Vj-25/1999/30

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Jurányi Gábor vezérigazgató-helyettes által képviselt Budapest Hitel és Fejlesztési Bank Részvénytársaság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3-5. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg.
A pénzügyi intézmények számára a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény tájékoztatási kötelezettséget ír elő, hogy a pénzügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit az ügyfelek kellő időben és módon megismerhessék. Ennek érdekében szabályozza a tájékoztatás során követendő eljárást, amelynek során a pénzügyi intézmény a tájékoztatást az ügyfélfogadásra nyitva álló helységeiben kifüggeszteni és az ügyfélnek kívánságára rendelkezésre bocsátani köteles.
A tájékoztatás egyik szokásos formája a hirdetmény, amely többek között az üzletszabályzatok (Általános Szerződési Feltételek), kamatok, szolgáltatási díjak, költségek, stb. közzétételére szolgál. Az üzletszabályzat kamatot, vagy egyéb feltételeket érintő, az ügyfelekre kedvezőtlen módosítását már annak hatálybalépését megelőző 15 nappal kell közzétenni hirdetményben.
E törvényi rendelkezéseket az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Bank) úgy egyéniesítette az ügyfelek számára előnyösen, hogy az üzletszabályzat, a banki szolgáltatások ellenértékének megváltozását a hatálybalépést megelőző 15 nappal legalább három országos napilapban jelzi, s egyidejűleg a konkrét változásokat a fentebbi banki helyiségekben kifüggeszteni is köteles.
A Bank belső információs rendszert dolgozott ki, hogy a központi rendelkezéseket eljuttassa a fiókhálózaton keresztül a fogyasztókhoz. Ennek lényegi eleme, hogy a 15 napos határidőt megelőzően a változások számítástechnikai rendszeren való átvezetése lezárul.

A Bank 1998. január 28-án három országos napilapban közleményt jelentetett meg, mert 1998. február 15-én többek között a devizaszámlavezetés körében új feltételeket kívánt hatályba léptetni. A hirdetésbe az került be, hogy az új hirdetmény február 15-étől tekinthető meg, holott az február 6-ától minden bankfiókban rendelkezésre állt, bár az előírttól eltérően nem 15 nappal korábban a hatálybalépést megelőzően.
A Bank 1999. január 1-el is változtatott a feltételein, ezért több mint 15 nappal ezen időpontot megelőzően, már 1998. december 10-én tájékoztatást adott a napilapokban a változás jövőbeni tényéről. A belső információs csatornán keresztül a konkrét változásokat tartalmazó listát ugyan eljuttatta a fiókokhoz a megfelelő határidőben, de hibásan azzal a jelzéssel, hogy "Tervezet", amely szóhasználat által a fiókokkal közölt új feltételek bizonytalanná váltak és a fogyasztók is ekként értesülhettek, illetve értesültek róluk.

A Gazdasági Versenyhivatal figyelemmel a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére a Tpvt, 70. § (1) bekezdése szerint azért indított a Bank ellen eljárást, mert felmerült annak gyanúja, hogy a Bank ügyfélértesítési gyakorlata olyan tiltott üzleti módszer, amely a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozza a Tpvt. 10. §-ban foglaltak szerint.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárásának célja nem önmagában a jogszabályilag és a Bank által a maga számára is kötelezően előírt 15 napos határidő és egyéb megkötések betartásának vizsgálata volt - amelyek megsértésük esetén a hitelintézeti törvény szankció rendszere alá tartoznak -hanem az, hogy az értesítési eljárás során, sérült-e a versenytörvénybe ütköző módon a fogyasztóknak az az érdeke, hogy kellő ismeretek birtokában dönthessenek afelől, elfogadják-e a feltételmódosításokat vagy inkább a szerződés felmondásával a szerződés megszüntetését választják.
A versenyjogi szempontú döntéshez szükséges és elegendő volt annak értékelése, hogy az elkövetett hibák mennyiségüknél és minőségüknél fogva, akár tervszerűség hiányában is, eredményeztek-e olyan gyakorlatot, amely üzleti módszernek minősül. Az üzleti módszer fogalmát teljeskörűen a törvény nem adja meg, ezért annak értelmezése jogalkalmazói feladat is.
Az kétségtelen, hogy a két vizsgált esetben, a különböző típusú hibák nyomán a piacon bekövetkezett a fogyasztói döntési jog időbeli korlátozódása, vagy annak arra való alkalmassága a Bank magatartásával okozati összefüggésben. Ennek az elkövetői magatartásnak a hátterében azonban alkalmi vállalkozói nemtörődömség húzódott meg, amely azonban, ha sorozatánál fogva rendszeressé válik, már olyan szokásos gyakorlatnak felelhet meg, amely a tiltott üzleti módszer fogalmát kimeríti.

Ennek hiányában a Tpvt. 10. §-ában tiltott piaci magatartás nem valósult meg, ezért a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjára az eljárást megszüntette a vizsgálati jelentés indítványával megegyezően.

A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja az eljárás alá vont vállalkozás számára.

Budapest, 1999. május 11.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika