Vj-124/1999/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Réczicza István ügyvéd (1011 Budapest, Szalag u. 19.) által képviselt AB. Volvo kérelmezőnek vállalkozások összefonódásának engedélyezésére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az AB. Volvo irányítást szerezzen az AB. Scania felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

Az AB Volvo Svédországban alapított, tőzsdére bevezetett vállalkozás, mely kisbefektetők tulajdonában áll. A Volvo csoport leányvállalatai a világ több mint 30 országában vannak jelen termékeikkel,- a személygépkocsi üzletág 1999. március 1-jei Ford Motor Co.-nak történő értékesítése után - tehergépkocsik, autóbuszok, ipari- és tengeri motorok, építési erőgépek és repülőgépipari termékek előállításával és forgalmazásával foglalkoznak.
A Volvo csoport termékeit - döntő hányadban személygépkocsikat és teherautókat - Magyarországon a 100 %-os tulajdonában álló Volvo Autó Hungária kereskedelmi Kft-n keresztül értékesítette, mely 1998-ban 6,8 milliárd Ft nettó árbevételt ért el.

A személygépkocsi üzletág értékesítését követően termékei magyarországi forgalmazására 1999. áprilisában alapította, az ugyancsak 100 %-os tulajdonában álló Volvo Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t.

A Volvo Csoport külföldön honos vállalkozásai 1998.-ban 4,5 milliárd Ft értékű árut exportáltak a magyar piacra.

Az AB Scania a világ egyik vezető tehergépkocsi és autóbusz gyártó svédországi vállalkozása. A Scania csoport termékeit mintegy 100 országban értékesíti. A vállalkozás legjelentősebb tulajdonosa az AB Investor, melynek a részvények 27,8 %-ával és a szavazati jogok 49,3 %-ával rendelkezik.

A Scania csoport Magyarországon a 100 %-os tulajdonában lévő Scania Hungaria Kereskedelmi és Képviseleti Kft-n keresztül meghatározó hányadban un. nehéz - 16 to feletti - tehergépkocsikat, valamint kisebb arányban autóbusz alvázakat értékesít, 1998. évi nettó árbevétele 3,8 milliárd Ft volt.
A Scania csoport irányítása alatt működött az előbbi Kft által 1998. szeptemberében megvásárolt Borsod-SCAN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., mely 1998. évi nettó árbevétele 57 millió Ft volt.
A Scania termékeit kizárólag leányvállalatán keresztül értékesíti a magyar piacon.

II.

1999. augusztus 6-án az AB Volvo és az AB Investor között részvény adásvételi szerződés jött létre, amelynek alapján az AB Volvo az AB Scania tulajdonjogának 27,8 %-át és a szavazati jogok 49,3 %-át megtestesítő részvényeit megvásárolja. Az akció révén az AB Volvo a már korábban meglévő tulajdoni és szavazati jogaival együtt az AB Scania 62,5 %-os tulajdoni- és 75,8 %-os szavazati jogot biztosító részvényeinek birtokába jut.

E szerződés alapján a tisztességtelen és a versenykorlátozó piaci magatartás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényre (a továbbiakban: Tpvt.) hivatkozással kérte az irányítási jog megszerzője a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

A kérelemben hivatkozott arra, hogy az irányításszerzés a Magyarországra irányuló export termékösszetétele alapján a nehéz tehergépkocsik értékesítési és szervizszolgáltatási piacát érinti. E piacon az összes jelentős európai tehergépkocsi gyártó már több éve jelen van és erős verseny folyik közöttük. Az összefonódás révén az új vállalkozás megfelelő mérethatékonyságot tud elérni, mely eredményképpen a fogyasztók jobb minőségű tehergépkocsikat vásárolhatnak szélesebb termékskálából.

III.

A magyar tehergépkocsi piacon 1998. évben mintegy 3100 db, több mint 32 féle márkájú új gépjárművet helyeztek forgalomba. Az értékesítés döntő hányadát az import termékek teszik ki, hazai gyártásból műszaki-fejlesztési okok miatt csak kis mennyiségű és speciális felhasználási célú gépjárművek származnak.

A tehergépkocsik értékesítésének piaca szabad, bel- és külföldi termelő- forgalmazó vállalkozás - meghatározott és harmonizált szabványelőírások betartása mellett - piacra léphet. A nagyobb vállalkozások vásárlásaikat jellemzően nyilvános versenytárgyalások kiírásával bonyolítják. A piacot a kínálat többsége jellemzi, így a forgalmazók között éles verseny folyik a megrendelések, a fogyasztók megszerzéséért.

Az 1998. évben forgalomba hozott új tehergépkocsik gyártmányonkénti és teherbírás szerinti piaci részesedését a Táblázat mutatja be.

Gyártmány

Teherbírás (to) (%)

7-14,9

15 felett

MAN

6,7

8,2

Mercedes

18,0

8,5

Renault

10,8

17,6

Volvo

0,3

26,1 1/

DAF

4,7

8,8

IVECO

27,4

11,1

Scania

-

9,1

Rába

-

0,9

Egyéb

32,1

9,7

1/ 1998. évben a Volvonak egy nyilvános tenderen nyert megrendeléssel közel 15 % ponttal növekedett a piaci részesedése.

IV.

A Tpvt. 71.§-a szerint készült jelentésben a vizsgáló a kérelmezett irányításszerzés engedélyezését indítványozta. Az indítványt arra alapította, hogy az összefonódás következtében a magyar piacon a résztvevők piaci részesedése a 7-14,9 to teherbírású járműveknél igen alacsony, a 15 to felettieknél a Volvo 1998. évi egyedi üzleti sikere eredményezte a 30 % feletti piaci részarány kialakulását. Az irányításszerzésben résztvevő felek által szállított többi termék esetében - autóbusz alvázak, disel és hajómotorok, részegységek, alkatrészek - csak igen alacsony részarányú

magyarországi piaci szerep vélelmezhető. Ezek alapján azt a következtetést vonta le, hogy az összefonódás erőfölényes helyzet kialakulásához a magyar piacon nem vezet ; a közös kutatás-fejlesztés, beszerzés, termelés és marketing révén pedig az új igényeknek megfelelő korszerű termékekhez és szolgáltatásokhoz juthatnak a megrendelők.

V.

A Tpvt. 24. §-a alapján a vállalkozások összefonódásához engedélyt kell kérni. A törvény 23. § (1) bekezdés b.) pontja szerint összefonódás jön létre ha egy vállalkozás irányítást szerez - 23. § (2) bekezdés a.) pont - egy további vállalkozás egésze vagy része felett.

A kérelem szerinti irányításszerzés két külföldön honos vállalkozás között történik, mely a Tpvt. 1.§-a alapján a törvény hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet, miután az összefonódásban közvetlenül résztvevő vállalkozások egyrészt exportálnak a magyar piacra, másrészt itt tevékenykedő leányvállalatokkal rendelkeznek.

A Tpvt. 24.§ (1) bekezdése szerint a vállalkozások összefonódásához akkor szükséges a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni, ha a Tpvt. 26. §-a szerinti érintett közvetlen és közvetett résztvevő vállalkozások előző évi együttes nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd Ft-ot, és az irányítás alá kerülő vállalkozásé pedig 500 millió Ft feletti.

Jelen eljárásban, tekintettel arra, hogy külföldön honos vállalkozásokról van szó, a Tpvt. 27.§ (2) bekezdése, illetve a 24. §-ában foglaltak szerint az engedélykérési kötelezettség alapjául a közvetlen résztvevők Magyarországra irányuló exportjának-, valamint a magyar piacon tevékenységet folytató leányvállalatok 1998. évi nettó árbevételének összegét kell figyelembe venni.

Tekintettel arra, hogy a közvetlen és közvetett résztvevők előzőek szerint számított 1998. évi nettó árbevétele 15,2 milliárd Ft volt, és az irányítás alá kerülő vállalkozásoké meghaladja az 500 millió Ft-ot, a kérelem szerinti összefonódás engedélykérési kötelezettség alá tartozik.

VI.

A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha a kérelmezett összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak egy jelentős részén.

A kérelem szerinti irányításszerzéssel érintett piacoknak - az összefonódásban résztvevőknek a magyar piacon folytatott meghatározó tevékenysége alapján - e határozat III. fejezetében foglalt Táblázatban szereplő tehergépkocsi kategóriák értékesítése és szervízszolgáltatása minősülnek.

E piacok specialitása , hogy a nagyobb vállalkozások nyilvános versenytárgyalás kiírásával bonyolítják vásárlásaikat. Ez a beszerzési mód a forgalmazók hullámzó piaci részesedési arányainak kialakulását eredményezi, miután a legkedvezőbb ajánlatot tevő szállító egy-egy nagyobb megrendelés elnyerésekor az adott időszakban magasabb piaci részesedést ér el.
E sajátosság miatt a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy a versenyviszonyokat e piacokon alapvetően a kínálatával jelenlévő, a belépésre képes, azaz a versenytárgyalások tényleges és potenciális résztvevőinek száma jellemzi.

Tekintettel arra, hogy az érintett hazai piacokon szinte valamennyi európai termelő évek óta folyamatosan jelen van kínálatával, az észak-amerikai és japán termelők bármikor képesek a magyar piacra belépni, a verseny a nagyszámú piaci szereplő között intenzív.

A kérelmezett irányításszerzés az alacsonyabb teherbírású tehergépjármű kategóriában nem eredményez koncentráció növekedést, miután a résztvevők kínálatában nincs átfedés.

A nehéz tehergépkocsik értékesítési és szervizszolgáltatási piacán az összefonódás következtében megvalósuló koncentráció növekedés pedig e piac említett forgalmazási sajátosságából következően nem veti fel az erőfölény kialakulásának veszélyét, miután számos jelenlévő és potenciálisan a magyar piacra reálisan belépni képes versenytárs kínálata biztosítja a gazdasági verseny fennmaradását.

Mindezeket figyelembevéve a Versenytanács a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján - a vizsgálat indítványával egyezően - a kérelem szerinti irányításszerzést engedélyezte.

VII.

Az ügyfelek kérelme alapján a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) és (2) bekezdésein alapul.

Budapest, 1999. november 22.

Fógel Jánosné dr. sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi