Vj-144/1999/39

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Lakatos Péter és dr. Ormós Zoltán ügyvéd (1075 Budapest, Madách u. 4.) által képviselt UPC Magyarország Kft. (1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát - a bővített csomag díja, továbbá a szerződéses feltételek tekintetében - a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Ezt meghaladóan a határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás jogelődje, a Hajdú Kábelkommunikációs Kft. volt, amely az 1999. június 9-én kelt egyesülési szerződéssel olvadt be a UPC Magyarország Kft-be.
Debrecen város területén üzemeltet kábeltelevíziós hálózatot, körülbelül 45 ezer lakást lát el. Rendszere döntően csillagpontos, 1.500 lakásban működik még a soros rendszer, azonban 2000. évben itt is átalakítja csillagpontosra.
Előfizetőivel kötött - jogelőd által alkalmazott - szerződési feltételek többek között rendelkezést tartalmaznak a díjak és egyéb körülmények változásáról szóló tájékoztatás módjáról, illetve arról, hogy a szerződés módosítása a megrendelő részéről milyen esetben tekintendők elfogadottnak (6. 8. pont).

Az eljárás alá vont 1998-ban a csillagpontos rendszeren három programcsomagot kínált: a szociális (LFL), alap (BASIC), bővített (EBS) csomagot, utóbbi kettőhöz a HBO mozicsatorna is igényelhető volt.
A szociális csomagba 5 műsor tartozott (MTV1, 2, DUNA TV és két helyi). Az alap programcsomag ezen felül tartalmazott további 14 adót,
a bővített csomag pedig ezeken felül 17 adót, közöttük az összes magyar kereskedelmi adót.
1999-ben a szociális programcsomag változatlan maradt,
az alap csomagban sugárzott adók száma 11-re csökkent (többek között kikerült innen az EURO News),
a bővített programcsomag pedig az előző évhez képes 1-gyel bővült.
A díjakat az alábbi 1. számú táblázat szerint emelte.

1. számú táblázat

A szolgáltatott programcsomagok és azok bruttó előfizetési díjai

Programcsomag

1998.

1999.

Emelés mértéke
%

Soros

772

896

16

Szociális

180

213

19

Alap

924

1064

9

Bővített

1288

1736

29


Az előfizetők száma 1998. évről 1999. évre jelentős változást nem mutatott, azt a határozat nem betekinthető mellékletének 2. számú táblázata tartalmazza.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 1999. évben a műsorcsomagok kialakítása, a díjak, és a díjalkalmazási feltételek érvényesítése során megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. § a) pontját.
A kiegészített vizsgálati jelentés megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás Debrecen területén, mint érintett piacon gazdasági erőfölényes helyzetben van, mert szolgáltatását helyettesítő áru ezen a fölrajzi területen nincs.
Visszaélésszerűnek minősítette, hogy

  • -

    valamennyi magyar kereskedelmi adót a legmagasabb díjú programcsomagba helyezte el,

  • -

    a bővített programcsomag előfizetési díját az indokoltnál meghaladó mértékben emelte,

végül jogsértőek a szerződési feltételek egyes kitételeit (6., 8. pont).
Ezért indítványozta a jogsértés megállapítását, továbbá bírság kiszabását.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte.

a) Állította, hogy nincs erőfölényes helyzetben, a következők miatt:

aa) Az érintett piac (Tpvt. 14. § (1)-(3) bekezdése) meghatározásánál a megállapodást alkotó árunak (szolgáltatásnak) az 1996. évi I. törvény értelmében a műsorelosztást kell tekinteni, amely a műsorterjesztés technikai módja, és mellyel nemcsak az eljárás alá vont rendelkezik, azt mások is nyújtják, illetőleg piacra lépésüknek nincs akadálya.

Az áruját ésszerűen helyettesítő áruk ezért:
- szoba- vagy tetőantenna,
- egyéni műholdvevőrendszer, amelyek egyszeri nem túlzott összegű beruházással megvalósíthatók.

ab) Földrajzi szempontból érintett piacnak Magyarország területét tekintette, mert az érintett árut a fogyasztók ezen belül, a szokásosnál nem számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel be tudják szerezni (Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pont).


b) Tagadta, hogy visszaélésszerű magatartást tanúsított volna.

ba) Az előfizetői szerződést a Hírközlési Felügyelet jóváhagyta, a jogutódlás folytán pedig 2000. májustól a UPC által alkalmazott egységes szerződési feltételek kerülnek alkalmazásra.

bb) Vitatta, hogy a díjemelést visszaélésszerűen hajtotta volna végre. Utalt arra, hogy az infláció alakulásától és az átlagos programdíjaktól teljesen eltérő mértékben változhat egy gazdálkodó szervezet éves szintű profitja, az amortizáció jogszabályi leírásához képest lényegesen gyorsabb az eszközök elhasználódása; így a kábeltelevíziós hálózatok 6-8 év alatti leírási üteme befolyásolja a költségek alakulását.

bc) A műsorelosztás módjával kapcsolatosan semmilyen jogszabályi kötelezettsége nincs, így az egyes programcsomagok összeállítása nem tekinthető tisztességtelennek.

Szünetelés esetére azonban vállalta, hogy 6 hónapos határidőn belül a 750 Mhz-re átépített kábelrendszerek vonatkozásában és az új központi fejállomás üzembe helyezésekor az RTL Klub és TV2 műsorát nem csupán a legdrágább programcsomagban teszi foghatóvá.
Erre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 70. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés alapján elrendelte az eljárás szünetelését.

IV.

A vizsgáló a Tpvt. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján utóvizsgálatot tartott, melynek során megállapította, hogy eljárás alá vont vállalkozás vállalásainak csak részben tett eleget. A rendszer a 750 Mhz-re építése megkezdődött, a tócoskerti lakótelepen kb. 15 ezer előfizető tekintetében 2000. májusa óta biztosított az RTL Klub és a TV2 műsora, - nem csupán a legdrágább programcsomagban. Ezt követően augusztus 7-től konverteres programcsomag szolgáltatását is megindította, amelyen a város területén az említett két műsor az úgynevezett "Komfort" csomagban érhető el, amely a díjat és programszámot illetően a (három közszolgálati műsort és a városi TV-t tartalmazó) "Start" csomagot követő második helyen áll, ezen felül van még az "Extra", "Aktív" csomag, illetve a HBO és UPC csomaggal bővített programcsomag is. Álláspontja szerint azért, mert a programcsomagok elnevezése, tartalma és előfizetési díja is megváltozott nem tekinthető úgy, hogy a vállalást eljárás alá vont teljesítette, amiért indítványozta továbbra is a jogsértés megállapítását.
A változásokkal kapcsolatban az eljárás alá vont vállalkozás hivatkozott arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa előtt Vj-211/1999. számú ügyben - amelyben a UPC egész Magyarország területére vonatkozó teljes műsorszórási tevékenysége vizsgálatra került - többek között november végéig vállalta a jelentősebb nagyvárosokban, köztük Debrecenben is, hogy az átépített rendszereken és azokon a hálózatokon is, amelyek nem, vagy későbbi időpontban kerülnek átépítésre, a címezhető konverterek bevezetésével biztosítja a két műsor nem legdrágább programcsomagban történő vételét. Ehhez képest pedig utóbbi műszaki megoldás megvalósítását kezdte meg, melyet szeptember hónapra befejezett.

V.

A Versenytanács az utóvizsgálati jelentéssel szemben megállapította, hogy eljárás alá vont vállalkozás vállalásait teljes mértékben teljesítettnek kell tekinteni.

Elöljáróban arra mutat rá, hogy a Vj-211/1999. számú ügy nem ugyanezen tényállás alapján indult, és abban az eljárás alá vont azt vállalta, hogy ott, ahol nem építi át a csillagpontos rendszert, más műszaki megoldást alkalmaz; címezhető konverterek bevezetésével biztosítja, hogy a legnézettebb műsorok nem csupán a legdrágább programcsomagban legyenek elérhetők; ez Debrecen esetében 2000. október végéig valósul meg.
A jelen ügyben azonban kizárólag arra vonatkozott a vállalás, hogy a 750 Mhz-re átépített kábelrendszeren biztosítja a fenti két műsor nem a legdrágább programcsomagban történő vételét. Az, hogy más műszaki megoldással, az át nem épített hálózaton miként alakítja programcsomagjait, nem a jelen eljárás tárgya. Tény, hogy egy más műsorstruktúrát alakított ki időközben, így vállalása a jelen keretek között gyakorlatilag már nem értelmezhető. Az a kifogás, amit a Versenytanács tett, miszerint a két nézett műsort összekapcsolta más, kevésbé nézett műsor megvásárlásával, a megváltozott körülményekre tekintettel más értelmet kap. Igy azt kellett megállapítani, hogy a jelen eljárásban eleget tett a vállalásnak, amiért az eljárást a Versenytanács a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja értelmében megszüntette.

VI.

A bővített programcsomag 1999. évi díjemelése illetve a szerződéses kitétel tekintetében a Versenytanács érdemben határozott.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban kimondja, hogy tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

A Versenytanács azt vizsgálta, hogy megállapítható-e eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon, és visszaélésszerűnek minősíthető-e a díjemelés.

Mint ahogy azt számos kábeltelevíziós szolgáltatóval kapcsolatos határozatában kifejtette, a szolgáltató gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható az adott szolgáltatási területen, mert áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (22. § (1) bekezdés a) pontja), illetőleg gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).

Igy tehát a vizsgáló helyesen állapította meg, hogy a debreceni piacon eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzetben van azon a szolgáltatási területen, ahol működik, mert ott más nem nyújt ilyen szolgáltatást, a fogyasztóknak választási lehetősége nincs.

A díjemelést - ugyancsak egyezően a vizsgálati jelentéssel - nem tartotta visszaélésszerűnek. Tisztességtelenül megállapított eladási ár alatt ugyanis a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási ár értendő, amely akkor minősül ilyennek, ha vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és működéséhez szükséges nyereségének összegét meghaladja.
Az eljárás alá vont vállalkozás azt igazolta, hogy közvetlen költségei (műsordíj, HIF-díj) emelkedtek, míg a Versenytanács az ezt meghaladó közvetett költség tekintetében nem látta szükségesnek vizsgálni annak összetevőit, mert a számítással kellően alá nem támasztott költségelemek és nyereség tekintetében azoknak az inflációval növelt előző évi értéket minősítette indokoltnak, és annak alapján kalkulálta a díjat.

A bővített csomag díjainak változását és számított díját az alábbi, 3. számú táblázat tartalmazza.

3. számú táblázat

Megnevezés

1998.

1999.

Számított

Nettó

1350

1550

1662

Programdíj
HIF díj

223

374

374

Közvetett költség

1127

1176

1288


A fenti adatokból az következik, hogy a számított díj meghaladja a ténylegesen alkalmazott díjat, így az tisztességtelennek nem tekinthető.

A szerződési feltételek kifogásolt részei nem minősíthetők jogsértőnek, egyébként is a jogutódlás folytán ez módosult, az új szerződési feltételek ezen eljárásban pedig nem vizsgálhatók.

A fentiekre tekintettel a Versenytanács e kérdésekben az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjára - megszüntette.
A határozat e része ellen, minthogy érdemi rendelkezést tartalmaz - 77. § - a 83. § (1) és (2) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálatnak van helye. A Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontjára alapított megszüntetés ellen - miután az nem szerepel az érdemi határozat között - nincs helye jogorvoslatnak.
A Tpvt. 74. § (1) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott.

Budapest, 2000. szeptember 15.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Györffy István sk.
Ágoston Marika