Vj-171/1998/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Flóhr Balázs jogi előadó által képviselt Henkel Magyarország Termelési és Kereskedelmi Kft (1113 Budapest, Dávid Ferenc u. 6.) kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

1.) A Versenytanács engedélyezi, hogy a Kemikál Építőanyagipari Rt barcsi gyára a Henkel Magyarország Termelési és Kereskedelmi Kft részévé váljon.

2.) A kérelem benyújtására rendelkezésére álló határidő elmulasztása miatt a kérelmezővel szemben 300.000.- Ft (Háromszázezer forint) bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára.

3.) E határozat felülvizsgálatát a kérelmező - továbbá az 1.) pont tekintetében a Kemikál Építőanyagipari Rt - a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel, amelynek a birság megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

A kérelmezők piaci helyzete

1.) A Kemikál Építőanyagipari Rt (a továbbiakban: Kemikál Rt) építőanyagipari termékek termelésével és értékesítésével foglalkozik. Ezen belül a barcsi gyár az építőiparban felhasznált vegyi anyagok (kemikáliák) körébe tartozó alábbi árukat gyárt:

  • -

    csemperagasztók;

  • -

    aljazat kiegyenlítők;

  • -

    szigetelőanyagok;

  • -

    glettanyagok.

2.) A Kemikál Rt barcsi gyára az említett áruk értékesítéséből 1997. évben 944 millió forint nettó árbevételt ért el.

3.) A Henkel Magyarország Termelési és Kereskedelmi Kft (a továbbiakban: Henkel Kft) tevékenysége a legtágabban fogja át a háztartási vegyipari területét, amelyen belül

  • -

    mosó- és tisztítószerek gyártásával és értékesítésével;

  • -

    kozmetikai termékek értékesítésével;

  • -

    ipari és lakossági ragasztástechnikai termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik.

4.) A Henkel Kft 1997. évi nettó árbevétele 14732 millió forint volt. Ebből 79 millió forintot tett ki az építési kemikáliák forgalma, amely néhány speciális választékra korlátozódott, és az áruk kizárólag importból származtak.

5.) A Henkel Kft üzletrészei 100 százalékban a - világ egyik vezető vegyipari vállalkozás csoportjába, a Henkelbe tartozó - Henkel Central & Eastern Europe GmbH tulajdonában vannak, amely további három - építési kemikáliák forgalmazásával nem foglalkozó - magyarországi vállalkozás felett rendelkezik irányítási joggal. E vállalkozások 1997. évi együttes nettó árbevétele 1379 millió forint volt.

6.) A Kemikál Rt barcsi gyára az építési kemikáliák piacának egyik meghatározó szereplője. E piacon átlagos részesedése 25 százalék körüli. Az adott piacon azonban jelentős verseny van, részint hazai termelő vállalkozások (a legjelentősebbek: LB Knauf Kft, Magyar Terranova Kft), részint a Magyarországon kereskedelmi képviselettel vagy forgalmazó leányvállalattal rendelkező nemzetközi vállalkozások (Baumit, Mapei, Rigpis) révén. Az építési kemikáliák piaca teljesen szabad, bel- és külföldi termelő és/vagy kereskedő termékeivel korlátozásmentesen piacra léphet.

II.

A kérelem

7.) A Henkel Kft a Kemikál Rt-vel 1998. március 2-án kötött Megállapodás és az azáltal keretbe foglalt további szerződések révén megszerezte a Kemikál Rt barcsi gyárát, azon belül:

  • -

    a gyár alapját képező ingatlanokat, gépeket, és berendezéseket;

  • -

    a Kemikál Rt által a barcsi gyárban gyártott termékekhez kapcsolódó ipari jogokat (védjegyeket; know-how-okat); továbbá

  • -

    az alapanyag- és késztermék készleteket.

8.) A Henkel Kft miután észlelte, hogy a 7.) pont szerinti tranzakció megvalósítja a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23.§ (1) bekezdés a.) pontja utolsó fordulatában meghatározott tényállást ("a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik") - 1998. december 14-én a Tpvt. 24.§ alapján ahhoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

9.) Kérelmében hivatkozott arra, hogy az összefonódással nem jön létre olyan piaci erőkoncentráció, amely a verseny akadályát képezné, vagy azt bármilyen formában hátráltatná. Másoldalról utalt az összefonódás előnyeire, amelyek a Henkel vállalkozáscsoportban érvényesülő magasabb minőségi követelmények átvételéből, illetve a Henkel nagyobb külpiaci versenyképességéből és nemzetközi beágyazódottságából adódnak.

10.) A Tpvt. 71.§ (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgáló a kérelem szerinti összefonódás engedélyezését indítványozta.

III.

A döntés

Az engedélykérési kötelezettség

11.) A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint (Elvi állásfoglalások 22., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám) az adott tevékenység önálló végzésének műszaki - gazdasági feltételeivel rendelkező gyáregység a Tpvt. alkalmazásában a vállalkozás részének minősül. Ebből adódóan a Kemikal Rt barcsi gyárának a Henkel Kft által történt megszervezésével a Tpvt. 23.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján összefonódás valósult meg.

12.) Az összefonódás közvetlen résztvevőinek (a Henkel Kft és a Kemikál Rt barcsi gyára), valamint közvetett résztvevőinek (a Henkel Central & Eastern Europe GmbH által irányított további magyarországi vállalkozások) 1997. évi együttes nettó árbevétele 17 milliárd forint volt, vagyis meghaladta a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése szerinti 10 milliárd forintos küszöbértéket. Ezért a kérelem szerinti összefonódás engedélykötelesnek minősül.

Az engedélyezés

13.) A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.

14.) Az összefonódás résztvevői közül a Henkel Kft és a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevők sem rendelkeznek az építési kemikáliák tekintetében Magyarországon gyártó kapacitással. E piacon a Henkel Kft csak néhány speciális, importból származó választékkal van jelen. Ilymódon a kérelem szerinti összefonódás a koncentrációt érdemben nem növeli. Sőt: következőleg abból, hogy a Kemikál Rt más gyáregységeiben is előállít egyes építési kemikáliákat, a koncentráció az összefonódást követően még csökkenhet is.

15.) Másoldalról a VT reálisnak ítélte az összefonódásnak a kérelmező által említett előnyeit, a magasabb minőségi követelményeket, az abból fakadó piacképesség növekedését és nem utolsósorban azt, hogy a Henkel- vállalkozáscsoport értékesítési csatornáinak kihasználásával a külföldi értékesítés növelhető.

16.) Az előzőekre tekintettel, továbbá figyelembevéve az érintett piacon jelenlevő versenytársak piaci erejét is, a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács azt engedélyezte.

A birság

17.) A Tpvt. 28.§ (2) bekezdése értelmében - az adott esetben - az engedély iránti kérelmet az összefonódást eredményező szerződés megkötését követő 8 napon belül kell benyújtani. E határidő a jelen összefonódás esetében 1999. március 10-e, amivel szemben a kérelmező kérelmét 309 nappal később, 1998. december 14-én nyújtotta be.

18.) A határidő elmulasztására igazolási kérelem előterjesztésére nem volt mód, mert a Tpvt. 57.§ (1) bekezdése értelmében hatvan nap elteltével igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

19.) A Tpvt. 79. § alapján a birság összege a Tpvt. 24.§ szerinti engedélykérelem elmulasztása esetén legfeljebb napi tízezer forint, vagyis az adott esetben legfeljebb hárommillió kilencezer forint. E határon belül a Versenytanács háromszázezer forintban határozta meg a birság összegét, értékelve egyoldalról azt, hogy a kérelmező - ha késve is, de - benyújtott kérelmét, másoldalról viszont tekintetbe vette, hogy a kérelem szerinti tranzakció összefonódás és engedélyköteles volta teljesen egyértelműen következik a Tpvt. rendelkezéseiből.

IV.

Eljárási kérdések

20.) A kérelmező, továbbá azon ügyfél, amelyre a kérelem vonatkozik (Kemikál Rt) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§ (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

21.) A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

22.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1999. március 10.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi