenykorlátozó magatartás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 28. §-a alapján kérte a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét is.
Kérte továbbá a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét ahhoz, hogy a műszaki gáz üzletágban tevékenységet folytató LINDE Gáz Magyarország Rt. közvetlen irányítását a LINDE Technische Gase GmbH vegye át.


A kérelemben arra hivatkozott, hogy az összefonódás révén a termelés és az értékesítési hálózat racionalizálása lehetővé válik, a műszaki háttér jobb kihasználása a szolgáltatások minőségének javulásához vezet, a hatékonyság növekedése pedig megteremti a kedvezőbb áralakulás lehetőségét, melyek együttesen előnyöket biztosítanak a fogyasztók számára. Az irányításszerzés következtében a piacon nem alakul ki vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet, mely a verseny fennmaradását vagy fejlődését akadályozná.

II.

A LINDE AG. németországi székhellyel működő vállalkozás, mely ipari gázok, hűtési, klímatechnikai, műszer- és gépipari berendezések, valamint járművek, háztartási gépek gyártásával és kereskedelmi forgalmazásával foglalkozik. Emellett ipari berendezések tervezése és építése is tevékenységi körébe tartozik.
A vállalkozásnak a világ számos országában és Európában leányvállalatai működnek.
A LINDE AG. irányítása alatt áll három Magyarországon működő leányvállalat. A LINDE Gáz Magyarország Rt., melynek fő tevékenysége ipari gázok előállítása, beszerzése, palackozása és forgalmazása. A LINDE Magyarország Anyagmozgatási Kft., mely targoncákat és raktártechnikai berendezéseket forgalmaz, valamint a hűtéstechnikai eszközök és berendezések értékesítésével foglalkozó LINDE Hűtéstechnika Hungária Kft.
E társaságok együttesen 1998. évben 14,1 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak az egymásközötti forgalom nélkül.
A LINDE AG. és külföldi leányvállalatai 1998. évben 397,6 millió Ft nettó árbevételt értek el Magyarország területén.

Az AGA AB. svédországi székhelyű vállakozáscsoport, mely világszerte leányvállalatokkal rendelkezik. Főként ipari- és gyógyászati célokra használható gázok gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, emellett alkalmazástechnikai berendezéseket gyárt és értékesít.

Az AGA AB. vállalkozáscsoport tulajdonában áll az AGA Gáz Kft., mely Magyarországon az ipari gázok közül acetilén gyártásával, egyéb ipari gázok beszerzésével, palackozásával és értékesítésével foglalkozik. A Kft. 1998. évben 2,7 milliárd Ft nettó árbevételt ért el az egymásközötti forgalom nélkül.
Az AGA AB. külföldön honos leányvállalatai 1998. évben 100 millió Ft értékű árut értékesítettek Magyarországon.

III.

Az eljárás tárgyát képező összefonódás az ipari gázok piacát érinti. Az ipari gáznak tekintendő minden gáz és gázkeverék, amelyet a gázforgalmazók különböző ipari felhasználási, illetve kutatási célra szállítanak. Az ipari gáztermékek közé tartozik a levegő szétválasztásával nyert oxigén, nitrogén, argon és egyéb nemes gázok, a vegyipari eljárással előállítható acetilén és hidrogén, a természetes forrásból származó vagy vegyipari folyamatok melléktermékeként keletkező széndioxid.
Az egyes ipari gázok különböző kémiai és fizikai tulajdonságaik miatt általánosságban nem helyettesíthetőek egymással, bár vannak bizonyos felhasználási területek, ahol az egyes gázok felcserélhetőek egymással, vagy nem gáz alapú eljárás is alkalmazható lenne, ami azonban az esetek többségénél a felhasználók részéről idő- és költségráfordítást igénylő technológia módosítást vagy beruházást tenne szükségessé.
Emiatt az egyes ipari gázok külön termékpiacnak tekintendők.


Az ipari gáztermékek felhasználói köre igen széles, élelmiszer-, fém-, gép-, gépjármű- és nehézipari nagy vállalatok, kutatóintézetek mellett számos kisvállalkozás is vevője többféle gáznak, illetve keverékeiknek.
Az értékesítés módja a felhasználók mennyiségi igényei szerint változó. A legnagyobb fogyasztók telephelyén a gázszolgáltató saját - ún. on site -berendezést épít fel, amelyből vagy csak egy felhasználót vagy a közelében elhelyezkedő más vevőket is kiépített gázvezetéken keresztül ellát. Ez az értékesítési forma tartós, hosszú távú kapcsolatot teremt a gázszolgáltató és felhasználó között, amely pályázat kiírását követően a legkedvezőbb ajánlattevővel jön létre. Ezen értékesítési módnál a gázszolgáltatók közötti versenyre az ajánlattétel során nyílik lehetőség.

A nagyobb gázfelhasználók részére a gázokat folyékony állapotban, általában tankautóval szállítják, míg a kisebb igények kielégítése palackba töltött gáz formában történik. A palackokat a gáztermelő üzemekben, illetve önálló töltőállomásokon töltik. A felhasználók ellátását innen, illetve az ország különböző településein elhelyezkedő - töltött palackokat tároló - lerakatokból biztosítják. A palackok nagyobb hányada a gázszolgáltatók tulajdonában van, de jelentős arányban rendelkeznek a fogyasztók is saját palackkal.
A fogyasztók igényeit mindegyik gázszolgáltató kielégíti, palackjaikat megtölti, de a másik szolgáltató tulajdonában lévő palackokba nem töltenek, hanem azokat kicserélik egymás között.


A különböző értékesítési módoktól függően az egyes gázok ára jelentősen eltér egymástól, ezért az egyes gázféleségeken belül a folyékony, illetve a palackos formában történő értékesítés önálló részpiacnak minősül.


Az ipari gázok magyarországi piacán hat vállalkozás van jelen, melyek részben saját termelő üzemeikben előállított, részben más hazai gyártóktól, illetve importból beszerzett gázokat értékesítenek. Kínálatuk összetételének alakításában arra törekszenek, hogy vevőik által igényelt valamennyi gázféleséget - a szállítási költségek optimalizálása mellett - biztosítani tudják.
A piaci szereplők között két forgalmazó rendelkezik jelentős piaci részesedéssel. A folyékony gázok területén a piacvezető - a széndioxid kivételével - a Messer Hungária Kft., a folyékony és palackozott széndioxid esetében meghatározó a LINDE Gáz Magyarország Rt. részesedése, a többi terméknél közel azonos a piaci részarányuk.


A folyékony és palackozott formájú ipari gáz értékesítés piacán 1998. évben összesen 10,7 milliárd Ft értékű volt a különböző felhasználási célú gáztermékek forgalma. Ebből 4,9 milliárd Ft értékű árut folyékony formában, 5,8 milliárd Ft-ot palackozott termékként értékesítettek. A hazai forgalomban a Magyarországon gyártott ipari gázok mellett 18,2 %-os a folyékony import áruk részaránya, melynek meghatározó hányadát a gázforgalmazó vállalkozások importálták.

Az összefonódás résztvevőinek 1998. évi piaci részesedését a különböző módon értékesített egyes ipari gázokból az alábbi táblázat tartalmazza.

%

Megnevezés

LINDE

AGA

Folyékony oxigén

17,2

14,6

Folyékony nitrogén

27,1

10,7

Folyékony argon

32,4

12,7

Folyékony széndioxid

83,0

2,8

Hidrogén

41,8

0,2

Palackos széndioxid

60,8

13,2

Dissousgáz

43,8

19,9

Palackos oxigén

41,2

20,1

Palackos nitrogén

36,8

27,1

Együttes forgalom

41,9

14,4

IV.

A Tpvt. 71. § (1) bekezdésében foglaltak alapján készített jelentésben a vizsgáló a kérelem szerinti összefonódás engedélyezését indítványozta. Az indítványt arra alapozta, hogy a folyékony széndioxid esetében az összefonódás nem növeli érdemben a piaci részesedést; a teljes ipari gázértékesítés területén a két magyarországi leányvállalat együttes piaci részesedése 50 % fölé emelkedik, de a Messer Hungária Kft. változatlanul jelentős piaci szereplő marad és a külföldi anyavállatokkal rendelkező SIAD és Air Liquide vállalkozások egyre erősödő versenytársak lesznek. Igy az irányításszerzés az ipari gázok piacán, melyre a túlkínálat jellemző, még a egyes gázféleségek esetében kialakuló magas piaci részesedés esetében sem fogja gyengíteni a gazdasági versenyt, emellett az összefonódással a termelő kapacitások jobb kihasználása, valamint az értékesítési rendszer ésszerűsítése költség csökkentést és kedvezőbb áralakulást eredményezhet, mely elősegíti a két társaság együttes fellépését a piacon, s a fogyasztók számára is előnyöket biztosít.

V.

A kérelem szerinti részvényvásárlás a Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) és (2) bekezdésének a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.
Az összefonódás két külföldön honos vállalkozás között jön létre, azonban mindkettő rendelkezik a magyarországi piacon tevékenységet folytató leányvállalatokkal, emiatt az irányításszerzés hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet, ezért arra a Tpvt. hatálya az 1. § alapján kiterjed.



A kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján - tekintetbe véve a 27. § (2) bekezdésében a külföldön honos vállalkozások nettó árbevételeinek számbavételére vonatkozó előírást is - engedélykérési kötelezettség alá tartozik, miután

  • -

    A Tpvt. 26. §-a szerint figyelembeveendő érintett vállalkozások - a LINDE AG. és külföldön honos leányvállalatai, a LINDE Gáz Magyarország Rt., a LINDE Magyarország Anyagmozgatási Kft., a LINDE Hűtéstechnika Hungária Kft., valamint az AGA AB. külföldi leányvállalatai és az AGA Gáz Kft. - 1998. évi egymásközti forgalom nélküli együttes nettó árbevétele magasabb volt 10 milliárd Ft-nál, és

  • -

    az irányítás alá kerülő AGA vállalkozások magyarországi együttes nettó árbevétele 1998. évben meghaladta az 500 millió Ft-ot.

Megjegyzi a Versenytanács, hogy nem szükséges a Gazdasági Versenyhivatal engedélye ahhoz, hogy a LINDE Gáz Magyarország Rt. közvetlen irányítását a LINDE csoporthoz tartozó másik, külföldön honos vállalkozás a LINDE Technische Gase GmbH veszi át. Ez időközben azonos vállalkozáscsoporton belül külföldön történt olyan szervezeti jellegű változás, amelynek nincs hatása a magyar piacra, ezért arra a Tpvt. hatálya az 1. §-ban foglaltak alapján nem terjed ki.

VI.

A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.


Az összefonódással érintett piacnak a Versenytanács a folyékony és palackozott formában értékesített különböző kémiai és fizikai tulajdonságú ipari gázok országos piacait tekintette.


Az érintett piacok sajátosságait az 1994. és 1999-es évek közti időszakban vizsgálva a Versenytanács megállapította, hogy e piacoknak két magas részesedéssel rendelkező vezető szereplője van, a Messer Hungária Kft. és a LINDE Gáz Magyarország Rt. Közöttük az egyes években értékesített gázok mennyiségi és értékadataiból számított piaci részesedések változása, valamint az árak alakulása alapján megállapítható, hogy számottevő verseny van.
A folyékony oxigénből és nitrogénből a Messer Hungária Kft. 1994. évi meghatározó piaci részesedése 1999-re jelentősen mérséklődött, míg ugyanebben az időszakban a Linde Gáz Magyarország Rt-é számottevően emelkedett. Ellenkező irányú változás történt a folyékony széndioxid esetében, ahol a Linde 1994. évi aránya csökkent, a Messer Hungária Kft-é pedig majdnem kétszeresére emelkedett. Hullámzott az időszak folyamán a két piacvezető vállalkozás részesedése a folyékony hidrogén értékesítéséből. A palackos formában forgalmazott széndioxid esetében is fokozatosan sikerült a Messer Hungária Kft-nek piaci szerepét bővíteni. A többi palackos gázféleség - dissous, oxigén, nitrogén - forgalmazásában, az egyes években tapasztalható hullámzás mellett ugyan, de a Linde Gáz Magyarország Rt. a Messer Kft. 1994. évi domináns pozíciójával szemben növelni tudta piaci részesedését.


A két piacvezető vállalkozás mellett viszonylag alacsony részesedéssel, de több külföldi vállalkozás leányvállalata is jelen van a magyar piacon, s szerepük az 1999. évben üzembehelyezett beruházásaik révén várhatóan erősödni fog.


Az egyes folyékony és palackos ipari gázok 1998. évi értékesítési adatait figyelembevéve (határozat III. fejezet táblázat) a kérelmezett összefonódás következtében a folyékony széndioxidnál és a palackozott gáztermékeknél alakul ki olyan mértékű együttes piaci részesedés, amely a gazdasági verseny szempontjából aggályokat vethet fel.

Ezek közül

  • -

    a folyékony széndioxid esetében a piaci részesedés csak kis mértékben, 2,8 %-kal emelkedik, s e termékből a Messer-Mol Gáz Kft. által 1997-ben beindított széndioxid üzem megteremtette a hazai forrást más piaci szereplők belépése számára is,

  • -

    a palackos széndioxid kialakuló magas piaci részaránya ellensúlyozásának lehetősége e hazai termelésből ugyancsak fennáll,

  • -

    a többi palackozott ipari gáz esetében a legjelentősebb versenytárs a Messer Hungária Kft. marad, mellette a SIAD cég által 1999-ben üzembehelyezett töltő üzem belépésével piaci szerepének erősödésére lehet számítani. Ugyancsak a jövőbeni verseny fokozódásának jeleként tekinthető, hogy környező országokban működő - nem az érintett vállalkozásokhoz kapcsolódó - vállalkozások magyarországi piacralépést terveznek.

A Versenytanács az 1994-1999. évek közötti és a jövőben várható piaci struktúra változásokat értékelve, úgy ítélte meg, hogy bár a kérelem szerinti irányításszerzéssel a LINDE-AGA vállalkozás jut a palackos gáztermékeknél vezető piaci szerephez, ez azonban a Messer Hungária Kft-vel fennálló versenyviszonyában érdemi változást nem eredményez, s nem veszélyezteti a magyar piacon tartósan jelenlévő és beruházásaik révén erősödő kisebb részesedésű szereplők által fenntartott versenyt.

Mindezek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a kérelem szerinti összefonódás nem erősít meg olyan mértékben gazdasági erőfölényes helyzetet, amely a hatékony verseny fennmaradását vagy fejlődését akadályozná.
Erre tekintettel - a vizsgálati indítvánnyal egyezően - a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a kérelem szerinti irányításszerzést engedélyezte.

VII.

Az ügyfelek - képviselőjük útján - a tárgyalás mellőzését kérték, ezért a Versenytanács a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.


A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.


A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésein alapul.

Budapest, 2000. május 4.

Fógel Jánosné dr. sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika