Vj-59/1999/7

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda (1062 Budapest, Andrássy út 102.) által képviselt Ford Motor Company kérelmezőnek vállalkozások összefonódásának engedélyezésére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Ford Motor Company irányítást szerezzen a Volvo Personvagnar Holding AB felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

A Ford Motor Company (a továbbiakban: Ford) az egész világra kiterjedő tevékenységet végző multinacionális csoport. A Ford gépkocsik előállításával és forgalmazásával, a gépkocsikhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, leányvállalataiként működő hitelintézetek révén pedig járművek lízingelésével és autókölcsönzéssel foglalkozik.

A Fordnak két, 100 %-os tulajdonában álló leányvállalata van Magyarországon.
A Ford Hungária Termelő és Értékesítő Kft. (a továbbiakban: Ford Kft.), mely személygépkocsik és teherautók forgalmazását végzi, emellett egy termelő üzemet is működtet, az itt gyártott autóalkatrészeket Nyugat-Európába exportálja.

A Ford Credit Hungária Rt. (a továbbiakban: Ford Credit Rt.) gépkocsikhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat nyújt a magyar vásárlóknak. Tevékenysége hitelezésre, kifizetetlen tartozások megvásárlására és pénzügyi lízingre terjed ki.

A Volvo Personvagnar Holding AB (a továbbiakban: VCC) a svéd AB Volvo csoport kizárólagos tulajdonában álló leányvállalat, mely gépjárművek előállításával és forgalmazásával foglalkozik érdekeltségein keresztül a világ számos országában.
A VCC 100 %-os tulajdonát képezi a Volvo Autó Hungária Kft. (a továbbiakban: Volvo Kft.), mely személygépkocsik magyarországi értékesítését végzi.

II.

A magyar személygépkocsi piacon a hazai összeszerelésű termékek mellett számos külföldi gyártó forgalmazza különböző kategóriájú és árfekvésű termékét.
1998-ban 35 gyártó által előállított 104.162 db új személygépkocsi került értékesítésre. A teljes eladott mennyiség több mint 60 %-át az első öt márka - a Suzuki, Opel, Volkswagen, Ford, Fiat - forgalma teszi ki, több mint 80 %-os részarányt képvisel az első tíz - Daewoo, Renault, Peugeot, Skoda, Toyota - márka értékesítése.

A piacot kínálati többség jellemzi, a forgalmazók között éles verseny folyik a fogyasztók megszerzéséért. Különböző kedvezményes vételi lehetőségek - hitelnyújtás, árengedmény, többletszolgáltatás - biztosításával törekszenek az eladók piaci részesedésük fenntartására, vagy növelésére.

A személygépkocsik teljes 1998. évi forgalmát a végső felhasználás szempontjából csoportosítva az 1. számú táblázat mutatja be.

1. számú táblázat

Kategóriák

Forgalom
(db)

Megoszlás
(db)

Kiskocsi

46799

44,9

Alsóközép

42218

40,5

Közép

11382

10,9

Nagy

1396

1,4

Luxus

45

0,0

Sport

356

0,4

Terepjáró

1130

1,1

Egyterű

836

0,8

Összesen

104162

100,0

A Ford és a Volvo márkák 1998. évi forgalmát az egyes kategóriákban a 2. számú táblázat szemlélteti.

2. számú táblázat

Kategóriák

Részesedés az 1998. évi
személygépkocsi forgalomból (%)

Ford 1/

Volvo

Együtt

Kiskocsi

3,2

-

3,2

Alsóközép

12,8

-

12,8

Közép

11,3

6,5

17,8

Nagy

5,8

15,3

21,1

Luxus

15,6

-

15,6

Sport

26,7

3,6

30,3

Terepjáró

13,5

-

13,5

Egyterű

9,1

-

9,1

Összesen

8,3

0,9

9,2

1/ Tartalmazza a Ford csoporthoz tartozó külföldi leányvállalatok más márkákból Magyarországra exportált mennyiségét is.

III.

1999. március 1-én a Ford és az AB Volvo adásvételi szerződést kötöttek, mely szerint a Ford megvásárolja a VCC részvényeit, ezzel kizárólagos irányítást szerez a VCC és az általa irányított vállalkozások felett.
A szerződés 9. cikke szerint a hatálybalépés időpontja az Európai Bizottság jóváhagyásának és a különböző országok versenyhatósági engedélyének megszerzésétől függ.

E szerződés alapján az 1996. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdésére hivatkozással kérte az irányítási jog megszerzője a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

A kérelemben hivatkozott arra, hogy a tranzakció a magyarországi piaci versenyre nem gyakorol jelentős hatást, mert a Ford és a VCC által forgalmazott gépjárművek alacsony részesedéssel rendelkeznek, a piaci szereplők száma nem csökken, mert a Ford a jelenleg VCC csoporthoz tartozó vállalkozásokat külön részlegként kívánja működtetni, ennek megfelelően a magyarországi leányvállalatok nem egyesülnek. Mindezek következtében az összefonódás az érintett piacon nem hoz létre erőfölényes helyzetet és nem akadályozza meg a hatékony verseny fennmaradását, fejlődését. Az összefonódás lehetővé teszi a közvetlen résztvevők egymást kiegészítő tevékenységeinek egyesítését, amely eredményeként a fogyasztók számára a jó minőségű autók szélesebb kínálatát, alacsonyabb ráfordításokkal tudják biztosítani.

A kérelmező csatolta az Európai Bizottság 1999. május 29-én kelt sajtóközleményét, mely a tranzakció feltétel nélküli engedélyezését tartalmazza. A Bizottság határozata kiemeli, hogy a Ford és a Volvo együttes részesedése a személygépkocsik piacán az Európai Gazdasági Térség területén nem haladja meg a 15 %-ot, ugyanakkor a személygépkocsi-szektor egyes kategóriáiban, így a luxus- és sportautók terén a Ford és Volvo termékei között átfedés van. Tekintettel azonban arra, hogy termékskálájuk közötti átfedés nem jelentős, a versenytársak erős piaci pozícióval rendelkeznek, így az összefonódás csak korlátozottan fog hatni az iparági koncentrációra.

IV.

Az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a szerint készült jelentésben a vizsgáló a kérelmezett irányításszerzés feltétel nélküli engedélyezését indítványozta. Az indítványt arra alapította, hogy a magyar személygépkocsi piacon az összefonódás következtében a Ford csoport részesedése csak kis mértékben emelkedik, a piaci szereplők között - akik 35 féle márkát forgalmaznak - az erős versenyhelyzet továbbra is fennmarad. Az ügylet eredményeként várható költség csökkenésének révén a fogyasztók kedvezőbb árakon juthatnak a termékekhez. Az indítvány megtételénél tekintettel volt az Európai Bizottság hozzájárulására is.

V.

A Tpvt. 24. §-a alapján a vállalkozások összefonódásához engedélyt kell kérni. A törvény 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint a vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás irányítást szerez (23. § (2) bekezdés a) pont) egy további vállalkozás egésze vagy része felett.

Jelen eljárás tárgya két külföldön honos vállalkozás összefonódása, mely a Tpvt. 1. §-a alapján a törvény hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet, ugyanis az összefonódásban közvetlenül résztvevő vállalkozások magyarországi leányvállalatokkal rendelkeznek, amelyek tevékenységüket a magyar piacon folytatják.

Az érintett vállalkozások a Tpvt. 26. §-a alapján az összefonódásban közvetlenül és közvetve résztvevő vállalkozások.

Jelen eljárás közvetlen résztvevői a Ford és a VCC.

Közvetett résztvevőnek minősülnek a Magyarországon tevékenykedő leányvállalatok:
- a Ford által irányított Ford Kft. és a Ford Credit Rt. (26. § (3) bekezdés a) pont)
- a VCC által irányított Volvo Kft. (26. § (3) bekezdés a) pont)

Jelen eljárásban, tekintettel arra, hogy külföldön honos vállalkozásokról van szó, melyek mindegyike rendelkezik közvetett résztvevőnek minősülő, a magyar piacon tevékenykedő leányvállalattal, a törvény 27. § (2) bekezdése, illetve a 24. §-ában foglaltak értelmezése alapján az engedélykérési kötelezettség küszöbszámaként a magyar piacon tevékenységet folytató leányvállalatok nettó árbevétele, illetve a pénzügyi vállalkozás esetében mérlegfőösszegének értéke a mérvadó.

Az érintett közvetett résztvevő vállalkozások 1998. évi adatai:

Ford Kft.

57,4 md Ft

Ford Credit Rt.

0,96 1/ md Ft

Volvo Kft.

4,5 md Ft

Együtt

62,86 md Ft

1/ mérlegfőösszeg 10 %-a.

Tekintettel arra, hogy a közvetett résztvevő magyar vállalkozások 1998. évi együttes nettó árbevétele (mérlegfőösszeg 10 %-a) a 24. § (1) bekezdésében foglalt értéket meghaladja, a kérelem szerinti összefonódás engedélykötelesnek minősül.

VI.

A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha a kérelmezett összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak egy jelentős részén.
Az érintett piacot a Tpvt. 14. §-ában foglaltak szerint kell meghatározni.

A kérelem szerinti irányításszerzéssel érintett piacoknak a 2. számú táblázat szerinti - egymást ésszerűen nem helyettesítő és más árukkal sem helyettesíthető - személygépkocsi kategóriák minősülnek. Az érintett vállalkozások ezek forgalmából való részesedése fejezi ki az érintett piaci részesedésüket.

A kérelmezett összefonódás, miután az érintett vállalkozások közül a Ford Kft. és a Ford irányítása alá kerülő Volvo Kft. a személygépkocsik közép-, nagy- és sport kategóriáiban egyaránt forgalmazza termékeit, a koncentráció növekedését eredményezi.

A Versenytanács álláspontja szerint azonban az összefonódást követően a Fordnak e három érintett piacon kialakuló 17,8, 21,1 illetve 30,3 %-os részesedése nem veti fel a gazdasági erőfölény kialakulásának veszélyét, a piacon jelenlévő számos versenytárs tevékenysége pedig biztosítja a gazdasági verseny fennmaradását az érintett piacok jelentős részén.

Mindezeket figyelembevéve a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács a kérelem szerinti irányításszerzést engedélyezte.

VII.

Az ügyfelek kérelme alapján a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésein alapul.

Budapest, 1999. május 17.

Fógel Jánosné dr. sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika