Vj-133/1999/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Demko, Tomori és Társai Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Szemere u. 17.) által képviselt

- Csemege - Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt I. rendű;
- Magyar Hipermarket Kereskedelmi Kft II. rendű;
kérelmezőnek gazdasági versenyt korlátozó megállapodás egyedi mentesítése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács a kérelmezők között 1999. november 15-én létrejött Megállapodást mentesíti a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A Megállapodás

  • 1.)

    Az I. rendű kérelmező Csemege-Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt (a továbbiakban: Csemege) és a II. rendű kérelmező Magyar Hipermarket Kereskedelmi Kft (a továbbiakban: CORA) 1999. november 15-én Megállapodást kötött arról, hogy a "beszerzések kereskedelmi kondícióiról együttesen fognak tárgyalni a szállítókkal."

  • 2.)

    A Megállapodás rögzítette, hogy a CORA a PROFI Magyarország Kereskedelmi Rt (a továbbiakban: PROFI) üzletláncához tartozó üzletek javára is folytat a szállítókkal kereskedelmi tárgyalásokat, melyről a CORA és a PROFI szóban egyeztek meg egymással.

  • 3.)

    Megállapodás szerint a tárgyalások során a Megállapodást kötő felek:
    a.) az un. exclusive szerződéseket kölcsönösen tiszteletben tartják;
    b.) az un. márkatermékeket nem erőltetik a másik fél hálózatába integrálni;
    c.) az adott szállító termékeinek "listázottságára" tekintettel lesznek;
    d.) a közös tárgyalásokat az un. nagyszállítóknál kezdik meg.

  • 4.)

    A Megállapodás értelmében a hatálybalépés feltétele a Gazdasági Versenyhivatal engedélye.

II.

A Megállapodás résztvevői

  • 5.)

    A Csemege meghatározó tevékenysége az élelmiszer- és élelmiszerjellegű termékek (továbbiakban együtt: élelmiszerek) kiskereskedelme. A Csemege az üzletrészek, illetve a részvények többségének tulajdonlásán alapuló irányítási joggal rendelkezik az élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkozó Csemege-54 Kft és KAPOS Kereskedelmi Rt felett, valamint a nagyobbrészt élelmiszer nagykereskedelmi-, kisebb részben élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet folytató ALFA Kereskedelmi Rt felett.

  • 6.)

    A CORA négy élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet is folytató nagyáruházzal (hipermarkettel) rendelkezik. 7.) A PROFI 59 üzletében folytat élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet. 8.) A Csemege és az általa irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Csemege csoport), a CORA és a PROFI részesedését az országos élelmiszer beszerzési - és kiskereskedelmi forgalomból a Táblázat mutatja be.

Táblázat

Vállalkozás

Országos élelmiszer

beszerzés

értékesítés

Csemege-csoport

7,3

6,1

CORA

1,2

1,5

PROFI

2,0

2,2

Együtt

10,5

9,8

A Megállapodás résztvevőinek 1998. évi
piaci részesedése (%)

Az élelmiszereken belüli egyes árucsoportok tekintetében a résztvevők együttes piaci részesedése nem mutat jelentős szóródást a táblázat szerinti átlagos mértékhez képest.

III.

A kérelem

  • 7.)

    A kérelmezők a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 18.§-ára alapítottan az alábbi kérelmet terjesztették elő.

  • 8.)

    Elsődlegesen a Tpvt. 18. § (1) bekezdés a.) pontja alapján kérték annak megállapítását, hogy a Megállapodás nem minősül a Tpvt. 11.§ értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

  • 9.)

    Másodlagosan a Tpvt. 18.§ (1) bekezdés b.) pontja alapján kérték annak megállapítását, hogy a Megállapodás nem esik tilalom alá azon árucsoportok tekintetében, amelyekre nézve a Megállapodás résztvevőinek együttes piaci részesedése nem haladja meg a Tpvt. 13.§ szerinti 10 százalékos mértéket. Ilyen árucsoportként jelölték meg a statisztikailag nem bontott élelmiszereket (ideértve a gyümölcsöket is) és a statisztikailag bontott élelmiszereket.

  • 10.)

    Harmadlagosan a Tpvt. 18.§ (2) bekezdése alapján kérték a Megállapodás mentesítését, mert az megfelel a Tpvt. 17.§ szerinti mentesítési feltételeknek az alábbiakra tekintettel:

    a.) A közös beszerzés révén a Megállapodás résztvevői értékesítési hálózataik speciális ellátását előnyösebben tudják biztosítani, és erre is tekintettel képesek lesznek versenyképességüket javítani a nagyszámú versenytárssal szemben.

    b.) A Megállapodás résztvevői a közös beszerzés révén egyrészt előnyös beszerzési árakat tudnak elérni, ami kedvezőbb fogyasztási árakban jelenik meg; másrészt szélesebb áruválasztékot tudnak biztosítani, jobb időbeli és földrajzi elérhetőség mellett.

    c.) Azt, hogy a versenykorlátozás nem haladja meg a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket a Megállapodásban foglalt önkéntes kötelezettség vállalások (lásd: 3. pont) biztosítják.

    d.) A Megállapodás résztvevőinek alacsony együttes piaci részesedésére tekintettel a Megállapodás nem teszi lehetővé a verseny kizárását.

IV.

A vizsgálat és az indítvány

  • 11.)

    A Tpvt. 71.§ szerint készített vizsgálati jelentésben a vizsgáló arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Megállapodás versenyt korlátozó, és - figyelemmel a résztvevők együttesen 10 százalék feletti piaci részesedésére - tilalom alá esik.

  • 12.)

    Indítványozta ugyanakkor a Megállapodás egyedi mentesítését, mert a kérelmezők által hivatkozottak alapján az megfelel a Tpvt. 17.§-ában foglalt feltételeknek. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a kérelemhez mellékelt szállítói listában szereplők közül véletlenszerűen kiválasztott vállalkozások úgy nyilatkoztak, hogy a kérelmezőkben biztos, pontos fizetőpartnerre találtak, és nagyobb piaci területhez, szélesebb kereslethez jutottak általuk.

V.

A kérelem elbírálása

  • 13.)

    A Megállapodást a Csemege és a CORA írták alá, a CORA azonban a PROFI javára is folytat tárgyalásokat. Ezért a Versenytanács a Megállapodást a három vállalkozás (a Csemege, a CORA és a PROFI) megállapodásaként értékelte.

  • 14.)

    A Megállapodás résztvevői azáltal, hogy a korábbi külön-külön történő beszerzés helyett közösen lépnek fel a szállítóknál, nem vitathatóan korlátozzák az egymás közötti közötti gazdasági versenyt. A közös beszerzés egyrészt egységesülő vételi árakat és egyéb üzleti feltételeket (Tpvt. 11.§ (2) bekezdés a. pont) eredményez, másrészt korlátozza a résztvevőket a beszerzési források közötti választásban (Tpvt. 11.§ (2) bekezdés c. pont). Minderre tekintettel a Versenytanács a Megállapodást a Tpvt. 11.§-ába ütközőnek minősítette .

A csekély jelentőség

  • 15.)

    .) A Tpvt. 12.§ a.) pontja alapján nem esik tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. A Tpvt. 13.§ szerint akkor csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek az együttes piaci részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg.

  • 16.)

    A jelen eljárás tárgyát képező Megállapodás a résztvevők, mint vevők közötti versenyt korlátozza, ezért a Tpvt. 13.§ szempontjából a Megállapodás résztvevőinek az érintett áruk beszerzéséből való részesedése bír jelentőséggel. A Megállapodással érintett árukör (az élelmiszerek) a beszerzés szempontjából sem tekinthető egységes árucsoportnak, mert adott gyártó, mint eladó csak meghatározott áruk előállítására képes. Ezért a Megállapodás egésze csak akkor nem esik tilalom alá, ha az élelmiszereken belül elkülöníthető valamennyi árucsoport tekintetében tíz százalék alatti a résztvevők együttes piaci részesedése. Az élelmiszerek beszerzésének egészét tekintve az együttes részesedés tíz százalék feletti, amiből következőleg kell lennie legalább egy olyan árucsoportnak, amelynél a részesedés nagyobb, mint tíz százalék. Ezért a Megállapodás egészére a Tpvt. 12.§ a.) pontja nem alkalmazható.

  • 17.)

    A Versenytanács elvileg helyesnek tartja a kérelmezők azon megközelítését, mely szerint a Megállapodás egyes árucsoportokra nézve külön-külön is minősülhet csekély jelentőségűnek. A kérelmezők által megjelölt két árucsoport (statisztikailag nem bontott élelmiszerek + gyümölcs; statisztikailag bontott élelmiszerek) azonban értelemszerűen nem tekinthető a beszerzés szempontjából olyan mértékben egységesnek, hogy a 13.§ alkalmazásában, mint érintett piacok figyelembevehetők legyenek. Ezért a Versenytanács ezen árucsoportok tekintetében nem találta alkalmazhatónak a Tpvt. 12.§ a.) pontját.

  • 18.)

    Az előzőekhez kapcsolódóan megjegyzi a Versenytanács, hogy az élelmiszereken belüli olyan áru csoportok kialakítása, amelyek megfelelnek a Tpvt. szerint érintett árupiac forgalomnak, önmagában sem egyszerű feladat. Annak számszerűsítése pedig, hogy ezen érintett piacokon adott vállalkozás milyen részesedéssel bír csak rendkívül széleskörű adatgyűjtéssel lenne megállapítható. A Versenytanács eddigi gyakorlatában ezt nem is ítélte szükségesnek, mert abból indult ki, hogy az élelmiszer kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az élelmiszerek gyakorlatilag teljes választékát forgalmazzák és ésszerűen - hacsak nem akarják fogyasztóikat elveszíteni - nem is tehetnek mást. Ebből következőleg piaci részesedésük az egyes árucsoportokban tartósan nem térhet el - és a kérelmezők esetében sem tér el -lényegesen az élelmiszerek egészét jellemző mértéktől. Másrészt egy kereskedelmi vállalkozás valós piaci súlya (forgalmazási kapacitása) és abból adódó piaci ereje - eladóként és vevőként egyaránt - összesített forgalmi (illetve beszerzési) adatai alapján ítélhető meg reálisan. Mindebből következőleg a Tpvt. 12.§ a.) pontja mögött meghúzódó versenypolitikai céllal nem ellentétes, ha a Megállapodás csekély jelentőségű voltának eldöntésekor az élelmiszer beszerzés egészéből való részesedés kerül figyelembevételre. Mindez természetesen nem korlátozza a kérelmezőt abban, hogy adott esetben árucsoportonként hivatkozzon a csekély jelentőségre, a bizonyítás azonban a Tpvt. 20.§ alapján őt terheli.

Egyedi mentesítés

  • 19.)

    Miután a Megállapodás az előzőek szerint olyan gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak minősül, amely tilalom alá esik, a Versenytanács - összhangban a kérelemmel - vizsgálta, hogy a Megállapodás mentesíthető-e a tilalom alól.

  • 20.)

    A Gazdasági Versenyhivatal akkor mentesíti a megállapodást a tilalom alól, ha az megfelel a Tpvt. 17.§ (1) bekezdése a.-d.) pontjaiban foglaltaknak.

  • 21.)

    A Versenytanács osztotta a kérelmezők és a vizsgálati jelentés azon egybecsengő megközelítését, hogy:

    • -

      a Megállapodás ésszerűbbé és ezen keresztül olcsóbbá teszi a beszerzést (a. pont);

    • -

      amiből származó költségmegtakaritásból-figyelemmel az élelmiszer kereskedelemben tevékenykedő nagyszámú versenytársból fakadó kényszerre - a fogyasztók is részesednek majd relatíve alacsonyabb árak, az áruválaszték bővülése, az ellátás állandósága révén (b. pont); továbbá, hogy

    • -

      a Megállapodás a nagyszámú versenytársa tekintettel nem teszi lehetővé a verseny kizárását egyetlen érintett áru tekintetében sem (d. pont).

  • 22.)

    Szintén megállapította a Versenytanács, hogy a Megállapodással járó versenykorlátozás nem haladja meg a közös célok és az ahhoz kapcsolódó előnyök eléréséhez szükséges mértéket. Ezzel összefüggésben vizsgálta a Versenytanács azt is, hogy a Megállapodásnak - amellett, hogy a fogyasztók szempontjából kedvezőnek tekinthető - lehetnek-e a résztvevőknek szállító vállalkozásokra nézve kedvezőtlen hatásai (pl.túlzottan alacsony beszerzési árak, egyoldalú fizetési feltételek). Arra az álláspontra helyezkedett azonban, hogy a résztvevőknek a beszerzésből való alacsony (együttesen 10,5 százalékos) részesedésére tekintettel a Megállapodás ilyen veszélyt reálisan nem rejt magában.

  • 23.)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének b.) pontjának alkalmazásával úgy döntött, hogy - helyt adva a kérelmezők harmadlagos kérelmének - a Megállapodást mentesíti a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól.

VI.

Eljárási kérdések

  • 24.)

    A kérelmezők, továbbá azon ügyfél, amelyre a kérelem vonatkozik (PROFI),képviselőjük utján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§ (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 25.)

    A kérelmezők a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótták, ezért arról rendelkezni nem kellett.

  • 26.)

    A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2000. január 14.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi