Vj-123/1999/13
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Kardos Gábor főtitkár (1119 Budapest, Villányi út 35-43.) által képviselt Dísznövény Szövetség és Terméktanács Budapest eljárás alá vonttal szemben a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma miatt hivatalból indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy a Dísznövény Szövetség és Terméktanács Etikai Kódex IV/8. pontjában foglalt rendelkezés alkalmas a gazdasági verseny korlátozására. A rendelkezés további alkalmazását azonnali hatállyal megtiltja és elrendeli annak 90 napon belül való törlését.
A bírság kiszabását mellőzi.
A határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő.
Indoklás
I.
A hivatali vizsgálat annak feltárására indult, hogy a Dísznövény Szövetség és Terméktanács 1994-ben hatálybalépett Etikai Kódexe II/6. és IV/8. pontjaiban foglalt rendelkezései összeegyeztethetők-e a tisztességtelen gazdasági verseny és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) előírásaival.
A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza. vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.
Az eljárás alá vont vállalkozás olyan egyesület, amelynek döntései a tagságra kötelezőek és végrehajtásuk kikényszeríthető, hiszen az Etikai Kódexben foglalt kötelezettségek megsértését többek között a tagságnak biztosított kedvezményekből való kizárás, a szövetségből való kizárás, az exportból és az importból való ideiglenes vagy végleges kizárás szankcionálja.
A Kódex I/2. pontja szerint az Etikai Kódex olyan kérdésekben ad útmutatást, amelyek jogilag nincsenek szabályozva, vagy csak érintőlegesen kerültek rendezésre. A II/6. pont úgy rendelkezik, hogy az Etikai Kódex a résztvevők, a piaci szereplők (versenytársak, fogyasztók, termesztők, kereskedők, stb.) önkéntes alávetése alapján érvényesülő szabályzat, amely azonban helyettesítheti a versenytörvényt. A IV/8. pont értelmében etikai vétségnek minősül többek között a Terméktanács által elfogadott eszközrendszer (meghirdetett irányár) megsértése.
Az eljárás alá vont az első tárgyaláson vállalta, hogy a kifogásolt előírásokat oly módon változtatja meg, hogy azok a Tpvt. 11. § tilalmába ne ütközzenek. Az eljárás szünetelése alatt az alapszabály előírásaival összhangban elvégzett módosítás szerint a II/6. pontból kimaradt a versenytörvény helyettesíthetőségét deklaráló részlet, a IV/8. pontot pedig akként változtatták meg, hogy elhagyták a zárójeles - "pl. meghirdetett irányár" - meghatározást.
II.
A Versenytanács megállapította, hogy a Dísznövény Szövetség és Terméktanács 12 tagegyesülettel alakult meg és működik, amely tagegyesületek átfogják a dísznövénytermesztés- és kereskedelem teljes vertikumát. A Terméktanács elnökségét a Közgyűlés a tagok közül választja 3 évre. Az alapszabály 37. pont szerint a testületi szerveknek (Elnökség, Ellenőrző Bizottság, bizottságok) tükrözniük kell a dísznövény termékpályán kialakult területi és szakmai arányokat. A 41. pont szerint a Szövetségben állandó jelleggel Etikai Bizottság működik. Elnökét a Közgyűlés, tagjait az Elnökség választja meg 3 évi időtartamra. Az Etikai Bizottság határozatképes, ha tagjainak 2/3-a, de legalább 3 tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
A vizsgálat nem tárt fel olyan esetet, amikor az Etikai Kódex kifogásolt pontjait az eljárás alá vont vállalkozás szervei alkalmazták volna. A dísznövénytermesztés egyébként rendkívül heterogén formákban és méretnagyságban történik. A mikro szaporítóanyagoktól kezdve a vetőmag- és a dugvány előállításig terjed, nagyon sokrétű az előállított termékek száma, fajtája és minősége. A Terméktanács működése alatt irányár meghirdetésére nem került sor. A Szövetség a vertikum vállalkozóinak nagy részét tömöríti.
III.
A Versenytanács rámutat, hogy egy szövetség létrehozása önmagában nem minősül versenykorlátozónak. A szövetségnek a döntéseiben megnyilvánuló gyakorlata lehet versenyfelügyeleti vizsgálat tárgya. Ennek során azt kell vizsgálni, hogy a közös akciók a lefektetett célok végrehajtására vannak-e szánva és ha igen, az akció ésszerűen viszonylik-e a célhoz.
A tisztességes üzletvitel jogi és erkölcsi követelményei betartatása legális célkitűzésnek tekinthető. Az ennek végrehajtására szánt eszközök közül az önszabályozás törvény elé helyezése még végrehajthatatlansága esetén is alkalmas lehet téves képzetek keltésére és versenysértő akciók leplezésére, vagyis mindenképpen ésszerűtlen és túlméretezett a kívánatos cél eléréséhez; a megállapodást (szabályt) az eljárás alá vont vállalkozás eddig nem alkalmazta, a jövőre nézve pedig törölte.
A szünetelést követő eljárásban a Versenytanács értékeli a IV/8. pont jogszerűségének elérésére irányuló gyors intézkedést. A kötelező irányár követelményének törlése nyilvánvalóan a helyes irányba mutató változtatás. A példaként feltüntetett vétség kigyomlálása azonban nem vezetett a kívánt eredményhez, mert a mondat általános értelménél fogva továbbra sem zárja ki, hogy bármilyen, a Közgyűlés vagy az Elnökség által a Terméktanács eszközrendszerébe sorolandó követelménynek meg nem felelés - beleértve egy esetleges később meghirdetendő irányárat - az ismertetett súlyos szankciót vonja maga után.
A Versenytanács nem adhat felhatalmazást olyan döntés végrehajtásához, amelynek várható hatása hozzávetőlegesen sem pontosítható; a módosított IV/8. pont olyan bianco csekkhez hasonlítható, amelyre utólag a jogosult bármilyen összeget írhatna.
Annak bizonyítása, hogy a döntés ésszerűen viszonylik-e az elérni kívánt célhoz, a döntés meghozójának a terhe; ennek hiányában a Versenytanács annak megállapítására szorítkozik, hogy a döntésben foglalt megállapodás a jelen formájában nagy valószínűséggel alkalmas lehet versenyellenes cél elérésére vagy ilyen hatás kiváltására, ezért összeegyeztethetetlen a Tpvt. 11. § előírásával és mentesítésre sem tarthatna igényt.
A Versenytanács ezért a kifogásolt megállapodás jogszerűtlenségét megállapította, alkalmazását azonnali hatállyal megtiltotta és annak törlését ésszerűen rövid határidőn belül elrendelte (Tpvt. 77. § (1) bekezdés c), d) és e) pontja).
A bírság kiszabását arra tekintettel mellőzte, hogy etikai eljárás a kifogásolt megállapodás alapján eddig nem indult és az eljárás alá vont hajlandónak mutatkozott a jogszerű állapot helyreállítására.
Budapest, 1999. december 28.
dr. Györffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika